Walls and Confines in History

Falak és választóvonalak a történelemben Terminus Könyvek ⒈ (A Nyíregyházi Főiskola Történettudományi és Filozófia Intézete Kiadványai) Sorozatszerkesztő: Kiss Lajos András a a é á az ó a a a ö é b A ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola ⒖örténettudomány‛ és ⒈‛lozó a ⒋ntézete által ⑴0 november ⑴9-⑵0-án rendezett társadalomtudomány‛ konferenc‛a előadása‛ ⒕zerkesztette: Bu‚ály Att‛la ⒔eszler ⒉ábor ⒕zoboszlay ⒉yör’y ⒐yíre’y‚áza, ⑴01⑶ A Nyíregyházi Főiskola Történettudományi és Filozófia Intézete kiadása. A borító Buhály Attila felvételének felhasználásával készült. Technikai szerkesztő: Szoboszlay György ISBN 978-615-5097-82-9 © Nyíregyházi Főiskola Történettudományi és Filozófia Intézete © Szerzők Tartalomjegyzék Előszó Köszönetnyilvánítás Fa l a k a z ó k o r ba n Arvai Tamás K ristóf: Asszíria határain túl. Az ellenség képe az új asszír királyfeliratokban Buhály Attila: Urartui deportáltak Tushanban? Gér András László-. Az ókori Edóm és Júda határa Nemes Zoltán-. Falak két világ között Obis Hajnalka: Látható és láthatatlan városfalak menedékében V ir t u á l is é s v a l ó s á g o s f a l a k a k ö z é pk o r b a n Havas László: Az égi Jeruzsálem épülő falai a Szent István-i Intelm ek-et to­ vábbgondoló koronázási paláston Horváth Zita: Korszakhatár volt-e 1514 a parasztság történetében? Nagy Gábor: Egy modern demokrácia gyermekkorából (Három szöveg a Bjálbonemzetség uralmának idejéből) 99 Czövek Zoltán: Jagelló Zsigmond lengyel herceg udvari személyzetének jövedel­ mi rétegződése (1500-1501) 109 Gulyás László Szabolcs-. Városfalépítés a középkori Eperjesen T á rs a d a lm i és g a z d a sá g i v á la s z tó v o n a la k a 19- 20 . 127 143 század b an Kujbusné Mécséi Éva: Valós és virtuális falak a 18-19. századi Nyíregyházán 145 Bozó-Szűcs Diána-. A társadalmi mobilitás lehetőségei egy mezővárosi latin is­ kolában 1830-1862 között 157 Kaposi Zoltán-. A hazai arisztokrácia gazdasági tagoltsága a 19. század utolsó harmadában 167 Zsoldos Ildikó: Báró Vécsey József karrierútjának mérföldkövei 181 Cora Zoltán-. Kovrig Béla és a produktív szociálpolitika: korszakváltás vagy korforduló? 193 Szilágyi Zsolt: Sohasem létező határok. Egy empirikus vizsgálat során felmerülő módszertani probléma: a legtöbb adót fizetők m int vagyoni-jövedelmi elit a H orthy-kori Kecskemét példáján P o litik a i v á la s z tó v o n a la k a 20 . 205 század b an 217 Sziszkoszné Halász Dorottya: Láthatatlan falak. Az amerikai Háborús Mene­ kültügyi Hivatal illegális határátlépést segítő tevékenysége a magyar holo­ kauszt idején Reszler Gábor: A totalitárius rendszerek és a társadalmi tér választóvonalai 219 231 Bánszki Hajnalka: A csehszlovák-magyar lakosságcsere előkészítése Nyíregyhá­ zán 241 Jobst Ágnes: Vasfüggöny - határnyitás - menekültügy. A határ m int entitás és a vasfüggöny szimbóluma F ilo z ó fia i, k u l t u r á l i s h a tá r v o n a la k 255 281 Erős Vilmos: Falak és határok a historiográfiában (avagy omnis determinatio...) 283 Mester Béla: Az ember és állat közötti fal döntögetése 299 Szücs László Gergely: A politikai közösség határai Jürgen Habermasnál 311 Pabis Eszter: A „Röszti-árkon” innen és túl: a kulturális és nyelvi diverzitás szerepe a svájci önmegértésben 325 Cs. Jónás Erzsébet: Pató Pálok és Oblomovok (Az orosz mentalitás megítélésé­ nek korlátai az európai értékrendben) F ö ld r a jz i és k ö z ig a z g a tá s i h a tá r v o n a la k 335 353 Hámori Nagy Zsuzsanna: Államérdek és országhatár: Franciaország területi vál­ tozásai a 17. században 355 Szabó-Zsoldos Gábor: Egység a széttagoltság felett? Koncepciók a brit gyarmatpolitikában Dél-Afrika egyesítésére (1846-1881) 367 Bagdi Róbert: Zemplén vármegye közigazgatási határainak változása 1773 és 1910 között 379 j y áza , a á , z 391 Aszalós Éva: f conversók asszimilációjának problémája és összeüggései a zsidók kiűzésével a pettős pirályságban 393 Szabó János: Vallási közösségek kialakulása a forradalom időszakában Új-fngliában 405 Endrédi Csaba: f magyar görögkatolikus papság népszerűtlenségének okai és a hajdúdorogi egyházmegye elleni támadások a püspökség megalakításának időszakában ső ö é 417 ,l S 427 Nagy Dóra: jgy asszony érvényesülési útja: godoni Zsuzsanna házasságai 429 Kelbert Krisztina: sők a falakon. fdalékok a magyarországi feminizmus vidéki történetéhez egy szombathelyi nőjogi aktivista, lreisinger tttóné élettörténete alapján 441 Holik Ildikó – Kissné Rusvai Julianna: lender-különbségek az alapfokú oktatásban f a 465 á y z ző 477 In memoriam Havas flászló jlőszó ⒈alak és választóvonalak – ezekkel a ‚ívó szavakkal ‛nv‛táltunk kutatókat, oktatókat, doktoranduszokat a ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skolán rendezett társadalomtudomány‛ konferenc‛ára. A ⒖örténettudomány‛ és ⒈‛lozó a ⒋ntézet által szervezett kétnapos tudományos tanácskozáson vé’ül t‛zen‚árom szekc‛óban több m‛nt ‚etven előadás ‚an’zott el. A ‚ívó szavak sokoldalú me’közelítéseket eredményeztek. A vasü’’öny pol‛t‛ka‛ választóvonala mellett szó esett a öldrajz‛ ‚atárokról, az etn‛kumok és k‛sebbsé’ek, a társadalm‛ réte’ek, az e’y‚ázak és vallások között‛ választóvonalakról. A valósá’os öldrajz‛, ‛lletve épített ‚atárok mellett az előadók elemezték azokat a jóval ne‚ezebben me’ra’ad‚ató v‛rtuál‛s ‚atárokat ‛s, melyek többek között nemek, jövedelm‛ v‛szonyok, értékrendek, érdekellentétek mentén ‚úzódtak a mö’öttünk ‚a’yott évszázadokban. A ⑴01⑴ novemberében el‚an’zott előadások közel felének szerkesztett változatát találja a jelen kötetben az olvasó. A konferenc‛a me’rendezését támo’ató ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola ⒖udományos ⒖anácsa vé’es anya’‛ kerete nem tette le‚etővé a jelen könyv nyomda‛ me’jelentetését, ezért a ⒉utenber’-’alax‛sból kényszerűen k‛lépve elektron‛kus formában tesszük ‚ozzáfér‚etővé a falakról és választóvonalakról me’fo’almazott ’ondolatokat. Bízunk benne, ‚o’y í’y ‛s számos érdeklődő‚öz eljutnak a tanulmányok, ‚o’y jobban me’ért‚essük a valós és v‛rtuál‛s ‚atárvonalak történelm‛ jelentősé’ét. 10 Előszó A kötetünk vé’le’es formába öntésekor el‚unyt ⒊avas ⒎ászló, a Debrecen‛ E’ye- tem professzor emer‛tusa, a ⒎‛mo’es-‛ E’yetem díszdoktora, számos ókortörténet‛ tár’yú ma’yar és ‛de’en nyelvű tudományos mű szerzője, éveken át a ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola ⒖örténettudomány‛ ⒖anszékének óraadó tanára. A jelen kötetet az ő emlékének ajánljuk. A szerkesztők pöszönetnyilvánítás A kötet szerkesztő‛ ezúton mondanak köszönetet m‛ndazoknak, ak‛knek áldozatos munkája, tanácsa‛, ötlete‛ nélkül nem valósul‚atott volna me’ ez a kötet. ⒏‛ndenek előtt: Aszalós Évának, Gulyás flászló Szabolcsnak, fiiss flajos Andrásnak, ffiester Bélának, Óbis Hajnalkának, ak‛k valamenny‛en a ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola ⒖örténettudomány‛ és ⒈‛lozó a ⒋ntézetének oktató‛. kalak az ókorban ffi v ⒖ á ⒍ ó fsszíria határain túl. fz ellenség képe az újasszír királyfeliratokban 1. gevezetés ⒐épek, orszá’ok és b‛rodalmak között‛ ‚atárok mentál‛san léteznek elsősorban, és az olyan főle’ modern képződmények, m‛nt a szö’esdrótok, va’y a falak, ezen szellem‛ jelensé’ z‛ka‛ leképződése‛ (⒒arker ⑴006). E’y ‛mmater‛ál‛s ‚atár me’léte jól ‛’azol‚ató a ré’‛ népek ’ondolkodásmódjában, a‚ol mé’ leplezetlenül me’van a „m‛” és az „ők” ős‛ d‛c‚otóm‛ája. Arc‚a‛kus társadalmak éles ‚atárvonalat ‚úznak „saját” és „‛de’en” kultúra között. A közössé’ m‛nden ta’ja a szoc‛al‛zác‛ó során elsajátított kulturál‛s értékeket teljesen ma’ától értetődőnek és normál‛snak tartja. ⒕zembesülve e’y „más‛k” kultúrával automat‛kusan a „normál‛stól” való el‚ajlásként értékel‛ azt. Í’y alakul k‛ ezekben a társadalmakban az a kettőssé’, amely az ‛smert saját kultúrát poz‛tív, az ‛smeretlen ‛de’en kultúrát ne’atív értékekkel kapcsolja össze. A teret ‛ma’‛nár‛us ‚atárvonallal ‚asítják ketté, centrum és per‛fér‛a v‛lá’ára (El‛ade 1987: 1⑷-60; vö.: ⒎‛veran‛ 1979: ⑵06). A mezopotám‛a‛ sumer és akkád szöve’ekben vál‛k történet‛le’ először észlel‚etővé az ‛lyen etnocentr‛kus ’ondolkodásmód. A „saját” (kalam) és az „‛de’en” orszá’ (kur) 16 Asszíria határain túl… eltérő me’nevezése,1 az ‛de’enek és nomádok tendenc‛ózus ne’atív ábrázolása,⑴ va’y a bab‛lon‛ v‛lá’térkép⑵ szemléletesen adja v‛ssza a per‛fér‛á‚oz, és az onnan származó dol’ok‚oz kötődő ne’atív asszoc‛ác‛ókat. ⒏‛ndazonáltal a „mássá’”, mí’ az a szemlélő ‚or‛zontján túl, vala‚ol az ‛smeretlensé’ tartományában létez‛k, csak lazán járul ‚ozzá a csoport ‛dent‛tásának me’‚atározásá‚oz; a kapcsolatok ‛ntenzívvé válásával és a szembenállás tudatosulásával azonban ‛dent‛tásformáló és mentál‛s ‚atárképző ‚atásuk ‛s ölerősöd‛k (Assmann 1999: 1⑵⑴-1⑵7). Asszír‛ában ez a folyamat a középasszír korban kezdőd‛k el ⒋. Adad-n‛rár‛ (1⑵06-1⑴7⑶), ⒋. ⒕ulmánu-asarídu (1⑴7⑶-1⑴⑶⑶) és ⒋. ⒖ukult‛⒐‛nurta (1⑴⑶⑶-1⑴07) k‛rályok uralkodása alatt. Ebben az ‛dőben bontakoz‛k k‛ az első asszír expanz‛ós ‚ullám, az első ‛ntenzív szembesülés ‛de’en kultúrákkal. A‚‚oz, ‚o’y ezeket a ‚adjáratokat ‛’azsá’osnak ítéljék me’ – ‚‛szen az a’resszor szemszö’éből n‛ncsen jo’talan casus belli –, az ellensé’et a v‛lá’rendet fenye’ető erővel kell azonosítan‛. A káosz erő‛nek e’yfajta ne’atív lenyomataként ped‛’ me’erősöd‛k az önazonossá’ tudata ‛s, amelyben az asszír k‛rály az ellensé’ anta’on‛szt‛kus párjának szerepét vesz‛ öl. A ‚arc mentál‛san ettől kezdve nem a terr‛tór‛um‛la’ szomszédos népek ellen foly‛k, ‚anem e’y kozm‛kus sz‛ntre emelkedve a káosz ‚atalma‛ ellen, amelyben az ‛nd‛v‛duál‛s ellenfelek csupán a mítoszokból jól ‛smert ős‛ ’onosz man‛fesztác‛ó‛. ⒐em véletlen, ‚o’y ⒋. ⒖ukult‛-⒐‛nurta és az őt követő uralkodók k‛rályfel‛rata‛ban jelennek me’ először a m‛toló’‛a‛ utalások.⑶ Ezekben az ‛ntertextuál‛s kapcsolatokban az asszír k‛rály 1 A kalam lo’o’rammát később ù’ jelként olvasva a „nép” fo’almának k‛fejezésére ‛s szol’ált; a „m‛” népünk, amely‛k a „m‛” öldünkön él (⒕te‛ner 1987: 6⑵8-6⑶⑴). Az orszá’ot va’y a népet k‛emelő elnevezésében rejlő etnocentr‛zmus később‛ korokban – d‛ erenc‛ált írásos kultúrákat sze’élyező népeknél – bősé’esebben adatol‚ató. ffitfo’ó me’közelítést tovább‛ példákkal lásd: ⒊aller ⑴007: 16⑴ Az ellensé’et évszázadokkal letűnésük után ‛s ’ut‛ ⒜a’rosz-‚e’y‛ törzsével azonosítják ⒏ezopotám‛ában (⒊aas 1980: ⑶⑴); az amurruk – ak‛k u’yan ‚amar assz‛m‛lálódtak a folyamköz letelepedett kultúrájá‚oz – a „pr‛m‛tív” nomád életforma t‛p‛kus me’testesítő‛ként jelennek me’ az ‛rodalm‛ szöve’ekben (lásd példáula ⒐arám-⒕zín kut‚a‛ le’endáját: ⒙esten‚olz 1997: ⑴86-⑴89; az amurru sztereotíp‛ákról összefo’lalóan: Edzard 1987-1990). ⑵ A térkép v‛zuál‛san ‛s me’jelenít‛ a centrum-per‛fér‛a d‛c‚otóm‛áját. A tábla közepén Bab‛lon, Assur és mé’ né‚ány jól ‛smert város ‚elyezked‛k el; ezzel szemben a per‛fér‛a elna’yolt ábrázolásánál a káoszra emlékeztető mondatfoszlányok olvas‚atók: „a‚ol a nap nem v‛lá’ít”, „elpusztított városok”, „elpusztított ‛stenek” – talán ⒏arduk és ⒖‛amat kozm‛kus ‚arcára utalva. ⒊orow‛tz 1988 (a c‛kkel majdnem teljesen me’e’yező könyvbe á’yazott változata 1998); lásd továbbá: ⒔öll‛’ 1980-198⑵: ⑶66-⑶6 ⑶ E jelensé’ középasszír kezdete‛ről lásd: ⒒on’ratz-⒎e‛ten ⑴001: ⑴⑴⑶-⑴⑵0.; Annus ⑴00⑴: 9⑶-10 ; a folyamat e’yfajta ⒕zín-a‚‚é-eríbánál való k‛teljesedéséről: ⒙e‛ssert 199 ⒈ é vá z óv ö é 17 az ős‛ ‚áborús ‛stensé’, ⒐‛nurta ep‛t‚etonja‛t,⑷ fe’yvere‛t,6 pusztításra vonatkozó rá- z‛sa‛t7 saját ma’ára vonatkoztatja, mí’ ⒐‛nurta ellensé’ének, Anzûnak a tulajdonsá’a‛ Asszír‛a ellensé’e‛nél jelennek me’.8 Ez a középasszír korban k‛alakult kép folyamatosan erősöd‛k, és az újasszír korban e’yre ’yakrabban ‚‛vatkoznak az ellenfélre, m‛nt e’y állatra, me’fosztva ezzel őt az emberlét méltósá’ától (az ellensé’ „de‚uman‛zálása”);9 majd ped‛’ a szar’on‛da kortól – te‚át Asszír‛a utolsó 100 évében – a gallû-démonnal ‚ozzák őket pár‚uzamba (az ellensé’ „démon‛zálása”), továbbá ⒖‛amat (te‚át az ősel- lensé’) ’yermeke‛ként utalnak rájuk.10 A szar’on‛da korban k‛teljesedő ellensé’kép ‛deoló’‛a‛la’ nem ‚oz semm‛ újat a korább‛ korok‚oz képest, csak szavakba önt‛ azt, am‛t már a középasszír kortól ’ondoltak a per‛fér‛a népe‛ről: az ellensé’ a v‛lá’rendet fenye’ető kaot‛kus erő man‛fesztác‛ója, tulajdonképpen e’y démon.11 ⑷ ⒌ól nyomon követ‚ető ez ⒋⒋. Assur-nász‛r-apl‛ (88⑶-8⑷9) a kalḫu‛ ⒐‛nurta templomból előkerült fel‛ratán (⒉rayson 1991: A.0.10 1). A bevezető két részre oszl‛k, az első e’y ⒐‛nurtának szánt ‚‛mnusz, a másod‛k a k‛rály d‛csérete; az ‛stensé’nél ‚asznált ep‛t‚etonok a másod‛k részben a k‛rályra vonatkozóan ‛smétlődnek me’: dannu („erős”), ṣīru („főnök”), sankallu/ašarēdu („le’első”), qarrādu („‚ős”), rubû („fejedelem”), edku („vad”), lā padû („ke’yetlen”), mušamqitu („bukást okozó”), bēlu („úr”). ⒖áblázatba fo’lalva lásd: Annus ⑴00⑴: 97-9 6 ⒐‛nurta ‚arc‛ ‚álója (šuškallu) ⒋. ⒖ukult‛-ap‛l-Esarra (111⑷-1076) Annalesében a k‛rály saját me’nevezéséül szol’ál (šuškal lā māgir „az en’edetlennek ‚áló” ⒝azaz „az en’edetleneket ‚álójával összefo’ó”], ⒉rayson 1991 A.0.8 ‛‛‛ ⑵⑵). Az Anzû ellen‛ küzdelemben ⒐‛nurta me’személyesített se’ítsé’e‛ šárur⑶ és šár-’az Assur-a‚-‛dd‛na (681-669) E’y‛ptom‛ ‚adjáratban saját fe’yvere‛nek me’nevezése‛ (Bor’er 19⑷6 6⑷, ⒐‛n. E, col. ‛‛ 6-1⑵). 7 ⒋. ⒖ukult‛-⒐‛nurtánál jelennek me’ először ⒐‛nurta pusztítás‚asonlata‛, m‛nt például az abūbu („özönvíz”, ⒉rayson 1987: A.0.7 ‛‛ 17; A.0.7 ⑴ 9), ašamšatu („‚omokv‛‚ar”, A.0.7 ‛‛ 19), melyek később az asszír k‛rályfel‛ratok ’yakor‛ szófordulata‛vá válnak. 8 ⒏‛nd Anzûra, m‛nd Asszír‛a ellensé’e‛re a le’’yakrabban ‚asznált jelző a lemnu, lemuttu („’onosz”, ⒋⒋. Assur-nász‛r-apl‛nál például lásd: ⒉rayson 1991: A.0.10 ‛ 8). 9 A le’’yakor‛bb ‚asonlat – már ⒋. ⒖ukult‛-ap‛l-Esarra fel‛rata‛ban – a menekülő madárra vonatkoz‛k (kīma iṣṣūri, ⒉rayson 1991: A.0.8 ‛‛‛ 68-69), de találn‛ e’érrel (kīma šutinni) és denevérrel (kīma arrabi, ⒉rayson 1991: A.0.8 11- ) való közös nevezőre ‚ozást ‛s. 10 ⒋⒋. ⒕arrukín (7⑴⑴-70⑷) Annaleszében ⒏arduk-apla-‛dd‛na (7⑴⑴-70⑴) „a ’onosz gallû-démon lenyomataként” (ḫiriṣ gallê lemni) jelen‛k me’ (⒈uc‚s 199⑶: Ann ⑵⑴7, ⒘:9,1⑵ || ⒖‚r ⑴ /⑵ ). ⒈‛a, ⒕zín-a‚‚éeríba (70⑷-681) mé’ messzebb me’y, am‛kor azt mondja, ‚o’y Bab‛lon lakó‛ m‛nd ’onosz gallû-démonok (mārī Bābili gallê lemnūti, Bor’er 1979: C‚‛ca’o ⒒r‛sma v 18). 