2. A. I SMERTESSE A SZÍV VÉRELLÁTÁSÁT! MUTASSA BE A SZÍVCIKLUST!

VÁZOLJA FEL A VERŐTÉRFOGAT, PERCTÉRFOGAT JELLEMZŐIT, BEFOLYÁSOLÓ

TÉNYEZŐIT! HATÁROZZA MEG AZ ISCHAEMIA, LAESIO, NECROSIS JELLEMZŐIT, DIAGNOSZITKUS ELKÜLÖNÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIT!
1. A SZÍV VÉRELLÁTÁSA :
- Arteria coronaria dextra: az felszálló aortából ered, ellátja a szív jobb oldalát és a szívsövény hátsó harmadát.
- Arteria coronaria sinistra: ellátja a szív baloldalát, valamint a szívsövényt, szívcsú-csot)
- Funkcionális végartéria: a szív artériáinak végződései a szívizomrostokban. Elzáródás esetén a mögötte levő
szívizom ékalakban elhal.
- Sinus coronarius: a szívizomzat vénás vérét gyűjti össze és a jobb pitvarba szájadzik.
Felületes és vénás rendszer:
 Felső végtagoknál; a kézháton hálózatot alkotnak és két nagyobb véna útján vezetődnek el a mélyvénák felé. A
legjelentősebb a KÖZÉPSŐ KÖNYÖKVÉNA (v. medina cubitiba). A vénák a KULCSCSONT ALATTI VISSZÉRBE (v. subclavia)
szájadzanak, ez vezeti a vért a felső fővisszérbe. Mélyvénás rendszer 1. ábra
1. ábra 2. ábra

 Alsó végtagoknál: 2 nagyobb véna vezeti el; a NAGY BŐRVÉNA (v.saphena magna) és KIS BŐRVÉNA (v. saphena prava).
Mélyvénás rendszer 2. ábra
2. A SZÍVCIKLUS:
 Elektromos szívciklus: a szívizmok működése közben akciós áram keletkezik, amely ráterjed a szívizomsejtek
összességére. Ezt a saját ingerképzési és ingerületvezetési rendszere irányítja.
EKG hullámok:
1. Sinus csomó; a szív ingerképző központja, ingerülete a pitvar izomzatára terjed.
2. Pitvar-kamrai csomó; pitvaroktól veszi át az ingerül etet, a His-nyalábnak továbbítja.
3. His-nyaláb; a pitvari sövényből a kamraiba vezet, átadva a kamráknak az ingerületet.
4. Tawara szár ak; jobb és bal szárra oszlik, a két kamrának vezetik az ingerületet.
5. Purkinje rostok; a Tawara szárak felrostozódásai, az izomsejteknek adják az ingert. Az
EKG görbén megkülönböztetünk: P-Q-R-S-T hullámot (változásaik kó rós állapotot jelei).
EKG szakaszok:
1. PQ – pitvar kamrai átvezetés: 0,12-0,2 sec
2. QRS – kamrai komplexum: 0,06-0,1 sec (az egész kamraizomzat depolarizációja )
3. ST – izoelektromos vonalon található, a szívizomzat oxigenitását, a kamraizom lassú repolarozációját jelenti.
 Mechanikus szívciklus: a szívizmok az ingerület hatására összehúzódnak (systole), majd elernyednek (dyastole). A
bal kamra kontrakciója pulzushullámként érzékelhető az artériák felett (a. carotis externa, a. radialis). A két pitvar
együtt működik, de ellentétes fázisban
3. VERŐ- ÉS PERCTÉRFOGAT:
 Verőtérfogat: Egy kamrai összehúzódás által kilökött vér-mennyiség (kb. 70-80 ml).
 Perctérfogat: A kamra által 1 perc alatt továbbított vérmennyiség. Kiszámítása: A verőtérfogat és a pulzusszám
szorzata. Pl. 70x70=4.900ml.
4. A PERCTÉRFOGAT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐI:
 Szívizomzat pillanatnyi állapota. Pitvarba történő vénás beáramlás üteme
 AORTÁBAN illetve az A. PULMONALISBAN a nyomásviszonyok.
 Előterhelés (preload): a kamrában a dyastole alatt beáramló vér mennyiségétől függ.
 Utóterhelés (afterload): attól az ellenállástól függ, amit a kamrával a systoleban le kell küzdeni, ez az aorta
nyomásától, azaz a normál vérnyomástól függ.
5. ISCHAEMIA , NECROSIS ÉS LAESIO JELLEMZŐI (DIAGNOSZITKUS ELKÜLÖNÍTÉSÜK):
 Ischaemia (ISzB): a beszűkült erek miatt kevesebb oxigén jut a sejtekhez, hipoxiás fájdalom lép fel.
 Necrosis (AMI): a koszorúér elzáródik (atheromás plakk, embolus, trombus), emiatt a mögötti terület szívizmai ék
alakban elhalnak.
 Myocardialis laesio (ML): az érbelhártya sérülést követően, zsíros degeneráció alakul ki.
 Diagnosztikus elkülönítésük : (1.) Klinikai jelek. (2.) Laborjelek: Vérkép, GOT, CK (CK-MB), LDH, Troponin-teszt. (3.) 12
lvezetéses (standard) EKG.
1
 2B. V ÁZOLJA FEL AZ ATHEROSCLEROSIS KÓROKTANÁT, KOCKÁZATI TÉNYEZŐIT, PATOLÓGIÁJÁT! HATÁROZZA MEG AZ AKUT CORONÁRIA
SZINDRÓMA FOGALMÁT, LÉNYEGÉT! I SMERTESSE AZ ANGINA PECTORIS FOGALMÁT, OKAIT, FORMÁIT , TÜNETEIT, KIVÁLTÓ ÉS ENYHÍTŐ
TÉNYEZŐKET! MUTASSA BE A MYOCARDIALIS INFARCTUS TÜNETTA-NÁT, DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSÁT, GYAKORI SZÖVŐDMÉNYEIT!

