(Benda Borbála társszerző) Rákóczi Erzsébet 207 férjéhez, Erdődy Györgyhöz írt levelének kiadása.... more (Benda Borbála társszerző) Rákóczi Erzsébet 207 férjéhez, Erdődy Györgyhöz írt levelének kiadása. Elizabeth Rákóczi's private letters to her husband, 1672-1707.
; Website: www.brukenthalmuseum.ro Autorii îşi vor asuma întreaga responsabilitate pentru informa... more ; Website: www.brukenthalmuseum.ro Autorii îşi vor asuma întreaga responsabilitate pentru informaţia de specialitate din materialele trimise, care vor fi supuse procesului de peer review, ale cărui detalii pot fi consultate la
"Főzettem ebídre tehénhúst tiszta borssal lib[ra] 2, tehénhússal káposztát lib[ra], va-csorára te... more "Főzettem ebídre tehénhúst tiszta borssal lib[ra] 2, tehénhússal káposztát lib[ra], va-csorára tehénhúst ecettel, hagymával lib[ra] 2, lencsét csöregével" írták le 1661. szeptember 20-án egy Kapuvárott készült feljegyzésben. Ebben a Nádasdy családnak a Magyar Kamara Archívumában őrzött levéltárában fennmaradt iratban amellett, hogy 1661. jú-nius 1. és 1662. április 9. között naponta felírták a megfőzött ételek nevét és a felhasznált hús mennyiségét, lejegyezték azt is, hogy kinek főztek és kinek adtak és összesen mennyi cipót, a praebendája (a természetbeni ellátása) részeként. A főúri udvarok és a hozzájuk tartozó uradalmakban szolgálók fizetségét konvencióban (szerződésben) hatá-rozták meg. Ennek részét képezte a praebenda, amelynek fontos eleme volt a szolgálók élelmezése. Volt, akinek pusztán meghatározott mennyiségű élelmiszert adtak, másnak viszont praebendájuk részeként "asztal" vagy "főzött étek" járt. Ők kaphattak a konyhán elkészített ételekből. A 17. századból fennmaradt iratanyagok között az itt ismertetendő kapuvári mellet még három hozzá hasonló ún. "étrendet" ismerünk. 2 Sajnos alacsony ez a szám, pedig a kor étkezési szokásait e források tükrözik a legjobban, mivel itt ismerkedhetünk meg azokkal az ételekkel, amiket valójában ettek-, szemben a szakácskönyvek ínycsiklandó receptjeivel. Kapuvár a Nádasdy család kapuvári uradalmának központja volt. Ehhez az uradalomhoz tartoztak a rábaközi és Ikva menti települései, szám szerint húszan. Ekkoriban Nádasdy III. Ferenc volt a birtokosa, de ő maga nemigen tartózkodott itt, legfeljebb néhány napot. Az uradalom viszont élte mindennapi dolgos életét, amelynek egyhangúságát időnként Nádasdy udvarában szolgáló familiáris vendégek érkezése szakította meg.
Cercetarea obiceiurilor alim entare in epoca premoderná se intám piná numeroase greutálí, dintre ... more Cercetarea obiceiurilor alim entare in epoca premoderná se intám piná numeroase greutálí, dintre care lípsa inform ajiilor continne este fundamentalá. Perjés Géza, cél care a scris despre aceastá téma una dintre cele mai cunoscute §i m ai controversate opere (Productia agricola, populatia, strategia §i alimentaria in armatá in a doua jumátate a secolului al XVII-lea), a ajuns la concluzia cá "datoritá datelor statistice incom plete nu se poate forma o imagine directá despre obiceiurile alim entare ale omului din secolul al XVII-lea". Deci, el incearcá o abordare indirecta, care, ín practicá, inseam ná cá porneste, -pe de o parte, -de la numárul anim alelor intretinute de o gospodárie §i cáte din aceste anim ale erau destinate consum ului propriu ( ín cazul consum ului de carne §i lapte al |áránimii), pe de altá parte, stabile §te necesarul mediu de calorii, de proteine, respectiv necesarul mediu ín m aterie de nutritie §i din datele respective deduce consum ul (acesta este baza de la care porne §te la stabilirea consum ului de cereale in cazul táránimii §i al armatei). Rezultatul este pur ipotetic.