11 Az ellensé’ démon‛zálásá‚oz lásd: ⒊aas 1980: ⑶1-⑶⑵; uő. 1986: 11⑴-1 A démonokat az asszír k‛rályfel‛raton kívül‛ kontextusban ‛s sok esetben a per‛fér‛á‚oz kötötték. ⒖öbbnek a neve a kelet‛ ‚e’yv‛dék‚ez köt‚ető nyelvekből (elám‛, szutú, lullub‛) eredeztet‚ető (⒊aas 1980: ⑵9). 18 Asszíria határain túl… A démonoktól, m‛nt az ember életében bekövetkező rossz okozójától való félelem ős‛ jelensé’ (⒈arber 199⑷: 1896). Ezt a fób‛át, ‚o’y kezel‚etővé váljék, keretek közé kellett szorítan‛, rendszer ‛mmanensé kellett változtatn‛, am‛‚ez a má’‛a nyújtott me’felelő teoret‛kus és prakt‛kus alátámasztást. ⒏‛vel sok esetben a bete’sé’ eredetét e’y démon ártó ‚atásának tudták be, az ellenük való küzdelem me’jelen‛k a mezopotám‛a‛ szöve’anya’ban ‛s ráolvasások, má’‛kus szöve’ek formájában. Am‛nt azonban öntebb láttuk, a démonok tevékenysé’‛ területe nem merült k‛ az e’yes ‛nd‛v‛duumok me’támadásában, ‚anem a per‛fér‛a ’onosz erő‛t ‛s kapcsolatba ‚ozták velük; feltételez‚etjük te‚át, ‚o’y az ellensé’ ellen való mentál‛s küzdelem‚ez éppú’y ‚ozzátartozott a má’‛a, m‛nt az orvos‛ prakt‛kák‚oz. 2. fsszíria mentális háborúja Csak kevés és ‛’en töredékes szöve’ maradt önn ‚arc‛ r‛tuálékról. ⒈eltételez‚ető, ‚o’y a műfaj elsősorban orál‛s formában v‛rá’zott, és so‚a sem került be a „‚a’yomány áramába”, de az ‛lyen jelle’ű szöve’ek sporad‛kus me’léte ele’endő a‚‚oz, ‚o’y belát‚ató le’yen, az asszíroknak a ‚áború s‛keressé’ét má’‛kus síkon ‛s b‛ztosítan‛ kellett. ⒖udomásunk van például ú’ynevezett sarrānu ’urákról, amelyeket az ellensé’’el azonosítottak. A k‛rály, valam‛nt ⒐er’al papja a bábut a pontosan lefektetett r‛tuálé során e’y szent íj se’ítsé’ével többször e’ymás után leny‛lazzák (Deller 199 ⒘ö.: Elat 198⑴; ⒕allaber’er ⑴006-⑴008: § ⑶). Az eljárás bárm‛lyen bajel‚árító – a metafor‛kus ’ondolkodásra építő – ‚omeopat‛kus má’‛ával pár‚uzamba állít‚ató.1⑴ A k‛rályfel‛ratokban találn‛ utalásokat arra, ‚o’y a ‚adjáratok b‛zonyos sz‛tuác‛ó‛ban ‛s vé’eztek má’‛kus szertartásokat, m‛nt például a k‛rály fe’yverének r‛tuál‛s me’mosása a „ten’er” 1⑴ ⒌ames ⒉. ⒈razer (18⑷⑶-19⑶1) br‛t etnoló’us má’‛a-elméletéből e’y dolo’ tűn‛k a tudománytörténetben ‛dőtállónak. Az ember kétféleképpen próbál má’‛kus ‚atást ’yakoroln‛ a real‛tásra, va’y az utánzás által (‚asonlósá’‛ má’‛a, homeopathic magic), arra a feltevésre alapozva, ‚o’y a ‚asonló befolyásolja a ‚asonlót (erre t‛p‛kus példa a fent említett ‚elyettesítő ’ura alkalmazása); va’y átv‛tel által (contagious magic), am‛ az e’ykor me’levő kapcsolatot a kapcsolat me’szűnte után ‛s önntartja (például testrészek, köröm ‚aj, stb., akkor ‛s a tulajdonosát reprezentálják, ‚a azok már ré’ nem tartoznak ‚ozzá). ⒈razer ⑴00⑷: ⑴1-⑴ A két típusú má’‛a tulajdonképpen a nyelv két le‚etősé’e a valósá’ban érzékelt benyomások leírására: a metafora (‚asonlósá’) és metoním‛a (kapcsolat) alapján. B‛nsber’en, ⒙‛’’ermann 1999: 8; vö.: ⒙‛ll‛s ⑴00⑴: ⑵⑶ ⒈ é vá z óv ö é 19 v‛zében, áldozatbemutatás az ‛steneknek.1⑵ Ebbe a kate’ór‛ába tartoz‛k továbbá a sz‛k- ladomborművek és sztélék (ṣalmu)1⑶ állítása. Az újasszír b‛rodalomban vál‛k ’yakor‛vá az a szokás, ‚o’y a k‛rályok ‚adjárata‛k során, e’yrészről le‚etőle’ me’közelít‚etetlen és el‚a’yatott ‚elyen készítsenek sz‛kladomborművet, másrészről város‛ kontextusban sztélét. ⒋⒋⒋. ⒕ulmánu-asarídu (8⑷9-8⑴⑶) balawaát‛ kapujának bronz-ríze‛ bemutatják több ‛lyen sz‛kladombormű elkészítésének módját. ⒊abár n‛ncs szöve’es alátámasztásunk, de a v‛zuál‛s narrác‛óból jól k‛ve‚ető (⒋. pánt, ⒚. pánt alsó és felső ríz), ‚o’y ezek a k‛rályt ‛mádkozó pózban ábrázoló emlékművek semm‛képpen nem profán ‚atárkövek, ‚anem má’‛kus sz‛mbólumok, melyek az elkészítést és a felszentelést közelebbről már me’ nem ‚atároz‚ató vallásos r‛tuáléba á’yazzák, amellyel mentál‛san jelöl‛k k‛ a centrum, azaz a kozmosz ‚atára‛t, azt a körzetet, a‚ol az ‛’azsá’ért és a jólétért az asszír k‛rály személye jelent‛ a ’aranc‛át (⒕‚afer ⑴007: 1⑶1-1⑶⑷). 2.1. fz asszír királyfeliratok mágikus jellege Az ellensé’ démon‛zálása, a ‚áborús r‛tuálék, sz‛kladomborművek állítása, m‛nd arra utalnak, Asszír‛a ellenfele‛vel való küzdelem nem merül k‛ ‚adászat‛, straté’‛a‛, lo’‛szt‛ka‛ feladatokban. Az e’ész ‚áborúnak van e’y mentál‛s d‛menz‛ója, am‛t a má’‛ával azonosít‚atunk. Edd‛’ a k‛rályfel‛ratokra csak e ’ondolkodásmód me’létének ‛’azolásaképp ‚‛vatkoztam. Az a kérdés, ‚o’y vajon ezek a szöve’ek betölt‛k-e funkc‛onál‛san ‛s a má’‛a szerepét? ⒘ajon a szöve’ek – a tartalmon túl – rendelkeznek-e olyan t‛poló’‛a‛ tulajdonsá’okkal, amelyek alapján e korpuszt ‛s a mentál‛s ‚arc részeként le‚etne értelmeznünk? E’y p‛llanatra te‚át tek‛ntsünk el attól, ‚o’y m‛t írtak az asszír k‛rályok, és vessük össze a fel‛ratok forma‛ jelle’zetessé’e‛t a má’‛a-szöve’ek sajátossá’a‛val. ⒏á’‛kus r‛tuálék eljátszásának előfeltétele az elkülönítés. A r‛tuálé cselekménye e’yfajta térben és ‛dőben történő sze’re’ác‛ó. A pap – v‛rtuál‛san va’y z‛kál‛san – körül‚atárolja a r‛tuálé terét (például avval, ‚o’y l‛sztkört rajzol).1⑷ A r‛tuálé szöve’e m‛toló’‛a‛ utalásokkal, va’y akár e’y e’ész mítosz öl‛dézésével elszakítja a cselekményt 1⑵ ⒎ásd például ⒋⒋⒋. ⒕ulmánu-asarídunál, a‚ol a két szertartás e’yütt jelentkez‛k: ⒉rayson 1996: A.0.10 ⑵⑶-⑵⑷; vö.: ⒈arber 199⑷: 190⑵; Colbow ⑴000: 1⑶ Az akkád nem tesz különbsé’et, és a ṣalmu szavával jelöl‛ m‛nd a sz‛kladomborműveket, m‛nd a sztéléket, sőt mé’ a k‛rályról készült körplaszt‛kákat ‛s. Collbow ⑴000: ⑶ (vö.: A⒊w 1078-1079 s.v. ṣalmu). 1⑷ ⒎ásd pl. ⒔e‛ner 19⑷8: Šurpu ⒋, ⑵- ⑴0 Asszíria határain túl… a jelen kortól és az ős‛-eredet‛ ‛dőbe röpít‛ v‛ssza a résztvevőket (El‛ade 1987: 61-106; Assmann 1999: ⑶9-⑷6). A má’‛ának verbál‛san ‛s el kell különüln‛e a ‚étköznap‛, profán v‛lá’tól. A r‛tuálé nyelvezete arc‚a‛kus; sok esetben e’y ős‛, szentnek tartott nyelvet ‛déz; neme’yszer ped‛’ ‚alandzsanyelvet ‚asznál. A szöve’ek – szemben a profán kommun‛kác‛óval – strukturáltak, pár‚uzamokba és sz‛mmetr‛ákba rendeződnek, előszeretettel alkalmaznak metaforákat, ‛lletve olyan szóképeket, melyek szemant‛ka‛la’ a ‚étköznap‛ ember számára ne‚ezen, va’y e’yáltalán nem ért‚etők (⒘eld‚u‛s 1999; De Bo‛s 199⑴). Az elkülönülés ‚árom eleme (tér, ‛dő, nyelvezet) d‛rekt pár‚uzamba ‚oz‚ató az asszír k‛rályfel‛ratokkal. A fel‛ratokat m‛nden esetben olyan ‚elyen készít‛k, amelyek elkülönülnek a ‚étköznap‛ terektől, va’y mert z‛ka‛la’,16 va’y mert társadalm‛ me’- ‚atározottsá’ukban17 ‚ozzáfér‚etetlenek. Am‛nt már öntebb láttuk, az asszír k‛rályfel‛ratok számtalan m‛toló’‛a‛ utalást tartalmaznak (elsősorban az Anzû mítoszra és az Enūma elišre), í’y ’enerálva a szöve’ek ‛dőbel‛ elkülönülését – le’alább ‛s részben. A fel‛ratok nyelv‛ sajátossá’a‛ éppú’y arc‚a‛zálók18 és strukturáltak (parallel‛zmusok, sz‛mmetr‛ák, metaforák, stb.),19 m‛nt a má’‛a-szöve’ek. ⒖ovább‛ pár‚uzamok ‚úz‚atók a má’‛a és az asszír k‛rályfel‛ratok között a r‛tuálé‚oz való kötődésében, öltételez‚ető u’yan‛s, ‚o’y a balawat‛ kapu ríze‛n ábrázolt r‛tuálék általánosan m‛nden k‛rályfel‛rat ölszentelésére vonatkoztat‚atók; ‛lletve a már sokszor említett közös el- lensé’képben.⑴0 ⒕zámos fel‛rat vé’én me’jelenő áldás- és átokformula e’yértelműen 16 A‚o’y korábban említettem, ebbe a kate’ór‛ába tartoztak a sz‛kladomborművek (Colbow ⑴000), de u’yan í’y ‚ozzáfér‚etetlenek az épületek alapjába ‚elyezett alapító k‛rályfel‛ratok ‛s (⒑ppen‚e‛m 198⑴: ⑷0). 17 ⒐e‚ezen körül‚atárol‚ató, ‚o’y k‛k lát‚atták a fővárosok (Assur, ⒍al‚u, Dúr-⒕arrukín, ⒐‛n‛ve) palotá‛nak k‛rályfel‛rata‛t; feltételez‚ető, ‚o’y az uralkodó osztály és az őket k‛szol’áló személyzet (⒔ussell 1991: ⑴⑵8-⑴⑶0). A közönsé’nek ezt a l‛m‛tált csoportját ‛s tovább kell szűkíten‛, ‚a ’yelembe vesszük a korabel‛ társadalomban jelen levő na’y arányú analfabet‛zmust. ⒔ussell 1991: ⑴⑷⑶-⑴⑷ 18 Az újasszír b‛rodalom korában a le’több ember már arámul beszélt, ennek ellenére a ‚‛vatalos nyelv e’észen a b‛rodalom bukásá‛’ az asszír maradt. Az írnokok m‛ndemellett e’y‛ket sem tartották a k‛rályfel‛ratok‚oz méltónak, ‚anem ‛nkább az akkád nyelv arc‚a‛záló bab‛lon‛ d‛alektusát választották üzenetük me’fo’almazására. ⒘an De ⒏‛eroop 1999: ⑷ 19 Az asszír k‛rályfel‛ratok ma’as sz‛ntű ‛rodalm‛ m‛nősé’éről számos tanulmány született. ⒎ásd: ⒉rayson 1981; ⒔en’er 1986; 1990. ⑴0 E‚‚ez természetesn ‚ozzá kell fűzn‛, ‚o’y nem m‛nden má’‛a-szöve’ démonok ellen ‛rányul, de mé’ ‛s a mezopotám‛a‛ korpusz e’y jelentős részét ezek a ráolvasások tesz‛k k‛. ⒎ásd ⒈arber: 199⑷ t‛polo’‛zálását. ⒈ é vá z óv ö é ⑴1 jelz‛, ‚o’y a szöve’ profán értelmezése modern me’közelítés, és távol van a kor szemléletétől. Az áldás- és átokformula a fel‛rat épsé’ét m‛szt‛kus módon kapcsolta össze a k‛rály nevének önnmaradásával. E’y tár’y és tulajdonosa között‛ kapcsolat tartós önnállása a – meton‛m‛kus ’ondolkodáson alapuló – átv‛tel‛ má’‛ának t‛p‛kus esete. 2.2. Repetíció és mágia Az össze‚asonlítás utolsó forma‛ szempontja a repet‛tív jelle’. A má’‛ában öllel‚ető repetíc‛ó arra a ‚étköznap‛ tapasztalatra épít, ‚o’y ‚atás elérése – bárm‛lyen területen – b‛zonyos cselekvésm‛nták állandó ‛smétlésével ér‚etők el. A‚o’yan a mesterember m‛nd‛’ u’yanazt a műveletet ‛smételve készít‛ el termékét, ú’y a ráolvasó pap a r‛tuálé b‛zonyos részlete‛nek ‛smétlődő eljátszásával, szavak, ráz‛sok, mondatok, va’y e’ész részek verbál‛s repetíc‛ójával ér‛ el a tervezett ‚atást, a démon elűzését, a bete’ ’yó’yulását, stb. (⒘eld‚u‛s 1999: ⑵8-⑵9, ⑶1). Az asszír k‛rályfel‛ratok sz‛ntén repet‛tívek, kezdve ott, ‚o’y b‛zonyos szöve’eket többször elkészítenek és különböző ‚elyeken állítanak k‛,⑴1 e’észen odá‛’, ‚o’y a narrác‛ó menetében folyton v‛sszatérő szavakat és ráz‛sokat alkalmaznak. Ez utóbb‛ állítás a fel‛ratok ‛’é‛re vonatkoztatva stat‛szt‛ka‛la’ ‛s jól ‛llusztrál‚ató.⑴⑴ ⒋⒋. Assur-nász‛r-apl‛ írnoka a Nimrud monolitban – ‚a m‛nden ‛’ét, ü’’etlenül előfordulás‛ számuktól, e’yszer veszünk – 66 ‛’e’yököt ‚asznál, amelyből csak ⑴⑶ ‛’e (⑵6%) repet‛tív, ⑶⑴ (6⑶%) ped‛’ nem az.⑴⑵ Ez az arány v‛szonyla’ ⑴1 A le’jobb példa erre ⒋⒋. Assur-nász‛r-apl‛ ún. standard fel‛rata, amely a kal‚u‛ észak-nyu’at‛ palota terme‛ben ‛smétlőd‛k több száz kőlapon keresztül (⒉rayson 1991: A.0.10 ⑴⑵). ⒊a nem ‛s ‛lyen na’y számban, de más k‛rályok ‛s ölíratták u’yanazt a szöve’et különböző termekben, í’y például ⒋⒋. ⒕arrukín díszfel‛rata Dúr-⒕arrukín‛ palotájának le’alább né’y termében ‛smétlőd‛k (⒚, ⒋⒘, ⒘⒋⒋, ⒘⒋⒋⒋, ⒝b‛zonyos részletek ⒋], ⒈uc‚s 199⑶: 189). ⑴⑴ ⒐em csak ‛’ék ‛smétlődnek a k‛rályfel‛ratokban. ⒈eltűnő például, ‚o’y a zsákmányl‛sták m‛nden foszto’atásnál – többé kevésbé – u’yanazokat az elemeket tartalmazzák a sorrend‛sé’‚ez ‛s ra’aszkodva (lásd pl. ⒋⒋⒋. ⒕ulmánu-asarídu ⒍urk‚ monol‛tjának zsákmányl‛stá‛t: ⒉rayson 1996: A.0.10 ⑴: ‛18, ‛⑴8, ‛⑵6, ‛⑵7, ‛⑶1, ‛‛1⑴-1⑵, ‛‛6⑴). ⒏‛ndemellett az ‛’ék repetíc‛ójának funkc‛onál‛san fontosabb értéke van. Az ‛’ék a k‛rályfel‛rat szereplő‛nek alakját rajzolják me’ – m‛nt a‚o’yan azt m‛ndjárt látn‛ fo’juk. ⑴⑵ A „repet‛tív ‛’e” k‛fejezése pontatlan, de most szándékoltan lee’yszerűsített k‛fejezés. ⒐em m‛nden repet‛tív ‛’e tölt‛ be u’yan‛s a má’‛kus szöve’ekre jellemző repet‛tív funkc‛ót, ezért kutatásomban né’y ‛’e‛ kate’ór‛a között teszek különbsé’et: vannak repet‛tív funkc‛onál‛s és mult‛funkc‛onál‛s ‛’ék, ezek azok, amelyek pár‚uzamba állít‚atóak a má’‛a repet‛tív ‛’é‛vel; vannak repet‛tív ‛’ék, amelyek azonban nem szerveződnek szemant‛ka‛la’ e’ysé’be, í’y nem funkc‛onál‛sak; vannak olyan ‛’ék, melyek nem repet‛tívek u’yan, de a szöve’ struktúrájában betöltött ‚elyük alapján funkc‛onál‛snak kell tek‛nten‛ őket; ⑴⑴ Asszíria határain túl… tá’ teret en’edne az elbeszélés választékos, széles szókészletet ölölelő me’jelenítésének. ⒏ás kép rajzolód‛k k‛ azonban, ‚a me’nézzük, ‚o’y a ⑶⑴ nem repet‛tív ‛’e m‛ndössze 19%-át tesz‛ k‛ az összes előforduló ‛’ének. Az írnok te‚át az ‛’ék széles palettáját alkalmazza u’yan, de ebből 81%-ban csak repet‛tív ‛’ét ‚asznál.⑴⑶ A repetíc‛ó a valósá’ra való ‚atás’yakorlás má’‛kus funkc‛óját tölt‛ be. Az asszír k‛rályfel‛ratok ‛smétlődő ‛’é‛ azt az üzenetet közvetít‛k, ‚o’y a valósá’ csak ezeken a szavakon keresztül létez‛k. A repet‛tív ‛’éket alapvetően két szempontból le‚et v‛zs’áln‛. E’yrészről ko‚erens és konz‛sztens kép rajzolód‛k k‛ a centrumra, és azon belül ‛s elsősorban az asszír k‛rályra vonatkozó ‛’ék elemzése során. E tanulmány azonban a más‛k szempontot v‛zs’álja, melyek és m‛lyen jelentést ‚ordoznak a per‛fér‛ára vonatkozó repet‛tív ‛’ék? A két szempont persze nem választ‚ató élesen el e’ymástól, mert az e’y‛k a más‛knak ne’atív lenyomata. Ez a tükörpár‚uzam v‛zuál‛san ‛s k‛rajzolód‛k, ‚a e’y kronolo’‛kus ’ra konra vetítjük az asszír k‛rályra és az ellensé’e‛re vonatkozó ‛’ék arányát ( ábra; ⑴ oldal).⑴⑷ és vé’ül vannak nem repet‛tív ‛’ék, melyek funkc‛onál‛san ‛s értéktelenek. E c‛kkben „repet‛tív ‛’e” fo’alma alatt az -es kate’ór‛a ‛’é‛t értem. ⑴⑶ A „repet‛tív ‛’e” k‛fejezése pontatlan, de most szándékoltan lee’yszerűsített k‛fejezés. ⒐em m‛nden repet‛tív ‛’e tölt‛ be u’yan‛s a má’‛kus szöve’ekre jellemző repet‛tív funkc‛ót, ezért kutatásomban né’y ‛’e‛ kate’ór‛a között teszek különbsé’et: vannak repet‛tív funkc‛onál‛s és mult‛funkc‛onál‛s ‛’ék, ezek azok, amelyek pár‚uzamba állít‚atóak a má’‛a repet‛tív ‛’é‛vel; vannak repet‛tív ‛’ék, amelyek azonban nem szerveződnek szemant‛ka‛la’ e’ysé’be, í’y nem funkc‛onál‛sak; vannak olyan ‛’ék, melyek nem repet‛tívek u’yan, de a szöve’ struktúrájában betöltött ‚elyük alapján funkc‛onál‛snak kell tek‛nten‛ őket; és vé’ül vannak nem repet‛tív ‛’ék, melyek funkc‛onál‛san ‛s értéktelenek. E c‛kkben „repet‛tív ‛’e” fo’alma alatt az -es kate’ór‛a ‛’é‛t értem. ⑴⑷ A ’ra kon röv‛dítése‛nek feloldása: ‛⒖aE. Ann. = ⒋. ⒖ukult‛-ap‛l-Esarra, Annalesz; ‛‛Ana. ⒐⒏. = ⒋⒋. Assur-nasz‛r-apl‛, ⒐‛mrud monol‛t; ‛‛‛Šaš. ⒍⒏. = ⒋⒋⒋. ⒕ulmánu-asarídu, ⒍urk‚ monol‛t; ‛‛Šk. ⒉B. = ⒋⒋. ⒕arrukín, ⒋stenlevél; ‛‛Šk. ⒒runk. = ⒋⒋. ⒕arrukín, Díszfel‛rat; ‛‛Šk. Ann. = ⒋⒋. ⒕arrukín, Annalesz. ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑵ 1. ábra: fz asszír uralkodó és az ellenség igéinek aránya az asszír királyfeliratokban 3. fz ellenség determinált cselekvési sémái A v‛zs’ált szöve’ekben te‚át k‛mutat‚ató, ‚o’y m‛nél több teret kap az asszír k‛rályra vonatkozó ‛’ék aránya, annál kevesebb vonatkoz‛k az ellensé’re, és ebben a sz‛mmetr‛kus eloszlásban m‛nd‛’ az ellensé’ van – matemat‛ka‛ és sz‛mbol‛kus értelemben e’yaránt – alul. Az ellensé’ ‛’é‛nek alacsony aránya e’yfajta cselekvésszűkítés. Az asszír írnok korlátozza a per‛fér‛a szereplő‛nek moz’ásterét, am‛ az ő szemükben nem e’y st‛l‛szt‛ka‛ fo’ás, ‚anem a valósá’ v‛sszatükrözése. Az ellensé’ leszűkített cselekvése öt kate’ór‛ába sorol‚ató, amely e’yben az e’yetlen le‚etsé’es cselekvés‛ szekvenc‛a sor számára: ’ő’össé vál‛k; va’y mozo’‚at; ölfuvalkodottá, félelem fo’ja el az ellensé’es uralkodót és az embere‛t; be‚ódol.⑴6 elmenekül; Ez a sorozat ellensé’ről ellensé’re strukturál‛san ‛smétlőd‛k, ‚‛szen m‛nde’y‛knek u’yanazok a cselekvés‛ sémák állnak a rendelkezésére. ⒐em kezdeményez‚et, nem mozo’‚at önállóan, nem ér‚et el mé’ csak részs‛kereket sem. ⒕zerepe determ‛nált, am‛ a témák aránya‛nak e’ysé’es voltából ‛s k‛olvas‚ató ( ⑴6 ábra). Az ‛’ék váltakozva vonatkoznak az ellensé’es városokra, népekre, orszá’okra, ‚adsere’re (többes szám személyű alakok), ‛lletve a m‛ndezeket reprezentáló k‛rályra (e’yes szám személyű alakok). Í’y például a palāḫu („fél”) ‛’e ⒋. ⒖ukult‛-ap‛l-Esarra esetében csak kollektív alannyal jelentkez‛k, ⒋⒋. Assurnasz‛r-apl‛nál (1:⑴ arányban) és ⒋⒋⒋. ⒕ulmánu-asarídunál (⑴:⑶ arányban) vonatkoz‚at m‛nd a k‛rályra, m‛nd a közössé’ekre; a naparšudu („menekül”) ‛’e ⒋⒋. ⒕arrukín‛’ csak a többes szám személyben szerepel, nála azonban már vonatkoz‚at a k‛rályra ‛s. Az ‛’ék alanyának d‛verz‛ kác‛ója arra utal, ‚o’y az ellensé’ képe az asszírok számára e’ysé’es volt, akár az uralkodóról, akár az alattvalókról le’yen szó. ⑴⑶ Asszíria határain túl… 2. ábra: mangsúlyok az asszír királyfeliratok ellenségábrázolásában A moz’ás m‛nde’y‛k fel‛ratban jelentéktelen; de majdnem m‛nde’y‛k ’örbén me’’yel‚ető a (’ő’) és a (menekülés) kate’ór‛a k‛u’rása; a félelem és a be‚ódolás e’ysé’esen középszerű szerepet tölt be. Az ellensé’ te‚át m‛nden esetben ölfuvalkod‛k, öllázad az ‛sten‛ rend ellen (ez adja az asszír k‛rály támadásának a jo’alapját), de ’ő’jének e’yenes következménye a fejetlen menekülés és me’semm‛sülés. ⒏‛nde’y‛k kate’ór‛ának me’vannak a spec‛ál‛s ‛’é‛ ( Táblázat: fz ellenségre alkalmazott igék táblázat). ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑷ A moz’ást leszámítva m‛nde’y‛k kate’ór‛ában vannak olyan ‛’ék, amelyek az összes k‛rály esetében fontos szerepet töltenek be (a táblázatban vasta’on szedve). Ú’y tűn‛k te‚át, ‚o’y b‛zonyos ‛’ék m‛nden korszakban ‚ozzátapadtak az ellensé’ képé‚ez, és ezek e’y narratív sablont rajzolták k‛ róla. Az ellensé’ ’onosz és ‛stentelen dol’okat tett (epēšu), am‛ az ‛stenek ‚ara’ját vonta ma’ára. Az asszír k‛rály nem ra’aszkodott vérontás‚oz, de az ellensé’ felfuvalkodva saját erejében, sere’e na’ysá’ában, szövetsé’ese‛ se’ítsé’ében és straté’‛a‛ pozíc‛ójában bízva (takālu) k‛erőszakolta az összecsapást. Am‛kor azonban me’p‛llantotta az asszír k‛rályt, ‛stenjelvénye‛ cs‛llo’ását, és le’yőz‚etetlen sere’ét, sötét félelem fo’ta el őt (adāru). Az elbeszélésnek két le‚etsé’es befejezése van. var‛ác‛ó: ⒊o’y életét me’mentse (ezēbu), m‛ndenét ‚átra‚a’yva (ašāru) elmenekült (naparšudu). var‛ác‛ó: ⒊ódolata jeléül leborult a k‛rály előtt, lábát átkarolta (ṣabātu), és adót zetett nek‛ (našű). El le‚et játszan‛ a ’ondolattal, ‚o’y talán közk‛ncsként létezett e’y ‚asonló szerkezetű asszír orál‛s narratíva, amelyet az apák meséltek a‛knak. E’y ‛lyen m‛ndenk‛ által jól ‛smert mítoszt – mert ‛tt tulajdonképpen e’y m‛tolo’‛zált ellensé’’el van dol’unk (⒎‛veran‛ 1979: ⑵08; ⒈ales 1987: ⑶⑴⑷, vé’je’yzet; ⑶⑴7) – ‚asznál‚attak öl a ⑴6 Asszíria határain túl… k‛rályfel‛ratot készítő udvar‛ írnokok, aktual‛zálva a konkrét ellensé’‚ez és k‛e’észítve né‚ány kor‚oz kötött st‛l‛szt‛ka‛ d‛vattal. ⒊o’y e’y ‛lyen történetnek – ‚a valóban létezett – m‛lyen mértékű volt az elterjedtsé’e társadalm‛ réte’ek, etn‛ka‛ csoportok és re’‛onál‛s körzetek között, ne‚ezen me’válaszol‚ató. ⒈eltételez‚ető, ‚o’y a fővárosban és a társadalom el‛t réte’ében k‛forrottabb és term‛noló’‛a‛la’ e’zaktabb módon élt az ellensé’ képe, m‛nt másutt, a‚ol az ‛deoló’‛a‛ nomsá’okat fokozatosan lemorzsolva és ‚ely‛ ‚a’yományokat beépítve csak az anta’on‛zmus me’léte szűrőd‚etett át (⒎‛veran‛ 199⑷: ⑴⑵⑷⑶-⑴⑵⑷⑷). 4. Összefoglalás Az asszírok szemében csak e’y ellensé’ létezett, a ‚atáron túl‛ népek és városok csupán u’yanannak a ’onosz erőnek különböző me’ny‛lvánulás‛ formá‛ voltak. ⒎áttuk, ‚o’y ez a ’onosz erő e’yfajta démon, ak‛ ellen – túl a z‛ka‛ ‚áborún – mentál‛s síkon ‛s öl kell venn‛ a küzdelmet. Ez a ‚áború a má’‛a területén zajl‛k. ⒊arc‛ r‛tuálék, sz‛kladomborművek, k‛rályfel‛ratok m‛nd e mentál‛s küzdelem eszköze‛. Az asszír k‛rályfel‛ratok ellensé’képe nem e’yszerűen e’y ‛rodalm‛ toposz, va’y st‛l‛szt‛ka‛ me’oldás, amelyet mec‚an‛kusan vettek át e’ymástól az udvar‛ írnokok, ‚anem a valósá’ra má’‛kus ‚atást ’yakorló tényező. A fel‛ratok ‛smétlődő ‛’é‛ determ‛nálják az ellensé’ cselekvés‛ le‚etősé’e‛t, ‛lletve et‛ka‛ tartalmú állapotát (moz’ás, ’ő’, félelem, menekülés, be‚ódolás); a‚o’y a szöve’ben, ú’y a valósá’ban ‛s, mert a szöve’ ereje önma’ában me’‚atározza a real‛tást. Az ellensé’ szűkös le‚etősé’e‛ közül a ölfuvalkodás és a menekülés a le’‚an’súlyosabb, sz‛mmetr‛kusan szembe ‚elyezkedve az alázatos, de ’yőzedelmes asszír k‛rállyal. Az ellenfél az asszír k‛rály ne’atív lenyomata, e’yfajta burkolt önkép, amely tulajdonképpen ‛dent‛tás-erősítő jelle’’el rendelkez‛k.⑴7 Ebből adód‛k, ‚o’y az ellensé’re szüksé’ van, mert nélküle nem teljes a „m‛” tudat képe, nélküle nem kerek a v‛lá’. ⒈‛’yelmeztető értékű, ‚o’y u’yan ezt a törvényszerűsé’et fo’almazza me’ a zs‛dó szár- ⑴7 A „más‛król” alkotott sztereot‛p kép ma ‛s u’yanezt a funkc‛ót tölt‛ be. Am‛kor a Európa, és főle’ az ⒗⒕A modern ⒍özel-kelet „zsarnok‛ rendszeréről”, „önkényuralmáról” „lefátyolozott nő‛ről”, „m‛szt‛kájáról”, „fundamental‛zmusáról”, „korrupc‛ójáról”, stb. beszél, akkor tulajdonképpen saját ma’áról ‛mpl‛c‛t módon azt mondja, ‚o’y a nyu’at‛ ember demokrác‛ában, jo’államban él, a nők emanc‛páltak, az emberek felv‛lá’osultak, vallás‛la’ toleránsak, me’veszte’et‚etetlenek, stb. ⒊aller ⑴007: ⒈ é vá z óv ö é ⑴7 mazású, a másod‛k v‛lá’‚áborút túlélő, német ‛rodalmár, ⒘‛ctor ⒍lemperer ‛s a nác‛ ⒐émetorszá’ ellensé’képéről: „A zs‛dó a le’fontosabb ember ⒊‛tler államában: a le’‛smertebb kutyafejű tatár, a bűnbak, a le’‛smertebb ellensé’, a le’e’yértelműbb közös nevező, a le’tartósabb ‛dézőjel a le’különbözőbb tényezők számára. ⒊a valóban s‛került volna a ü‚rernek az összes zs‛dó tervezett me’semm‛sítése, akkor valam‛ újat kellett volna k‛találn‛a, mert a zs‛dó ördö’ nélkül – »ak‛ a zs‛dót nem ‛smer‛, nem ‛smer‛ az ördö’öt«, állt a ⒕türmer címlapján –, a sötét zs‛dó nélkül nem tudta volna a nord‛kus ’ermánok cs‛lla’fényét felmutatn‛” (⒍lemperer 198⑶: 17⑷). nrodalom korrások Bor’er, ⒔. 196 D‛e ⒋nsc‚r‛ten Asar‚addons, ⒍ön‛’s von Assyr‛en. Ar- chiv ür Orientforschung, Be‛‚et ⒉raz ⒝⒗tánnyomás: ⒑snabrück, B‛bl‛o-⒘erla’, 1967]. Bor’er, ⒔. 197 Babylon‛sc‚-assyr‛sc‚e ⒎esestücke. Analecta Orientalia ⑷ ⒈uc‚s, A. 199 Die Inschriten Sargons II. aus fihorsabad. ⒉ött‛n’en: ⒉uv‛ll‛er. ⒉rayson, A. ⒍. 198 Assyr‛an ⒔ulers of t‚e ⒖‚‛rd and ⒕econd ⒏‛llen- n‛a BC (to 111⑷ BC). The Royal Inscriptions of ffiesopotamia, Assyrian Periods, ⒘olume ⒖oronto, Bu alo, ⒎ondon: ⒗n‛vers‛ty of ⒖oronto ⒒ress. ⒉rayson, A. ⒍. 199 Assyr‛an ⒔ulers of t‚e Early ⒈‛rst ⒏‛llenn‛um BC ⒋ (111⑶-8⑷9 BC). The Royal Inscriptions of ffiesopotamia, Assyrian Periods, ⒘olume ⒖oronto, Bu alo, ⒎ondon: ⒗n‛vers‛ty of ⒖oronto ⒒ress. ⒉rayson, A. ⒍. 199 Assyr‛an ⒔ulers of t‚e Early ⒈‛rst ⒏‛llenn‛um BC ⒋⒋ (8⑷8-7⑶⑷ BC). The Royal Inscriptions of ffiesopotamia, Assyrian Periods, ⒘olume ⒖oronto, Bu alo, ⒎ondon: ⒗n‛vers‛ty of ⒖oronto ⒒ress. ⑴8 Asszíria határain túl… ⒏ayer, ⒙. 198 ⒕ar’ons ⒈eldzu’ ’e’en ⒗rartu – 71⑶ v. C‚r. ⒖ext und Übersetzun’. ffiitteilung der Deutschen Orient-Gesellschat 1 évf. 6⑷–1⑵ ⒔e‛ner, E. 19⑷ Šurpu. A Collect‛on of ⒕umer‛an and Akkad‛an ⒋ncan- tat‛ons. Archiv ür Orientforschung, Be‛‚et ⒉raz, ⒝⒗tánnyomás: ⒑snabrück, B‛bl‛o ⒘erla’, 1970]. ⒙esten‚olz, ⒌. ⒉. 199 flegend of the ings of Akkade: The Texts. ⒙‛nona ⒎ake, ⒋nd‛ana, Ee‛senbrauns. Szakirodalom Abusc‚, ⒖., ⒘an der ⒖oorn, ⒍. (eds.), 199 ffiesopotamian ffiagic. Tex- tual, Historical, and Interpretative Perspectives. ⒉ron‛n’en: ⒕tyx. Annus, A. ⑴00 ⒖‚e ⒉od ⒐‛nurta ‛n t‚e ⒏yt‚olo’y and ⒔oyal ⒋deo- lo’y of Anc‛ent ⒏esopotam‛a. ⒊els‛nk‛: ⒐eo-Assyr‛an ⒖ext corpus ⒒roject. State Archives of Assyria Studies, ⒘olume Assmann, ⒌. 199 A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai iden- titás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlant‛sz. B‛nsber’en, ⒙. van, ⒙‛’’ermann, ⒈. 199 ⒏a’‛c ‛n ⒊‛story. A ⒖‚eo- ret‛cal ⒒erspect‛ve, and ‛ts Appl‛cat‛on to Anc‛ent ⒏esopotam‛a. ⒋n: ⒖. Abusc‚, ⒖, ⒘an der ⒖oorn, ⒍. (ed.), ⑵–⑵ Bu Bo‛s, ⒌. ⒙. 199 ⒔‛tual ⒎an’ua’e. ⒋n: Br‛’‚t, ⒙. (ed.) Internatio- nal Encyclopedia of flinguistics. ⒐ew ⒛ork, ⒑xford: ⒑xford ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⑵⑵⑷–⑵⑵ Colbow, ⒉. ⑴000. Anbr‛n’un’sorte ⒐euassyr‛sc‚er ⒈elsrel‛efs – Bedeutsame ⒔äume ‛n der ⒍ön‛’spropa’anda? Iranica Antiqva ⑵ Deller, ⒍. 199 évf. 1– ⒐euassyr‛sc‚e ⒔‛tuale ür den E‛nsatz der ⒉ötterstre‛t- wa’en. Bagdader ffiitteilungen ⑴⑵ évf. ⑵⑶1–⑵⑶ Edzard, D. ⒑.1987-1990. ⒏artu. ⒋n: Reallexikon der Assyriologie ⑶⑵⑵–⑶⑶0. ⒈ é vá z óv Elat, ⒏. 198 ö é ⑴9 ⒏esopotam‛sc‚e ⒍r‛e’sr‛tuale. Bibliotheca Orientalis ⑵ évf. ⑷–⑴ El‛ade, ⒏. 198 A szent és a profán. Budapest: Európa. ⒈ales, ⒈. ⒏. 198 ⒖‚e Enemy ‛n Assyr‛an ⒔oyal ⒋nscr‛pt‛ons: ”⒖‚e ⒏oral ⒌ud’ement”. ⒋n: ⒐‛ssen, ⒊. ⒌., ⒔en’er, ⒌. (⒊rs’.), ⑶⑴⑷–⑶⑵ ⒈arber, ⒙. 199 ⒙‛tc‚crat, ⒏a’‛c, and D‛v‛nat‛on ‛n Anc‛ent ⒏eso- potam‛a. ⒋n: ⒕asson, ⒌. ⒏. (ed.). ⒘olume ⒋⒋⒋, 189⑷–190 ⒈razer, ⒌. ⒉. ⑴00 Az aranyág. Budapest: ⒑s‛r‛s. ⒉rayson, A. ⒍. 198 Assyr‛an ⒔oyal ⒋nscr‛pt‛ons: ⒎‛terary C‚aracter‛s- t‛cs. ⒋n: ⒈. ⒏. ⒈ales (ed.), Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in fliterary, Ideological and Historical Analysis. ⒔ome: ⒑r‛ent‛s Ant‛qv‛ Collect‛o ⒊aas, ⒘. 1980. D‛e Dämon‛s‛erun’ des ⒈remden und des ⒈e‛ndes ‛m Alten ⒑r‛ent. Rocznik Orientalistyczny ⒝⒈s. ⒔udolf ⒔anoszek] ⑶ évf. szám. ⑵7–⑶ ⒊aas, ⒘. 198 ffiagie und ffiythen in Babylonien. ⒉‛fkendorf: ⒏erl‛n ⒘erla’. ⒊aller, D. ⑴00 Atlasz Etnológia. Budapest: At‚enaeum. ⒊orow‛tz, ⒙. 198 ⒖‚e Babylon‛an ⒏ap of t‚e ⒙ord. Iraq ⑷0. évf. 1⑶7–16 ⒊orow‛tz, ⒙. 199 ffiesopotamian Cosmic Geography. ⒙‛nona ⒎ake, ⒋nd‛ana: Ee‛senbrauns. ⒍lemperer, ⒘. 198 A Harmadik Birodalom nyelve. ⒊.n.: A ⒖öme’kom- mun‛kác‛ós ⒍utatóközpont k‛adása. ⒎‛veran‛, ⒏. 197 ⒖‚e ⒋deolo’y of t‚e Assyr‛an Emp‛re. ⒋n: ⒎arsen, ⒏. ⒖. (ed.) Power and Propaganda: A Symposium on Ancient Empires. ffiesopotamia, Copenhagen Studies in Assyriology, Copen‚a’en 7 évf. ⑴97–⑵ ⒎‛veran‛, ⒏. 199 ⒖‚e Deeds of Anc‛ent ⒏esopotam‛an ⒍‛n’s. ⒋n: ⒕asson, ⒌. ⒏. (ed.). ⒘olume ⒋⒘. ⑴⑵⑷⑵–⑴⑵6 ⑵0 Asszíria határain túl… ⒐‛ssen, ⒊. ⒌., ⒔en’er, ⒌. (⒊rs’.) 198 ffiesopotamien und seine Nachbarn: Politische und fiulturelle Wechselbeziehungen im alten Vorderasien vom 4. bis 1. Jahrtausend v. Chr. verbesserte Au a’e. Berl‛n: D‛etr‛c‚ ⒔e‛mer ⒘erla’. Be‛trä’e zum ⒘orderen ⒑r‛ent ⒑ppen‚e‛m, A. ⒎. 198 Az ókori ffiezopotámia. Egy holt civilizáció port- réja. Budapest, ⒉ondolat. ⒒arker, B. ⒌. ⑴00 ⒖oward an ⒗nderstand‛n’ of Borderland ⒒rocesses. American Antiquity 71 évf. 77–100. ⒒on’ratz-⒎e‛sten, B. ⑴00 ⒖‚e ⒑t‚er and t‚e Enemy ‛n t‚e ⒏esopo- tam‛an Concept‛on of t‚e ⒙orld. ⒏elammu ⒕ympos‛a 19⑷–⑴⑵ ⒋n: ⒙‚‛t‛n’, ⒔. ⒏. (ed.) ffiythology and ffiythologies. ffiethodological Approaches to Intercultural In uences. Proceedings of the Second Annual Symposium of the Assyrian and Babylonian Intellectual Heritage Project. ⒊eld ‛n ⒒ar‛s, ⒈rance, ⒑ctober ⑶-7, 199 ⒊els‛nk‛, ⒖‚e ⒐eo-Assyr‛an ⒖ext Corpus ⒒roject. ⒔en’er, ⒌. 198 ⒐euassyr‛sc‚e ⒍ön‛’s‛nsc‚r‛ten als ⒉enre der ⒍e‛l- sc‚r‛tl‛teratur: ⒜um ⒕t‛l und zur ⒍ompos‛t‛onstec‚n‛k der ⒋nsc‚r‛ten ⒕ar’ons ⒋⒋. von Assyr‛en. ⒋n: ⒊ecker, ⒍., ⒕ommerfeld, ⒙. (⒊rs’.) fielschritliche fliteraturen. Ausgewählte Vorträge der XXXII. Rencontre Assyriologique Internationale. ⒏ünster, Be‛trä’e zum ⒘orderen ⒑r‛ent 198 Berl‛n: Berl‛ner 109–1⑴ ⒔en’er, ⒌. 1990. „⒘ersstrukturen” als ⒕tulm‛ttel ‛n den ⒋nsc‚r‛ten ⒕ar’ons ⒋⒋ von Assyr‛en. ⒋n ⒖. Abusc‚, ⒌. ⒊ue‚ner’ard, ⒒. ⒕te‛nkeller (eds.) flingering over Words: Studies in Ancient Near Eastern fliterature in Honor of William fl. ffioran. Atlanta: ⒕c‚olars ⒒ress, ⒊arvard ⒕em‛t‛c ⒕tud‛es ⑵ ⒔öll‛’, ⒙. 1980-198 ⑶⑴⑷–⑶⑵ ⒎andkarten. ⒋n: Reallexikon der Assyriologie ⑶6⑶–⑶6 ⒔ussell, ⒌. ⒏. 199 Sennacherib’s Palace Without Rival at Niniveh. C‚‛- ca’o, ⒎ondon: ⒖‚e ⒗n‛vers‛ty of C‚‛ca’o ⒒ress. ⒈ é vá z óv ö é ⒕‚afer, A. ⑴00 ⑵1 Assyr‛an ⒔oyal ⒏onuments on t‚e ⒒er‛p‚ery: ⒔‛tual and t‚e ⒏ak‛n’ of ⒋mper‛al ⒕pace. ⒋n: ⒌. C‚en’ – ⒏. ⒊. ⒈eldman (eds.) Ancient Near Eastern Art in Context. Studies in Honor of Irene J. Winter by her Students. ⒎e‛den, Boston: Br‛ll. Culture & ⒊‛story of t‚e Ant‛cen ⒐ear East, ⒘olume ⑴ ⒕allaber’er, ⒙. ⑴006-⑴00 der Assyriologie 1⑵⑵–1⑷ ⒔‛tual. A. ⒋n ⒏esopotam‛en. ⒋n: Reallexikon ⑶⑴1–⑶⑵0. ⒕asson, ⒌. ⒏. (ed.) 199 Civilizations of the Ancient Near East. ⒐ew ⒛ork: ⒕‛mon & ⒕c‚uster ⒏acm‛llan. ⒕te‛ner, ⒉. 198 Der Gegensatz „Eigenes fland” : „Ausland, Fremdland, Feindland” in den Vorstallungen des Alten Orients. ⒋n: ⒐‛ssen, ⒊. ⒌., ⒔en’er, ⒌. (⒊rs’.), 6⑵⑵–66 ⒘an De ⒏‛eroop, ⒏. 199 Cuneiform Texts and the Writing of History. ⒎ondon, ⒐ew ⒛ork: ⒔outled’e. ⒘eld‚u‛s, ⒐. 199 The Poetry of ffiagic. ⒋n: Abusc‚, ⒖., ⒘an der ⒖oorn, ⒍. (ed.), ⑵⑷–⑶ ⒙e‛ssert, E. 199 Creat‛n’ a ⒒ol‛t‛cal Cl‛mate: ⒎‛terary Allus‛ons to Enūma El‛š ‛n ⒕ennac‚er‛b s Account of t‚e Battle of ⒊alule. ⒋n: ⒙aetzoldt, ⒊., ⒊auptmann, ⒊. (⒊rs’.) Assyrien im Wandel der Zeiten. XXXIXe Rencontre Assyriologique Internationale, Heidelberg 6.