Haditechnika-történet

Pap Péter

A Magyar Királyi Honvédség nehéz

géppuska fejlesztése I. rész

A
nehéz géppuskát a gyalogság hatékony, mozgékony egyik „igáslovát”, a Schwarzlose géppuska valamilyen
és viszonylag könnyű lőfegyvereként rendszeresítet- modifikációját használták más fegyvernemek is. Például a
ték. Alkalmasnak ítélték ellenséges géppuskák, azok háború időszakában a légjáró csapatok fedélzeti lőfegyve-
tüzelő állásai és közepes (~20 milliméter vastag) páncélza- rit (speciális lövedékű töltényekkel feljavítva) a hűtőköpe-
tú harckocsik elhárítására, valamint légvédelmi irányzékkal nyétől megfosztott 1907/16M Schwarzlose géppuskák al-
kiegészítve, kis magasságban (két kilométer alatt) közvet- kották. De a két háború között a folyamerők úszóegysége-
len légvédelemre. inek kőzetbiztosítását, légvédelmét is 1907/12, majd
Az új lőfegyverfajta népes családjának sorát az első vi- 1907/31M Schwarzlose géppuskákkal látták el.
lágháborúban a német 13 milliméter űrméretű, 16 kilo-
gramm súlyú T. u. F. (Tank und Fluegzeug) puska nyitotta
meg.1 Mint sok többrendeltetésű eszköz az ismétlő
„Tankgewehr” sem felelt meg a kitűzött célnak, sem pán-
célelhárításra, sem légvédelemre nem volt alkalmas. A sor-
ban következő automaták úgy űrméretben (pl.: Egyesült
Államok: Browning 12,7; Olaszország: BREDA 14; Svájc:
Oerlikon 20 milliméter), mint rendszertanilag (pl.: a Brow-
ning rendszer szilárd reteszelésű, míg az Oerlikon gyárt-
mány súlyzáras) is sokszínűek voltak. A kettős feladat tel- a) 1907/16 M b) 1907/31 M
jesítését a konstruktőrök speciális töltetű (pl.: robbanó- és/ Forgógyűrűre illesztett Zsoka T. Lóránd flotillás
vagy gyújtóanyag) lövedékekkel biztosították, amelyek a megfigyelő géppuska4 növendék géppuskával
harcgyakorlaton5
páncélzat átütését követően repeszdarabjaikkal a harcjár-
mű személyzetét is harcképtelenné tették, vagy a repülő- 2. ábra. Schwarzlose géppuska
gép létfontosságú ré-
1. ábra. 20 milliméteres Madsen szét (pl.: szárny) ron- Azonban a haditechnika fejlődése továbblépésre serken-
nehéz géppuska romboló hatása csolták. Az 1930-as tette a katonai vezetéseket és (többek között) a harcjármű-
(mintegy 50 mm átmérő) évekre kialakult konst- vek, repülőgépek fegyverzetének fejlesztése során nagy
2
alumínium repülőgépszárnyon rukciók emblematikus hangsúlyt fektettek azok hatásosságának növelésére is.
figurái a Madsen, a A hazai katonai vezetés nehéz géppuska iránti érdeklődése
Hotchkiss, az Oerlikon, az 1930-as évek elejére datálható, a kezdeti lépéseket a
Breda és Scotti nehéz külföldi fegyvergyárakkal történő kapcsolatfelvétel jelle-
géppuskák közül kerül- mezte. Ezek eredményeként a leendő megrendelések ér-
tek ki, amelyek tűzgyor- dekében az érintettek a kívánalmainknak megfelelően fej-
sasága percenként (mi- lesztették, módosították (pl.: töltény, állványzat stb.) gyárt-
nimum) 300 lövés volt mányaikat. 1932-ben még nem kezdődtek el hazánkban a
és lövedékeik másod- konkrét próbák, hanem csak az olasz hadsereg ilyen jelle-
percenként 800 méte- gű tapasztalatait értékelték. A gyakorlati munka 1933-ban
res sebességgel hagy- 20 milliméteres űrméretű Breda, Madsen, Oerlikon és a
ták el a 60-70 kaliber Solothurn nehéz géppuskák kipróbálásával kezdődött.
(az űrméret 60-70-sze- A dánok a nehéz géppuskát és töltényeit 47 000 pengőért,
rese) hosszúságú csö- a többi fegyvergyár ingyen bocsátotta automatáit a Hadi-
vet.3 technikai Intézet rendelkezésére. A kísérletek nem publikus
Hazánkban – úgy az célja az volt, hogy különböző állványok és töltények fel-
első világháború előtt, használásával megtalálják a legmegfelelőbb szerkezetet és
mint alatta és azt köve- leghatásosabb lőszert, és (az akkori megítélés szerint)
tően is – a gyalogság ennek ismeretében már nem okozhatott gondot a lőfegyver