Eddig a kora újkori főúri étkezési kultúrával foglalkoztam. Jelen tanulmányomban a változásokkal ... more Eddig a kora újkori főúri étkezési kultúrával foglalkoztam. Jelen tanulmányomban a változásokkal teli 18. századra kiterjesztett kutatásaimnak a ferences szerzetesekre vonatkozó eddigi eredményeit igyekszem összefoglalni. Sajnos nem léteznek olyan kutatások, amelyek a ferences barátok társadalmi szerkezetét tárnák fel. Csak annyit tudunk, hogy többféle társadalmi rétegből (főúri, nemesi, polgári és paraszti) érkeztek, de az arányokat nem ismerjük. Tehát egy vegyes társadalmú, szegénységet fogadott társadalmi csoport táplálkozás szerkezetét vizsgálom, próbálom megállapítani, hogy mennyire honosodnak meg náluk a század újításai.
A M agyar O rszágos Levéltárban a M agyar K am ara A rchívum ában lévő N ádasdy-levéltárban talál... more A M agyar O rszágos Levéltárban a M agyar K am ara A rchívum ában lévő N ádasdy-levéltárban található három étrend. Ezek közül k ettő az egy-egy hónapban -1655 decem berében, illetve 1657 novem berébenebédre és vacsorára feltálalt fogások felsorolását tartalm azza. A harm adik pedig két évet fog át: 1623. novem ber 1-től 1625. október 31 -ig.1 Ez utóbbi első évének (1623. novem ber 1-től 1624. október 31-ig) ism ertetését és néhány részének forrásközlését adjuk az alábbiakban.2 H asonlóan hosszú időtartam ot felölelő étrendet ism ereteim szerint m ég nem adtak ki és nem is elem eztek M agyarországon. A Radvánszky B éla által m egjelentetett 1603. évi T hurzó-étlap3 és a K um orovitz L. B em át és M. Kállai Erzsébet4 közölte N ádasdy-étrend egyaránt csupán egy-egy hónapot ölel fel.
A XVII. századi Magyarország gazdaságának, azon belül is kereskedelmének tör ténetéhez szolgál ér... more A XVII. századi Magyarország gazdaságának, azon belül is kereskedelmének tör ténetéhez szolgál érdekes adalékul a Batthyány levéltárban található alább közölt szám adások.1 E korszakban a legtöbb m agyar főúr jelentős mértékben gyarapította vagyonát kereskedéssel. Például a fő kiviteli árunak számító marha és bor m ellett Nádasdy Ferenc sóval, a Zrínyi testvérek és a Frangepán család mézzel, sóval stb. üzletelt. A Batthyányakról is tudható, hogy gabonát, bort és marhát közvetítettek.2 Batthyány I. Ádám 1648/1649. évi marhakereskedéséről vezetett füzetét Zimányi Vera közölte az Agrártörténeti Szemlében.3 Emellett azonban -ahogy ez kiderül e számadásokból -Batthyány I. Ádám részt vett a halkereskedésben is. Összesen négy évből maradtak fenn elszámolások olyan halkereskedésről, amelyben ő is ér dekelt volt: 1650-ből, 1651-ből, 1652-ből és 1657-ből.