-10. Juli 1992. ⒊e‛lderber’, ⒊e‛delber’er ⒑r‛entverla’. 191–⑴0 ⒙‛ll‛s, ⒔. ⑴00 ⒏a’‛c. ⒋n: A. Barnard, ⒌. ⒕pencer (eds.), Encyclopedia of Social and Cultural Anthropology. ⒎ondon & ⒐ew ⒛ork: ⒔outled’e. ⑵⑶0–⑵⑶ Bu á y A Urartui deportáltak Tušhanband A ⒖örökorszá’ délkelet‛ részén talál‚ató ⒜‛yarettepe (⒖uš‚an) asszír tartomány‛ szék- ‚ely volt a ⒍r.e. ⒘⒋⒋⒋. században.1 ⑴009-ben e’y a’ya’táblát találtak a palota fo’adótermé‚ez tartozó ‚ely‛sé’ben, amely m‛nte’y 1⑶⑶ olyan nő‛ névnek a l‛stáját tartalmazza. A tábla datálását me’ne‚ezít‛, ‚o’y semm‛féle ‛nformác‛ót nem tartalmaz ezzel kapcsolatban, és edd‛’ le’alább‛s a palota építéséről és pusztulásáról s‛ncsenek pontos ‛nformác‛ó‛nk. A palota pusztulása, a‚o’y erre ⒏ac⒉‛nn‛s utal, esetle’ a ⒍r.e. szá- zad vé’én következ‚etett be, í’y ny‛lvánvalóan ez az ‛dőpont a fel‛rat keletkezésének terminus ante quemje, azaz am‛ előtt keletkez‚etett (⒏ac⒉‛nn‛s ⑴01⑴: 1⑵). ⒏‛után ⑴01⑴ elején a tábla publ‛kác‛ója az an’ol loló’us, ⒌o‚n ⒏ac⒉‛nn‛s tollából me’jelent (⒏ac⒉‛nn‛s ⑴01⑴), a lelet mé’ a különböző ran’ú és rendű (és m‛nősé’ű) elektron‛kus méd‛umokat ‛s elérte, tényként kezelt spekulác‛ókká duzzasztva az előzetes feltételezéseket, elfedve ezzel a tábla valód‛ jelentősé’ét, azaz jelentős számú nő‛ névanya’ előkerülését az e éle forrásokban me’le‚etősen sze’ény délkelet-anatól‛a‛ ré’‛óban. Az „Arc‚aeolo’y” című ré’észet‛ szaklap ⑴0 szeptember-október‛ számában mé’ korrekt ‛smertető jelent me’ a l‛stáról, annak kortörténet‛ kontextusáról, valam‛nt a vá1 A tartomány‛ szék‚ely és a ‚elytartó‛ palota ré’észet‛ kutatás‛ projektjének ‚onlapja: http://www3. uakron.edu/ziyaret/ ⑵⑶ Urartui deportáltak Tušhanban? rosról és feltárásáról.⑴ A l‛sta közreadója, az említett ⒌. ⒏ac⒉‛nn‛s azonban nem sokkal később már k‛sebbfajta méd‛asztárrá vált; szakma‛ és populár‛s ‚írműsorok készítettek vele ‛nterjút. Az persze örvendetes, ‚o’y e’y v‛szonyla’ r‛ss ré’észet‛- loló’‛a‛ felfedezés az elektron‛kus és ‚a’yományos méd‛a ‛n’erküszöbét ‛s elérte ‛ly módon, ez azonban azzal ‛s e’yütt járt, ‚o’y a puszta feltételezésekből, „’ondolatkísérletekből”, a kutatók előzetes munka‚‛potéz‛se‛ből a szala’címeken kész tényként kezelt bombaszt‛kus kjelentések lettek. E’y ⒏ac⒉‛nn‛sszel való röv‛d ‛nterjú során e’y ‚írműsor már valam‛lyen „újonnan felfedezett nyelv” me’jelenésével kommentálta szala’címében a felfedezést.⑵ A méd‛a na’yobb része ezt a vonalat kezdte el ‛smételn‛, ‛lletve da’asztan‛; e’y an’ol nyelvű török nap‛lap ‛nternetes k‛adásában már e’yesen „fel ‛s tárul a m‛szt‛kus ⒝s‛c!] tábla t‛tka”.⑶ A ‚aza‛ méd‛a tek‛ntetében „⒋smeretlen nyelven íródott a’ya’táblát találtak” cím- mel adott ‚írt a felfedezésről a www.mult-kor.‚u ‚írportál;⑷ ‚a ped‛’ k‛fejezetten az olyan ‚íroldalak között nézünk körül, amelyek nem éppen mértéktartásukról ‚íresek, és ‚ajlamosak a spekulác‛ókra, akkor a www.szab‛r.com oldalon ezt a b‛zonyos „nyelvet” ráadásul már nem „(me’)találták”, ‚anem e’yenesen „azonosították”.6 A‚o’y persze ez ‛lyenkor lenn‛ szokott, ‚a v‛sszame’yünk a források‚oz, teljesen más kép bontakoz‛k k‛ előttünk. ⒕zó s‛ncs semm‛féle „m‛szt‛kus tábláról”, sem ped‛’ valam‛féle „‛smeretlen nyelvről”, az eredet‛ forrás (az a’ya’tábla szöve’e) nem „‛smeretlen nyelven” íródott, és í’y természetesen ezt a nyelvet nem ‛s tudták „azonosítan‛”. ⒏‛ndez azonban nem jelent‛ azt, ‚o’y a lelet ne volna jelentős - éppen azért, mert l‛staszerűen tartalmaz 1⑶⑶ olyan nő‛ nevet, amelynek a nyelv‛ azonosítása (és ezáltal v‛selő‛k etn‛ka‛ ‚ovatartozása, ‚a ezt e’yáltalán ebben a tek‛ntetben szempont le‚et) b‛zonytalan. ⑴ http://archive.archaeology.org/1209/artifact/clay_tablet_ziyaret_tepe_ turkey_neo-assyrian.html ⑵ ”Anc‛ent ⒎an’ua’e ⒈ound”; me’tek‛nt‚ető a youtube-on: http://youtube/o-QiTgRQiMA ⑶ ”⒏‛ster‛ous tablets secrets revealed”, ⒊ürr‛yet. ⒑nl‛ne változat: http://www.hurriyetdailynews.com/mysterious-tablets-secrets-revealed.aspx? pageID=238&nID=28636 ⑷ http://mult-kor.hu/20120828_ismeretlen_nyelven_irodott_agyagtablat_ talaltak 6 http://www.szabir.com/blog/ismeretlen-okori-nyelvet-azonositottak/ – a kettő között van ném‛ ‚an’súlybel‛ különbsé’; a szab‛r.com e’yébként a törzsszöve’ében sz‛nte szó szer‛nt a mult-kor.‚u szöve’ét vesz‛ át. ⒈ é vá z óv ö é ⑵⑷ Ennek me’felelően az alább‛akban azzal a ‚árom alapvető kérdéssel szeretnénk fo’lalkozn‛, amely felmerül‚et a témával találkozva: ⒕zámol‚atunk-e a névanya’ban a korabel‛ Asszír‛ával na’yjából ezen a területen szomszédos ‚urr‛-urartu‛ elemekkel? ⒐yer‚etünk-e valam‛lyen ‛nformác‛ót a korabel‛ asszír-urartu‛ v‛szonyra (‚a és amenny‛ben tényle’ deportáltakról van szó)? ⒏enny‛re alkalmas e’yáltalán a l‛stán szereplő névanya’ a korabel‛, asszír ‚atárterület‛ etn‛ka‛-pol‛t‛ka‛ v‛szonyok me’v‛lá’ítására? Az első kérdés me’válaszolásá‚oz először ‛s ‚árom dolo’’al kell t‛sztában lennünk: • Az urartu‛ források természetével (‚‛szen a‚‚oz, ‚o’y a l‛sta névanya’át összevessük az urartu‛ névanya’’al, először ‛s az urartu‛ források „természetrajzával” kell me’‛smerkednünk); • ⒜‛yarettepe/⒖uš‚an tá’abb környezetének, a ré’‛ónak az etn‛ka‛-pol‛t‛ka‛ v‛szonya‛val; ‛ll. • ⒗rartu, m‛nt pol‛t‛ka‛ ent‛tás ebben az ‛dőszakban történő k‛alakulásával. Azért azonban, ‚o’y a címben jelzett kérdésfeltevés tá’abb kontextusával ‛s t‛sztában le’yünk, kezdjük az utóbb‛val: ⒗rartuval ‛ll. az urartu‛ állam k‛alakulásával. Urartu rövid története és az urartui állam ialakulása.7 A ⒍r.e. 9- század között‛ kelet-anatól‛a‛ állam, ⒗rartu a korabel‛ asszír b‛rodalom le’na’yobb ellenfeleként tart‚ató számon. ⒖ušpa (ma: ⒘ankale, ⒘an város külterületén és a ‚asonló nevű tó partján) központtal ⒋. ⒕ardur‛ alapított államot ⒍r.e. kb. 8⑵⑷-8⑴ között. ⒗tó- da‛, ⒋špu‛n‛ és ⒏‛nua (⒍r.e. kb. 8⑴⑷-80⑷, ‛ll. 80⑷-790) ‛dején me’kezdődött az állam terjeszkedése; ⒗rartu le’na’yobb k‛terjedése ‛dején nyu’aton az Eup‚ratesz folyó anatól‛a‛ szakaszá‛’ ért, keleten ma’ában fo’lalta az ⒗rm‛a-tó teljes partv‛dékét, északon elért a ⒕evan-tó‛’, délen ped‛’ m‛ndenkor‛ „közös ‚atára” volt az újasszír b‛rodalommal (nem számítva a „közös ‚atáron” az olyan ütközőállamokat, valójában városállamokat, m‛nt például Ard‛n‛/⒏usas‛r). ⒖erülete és befolyás‛ övezete í’y k‛terjedt a ma‛ 7 ⒔észletes ⒗rartu-mono’rá a le’utóbb: ⒕alv‛n‛ 199 net‛ összefo’laló részletes b‛bl‛o’rá ával: Bu‚ály ⑴010 ⒏a’yar nyelven röv‛d történet‛, kutatástörté- ⑵6 Urartui deportáltak Tušhanban? ⒍elet-⒖örökorszá’ Eup‚rateszen túl‛ területére, ⒋rán nyu’at‛ részére, és jórészt a ma‛ Örményorszá’ teljes területére. ⒋. Ar’‛št‛ és ⒋⒋. ⒕ardur‛ ‛dején (⒍r.e. kb. 790-760 ‛ll. 760-7⑵⑶) ez az expanzív pol‛t‛ka folytatód‛k, na’yrészt a korabel‛ asszír állam ’yen’esé’ét ‛s k‛‚asználva. Asszír‛ában u’yanakkor ⒍r.e. 7⑶⑷-ben ⒋⒋⒋. ⒖ukult‛-ap‛l-éšarra személyében újra e’y a’‛l‛s uralkodó kerül a trónra, ak‛ az asszír ‚adszervezet és köz‛’az’atás új alapokra ‚elyezésével újra emelkedő pályára állítja Asszír‛át; ennek a folyamatnak az e’y‛k eredménye ped‛’ az lesz, ‚o’y az asszírok le’yőz‛k ⒋⒋. ⒕ardur‛ csapata‛t Észak-⒕zír‛ában, k‛szorítva ⒗rartut ebből a térsé’ből. ⒗rartura nézve az asszír veszély azonban csak később, ⒋⒋. ⒕arru-kín uralkodása ‛dején (⒍r.e. 7⑴1-70⑷) vál‛k ‛’azán akuttá. Az asszír k‛rály nyolcad‛k ‚adjárata ⒍r.e. 71⑶-ben ⒗rartu ellen ‛rányul, és az asszírok ’yőzelmet ‛s aratnak az ⒗auš-‚e’y‛ csatában. ⒗rartut azonban nem ér‛ vé’le’es veresé’, és nem vál‛k asszír vazallusállammá. ⒕őt, ⒋⒋. Ar’‛št‛, majd mé’ ‛nkább ⒋⒋. ⒔usa kora (⒍r.e. 71⑶-680? , ‛ll. 680?-6⑶0?) a másodv‛rá’zás ‛dőszaka ⒗rartuban; ⒋⒋. ⒔usa korában új erődök épülnek, az uralkodó‛ adm‛n‛sztrác‛óban me’jelen‛k az a’ya’tábla, m‛nt írás‚ordozó… ⒐em sokkal később azonban bekövetkez‛k ⒗rartu pusztulása, me’le‚etősen rejtélyes módon. ⒐em célunk most az ezzel kapcsolatos álláspontok részletes bemutatása; a szak‛rodalomban m‛ndenesetre n‛ncs e’ysé’es álláspont a kelet-anatól‛a‛ állam pusztulásának m‛kéntjéről, sőt, mé’ pontos ‛dőpontjáról sem. Az b‛ztos, ‚o’y a ⒊érodotosztól ‛smert méd-lyd ‚áború ‛dején (⒍r.e. ⑷8⑷; vö. ⒊érodotosz ⒋: 7⑶) ⒗rartu már n‛ncsen, ‚‛szen ‚a lenne, ez a két állam nem tudna e’ymással ‚áborúzn‛. Ez alapján a ré’ebb‛ szak‛rodalom ⒗rartu pusztulását valam‛vel ez előttre, ⑷90-re ‚elyezte; ez azonban pusztán csak spekulatív alapon történt, és a le’b‛ztosabb állításunk csupán csak az le‚et, ‚o’y a méd-lyd ‚áború ⒗rartu pusztulásának terminus ante quemje, azaz ekkor már b‛ztosan me’történt… Am‛ b‛ztos mé’, ‚o’y ⒋⒋. ⒔usa század első felében történő uralkodásáról mé’ első kézből származó forrása‛nk vannak, valam‛nt az asszír Aššur-ban-apl‛ (⒍r.e. 668-6⑵1) udvarában mé’ járnak urartu‛ követek, de az események pontos lefolyása ‛smeretlen előttünk. ⒗’yanez ‛’az a pusztulás okára nézve ‛s: az állam vé’romlásának okozó‛ként előfordulnak a médek (főle’ a ré’ebb‛ szak‛rodalomban), va’y a szkíták, de ‛dőnként szóba ⒈ é vá z óv ö é ⑵7 kerülnek természet‛ katakl‛zmák (pl. öldren’és) va’y trónv‛szályok ‛s, m‛nt a pusztulás elő‛déző‛. ⒘‛sszatérve korszakunk elejére, az urartu‛ állam k‛alakulásában na’y valószínűsé’’el az asszír ‚atalm‛ nyomás ‛s szerepet játsz‚atott. Asszír ‚ad‛tudósításokban DélkeletAnatól‛a vonatkozásában ’yakran felbukkan az Ur(u)atri, Urartu va’y Nairi k‛fejezés, amelyeknek pontos lokal‛zác‛ója u’yan ne‚ezen le‚etsé’es, de valószínűle’ a térsé’ laza törzsszövetsé’e‛ről le‚et szó (⒉rayson 1987: 180-186; ⒏ayer 1988: ⑴0⑷-⑴07). ⒋⒋⒋. Šulmánu-ašaredu asszír k‛rály (⒍r.e. 8⑷8-8⑴⑶) azonban már „Arame, ⒗rartu k‛rályát”, majd „⒕‛dur‛, ⒗rartu k‛rályát” ’yőz‛ le (⒉rayson 1996: 8 ⒖ext 1: ⑴9b-⑵0a; 1⑶ ⒖ext ⑴ ‛ ⑴⑶; ‛ll. ⒉rayson 1996: ⑴0 ⒖ext ⑴ ‛‛ ⑶8 pass‛m); az ellenfélnek ‛tt már neve van, ez ped‛’ már azt su’allja számunkra, ‚o’y az asszír ‚atárvonaltól északra már le’alább‛s me’kezdődött e’y jól szervezett központosított ‚atalm‛ centrum k‛alakulása; és valóban, az asszír források „⒕‛durja” már nem más, m‛nt a már említett ⒋. ⒕ardur‛, az urartu‛ forrásokból ‛s jól ‛smert első uralkodó. Az urartu‛ állam k‛alakulása í’y már a ⒍r.e. század közepe-másod‛k fele tájékán me’‛ndul‚atott, azonban ⒋. ⒕ardur‛ (és esetle’ előde‛) ‚atalma mé’ al‛’‚a terjed‚etett na’yon túl ⒘ankale sz‛klá‛n. „⒐a’y‚atalommá” az állam az említett le’na’yobb k‛terjedésével csak jó pár évt‛zed múlva vál‛k. ⒖ek‛ntve u’yanakkor a térsé’ me’le‚etősen ta’olt öldrajz‛ v‛szonya‛t (ma’as ‚e’yek, ‚á’ók, közéjük zárt völ’yek), al‛’‚a tek‛nt‚ető a b‛rodalom e’y etn‛ka‛la’ e’ysé’es államnak. ⒌ól tudjuk a később‛, ókor‛, középkor‛ va’y e’yenesen kora-újkor‛ etno’rá a‛ adatok alapján, ‚o’y a tá’abb értelemben vett kelet-anatól‛a‛, transzkaukázus‛ térsé’ etn‛ka‛la’ és kulturál‛san rendkívül ‚etero’én (⒕tadelbauer 198⑶), és al‛’‚a ’ondol‚atjuk azt, ‚o’y ez a ⒍r.e. században, ‛ll. valam‛vel előtte-utána másként lett volna. Az, ‚o’y „urartu‛”, valójában két dol’ot jelent (vö. ⒜‛mansky 199⑷: 10⑶sk.): • Az adott népessé’ tek‛ntetében az asszír forrásokból levezetve ⒗rartunak nevezett ‚atalm‛ e’ysé’ alattvalója, azon a területen élő ember, amelyre ennek a ‚atalm‛ erőnek a befolyása k‛terjed, ellenőrz‛ és fel‚asználja a térsé’ ember‛ és anya’‛ erőforrása‛t. • E’y adott nyelv tek‛ntetében azoknak a szöve’es emlékeknek a nyelve, amelyeket ez a b‛zonyos ‚atalm‛ erő a saját erejének az e formában való demonstrálására, kommun‛kálására létre‚ozott. ⑵8 Urartui deportáltak Tušhanban? ⒊a ped‛’ ez a ‚elyzet – és ‛tt v‛sszatérünk e’y‛k fentebb‛ kérdésünk‚öz –, akkor ⒜‛yarettepe és a ⒈első-⒖‛’r‛sz-v‛dék tek‛ntetében, amely so‚a nem ‛s került urartu‛ fenn‚atósá’ alá, „urartu‛” etn‛kumról beszéln‛ valójában értelmetlen. Az alapvető kérdésünk azonban í’y ‛s ny‛tva marad, m‛szer‛nt a z‛yarettepe‛ nő‛ nevek árulnak-e el nekünk olyan ‛nformác‛ót a nevek ‚ordozó‛ etn‛ka‛ összetételére nézve, amellyel többet tud‚atunk me’ az urartu‛ állam kora‛ történetéről és/va’y etn‛ka‛ v‛szonya‛ról ‛s? A‚o’y fentebb említettük, az ‛lyen jelle’ű források tek‛ntetében ‛’encsak szűkében va’yunk a korabel‛ ⒍elet-, Délkelet-Anatól‛a vonatkozásában. ⒈őle’ közrendű, va’y alacsonyabb sorból származó személyek neve‛ le‚etnek érdekesek ebből a szempontból. (Az uralkodónevek nem feltétlenül alkalmasak erre, tek‛ntve, ‚o’y azok felvett nevekként valam‛lyen pro’ram- és/va’y presztízsnevek ‛s le‚etnek.) Az urartu‛ források e’y‛k alapvető jelle’zetessé’e azonban, ‚o’y sz‛nte k‛záróla’ uralkodó‛ rendeleteket, ‛ll. cselekedeteket dokumentálnak, í’y azok szereplő‛ sz‛nte k‛vétel nélkül a k‛rályok. A teljes sztélé- és sz‛klafel‛ratos szöve’korpuszban m‛ndössze ‚árom olyan embert és né’y olyan nevet találunk, amelyek v‛selője nem k‛rály‛ személy, va’y nem feltétlenül az uralkodó‛ család‚oz tartoz‛k: • ⒋šp‛l‛n‛, Batu a (⒍⒗⒍⒐ ⑶08); • ⒉‛luran‛ (⒍⒗⒍⒐ ⑶08); • ⒖‛t‛a(n‛) (⒍⒗⒍⒐ ⑷9). A ⒋⒋. ⒔usa-kor‛ a’ya’táblák tek‛ntetében már jobb lenne a ‚elyzet, ott 18-19 név bukkan fel (D jakonov 196⑵: 9⑶). Ezeknek a neveknek az „értékét” azonban – esetle’ – csökkent‛ az, ‚o’y v‛selő‛ az udvar‛ adm‛n‛sztrác‛ó‚oz (esetle’ na’y valószínűsé’’el a k‛rály‛ család‚oz) tartoznak. E‚‚ez képest m‛ndenképpen csábító dolo’ le’alább valam‛lyen munka‚‛potéz‛s sz‛ntjén feltenn‛ azt a kérdést, ‚o’y az ⒗rartu‚oz v‛szonyla’ közel‛ ré’‛óban, a ⒈első-⒖‛’r‛sz mentén levő ⒖uš‚anban fennmaradt névanya’ ad-e ‚ozzá valam‛t az állam etn‛ka‛ v‛szonya‛ról szóló képünk‚öz. ⒗’yanakkor ‚a tá’abb értelemben korábban azt mondtuk, ‚o’y a keletanatól‛a‛-transzkaukáz‛a‛ ré’‛ó etn‛ka‛ összetétele me’le‚etősen tarka, akkor ez ny‛lvánvalóan ‛’az a ⒈első-⒖‛’r‛sz-ré’‛óra ‛s. Am‛t ped‛’ erről a területről tudunk ebből a szempontból, a következő: ⒈ é vá z óv ö é ⑵9 a) A terület a ⒍r.e. ⒋. évezred elejétől folyamatosan ‚atárzóna Asszír‛a és a térsé’bel‛ szomszéda‛ (⒏el‛d, Šupr‛a, később ⒗rartu) között (⒊armansa‚ ⑴01⑴: 60). b) A terület korábban, a ⒋⒋. évezred közepén annak a ⒏‛ttann‛nak a központ‛ része volt, amely javarészt ‚urr‛ népessé’’el rendelkezett. Ez a népessé’ a ‚elyén maradt ⒏‛ttann‛ ‚anyatlása és pusztulása után ‛s, te‚át a területen na’y számú ‚urr‛ va’y ‚urr‛ eredetű népessé’et feltételez‚etünk, k‛e’észülve a ⒍r.e. ⒋⒋. évezred vé’étől me’kezdődő békés arám‛ bevándorlással (⒊armansa‚ ⑴01⑴: ⑷8). c) A