Teaching German As a Foreign Language

Die hier präsentierten 12 Kurzfilme wurden vor allem unter dem Gesichtspunkt der Lernerorientiertheit ausgewählt, d.h. nicht nur nach linguistischen Kriterien, sondern ebenfalls nach thematischen. Von besonderem Interesse erschienen uns gerade solche Filme, die sowohl aufgrund ihrer thematischen Aktualität als auch ihres teilweise polemischen Inhalts interessante Debatten und Diskussionen im Klassenraum zu wecken versprachen. Zu den ausgewählten Themen gehören zum Beispiel der Alkoholkonsum, die Unterdrückung des Stärkeren durch den Schwächeren, die Globalisierung, die Einsamkeit, Eile und Intoleranz, die Bedeutung von Liebe und Geld, der Phantasie,
des Aussehens sowie, nicht zuletzt, des Sexs in der heutigen Gesellschaft.
Jede Didaktikeinheit enthält Unterrichtsvorschläge zu einem der insgesamt 12 Kurzfilme und ist jeweils in drei Phasen unterteilt: eine Kontextualisierungs-, eine Entwicklungs- und eine Konsolidierungsphase.
Die Kontextualisierungsphase besteht aus einer Reihe kürzerer Aktivitäten, deren Ziel es ist, die Aufmerksamkeit der Lerner zu gewinnen und einen gewissen Erwartungshorizont bezüglich der
nachfolgenden Aktivitäten aufzubauen. Im Mittelpunkt der Entwicklungsphase steht hingegen die allmähliche Annäherung an die
thematischen Aspekte des Kurzfilmes. Dazu gehört sowohl die Revision zuvor präsentierter Meinungen, als auch die Hypothesenbildung bezüglich der dargestellten Konflikte. Auf diese beiden ersten Phasen folgt schliesslich die Konsolidierungsphase. In ihr sollte es
vornehmlich darum gehen, zuvor diskutierte Aspekte wieder aufzugreifen, mit dem Ziel diese aber nun auf eine dem Lerner vertraute Wirklichkeitsebene zu übertragen.
Allen Materialien gemeinsam ist darüber hinaus, dass sie sich an DaF-Studenten mit Al bis C1 Kenntnissen richten. Es handelt sich folglich (mit Ausnahme von C1) um eine Zielgruppe, deren
Deutschkenntnisse noch sehr begrenzt sind, weshalb wir uns darum bemüht haben, sowohl die Arbeitsanweisungen als auch die Aktivitäten als solche in sprachlicher wie grammatikalischer Hinsicht so einfach wie möglich zu halten; sie wurden mit besonderer Berücksichtigung auf das Vokabular und die den Lernern bis dahin vertrauten Strukturen ausgearbeitet.
Eingeleitet wird jede Didaktikeinheit durch eine Kurzfilmbeschreibung. Dort finden sie Angaben zum Inhalt, Titel, Regisseur, Drehjahr- und ort sowie zur Dauer und empfohlenen Zielgruppe.
Die Arbeitsanweisungen jeder Didaktikeinheit richten sich in erster Linie an den Lerner. Sie stellen einen Arbeitsplan dar und sollten von diesem zu Beginn jeder Aktivität den Sprachkenntnissen der Lerner entsprechend umformuliert und -wenn nötig- noch weiter vereinfacht werden. Auf die Arbeitsanweisungen folgen die für den Unterricht vorgesehenen Kopiervorlagen, welche die einzelnen Aktivitäten begleiten. Mit dem Ziel dem Dozenten die Vorbereitungsarbeiten so weit wie möglich zu erleichtern, wurden die Arbeitsblätter nicht nur kopierfertig vorbereitet, sondern darüber hinaus auch mit allen erforderlichen Informationen hinsichtlich ihres Einsatzes versehen: 1 Kopie pro Gruppe, 1 Folie für Overheadprojektor,..., etc.
Abschliessend sei noch daran erinnert, dass das vorliegende Material primär für die Arbeit im Unterricht konzipiert ist, d.h. für die Arbeit unter der Leitung der Lehrerin oder des Lehrers, nicht aber zum autonomen Lernen. Trotzdem sollte man aber nicht vergessen, dass sein Hauptziel sein sollte Lernerinnen und Lerner für die eigene Beschäftigung mit deutschen Filmen -kurzen oder langen- zu motivieren.

Discutimos aqui duas plataformas eletrônicas usadas para o ensino de alemão, em combinação com materiais didáticos em suporte convencional (livro e CD). O projeto dá continuidade a uma longa tradição de pesquisa por soluções que atendam adequadamente as necessidades específicas de um público universitário, em contexto de aprendizagem de língua estrangeira (e não de segunda língua). A análise concreta remete a dois cursos intensivos oferecidos em fevereiro de 2008, com continuidade prevista até o final de 2009. Averiguamos os prós e contras de cada abordagem, como hipóteses de trabalho a serem confirmadas ao longo do processo em curso.