ÖSSZEFOGLALÁS: 1940-ben a Haditechnikai Intézet eredményes lőpróbákat ABSTRACT: In 1940, successful shooting tests on the new 12.7 mm heavy
folytatott az 1935M Ansaldo kis harckocsiba épített új 12,7 mm-es Danuvia machine gun Danuvia built in the tankette 1935 M Ansaldo was carried out
nehéz géppuskával, majd javasolta a csapatpróbát. 1941. január 15-én a 2. by the Institute of Military Technology, and then field test was proposed. On
honvéd lovasdandár páncélos zászlóalja eredményesen befejezte a 12,7 15 January 1941, the field test on the 12.7 mm heavy machine gun was
milliméteres nehéz géppuska csapatpróbáját. A  cikksorozat további részei- completed successfully by the Armoured Battalion of the 2nd Honvéd Cavalry
ben ismertetésre kerülnek a Gebauer- és Király-féle 20 mm-es nehéz gép- Brigade. In succeeding parts of this article series the 20 mm Gebauer and the
puska fejlesztések is. Király heavy machine gun developments will also be presented.

KULCSSZAVAK: Magyar Királyi Honvédség, nehéz géppuska fejlesztés, KEY WORDS: Hungarian Royal Army, heavy machine gun developments,
Danuvia, Gebauer, Király Danuvia, Gebauer, Király