1. Vázolja fel az atherosclerosis kóroktanát, kockázati tényezőit, patológiáját!

 Kórtana: az érfalban meszes felrakódás jön létre → az érbelhártya egyenetlenné válik (meszes plakkok) → az ér
rugalmassága és átmérője csökken → érfal merev, ezért könnyen reped .
 Kockázati tényezői: örökletes hajlam, cukorbetegség, magas-vérnyomás betegség, metabolikus -X szindróma→
(metabolikus=anyagcserével kapcsolatos) szindróma (tünetegyüttes) több, egymással összefüggő anyagcserezavar
együttes fennállását jelenti. Emelkedett vérzsír értékek, elhízás, mozgásszegény életmód, dohányzás.
 Patológiája: Fiatal felnőttkorban kezdődik. A plakkok 15-35 év alatt fejlődnek ki (tünetmentesen). A megbetegedést a
plakk szövődményei okozzák a 45.-65. évtől (egyéni
szórás). Az első jelei lehetnek az ISzB (stabil
plakk)/hirtelen halál (sérülékeny plakk).

2. Határozza meg az akut coronária szindróm a fogalm át,

lényegét!
 Fogalma: valójában egy gyűjtőnév, mely a szívkoszorúéren belüli véráramlás akadályozottságát jelenti, így az
életveszélyes koszorúér betegségeket foglalja magában (pl. angina pectoris= átmeneti szívizom vérellátási zavar,
mellkasi fájdalommal, acut myocardialis infarctus= hirtelen kialakult szívizom elhalás).
 Lényege: hátterében az esetek többségében egy koleszterintartalmú-érelmeszesedéses felrakódás az ér falában (plakk)
kialakulása húzódik, ami egy idő után megreped, az ér fala bevérzik, majd véralvadást generálva trombózist okoz.
3. Ismertesse az angina pectoris fogalm át, okait, formáit, tüneteit, kiváltó és enyhítő tényezőket!
 Fogalma: klinikai tünetegyüttes, melyet a szívizomzat (myocardium) vérellátási elégtelensége vált ki. Szegycsont
mögötti (retrosternális), rohamokban jelentkező szorító mellkasi fájdalom jellemzi .
 Okai: koszorúér szűkület (atherosclerosis ill. görcs) miatt myocardialis oxigénhiány lép fel (terhelésre/nyugalomra),
amely 10-15 percen belül szűnik azonnalható nitrátkészítmény adására.
 Tünetei: markoló jellegű szegycsont mögötti fájdalom, mely a vállakba, karba, a bal kisujj irányába sugárzik. A
tüneteket kiválthatja fizikai megterhelés (munka), hideg, dohányzás, kiadós étkezés - vagy stressz. A tünetek rövid
ideig tartanak, a beteg elgyengül, hideg verejtékes, sápadt, halálfélelmet érez.
 Kockázati tényezői: a dohányzás, az elhízás, a koleszterindús ételek túlzott fogyasztása, az ülő életmód, a magas
vérnyomás, a családi hajlam, a magas vér triglyceridszint, illetve a maga s LDL-koleszterin és/vagy alacsony HDL-