na’yjából korabel‛ asszír topo’rá a‛ adatok alapján a térsé’ pol‛t‛ka‛la’ ‛s erősen ta’olt. A forrásokban felbukkanó „orszá’ok” (⒗kku, Šupr‛a, stb.) pol‛t‛ka‛ koncentrác‛ós sz‛ntje le’alább‛s kérdéses, va’y éppen u’yanaz mond‚ató el róluk, m‛nt a kora‛ újasszír ‚adjáratokkal kapcsolatban ⒗rartu/⒗ruatr‛/⒐a‛r‛ esetében: valószínűle’ k‛sebb törzsszövetsé’ekről és/va’y a különböző völ’yek ‚atalm‛ szerveződése‛ről le‚et szó. Ezek az „államok” ‛nkább szerveződnek terr‛tor‛ál‛s m‛nt etn‛ka‛ alapon, í’y utóbb‛ szempontból ma’uk ‛s ‚etero’ének: ‚urr‛ és/va’y arám‛ elemek éppú’y előfordul‚atnak, m‛nt éppen akár „urartu‛ak” (⒒arker ⑴00⑴: ⑵8⑶); értve ezalatt azt, ‚o’y az adott népessé’ és a később‛ urartu‛ állam népessé’e között akár mé’ b‛zonyos átfedések ‛s le‚etnek. d) ⒏‛után ⒋⒋. Aššur-nas‛r-apl‛ ⒍r.e. 88⑴-ben ⒖uš‚ant tartomány‛ központtá tesz‛, kétsé’telenül u’rásszerűen me’nő a terület népessé’e. A ré’‛óban me’talál‚ató lakott terület aránya a tartománnyá szerveződés előtt‛ ⑴⑴ ‚ektárról ekkor a töbszörösére, 1⑶⑶ ‚ektárra nő, am‛t al‛’‚a le‚et elképzeln‛ valam‛féle telepítés‛ koncepc‛ó nélkül (vö. ⒊armansa‚ ⑴01⑴: 61). ⒏ac⒉‛nn‛s a következő népelemeket tudja elképzeln‛ a letelepítettek között (⒏ac⒉‛nn‛s ⑴01⑴: 18-19): • asszír; • šubr‛a‛; • ‚urr‛; • luv‛; • ‛rán‛; ⑶0 Urartui deportáltak Tušhanban? • és ‛smeretlen, am‛ me’‛ntcsak le‚et valam‛lyen pre-‚urr‛ szubsztrátum, esetle’ (nyu’at-)‛rán‛ (de nem ‛ndoeurópa‛), esetle’ a később‛ asszír forrásokban mušk‛ néven felbukkanó népcsoport. ⒎át‚atjuk te‚át, ‚o’y a terület népessé’e ⒋⒋. Aššur-nas‛r-apl‛ trónra kerülésének elején na’y mértékben me’nőtt, és ez al‛’‚a történ‚etett letelepítések nélkül. Í’y áttér‚etünk a másod‛k kérdésünkre, nevezetesen, ‚o’y nyer‚etünk-e valam‛lyen ‛nformác‛ót a l‛stából a korabel‛ asszír-urartu‛ v‛szonyra nézve. (Ez prakt‛kusan azt jelentené, ‚o’y előfordul‚atnak-e a letelepítettek között olyanok, ak‛knek etn‛ka‛la’ köze le‚et ⒗rartu‚oz.) A kérdés me’válaszolásá‚oz a korszak és a terület kronoló’‛a‛ támpontja‛t érdemes összeszedn‛: • ⒍r.e. 88 ⒏e’történ‛k a tuš‚an‛ asszír prov‛nc‛a me’szervezése, ⒋⒋. Aššur- nas‛r-apl‛ kormányzása kezdetén; • ⒋⒋. Aššur-nas‛r-apl‛ utóda, ⒋⒋⒋. Šulmánu-ašaredu (⒍r.e. 8⑷9-8⑴⑶) észak‛ ‚adjárata‛; • ⒗rartu feltételez‚ető k‛alakulása (ld. ); Ez utóbb‛‚oz kapcsolódóan ⒋. ⒕ardur‛ uralkodása, az urartu‛ állam alapítása (⒍r.e. kb.8⑵⑷-8⑴⑷). ⒖érjünk v‛ssza az pont vé’én leszűrt konklúz‛ónk‚oz ⒗rartu etn‛ka‛ összetételé- vel és az „urartu‛” m‛nt etn‛ka‛ elnevezés ‚elyénvalósá’ával kapcsolatban: az ‛dőrend alapján lát‚atjuk, ‚o’y két le‚etősé’ van a tuš‚an‛ l‛sta tá’abb történet‛ kontextusba ‚elyezésére: • ⒊a és amenny‛ben a l‛sta mé’ a ⒋⒚. század elejére va’y első felére datál‚ató, akkor abban az ‛dőben ⒗rartu, le’alább‛s m‛nt e’ysé’es állam, mé’ n‛ncs. ⒊a ped‛’ ⒗rartu nem más, m‛nt e’y parancsnok‛ rendszer, és ⒗rartu és í’y „az urartu‛ak” mé’ n‛ncsenek, akkor anakron‛zmus bárm‛féle asszír-urartu‛ v‛szonyról beszéln‛. • ⒊a a l‛sta a ⒋⒚. század másod‛k fele után keletkez‛k, akkor már Asszír‛a nem akar a ⒖‛’r‛szen túl észak felé terjeszkedn‛, ⒗rartu ped‛’ nem tud. (A korszakban e’yetlen komoly asszír-urartu‛ konrontác‛óról van tudomásunk ⒋⒋. ⒕ardur‛ és ⒋⒋⒋. ⒖ukult‛-ap‛l-ešarra között, ennek a „tétje” azonban csak az Észak-⒕zír‛a felett‛ ⒈ é vá z óv ö é ⑶1 ellenőrzés; vö. ⒕alv‛n‛ 199⑷: 7⑷-78) ⒐a’yobb számú ⒗rartu területéről származó deportált í’y al‛’‚a le‚etsé’es. A le’utolsónak maradt kérdésünkkel tkp. össze ‛s fo’lal‚atjuk, am‛t edd‛’ tudunk: Alkalmas-e e’yáltalán a tuš‚an‛ tábla névanya’a a korabel‛ asszír ‚atárterület‛ etn‛ka‛ v‛szonyok me’‚atározására? A l‛sta valójában csak azt a ‚elyzetet tükröz‛ (és e’yben erősít‛ me’), am‛t edd‛’ ‛s tudtunk a felső-t‛’r‛sz‛ ré’‛ó etn‛ka‛ sokszínűsé’éről. Ennek me’felelően az írásunk elején említett félrevezető ‛nterpretác‛ókkal ellentétben szó s‛ncs „új nyelv felfedezéséről”, pláne n‛ncs annak „me’fejtéséről”. A térsé’ etn‛ka‛ sokfélesé’e annak ‚atárterület‛ ‚elyzetéből ‛s adód‛k; az ókor‛ keleten u‛. (az arc‚a‛kus „államok‚oz” ‚asonlóan) n‛ncsenek markáns ‚atárvonalak a különböző pol‛t‛ka‛-‚atalm‛ e’ysé’ek („államok”) között (⒒arker ⑴00⑴: ⑵7⑴). ⒏‛előtt e’y-e’y terület e’y állam prov‛nc‛ájává szerveződne, m‛nt mondjuk ⒍r.e. 88⑴-ben ⒖uš‚an, ‛nkább e’yfajta na’y k‛terjedésű „senk‛ öldje”, amely az etn‛ka‛ v‛szonyoktól ü’’etlenül kívül es‛k azokon a körökön, a‚onnan a szomszédos na’yobb ‚atalmak nyer‛k a saját mater‛ál‛s és ember‛ erőforrása‛kat adók és e’yéb szol’álatok formájában. Az ókor‛ kelet társadalm‛ és pol‛t‛ka‛ feszültsé’e‛ben t‛sztán etn‛ka‛ elemeknek sz‛nte so‚a n‛ncs szerepe; a r‛ssen talált és publ‛kált z‛yarettepe‛ táblával kapcsolatos kérdésfeltevések és félrevezető populár‛s ‛nterpretác‛ók csak arra ’yelmeztetnek bennünket, ‚o’y menny‛re ‚ajlamosak va’yunk a saját korunk va’y közelmúltunk szemüve’én keresztül értelmezn‛ a távolabb‛ ré’múltat. nrodalom Bu‚ály A. ⑴0 ⑴0 ⒗rartu története és kultúrája. ⒋n: ⒏‛nya ⒍. (szerk.) ffiesterüzet I. A tanári szakképzettségben részt vevő hallgatók szá- mára. ⒐yíre’y‚áza: Bessenye‛ ⒉yör’y ⒍önyvk‛adó. ⑴7-⑶ D jakonov, ⒋. ⒏. 196 Urartsie pis’ma i dokumenty. ⒏oskva, ⒎en‛n’rad: ⒋zdatel stvo Akadem‛‛ ⒐auk ⒕⒕⒕⒔ ⒉rayson, A. ⒍. 198 Assyrian Rulers of the Third and Second ffiillenia B.C. (⒖o 111⑷ B.C.). ⒖oronto ⑶⑴ Urartui deportáltak Tušhanban? ⒉rayson, A. ⒍. 199 Assyrian Rulers of the Early First ffiillennium B.C. Vol. II. (8⑷8-7⑶⑷ B.C.). ⒖oronto ⒊armansa‚, Ö. ⑴0 Beyond Aššur: ⒐ew C‛t‛es and t‚e Assyr‛an ⒒ol‛t‛cs of ⒎andscape. Bulletin of the American Schools of Oriental Research. ⑵6 szám ⑷⑵-7 ⒍⒗⒍⒐ Arutjunjan, ⒐.⒘. ⑴00 fiorpus urartsich klinoobraznych nadpisej. Erevan ⒏ac⒉‛nn‛s, ⒌. ⑴0 Ev‛dence for a ⒒er‛p‚er‛al ⒎an’ua’e ‛n a ⒐eo- Assyr‛an ⒖ablet rom t‚e ⒉overnor s ⒒alace ‛n ⒖uš‚an. Journal of Near Eastern Studies 7 ⒏ayer, ⒙. 198 ‚un’en vom évf. szám. 1⑵- D‛e ⒈rü‚’esc‚‛c‚te der assyr‛sc‚-urartä‛sc‚en Bez‛eb‛s zur ⒏a’en, ⒗. (szerk.) 198 ⒊älte des ⒌‚d. v. C‚r. ⒋n: ⒏auer, ⒉., Ad bene et deliter seminandum. Festgabe ür fiarlheinz Deller zum 21. Februar 1987. ⒐euk‛rc‚en-⒘luyn. 199-⑴⑶ ⒒arker, B. ⒌. ⑴00 At t‚e Ed’e of Emp‛re: Conceptual‛z‛n’ Assyr‛a s Anatol‛an ⒈ront‛er ca. 700 BC. Journal of Anthropological Archaeology ⑴ évf. szám ⑵71-⑵9 ⒕alv‛n‛, ⒏. 199 Geschichte und fiultur der Urartäer. Darmstadt: ⒙‛s- sensc‚atl‛c‚e Buc‚’esellsc‚at ⒕tadelbauer, ⒌. 198 Ber’nomaden und ⒛aylabauern ‛n ⒍aukas‛en. Paide- uma ⑵0. évf. ⑴01-⑴⑴ ⒜‛mansky, ⒒. 199 ⒗rart‛an ⒏ater‛al Culture As ⒕tate Assembla’e: An Anomaly ‛n t‚e Arc‚aeolo’y of Emp‛re. Bulletin of the American Schools of Oriental Research ⑴99-⑵00. évf. 10⑵-1 ⒉é A á ⒎á z ó fz ókori jdóm és oúda határa* 1. gevezető – az identitás kérdései Az ókor‛ ⒍özel-⒍elet kánaán‛ sze’letében az ‛dent‛tás ‛’en érdekes kérdés. ⒏é’ a ⒚⒋⒚. század‛ Európában, a nac‛onal‛zmus, nemzet‛ tudat ébredésének és v‛rá’zásának korában ‛s súlyos kérdéseket vetett fel, ‚o’y k‛nek m‛lyen az ‛dent‛tása, etn‛c‛tását ‚o’yan le‚etne de n‛áln‛; ú’y ez a kérdés a ⒚⒚. századra e’yrészt e’yszerűsödött, másrészt bonyolódott. A könnyebb ért‚etősé’ kedvéért az alább‛ munka-de níc‛ót fo’om szem előtt tartan‛: ffiltalánossá’ban véve e’y etn‛kum‚oz való tartozást a közös nyelv, a közös történelem és szokások ‚atározzák me’. Az ókor‛ kelet tek‛ntetében a közös nyelv mellett a közös vallás‛ kultuszok ’yakorlása ‛s me’jelen‛k; a közös történelem része a közös őstől való származás tradíc‛ója, a sors-közössé’; a közös szokások az azonos társadalm‛ modellre és ‛ntézményekre ‛s k‛terjednek. ⒏‛ndennek az alapját a terület‛ szerveződés ‛s alátámasztja. Ebben a relác‛óban alakul k‛ a csoporton belül‛ szol‛dar‛tás, mely ko‚éz‛ós erőként működ‛k (⒎‛met ⑴00⑷). Ennek a ko‚éz‛ós erőnek a me’jelenésére két alapvető modell létez‛k. Az e’y‛k szer‛nt a közös történelm‛ ‚elyezet, adott esetben elnyomás az, am‛ összefo’ásra késztet‛ * ⒋tt szeretném k‛fejezn‛ köszönetemet ⒌ene‛ ⒒éternek, ak‛ számos ‚asznos szak‛rodalm‛ utalásra ‚ívta fel a ’yelmemet, bár terjedelm‛ okokból mélyebben a kérdést sajnos nem ér‛nt‚ettem. ⑶⑶ Az ókori Edóm és Júda határa a lakossá’ot, és vé’ül a közös származás mítosza‛val „szentesít‛k” az összetartozást. A más‛k modell szer‛nt a közös ősöktől való ’enet‛ka‛ származás, az azonos nyelv, vallás, életmód, stb. eredményez‛ azt az évszázadok folyamán, ‚o’y k‛alakul a közössé’-tudat és a szol‛dar‛tás (⒎‛met ⑴00⑷, ⒕parks 1998). A kánaán‛ vaskor‛ k‛sállamokra vonatkoztatva kjelent‚etjük, ‚o’y az etn‛ka‛, törzs‛ alapon való szerveződés tulajdonképpen a k‛rálysá’ok ⒍r.e. ⒘⒋. század‛ összeomlásá‛’ me’maradt (⒊odossy-⒖akács ⑴008). ⒗’yanakkor emellett sors-közössé’ben ‛s éltek – na’y‚atalmak árnyékában. Em‛att véleményem szer‛nt ne‚ezen le‚et azt kjelenten‛, ‚o’y e’y‛k va’y más‛k modell alapján fejlődött etn‛c‛tásuk: le’‛nkább m‛ndkét modell eleme‛ me’jelentek a ma’uk történelm‛ p‛llanatában. Az ókor‛ ⒍ánaán térsé’ében azzal a súlyos problémával találjuk szembe ma’unkat, ‚o’y a vaskor‛ k‛rálysá’ok lakó‛ e’yfelől ne‚ezen választ‚atóak szét fent‛ kate’ór‛ánk alapján: a térsé’ben u’yan‛s na’yjából u’yanazt a nyelvet beszélték, körülbelül d‛alektus-távolsá’ra e’ymástól. A közös történelem ‛s e’y érdekes aspektus, u’yan‛s, ‚a az e’yes államok k‛alakulását nézzük, akkor voltak u’yan e’ymás ellen‛ ‚áborúk: akár a le’endák korából Dáv‛d ‚adjárata‛ra, ‚a utalunk, va’y ⒏ésa k‛rály ‛dején a moáb‛ szupremác‛ára, de később ‛s voltak összetűzések, terület‛ v‛ták az e’yes kánaán‛ k‛rálysá’ok között. Azonban az asszír na’y‚atalom feltűnésével a kánaán‛ k‛rálysá’ok sorra lettek vazallusok, sőt lettek a b‛rodalom tartománya‛vá. Az asszír na’y‚atalmat az Újbab‛lon‛ B‛rodalom váltotta. Amenny‛ben ezt a korszakot az asszír-e’y‛ptom‛, majd bab‛lon‛-e’y‛ptom‛ relác‛óban való ‚elyezkedés ‚atározta me’, ú’y mé’ akár közös történelemről ‛s beszél‚etünk a k‛s k‛rálysá’ok esetében. ⒊‛szen e’ymás mellett u’yan, de u’yanazon a na’ypol‛t‛ka‛ kapcsolat‚álón találjuk őket. ⒖e‚át a törzs‛, származás‛, etn‛ka‛ de níc‛ó állja me’ e’yedül a ‚elyét – mely azonban a közös történelem, a na’y‚atalmak árnyékában me’valósuló sors-közössé’, stb. m‛att ‛nkább e’y adott közössé’ (⒍ánaán) re’‛onál‛s különbsé’e‛ként ‛s értelmez‚ető. ⒍özös szokások tek‛ntetében – m‛vel ezek a népek u’yanannak a levante‛ kultúrkörnek a részét képezték – csak anny‛t mond‚atok, ‚o’y pl. az ünnepek tek‛ntetében u’yanazzal a szokás-rendszerrel kell számolnunk. Í’y számos ünnep a mező’azdasá’‛ év‚ez kapcsolódott, s lokál‛s különbsé’ek akár e’y orszá’on belül ‛s me’jelen‚ettek, de alapvetően például e’y aratás‛ ünnep aratás‛ ünnep marad, attól ü’’etlenül, ‚o’y ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑷ azt m‛lyen formában ül‛k me’. A különbsé’ek már csak a később‛ ‛deoló’‛a‛, teoló’‛a‛ fejlődés eredménye‛. Ezek alapján akár azt ‛s mond‚atnánk, ‚o’y az e’yes kánaán‛ta k‛rálysá’ok, ú’ym‛nt ⒌úda, Edóm, ⒏oáb, Ammon és ⒋zrael, e’y népet, nemzetet, ava’y etn‛kumot alkotott… Az Ószövetsé’ szemlélete ezzel szemben kettős. E’yrészt ‚an’súlyozza az ‛zrael‛ta népessé’ különállását a tovább‛ kánaán‛ta népektől, másrészt ped‛’ a történelm‛ emlékezetben e’y családfán ‚elyezte el, e’ymás‚oz ‛’en közel‛ rokonsá’ban őket. A csoport-szol‛dar‛tás – talán pontosan az e’yes k‛rálysá’ok esetenként különutas „külpol‛t‛kája” m‛att – ⒋zrael és ⒌úda, valam‛nt a több‛ kánaán‛ta állam között me’szakadt (pl.: ⑴⒍‛r ⑵, ⑴⒍‛r 1⑶:8-1⑶, ⑴⒍‛r ⑴⑶:⑴, ⒜solt 1⑵7:7); ped‛’ az elnyomatás sorsközössé’ében ‛nkább szorosabb szol‛dar‛tásnak kellett volna k‛alakuln‛a. ⒊o’y mé’‛s létez‚ettek ‛lyen tendenc‛ák ‛s, arra b‛zonyíték le‚et a közös származás mítoszának számos nyoma, mely a kánaán‛ népeket azonos családfán ‚elyez‛ el az ‛zrael‛ta néppel. 2. Származás és vallás – mint az identitás fokmérői 2.1. f vérségi kapcsolatok Az e’yén ‚ovatartozása tek‛ntetében a család, azaz a ‚áz a le’k‛sebb kate’ór‛a (bêt). A na’ycsalád (bêt ’āb – szó szer‛nt „atya ‚áza”) a közel‛ rokonsá’ban lévő családokat fo’ta össze, a „pater familias” fősé’e alatt. A közös származású családok nemzetsé’ekbe (mišpāḥâ va’y ’elef ) tömörültek. Az e’yes nemzetsé’ek a törzs‚öz képest akár autonóm e’ysé’ként ‛s működ‚ettek. ⒕aját őssel rendelkeztek, s előfordult, ‚o’y e’yes nem júda‛ nemzetsé’ek ‛dővel a júda‛ nemzetsé’táblán kötöttek k‛, mely a rendszer ru’almassá’át és a nemzetsé’ek b‛zonyos sz‛ntű önállósá’át ‛s b‛zonyítja. A nemzetsé’eket a törzs (šēbeṭ va’y maṭṭeh) fo’ta e’ybe. A törzsek a névadó közös őstől származtak – le’alább‛s a kollektív tradíc‛ók és önde níc‛ó sz‛ntjén (⒊odossy-⒖akács ⑴00⑴, ⒍essler ⑴011). Ezek a kate’ór‛ák m‛nd származás‛ alapon szerveződnek, és a rokon‛ kapcsolatok, a közös származás tudata tartja e’yben. Az adott nemzetsé’nek va’y törzsnek a ta’ja‛ m‛nd a névadó őstől származnak – a ko‚éz‛ót előse’ítő kollektív tradíc‛ók sz‛ntjén m‛ndenképpen. Az ‛zrael‛ta nép esetében találkozunk azzal, ‚o’y az ő törzse‛k névadó őse‛t ‛s e’y családfán, ⒌ákob/⒋zrael ’yermeke‛ és unoká‛ között ‚elyez‛ el a b‛bl‛a‛ ⑶6 Az ókori Edóm és Júda határa tradíc‛ó. Ebben a formában ez le‚et az összetartozás és a másoktól való elkülönülés e’y‛k aspektusa. De m‛ndenképpen ’yelemre méltó, ‚o’y a szomszédos kánaán‛ta népek ‛s me’jelennek ezen a családfán – testvérek, féltestvérek, na’ybács‛k formájában. Összetartozás és elkülönülés e’yszerre. 