72  HADITECHNIKA LI. évf. 2017/2 DOI: 10.23713/HT.51.2.15

HT_2017-2_book.indb 72 2017.03.20. 20:37:48

 Haditechnika-történet

1. táblázat. Kísérleti nehéz géppuska töltényt a nyitott hevederszemből

Páncélkocsi Harckocsi a soron következő töltényt egyből
Rendeltetés Repülőgép Harckocsi a töltényűrbe tolta.
Harckocsi Repülőgép
Automata (önműködő):13 a lő-
Jelzet D–417 n.a. K. K. m. 408 fegyver csőre (cső elé) töltése és
Gyártó Danuvia Fegyver és Lőszergyár Részvénytársaság az elsütőbillentyű hátraszorítása
után a fegyver zárszerkezete ön-
Konstruktőr Gebauer Ferenc Király Pál működően végzi az elsütést, a ki-
reteszelést, az ürítést, a töltést és
Űrméret (mm) 12,7 20 a reteszelést mindaddig, amíg a
Üzemmód Önműködő Tűzcsapás Önműködő hevederben (tárban) töltény van,
illetve amíg az irányzó előre nem
Torkolati gáznyomást hasznosító engedi az elsütőbillentyűt.
Rendszer Csőhátrasiklásos
(gázdugattyús) Álló csövű: a csövet kapcsoló-
Töltény (M/mm) 1940/12,7 1936/209 eleme (pl.: csap) szilárdan, elmoz-
dulás-mentesen rögzíti a tok csat-
lakozó eleméhez.
2. táblázat. Harcjárművek lövészfegyverzete (1941) Elsütőszerkezet:14 az ütőszeget
működésbe hozó szerkezet. Sza-
Megnevezése Beépítve Módosítási terv bályozza a lőfegyver tűzütemét
1939M Csaba 1934/37A M 8 mm-es gpu. 1934/37A M 8 mm-es gpu. (pl.: egyeslövés) és helyet ad a
pc. gk. 1936M 20 mm-es npu. 20 mm-es nehéz gpu. biztosítónak. Mechanikusak köz-
vetlen és közvetett típusúak. Az
1935M Ansaldo 1934A M 8 mm-es gpu. első csoportba az ütőszeges, a
1934A M 8 mm-es (iker) gpu.
kis harckocsi 12,7 mm-es nehéz gpu. másodikba a kakasos szerkeze-
1938M Toldi 1934/37A M 8 mm-es gpu. 1934/40A M 8 mm-es gpu. tek tartoznak.
könnyű hk. 1936M 20 mm-es npu. 20 mm-es nehéz gpu. Fedélzeti fegyver:15 hadihajók,
repülőgépek és harcjárművek
1940M Turán fegyverei, amelyek szerves tarto-
1934/40A M 8 mm-es gpu. (2 db.) Változatlan
közepes hk. zékai a harceszköznek és azok
1940M Nimród megfelelően kialakított részében
Ø Változatlan vannak elhelyezve (beépítve).
pc. vadász hk.
Fegyvercsalád: valamely fegy-
Nehéz hk. 1934/40A M 8 mm-es gpu. (2 db.)
nem volt verzeti eszköz egy csoportjának
(tervezet) 12,7 mm-es n.gpu. (?) azonos működési elvű és szerke-
zeti alapbázisú, azonos alkatré-
tervezése, elkészítése. Az előzetes elgondolás szerint a szekből, egységekből (modulokból), fődarabokból felépí-
Gebauer-féle gáznyomásos rendszer tálcán kínálta a meg- tett, különböző rendeltetésű (pl.: állványos, fedélzeti gép-
felelő technikai megoldást, azonban a cég másik fejlesztő- puska) lövészfegyverek gyűjtőneve.16
je, Király Pál is a startvonalra állt.6 Gáznyomásos (gázmotoros) rendszer:17 a szerkezet mű-
1941. január 2-án a katonai főcsoport főnök vezetésével ködtetését a lőportöltet robbanásakor keletkező gázok
tartott értekezleten a Danuvia Fegyver- és Lőszergyár közvetlenül végzik. A  szükséges gázmennyiséget vagy
Részvénytársaság foglalkoztatása mellett felvetődött a még a csőfuratából, vagy pedig a torkolattól veszik. Az
harcjárművek fegyverzetének véglegesítése is, és elhang- előbbi esetben a csövet megfúrják és arra egy gázkamrát
zott, hogy melyik az a mintadarab, amely a szükséges lő- szerelnek, a második megoldáskor a cső épp marad, a
fegyverek hiánya miatt csak szükségmegoldást jelentett.10 gázfelfogó kamrát a csőtorkolat elé illesztik.
Géppuska:18 12,7 milliméter űrméret alatti önműködő
tűzfegyver. Rakaszban (hevedertárban) tárolt, hevederezett
RENDSZERTANI FOGÓDZÓ11 tölténnyel hosszabb sorozattűz lövésére alkalmas. Gyalog-
sági fegyver:19 a katona egyéni és az alegységek lőfegyve-
Adogatás:12 a lőfegyverek egymást követő lövéseihez reinek gyűjtőneve. Multifunkcionális állványa segítségével
szükséges töltények biztosításának módja. Az ismétlők légi célok elleni tűzharcot is folytathat. Tűzgyorsasága eléri
(pl.: 11 mm-es Korpatchek-féle tárkarabély) tusa-, közép, a percenkénti 600–1000 lövést. Hatásos lőtávolsága 1200–
vagy előágytárasak, a félautomaták (pl.: 7,62 mm-es 1500 méterig terjed.
Sz.K.Sz. automata karabély) közép-, vagy előágytárasak, a Közvetlen zárhátrasiklásos rendszer:20 alkatrészek mű-
vegyestüzelésűek (pl.: 9 mm-es HK géppisztoly) közép- ködtetésére a lőporgázok hátralökő energiájának közvetlen
ágytárasak. A hevederadogatású automata üzemmódú lő- hatását alkalmazzák.
fegyvereknél (pl.: 7,92 mm-es MG–42-es géppuska) a töl- Késleltetett súly- (tömeg-) zár:21 a zár nyitását (a kirete-
tényt adogatóberendezés továbbítja a töltényűr elé. A ha- szelést) valamilyen mechanikai szerkezettel (pl.: csuklós
gyományos adogatásúaknál (pl.: 1943M 7,62 Gorjunov kar, csúszó ék stb.), illetve technikai megoldással késlelte-
géppuska) a töltény a töltés időszakában, három mozza- tik, mindaddig, amíg a lövedék el nem hagyja a csövet.
natban egy „U” alakú utat jár be. Elsőként egy töltényvonó Mozgócsövű (csőhátrasiklásos):22 önműködő fegyver,
a pereme segítségével a (hevederből) hátra húzta a soron amelyeknek a csöve korlátozott mértékben hátrasiklik, ezt
következő töltényt, amit egy rugózó elem a töltőpályába a mozgást a többi egység működtetésére használják fel.
süllyesztett, végül a mellsőhelyzetbe sikló zár csőre töltötte Ha a zár és a cső a hátramozgás teljes hosszában együtt
a lőfegyvert. Az egyutas adogatásúaknál (pl.: 7,62 mm-es mozog, akkor hosszú hátrasiklásos a rendszer. Más eset-
Győrik-féle szuperkönnyű golyószóró) az előrefutó zár a ben a fegyver rövid csőhátrasiklásos. 

