3. ... még jöhet jó sok

Ma van a 3. házassági évfordulónk.

Hálát adok a sorsnak és az életnek, hogy utamba sodorta Ricsit és családot alapíthattunk együtt.

Soha olyan jól nem voltam, mint amióta ismerem őt.

Köszönöm neki azt amit eddig tett értem és mindazok ellenére ahogy indult ez a kapcsolat ilyen szépen és boldogan élünk ... egyenlőre 3-asban.

Remélem még rengeteg szép és boldog évet tudunk eltölteni egymással és akkora lesz a családunk amekkorát szeretnénk.

Ezúton szeretném családjainknak is megköszönni, hogy segítenek minket amiben csak tudnak és tudják, hogy ezt nem hagyjuk viszonzatlanul.

SZERETLEK KICSIM!!

TUDOM, HOGY NEM VAGY MESSZE, DE NAGYON HIÁNYZOL.

 

Eleink múltja, kihagyott döntések - 2.

Úgy érzem folytatnom kell előző gondolatmenetemet (sejtünk hordozza eleink múltját, tulajdonságait, adottságait, kihagyott lehetőségeit) azzal, hogy elmesélek egy sztorit.

Mikor éppen két pasi között voltam az életemben és szeretetben/szerelemben - az egyikhez már csak a 10 év, 2 év házasság és a szeretet kötött, míg a másikhoz friss lángolás és szerelem - az történt, hogy kifelé kandikáltam a házasságomból.
Nem így volt tervezve, mert akkorra már a sokadik inszemináción és a 3. lombikunkon voltunk túl, babára várva. Éppen előző hónapokban 'vetéltem" el és ilyenkor az ember lánya még jobban szeretné a figyelmességeket, az apróságokat, a kedvességet, hogy nőnek tartsák -és nem csak babagyárnak.
Na mindegy. R-vel összegabalyodtunk. Nem volt egyszerű neki sem és nekem sem.
Ráadásul egy lakásban laktunk.:-? ... 3-an!!
3 hétig tudtuk titkolni a lakáson belül is, hogy zizeg közöttünk a levegő. Pedig voltak kisebb helyzetek amiből a voltnak észre kellett volna vennie, hogy mi a szitu. ... sőt volt, hogy egy kisebb veszekedés után R.-t küldte utánam!!!!
Már nagyon nem tudtam titkolni anyum előtt és egy délután leültünk beszélgetni.
Kínos mosollyal az arcomon belekezdtem a mondandómba.
Elmeséltem, hogy mi a szitu. ... anyum arcán mosoly bukkant elő ... és elmesélte, hogy neki is van valakije!!! már 2 - 3 hónapja. (Itt jegyezném meg, hogy édesapám előző év októberében halt meg és megállapodtak anyuval abban, hogy egyikük sem marad egyedül, ha a másik meghal.)
Mindketten hatalmas nevetésben törtünk ki!!
Nem elég, hogy mindketten oroszlánok vagyunk, de még ugyan abban az időszakban lesz valakink akiről a másik nem tud.
Ezért írtam az előző bejegyzésnél, hogy a sejtjeinkben már kódolva van a jövőnk és lehet a sors és a véletlenek is besegítettek nekünk.
Furcsa mindenesetre. ... és mindketten egyszerre tettük meg eleink kihagyott lépését.

... az élet megoldotta a problémámat. ... igaz nehéz, gyötrelmes és fájdalmas volt hármunknak az a pár hónap. Próbáltuk rendezni a házasságunkat, a kapcsolatunkat, de elváltunk. Lesz, ahogy lesz alapon.
S akkor decemberben a Mikulás meglepett. ... Bó bejelentkezett és megoldott mindent.
Nem volt kérdéses számomra, hogy kitől van. ... és az élet igazolja, hogy jól döntöttem, mégha göröngyös is volt az út, s csak félig meddig volt az Én döntésem.
Bó tiszta apja és imádják egymást. ... s én is őket. :-)

Házassági évfordulósdi, vizsgásdi

Kora reggel leadtuk a nővéreméknek Bogicát.