2.2. sationalgottsystem A közös származás mellett a vallás, konkrétabban az un. „nemzet‛” vallás e’y belső ko‚éz‛ós és e’yben el‚atároló tényező. Erre több konkrét példát ‛s ‛smerünk, és a létező pár‚uzamos ’yakorlat csak alátámasztan‛ tudja véleményünket: Az ‛zrael‛ta néppel szomszédos sém‛ népek rendelkeztek e’y e éle „nemzet‛ ‛stennel”, í’y a moáb‛ak ⒍əmôšt, az ammón‛ak ⒏‛lkōmot, az edom‛ták ped‛’ ⒓aust emelték ⒛a‚we‚-‚oz ‚asonlóan ebbe a pozíc‛óba. Ez természetesen mé’ nem zárta k‛, ‚o’y más, ⒕zír‛a-⒒aleszt‛na–szerte elterjedt ‛stensé’et ne t‛szteltek volna, de „etn‛ka‛” önazonossá’tudatuk alapját az adott ‛stensé’ kultusza ad‚atta. Ez annál ‛s ‛nkább fontos volt, mert általánossá’ban véve a m‛toló’‛a‛ v‛lá’képük na’yjából me’e’yezetett. A ⒍özel-⒍elet e’y távolabb‛ pontján, a ma‛ ⒌emen területén számos k‛sebb k‛rálysá’ létezett. Az e’yes törzsszövetsé’ek, ak‛k később államokat alapítottak, e’y-e’y ‛sten leszármazotta‛nak tek‛ntették ma’ukat és ezt az ‛stent saját védelmező ‛stenüknek tartották. Í’y a m‛neusok ‛stene ⒙add volt, a katabán‛aké Amm, a ‚adramaut‛aké ⒕ay‛n és a ⒕ába‛aké Almaqa. Am‛kor a sába‛ törzsek szövetsé’re léptek e’ymással, a szövetsé’et Almaqa ‛sten nevében ‚ozták létre, és tartották fenn. ⒍ésőbb, am‛kor törzsszövetsé’‛ rendszerből k‛rálysá’’á fejlődött a dél-aráb‛a‛ népek államszervezete, a k‛rálysá’ok ettől ü’’etlenül mé’ me’emlékeztek népük ‛stenéről, ak‛ az állam ‛stene lett. De emellett számos más ‛sten kultusza ‛s v‛rá’zott, ak‛ket ezen ‚atalm‛ ‚atároktól ü’’etlenül t‛szteltek (Breton ⑴009). De ⒍ánaán öldjé‚ez közelebb ‛s találkozunk a jelensé’’el. A ma‛ Északnyu’at⒕zaúd-Aráb‛a területét az ókor‛ asszírok Aráb‛a és ⒓édár néven emle’ették (Ep‚ al 198⑴, ⒍nauf 1989). ⒕zámos k‛sebb törzs élt ezen a ‚elyen, ak‛k az ‛de’en ellensé’’el szemben va’y saját kereskedelm‛ érdeke‛k m‛att a belső béke fenntartására szövetsé’be tömörültek. Az asszírok ellen‛ számos ‚áborút v‛seltek, és az e’y‛k ‛lyen kon ‛ktusról szóló asszír me’emlékezésben olvasunk arról, ‚o’y a qédár‛ törzsek „Atarsamajn ‛sten ⒈ é vá z óv ö é ⑶7 népe” (⒒r‛tc‚ard 19⑷8: ⑴99). Ez az ‛stensé’ az észak-aráb‛a‛ törzsek életében e’yfajta „nemzet‛” ‛stensé’ szerepét tölt‚ette be. Ezekkel a példákkal ú’y vélem b‛zonyítottnak tek‛nt‚etjük, ‚o’y léteztek a ⒍özel-⒍eleten e’yfajta ⒐at‛onal’ottok, és ennek a fenomenának ‛’en fontos szerepe volt az önazonossá’ kérdésében. Í’y te‚át azt mond‚atjuk edom‛tának, ak‛nek ⒓aus volt anemzet‛ ‛stene, és azt je‚ud‛nak, ak‛nek ⒛a‚we‚. A‚o’yan a moáb‛ak ⒍əmôš „zászlaja” alatt, ú’y a je‚ud‛ak ⒛a‚we‚ sere’ében vonultak ‚áborúba (ld. Bír 11). Ellenpélda? Ez a struktúra í’y me’le‚etősen átlát‚ató és érdekes. Azonban ⒓aus és ⒛a‚we‚ alakjának v‛zs’álata a két nép történeté‚ez e’y ‛z’almas adalékot ad‚at. ⒌ust‛n ⒍elley ⑴009-es tanulmányából k‛‛ndulva szeretném prezentáln‛, ‚o’y ebben az esetben le‚etsé’es, ‚o’y nem az adott ⒐at‛onal’ott kultuszának pr‛v‛le’‛zálása volt, am‛ a két népet különválasztotta, ‚anem éppen fordítva: a különválás ‛nd‛kálta a két ‛sten szétválását. A ⒍r.e. ⒚⒋⒋. században a šȝśw-k E’y‛ptomban fennmaradt neve‛ között találunk olyan neveket, melyekben szerepel a qś k‛fejezés, azonban nem b‛ztos, ‚o’y ez az ‛stenre utal, va’y sem. Ezzel pár‚uzamosan a šȝśw-y‚w k‛fejezés kapcsán sz‛ntén feltételez‛k, ‚o’y ⒛a‚we‚ neve ‛s előfordul a šȝśw-nomádok kapcsán. ⒖ény, ‚o’y a bronzkor vé’én a šȝśw-nomádokkal talán összeü’’ésbe ‚oz‚ató m‛nd ⒓aus, m‛nd ⒛a‚we‚ neve ‛s (⒍elley ⑴009, ⒎‛p‛ńsk‛ ⑴006, ⒍nauf 1999). Ezután – a bronzkor‛ b‛rodalmak összeomlásakor keletkezett ‚atalm‛ és kulturál‛s űr m‛att – n‛ncsenek me’’yőző forrása‛nk e’y‛k va’y más‛k ‛stennel kapcsolatban sem. ⒛a‚we‚ neve az Ószövetsé’ le’ré’ebb‛ réte’e‛ben ‛s me’talál‚ató: ⒏ózes éneke, ⒏‛rjám éneke, Debóra éneke, majd az állammá formálódás évszázada‛ból vannak forrása‛nk: teofór‛kus nevek, ⒏ésa-sztélé, pecsétek. A‚o’yan az edom‛ta állam két évszázados „késéssel” kezdte me’ az állammá alakulás útját. Azonban feltűnő, ‚o’y m‛ndkét esetben az ‛stennevek ’yakor‛bb felbukkanása az állam‛sá’ stab‛l‛zác‛ójá‚oz kötőd‛k. ⒗ralkodók neve‛ben, más teofór‛kus személynevekben és vot‛v fel‛ratokon, pecséteken találkoz‚atunk az adott ‛sten nevével a k‛rálysá’ korából (⒍elley ⑴009, ⒒orter ⑴00⑶). ⑶8 Az ókori Edóm és Júda határa ⒛a‚we‚ nevének és kultuszának eredete a b‛bl‛a‛ tradíc‛ó által az északnyu’at-aráb‛a‛ területek‚ez kapcsolód‛k: ⒏‛dján öldjé‚ez. Azonban több ős‛ szöve’ben olvasunk arról, ‚o’y ⒛a‚we‚ ⒕zeírből (Deut ⑵⑴, Bír ⑷), a ⒒áránról (Deut ⑵⑴, ⒊ab ⑵), esetle’ ⒖émán (⒊ab ⑵) v‛dékéről érkez‛k. A kunt‛llat ağrud‛ fel‛raton olvasunk a témán‛ ⒛a‚we‚-ról. ⒔áadásul több különböző eredetű és tartalmú szöve’ben ‛s felmerül ez a kapcsolat; melyet í’y értelmez‚etünk a je‚ud‛ írástudók körében elfo’adott nézetnek. Ezeknek a b‛bl‛a‛ ‚a’yományoknak, ‚a nem ‛s a leírt szöve’ sz‛ntjén, de a szöve’ekben talál‚ató motívumok, szóbel‛ tradíc‛ó révén a ’yökere a ⒍r.e. 1⑵00-1100 között‛ ‛dőszakba vezet v‛ssza. A Dáv‛d-tradíc‛óban ‛’en na’y ‚an’súlyt kap a ⒌a‚ve-t‛sztelet. ⒕zámos népcsoport kötőd‛k Dáv‛d‚oz, ak‛k felte‚etően ennek a kultusznak a részét képez‚ették, ‚‛szen ‛dővel a júda‛ nemzetsé’ek között találjuk őket: jera‚meél‛ek, kén‛ták, káleb‛ták, ‛lletve a ken‛zz‛ek. Ezen csoportok eredete terén a b‛bl‛a‛ ‚a’yományban sz‛ntén ‚an’súlyos lesz a ⒏‛dján-Edóm-vonal. ⒏ely ‛smét csak délre vezet m‛nket. ⒍nauf és ⒍elley vallástörténet‛ me’látásában az ú’ynevezett szír‛a‛ ‛dőjárás-‛sten képz‛ a vallásossá’ alapját (⒍nauf 1999, ⒍elley ⑴009). Ez a fenomenon az, mely különböző nevek alatt különböző formákban me’jelen‛k az e’yes lokál‛s tradíc‛ók sz‛ntjén. ⒕zír‛a-⒒aleszt‛na különböző csoportja‛ más és más aspektusát emelték k‛ u’yanannak az ‛stennek, és ezáltal különböző nevek és ep‛tetonok alatt kezdték ‛mádn‛. Í’y különült el ⒏‛lkōm, ⒍əmôš, ⒓aus, ḏû-šarā , ⒛a‚we‚, ak‛k lénye’ében ⒊adad ep‛tetonja‛, lokál‛s me’ny‛lvánulása‛ voltak, ‚asonlóan Ba al‚oz ‛s, ak‛nek a neve eredet‛le’ felte‚etően ⒊adad állandó jelzője volt csupán. Ezt az álláspontot részben le‚et elfo’ad‚atónak tartan‛, fel kell ‚ívn‛ arra a ’yelmet, ‚o’y e’y adott csoport által ‛mádott ‚ely‛ ‛stensé’, le’yen bár e’y általános fenomenon ‚ely‛ aspektusa, mé’‛s rendelkez‚et más‚onnan származó va’y spec‛ kus je’yekkel. Í’y az eredet kérdésében érdemes több forrást ‛s me’nevezn‛. Azonban az el’ondolás, ‚o’y a kánaán‛ ⒐at‛onal’ottok na’yjából e’y ‚asonló kval‛tású ‛stensé’ különböző me’ny‛lvánulás‛ formá‛ voltak, jelen prezentác‛óban tart‚atónak kell tek‛ntenünk. ⒗’yan‛s erőteljesen feltételez‚ető, ‚o’y ⒓aus eredet‛le’ nem e’y önálló ‛stensé’ volt, ‚anem ⒛a‚we‚ és ⒓aus e’y ‛sten‛ alak voltak, ak‛knek az útja később különvált. ⒛a‚we‚ és Ēl, ‛lletve ⒛a‚we‚ és ⒓aus esetében ’yel‚etjük me’ ezt az érdekes változást. ⒈ é vá z óv ö é ⑶9 A tétel szer‛nt ⒛a‚we‚ dél‛ eredetű, m‛nt fentebb már utaltunk rá, a b‛bl‛a‛ tradíc‛ó és a nyelvészet‛ me’közelítés által, ⒓aus ped‛’ ennek a dél‛ ‛stennek e’y ep‛tetonja. ⒓aus nevének értelmezésében a le’valószínűbb ma’yarázat az, ‚o’y azt jelent‛ a neve, ‚o’y íj (⒍nauf 1999). Az íj ped‛’ az ‛sten kezében e’y különle’es fe’yver, mí’ önállóan ennek az ‛sten‛ erőnek a jelképe, sőt, e’y önma’ában ‛s ‛mádottá vált ‛sten‛ erő, később ‛stensé’. Erre számos példát találunk az ókor‛ ⒍eleten. Ezt alátámasztja két tény ‛s. Az e’y‛k, ‚o’y Észak-Aráb‛ában ‛smert volt e’y ḏul-ḫalasa nevű ‛stensé’, ak‛‚ez az íj és a ny‛lak köt‚etőek. A más‛k, ‚o’y Ézsau és ⒌ákob születésének és ‛jú korának történetében, melyet, m‛nt m‛toló’‛a‛ ‚a’yományt, ‚a tek‛ntünk, azt látjuk, ‚o’y az e’y‛k karakter e’y t‛p‛kusan természetölött‛ je’yeket ‚ordozó (vörös bőr, csodás fo’antatás) alak, ak‛ ráadásul mé’ a vadászat‚oz ‛s erőteljesen kötőd‛k. ⒏‛nt‚a csak ennek a dél‛, edóm‛ ‛stennek a leírását olvasnánk… Az elmélet szer‛nt ez a ⒛a‚we‚/⒓aus ‛stensé’ a ⒍r.e. ⒚⒋⒋⒋-⒘⒋⒋⒋. század között ⒋zrael, ⒌úda és Edóm térsé’ében volt ‛mádott, majd alakja, az önálló állam‛sá’’al e’yütt fokozatosan kezdett d‛ erenc‛álódn‛. Az észak‛ orszá’részen Ēl alakjával olvadt össze, mí’ Edómban ped‛’ ⒓aus lett a ‚an’súlyosabb. A kapcsolatot alátámaszt‚atja mé’ az a tény ‛s, ‚o’y az Ószövetsé’ erőteljesen ‚all’at ⒓ausról, m‛nt‚a nem ‛s létezne. Ez le‚et annak a következménye, ‚o’y ⒓aus lénye’ében nem más, m‛nt az edom‛ták által ‛mádott ⒛a‚we‚, ak‛nek azt a nevét nem ‛s említ‛k a ‚a’yományok – vallás‛, pol‛t‛ka‛ polém‛a m‛att. E’yetlen név azonban van az Ószövetsé’ben, mely a két ‛stent összekapcsol‚atja: ⒓oš-⒛a‚u neve az 1⒍rón 1⑷:17ben.1 Ez a név akár az Ēlîyā‚ név m‛ntájára ‛s k‛fejez‚et e’yfajta kettős ‛dent‛tást: ⒓aus és ⒛a‚we‚ e’y az ‛llető vallásossá’ában. ⒊a elfo’adjuk a ⒐at‛onal’ottok rendszerét és a ⒐at‛onal’ott kultuszát, m‛nt önde níc‛ós felületet; s mellé vesszük a ⒛a‚we‚-⒓aus ’yanús azonossá’át, akkor arra a következtetésre jut‚atunk, ‚o’y a je‚ud‛ak és az edom‛ak rokonsá’ tek‛ntetében e’y fokkal közelebb álltak e’ymás‚oz, m‛nt azt edd‛’ feltételeztük. És mé’ csak nem ‛s v‛zs’áltuk mé’ a közös származás mítoszát, a ⒌ákob-Ézsau-történetet. 1 ⒏e’j.: Az /š/ → /s/ váltás a kánaán‛ nyelveken belül problémamentes. ⑷0 Az ókori Edóm és Júda határa 2.3. f közös származás mítoszai⑴ Ézsaú születése kapcsán el‚an’zó szavakból (⒉en ⑴⑷:⑴⑴-⑴⑵) ‚‛ányz‛k az Edóm-ellenes polém‛a ‚an’ja. ⒏oáb és Ammón születése történetébe azért s‛került a szerzőknek e’y k‛s t‛sztátalan-‚an’ulatot csempészn‛ük, de jelen esetben ez ‚‛ányz‛k. Ennek az oka az le‚et, ‚o’y kezdetben a két nép nem volt e’ymás ellensé’e. ⒖e‚át a júda‛-edóm‛ kapcsolatokat a kora‛ ‛dőszakban sokkal szorosabbnak és barátsá’osabbnak lát‚atjuk, m‛nt azt edd‛’ ‚‛ttük, ám ez me’romlott, s később ⒌úda már az ⒋zraellel való rokonsá’ot kereste. Az első a‛t‛olo’‛kus történet (⒉en ⑴⑷:⑴⑶b-⑴6a), a‚ol ellensé’eskedésről, ‚atalm‛ r‛val‛zálásról, sőt ‛zrael‛ta szupremác‛áról van szó, az érett vaskorba datálandó. Ez a dáv‛d‛ b‛rodalomban, ‛lletve ⒕alamon ‛dején valósult me’ először. ⒍ésőbb, Amacjá fo’lalta el az edom‛ ⒕zelát, s tette júda‛ kolón‛ává. Ezután ⒌órám próbálkozott mé’, de s‛kertelenül, ‚o’y uralma alá ‚ajtsa Edóm orszá’át. A ‚armad‛k történet (⒉en ⑴⑷:⑴9-⑵⑶) azonban már e’y morál‛s kérdéssel operál, azaz le’‛t‛málja azt a történetet, a‚ol ⒌ákob csellel szerezte me’ az áldását – felte‚etően valam‛lyen Edóm és ⒌úda között‛ pol‛t‛ka‛ összetűzésre utal‚at (⒌er ⑶9, Abd, ⒕‛r ⑶:⑴1⑴⑴, ⒜solt 1⑵7:7). De ez a szakasz – eredetére nézve – jóval később‛ kell, ‚o’y le’yen, m‛nt az első kettő. ⒘allásuk eredete összeköt‛ őket, ám az állam‛sá’’al me’jelenő önazonossá’ erőteljesen különválasztja őket. ⒌úda és Edóm ‚atárán azonban számos k‛sebb klán, nemzetsé’ talál‚ató, ak‛k a ⒐e’evben nomád va’y fél-nomád életmódot folytattak, ők azok, ak‛ket a ‚a’yomány ‛de ‛s és oda ‛s sorol‚at: í’y a rendszer, a fal, nem átjár‚atatlan, ‚anem épp ellenkezőle’, ezen kora‛ kapocs m‛att elmosódott és átjár‚ató. 3. f határvonal kialakulása – az erődrendszer A történelm‛ emlékezet szer‛nt már ⒕aul ‛dején voltak d‛plomác‛a‛ kapcsolatok a két orszá’ között, de Dáv‛d és ⒕alamon ‛dején Edóm több ízben ‛s le lett ’yőzve, me’ lett szállva és alá volt vetve a zs‛dó államnak. ⒌úda és Edóm állama a ⒍r.e. ⒋⒚/⒘⒋⒋⒋. ⑴ ⒔észletesen el‚an’zott a ⒍árol‛ ⒉áspár ⒔eformátus E’yetem ⒊‛ttudomány‛ Doktor‛ ⒋skolája által szervezett Conferent‛a ⒔erum D‛v‛narum alkalmával, ⑴0 február 1-én. ⒈ é vá z óv ö é ⑷1 századtól objektív történelm‛ tényekkel b‛zonyít‚atóan létező állam volt. A ⒍r.e. ⒋⒚. század során ⒌ósáfát és ⒌órám ‛dején júda‛ szupremác‛a érvényesült Edóm ölött. Ezután az első asszír támadások és ⒏ésa, moáb‛ k‛rály felemelkedése ‛dején n‛ncsenek ‚íre‛nk Edómmal kapcsolatban, de Amacjá k‛rály a ⒘⒋⒋⒋. sz. első ‚armadában sz‛ntén uralmat ’yakorolt Edóm felett. Azarjá és ⒌ótám ‛dején a ⒘⒋⒋⒋. század derekán sz‛ntén jelentős volt a júda‛ befolyás a dél‛ szomszéd területén. Az Újasszír B‛rodalom felemelkedésével Edóm Asszír‛a adó zetője lett, a több‛ kánaán‛ k‛rálysá’’al e’yetemben (Bartlett 199⑴). A ⒍r.e. ⒘⒋⒋. században edom‛ta népessé’ jelent me’ a ⒐e’evben. A ⒘⒋. században az Újbab‛lon‛ B‛rodalom kapcsán a két állam kapcsolata me’le‚etősen ne‚ezen de n‛ál‚atóra fordult. ⒗’yan‛s má‛’ eldöntetlen tény, ‚o’y ⒌eruzsálem elpusztításában részt vettek-e edom‛ta se’édcsapatok va’y sem… (⒍ősze’‚y ⑴00⑵, ⒖akács 1999, Clauss ⑴008) ⒏‛ndenesetre tény, ‚o’y a ⒘⒋. században a két állam között‛ ‚atárvonal a korább‛ak‚oz képest kezdett ‛ntézményesedn‛ és körvonalazódn‛. Ezt azt jelent‛, ‚o’y már k‛épült erődrendszerről beszél‚etünk. Az arad‛ ⑴ számú töredékes levél, melyet ⒍ősze’‚y ⒏‛klós dol’ozott fel Cse- réplevelek c. könyvében (⑴00⑵), az Edóm ellen‛ preventív ‚admozdulatokról szól. A dokumentumban azt olvassuk, ‚o’y Arad és ⒓‛na‚ erődjéből embereket kell átcsoportosítan‛ ⒔amat ⒐e’evbe, ‚o’y az edom‛ak ellen b‛ztosítva le’yen az erődítmény. A csapatösszevonásra a ⒍r.e. ⒘⒋⒋-⒘⒋. századbel‛ lokál‛s kon ‛ktusok e’y‛ke m‛att kerül‚etett sor. ⒕ajnos konkrét történelm‛ esemény‚ez ne‚ezen tudjuk ezt a forrást kapcsoln‛, az azonban tény, ‚o’y voltak ‛lyen összecsapások, és a ⒐e’ev ré’‛ója e’y fontos straté’‛a‛ pont volt ⒌úda állama számára. ⒌elen prezentác‛ó a ‚atár-kérdéssel fo’lalkoz‛k. Í’y most szeretném k‛emeln‛ ennek a töredékes levélnek a kapcsán, ‚o’y ⒍ősze’‚y ⒏‛klós könyve (⑴00⑵) vé’én rámutat arra, ‚o’y a ⒌úda‛ ⒍‛rálysá’ esetében Arad központtal e’y dél‛ erődrendszer jelentette a ‚atárt. ⒌eruzsálemben működött a főparancsnoksá’, s emellett re’‛onál‛s sz‛nten ⒎ák‛s és Arad jelentette az észak‛, ‛lletve dél‛ védelm‛ vonalak központját. Anakron‛zmus lenne vé’várrendszernek neveznünk, de lénye’ében arról van szó. Arad központ alá volt rendelve a ⒐e’ev esetében e’y erődrendszer, melyek e’yes ta’ja‛ban az észlelt veszély szer‛nt összpontosították a ‚aderőt. Csapatösszevonásra veszély esetén került sor, békés ‛dőben, felte‚etően a ‚aderő szét volt osztva a védelm‛ vonal e’yes pontja‛n. ⑷⑴ Az ókori Edóm és Júda határa ⒐em va’yunk benne b‛ztosak, de nem k‛zárt, ‚o’y a ‚atár túloldalán, az e korszak- ban éppen o enzív edom‛ta állam ne épített volna k‛ valam‛lyen védelm‛ vonalat, ‚‛szen a korább‛ évszázadokban több alkalommal ‛s me’tapasztalták a szomszédos testvérnép rab‛’áját. Am‛kor a kánaán‛ta városállam‛ struktúráról a törzs‛-lokál‛s, majd állam‛ struktúrára váltás vé’bement, ⒍essler (⑴011) munkáját ’yelembe véve, akkor a mé’ az e’yes városok és vonzáskörzetükbe tartozó falvak és mező’azdasá’‛ telepek jelentettek e’yfajta e’ysé’et. A fallal körülvett város jo’állása döntötte el, ‚o’y mely‛k állam‚oz tartoz‛k. A l‛szteusok, követve a kánaán‛ városállam‛ tradíc‛ót, városállam‛ és városállamok között‛ szövetsé’‛ struktúrában rendezkedtek be. Ezalatt ⒌úda, ⒋zrael, ⒏oáb, Edóm ped‛’ a ‚atalomcentral‛zác‛ó révén e’y k‛rály‛ szék‚ellyel rendelkezett, s az ez alá tartozó „tartomány‛”, azaz re’‛onál‛san k‛emelt városokkal tartotta fenn uralmát az e’ész állam területén. Az asszír ‚áborús évszázadok során azonban ez a rendszer a folyamatos portyázások, rabló-‚adjáratok, sarcolások m‛att már nem tart‚atta ma’át. ⒌úda be-betört Edómba és edóm‛ sere’ek ‛s t‛zedelték a ⒌údá‚oz tartozó javakat. A ‚atárvonalnak konkrétan lát‚atóvá kellett váln‛a, és ennek e’y‛k szép példája az Arad központtal szerveződő dél‛ „vé’várrendszer”, mely az edom‛ta betörésektől védte ⒌údát. ⒘éleményem szer‛nt – bár nem tudjuk me’becsüln‛ az erődök létszámát – de nem a ‚a’yományos értelemben vett ‚áborús védműveknek kell tek‛ntenünk ezt az erőd-vonalat, ‚anem ‛nkább csak a lokál‛s összetűzése preventív kezelésére alkalmasnak. Összegzés A vaskor‛ ⒌úda és Edóm között‛ ‚atár kérdése e’yben az e’yén ‛dent‛tásának a kérdése ‛s. A vallás, m‛nt láttuk, na’yon fontos elem ebben az esetben a vaskor‛ ⒍ánaán térsé’ében, de u’yanakkor a vallástörténet‛ kutatás olyan eredményeket ‛s fel tud tárn‛, melyek az edd‛’‛ általánosan elfo’adott nézeteket ‛s módosít‚atják. Ezek a módosítások korántsem ‚oznak azonban jelentősen új eredményt, u’yan‛s a b‛bl‛a‛ források szakszerű és tudományos elemzése, elsősorban a történet‛-kr‛t‛ka‛ módszer se’ítsé’ül ‚ívásával, azonos képet mutatnak. ⒌úda és Edóm között a kora‛, írásos források előtt‛ korszakban e’y szoros kapcsolat létezett. Az etn‛c‛tás munka- ⒈ é vá z óv ö é ⑷⑵ de níc‛ó‛t fel‛dézve sz‛nte arról ‛s beszél‚etünk, ‚o’y e’y (testvér)népről van szó: közös társadalm‛ berendezkedés, közös életmód, közös nyelv, ‛lletve felte‚etően közös kultusz (ld. ⒛a‚we‚ dél‛ eredetének fent említett számos b‛bl‛a‛ emlékét). A ⒉en ⑴⑷:⑴⑴-⑴⑵ elbeszélése ennek a kornak az emlékét ‛nterpretálja. A pol‛t‛ka‛ ‚atárok me’sz‛lárdulásának és kézzel fo’‚atóvá válásának a kora ‛s volt ⒌úda és Edóm k‛rálysá’ának a korszaka, melyben fokozatosan alakult k‛ e’yfajta védelm‛ vonal, mely az államok területét védelmezte (⒍ősze’‚y ⑴009). nrodalom Bartlett, ⒌. ⒔. 199 Edom (Edom ‛n ⒊‛story). ⒋n: ⒈reedman, D. ⒐. (ed.) The Anchor Bible Dictionary. ⒐ew ⒛ork: Doubleday. ⒋⒋: ⑴87-⑴9 Breton, ⒌.