koleszterin vérszintek.
 Formái:
1. EFFORT (terhelésre fellépő) és NYUGALMI, valamint a STABIL angina hátterét lásd az előbbiekben
2. I NSTABIL ANGINA (CRESCENDO, INFARKTUS ELŐTTI): a koszorúér elzáródás hirtelen felgyorsulása váltja ki, melynek
leggyakoribb oka a vérrögösödés. A fájdalom általában fokozódik, hosszabb ideig tart, ágynyugalomban is
jelentkezik, tünetei rohamonként változnak. E csoport 30%-nál, 3hónapon belül szívinfarktusra lehet számítani.
3. PRIZMETAL ("VARIÁNS") ANGINA: általában a nagyerek görcse miatt következik be, tünetei nyugalomba n
jelentkeznek, és EKG-n atípusos képet mutat, az S-T szakasz süllyedése helyett annak megemelkedése látszik. A
legtöbb betegnél jelentős elzáródás van az egyik főbb koszorúérben. A görcs általában az elzáródás után 1 cm-
rel következik be.
4. Mutassa be a myocardialis infarctus tünettanát, diagnózis felállítását, gyakori szövődményeit!
 Tünettana: koszorúér elzáródik (embólus vagy atheromás plakk), emiatt a mögötti területszívizmai elhalnak. A tünetek
ugyanazok, mint az angina pectorisnál, csak hevesebb formában jelentkezik és nem szűnik meg nitroglicerinre (vagy
rövid időn belül visszatér).
 Diagnózis felállítása : Ha az alábbi háromból kettő jelen van, akkor AMI-ként kell kezelni
1. KLINIKAI KÉP (PANASZOK, TÜNETEK): lásd előbb
2. LABORDIAGNOSZTIKA: az izomsejt elhalás következtében enzimek felszaporodnak (CK, CK-MB, SGOT, LDH), amely a
vérből kimutatható. Sürgősséggel Troponin-teszt végezhető, amely pozitív.
3. EKG ELTÉRÉSEK: jellegzetes EKG-elváltozásokkal jár, pl. az S-T szakasz süllyedése (depresszió), az S-T szakasz
felemelkedése (eleváció), megjelenhetnek lapos vagy fordított T-hullámok. Az EKG analízis orvosi feladat.
 Gyakori szövődményei:
1. HIRTELEN HALÁL : kamrafibrilláció miatt lép fel, a keringás megszűnik, a szervezetben oxigénhiány lép fel. A
defbrillációig meg kell kezdeni az újraékesztést.
2. SÚLYOS RITMUSZAVAR (KAMRAFIBRILLÁCIÓ): az infarctus 2–4 órájában gyakran fordul elő a korai EKTÓPIÁS ÜTÉS az
ischaemiás myocardiumban kamrafibrillációt indíthat el.

2
2. C. V ÁZOLJA FEL AZ ANGINA PECTORIS ÉS MYOCARDIALIS INFARCTUS TERÁPIÁS ALAPELVEIT ÉS A SZÖVŐDMÉNYEK MEGELŐZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEIT!
MUTASSA BE A TERÁPIÁBAN LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT GYÓGYSZEREKET! I SMERTESSE A FIBRINOLÍTIKUS TERÁPIÁT, VALAMINT A LEGGYAKRABBAN
ALKALMAZOTT SZEREKET!

