I. e. 4. század
Megjelenés
Évszázadok |
---|
i. e. 9. század |
Események
[szerkesztés]Itália
[szerkesztés]- i. e. 396: A rómaiak meghódítják az etruszkokat
- i. e. 391: A kelta gallok Brennus vezetésével betörnek Itáliába és megtámadják Rómát
- i. e. 387: A gallok elpusztítják Rómát
- i. e. 368–366: Leges Liciniae Sextiae (törvények)
- i. e. 343-tól: Róma háborúi a szamniszokkal
- I. e. 340–338: Róma leveri a latiumi városokat (latin háború), feloszlatja szövetségüket, és római polgárok letelepítésével (coloniák) biztosítja uralmát Latiumban
- i. e. 326: a Római Köztársaságban a lex Poetelia Papiria megszünteti az adósrabszolgaságot
Görögök
[szerkesztés]- Spárta elveszíti tengeri fensőbbségét
- I. e. 399–394: A perzsák és Spárta háborúja
- i. e. 378: Athén vezetésével megalakul a második déloszi szövetség. (Az elsőnél kevesebb taggal, önállóságuk nagyobb.)
- i. e. 371: Döntő győzelmet aratnak Spárta felett a leuktrai csatában
- A század közepén II. Philipposz makedón fennhatóság alá vonja Thesszáliát (i. e. 352) és Trákiát, i. e. 348-ra pedig minden területet ellenőrzése alá von, ami északra esik a Thermopülai-szorostól
- i. e. 338: Khairóneiai csata Philipposz makedón király serege és az athéni-thébai szövetséges sereg között
Nagy Sándor
[szerkesztés]- I. e. 336–323: Nagy Sándor makedón király. A makedón világbirodalom alapítása
- I. e. 335: Nagy Sándor leveri a görögök felkelését, és megtorlásul lerombolja Thébait
- I. e. 334: Átkel Ázsiába és megindítja háborúját a perzsa birodalom meghódítására. Legyőzi a perzsákat a granikoszi csatában
- i. e. 333: Vereséget mér III. Dareiosz perzsa uralkodó seregére Isszosznál
- i. e. 332: Megostromolja Türoszt, elfoglalja Egyiptomot
- i. e. 331: A gaugamélai csatában megveri az utolsó perzsa sereget, Babilon, Szúsza és Perszepolisz Nagy Sándor kezére jut, aki a perzsa nagykirályok örököseként lép fel
- i. e. 330–327: Meghódítja Irán keleti tartományait
- i. e. 327–325: Benyomul az Indus völgyébe
- i. e. 323: 33 évesen meghal Babilonban, amelyet világbirodalma székhelyéül választott. Hatalma hadvezéreire, a diadokhoszokra száll.
Kis-Ázsia
[szerkesztés]- i. e. 301: Ipszoszi csata ("a királyok csatája")
Kína
[szerkesztés]- A hadakozó fejedelemségek kora" (i. e. 453/403–i. e. 221)
- i. e. 359 - i. e. 338: Sang Jang, a legizmus teoretikusának reformjai Csinben
India
[szerkesztés]- A Nanda-dinasztia alatt Pandzsáb kivételével egész Észak-India egyesül a Magadha Birodalomban
- i. e. 327 - i. e. 325: Nagy Sándor indiai hadjárata
- i. e. 322-től: Csandragupta uralkodó kiűzi a makedónokat az Indus völgyéből és megalapítja a Maurja-dinasztiát.
Kultúra
[szerkesztés]A Földközi-tenger térsége
[szerkesztés]- i. e. 331: Alexandria alapítása
Kína
[szerkesztés]- Beszélgetések és mondások - Konfuciusz bölcseletei, amelyet tanítványai jegyeznek le
Közép-Amerika
[szerkesztés]- I. e. 400 körül ért véget az olmékok civilizációja, amit i. e. 1500 körül hoztak létre a mai Mexikó területén.
Dél-Amerika
[szerkesztés]Fekete-Afrika
[szerkesztés]Fontosabb személyek
[szerkesztés]Uralkodók, hadvezérek
[szerkesztés]- Nagy Sándor makedón uralkodó
- Csandragupta Maurja indiai uralkodó
Egyéb
[szerkesztés]- Arisztotelész (i. e. 384 – i. e. 322) görög filozófus
- Hermarkhosz, görög filozófus
- Démoszthenész athéni politikus, szónok
- Daimakhosz, görög földrajztudós
- Epikurosz (i. e. 341 – i. e. 270) görög filozófus
- Arisztogitón (i. e. 4. század) görög rétor
- Artemón (i. e. 4. század?) görög epigrammaköltő
- Athanasz (Athanisz) (i. e. 4. század) görög történetíró
- Axionikosz (i. e. 4. század) görög komédiaköltő
Találmányok, felfedezések
[szerkesztés]- Praxagorasz görög orvos boncolásai eredményeként megkülönbözteti a vénákat és az artériákat. A betegségeket tíz testnedv változásaira vezeti vissza.
- Szusruta indiai orvos számos sebészeti műszert és beavatkozást ír le Szusruta szamhita c. művében, melyben közli a cukorbetegség tüneteit, és azt, hogy a cukorbetegek vizelete édes ízű.
Évtizedek és évek
[szerkesztés]Az időszámításunk előtti 4. század i. e. 301-től i. e 400-ig tart.