Orvostudomány

tudományág
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 28.

Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után. A test szerkezetével, működésével; a betegségek leírásával és az alkalmazott terápiákkal foglalkozik. Nem olyan absztrakt tudomány, mint a fizika vagy a kémia, hanem sok ezer éves tapasztalat, kísérlet és próbálkozás sűrített eredménye.

Orvostudomány
medicina (lat.)
Az orvostudomány allegóriája (A Heidelbergi Egyetem aulájában lévő festmény)
Az orvostudomány allegóriája
(A Heidelbergi Egyetem aulájában lévő festmény)

Tárgyaaz egészség fenntartása vagy betegség után
Ágai
Jelentős művelőiHippokratész, Celsus, Szóranosz, Galénosz, Paracelsus, Paré, Harvey, Semmelweis, Vesalius, Virchow, Lister, Forel
Jelentős kézikönyveiJellinek–Gergely–Somogyi–Brencsán: Új egészségügyi ABC (Budapest, 1990)
– alkalmazott élettudományok –
Avicenna perzsa-arab polihisztor, a modern orvostudomány atyja (perzsa miniatúra)

Az orvoslás több tényezőből tevődik össze, amelyek szorosan összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Ezek az anamnézis (kórelőzmény), a vizsgálat, a diagnózis (kórisme) és a javasolt terápia. Ezek együttesen lehetnek hatásos eszközök a betegségek gyógyításának folyamatában.

Ezen tényezők tovább bonthatók, hiszen a vizsgálat lehet például fizikai, labor vagy valamilyen képalkotó eljárás (l. röntgen). A legfőbb szempont az információszerzés.

Az operatív gyógyítás – például a féregnyúlvány kivétele vagy a császármetszés – nagy mértékben fejlődött a 20. században, ami a higiéniát és a műtéti technológiát illeti. A gyógyszerkutatás ugyancsak jelentős eredményeket ért el a védőoltások és az antibiotikumok terén.

Az orvostudomány fejlődésével és specializálódásával egyidejűleg nőtt az orvosi munka szerveződése és összetettsége. Az orvostudomány által ma megoldható gyógyítási és/vagy életmentő feladatok elvégzéséhez jól képzett és jól szervezett intézmények és az orvosok és más egészségügyi szakdolgozók gyors és összehangolt együttműködésére van szükség, mint például a sürgősségi ellátásban vagy a szervátültetésben.

Szakterületek

szerkesztés
 
Claude Bernard és tanítványai. A kísérletes orvostudomány megalapozója Claude Bernard francia fiziológus.[1]

Az orvostudomány legfőbb szakterületei:

Egyéb fontos szak- és kutatási területek

szerkesztés


Külső hivatkozások

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Orvostudomány témájú médiaállományokat.

További információk

szerkesztés
  • Hoffmann Zsuzsanna–T. Horváth Ágnes: Antik medicina és farmakológia; JATEPress, Szeged, 2019
  • Bácskay András: Orvoslás az ókori Mezopotámiában. A mezopotámiai gyógyító rítusok elmélete; PTE BTK Ókortörténeti Tanszék–L'Harmattan, Pécs–Budapest, 2018 (Ókor-történet-írás)