LI. évf. 2017/2 HADITECHNIKA  73

HT_2017-2_book.indb 73 2017.03.20. 20:38:26

 Haditechnika-történet

Nehéz géppuska:23 12,7 és 23 milliméter űrméretek kö- verként, de repülőgép szárnygéppuskaként, sőt légvédelmi
zötti állványos, vagy fedélzeti géppuska. nehéz géppuskaként is megfelelt volna. Ekkor a Danuvia
Öntöltő (félautomata):24 egyes lövés leadására alkalmas, Fegyver- és Lőszergyár Részvénytársaság (a 20 milliméte-
félautomata, pontlövő kézifegyver. A  lőszer adogatását res konstrukciók szerkesztésével párhuzamosan) egy új,
10-12 töltény befogadó képességű tárból végzi. Lövés 12,7 milliméter űrméretű harckocsi nehéz géppuskával ruk-
után a lőfegyver újra tölt, de a következő lövést csak az kolt elő. A  munkálatok előrehaladottságára mutatott, hogy
elsütőbillentyű előreengedése után lehet kiváltani. 1940. április 12-én a Haditechnikai Intézet parancsnoka a
Repülőfegyver:25 1. Támadó (pilóta-) fegyver: a repülés páncélos járművekbe beépítésre kerülő 12,7 mm-es nehéz
irányára előirányzott, légcsavarkörön át, illetve azon kívül géppuskák első mechanikai és működési próbáihoz az
(pl.: szárny) tüzelő, mereven vagy mozgathatóan beépített 1940M 12,7 milliméteres lőszerből 4500 darab éles és 500
lőfegyver. 2. Védelmi (megfigyelő-) fegyver: a holtterek ki- darab nyomjelző magvas töltény kiutalását kérte. Az ered-
töltésére és a támadási szünetek alatti védekezésre hasz- ményes próbákat követően 1940. szeptember 3-án a Hadi-
nált, lefelé, felfelé, oldalra, hátra irányzott lőfegyver, amely technikai Intézet javasolta az automata csapatkipróbálást.32
forgógyűrűn, gondolában, toronyban stb. mozgatható volt. A próba (közepes harckocsi hiányában) 1935M kis harc-
Súly- (tömeg-) zár:26 az automata (önműködő) és félauto- kocsiba épített lőfegyverrel történt és nem a beépítést,
mata (öntöltő) lőfegyverek reteszeletlen zárszerkezete, hanem különböző (a valóságot megközelítő) helyzetekben
amelynél a lövés folyamán a zár és a cső között nincs történő használhatóságot értékelte. A  próba a géppuskás
kényszerkapcsolat. A helyretoló rugó a lövés pillanatában kiképzés teljes skáláját érintette, a fegyveranyag ismerettől
a zárat csőfarhoz szorítja. a harcszerű lőgyakorlatig. Az értékelés szempontjai: bizton-
Szilárd reteszelésű:27 A lövés ideje alatt a zár reteszsze- ságos működés, akadályok és okaik (fegyver-, lőszer- és
mölcseivel kapcsolódik a tok (csőtoldat) reteszfészkébe és tárhiba), elhasználódás, törés, kedvezőtlen viszonyok (pl.:
így zárja a csőfart. huzamos használat karbantartás nélkül) hatásai, kiképzés és
Szórás:28 egy és ugyanazon lőfegyverrel, ugyanolyan viszo- a lőfegyverhasználat normaidei, módosítási javaslatok.33
nyok között való lövésnél a lövedékek (egyenlőtlenül, szim- 1941. január 15-én a 2. honvéd lovasdandár páncélos
metrikusan és határolt területen) szóródnak. A szórástenge- zászlóalja befejezte a 12,7 milliméteres nehéz géppuska
lyek a szórás középpontján (középső találati ponton) áthala- csapatkipróbálását. Kiképzettség szerint vegyes állomány-
dó, egymásra merőleges, függőleges és vízszintes egyene- nyal végrehajtották a kis- és közepes harckocsik 8 millimé-
sek. Az eltérések a találati pontoknak a szórási tengelytől való teres géppuskáinak előírt lőgyakorlatait és a nehéz gép-
távolságok. A  szélességi szórás a lövedék oldalirányú, a puska működését (2000 töltény felhasználása után) bizton-
mélységi szórás pedig a hosszirányú eltéréseit fejezi ki. ságosnak ítélték. Az állomány felkészítésének időtartama