1. Diagnosztikai módszerek:
 Anamnézis felvétel: érbetegségek családi előfordulása (örökletes tényezők). Életmód (kockázati tényezők).
Panaszok kikérdezése: jelleg, kezdet, intenzitás.
 Fizikális vizsgálat: eltérés nem mutatható ki, pl. nincs jellemző szívzöreje, vérnyomás -értéke. Az alsó végtagi
verőerek meglévő szűkülete csak valószínűsítik a diagnózist.
 Mellkasröntgen: a szív morfológiai adottságai megítélhetőek általa, pl. nagyság, elhelyezkedés, informatív lehet
az előző RTG-vel való összehasonlítás.
 Echokardiográfia (szívultrahang): alkalmas a myocardium anatómiai és funkcionális vizsgálatára. A szívizom, a bal
kamra funkciója, a szívizomzat mozgása, a szívbillentyűk eltérései detektálhatók.
 Érfestés (co ronaria angiographia): szívkatéterezéssel történik, a koszorúér állapotáról pontos információka t tud
adni, azonban költséges és invazív beavatkozás , minimális kockázattal jár.
 Szívizom izotóposvizsgálat: a szívizomzat vérellátása koszorúér-szűkület, szívinfarktus, szívelégtelenség esetén
megváltozik, így az izotóppal jelölt anyagok különböző mértékb en jutnak el.
 Szív PET/CT: 11-C (acetát) nyomjelző anyagot használ nak, amellyel a szívizom-vérátfolyása vizsgálható a
koszorúserekben. Előnye, hogy összetettebb elváltozásokat is kimutat, pl. háromér -betegség.
 EKG: lásd B-tétel – 4.3 ! Kerékpár ergometria: meghatározható vele a szív terhelhetősége, pl. milyen ritmus- és
koronária keringés zavarok lépnek fel terhelés hatására.
 HOLTER (24 órás EKG monitirozás) : 3 pontos mellkasi elektródáskat helyeznek fel, majd beállított program szerint
EKG görbét készít (tárol), amit 24 óra után monitorral áttekintenek és dokumentálnak.
 Laborvizsgálat: teljes vérkép, elektrolitok, enzimek, CN, kreatinin, GOT, LDH, Trponin I/T , vizelet vizsgálat.

2. Terápiás alapelvek:
 PTCA (percutan transluminalis coronaria angioplastica) : az A. FEMORALIS- on keresztül végzett koszorúér-tágítás. A
katéter-ballont a szűkület szintjébe helyezik, majd néhány másodpercre többször felfújják -leengedik és az
érlumen kitágul.
 STENT: a fenti eljárást összekötik MŰANYAGHÁLÓ felhelyezésével és ez biztosítja a beszűkült ér kitágulását és tágan
tartását.
 BYPASS: a koronária-bypass műtét lényege, hogy a lábból kivesznek egy vénát (graft), majd mellkas feltárást
követően a szívsebész az egyik végét a főütőérhez, másik végét a szűkület alatti érszakaszhoz csa tlakoztatja, és így
megkerülik az artéria elzáródott szakaszát.
 Nitrát tartalmú szerek : a nitrogén mononitrát hatására az intracelluláris Ca2+ ion mennyisége csökken, így
értágulat alakul ki, pl. Nirolingual, Mono-mack, Olicard.
 Fibrinolízis: hatásukra az inaktív plazminogén plazminná alakul (plazminogén aktivátorra van szükség), mely lehet
SZÖVETI típusú és UROKINÁZ típusú is (mindkettő az endothelsejtekből szabadul fel) a fibrinolitikumok feloldják a
fibrintartalmú thrombust.
 Fájdalomcsillapítás: opioid fájdalomcsillapító (morfin), hatására oldódik a fájdalom és halálfélelem, valamint a
fulladásérzés (légzőközpont ingerlékenységét csökkenti).
 Aspirin (acetilszalicilsav): gátolja a vérlemezkék összecsapzódását, így a trombózis kialakulását. A TICLODIPIN
hatékonyabbnak tűnik.
 Béta-blokkolók: a szívben talál-ható β1 receptorok blokkolásával csökkentik a szívfrekvenciát (negatív chronotrop
hatás) és növelik az ingerület átvitel sebességét (pozitív dromotrop hatás), Pl. Bisoplol ( CONCOR), Nevibolol
(NEBILET), Metoprolol (BETALOC)
 ACE-gátló: a renin hatására kialakuló angiotenzin I-ből nem jön létre angoitenzin II, mert az ehhez szükséges enzim
működését gátolja, pl. Enalapril ( EDNIT), Benazepril (LOTENZIN), Perindopril (COVEREX).
3. A megelőzés lehetőségei:
 Az elsődleges megelőzés lényegében az érelmeszesedés megelőzésével azonos.
 Fontos a dohányzás teljes abbahagyása,
 zsírszegény étr end (a testsúly normalizálása),
 stressz-helyzetek kerülése,
 koffein- és alkoholfogyasztás minimalizálása.
 Javasolt a fizikai aktivitás, főleg az aerob sportok végzése.
 Az atherosclerosisra hajlamosító, esetlegesen fennáll ó betegségek (magas vérnyomás, diabetes, kóros
vérzsírértékek) kezelése is szükséges.
 A megelőzés része bizonyos nagy kockázatú, de tünetmentes betegeken a gyógyszeres kezelés.