b e n d a b o r b á la A NÁDASDY UDVAR ÉTKEZÉSI SZOKÁSAI Nehéz dolgunk van, ha a korszakban élt v... more b e n d a b o r b á la A NÁDASDY UDVAR ÉTKEZÉSI SZOKÁSAI Nehéz dolgunk van, ha a korszakban élt valamelyik Nádasdy családtag étkezési szokásáról szeretnénk írni. Annak ellenére így van ez, hogy a Nádasdy-levéltárban viszonylag sok étkezésre utaló forrással találkozha tunk, itt található a ma ismert négy hosszabb^rövidebb időt felölelő étrend közül három, ezenkívül jelentős mennyiségű élelmiszervásárlásról való számadás is fennmaradt itt. Mégsem tudjuk leírni, mi került Nádasdy I. Tamás és leszármazottai asztalára. Az egyetlen fennmaradt főúri étrend Thurzó Szaniszló nevéhez köthető, a többi étrend a Nádasdy családhoz kapcsolódik ugyan, de nem valamelyik főúri tagjához, hanem a személyze téhez. Időben az első, és egyben a leghosszabb időtartamú Csejtén készült 1623. november 1. és 1625. augusz tus 31. között -Nádasdy I. Pál ideje alatt -, és az uradalmi alkalmazottak számára készített ételeket jegyezték fel benne. A második 1650-ből való (október 1. és december 31. közötti), és Nádasdy III. Ferenc valamelyik várában, kastélyában (talán Sárváron) étkező nemesi rangú szolgálók, az ún. familiárisok által elfogyasztott ételeket sorolja fel. Egervárra, az itteni életre vonatkozó forrás alig maradt fenn. A csejtei étrend, és egyáltalán a Csejtével kapcsolatos források azonban megfelelő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy elképzeljük, milyen lehetett Egerváron az étkezés. Ugyanis Csejte -Egervárhoz hasonlóan -a Nádasdyak birtoklása idején több nyire uradalmi központként funkcionált, és nem egy Nádasdy főúr tartózkodási helyeként, rezidenciájaként. Egervár igazából csak a 16. század második felében szolgált rezidenciaként, méghozzá Nádasdy I. Tamás ná dor apjának, I. Ferencnek, majd a nádor öccsének, Kristófnak, és annak fiának, II. Tamásnak. Az 1600-as évek elejétől kezdve inkább mint végvár funkcionált, és átkerült I. Tamás nádor leszármazottai kezébe. 1630 körül Egervár őrségét huszonöt lovas és ötven gyalogos alkotta egy zsoldjegyzék szerint. Az őrség királyi zsoldos katonákból állt, akiknek nem a Nádasdyak, hanem a főkapitány parancsolt, és ő látta el őket zsolddal és élelmiszerrel. Emellett Egerváron élt az uradalmat irányító udvarbíró (tiszttartó, racionista), és az alatta szol gáló uradalmi alkalmazottak. Egerváron 1629-ben Berkes György volt a tiszttartó, ekkor rajta kívül még Kaczor Balázs porkolábnak, a vajdának, a kulcsárnak, a sütőnének járt még asztal, vagyis a várkastély konyháján meg főzött étek. (Valamint egy meg nem nevezett, de "hasznos szolgának.") A porkoláb felügyelte a Nádasdyak részéről a várat, a vajda pedig az ő beosztottja, a vár alacsonyabb rangú katonai elöljárója volt. A kulcsár fel ügyelte és gondozta a borokat, a sütőné készítette a cipókat, amelyből általában fejenként kettő járt naponta minden alkalmazottnak. De mit is ehettek a 17. században Egerváron az ott élők? Ennek felvázolásához a csejtei étrendből idézünk néhány menüsort: 1624. szeptember 2-án a következőket főzték ebédre: Tehén húst lib [ra ] 2 Tikot tiszta borssal 7 Tehénhús pecsenyét lib [ra ] 2 Tikm onyat N [um e]ro 8 Ludat virm ivel 7
E tanulmány a főúri udvarok kora újkori1 halfogyasztási szokásait vizsgálja. A téma kiemelt kezel... more E tanulmány a főúri udvarok kora újkori1 halfogyasztási szokásait vizsgálja. A téma kiemelt kezelését a korabeli táplálkozási szokásokon belül az indokolja, hogy többször találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy a ma élő emberek többségét -feltehetőleg a mai szokásokból kiindulvameglepi, hogy a kora újkorban a halfogyasztás arányaiban és minőségé ben milyen jelentős szerepet töltött be a korabeli étkezésben. A kora új kori ember ugyanis nem csak böjti napokon hús helyett evett halat, ha nem szívesen fogyasztotta azt a hét bármely napján csak élvezetből. E tanulmány célja, hogy bemutassa egyrészt a kora újkori halfogyasztás jellemzőit a főúri udvarokban, másrészt azt, hogyan biztosították ma guk számára a szükséges halmennyiséget, vagyis milyen halgazdálkodást folytattak ennek érdekében.
