The theoretical difference between the philosophy of Merleau-Ponty and that of Levinas could be p... more The theoretical difference between the philosophy of Merleau-Ponty and that of Levinas could be presented as the difference between phenomenological ontology and phenomenological ethics. Merleau-Ponty developed a version of the ontological phenomenology based on the central concept of the flesh, while Levinas opened the ethical dimensions of phenomenology. Levinasian criticism of the idea of reversibility shows the central difficulty of late ontology of Merleau-Ponty. The kind of criticism is still motivated by the idea of otherness ethics. In general the concept of intentionality (Husserl) and the phenomenology of perception (Merleau-Ponty) are not sufficient, nor entirely satisfactory for description of otherness on the other. The idea of reversibility, which is central concept of the late ontology of Merleau-Ponty, comes from the idea of correlation. Merleau-Ponty developed a seemingly very different phenomenology of Husserl. Keywords: phenomenological ontology; Merleau-Ponty; phenomenological ethics; Levinasian criticism; concept of intentionality; phenomenology of perception; idea of reversibility; idea of correlation
La theorie de la signification joue un role organisateur dans la phenomenologie de Husserl. Cepen... more La theorie de la signification joue un role organisateur dans la phenomenologie de Husserl. Cependant elle n'acquiert sa vraie dimension que dans son rapport a l'experience. Ce texte se propose de suivre pas a pas le developpement de cette relation centrale au sein de la theorie de l'intentionnalite. L'interpretation systematique de l'oeuvre de Husserl fait apparaitre quelques concepts latents ou operatoires dans la theorie phenomenologique. Le texte essaye de mettre a jour le fonctionnement de la recognition, element constant, quoique discret, de tout acte de la conscience. Suivant le fil conducteur du probleme de la recognition nous arrivons au concept genetique de l'experience et aussi au probleme de la temporalite. La neutralisation comme noyau de toute reduction phenomenologique nous revele les composants caches de la constitution. En decouvrant ces composants nous essayons de montrer une distribution architectonique des problemes, aussi bien dans la forme statique que dans la forme genetique de la phenomenologie. C'est ainsi que nos analyses menent a certaines transformation aussi bien dans la theorie de la signification que dans celle de l'experience. Le processus genetique de la recognition se revele etre un processus ouvert qui n'est jamais termine au sens teleologique, car un double excedent de sens travaille en lui : l'excedent de la signification dans la recognition typique, et l'excedent de la sensibilite corporelle et des contenus inconscients qui n'apparaissent que dans un eveil retroactif. La coherence de ce mouvement constant de l'experience ne se montre pourtant qu'a partir de la normalite de la constitution. Il faut donc prendre en consideration que le mouvement de l'experience n'est plus conduit par une teleologie, mais par la constitution intersubjective et historique.
Az elmúlt évtizedek egyik divatos és intenzíven kutatott témája a megtestesült elme problémája. A... more Az elmúlt évtizedek egyik divatos és intenzíven kutatott témája a megtestesült elme problémája. Az embodied mind kutatói azonban hallgatólagosan elfogadják a karteziánus elválasztást test és lélek között és a testet a csupán lélek egyfajta kiterjesztésének tekintik. A tanulmány Nietzsche testfilozófiáját annak példájaként mutatja be, hogy van olyan radikális testfilozófia, ami nem a lélek megtestesüléséből indul ki, hanem magából a testből. A tanulmány a nietzschei testfogalom genealógiai elsőbbségét elemzi, a test új képét mutatja be, valamint azt, hogy ezáltal Nietzsche hogyan bontja le a metafizikai hagyomány szinte egészét.
The aim of the article is to analyse the role that fantasy plays in the philosophy of consciousne... more The aim of the article is to analyse the role that fantasy plays in the philosophy of consciousness. The article distinguishes first 3 conceptual models of the functioning of fantasy: (1) imagination as a weak version of perception; (2) productive imagination as a fundamental faculty; (3) fantasy as an archaic layer of consciousness. After presenting Husserl’s phenomenological theory of imagination and fantasy, the article focuses on three fundamental problems: (1) atmospheric fantasy and day dreaming; (2) fantasy and auto-affection; (3) the origin of phantasma that proves to be the most enigmatic question. The author argues for the possibility of establishing a link between Kantian schematism and Husserlian genetic phenomenology. This link is supposed to explicate the origin of phantasma. That is the way we can work out the concept of schematised affectivity.
Waldenfels ezt a gondolatot Merleau-Ponty módján egyfajta testközöttiség segítségével magyarázza,... more Waldenfels ezt a gondolatot Merleau-Ponty módján egyfajta testközöttiség segítségével magyarázza, ami azt is jelenti, hogy van analógia az önlátás és az önhallás között. Mint ahogy önmagunkat csak a tükörben láthatjuk meg, úgy a visszhang, a hang odavissza történő mozgása teszi lehetővé azt, hogy halljam önmagamat.