2015.-2017.godine provedeno je istraživanje na ukupno 363 hrvatska učitelja i nastavnika engleskoga i njemačkoga kao stranoga jezika kako bi se utvrdilo na koji način stječu kompetencije za poučavanje učenika s disleksijom i smatraju li stečeno znanje dovoljnim za poučavanje takvih učenika. U radu su prikazani rezultati analize prvog dijela podataka, a naknadna statistička analiza preostalih prikupljenih podataka pružit će uvid u cjelovitu sliku o kompetencijama učitelja i nastavnika za poučavanje učenika s disleksijom. Analiza je pokazala kako je manje od jedne četvrtine svega ispitanika tijekom studija slušalo kolegije na kojima je bilo govora o disleksiji, a više od pola ih je u sklopu individualnog profesionalnog usavršavanja sudjelovalo na seminarima i radionicama s temom disleksije. Skoro svi ispitanici izrazili su želju za dodatnim usavršavanjem u području poučavanja učenika s disleksijom i smatraju kako stečenom diplomom na visokom učilištu nisu stekli dovoljno kompetencija za poučavanje istih. Zanimljivo je da se internet pokazao kao vodeći izvor informacija o disleksiji, dok se stručna literatura našla na drugom mjestu. Nalazi istraživanja u skladu su s nalazima istraživanja provedenima posljednjih 15 godina na hrvatskim učiteljima i nastavnicima te ukazuju na nedovoljnu obučenost za poučavanje učenika s disleksijom i ostalim teškoćama u učenju kao i na potrebu za obogaćivanjem programa obveznog individualnog usavršavanja.

A "Spielerisch Deutsch lernen" (= Játékosan németül tanulni) sorozatban megjelent 40 ol-dalas A4 alakú füzet tetszetős, színes tananyag alsó tagozatos német, mint idegen nyelvet ta-nuló diákok számára, akiknek már van némi német nyelvismeretük és a nyomtatott betűk írásában is vannak alapszintű ismereteik. Ez a magyar gyermekek számára furcsa lehet, hi-szen ők a nyomtatott betűket írni nem, csak elolvasni tanulják. Jelenleg nagyon fontos el-várás, hogy legyenek korszerű nyelvkönyvek a nem német anyanyelvű diákok számára. A bevezető a füzetet mind iskolai nyelvoktatás-ra, nyelvi fejlesztéshez, mind otthoni önálló tanuláshoz is ajánlja, esetleg szülői segítség-nyújtással. Ez utóbbit segíti a füzet végén a mellékletben a megoldókulcs (38-39. oldal). A szülői segítségnyújtás nagyon fontos, hisz így a tanuló nyelvi fejlődésének nyomon kö-vetése nem csak tanórai keretek között, ha-nem a családi környezetben is megvalósul. A bevezető után rövid és egyszerű jelma-gyarázat következik, majd a nyomtatott kis-és nagybetűk írásának elsajátítását könnyítő betű-ábrákat találunk, nyilakkal és számokkal ellátva. A tematikus rész három nagyobb egységből áll, azok pedig egyenként négy-négy kisebb egység-ből, fejezetből: Az első nagyobb egységben a kö-vetkező témák kaptak helyet: hónapok, időjárás, évszakok, számok 1-20-ig. A második nagyobb egység tárgyalja a háziállatokat, a parasztudvar állatait, az óra szerinti időt és a napirendet (egy gyermek napja). A harmadik nagyobb egység foglalkozik azzal, hogy mi található a lakóház-ban, a fürdőszobában, a nappaliban, valamint a médiával (úgy, mint mobiltelefon, tablet, számí-tógép, internet, egér stb.). A gyermekek számá-ra fontos, hogy a mai kor használati tárgyait is megismerteti a könyv, ezáltal jobban alkalmaz-kodik a "Z" generáció igényeihez, jobban felkelti érdeklődésüket, hiszen olyan szavakat, kifeje-zéseket is megismerhetnek, melyek számukra nagyon fontosak. Mindhárom nagyobb egység végén a diákok számára két oldalas összefog-laló feladatok találhatók, ahol átismételhetik a tanultakat, ellenőrizhetik a tudásukat ("Was ich schon auf Deutsch kann"). Ismét kimondanak és leírnak minden előzőleg tanult szót. Például a háziállatok esetében-de minden egyéb téma esetében ugyanígy-képek alapján meg kell nevezni a háziállatokat, és a képek melletti kis négyzetben jelölhetik, melyik szót ismerték, és melyiket nem. Az eredmény alapján kis közle-kedési jelzőlámpán jelölhetik, milyen szinten állnak, van-e szükségük még gyakorlásra vagy továbbhaladhatnak. Ez a tudásellenőrzési lehe-tőség teret enged az önálló tanulásnak, tapasz-talatszerzésnek és fejleszti a gyermekek önérté-kelését is. Mind a beszéd, mind az írás területén értékelhetik magukat a jelzőlámpák segítségé-vel. Az összefoglaló feladatok mindig ugyanazt a sémát követik, mely akár unalmassá válhat egy idő után a gyerekek számára, de észrevét-lenül a lényeges dolgok kiemelésére, megjegy-zésére is megtanítja őket. A bevezető hangsú-lyozza, ezzel a recenzens is egyetért, mennyire fontos a nyelvelsajátításban a gyermekek dicsé-rete, az előrehaladásuk tudatosítása, értékelése, önbizalmuk növelése, megerősítése. A tárgyalt témák egyszerű, a diákok számára releváns szi-tuációkban jelennek meg. Minden fejezet két oldal terjedelmű. Az első oldal 9-14 szót ismertet meg a tanulók-kal, képek segítségével. A szóképeket először Recenzió Marion Techmer-Maximilian Löw (2017): Spielerisch Deutsch lernen. Wortschatz-Trainer Aufbauwortschatz. Hueber Verlag című könyvről Márkus Éva-Gölcz Mira Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanító-és Óvóképző Kar-Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kasr, Neveléstudományi Doktori Iskola Márkus Éva: orcid.org/0000-0002-3571-8472