Kisbán Eszter néprajzkutató az 1980-as évek végén kezdett el paraszti táplálkozás mellett más rét... more Kisbán Eszter néprajzkutató az 1980-as évek végén kezdett el paraszti táplálkozás mellett más rétegek étkezéstörténetével is foglalkozni. Doktori disszertációját azután 1990-ben e témá ban írta Ételek és étkezés: Az újkori magyar táp lálkozáskultúra kialakulása címmel (Magyar Tu dományos Akadémia Kézirattára, Budapest). 1 Kisbán Eszter: Egy 16. századi hazai étlap ér telmezéséhez. Társadalmi középrétegbeliek asztala egy nyugat-dunántúli Nádasdy-birtokon 1553-ban. Arrabona 31-33. (1994) 166. 17 A konyha élén álló, általában nemesi szár mazású személy, aki a familiárisok közül került ki. 18 MÓL, Magyar Kamara Archívuma, Archívum familiae Rákóczi (E 190), Egyéb iratok, Reverzálisok, konvenciók, összeírások. 19 MOL, P 1322, Instrukciók, No 367. 20 MOL P 1322, Tiszttartókkal való levelezés No. 86.
Benda Borbála: Az Erdődy család 17. s zázadi genealógiája 1 (A megjelenthez képest javított válto... more Benda Borbála: Az Erdődy család 17. s zázadi genealógiája 1 (A megjelenthez képest javított változat)
(Benda Borbála társszerző) Rákóczi Erzsébet 207 férjéhez, Erdődy Györgyhöz írt levelének kiadása.... more (Benda Borbála társszerző) Rákóczi Erzsébet 207 férjéhez, Erdődy Györgyhöz írt levelének kiadása. Elizabeth Rákóczi's private letters to her husband, 1672-1707.
; Website: www.brukenthalmuseum.ro Autorii îşi vor asuma întreaga responsabilitate pentru informa... more ; Website: www.brukenthalmuseum.ro Autorii îşi vor asuma întreaga responsabilitate pentru informaţia de specialitate din materialele trimise, care vor fi supuse procesului de peer review, ale cărui detalii pot fi consultate la
"Főzettem ebídre tehénhúst tiszta borssal lib[ra] 2, tehénhússal káposztát lib[ra], va-csorára te... more "Főzettem ebídre tehénhúst tiszta borssal lib[ra] 2, tehénhússal káposztát lib[ra], va-csorára tehénhúst ecettel, hagymával lib[ra] 2, lencsét csöregével" írták le 1661. szeptember 20-án egy Kapuvárott készült feljegyzésben. Ebben a Nádasdy családnak a Magyar Kamara Archívumában őrzött levéltárában fennmaradt iratban amellett, hogy 1661. jú-nius 1. és 1662. április 9. között naponta felírták a megfőzött ételek nevét és a felhasznált hús mennyiségét, lejegyezték azt is, hogy kinek főztek és kinek adtak és összesen mennyi cipót, a praebendája (a természetbeni ellátása) részeként. A főúri udvarok és a hozzájuk tartozó uradalmakban szolgálók fizetségét konvencióban (szerződésben) hatá-rozták meg. Ennek részét képezte a praebenda, amelynek fontos eleme volt a szolgálók élelmezése. Volt, akinek pusztán meghatározott mennyiségű élelmiszert adtak, másnak viszont praebendájuk részeként "asztal" vagy "főzött étek" járt. Ők kaphattak a konyhán elkészített ételekből. A 17. századból fennmaradt iratanyagok között az itt ismertetendő kapuvári mellet még három hozzá hasonló ún. "étrendet" ismerünk. 2 Sajnos alacsony ez a szám, pedig a kor étkezési szokásait e források tükrözik a legjobban, mivel itt ismerkedhetünk meg azokkal az ételekkel, amiket valójában ettek-, szemben a szakácskönyvek ínycsiklandó receptjeivel. Kapuvár a Nádasdy család kapuvári uradalmának központja volt. Ehhez az uradalomhoz tartoztak a rábaközi és Ikva menti települései, szám szerint húszan. Ekkoriban Nádasdy III. Ferenc volt a birtokosa, de ő maga nemigen tartózkodott itt, legfeljebb néhány napot. Az uradalom viszont élte mindennapi dolgos életét, amelynek egyhangúságát időnként Nádasdy udvarában szolgáló familiáris vendégek érkezése szakította meg.