Tűzcsapás (tűzlöket, nem haladta meg a 8 milliméteresét. „Puskahibából” két
rögzített sorozat):29 kor- akadály (elcsattantó kilincs és tokfedél rögzítő csapszegtö-
szerű kézi lőfegyverek rés) történt, lőszer- és tárhibából zavar nem keletkezett.
(pl.: gépkarabélyok) egyik A tüzelési testhelyzet-felvétel, módosítása, a töltés-ürítés,
ütem szerinti tűzneme. a tárcsere egyszerűen és röviden, az előfordult akadályok
Egyes lőfegyverek (pl.: elhárítása könnyen ment. A piszok, por nem befolyásolta a
a német 5,54 mm-es működést, hidegben a dermedt olaj „feltörése” (több ismé-
HK41 gépkarabély) el- telt) töltőfogásokkal biztosítható volt. A lőporgáz nem, csak
sütőszerkezetei a ha- az optikai irányzékra csapódó víz- és sárpermet zavarta az
gyományos sorozatlö- irányzót. A pontosság és tűzhatás megítélését befolyásolta
vés mellett 3-5 lövésből a beépítés ideiglenes jellege. A  normál lövedék talajba
3. ábra. Elsütőszerkezet álló sorozatlövésre is csapódását 400 méterről is jól megfigyelhetőnek, a nyom-
szerkezeti vázlata lehetőséget teremtenek. jelzős lövedék célba csapódását (fény és füst) még jobb-
5. számláló, 6. kakasemelő, Például a belga 5,56 nak értékelték. Összességében a géppuskát kiválónak és
7. kakas, 9. késleltető, mm-es FNC gépkara- rendszeresítésre alkalmasnak ítélték.
10. számláló késleltető, bély lövésszámlálóval A miniszteri összefoglaló (pro domo) megállapítása szerint
11. kakasakasztó
szerelt elsütőszerkeze- a rendszeresítésnek műszaki szempontból nem volt akadá-
te.30 lya. A  csapatpróba elrendelésekor még a Turán közepes
Vegyestüzelésű: a lőfegyver elsütőszerkezetébe épített harckocsiba tervezték beépíteni, azonban mivel ott már volt
megszakítót ki, illetve be lehet kapcsolni. Egyes lövésre egy páncéltörő lőfegyver (1941M 40 mm-es harkocsiágyú),
állítva félautomata (öntöltő), sorozatlövéskor automata (ön- ezért olyan döntés született, hogy a tervezett helyre egy
működő) üzemmódban működik a lőfegyver. 34/40A M 8 milliméteres géppuska kerüljön beépítésre. Ér-
dekes, baljós előjelként értékelhető a kiadványtervezet: „A
csatpróbáról szerkesztett véleményes jelentést felülbírálás
A 12,7 MILLIMÉTERES ŰRMÉRET és további intézkedés szíves megtétele végett visszaadom
(1941. február 18).” A  Haditechnikai Intézet 1941. március
1938. november 4-én a Haditechnikai Intézet jelentette, 1-én javasolta az új nagyteljesítményű nehéz géppuska
hogy az 1939M felderítő páncélgépkocsiba és az 1938M rendszeresítését, mivel megfelelőnek ítélték az 1935M kis
Toldi könnyű harckocsiba a 1936M 20 milliméteres nehéz- harckocsik páncéltörő fegyverének (az egyik 1934A M gép-
puska beépítési kísérlet csak szükségmegoldást eredmé- puska helyére). Későbbi bejegyzés szerint „a Haditechnikai
nyezett. A  végleges megoldást a Gebauer rendszerű 20 Intézet különböző okok miatt javasolta, hogy „… a 12,7
milliméteres nehéz géppuska befejezése és beépítése je- milliméteres géppuskának harckocsiba beépítési tervétől
lentett volna. Az elgondolást az HM 1. vkf. osztály is támo- tekintsen el (ez a fegyver esetleg nem kerül felhasználásra
gatta, megítélésük szerint a Gebauer-féle konstrukcióból, akkor rendszeresítése sem szükséges).” Egy kézírásos be-
(mai terminológia szerint) fegyvercsalád elvén szerkesztett, jegyzés jól jellemezte a nehéz géppuska körül kialakult hely-
multifunkcionális, egységes nehéz géppuska születhetett zetet: „1942. február 4-én még nincs döntés, hogy kell a
volna, amely nemcsak a páncél- és harckocsi toronyfegy- 12,7 mm-es géppuska, vagy sem).”34

