Nikolaus Joseph von Jacquin

(1727–1817) holland származású osztrák-magyar kémikus, botanikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 2.

Nikolaus Joseph von Jacquin (magyarul forrásokban: Jacquin Miklós József[1]) (Leiden, 1727. február 16.Bécs, 1817. október 26.) nemzetközi hírű osztrák természettudós, a Selmeci Akadémia és a Bécsi Egyetem professzora. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Jacq.”.

Nikolaus Joseph von Jacquin
Heinrich Füger festménye
Heinrich Füger festménye
Életrajzi adatok
Született1727. február 16.
Leiden,
Elhunyt1817. október 26. (90 évesen)
 Habsburg Birodalom, Bécs
Ismeretes mint
GyermekekJoseph Franz von Jacquin
IskoláiLeideni Egyetem
Pályafutása
Szakterületkémia
Kutatási területmineralógia, botanika
Munkahelyek
Más munkahelyekSelmeci Akadémia, Bécsi Egyetem
Szakmai kitüntetések
a Royal Society tagja

Hatással voltak ráCarl von Linné
Hatással voltLeopold Fitzinger
A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaus Joseph von Jacquin témájú médiaállományokat.

Élete, munkássága

szerkesztés

Antwerpeni gimnáziumi képzés után Leidenben, Párizsban, majd 1752-től kezdve Bécsben folytatott egyetemi tanulmányokat filozófiai, orvosi, kémiai és botanikai témakörökben. 1752 és 1755 között orvosként működött Bécsben, emellett elkészítette a schönbrunni palota parkjának növényjegyzékét, mégpedig az akkor új Linné-féle rendszer alapján. Ennek eredményeképpen Mária Terézia megbízta a kert általános rendezésével. Jacquin külföldön tanulmányozta a hasonló célú parkokat, és hazatérve létrehozta a bécsi botanikus kertet (Botanischer Garten), amelynek első igazgatója volt. Ezzel egyidejűleg a bécsi egyetemen kémia előadásokat tartott. 1763-ban, amikor Mária Terézia Bányászati és Kohászati Akadémiává fejlesztette a selmecbányai Bergschulét, a tanintézménybe először Jacquint nevezték ki 1763. június 13-án, a mineralógia valamint a kémia professzorának. Ásványtani, kémiai és elméleti kohászattani (metallurgiai) előadásait és laboratóriumi gyakorlatait csak megfelelő előkészítő munkálatok, a laboratórium berendezése, valamint az ásvány- és kőzettár kialakítása után kezdte meg, 1764. szeptember 1-jén. Óráinak helyszíne a lakóházának földszintjén kialakított előadóterem és laboratórium volt (a lakóházat a kincstár bérelte számára).

1765-ben Selmecen megnősült, három gyermeke született: Joseph Franz (1766–1839), Emil Gottfried (1767–1792) és Franziska (1769–1850). Gyermekei Mozart barátai voltak, s a zeneszerző két dalt (Als Luise K. 520, Das Traumbild K. 530) írt Gottfriednek dedikálva, és zongoraleckéket adott Franziskának. Mozart ezen felül is több művet ajánlott a Jacquin családnak, például a Kegelstatt triót, amelyet 1876 augusztusában mutattak be Jacquinéknál, a zongoránál Franziskával. Joseph Franz, apja nyomdokain haladva szintén neves tudós lett, a Bécsi Egyetemen a botanika és a kémia professzora volt, és őt is tagjává választotta a Svéd Tudományos Akadémia.

1769 és 1797 között a Bécsi Egyetem professzora volt a Kémiai és Botanikai Tanszéken, később, 1809-ben rektora lett az intézménynek. Folyamatos szakirodalmi tevékenységet fejtett ki a kémia, de főként a botanika terén. Ekkor már Európa-szerte ismert és elismert tudós volt, ezért tagjává választotta a bécsi, a szentpétervári, az uppsalai és a stockholmi akadémia, a párizsi és a bázeli orvostársaság. 1774-ben lovaggá ütötték, 1806-ban pedig bárói címet kapott.

Nevét a Jacquinia (Theophrastaceae) és a Jacquiniella (Orchidaceae) növénynemek őrzik. A botanikában Jacq. rövidítéssel hivatkoznak nevére.

Főbb művei

szerkesztés
  1. Szinnyei 1897.
  2. E művében Jacquin leírja a Hohenwart Zsigmond gróf (Budáról), Lipp (Nyitra megyéből) és Winterl által (Nagyszombatból) vele közölt növényeket.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nikolaus Joseph von Jacquin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés