Bodrogkeresztúr
Bodrogkeresztúr egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.
A településen világörökségi helyszín található |
Bodrogkeresztúr | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Tokaji | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Rozgonyi István (független)[1] | ||
Jegyző | Dávid Zoltán | ||
Irányítószám | 3916 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 838 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 29,88 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Tokaji-hegy[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 09′ 37″, k. h. 21° 21′ 35″48.160289°N 21.359681°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 37″, k. h. 21° 21′ 35″48.160289°N 21.359681°E | |||
Bodrogkeresztúr weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogkeresztúr témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Bodrog jobb partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól légvonalban 43, közúton 48 kilométerre keletre.
A környező települések közül Bodrogkisfaluddal szinte teljesen összenőtt - egy utca választja el a két települést 1,2 kilométeren át, ezért lényegében nincs is távolság közöttük. Tarcal 2, Szegi 3 kilométerre található; a legközelebbi városok: Tokaj 6, Rakamaz 10, Szerencs 14, Sárospatak pedig 25 kilométerre.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, ezen érhető el Miskolc és Sárospatak felől is, Bodrogkisfaludnál letérve. Korábban érintette a 38-as főút is, de az ma már a községet elkerülve halad, a régi nyomvonal mellékútként a 3838-as útszámozást viseli. Északi határszélén indul a Bodrog-parti településeket összekötő 3801-es út.
Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon érhető el. Bodrogkeresztúr vasútállomás valójában a szomszédos község Bodrogkisfalud déli részén helyezkedik el, nem messze a névadó Bodrogkeresztúr lakott területeinek északi szélétől; a 3838-as és a 3801-es utak szétágazása közelében terül el, közúti elérését ez utóbbi út biztosítja.
Története
szerkesztésA terület az őskor óta lakott, ezt jelentős neolit kori leletek tanúsítják, többek között a „Dereszla kincse” néven ismert, i. e. 1200-ból származó arany ékszerek.
A község nevének pontos eredete nem ismert, lehetséges, hogy keresztes lovagokról kapta. Először 1239-ben említik a települést és várát, mely feltehetőleg a tatárjárás során pusztult el. 1411-től a község a tokaji uradalom része. A 16. században már mezővárosként említik, a század végétől a 17. század közepéig nyomda is működött a településen.
A Rákóczi-szabadságharc megviselte a községet, de sikerült újra megerősödnie, főként a szőlőtermesztésnek köszönhetően, amelynek korszerűsítésében nagy szerepet játszottak az 1726-ban érkezett haszid zsidó telepesek.[4] Az 1848–49-es szabadságharc során a települést kifosztották. A zsidó közösség kiemelkedő tagja volt Reb Steiner Saje (1851–1925), a csodarabbi, aki 1925-ben hunyt el Bodrogkeresztúron. Egykori lakhelye ma emlékház és zarándokhely.[5]
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Májer József (független)[6]
- 1994–1998: Májer József (független)[7]
- 1998–2002: Májer József (Zempléni Településszövetség)[8]
- 2002–2006: Májer József (Zempléni Településszövetség)[9]
- 2006–2010: Májer József (Zempléni Településszövetség)[10]
- 2010–2014: Májer József (független)[11]
- 2014–2019: Májer József (független)[12]
- 2019–2024: Rozgonyi István (független)[13]
- 2024– : Rozgonyi István (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1168 | 1136 | 1109 | 986 | 877 | 889 | 838 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a lakosság döntő többségét magyar nemzetiségűek alkották,[14] de a településen 4, magát cigánynak valló lakos is élt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 17,7%, görögkatolikus 11%, felekezeten kívüli 4,9% (20,9% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,1% örménynek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 18,1% református, 9,9% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 5,8% felekezeten kívüli (27,1% nem válaszolt).[16]
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1589-ben Keresztúri Bíró Pál református prédikátor, hitvitázó, jeles pedagógus.
- Itt született 1752 körül Barczafalvi Szabó Dávid magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.
- Itt született 1755-ben Keresztury József Alajos történész, bölcsészeti doktor, egyetemi tanár.
- Itt született 1948-ban Monyók Ildikó magyar színésznő, énekesnő.
- Itt született 1952-ben Monyók Gabi magyar énekesnő.
- Itt hunyt el 1610-ben Ujfalvi Katona Imre református lelkész.
- Itt élt az 1920-as években Máriássy Mihály magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő (1878–1953)
Képek
szerkesztés-
A hét vezér emlékműve
-
A környékbeli 1849-es győztes csata emlékműve
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ www.vendegvaro.hu. [2010. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 15.)
- ↑ Bodrogkeresztúri zsinagóga[halott link]
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Bodrogkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Bodrogkeresztúr Helységnévtár
- ↑ Bodrogkeresztúr Helységnévtár