Ozorai ütközet

Ozorai(kálozi, Abai)diadal
Konfliktus	1848–49-es forradalom és szabadságharc
Időpont	1848. október 7. 4 oktober (Tác) 5 oktober (Aba)
Helyszín	Tolna vármegye, Ozora mellett Aba,káloz,Tác Fejérmegye,sárvíz mellett
Eredmény	Magyar győzelem a császáriak felett
Szemben álló felek
Magyarország  Horvátország  Habsburg Birodalom
Parancsnokok
Perczel Mór honvéd ezredes  Görgey Artúr honvéd őrnagy ("Hunyadi-csapat")  Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy   Vásárhelyi hadnagy ("Hunyadi-csapat")  Szűcs Gedeon (Abai nemzetőrségi parancsnok)  Nicolaus Philippovich vezérőrnagy  Karl Roth vezérőrnagy  Alois Haas százados
Szemben álló erők
Ismeretlen számú népfelkelő, 4500 nemzetőr? GÖRGEY ARTÙR : "Hunyadi-csapat": 1200 katona,1század huszar(150),4 ágyú SZÜCS GEDEON : 183 nemzetőr(Aba) PERCZEL MÓR:3000 katona, 200 ló és 8 ágyú 9000 katona 12 ágyú
Veszteségek
csekély Alois Haas százados,1000 ember megadta magát (Aba) Karl Roth vezérőrnagy,Az egész sereg megadta magát (Ozora)
é. sz. 46° 45′ 59″, k. h. 18° 23′ 35″46.766277777778, 18.392972222222

Az Ozorai(Táci,kálozi,Abai) ütközet az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc első olyan diadala volt, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívtak ki. 1848. október 7-én a Perczel Mór vezette magyar sereg fogságba ejtette a Karl Roth és Nicolaus Philippovich császári-királyi vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestet.

Jellasics 1848. szeptember 11-én történt támadása után szeptember 21-én magyar földre lépett a bán tartalék hadteste is. A kilencezer fős hadtest feladata Jellasics jobb szárnyának védelme volt és terv szerint Székesfehérvárnál egyesült volna a főerőkkel. A pákozdi csata azonban az egyesülés előtt lezajlott és a bán olyan gyorsasággal távozott az országból, hogy még saját tartalékát is elmulasztotta értesíteni a fejleményekről.

1848. szeptember 28-án Szűcs Gedeon abai nemzetőrségi parancsnok két gyanús egyént Seregélyesre küldött, mert náluk horvát proklamációt talált.

Ugyanaznap az abai bíró (Varga Imre) ezt jelentette Zlinszky Istvánnak, a megye első alispánjának: „ . . . az ellenség szeptember 26-án megérkezett Tácra. A haza veszélyben van, ezt halljuk mindenfelől hangzani, s itt az idő, hogy tenni kell mindent, amit csak lehet, különben elvész a drága hon. . ,"

A magyar hadvezetés tudott Roth közeledéséről és utasította Perczel Mór nemzetőr ezredest, hogy a saját és Görgey Artúr honvéd őrnagy parancsnoksága alatt álló nemzetőrökkel állja el a Székesfehérvárra dél felől vezető utakat. A tartalék így csak október 4-én Székesfehérvár közelében értesült arról, hogy Jellasics vereséget szenvedett, és Székesfehérváron az otthagyott horvát helyőrséget a felkelt nép lefegyverezte.

Szintén október 4-én Karl Roth csapatainak elővédje vereséget szenvedett és megadta magát Perczel és Görgey egyesült hadának.

1)Artúr Görgey(hunyadi csapat)

Az osztag az új alakulású, mintegy 1200 főből álló úgynevezett Hunyadi-gyalogcsapatból* és kevés lovasságból állott.

"Egy század huszár, egy Hunyadi-gyalogszázad és négy ágyú alkotta elővédünket.

A kaszás nép egy részéből és két század Hunyadi-gyalogságból álló oldalvédet küldtünk ki Adonyból Sárosdon át Abára, hogy az aba-bogárdi úton keresse az összeköttetést a még délebbre álló népfölkelőkkel, és akadályozza meg, hogy az ellenség, amelyről azt hittük, hogy Kálozon van."