The theoretical difference between the philosophy of Merleau-Ponty and that of Levinas could be p... more The theoretical difference between the philosophy of Merleau-Ponty and that of Levinas could be presented as the difference between phenomenological ontology and phenomenological ethics. Merleau-Ponty developed a version of the ontological phenomenology based on the central concept of the flesh, while Levinas opened the ethical dimensions of phenomenology. Levinasian criticism of the idea of reversibility shows the central difficulty of late ontology of Merleau-Ponty. The kind of criticism is still motivated by the idea of otherness ethics. In general the concept of intentionality (Husserl) and the phenomenology of perception (Merleau-Ponty) are not sufficient, nor entirely satisfactory for description of otherness on the other. The idea of reversibility, which is central concept of the late ontology of Merleau-Ponty, comes from the idea of correlation. Merleau-Ponty developed a seemingly very different phenomenology of Husserl. Keywords: phenomenological ontology; Merleau-Ponty; phenomenological ethics; Levinasian criticism; concept of intentionality; phenomenology of perception; idea of reversibility; idea of correlation
La theorie de la signification joue un role organisateur dans la phenomenologie de Husserl. Cepen... more La theorie de la signification joue un role organisateur dans la phenomenologie de Husserl. Cependant elle n'acquiert sa vraie dimension que dans son rapport a l'experience. Ce texte se propose de suivre pas a pas le developpement de cette relation centrale au sein de la theorie de l'intentionnalite. L'interpretation systematique de l'oeuvre de Husserl fait apparaitre quelques concepts latents ou operatoires dans la theorie phenomenologique. Le texte essaye de mettre a jour le fonctionnement de la recognition, element constant, quoique discret, de tout acte de la conscience. Suivant le fil conducteur du probleme de la recognition nous arrivons au concept genetique de l'experience et aussi au probleme de la temporalite. La neutralisation comme noyau de toute reduction phenomenologique nous revele les composants caches de la constitution. En decouvrant ces composants nous essayons de montrer une distribution architectonique des problemes, aussi bien dans la forme statique que dans la forme genetique de la phenomenologie. C'est ainsi que nos analyses menent a certaines transformation aussi bien dans la theorie de la signification que dans celle de l'experience. Le processus genetique de la recognition se revele etre un processus ouvert qui n'est jamais termine au sens teleologique, car un double excedent de sens travaille en lui : l'excedent de la signification dans la recognition typique, et l'excedent de la sensibilite corporelle et des contenus inconscients qui n'apparaissent que dans un eveil retroactif. La coherence de ce mouvement constant de l'experience ne se montre pourtant qu'a partir de la normalite de la constitution. Il faut donc prendre en consideration que le mouvement de l'experience n'est plus conduit par une teleologie, mais par la constitution intersubjective et historique.
Az elmúlt évtizedek egyik divatos és intenzíven kutatott témája a megtestesült elme problémája. A... more Az elmúlt évtizedek egyik divatos és intenzíven kutatott témája a megtestesült elme problémája. Az embodied mind kutatói azonban hallgatólagosan elfogadják a karteziánus elválasztást test és lélek között és a testet a csupán lélek egyfajta kiterjesztésének tekintik. A tanulmány Nietzsche testfilozófiáját annak példájaként mutatja be, hogy van olyan radikális testfilozófia, ami nem a lélek megtestesüléséből indul ki, hanem magából a testből. A tanulmány a nietzschei testfogalom genealógiai elsőbbségét elemzi, a test új képét mutatja be, valamint azt, hogy ezáltal Nietzsche hogyan bontja le a metafizikai hagyomány szinte egészét.
The aim of the article is to analyse the role that fantasy plays in the philosophy of consciousne... more The aim of the article is to analyse the role that fantasy plays in the philosophy of consciousness. The article distinguishes first 3 conceptual models of the functioning of fantasy: (1) imagination as a weak version of perception; (2) productive imagination as a fundamental faculty; (3) fantasy as an archaic layer of consciousness. After presenting Husserl’s phenomenological theory of imagination and fantasy, the article focuses on three fundamental problems: (1) atmospheric fantasy and day dreaming; (2) fantasy and auto-affection; (3) the origin of phantasma that proves to be the most enigmatic question. The author argues for the possibility of establishing a link between Kantian schematism and Husserlian genetic phenomenology. This link is supposed to explicate the origin of phantasma. That is the way we can work out the concept of schematised affectivity.
Waldenfels ezt a gondolatot Merleau-Ponty módján egyfajta testközöttiség segítségével magyarázza,... more Waldenfels ezt a gondolatot Merleau-Ponty módján egyfajta testközöttiség segítségével magyarázza, ami azt is jelenti, hogy van analógia az önlátás és az önhallás között. Mint ahogy önmagunkat csak a tükörben láthatjuk meg, úgy a visszhang, a hang odavissza történő mozgása teszi lehetővé azt, hogy halljam önmagamat.
Uploads
Papers by Tamás Ullmann