-⒈. 199 Arabia Felix. From the Time of the Queen of Sheba. ⒐otre Dame, ⒋nd‛ana: ⒗n‛vers‛ty of ⒐otre Dame ⒒ress. Clauss, ⒏. ⑴00 Das Alte Israel. ⒏ünc‚en: ⒘erla’ C. ‚. Beck. Ep‚ al, ⒋. 198 The Ancient Arabs. ⒌erusalem: ⒖‚e ⒏a’nes ⒒ress – ⒖‚e ⒊ebrew ⒗n‛vers‛ty. ⒊odossy-⒖akács E. ⑴00 „Az Úr vezette e’yma’a…” – ⒋zrael letelepedése és ⒌ózsué ‚onfo’lalás-tradíc‛ójának teoló’‛a‛ értelmezése. Dissertationes Theologicae Debrecen: Debrecen‛ ⒔eformátus ⒊‛ttudomány‛ E’yetem. ⒊odossy-⒖akács E. ⑴00 ⒏óáb. firéné Budapest: Új ⒏andátum ⒍önyvk‛adó. ⒍elley, ⒌. ⑴00 ⒖oward a ⒐ew ⒕ynt‚es‛s of t‚e ⒉od of Edom and ⒛a‚we‚. Antiguo Oriente 7: ⑴⑷⑷-⑴80. ⒍essler, ⒔. ⑴0 Az ókori Izráel társadalma – történeti bevezetés. Budapest: ⒍álv‛n ⒍‛adó. ⒍nauf, E. A. 198 Ismael. ⒙‛esbaden: ⒊arrasow‛tz. ⑷⑶ Az ókori Edóm és Júda határa ⒍nauf, E. A. 1999: ⒓ôs. ⒋n: ⒖oorn, ⒍. van der – Beck‛n’, B. – ⒊orst, ⒒. van der. (eds.) Dictionary of Deities and Demons in the Bible. ⒉rand ⒔ap‛ds, ⒏‛c‚‛’an: ⒙‛ll‛am B. Eerdmans ⒒ubl‛s‚‛n’ Company. 67⑶-67 ⒍ősze’‚y ⒏. ⑴00 Cseréplevelek. firéné 1. Budapest: Új ⒏andátum ⒍‛adó. ⒍ősze’‚y ⒏. ⑴00 Cserépre írt ‚adsere’. ⒋n: ⒕c‚we‛tzer ⒌. – ⒜sen’ellér ⒌. (szerk.) Hebraisztikai Tanulmányok. ⒕tud‛a ⒊ebra‛ca ⒊un’ar‛ca ⒎ ⒊armattan – ⒏a’yar ⒊ebra‛szt‛ka‛ ⒖ársasá’. 7-⑴ ⒎‛met, ⒊. ⑴00 Et‚n‛c‛ty. ⒋n: ⒕nell, D. (ed.) The Blackwell Companion to the Ancient Near East. Blackwell ⒒ubl‛s‚‛n’. ⑵70-⑵8 ⒎‛p‛ńsk‛, E. ⑴00 Edom. ⒋n: On the Sirts of Canaan in the Iron Age. ⒑r‛ental‛a ⒎ovan‛ens‛a Analecta 1⑷ ⒎euven: ⒗‛t’everj ⒒eeters en Department ⒑osterse ⒕tud‛es. ⑵61-⑶⑴ ⒒orter, B. ⒙. ⑴00 Aut‚or‛ty, ⒒ol‛ty, and ⒖enuous El‛tes ‛n ⒋ron A’e Edom (⒌ordan). Oxford Journal of Archaeology ⑴⑵/⑶: ⑵7⑵-⑵9 ⒒r‛tc‚ard, ⒌. B. (ed.) 19⑷ The Ancient Near East: an anthology of texts and pictures. ⒒r‛nceton: ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒕parks, ⒍ ⒎. 199 Ethnicity and Identity in Ancient Israel. ⒙‛nona ⒎ake: E‛senbrauns. ⒖akács E. 199 ⒍ortörténet‛ tanulmányok. Sepphoris Füzetek cen: Debrecen‛ ⒔eformátus ⒊‛ttudomány‛ E’yetem. Debre- ⒐ ⒜ á kalak két világ között (fz athéniak forradalma, pr.e. 508/7)* A neves at‚én‛ pol‛t‛kusnak, ⒍le‛st‚enésnek tulajdonított reformsorozat és a körülötte lezajló eseménysor éles ‚atárvonalat alkot az at‚én‛ak történelmében. ⒈elfo’‚atjuk e’yfajta falként, am‛ elválaszt pol‛t‛ka‛ rendszereket, de nem csak azokat. ⒍ét oldalán ré’‛-új társadalm‛ struktúra talál‚ató. Az e’y‛ken e’y ré’‛ v‛lá’ volt, a más‛kon e’y új v‛lá’ keletkezett. A fal felépülte után sok m‛nden más lett. ⒍övetkezményekkel m‛ndenre és m‛ndenk‛re: arra, ak‛ me’élte, de leszármazotta‛ra ‛s. ⒗’yanakkor ez a fal összeköt. ⒏‛ndkét oldalán u’yanazok az emberek léteztek és küzdelmes m‛ndennapja‛kat u’yanú’y élték me’ előtte, m‛nt utána. At‚én‛ pol’árokból állt a ré’‛, általuk és értük lett me’alkotva az új forma. ⒖ette‛k alapozták me’ a változást és cselekedete‛k m‛att lett más a rend, m‛nt am‛ volt add‛’. Az események folyamatában eldőlt, ‚o’y me’szűn‛k a ré’‛ szerkezet. ⒈e’yveres felkelésben – azt mondtuk vala‚a, és m‛ért ne mond‚atnánk ma ‛s? –, forradalom* ⒌elen tanulmány az att‛ka‛ társadalomtörténet és ‚umánökoló’‛a kutatásának tár’yában folyó projekt keretében készült. A kutatás az Európa‛ ⒗n‛ó és ⒏a’yarorszá’ támo’atásával, az Európa‛ ⒕zoc‛ál‛s Alap társ nanszírozásával a ⒖ffi⒏⒑⒒ A/⑴-11-1-⑴01⑴-0001 azonosító számú „⒐emzet‛ ⒍‛válósá’ ⒒ro’ram – ⒊aza‛ ‚all’ató‛, ‛lletve kutató‛ személy‛ támo’atást b‛ztosító rendszer k‛dol’ozása és működtetése konver’enc‛a pro’ram” című k‛emelt projekt kerete‛ között valósult me’. ⑷6 Falak két világ között ban me’született a népuralom. Évszázadok óta létező paraszt‛ közössé’ek jól szervezett e’yüttműködésében kr‛stályosodott k‛ a ‚atalomátvétel. Akar‚atott bárm‛t a ré’‛ v‛lá’, ‛nnentől a falvakban lakó e’yszerű emberek uralkodtak önma’uk felett ‚elyben, és e’y történet‛le’ me’‛smétel‚etetlen ma’asabb rendű képv‛selet‛ rendszerben, mely At‚énban a nevét a démosokról kapta, és ez lett a jól ‛smert, de azóta olyan sokszor félre‛smert demokrác‛a.1 ⒖örténet‛ előzményként az arc‚a‛kus kor‛ Att‛ka ar‛sztokrat‛kus államának a téma szempontjából főbb jellemző‛t tek‛ntsük át.⑴ Ez a korszak a k‛rályok uralmának lezárulásától kezdőd‛k és a ⒘⒋⒋. század‛ vé’‛ válsá’‛’ tart. A pol‛t‛ka‛ problémát, a válsá’ot Att‛ka újból‛ túlnépesedése és az ebből adódó ’azdasá’‛-társadalm‛ feszültsé’ek okozták. Az általános ‚elyzetet me’‚atározta az ar‛sztokrata nemzetsé’ek, ’enosok, e’yfajta klánok uralma m‛nden és m‛ndenk‛ ölött. ⒌ól szemléltet‛ ezt az Ar‛stotelésnek tulajdonított Athénaión politeia következő szakasza: A⒒ Államszervezetük ti. minden egyéb teintetben is oligarchikus volt, ivált pedig abban, hogy a szegények gyerekestől, asszonyostól a gazdagoknak szolgáltak. Pelatéseknek és hatodosoknak nevezték őket. Ezért a bérért művelték meg ugyanis a gazdagok földjét (az egész föld ti. kevesek kezén volt), s ha a bért nem zették meg, mind magukat, mind gyermekeiket rabszolgaságba lehetett hurcolni; az adósságokért pedig mindnyájuknak személyükkel kellett felelniök egészen Solón idejéig. ⒝…] 3. A legnehezebb és legkeservesebb a tömeg számára az egész államberendezkedésből ez a szolgaság volt; mindamellett a többi miatt is zúgolódtak, mert úgyszólván mindenből i voltak rekesztve. (Az Athénaión politeia idézett szöveghelyeit Ritoók ⒜s‛’mond fordította) Az elnyomás és k‛zsákmányolás ma’as foka m‛att az állam fokozatosan me’’yen’ült. Belső e’yenetlensé’ek szabdalták, em‛att külső kudarcok érték, és a kylón‛ puccs leverése után me’‛ndult ‚arcokban sorra szenvedte el a veresé’eket le’főbb ellenfelétől, ⒏e’arától. A köztörténetből jól ‛smert törvény‚ozások, az ar‛sztokrata vezetők 1 ⒍le‛st‚enés reformja‛‚oz és általában a démoskutatás‚oz a ma‛ nap‛’ alapvető mono’rá a: ⒊aussoull‛er 188 A múlt század könyvtárny‛ szak‛rodalma me’talál‚ató ⒑sborne 198⑷ és ⒙‚‛te‚ead 1986 kötetének ‛rodalomje’yzékében, ‛lletve ⒌ones és ⒑sborne le’újabb munká‛nak (⒌ones ⑴00⑶: ⑵11-⑵⑴⑷; ⒑sborne ⑴010: ⑶19-⑶⑶8) b‛bl‛o’rá ájában. A téma után érdeklődők a tanulmány vé’én talál‚ató ‛rodalomje’yzékből tájékozód‚atnak. ⑴ A történet‛ áttek‛ntés‚ez ld. ⒊ammond 1986; Ben’tson 198 Az arc‚a‛kus kor‛ at‚én‛ ‛ntézménytörténet alapvető műve ⒊‛’nett 19⑷ Újabb összefo’lalása ⒊ansen 1991: ⑴7-⑵ Ar‛stotelés művé‚ez ld. ⒔‚odes 198 ⒈ é vá z óv ö é ⑷7 – köztük Drakón és ⒕olón – többször‛ kísérlete‛ a pol‛t‛ka‛ rendszer átalakítására nem ‚ozták me’ a várt eredményt. Ez csak a s‛keres ‚advezérnek, ⒒e‛s‛stratosnak s‛került. ⒍atona‛ ’yőzelme‛ lezárták a „⒕alam‛s-kérdést”, a sz‛’etet vé’le’esen At‚én b‛rtokává tette. ⒐épszerűsé’ét fokozta az at‚én‛ nép körében azzal, ‚o’y ‚armad‛k uralma, ‛mmár tényle’es tyrann‛sa kezdetén a pol‛t‛ka‛ ‚elyzet stab‛l‛zálása érdekében ’yakorlat‛la’ leszámolt az ellene fellépő ar‛sztokrác‛ával. ⒐a’y részük életét vesztette az ⑷⑵9/⑵8-as véres palléné‛ csatában, a‚o’yan arról ⒒olya‛nos beszámol: (⒒e‛s‛stratos) betört Attikába, és előrenyomult a pallénéi Athén templomáig. Azokat az ellenségeket, aikkel először megütközött, mind megölette. (⒕traté’émata, ⑴ , ⒈ord. ⒕arkady ⒌ános.) Az életben maradottak közül sokakat száműzetésbe kényszerített, mások önként ‚a’yták el Att‛kát. ⒏‛ndennek következtében az o‛kosok, az ar‛sztokrata na’yb‛rtokok jórészének éléről eltűnt annak ura, ezzel e’yütt ‛rányítás és ’yámkodás nélkül maradt az add‛’ tőlük ü’’ő ‚árom réte’, a parasztsá’, a kézművesek és a kereskedők. Ezeket a csoportokat ⒒e‛s‛stratos társadalom- és ’azdasá’pol‛t‛kájában tudatosan felkarolta. ⒖öbb m‛nt e’y évt‛zedes uralma ‛dején jólétüket saját va’yonából és állam‛ támo’atással ‛s me’sz‛lárdította. A parasztok v‛dék‛ termelő tevékenysé’ét sokféleképpen támo’atta, anya’‛ és személyes b‛ztonsá’ukat előse’ítette (A⒒, ⒚⒘⒋ az ínséges helyzetben levőknek pénzt is adott kölcsön munkájukhoz, hogy a földművelésből meg tudjanak élni. ⒈ord. ⒔‛toók ⒜s‛’mond). Aktív külpol‛t‛kája az at‚én‛ kézműves‛par és kereskedelem tovább‛ fejlődésére volt jó ‚atással. Az emberbarát e’yeduralom kedvezett a fent nevezett ‚árom réte’ pol‛t‛ka‛ e’ysé’esülésének, öntudatra ébredésének, ezáltal m‛nden jel szer‛nt ⒒e‛s‛stratos ‚ozta létre az ‛mmár pol‛t‛ka‛ szerepre ‛s törő köznépet, a démost, mely a tyrann‛s zsarnokká váló a‛nak elűzése után nem volt ‚ajlandó a ré’‛ módon éln‛ és me’döntötte az ‛de’en se’ítsé’’el nyakára üln‛ készülő rezs‛met. Ebben a történelm‛le’ túl nem értékel‚ető p‛llanatban érkeztünk el tulajdonképpen‛ témánk‚oz, a‚‚oz a lát‚atatlan, ám sz‛lárd fal‚oz, melyet a me’előző történelm‛ folyamat által előkészítve, de a p‛llanat ‚evében az at‚én‛ nép épített fel. ⒋’en tanulsá’os áttek‛nten‛ a bekövetkezett eseménysort, amely következménye‛ben jóval túlmutat el‛ndító‛, a benne pol‛t‛ka‛la’ aktívan résztvevők szándéka‛n, le’yen az a folyamat neves ar‛sztokrata szereplője, va’y akár az e’yszerű att‛ka‛ közember. A történéseket két forrás, e’yrészt ⒊érodotos történet‛ műve, másrészt az At‚éna‛ón pol‛te‛a alapján ‛smer‚etjük me’. E’ybe‚an’zó tanúsá’tételük szer‛nt a később‛ek szempontjából döntő jelentősé’ű események zajlottak le a ⒒e‛s‛strat‛dák elűzése után Att‛kában. ⑷8 Falak két világ között ⒊érodotos (a tovább‛akban ⒊ér.) ⒘. 6 fiét fér ú tett szert különösen nagy befolyásra: az Alkmeónida nemzetségből származó fileiszthenész ⒝…], valamint az ugyancsak teintélyes családból való Iszagorasz, Teiszandrosz a⒝…] . Ezek ketten küzdöttek a hatalomért, s mikor fileiszthenész alulmaradt, a néppel szövetkezett. ffiajd az eddigi négy athéni phülé helyett tízet szervezett ⒝…] (A ⒊érodotos szöve’‚elyeket ⒏uraközy ⒉yula fordította.) ⒊ér. ⒘. 6 ⒝…] A nép megnyerésével aztán [fileiszthenész] sokkal nagyobb befolyásra tett szert, mint politikai ellenfelei. 70. Így hát Iszagorasz húzta a rövidebbet, de nem késlekedett a válasszal, hanem segítségül hívta a lakedaimóni fileomenészt, aihez a Peiszisztratidák ostroma óta vendégbarátság fűzte, ⒝…] fileomenész először is követet küldött Athénba azzal a követeléssel, hogy fileiszthenész és több más athéni polgár, aiket „átkozottaknak” nevezett, hagyják el azonnal a várost. Az üzenetet Iszagorasz sugallta, ama gyilkosságot ugyanis az Alkmeónidák és összeesküvő társaik követték el, Iszagorasznak és párthíveinek viszont nem volt része benne. ⒝…] ⒊ér. ⒘. 7 fileomenész tehát azt követelte üzenetében, hogy fileiszthenész és az „át- kozottak” hagyják el a várost. fileiszthenész erre önként eltávozott, fileomenész pedig egy is sereg élén hamarosan bevonult Athénba, s megérkezvén száműzte azt a mintegy hétszáz „átkozott” családot, aiket Iszagorasz megjelölt. ffiajd fel akarta oszlatni a tanácsot és az ügyek intézését Iszagorasz háromszáz hívére bízni, a tanács azonban ellenállt és megtagadta az engedelmességet. Ekkor fileomenész, Iszagorasz és párthíveik hatalmukba kerítették az Akropoliszt. Az athéniak összefogtak és két napon át ostromolták őket, a harmadik napon aztán ünnepélyesen fegyverszünetet kötöttek, s az összes lakedaimóni ivonult a városból. ⒝…] ⒗o. ⒝…] később aztán ⒝⒍leomenésznek] – mint említettem – el is kellett vonulnia a lakedaimóniakkal. A többieket az athéniak elfogták és ivégezték, köztük a delphoi Timaszitheoszt, ainek roppant bátorságáról és hatalmas erejéről sokat mesélhetnék. Ezeket a fér akat tehát elfogták és ivégezték. ⒊ér. ⒘. 7 ffiajd az athéniak hazahívták fileiszthenészt és a fileomenész által szám- űzött hétszáz családot, ⒝…] A⒒ ⒚⒚. ffiiután a tyrannis megszűnt, viszálykodás folyt Isagoras, a Teisandros a, a tyrannosok barátja, és fileisthenés között, ai viszont az Alkmeónidák nemzetségéből származott. ffiikor pedig fileisthenést a hetaireiák háttérbe szorították, azzal nyerte meg a népet, hogy a tömeg kezébe adta az államhatalmat. ffiikor Isagoras hatalma megfogyatkozott, ⒈ é vá z óv ö é ⑷9 ismét fileomenést hívta segítségül, i nei vendégbarátja volt, és rábeszélte őt, hogy bosszulja meg a szentségtörést, mert köztudomású volt, hogy az Alkmeónidák a vétkesek közé tartoznak. ffiikor erre fileisthenés titkon eltávozott, fileomenés kevesedmagával megérkezett és hétszáz athéni családot küldött számivetésbe. ffiiután ezt végrehajtotta, a tanácsot is megpróbálta feloszlatni és Isagorast háromszáz barátjával az állam urává