Cercetarea obiceiurilor alim entare in epoca premoderná se intám piná numeroase greutálí, dintre ... more Cercetarea obiceiurilor alim entare in epoca premoderná se intám piná numeroase greutálí, dintre care lípsa inform ajiilor continne este fundamentalá. Perjés Géza, cél care a scris despre aceastá téma una dintre cele mai cunoscute §i m ai controversate opere (Productia agricola, populatia, strategia §i alimentaria in armatá in a doua jumátate a secolului al XVII-lea), a ajuns la concluzia cá "datoritá datelor statistice incom plete nu se poate forma o imagine directá despre obiceiurile alim entare ale omului din secolul al XVII-lea". Deci, el incearcá o abordare indirecta, care, ín practicá, inseam ná cá porneste, -pe de o parte, -de la numárul anim alelor intretinute de o gospodárie §i cáte din aceste anim ale erau destinate consum ului propriu ( ín cazul consum ului de carne §i lapte al |áránimii), pe de altá parte, stabile §te necesarul mediu de calorii, de proteine, respectiv necesarul mediu ín m aterie de nutritie §i din datele respective deduce consum ul (acesta este baza de la care porne §te la stabilirea consum ului de cereale in cazul táránimii §i al armatei). Rezultatul este pur ipotetic.
Eddig a kora újkori főúri étkezési kultúrával foglalkoztam. Jelen tanulmányomban a változásokkal ... more Eddig a kora újkori főúri étkezési kultúrával foglalkoztam. Jelen tanulmányomban a változásokkal teli 18. századra kiterjesztett kutatásaimnak a ferences szerzetesekre vonatkozó eddigi eredményeit igyekszem összefoglalni. Sajnos nem léteznek olyan kutatások, amelyek a ferences barátok társadalmi szerkezetét tárnák fel. Csak annyit tudunk, hogy többféle társadalmi rétegből (főúri, nemesi, polgári és paraszti) érkeztek, de az arányokat nem ismerjük. Tehát egy vegyes társadalmú, szegénységet fogadott társadalmi csoport táplálkozás szerkezetét vizsgálom, próbálom megállapítani, hogy mennyire honosodnak meg náluk a század újításai.
A M agyar O rszágos Levéltárban a M agyar K am ara A rchívum ában lévő N ádasdy-levéltárban talál... more A M agyar O rszágos Levéltárban a M agyar K am ara A rchívum ában lévő N ádasdy-levéltárban található három étrend. Ezek közül k ettő az egy-egy hónapban -1655 decem berében, illetve 1657 novem berébenebédre és vacsorára feltálalt fogások felsorolását tartalm azza. A harm adik pedig két évet fog át: 1623. novem ber 1-től 1625. október 31 -ig.1 Ez utóbbi első évének (1623. novem ber 1-től 1624. október 31-ig) ism ertetését és néhány részének forrásközlését adjuk az alábbiakban.2 H asonlóan hosszú időtartam ot felölelő étrendet ism ereteim szerint m ég nem adtak ki és nem is elem eztek M agyarországon. A Radvánszky B éla által m egjelentetett 1603. évi T hurzó-étlap3 és a K um orovitz L. B em át és M. Kállai Erzsébet4 közölte N ádasdy-étrend egyaránt csupán egy-egy hónapot ölel fel.
