Performance analysis in Basketball
276 Followers
Recent papers in Performance analysis in Basketball
A probléma felvetése Az SAP adatrögzítő, adatkövető szoftver mérkőzéselemző képességének köszönhetően soha nem látott mélységekig követhetőek nyomon a különböző sportágak, így a kosárlabda mérkőzések, sőt ezentúl már az edzések is... more
A probléma felvetése
Az SAP adatrögzítő, adatkövető szoftver mérkőzéselemző képességének köszönhetően soha nem látott mélységekig követhetőek nyomon a különböző sportágak, így a kosárlabda mérkőzések, sőt ezentúl már az edzések is (Craig és mtsai., 2015). Nem csak az amerikai (SAP HANA platform, 2012), hanem már a FIBA versenyeken is működő rendszer tudományos problémákat is fölkínál az elemzőknek. A technológia fejlődésének köszönhetően viszont már számomra is lehetőség nyílt, hogy a kiinduló elméletek alapján új problémát fogalmazhassak meg.
Mit is jelenthet az a sokat elhangzott gondolat, hogy a kosárlabdázás dinamikusan fejlődik? Red Auerbach szerint: a kosárlabdázás támadó elemei fejlődnek ki először, és a védelemnek mindig időre van szüksége, hogy felzárkózzon (Levine, 2015). Manapság a kosárlabdázásban tapasztalható offenzív tendenciák azt mutatják, hogy a támadójáték olyan gyorsan változik, hogy a védekező stratégiák nehezen tartanak lépést vele (Shea, 2014). Vagyis feltétlenül támadó-védő egységben kell gondolkodni, mivel a versenyképesség fokozása a cél.
Korunk NBA csapatainál lecsökkent a labdabirtoklások ideje, megnőtt a támadások száma, s a statisztikák alapján is belátható, hogy a játékosok ritkábban akarnak a gyűrű közeléből pontot szerezni. Kevesebb passzal építik fel a támadásokat és nagyobb hangsúlyt kap a labdás egy-egy elleni játék, amivel ha érkezik a megfelelő besegítés, azonnal megkaphatják a dobók a labdát (Basketball Reference 1, 2019).
Mandić és mtsai. (2019) kutatásai bemutatják, hogy a kosárlabdázás két legkiemelkedőbb ligájában (NBA és Euroliga) az utóbbi években a labdabirtoklások száma folyamatosan emelkedik.
Az 1982-1983-as bajnokságban az NBA-s csapatok mindössze 23,8%-kal dobtak a hárompontoson túlról. Ez megfelel 0,71 pontnak mezőnydobásonként. Összehasonlításként, a csapatok 49,2%-al dobták a ketteseket, ami próbálkozásonként 0,98 pontot jelentett. A kétpontosok sokkal eredményesebbek voltak. Ma a csapatok még mindig elérik a 0,98 pontot duplánként, de a tripla próbálkozások 1,06 pont átlagra javultak hárompontos kísérletenként. A „Golden State Warriors” már eléri az 1,25 pontot dobásonként. Jellemzően átlagosan 31,6 hárompontost dobnak rá meccsenként (Shea, 2014).
Miért fontos ez a tendencia? Mert a hárompontos fenyegetése ugyanolyan értékes lehet, mint maga a dobás, hiszen teret enged a többi támadóelemnek: elzárásnak, befutásnak, betörésnek vagy pozíció fogásnak. A kreatív játékot preferáló edzők számára így nagy segítség, mert kombinálva a dinamikus helyzet kialakító támadó mozgásokkal (Santana és mtsai., 2019) sokoldalú játékokat tesz lehetővé.
Mindezek éreztetik hatásukat az európai kosárlabdázásban és az utánpótlásunk magasabb korosztályaiban is. Bár az Euroligában egyelőre hosszabbak a labdabirtoklások és a taktika nagyobb hangsúlyt kap a támadások felépítésében, mégis a hárompontos dominancia térnyerése tapasztalható.
Számos támadó és védekező elem következménye, hogy növekszik a hárompontos dobások száma és eredményessége. Az egyéni pontszerzési technikák változáson mennek keresztül, hiszen minden játékosnak lehet külső dobóhelyzete, melyre mielőbb fel kell őket készíteni. Az igazán jól dobó fiatalok már a versenyző képzés korosztályába lépve, akár a felnőtt mezőnyben is, meghatározóvá válhatnak, csupán egy lépésre vannak a minőségi versenyzés szintjétől. A pontszerzési képességeik fejlesztése, így a hárompontos dobások kialakítása és végrehajtása a versenyelőnyt befolyásolja.