(Görgey artùr)

Tác(4 oktober)

"A helység horvát gyalogsággal volt megrakva, mégpedig hírek szerint két zászlóaljjal. Minthogy nekem csak egy gyalogszázadom volt kéznél, ez pedig puskaport még nem szagolt: én a horvátoknak a huszárok iránti ismeretes mértéktelen respektusába vetettem reményemet, és minden harcászati szabály ellenére egy szakasz huszárral támadtam meg a gyalogsággal megrakott falut. A támadás, néhány ágyúlövéssel támogatva, oly elemi erővel ment végbe, hogy néhány perc múlva az ellenség vad futásban Soponya felé menekült, és ezzel Tác falu hatalmamba esett."(Görgey Arthur)

Káloz(4/5 oktober)

Akkor visszafordultak és aznap éjszaka értek Kálozra, de a helyi lakosság néhány fegyverese felszedte a hidat. A túlpartról tüzet nyitottak a horvát katonákra. Az éjszakai lövöldözésnek eredménye pár horvát halott, és egy éjszaka időveszteség lett. Roth csapatai csak másnap vonultak be Kálozra.

Aba(5 oktober)

Roth császári serege Kálozra érkezett, majd 5-én Keresztúr és Soponya felé vonult. Az adonyi táborból Traugott István kapitány egysége érkezett Abára. 5-én délután fél öt órakor a kapitány — az osztrákok közeledésének hírére — egységét Keresztúr irányába vezényelte. Közben arról értesült, hogy az ellenség betört Abára. Parancsot adott az ellenséges erők megsemmisítésére. Az ütközetben, amelyben a Hunyadi csapat is részt vett, az ellenséget a felkelt nép segítségével kiverték a faluból.

Alois Haas százados ezer emberével letette a fegyvert.

2)Perczel Mór,Görgey Artúr,Csapo Vilmos

Perczel összes hadiereje, melyet az imént ecsetelt népfölkelésen kívül Roth ellen küldtek, alig volt 3000 ember, 200 ló és 8 ágyú. A lovasság kivételével csupa nyers újonc, új alakulat.

Ez eredeti útvonalán visszaforduló, Perczel csapatai által üldözött császári tartalék október 6-án eljutott Ozoráig, itt azonban a Sió-csatorna hídját felégetve találta. Az átkelés lehetetlen volt, mert a túlpartot Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy vezetésével 15 000 főnyi népfelkelő és nemzetőr védte. A Sióhoz közelítő horvátokat a nemzetőrök puskatűzzel fogadták. Roth megpróbált Csapóval tárgyalni a szabad elvonulásról, de nem tudtak megegyezni. A tárgyalást Perczel István, Csapó Vilmos altisztje tolmácsolta. Csapó őrnagy a megtévesztés és a látszattúlerő taktikáját választotta. Hamis csapatmozgással, dobpergéssel, trombitaszóval, kiéheztetéssel rombolta az amúgy is demoralizált horvátok morálját. Október 7-én reggel megérkeztek Perczel és Görgey csapatai. A csapdába került császári hadosztály erre letette a fegyvert.

Az ozorai diadal legfőképpen Csapó Vilmos nemzetőrei és népfelkelői bátor fellépésének köszönhető.

Az ozorai ütközetnél ejtett egyszerre legtöbb hadifoglyot a magyar haderő a szabadságharc történetében.

Perczel Mórnak a magyar képviselőház nyilatkozatban mondott köszönetet a győzelemért, az Országos Honvédelmi Bizottmány tábornokká léptette elő, Csapót pedig ezredessé.

Források

• Nemeskürty István: 1848-49 – „Kik érted haltak szent világszabadság”, ISBN 9634343325
• Magyarország hadtörténete két kötetben, ISBN 9633263328
• https://mek.oszk.hu/04700/04739/html/gorgey1005/gorgey1005.html
• https://library.hungaricana.hu/hu/view/FEJM_FMTE_13/?pg=10&layout=s