Irány a szájsebészet.
Alig voltunk ott egy fél órát. Kiszedte pikk-pakk a varratokat. Igaz addigra egytől már én megszabadítottam magam. :-)
A dokinő nagyon rendes volt. Mondta, hogy már mindent ehetek csak tartsam tisztán.
rákérdeztem azért a tejre. !!! :-) Már kezdtek elvonási tüneteim lenni az utóbbi pár napban.
Persze, mindent. Tejet is!!!

Mivel korán végeztünk kérdés volt, hogy hova menjünk ünnepelni.!!
Elmentünk 'plázázni" egyet a Pólusba. rég voltam és sokára fogok menni. Szinte semmi nem fogott meg. Nem is értem a mai fiatalokat minek mennek oda. Csak azért, hogy legyenek valahol? ????
Sétáltunk ott egyet.
közben kigondoltuk, hogy Bónak vegyünk valamit.
De mit?
Plüssmérgezésünk lesz lassacskán így nem azt vettünk.
Találtunk egy játékboltot ahol is vettünk neki egy repülő madarat. (sirályt)
Olyat aminek az aljára kicsi zsák van felfüggesztve és ha kicsit megemeled és visszaengeded olyan, mintha repülne.
Ekkor megint jött a kérdés. Hova?
Apa már ki is gondolta, de én is sejtettem, hogy hova. (Szentendre - Adria)
Sajnos most sem jártunk sikerrel. Később nyitottak és emiatt megint nem tudtunk beülni.
Nem is tudom hanyadik alkalommal próbálunk oda eljutni.

Nyaltunk egy házi készítésű fagyit. Nem volt olcsó, de legalább finom. ... s ha már Szentendre, akkor Kovács Margit múzeum. .. nekem ez olyan volt, mint egy régi álom beteljesülése.
Mivel a szakmám népi fazekas egy felemelő élmény volt látni a munkáit.
Annyiszor jártunk már arra fele, de egyszer sem gondoltuk, hogy menjünk be. Most igen!!!

Tudom apát annyira nem kötötte le, mint engem, de türelmes volt és nagyon hálás vagyok neki ezért.
Mikor végeztünk mentünk leadni a kocsit a szervizbe.
Kaptunk cserébe egy Skodát. Másnap már vihettük is vissza. Megcsinálták a műszakit és amit kellett.

Szombaton sulim volt ... már megint, de az utolsó tanulós nap. Innentől jönnek a vizsgák.
Volt is egyből 3.
Beszédművelésből megkaptam az 5öst, de a beadandómat majd a héten el kellene küldeni neki. Az baj, hogy még meg is kellene csinálni.
Hagyományból is megvan az 5ös. Pedig csak előző este/ éjjel olvastam el 1x.
volt egy környezeti nevelésünk. Na ez a tanárnő kicsit megfingatta a bandát. Ahhoz képest, hogy nem is adott ő le nekünk órát. kisteremben voltunk. Max. 20 fő egyszerre és legalább egy széknyi hely legyen két hallgató között.
Puff neki. Puskázás esélytelen, aki hátul volt az megszívta. Szerencsére maradt valami a fejemben, de szerintem idén mindenkinek rosszabb lesz a jegye, mint eddig volt ebből.
S a végére maradt egy informatika.
Tudtuk, de mivel a sokadik levelezős - legalább 5 fiókom van és abból 3 fősulis!!! (de miért nem elég egy?) - fiókba nem tettem az anyagot illetve csak az egyiket nem adhatott nekem csak 4est.
Mivel sajnos már beírta a jegyet nem javíthatott rajta hiába mondtam, hogy itt van minden usbn.
Nem hatotta meg. Csak mondta, hogy már nem javíthatja ki.
Szerintem csak duma. Miért ne javíthatta volna ki?
Nem akarta!! ... és kész. Látszott az arcán. (IJ.)
Mind1 ... úgyis megy majd szülni. :-)

Hazajöttünk és kicsit még lent maradtunk. A fiúk fociztak. Mi Bóval drukkoltunk.

Minden szombaton olyan fáradt vagyok, hogy csuda.