A XVII. századi Magyarország gazdaságának, azon belül is kereskedelmének tör ténetéhez szolgál ér... more A XVII. századi Magyarország gazdaságának, azon belül is kereskedelmének tör ténetéhez szolgál érdekes adalékul a Batthyány levéltárban található alább közölt szám adások.1 E korszakban a legtöbb m agyar főúr jelentős mértékben gyarapította vagyonát kereskedéssel. Például a fő kiviteli árunak számító marha és bor m ellett Nádasdy Ferenc sóval, a Zrínyi testvérek és a Frangepán család mézzel, sóval stb. üzletelt. A Batthyányakról is tudható, hogy gabonát, bort és marhát közvetítettek.2 Batthyány I. Ádám 1648/1649. évi marhakereskedéséről vezetett füzetét Zimányi Vera közölte az Agrártörténeti Szemlében.3 Emellett azonban -ahogy ez kiderül e számadásokból -Batthyány I. Ádám részt vett a halkereskedésben is. Összesen négy évből maradtak fenn elszámolások olyan halkereskedésről, amelyben ő is ér dekelt volt: 1650-ből, 1651-ből, 1652-ből és 1657-ből.
b e n d a b o r b á la A NÁDASDY UDVAR ÉTKEZÉSI SZOKÁSAI Nehéz dolgunk van, ha a korszakban élt v... more b e n d a b o r b á la A NÁDASDY UDVAR ÉTKEZÉSI SZOKÁSAI Nehéz dolgunk van, ha a korszakban élt valamelyik Nádasdy családtag étkezési szokásáról szeretnénk írni. Annak ellenére így van ez, hogy a Nádasdy-levéltárban viszonylag sok étkezésre utaló forrással találkozha tunk, itt található a ma ismert négy hosszabb^rövidebb időt felölelő étrend közül három, ezenkívül jelentős mennyiségű élelmiszervásárlásról való számadás is fennmaradt itt. Mégsem tudjuk leírni, mi került Nádasdy I. Tamás és leszármazottai asztalára. Az egyetlen fennmaradt főúri étrend Thurzó Szaniszló nevéhez köthető, a többi étrend a Nádasdy családhoz kapcsolódik ugyan, de nem valamelyik főúri tagjához, hanem a személyze téhez. Időben az első, és egyben a leghosszabb időtartamú Csejtén készült 1623. november 1. és 1625. augusz tus 31. között -Nádasdy I. Pál ideje alatt -, és az uradalmi alkalmazottak számára készített ételeket jegyezték fel benne. A második 1650-ből való (október 1. és december 31. közötti), és Nádasdy III. Ferenc valamelyik várában, kastélyában (talán Sárváron) étkező nemesi rangú szolgálók, az ún. familiárisok által elfogyasztott ételeket sorolja fel. Egervárra, az itteni életre vonatkozó forrás alig maradt fenn. A csejtei étrend, és egyáltalán a Csejtével kapcsolatos források azonban megfelelő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy elképzeljük, milyen lehetett Egerváron az étkezés. Ugyanis Csejte -Egervárhoz hasonlóan -a Nádasdyak birtoklása idején több nyire uradalmi központként funkcionált, és nem egy Nádasdy főúr tartózkodási helyeként, rezidenciájaként. Egervár igazából csak a 16. század második felében szolgált rezidenciaként, méghozzá Nádasdy I. Tamás ná dor apjának, I. Ferencnek, majd a nádor öccsének, Kristófnak, és annak fiának, II. Tamásnak. Az 1600-as évek elejétől kezdve inkább mint végvár funkcionált, és átkerült I. Tamás nádor leszármazottai kezébe. 