Öböl
Megjelenés
Az öböl állóvizek, tengerek, tavak vagy nagyobb folyók partjainak homorú része, mely rendszerint a környező magasabb part által széltől és hullámzástól többé-kevésbé védve van. Három oldalról szárazföld veszi körül és csak egy oldalról víz. Vize sekélyebb, mint a tengereké vagy tavaké, ezért hajók kikötésére, lehorgonyozására s egyúttal kikötők építésére alkalmas helyül szolgálhat.
Mérete, formája, mélysége nagyon sokféle lehet, nem véletlen, hogy a hagyományos hajós nemzetek nyelvei több különböző szóval jelölik a különböző öböltípusokat. (Például az angolban: bay, gulf, sound, cove, bight, fjord.)
Legnagyobb öblök
[szerkesztés]Tengerek nélküli lista.
Név | Csatlakozás | Terület (1000 km²) | |
---|---|---|---|
1. | Bengáli-öböl | Indiai-óceán | 2172 |
2. | Mexikói-öböl | Atlanti-óceán | 1543 |
3. | Alaszkai-öböl | Csendes-óceán | kb. 1530 |
4 | Guineai-öböl | Atlanti-óceán | kb. 1500 |
5. | Hudson-öböl | Jeges-tenger | 1232 |
6. | Ádeni-öböl | Indiai-óceán | kb. 530 |
7. | Baffin-öböl | Jeges-tenger / Atlanti-óceán | 525 |
8. | Nagy-Ausztráliai-öböl | Indiai-óceán | 494 |
9. | Thai-öböl | Indiai-óceán | 320 |
10. | Perzsa-öböl | Indiai-óceán | 239 |
11. | Szent Lőrinc-öböl | Atlanti-óceán | 238 |
12. | Kaliforniai-öböl | Csendes-óceán | 177 |
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Öböl, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.
Nézd meg az öböl címszót a Wikiszótárban!