Az SAP adatrögzítő, adatkövető szoftver mérkőzéselemző képességének köszönhetően soha nem látott mélységekig követhetőek nyomon a különböző sportágak, így a kosárlabda mérkőzések, sőt ezentúl már az edzések is (Craig és mtsai., 2015). Nem csak az amerikai (SAP HANA platform, 2012), hanem már a FIBA versenyeken is működő rendszer tudományos problémákat is fölkínál az elemzőknek. A technológia fejlődésének köszönhetően viszont már számomra is lehetőség nyílt, hogy a kiinduló elméletek alapján új problémát fogalmazhassak meg.
Mit is jelenthet az a sokat elhangzott gondolat, hogy a kosárlabdázás dinamikusan fejlődik? Red Auerbach szerint: a kosárlabdázás támadó elemei fejlődnek ki először, és a védelemnek mindig időre van szüksége, hogy felzárkózzon (Levine, 2015). Manapság a kosárlabdázásban tapasztalható offenzív tendenciák azt mutatják, hogy a támadójáték olyan gyorsan változik, hogy a védekező stratégiák nehezen tartanak lépést vele (Shea, 2014). Vagyis feltétlenül támadó-védő egységben kell gondolkodni, mivel a versenyképesség fokozása a cél.
Korunk NBA csapatainál lecsökkent a labdabirtoklások ideje, megnőtt a támadások száma, s a statisztikák alapján is belátható, hogy a játékosok ritkábban akarnak a gyűrű közeléből pontot szerezni. Kevesebb passzal építik fel a támadásokat és nagyobb hangsúlyt kap a labdás egy-egy elleni játék, amivel ha érkezik a megfelelő besegítés, azonnal megkaphatják a dobók a labdát (Basketball Reference 1, 2019).
Mandić és mtsai. (2019) kutatásai bemutatják, hogy a kosárlabdázás két legkiemelkedőbb ligájában (NBA és Euroliga) az utóbbi években a labdabirtoklások száma folyamatosan emelkedik.
Az 1982-1983-as bajnokságban az NBA-s csapatok mindössze 23,8%-kal dobtak a hárompontoson túlról. Ez megfelel 0,71 pontnak mezőnydobásonként. Összehasonlításként, a csapatok 49,2%-al dobták a ketteseket, ami próbálkozásonként 0,98 pontot jelentett. A kétpontosok sokkal eredményesebbek voltak. Ma a csapatok még mindig elérik a 0,98 pontot duplánként, de a tripla próbálkozások 1,06 pont átlagra javultak hárompontos kísérletenként. A „Golden State Warriors” már eléri az 1,25 pontot dobásonként. Jellemzően átlagosan 31,6 hárompontost dobnak rá meccsenként (Shea, 2014).
Miért fontos ez a tendencia? Mert a hárompontos fenyegetése ugyanolyan értékes lehet, mint maga a dobás, hiszen teret enged a többi támadóelemnek: elzárásnak, befutásnak, betörésnek vagy pozíció fogásnak. A kreatív játékot preferáló edzők számára így nagy segítség, mert kombinálva a dinamikus helyzet kialakító támadó mozgásokkal (Santana és mtsai., 2019) sokoldalú játékokat tesz lehetővé.
Mindezek éreztetik hatásukat az európai kosárlabdázásban és az utánpótlásunk magasabb korosztályaiban is. Bár az Euroligában egyelőre hosszabbak a labdabirtoklások és a taktika nagyobb hangsúlyt kap a támadások felépítésében, mégis a hárompontos dominancia térnyerése tapasztalható.
Számos támadó és védekező elem következménye, hogy növekszik a hárompontos dobások száma és eredményessége. Az egyéni pontszerzési technikák változáson mennek keresztül, hiszen minden játékosnak lehet külső dobóhelyzete, melyre mielőbb fel kell őket készíteni. Az igazán jól dobó fiatalok már a versenyző képzés korosztályába lépve, akár a felnőtt mezőnyben is, meghatározóvá válhatnak, csupán egy lépésre vannak a minőségi versenyzés szintjétől. A pontszerzési képességeik fejlesztése, így a hárompontos dobások kialakítása és végrehajtása a versenyelőnyt befolyásolja.
Success in team sports foremostly depends on individual performance and the cooperation of the team members. We aimed to investigate the individual performance changes of youth awarded basketball players from youth to senior national team... more
Success in team sports foremostly depends on individual performance and the cooperation of the team members. We aimed to investigate the individual performance changes of youth awarded basketball players from youth to senior national team level. For this purpose we examined four game-related basketball statistics: Minutes Played (MP), Points Scored (PS), Rebounds (REB), and Assists (AST) both in youth and senior level with regression analysis. We collected all the individually prized players of former youth European Championships available on the most reliable websites (N=323). We used descriptive statistical methods and also investigated correlation between their prized performance and their senior peak performance on national level (p<0.01). Our analysis showed that a larger amount of the previously awarded players became member of their senior national team (58%, n=188). 90.71% of the awarded players (n=293) were the first or second best scoring leader of their own team in their youth prime. We found moderate significant correlation between youth rebounds and senior rebounds, also youth assists and senior assists, but only weak correlation between youth and senior Minutes Played and Points Scored. From this aspect getting awards on youth level can boost an athlete’s career, but it doesn’t mean to reach the same peak when they are selected to the senior squads as time and age are dominant background variables, an extended analysis is needed in the future.