3
 2. D. I SMERTESSE A 12 ELVEZETÉSES EKG-VIZSGÁLAT KIVITELEZÉSÉNEK FŐBB SZEMPONTJAIT! FELELETÉBEN TÉRJEN KI A VIZSGÁLAT
INDIKÁCIÓIRA, AZ ELŐKÉSZÍTÉS FELADATAIRA, ÉS A KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTÁCIÓS FELADATOKRA!

1. A 12 elvezetéses EKG-vizsgálat kivitelezésének főbb szempontjait

 Az elektrokardiográfia (EKG), non-invazív eljárás, amely a szívműködést kísérő elektromos változásokat
regisztrálja és ábrázolja papíron, vagy monitoron.

ELEKTRÓDÁK FELHELYEZÉSE Mellkasi:

Végtagi: V1 Jobb oldalon, IV. bordaközben, a szegycsont mellett (piros)
 jobb kar (piros), V2 Bal oldalon, IV. bordaközben, a szegycsont mellett (sárga)
 bal kar (sárga) V3 V2 és a V4 közötti távolság felezőpontján (zöld)
 bal-láb (zöld) V4 Bal oldalon, V. bordaközben, medioclavicularis vonalban (barna)
 jobb láb (fekete) V5 Bal oldalon, V. bordaközben, az elülső hónaljvonalban (fekete)
V6 Bal oldalon, V. bordaközben, a középső hónaljvonalban (lila)

 EGYÉB ELVEZETÉSEK :
 Jobbszívfél EKG: jobb szívfelet érintő megbetegedéseknél alkalmazzuk. Nor mál mellkasi elve-zetéseket
tükrözzük a jobb mellkasfélre.
 Dorsalis elvezetések (hátsófali infarktus esetén): V7 Bal oldalon, V. bordaközben, a hátsó hónaljvonalban. V8
Bal oldalon, V. bordaközben, az angulus scapulae vonalában. V9 Bal oldalon, V. bordaközben,
paravertebrálisan.
 Paravertebrális elvezetések (hátsófali infarktus esetén): V7 Paravertebralisan, bal oldalon, a III. háti csigolya
magasságában. V8 Paravertebralisan, bal oldalon, a IX. háti csigolya magasságában. V9 Paravertebralisan, bal
oldalon, a rekesz alatt körülbelül 1 tenyérrel (az L1 magassága körül).
2. A vizsgálat indikációi:
 Szívizomkárosodás (cardiomyopathya)  Szívkoszorúér betegség (coronarius arteria morbo)
 Szívmegnagyobbodás (card iome galya )  Miokarditisz (szívizomgyulladás)
 Veleszületett szívhibák (congenitalis cardialis defectus)  Perikarditisz (szívburokgyulladás)
 Szívbillentyű rendellenesség (anomalia cardiac valvulae)  Elektrolit-háztartás zavara (electrolytic perturbationes)
 Szívritmuszavarok (allodromia)  Acut Myocardialis Infarctus (roham közben, illetve a
 Tachikardia, vagy bradikardia (a szívizom túl gyakori, vagy roham után)
túl ritka összehúzódása)  Tüdőembólia (Embolia Pulmonum)
 Extraszisztolé (soron kívüli szívütés)
3. Az előkészítés és kivitelezés, valam int a dokumentációs feladatok:
 A beteget felkészítjük pszichésen és szomatikusan,
 Készülhet kórteremben, kezelőben
 A felsőruházat levétele
 Hanyattfekvő testhelyzet, esetleg szőrzet eltávolítása,
 Nem beszélhet, nem mozoghat,
 Elektrodák felhelyezése (mellkasinál lehet szívó, heveder es változat, öntapadós)
 Gép bekapcsolása, beállítása (auto v. manuális)
 EKG görbe kiírás (mellékter mékektől mentes legyen az EKG görbe), a beteg adatainak rögzítése
 Elektrodák eltávolítása
 Elektroda gél letörlése (papírvatta)
 Beteg kór terembe kísérése