Alexander Béla
| Alexander Béla | |
 | |
| Alexander Béla | |
| Született | 1857. május 30. Késmárk |
| Elhunyt | 1916. január 15.[1] (58 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Schwartz Erzsébet[1]/Schwartz Elza[2] |
| Foglalkozása | orvos, röntgenológus, egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1879) |
| Halál oka | sugárbetegség, influenza |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alexander Béla, szlovákul Vojtech Alexander (Késmárk, 1857. május 30.[3][4] – Budapest, 1916. január 15.[1]) magyar[5] orvos, röntgenológus, egyetemi tanár.
Élete
[szerkesztés]Alexander Ignác és Beck Matild fia. Budapesten szerzett orvosi diplomát, majd három éven keresztül volt tanársegéd a budapesti kórbonctani intézetben. 1882-től Késmárkon folytatott magángyakorlatot, s ekkor kezdett röntgendiagnosztikával foglalkozni. 1907-ben ő lett a vezetője a budapesti egyetemi központi laboratóriumnak, majd 1909-ben a radiológia magántanára és első előadója Magyarországon. 1914-ben rendkívüli tanár. Nemzetközi hírnevére a csontfejlődéssel, a mozgásokkal kapcsolatos röntgenvizsgálatainak köszönhetően tett szert. A sugárhatás nagyban hozzájárult korai halálához. 1916. január 15-én este 9 órakor halt meg influenzában.[1] A késmárki temetőben nyugszik.[2] Haláláról a Vasárnapi Ujság is beszámolt.[6]
Tagság
[szerkesztés]Emlékezete
[szerkesztés]- A Magyar Radiológus Társaság 1964-ben megalapította az Alexander Béla-emlékérmet, amelyet azon személyeknek osztanak ki, akik a magyar radiológia területén jelentős eredményeket értek el.
- Mellszobra áll Münchenben.
- Róla nevezték el a budapesti Radiológiai Intézetet.
- Emléktáblát helyeztek el késmárki szülőházán.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Halálesete bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 187/1916. folyószám alatt.
- ↑ a b Alexander Béla gyászjelentése
- ↑ Keresztelési bejegyzése, Késmárk r.k.
- ↑ Alexander Béla. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
- ↑ Egyes források szerint szlovák volt.
- ↑ Halálozások. Vasárnapi Ujság, LXIII. évf. 4. sz. (1916. január 23.) 8. o.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Semmelweis Egyetem
- Alexander Bela
- ALEXANDER, Béla (Vojtech) - CESA project
További információk
[szerkesztés]- Gondolatok Alexander Béla plasztikus röntgenképeiről
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
- Józsefvárosi Lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Bp., MSZMP VIII. ker. Bizottsága - Fővárosi Tanács VIII. ker. Tanács, 1970.
- Bartha István-Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig 1899-1941. Bp., Kis Akadémia, 1941.
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
- Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
