Északi búvár

Északi búvár
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Búváralakúak (Gaviiformes);
Család:	Búvárfélék (Gaviidae);
Nem:	Gavia;
Faj:	G. stellata;
Tudományos név
	Gavia stellata; (Pontoppidan, 1763)
Elterjedés
	Az északi búvár elterjedési területe költőhely telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Északi búvár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Északi búvár témájú médiaállományokat és Északi búvár témájú kategóriát.

Az északi búvár (Gavia stellata) a madarak (Aves) osztályának a búváralakúak (Gaviiformes) rendjébe, ezen belül a búvárfélék (Gaviidae) családjába tartozó vízimadár.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Erik Pontoppidan dán ornitológus írta le 1763-ban, a Colymbus nembe Colymbus Stellatus néven.^[3]

Előfordulása

Észak-Amerikában, Grönlandon és Izlandon költ. Telelni délre vonul, például az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger, a Fekete-tenger környékére. Természetes élőhelyei a tavak, mocsarak és tengerpartok.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon ritka kóborló, téli időszakban észlelhető.^[5] A Dunán és a Balatonon lehet látni néhány párt.

Megjelenése

Testhossza 69–91 centiméter, szárnyfesztávolsága 127–147 centiméter, testtömege pedig 3600–4480 gramm.^[5] Csőre enyhén kifelé hajlik. A tojó kisebb, mint a hím. Nászruhában a nyakán található rozsdavörös folt miatt lehetetlen összetéveszteni más búvárokkal. Nyugalmi ruhában hátoldala világosan pettyezett

Nász	…és téli tollazata

Életmódja

Főleg halakkal táplálkozik, de ebihalakat, rovarokat, rákokat és férgeket is fogyaszt.^[5]

Szaporodása

A párok életük végéig együtt maradnak és ugyanazon a fészkelőterületen élnek. A többi búvárhoz hasonlóan vízinövényekből álló fészküket néhány évenként váltják. A tojó és a hím is kotlik, körülbelül 8 óránként váltják egymást. A fiókák 25 nap alatt kelnek ki, ilyenkor piheruhájuk egyszínű fekete vagy feketés barna.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.^[5]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 15.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
↑ ^a ^b ^c ^d Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2019. december 8.)

Források

22697829/0 A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

[E-3] Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 15.)

[C-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 19.)

[F-5] Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2019. december 8.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]