Kulcsszavak: védekező hatékonyság, négy faktor, védekező rangsorok, kosárlabda, bajnokság Tudományos háttér Dean Oliver elmélete 96 százalékos sikerrel jósolta meg az elmúlt három szezonban a csapatok teljesítményét az NBA-ben.... more
Kulcsszavak: védekező hatékonyság, négy faktor, védekező rangsorok, kosárlabda, bajnokság
Tudományos háttér
Dean Oliver elmélete 96 százalékos sikerrel jósolta meg az elmúlt három szezonban a csapatok teljesítményét az NBA-ben. Szerinte a teljesítmény meghatározói: a mezőny dobószázalék, az eladott-, illetve a lepattanó labdák és a büntető dobószázalék.
A nemzetközi kutatások is a védőlepattanókban (Karipidis, és társai 2001; Sampaio, Janeira, 2003; Ibáñez, és társai 2003; Gómez és társai, 2006), illetve a kiegyenlített mérkőzéseken a kétpontos mezőnyszázalékban és a gólpasszok számában látták a döntő különbséget. (Ortega, és társai, 2008)
Az elmúlt 12 szezon tapasztalatai arra mutattak, hogy lehet mérkőzést nyerni rossz védekezéssel és extra támadó teljesítménnyel, de a bajnoki címhez szükség van a kiemelkedő csapatvédekezésre, hiszen a 2011/2012 szezon kivételével minden magyar férfi bajnok az első, vagy második helyen végzett a kapott pontok tekintetében.
Cél
A tanulmányok és elméletek alapján megkerestem azokat a mérkőzés statisztikában látható adatokat, melyeknek döntő jelentőségük lehetett a négy legjobb magyar férfi csapat eredményességében az utolsó befejezett magyar bajnokságban, (2018/2019-ben). Mindezt a sikeres védekezés szemszögéből.
A bajnoknak a statisztikai rangsorokban a legjobbnak kell-e lennie az ellenfelek között, vagy az előkelő rangsor nem számít és elegendő a győzelemhez, ha hatékonyabb védekezéssel lerontja az aktuális ellenfél teljesítményét?
Módszer
A 2018-19-es bajnokságban 26 alapszakasz mérkőzése volt a csapatoknak. A kutatás során a végső négy helyezett 104 alapszakasz mérkőzésének statisztikai eredményeit elemeztem. A rájátszás során a párharcok eredményei egyértelműek voltak. Csupán az egyik elődöntő dőlt el 3:2 arányban, minden más esetben 3:0 volt az eredmény. Az alapszakaszban mindenki kétszer játszott egymással, így a csapatok közötti tendenciákat és rangsorokat nagyobb mintában vizsgálhattam.
Az összehasonlító elemzés során a csapatok kapott és dobott pontjait, a saját és az ellenfél dobószázalékait, a lepattanók, gólpasszok, a szerzett és eladott labdák, illetve a személyi hibák számát vettem alapul. Ezután saját támadási és védekezési rangsorokat készítettem.
Eredmények
A bajnokkal szemben dobtak a legrosszabb mezőnyszázalékkal. A ketteseket 45,08, a hármasokat 31,23 százalékkal. Eközben ők a ketteseket 48,65 százalékkal, a hárompontosokat 31,44-el értékesítették. Ellenük ítélték a legkevesebb személyit, ellenük dobták a második legkevesebb sikeres büntetőt 12,73/meccs, mindezt toronymagasan a legrosszabb százalékkal, 65,8-al.
A védőlepattanózásban a harmadik volt a Falco KC, de a megszerezhető lepattanók 71,09 százaléka lett az övéké. A támadó palánk alatt, viszont ők voltak a legdominánsabbak. Meccsenként 28,98 százalékkal szereztek 10,04 lepattanó labdát, ezzel is rontva az ellenfél védekező teljesítményét. Ellenük volt a második legtöbb eladott labda, meccsenként 13,27, miközben ők csak 8,73-t. Ellenük adták a második legkevesebb pontot érő átadást, 15,62-t, ők pedig a második legtöbbet, 18,38-t. A bajnoknak kiemelkedő volt a gólpassz/eladott aránya, 2,11, ami ellenük csak 1,18 volt.
