Kassabéla
Kassabéla (Košická Belá) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-környéki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1397 | ||
Polgármester | Jozef Petkač | ||
Irányítószám | 044 65 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 986 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 25 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 370 m | ||
Terület | 39,42 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 48′ 13″, k. h. 21° 06′ 24″48.803611°N 21.106667°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 13″, k. h. 21° 06′ 24″48.803611°N 21.106667°E | |||
Kassabéla weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kassabéla témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kassabéla (szlovákul: Košická Belá) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 15 km-re északnyugatra, a Béla patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település Szent János temploma írott források szerint 1311-ben már állt. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék említi plébániáját is. Kassabélát magát 1397-ben „villa Johannis” néven említik először, nevét első birtokosáról kapta. Kassa városához, majd Sólyomkő várának uradalmához tartozott. A falu neve az évszázadok során többször változott. 1440-ben „Zenthwer” néven is említik, amikor I. Ulászló király Perényi Jánosnak és Miklósnak adja. A település 1497-ben, a lengyel támadás következtében súlyos károkat szenvedett, templomát 1505-ben építették újjá, ekkor „Zenthwerfalwa” a neve. Lakói 1550 körül evangélikusok lettek. 1553-ban „Szentuerkepe” néven említik és 6 adózó portát számláltak, eszerint ekkor legkevesebb 30 lakosa volt. 1580-ban „Hansdorff” néven szerepel. Bela néven 1650-ben említik először. 1715-ben 4 jobbágytelket és 10 zsellérházat számláltak a településen. Az ellenreformáció hatására 1731-ben újra megalapították katolikus plébániáját. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BELLA. vagy Béla. Elegyes falu Abauj Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik Kassához, mellynek tulajdona, nem meszsze. Határja termésbéli tulajdonságaira nézve hasonlít Baksához, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Béla, hegyek között fekvő tót falu, Abauj vgyében; Kassához 2 mfd. a szepesi országútban: 1044 kath. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Réz-bánya. Szántófölde kevés és sovány; erdeje, különösen fenyvese szép. F. u. Kassa városa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „A kassai járásban még a nagyrészt Kassa város birtokát képező Kassa-Bélát érjük először, ha a városból északnyugat felé indulunk, a szepesi hegyek alján balra hagyván a kassaiak kies üdülőhelyét, a Bankót. Elragadóan szép és változatos tájrészletek, sűrü erdőségek, sziklacsoportozatok, a mészkőhegység érdekes alakzatai gyönyörködtetnek bennünket lépten-nyomon, mialatt egyre magasabbra emelkedünk. Az út két oldalán kohók, bányák és fürészmalmok váltják fel egymást, míg az út legmagasabb pontjáról, az 562 méternyi hegygerinczről leereszkedve, Kassa-Bélábalépünk. Kassa-Béla községnek van körjegyzősége, 120 háza és 1076 tót ajku lakosa. Postája: Kassa-Hámor. Táviró-állomása: Margitvalu. Hajdan Szent-vérképénék hívták s Kassa városa birtokolta a XV. század óta.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
1967-ben csatolták hozzá Kassahámort és Kissolymárt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 880, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 940 lakosából 936 szlovák volt.
2011-ben 981 lakosából 925 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1942-ben épült. Szűz Máriát ábrázoló oltárképe 1781-ben készült.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1785. november 1-jén Scitovszky János hercegprímás, esztergomi érsek.
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 8.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. május 8.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 8.)