Szegilong
Szegilong község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.
A településen világörökségi helyszín található |
Szegilong | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Járás | Tokaji |
Jogállás | község |
Polgármester | Talárovics László (független)[1] |
Irányítószám | 3918 |
Körzethívószám | 47 |
Népesség | |
Teljes népesség | 208 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 30,26 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 6,94 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 12′ 60″, k. h. 21° 23′ 52″48.216531°N 21.397911°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 60″, k. h. 21° 23′ 52″48.216531°N 21.397911°E | |
Szegilong weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szegilong témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Bodrog folyó közelében, a folyó jobb parti oldalán fekszik, a tokaji borvidéken.
A szomszédos települések: északkelet felől Olaszliszka, dél felől Szegi, északnyugat felől pedig Erdőbénye; az előbbiek mellett nyugaton a határszéle egy rövid szakaszon érintkezik még az amúgy távolabb fekvő Bodrogkeresztúr lakatlan külterületeivel is.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, mely a megyeszékhely, Miskolc térségétől az országhatárig húzódva elhalad Szegilong mellett is. Főutcája a 3801-es út, Erdőbényével pedig a 3705-ös út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a MÁV 80-as számú Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. A némileg megtévesztő módon Erdőbénye nevet viselő, itteni megállóhely Szegilong belterületének keleti szélén található, nem messze a 3801-es és a 3705-ös utak találkozásától, a névadó településtől viszont több mint 7 kilométer távolságra.
Története
szerkesztésA település már a 15. században a tokaji vár tartozéka volt. 1419-ben a Tornai család volt a falu birtokosa. 1466-ban a Rozgonyi család birtoka, 1500-ban pedig Sztrithei Ozsváth és Tárczai János volt részbirtokosa. Az 1598 évi összeíráskor Rákóczi Gábornak és Kapy Miklós özvegyének volt itt része. 1637-ben Usz Bálintné, majd pedig a Schop családé lett, a későbbiekben pedig a magyar királyi tanulmányi alapé, és az övék volt még a 20. század elején is.
A 19. század közepén Fényes Elek Szegilongot úgy jellemezte, mint egy kevés szántófölddel, kövér legelőkkel, jeles bort termelő szőlőheggyel rendelkező pusztát.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Szabó András (független)[3]
- 1994–1998: Szabó András (független)[4]
- 1998–2002: Szabó András (Zempléni Településszövetség)[5]
- 2002–2006: Szabó András (független)[6]
- 2006–2010: Talárovics László (független)[7]
- 2010–2014: Talárovics László (független)[8]
- 2014–2019: Talárovics László (független)[9]
- 2019–2024: Talárovics László (független)[10]
- 2024– : Talárovics László (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 211 | 199 | 210 | 208 | 211 | 226 | 208 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50%, református 13,7%, görögkatolikus 9,3%, felekezeten kívüli 6,4% (20,1% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% ruszinnak, 0,5% románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45% volt római katolikus, 15,2% református, 9,5% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 5,7% felekezeten kívüli (23,2% nem válaszolt).[13]
Források
szerkesztés- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 25.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szegilong települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 10.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Szegilong Helységnévtár
- ↑ Szegilong Helységnévtár
További információk
szerkesztés- Látnivalók, turisztikai szolgáltatások Szegilongon - Tokaj-Hegyalja, Taktaköz és a Hernád-völgye hivatalos turisztikai portálja
- Európai borutak portál