Sarlósfecske
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| ''Apus apus'' Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 Költési és telelési területe
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sarlósfecske témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlósfecske témájú médiaállományokat és Sarlósfecske témájú kategóriát. |
A sarlósfecske (Apus apus) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj.
Nevét szárnyai alakjáról kapta, de nem a fecskéknek, hanem a kolibriknek rokona. Tudományos neve – Apus – lábatlant jelent, ami utal kicsi, fejletlen lábaira, amivel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas.
Alfajai
- Apus apus apus
- Apus apus pekinensis
Előfordulás
Európaban és Ázsia nagy részén honos, telelni Afrika középső és déli részére vonul. Mivel élete nagy részét a levegőben tölti nincs kedvelt területe, de előszeretettel keresi az emberi környezetet.
Megjelenés
Hossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter, testtömege 30-50 gramm. Tollazata kormosbarna, torka fehéres. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak.
Életmód
Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát is repülő rovarok teszik ki. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, naponta nagy távolságokat jár be. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Rossz idő esetén délebbre vándorol, ami költéskor a fiókák végzetét is jelentheti. Bizonyos mértékig képes a hibernációra, ilyenkor lecsökkenti életfunkcióit és tovább bírja élelem nélkül.
Szaporodása
Sziklarepedésekben, erdők odújában, városok tornyaiban költ. Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-23 napig kotlik. A szülők a torokzacskójukban összegyűjtött rovarokkal etetik fiókáikat, akik nem csipognak, hanem a szülők nyaktollait csipkedve követelik a táplálékukat.
Kárpát-medencei előfordulás
Magyarországon áprilistől szeptemberig tartózkodik, rendszeres fészkelő. A nagyvárosok felett is megtalálható.