74  HADITECHNIKA LI. évf. 2017/2

HT_2017-2_book.indb 74 2017.03.20. 20:38:27

 Jobbról
Haditechnika-történet

Balról (optikai irányzékkal szerelt)

4. ábra. A nehéz géppuska nézetei

1941. október 8-án a páncélos lőiskola 12,7 MM-ES NEHÉZ GÉPPUSKA-ISMERET36

kipróbálta a rendszeresítésre kerülő 1940M
12,7 milliméteres töltények különböző löve- A géppuska leírása: Torkolati gáznyomást hasznosító, gázdugattyús, ál-
dékkel szerelt mintáit, valamint azok haszná- lócsövű, szilárd reteszelésű, vegyestüzelésű lőfegyver.
latának célszerű módját. A tapasztalatok ér- A nehéz géppuska nézeteit a 4. ábra mutatja.
tékelését követően javasolták, hogy a harc- A nehéz géppuska technikai adatai
kocsi-alakulatok az éles töltényt csak kikép- – Űrmérete (mm): 12,7
zés során alkalmazzák, valamint a magvas – Súlya (kg): 20
nyomjelző töltény helyett a magvas fényjel- – Hossza (mm): 1360
zőt használják (egyrészt a nyomjelzés a föld- – A tár befogadó képessége (db): 15
ről nehezen volt látható, másrészt a fejlődő – Felhasznált töltény: 1940 M 12,7 mm-es/12,7 × 81 töltény
füst zavarta az irányzót). Tapasztalataik sze- – Lövedék kezdősebessége (V0 – m/s): 800
rint a speciális lövedékkel szerelt töltények – Lövedék kezdő energiája (E0 – kJ): 11,8
(pl.: páncéltörő) 1:1 arányban keverve bizto-
sították a legmegfelelőbb hatékonyságot.35 (Folytatjuk)