1630 körül Egervár őrségét huszonöt lovas és ötven gyalogos alkotta egy zsoldjegyzék szerint. Az őrség királyi zsoldos katonákból állt, akiknek nem a Nádasdyak, hanem a főkapitány parancsolt, és ő látta el őket zsolddal és élelmiszerrel. Emellett Egerváron élt az uradalmat irányító udvarbíró (tiszttartó, racionista), és az alatta szol gáló uradalmi alkalmazottak. Egerváron 1629-ben Berkes György volt a tiszttartó, ekkor rajta kívül még Kaczor Balázs porkolábnak, a vajdának, a kulcsárnak, a sütőnének járt még asztal, vagyis a várkastély konyháján meg főzött étek. (Valamint egy meg nem nevezett, de "hasznos szolgának.") A porkoláb felügyelte a Nádasdyak részéről a várat, a vajda pedig az ő beosztottja, a vár alacsonyabb rangú katonai elöljárója volt. A kulcsár fel ügyelte és gondozta a borokat, a sütőné készítette a cipókat, amelyből általában fejenként kettő járt naponta minden alkalmazottnak. De mit is ehettek a 17. században Egerváron az ott élők? Ennek felvázolásához a csejtei étrendből idézünk néhány menüsort: 1624. szeptember 2-án a következőket főzték ebédre: Tehén húst lib [ra ] 2 Tikot tiszta borssal 7 Tehénhús pecsenyét lib [ra ] 2 Tikm onyat N [um e]ro 8 Ludat virm ivel 7
E tanulmány a főúri udvarok kora újkori1 halfogyasztási szokásait vizsgálja. A téma kiemelt kezel... more E tanulmány a főúri udvarok kora újkori1 halfogyasztási szokásait vizsgálja. A téma kiemelt kezelését a korabeli táplálkozási szokásokon belül az indokolja, hogy többször találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy a ma élő emberek többségét -feltehetőleg a mai szokásokból kiindulvameglepi, hogy a kora újkorban a halfogyasztás arányaiban és minőségé ben milyen jelentős szerepet töltött be a korabeli étkezésben. A kora új kori ember ugyanis nem csak böjti napokon hús helyett evett halat, ha nem szívesen fogyasztotta azt a hét bármely napján csak élvezetből. E tanulmány célja, hogy bemutassa egyrészt a kora újkori halfogyasztás jellemzőit a főúri udvarokban, másrészt azt, hogyan biztosították ma guk számára a szükséges halmennyiséget, vagyis milyen halgazdálkodást folytattak ennek érdekében.
Kisbán Eszter néprajzkutató az 1980-as évek végén kezdett el paraszti táplálkozás mellett más rét... more Kisbán Eszter néprajzkutató az 1980-as évek végén kezdett el paraszti táplálkozás mellett más rétegek étkezéstörténetével is foglalkozni. Doktori disszertációját azután 1990-ben e témá ban írta Ételek és étkezés: Az újkori magyar táp lálkozáskultúra kialakulása címmel (Magyar Tu dományos Akadémia Kézirattára, Budapest). 1 Kisbán Eszter: Egy 16. századi hazai étlap ér telmezéséhez. Társadalmi középrétegbeliek asztala egy nyugat-dunántúli Nádasdy-birtokon 1553-ban. Arrabona 31-33. (1994) 166. 17 A konyha élén álló, általában nemesi szár mazású személy, aki a familiárisok közül került ki. 18 MÓL, Magyar Kamara Archívuma, Archívum familiae Rákóczi (E 190), Egyéb iratok, Reverzálisok, konvenciók, összeírások. 19 MOL, P 1322, Instrukciók, No 367. 20 MOL P 1322, Tiszttartókkal való levelezés No. 86.
Benda Borbála: Az Erdődy család 17. s zázadi genealógiája 1 (A megjelenthez képest javított válto... more Benda Borbála: Az Erdődy család 17. s zázadi genealógiája 1 (A megjelenthez képest javított változat)
Uploads
Papers by Borbála Benda