Ájfalucska

	Ájfalucska (Hačava)
	Ájfalucska - Kisboldogasszony templom.
; Ájfalucska címere	; Ájfalucska zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1435
Polgármester	Peter Gábor (független)
Irányítószám	044 02
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	203 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	6 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	660 m
Terület	36,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 40′ 03″, k. h. 20° 50′ 07″48.667500°N 20.835278°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 03″, k. h. 20° 50′ 07″48.667500°N 20.835278°E
	Ájfalucska weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ájfalucska témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ájfalucska (szlovákul Hačava) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 42 km-re délnyugatra, az Áji-völgy felső részén fekszik.

Története

A falu a 15. században keletkezhetett, amikor pásztorok érkeztek ide. A 18. században vízifűrésztelepe, a 19. században vasércbányája és vasolvasztója működött. Lakói messzi földön híres favágók és szénégetők voltak, földműveléssel, kézműiparral foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FALUTSKA. Bodnárvágása, Bagnerhay, Hatsava. Tót falu Torna Vármegyében, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik magas hegyek között, egy mély völgyben, Barkához nem meszsze, ’s ennek filiája. Határja sovány, és őszi gabonát nem igen terem, malma sintsen, harmadik Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Falucska, Hacsava, orosz falu, Torna vmegyében, közel Szepes és Abauj vármegyékhez, magas hegyek közt, egy mély völgyben: 9 rom., 645 gör. kath. lak.; görög kath. parochiával. Határa hegyes, kősziklás, sovány; őszi gabonát nem igen terem; erdeje fenyves és bikkes; vasbányákban dolgozik. A szomszéd Bodokai pusztának gyönyörű erdeje, fűrészmalma, s érczolvasztó koha van. F. u. gr. Keglevich.”^[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Falucskának 94 háza és 562 görög kath. tót s néhány rutén lakosa van. Postája Torna. A vármegye legelszigeteltebb községe. Az áji völgynek néhol oly szük szakadékai vannak, hogy az apró zuhatagokban lecsörtező kis hegyi patak alig bir utat törni magának. Nyugatra a 692 m. magas Csükerész, északra a Szlubovi horh (892 m.) és a Szarvashegy, (949 m.), dél felé az 5-700 méter magas, szakadékos, erdős tetők zárják el az utat. Nagy havazásokkor gyakran el van zárva a közlekedéstől; ujabb időben azonban lényegesen megkönnyitette helyzetüket a környékbeli erdőség kihasználása végett a Neuschloss-czég által épitett sodronykötél-pálya, melyhez hamar odaérnek s melynek segélyével lejuthatnak a meczenzéfi utra.”^[4]

Bővebben: Áji vízesések

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Népessége

1880-ban 557 lakosából 37 magyar, 22 német, 3 ruszin és 487 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 517 görög katolikus, 36 római katolikus, 3 izraelita és 1 evangélikus vallású volt.

1890-ben 562 lakosából 30 magyar, 15 német, 11 ruszin, 502 szlovák és 4 egyéb anyanyelvű volt.

1900-ban 676 lakosából 63 magyar, 5 német, 597 szlovák és 4 egyéb anyanyelvű volt.

1910-ben 661 lakosából 37 magyar, 3 német, 601 szlovák és 20 egyéb anyanyelvű volt.

1921-ben 658 lakosából 5 magyar, 249 orosz, 356 csehszlovák, 37 egyéb nemzetiségű és 11 állampolgárság nélküli volt.

1930-ban 642 lakosából 1 német, 6 zsidó, 82 ruszin, 509 csehszlovák, 37 egyéb nemzetiségű és 7 állampolgárság nélküli volt.

1941-ben 749 lakosából 482 magyar, 230 szlovák és 49 egyéb nemzetiségű volt.

1970-ben 546 lakosa mind szlovák volt.

1980-ban 374 lakosából 1 magyar és 371 szlovák volt.

1991-ben 255 lakosából 192 szlovák volt.

2001-ben 241 lakosából 167 szlovák, 68 cigány és 1 magyar volt.

2011-ben 228 lakosából 197 szlovák volt.

2021-ben 203 lakosából 171 szlovák, 27 rutén, 3 cigány, 1 orosz, 1 egyéb. Magyarnak senki nem vallotta magát.^[5]

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1760 körül épült barokk-klasszicista stílusban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)

[5] SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]