JEGYZETEK
1 A magyar katonai vezetés 1926-ban (ismeretlen forrásból származó) 23 HTL: 838. o.
50 darab „T” puskát rendszeresített. (Hadtörténelmi Levéltár: VKF 24 HTL: 836. o.
1926 Kiképzési osztály 5179) 25 1. Gaáli Zoltán Repülő-fegyverismeretek és repülő lövéstan. Kassa,
2 Hervol Jessen: Die automatische Präzisions- und Einheitswaffe des 1943 (továbbiakban: Gaáli): 4. o.
modernen Schlachtfeldes Koppenhagen 1938, 44 o. 2. Emlékeztető a tűzfegyverek és harceszközök alkalmazásához.
3 Haditechnikai kompendiumok, Fegyvertan első rész, Gyalogsági Magyar Királyi Honvéd Vezérkar Főnöke, 1944. (továbbiakban:
fegyverek. Magyar Királyi Honvéd Hadmérnöki kar Főnöke 1935; Emlékeztető): 186. o.
71–78 o. 26 Török: 88–89. o.
4 Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívum: 33647–273 27 Török: 86. o.
5 Hadtörténeti Múzeum Fotóarchívum: 97981–19 (Bajai 28 Lőelmélet: 80–86. o.
Karpaszományos Iskola csapatgyakorlata őrnaszádokon) 29 1. HTL: 840. o.
6 Hadtörténelmi Levéltár: HM 1933 VI–1 osztály 105466; 359/338 o. 2. Kiss Á. Péter: A gépkarabély és használata. Zrínyi Kiadó, évszám
7 Hadtörténelmi Levéltár: HM 1942 elnöki 3a osztály 52481 (Fordítás) nélkül (továbbiakban: KÁP); 92–96. o.
8 Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára: ABTL-3.1.9. 3. Egerszegi János: Egyéni sorozatlövő fegyverek fejlődésének
V–121702/e 112-131 számú műszaki rajz. lehetőségei. HM Technológiai Hivatal; 10. o.
9 A nehézpuska lőszere (20/105B) nem azonos a 151/20 M 4. Földi Ferenc: Az egyéni lövészfegyverek fejlődése a XX. században
repülőgéppuska 1940M 20 mm-es-es (20×82) töltényével. és az ezredforduló táján (www.zmne.hu/tanszekek/vegyi/docs/fiatkut/
10 Hadtörténelmi Levéltár: HM 1941elnöki 3a osztály 12208 pdf/foldif_06_02.pdf) 5,22, 27. o.
11 1. Egyes szócikkek tartalma a korabeli terminológiának megfelelő. 30 Kiss Á. Péter: 95. o.
2. A lőfegyverek mintái korabeli jelzete (pl.: 7/12 géppuska) kiegészül 31 1. Hadtörténelmi Levéltár: HM 1938 elnöki 3a osztály 8–9. o.; 1. vkf
az évezred és az évszázad jelölésével (pl.: 1907/12M géppuska). osztály 1938 elnöki 3584 állásfoglalása
12 Dr. Damó László (főszerkesztő): Katonai Lexikon. Zrínyi Katonai 2. Valószínűleg Gebauer Ferenc nem a fegyvercsalád elv napjainkban
Kiadó. Budapest, 1985 (továbbiakban: KL.): 12. o. megfogalmazott előnyeire (pl.: az előállítás és a javítás, valamint a
13 Szabó József (főszerkesztő): Hadtudományi Lexikon. Magyar kiképzés egyszerűsítése) alapozva szerkesztette lőfegyvereit. De a
Hadtudományi Társaság, Budapest, 1995 (továbbiakban: HTL): 836. o. különböző rendeltetésű és mintájú géppuskáin (közel) azonos elemek
14 1. KL: 136. o. 2. Török Attila: Lőszer, robbanóanyag és pirotechnikai (pl.: a három részből álló zárszerkezet, markolat stb.) találhatók. (Pap
alapismeretek. BM Könyvkiadó, 1986 (továbbiakban: Török): Péter: Adattár Gebauer Ferenc fegyverkonstruktőr pályafutásához)
136–140. o. HADTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK 2012/3. szám 687. o.
(Fotók a szerző gyűjteményéből.)

15 1. KL: 146. o. 32 1. Hadtörténelmi Levéltár: HM 1940 elnöki 3a osztály 50658; Pro

16 HTL: 321. o. domo, 5. o.
17 SZIT: A haditechnika alapjai, II. Fegyver és lövéstan I. fejezet 4. o. 2. Hadtörténelmi Levéltár: HM 1940 elnöki 3c osztály 18440 (HTI
(SZIT: a Hadiakadémia a rejtés időszakában a Magyar Királyi 1940 elnöki 30991)
Szabályzat Ismertető tanfolyam nevet viselte. – Magyarország a XX. 33 Hadtörténelmi Levéltár: HM 1940 elnöki 3a osztály 50658; Pro domo,
században I. kötet;> mek.niif.hu/02100/02185/html/57.html) 3–4. o.
18 KL: 190. o. 34 Hadtörténelmi Levéltár: HM 1941elnöki 3a osztály 12208 (2. Honvéd
19 HTL: 834–840. o. Lovasdandár Páncélos zászlóalj Hk. század; 39. szám 1941)
20 Lőelmélet alapjai; Honvédelmi Minisztérium 1961 (továbbiakban: 35 VKF 1941 elnöki 1 vkf. osztály 5935; 338. o.
Lőelmélet) 41. o. 36 1. Hadtörténelmi Levéltár: HM 1940 elnöki 3a osztály 50658. 7–13. o.
21 Török: 92–95. o. 2. Hadtörténelmi Levéltár: HM 1941elnöki 3a osztály 12208. 1–6.
22 1. KL: 91. o. 2. Lőelmélet alapjai; Honvédelmi Minisztérium 1961 tábla
(továbbiakban: Lőelmélet: 22–23. o.

LI. évf. 2017/2 HADITECHNIKA  75

HT_2017-2_book.indb 75 2017.03.20. 20:38:29