Következtetés
A bajnoknak nem kell minden statisztikai rangsorban a legjobbnak lennie. Elegendő, ha az adott meccsen jobb az ellenfeleinél.
Viszont nem elég a védekezési rangsorokban dominálni, egyidejűleg szükség van a hatékony támadásra is. Az hogy éppen melyiknek van nagyobb jelentősége, a csapat stílusa és választott taktikája határozza meg.
Tudományos háttér
Dean Oliver elmélete 96 százalékos sikerrel jósolta meg az elmúlt három szezonban a csapatok teljesítményét az NBA-ben. Szerinte a teljesítmény meghatározói: a mezőny dobószázalék, az eladott-, illetve a lepattanó labdák és a büntető dobószázalék.
A nemzetközi kutatások is a védőlepattanókban (Karipidis, és társai 2001; Sampaio, Janeira, 2003; Ibáñez, és társai 2003; Gómez és társai, 2006), illetve a kiegyenlített mérkőzéseken a kétpontos mezőnyszázalékban és a gólpasszok számában látták a döntő különbséget. (Ortega, és társai, 2008)
Az elmúlt 12 szezon tapasztalatai arra mutattak, hogy lehet mérkőzést nyerni rossz védekezéssel és extra támadó teljesítménnyel, de a bajnoki címhez szükség van a kiemelkedő csapatvédekezésre, hiszen a 2011/2012 szezon kivételével minden magyar férfi bajnok az első, vagy második helyen végzett a kapott pontok tekintetében.
Cél
A tanulmányok és elméletek alapján megkerestem azokat a mérkőzés statisztikában látható adatokat, melyeknek döntő jelentőségük lehetett a négy legjobb magyar férfi csapat eredményességében az utolsó befejezett magyar bajnokságban, (2018/2019-ben). Mindezt a sikeres védekezés szemszögéből.
A bajnoknak a statisztikai rangsorokban a legjobbnak kell-e lennie az ellenfelek között, vagy az előkelő rangsor nem számít és elegendő a győzelemhez, ha hatékonyabb védekezéssel lerontja az aktuális ellenfél teljesítményét?
Módszer
A 2018-19-es bajnokságban 26 alapszakasz mérkőzése volt a csapatoknak. A kutatás során a végső négy helyezett 104 alapszakasz mérkőzésének statisztikai eredményeit elemeztem. A rájátszás során a párharcok eredményei egyértelműek voltak. Csupán az egyik elődöntő dőlt el 3:2 arányban, minden más esetben 3:0 volt az eredmény. Az alapszakaszban mindenki kétszer játszott egymással, így a csapatok közötti tendenciákat és rangsorokat nagyobb mintában vizsgálhattam.
Az összehasonlító elemzés során a csapatok kapott és dobott pontjait, a saját és az ellenfél dobószázalékait, a lepattanók, gólpasszok, a szerzett és eladott labdák, illetve a személyi hibák számát vettem alapul. Ezután saját támadási és védekezési rangsorokat készítettem.
Eredmények
A bajnokkal szemben dobtak a legrosszabb mezőnyszázalékkal. A ketteseket 45,08, a hármasokat 31,23 százalékkal. Eközben ők a ketteseket 48,65 százalékkal, a hárompontosokat 31,44-el értékesítették. Ellenük ítélték a legkevesebb személyit, ellenük dobták a második legkevesebb sikeres büntetőt 12,73/meccs, mindezt toronymagasan a legrosszabb százalékkal, 65,8-al.
A védőlepattanózásban a harmadik volt a Falco KC, de a megszerezhető lepattanók 71,09 százaléka lett az övéké. A támadó palánk alatt, viszont ők voltak a legdominánsabbak. Meccsenként 28,98 százalékkal szereztek 10,04 lepattanó labdát, ezzel is rontva az ellenfél védekező teljesítményét. Ellenük volt a második legtöbb eladott labda, meccsenként 13,27, miközben ők csak 8,73-t. Ellenük adták a második legkevesebb pontot érő átadást, 15,62-t, ők pedig a második legtöbbet, 18,38-t. A bajnoknak kiemelkedő volt a gólpassz/eladott aránya, 2,11, ami ellenük csak 1,18 volt.
Következtetés
A bajnoknak nem kell minden statisztikai rangsorban a legjobbnak lennie. Elegendő, ha az adott meccsen jobb az ellenfeleinél.
Viszont nem elég a védekezési rangsorokban dominálni, egyidejűleg szükség van a hatékony támadásra is. Az hogy éppen melyiknek van nagyobb jelentősége, a csapat stílusa és választott taktikája határozza meg.