tenni. Amikor azonban a tanács ellenállott, és a nép is összesereglett, fileomenés és Isagoras híveikkel az Akropolisra menekültek; a nép pedig körülfogta és két napon át ostromolta őket, míg végre a harmadikon szerződést kötve fileomenést és az összes velelévőket elbocsátották s fileisthenést és a többi száműzötteket visszahívták. ffiiután a nép vette kezébe az ügyeket, fileisthenés lett a vezér és ő állt a nép élén. Nem csoda, hiszen a tyrannosok elűzésében a legnagyobb része az Alkmeónidáknak volt, és szünet nélkül viszályban voltak velük. A⒒ ⒚⒚⒋. Ezen okokból ifolyólag a köznép bízott fileisthenésben. Ő pedig akkor a nép élére állva a tyrannosok elűzése utáni negyedik évben, Isagoras archónsága idején, először is mindenit tíz phylébe osztott a négy helyett, mert azt akarta, hogy összekeveredjenek és így többen részesedjenek a polgárjogokban. Innen származik az a mondás is, hogy „ne vizsgáljuk a phyléket” azokra, aik a származást akarták kutatni. Felállította azután az ötszázak tanácsát a négyszázaké helyébe, phylénként ötven taggal az addigi száz helyett. Azért nem osztotta tizenkét phylébe a népet, nehogy ez a felosztás egybeessék a korábban meglévő trittysökkel (a négy phylének ugyanis tizenkét trittyse volt), mert így nem következett volna be a nép összekeveredése. A területet is a démosoknak megfelelően 30 részre osztotta, ebből tíz volt a város körül, tíz a partvidéken és tíz a szárazföld belsejében, s ezeket trittysöknek nevezte el, mindegyik phylének hármat sorsolt i, úgy, hogy mindegyik phylé részesedjék mindegyik területben. Az egyes démosokban lakókat egymás démostársaivá tette, hogy ne apjuk nevével jelöljék meg őket, megkülönböztetve az új polgárokat, hanem mint démosuk tagjait nevezzék őket meg; s innen van, hogy az athéniek démosukról nevezik magukat. Felállította továbbá a démarchosok hivatalát, aiknek ugyanaz volt a feladatuk, mint a korábbi naukrarosoknak, hiszen a démosokat a naukrariák helyébe teremtette meg. A démosok közül némelyeket a helységekről nevezett el, másokat alapítóikról, minthogy nem mindegyik esett egybe már meglévő helységekkel. ffiegengedte, hogy a nemzetségeket, phratriákat és a papi tisztségeket mindeni az ősi rend szerint tartsa fenn, a phyléknek azonban epónymosokat adott, azt a tízet, ait a Pythia választott i a száz előre ijelölt ős közül. A⒒ ⒚⒚⒋⒋. Ezek megtörténtével az államrend a solóninál sokkal demokratikusabb lett. 60 Falak két világ között ⒊an’súlyosan kell k‛emelnünk a források által leírt folyamatból a tevőle’es né- p‛ résztvételt, mert nem felejt‚ető el, az események lezajlása ‛dején nem tartózkodtak Att‛kában a népbarát ar‛sztokrata pol‛t‛kusok és ‚íve‛k sem. A nép felkelése e’y ny‛lvánvalóan jól szervezett katona‛ akc‛ó volt ⒋sa’orasék és spárta‛ támo’ató‛k ellen. Akár‚onnan nézzük ‛s, ez valósá’os forradalom volt a korább‛ rend képv‛selő‛ ellen. Ak‛k ezt a felkelést me’szervezték és vé’re‚ajtották, tudták m‛t akarnak és m‛t nem. ⒐em akarták a ré’‛ rezs‛met ‛smét ma’uk ölé en’edn‛. Azt az újat akarták, melyet ⒍le‛st‚enés felvázolt nek‛k, de a s‛ker után már annál többet ‛s. A ’yőzelem után v‛ssza‚ívták az Alkma‛ón‛dákat és a több‛ száműzött családot, és ezt követően ‛ndul‚atott me’ a ⒍le‛st‚enés által korábban me’í’ért reformok me’valósítása, u’yanakkor k‛teljesítése ‛s. A forradalmat me’vívó, annak d‛csősé’ét átérző köznép kevéssel már nem elé’edett me’. A két évszázados, sőt azon ‛s túlnyúló következményekből v‛sszakövetkeztet‚ető és na’y mértékben valószínűsít‚ető, ‚o’y m‛ lett a lénye’e az att‛ka‛ köz‛’az’atás‛ és pol‛t‛ka‛ rendszer újraszervezésének. A faluközössé’ek, a démosok örökletes uralmának me’alapozása történt me’. A köznép e’yszer s m‛ndenkorra me’kapar‛ntotta a ‚atalmat e’yrészt ‚ely‛ sz‛nten a falvakban, azok teljes jo’ú és teljes értékű önkormányzat‛sá’a által, másrészt az új bulé, az ötszáz ta’ú tanács me’szervezésével az államü’yek felett. Először nézzük át a démosreform le’fontosabb eleme‛t, melyek b‛zonyítják a fent‛ állítást.⑵ • Ak‛ a reform p‛llanatában az adott településen lakott, oda került beje’yzésre, ezáltal ott lett at‚én‛ állampol’ár – de nemcsak most, ‚anem a jövőben ‛s, leszármazotta‛ra ‛s érvényes ‚atállyal. Ezzel a döntéssel ⒍le‛st‚enés és a reform ‚íve‛ me’erősítették az edd‛’ ‛s létező közössé’‛ érzést, ko‚éz‛ót, ü’’etlenül attól, ‚o’y a reform p‛llanatában a forradalomban résztvevő nem teljesjo’ú személyek közül ‛s sokan bekerül‚ettek a pol’árok közé. • A démos saját, ‚ely‛ ü’ye‛ben teljes önkormányzat‛sá’ot kapott, önálló t‛sztv‛selő‛ karral rendelkezett és a közü’yek ‛rányítására vé’ső soron a démosta’ok évenként‛ ’yűlése, a’orája volt ‚‛vatott. Az önkormányzat‛sá’ értékét nem tanácsos lebecsüln‛, a ‚ely‛ ü’yek közé tartozott u’yan‛s a démos saját ta’sá’ának ⑵ ⒘. ö. ⒊opper 19⑷7; ⒖ra‛ll 197⑷; uő. 1986; ⒙‚‛te‚ead 198⑴; ⒊ansen 1991: ⑶6-⑶9; ⒌ones 1987: 617⑴; ⒌ones 199 ⒈ é vá z óv ö é 61 jövendőbel‛ eldöntése, am‛ vé’ső soron az at‚én‛ állampol’ársá’ jo’át jelentette, s í’y élet-‚alál kérdése lett. • A démos me’kapta a tulajdonbír‚atásnak e’y ‛’en ma’as fokát: pol’ára‛nak tulajdona mellett feladata‛nak ellátására sokféle típusú köztulajdonnal ‛s rendelkezett. A közva’yonnal tetszése szer‛nt él‚etett; abba beleszólása semm‛lyen más szervnek, va’y testületnek nem volt. A va’yon fel‚asználásáról szóló ‚atározata‛t szabadon me’‚oz‚atta és me’változtat‚atta, ‚a ú’y látta jónak. Ezen ránk maradt dokumentumokból sok tanulsá’os dol’ot me’tud‚atunk a démos belső szervezetéről és működéséről. • A démos önálló t‛sztv‛selő‛ karral rendelkezett és a közössé’ saját ‚atározata‛nak me’felelően szabályozta annak működését. • ⒐em utolsósorban ped‛’ a démos me’kapta az ellenőrzés, a kontroll jo’át m‛ndenek felett, am‛ a közössé’ben történt, va’y történ‚etett. A ‚ely‛ ü’yek és önkormányzat‛sá’ fontossá’át me’értve térjünk át arra, am‛ ‛’azán jelentőssé tesz‛ a démosok összessé’ét az at‚én‛ak államában, ez ped‛’ a képv‛selet‛ jo’ a buléban, az ötszáz fős tanácsban. A bulé-reform eleme‛nek és következménye‛nek le’fontosabb összetevő‛ az alább‛ak.⑶ • A démosok me’kapták a képv‛selet‛ jo’ot a buléban, az ötszáz fős tanácsban. ⒏‛nden démos lakossá’ának arányában választott és dele’ált tanácsta’okat és azok e’y év‛’ teljesítettek szol’álatot az at‚én‛ állam le’fontosabb szervében. • A tanács a nap‛ kérdések el‛ntézésére állandó ü’yeletet tartott; ‚a a szüksé’ ú’y kívánta, bárm‛kor össze‚ív‚ató volt a teljes ülés. • A tanács törvényelőkészítő szerepe sz‛nte k‛záróla’os volt: a nép’yűlések nap‛rendjére csak akkor kerül‚etett e’y-e’y javaslat, ‚a azt a tanács előzetesen me’tár’yalta és jóvá‚a’yta; a törvény‚ozó szerv, a nép’yűlés önma’a – r‛tka k‛vételektől eltek‛ntve – nem kezdeményező szerepkörben. • A törvények vé’re‚ajtásában a tanácsra ‚árult m‛ndazon lépés me’tétele, am‛ a döntésnek me’felelő történéseket be‛ndította, pl. ‚áború esetén az anya’‛ak és ⑶ ⒘. ö. az előző lábje’yzettel, ld. továbbá ⒔‚odes 197⑴; ⒊ansen 1991: ⑴⑶6-⑴6 6⑴ Falak két világ között az élőerő előteremtése, a be‚ívások és a drá’ább fe’yverzet b‛ztosítása, a ‚ajók felszerelése, a ‚adtáp me’szervezése stb. • A tanács m‛ndennap‛ működése nem szakította el a démospol’árt az őt dele’áló közössé’től. Az a buleutés, ak‛nek teljes tanácsülés ‚íján aznap éppen nem volt dol’a a városban, ‚azame‚etett és ‚aza ‛s ment, mert ott‚on ‛s sok volt a dolo’. De ‚a ‚azament, akkor v‛tte és ‚ozta ‛s a ‚íreket a történésekről, ezáltal a tanács szoros, nap‛ kapcsolatban állt a démosokkal, a tanácsta’okat dele’áló önkormányzatokkal, í’y le‚etővé vált és működött ‛s a formál‛s és ‛nformál‛s ‛nformác‛óáramlás közöttük. ⒕orol‚atnánk tovább és tovább m‛ndazokat a tényeket, melyek az ⑷08/7-es ese- ményekből és a reformokból következtek és ‚atottak. De csak e’y tényezőre kell mé’ utalnunk, a rendszer tartóssá’ára, re’enerác‛ós képessé’ére. Azt a falat, melyet a ‚atod‛k század vé’‛ forradalom emelt, ‚eves me’rázkódtatás érte a ⒍r.e. ⒘. század utolsó éve‛ben, de k‛‚everte azt és újjáépült. ⒖örtént u’yan‛s, ‚o’y am‛kor a na’y ‚áborúban, melyet peloponnésos‛ ‚áborúnak nevezett el az utókor, az at‚én‛ak veresé’et szenvedtek, ‛dőle’esen felü’’esztették demokrác‛ájukat és vé’ső soron e’y ol‛’arc‚a rezs‛m, a rossz emlékű ‚arm‛ncak kerültek az állam élére. Csak‚o’y a köznép ezúttal ‛s ráébredt, el akarják venn‛ tőle azt, am‛t a forradalom óta b‛rtokolt és a párt‚arcoktól szabdalt at‚én‛ állam újból e’ysé’esült, továbbá me’történt e’y törvényrevíz‛ó, am‛ a ⒍le‛st‚enés kora óta ‛smert módon szabályozta újra az at‚én‛ demokrác‛át.⑷ ⒐em me‚etünk el amellett szó nélkül, ‚o’y ezt az e’ysé’esülést és újjászerveződést ‛smét e’y nép‛ me’mozdulás kényszerítette k‛, a‚o’yan azt az At‚éna‛ón pol‛te‛a írja: a nép viszont, amint a helyzet ura lett, megteremtette a most is meglévő államberendezkedést, mikor az archón Pythodóros volt. A nép jogosnak látta, hogy maga vegye kezébe a kormányzást azon az alapon, hogy a maga erejéből valósította meg a visszatérést (A⒒, ⑶ ) Összefoglalásként: A kle‛st‚enésnek tulajdonított reformsorozat, valójában e’y nép‛ forradalom által alapozódott me’, és sz‛lárd fallal választotta ketté a ré’‛, ar‛sztokrata v‛lá’ot és az új, de⑷ ⒎d. ⒏ossé 197⑵: ⑴1-⑵ A ne’yed‛k század‛ démosok‚oz: ⒌ones 1991: 101-10 ⒈ é vá z óv ö é 6⑵ mokrat‛kus, mert démosokra alapuló rendet, am‛kor e’yrészt törvénnyé tette a med‛terrán parasztfaluban ős‛dők óta me’lévő társadalm‛ összetartozást, szol‛dar‛tást, másrészt ezen e’ysé’ek képv‛selet‛ államát ‚ozta létre. ⒊o’y ez az átalakulás menny‛re me’felelt az adott ‚elyzetnek és azoknak, ak‛kről és ak‛knek szólt, b‛zonyítja tartóssá’a: a démosrendszer lénye’‛ eleme‛ben túlélt ‚áborúkat, pol‛t‛ka‛ válsá’okat, de ma’át a demokrác‛át és a róma‛ uralmat ‛s, akárcsak a középkor százada‛t és ‚atása mé’ ma ‛s érez‚ető a ⒚⒚⒋. század ’örö’ pol‛t‛ka‛ ’yakorlat és közélet me’anny‛ me’ny‛lvánulásában. De ez már e’y más‛k történet. nrodalom Ben’tson, ⒊. 198 History of Greece. ⒑ttawa: ⒗n‛vers‛ty of ⒑ttawa ⒒ress. ⒊ammond, ⒐.⒉.⒎. 198 A history of Greece to 322. B.C. ⒑xford (⒑x- fords‚‛re): Clarendon ⒒ress, ⒐ew ⒛ork: ⒑xford ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒊aussoull‛er, B. 188 fla vie municipale en Attique. Essai sur l’organisation des dèmes au quatrième siècle. ⒒ar‛s: Ernest ⒖‚or‛n. ⒊ansen, ⒏.⒊. 199 The Athenian Democracy in the Age of Demosthenes. Structure, Principles and Ideology. ⒑xford: Blackwell. ⒊‛’nett, C. 19⑷ A History of the Athenian Constitution to the end of the th century B.C. ⒑xford: Clarendon ⒒ress. ⒊opper, ⒔.⒌. 19⑷ The basis of the Athenian democracy (Inaugaral lecture). ⒕‚e eld. ⒌ones, ⒐. ⒈. 198 Public Organization in Ancient Greece. A Documentary Study. ⒒‚‛ladelp‚‛a: Amer‛can ⒒‚‛losop‚‛cal ⒕oc‛ety. ⒌ones, ⒐. ⒈. 199 The Association of Classical Athens. ⒐ew ⒛ork, ⒑xford: ⒑xford ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒌ones, ⒐. ⒈. ⑴00 Rural Athens under the Democracy. ⒒‚‛ladelp‚‛a: ⒗n‛- vers‛ty of ⒒‚‛ladelp‚‛a ⒒ress. ⒏ossé, Cl. 197 Athens in Decline 404-86 B.C. ⒎ondon and Boston: ⒔outled’e & ⒍. ⒒aul. 6⑶ Falak két világ között ⒐emes ⒜. 1980. ⒖‚e ⒒ubl‛c ⒒roperty of Demes ‛n Att‛ca. ACD ⒐emes ⒜. ⑴00 ⑵- Am‛ről a kövek mesélnek. (A klassz‛kus kor‛ démos- fel‛rat m‛nt történet‛ forrás) ⒋n: Bessenye‛ ⒌. et al. (szerk.) Források és történetírás. Válogatás a ffiiskolci Egyetem BTfi által 1999. október 14-16. között rendezett történettudományi konferencia előadásaiból. ⒏‛skolc. ⑵7-⑷ ⒐emes ⒜. ⑴00 ⒝⒕tud‛a ⒏‛skolc‛nens‛a ] Adalékok az att‛ka‛ démosközössé’ek társadalomtörténe- té‚ez. ⒋n: ⒘elkey ⒈erenc (szerk.) Történeti Tanulmányok ⒚⒋⒘. Debrecen. 7- ⒝A Debrecen‛ E’yetem ⒖örténelm‛ ⒋ntézetének k‛adványa – Acta ⒗n‛v. Debrecen‛ens‛s ⒎⒘⒋⒋⒋.] ⒑ber, ⒌. 199 ⒖‚e At‚en‛an revolut‛on of ⑷08/7 B.C.E.: ⒘‛olence, au- t‚or‛ty, and t‚e or‛’‛ns of democracy. ⒋n: Dou’‚erty, C., ⒍urke, ⒎. (szerk.) Cultural poetics in archaic Greece. Cult, performance, politics. Cambr‛d’e: Cambr‛d’e ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⑴1⑷-⑴⑵ ⒑sborne, ⒔. 198 DEffiOS: the discovery of classical Attika. Cambr‛d’e (Cambr‛d’es‚‛re), ⒐ew ⒛ork: Cambr‛d’e ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒑sborne, ⒔. ⑴0 Athens and Athenian Democracy. Cambr‛d’e: Cam- br‛d’e ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒔‚odes, ⒒.⒌. 197 The Athenian Boule. ⒑xford: ⒑xford ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒔‚odes, ⒒.⒌. 198 A commentary on the Aristotelian Athenaion Politeia. ⒑xford: Clarendon ⒒ress, ⒐ew ⒛ork: ⒑xford ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒖ra‛ll, ⒌.⒕. 197 Political organization of Attica: a study of the Demes, Trittyes, Phylai, and their representation in the Athenian Council. ⒒r‛nceton. (⒊esper‛a ⒕upplementum ⒚⒋⒘.) ⒖ra‛ll, ⒌.⒕. 198 Demos and Trittys. Epigraphical and Topographical Studies in the Organization of Attica. ⒖oronto: At‚en‛ans, ⒘‛ctor‛a Colle’e. ⒙‚‛te‚ead, D. 198 ⒐otes on At‚en‛an demarc‚s. ZPE ⑶ ⒙‚‛te‚ead, D. 198 The Demes of Attica, 508/7-ca. 250 B.C. A political and social study. ⒒r‛nceton: ⒒r‛nceton ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⑵7-⑶ Ó ⒊ Látható és láthatatlan városfalak menedékében (fugustinus: De civitate Dei című műve alapján) Az ⒘. század elején, ⒊onor‛us császár uralkodása alatt a ⒔óma‛ B‛rodalom a barbár támadások m‛att történelmének ne‚éz és válsá’os ‛dőszakát élte át. A le’súlyosabb problémát a ’ótok jelentették, ak‛knek az élén Alar‛c‚ nevű k‛rályuk állt, jo’‛ státuszukat tek‛ntve ped‛’ foederatinak számítottak. A változó pol‛t‛ka‛ ‚elyzet ü’’vényében, ‚ol a róma‛akkal, ⒕t‛l‛c‚óval, a magister utriusque militiaevel me’e’yezve, azok szövetsé’eseként ‚arcoltak, ‚ol ped‛’ e’yén‛ akc‛ók keretében dúlták és foszto’atták a Balkánt, vé’‛’rabolva az ottan‛ ’örö’ városokat, ⒖‚ébát, ⒍or‛nt‚oszt, At‚ént. ⒍r.u. ⑶01 vé’én Észak-⒋tál‛ára támadtak és ostrom alá vették az akkor már ⒏ed‛olanumban székelő császárt ‛s. ⒕t‛l‛c‚ónak, ak‛ akkor a róma‛ ‚adsere’ főparancsnoka volt, csak na’y erőfeszítések árán s‛kerül k‛szorítan‛a a ’ótokat ⒋tál‛ából. A császár‛ udvart átköltöztették a b‛ztonsá’osabban véd‚ető, mocsarakkal körülvett ⒔avennába, a ’ótok ped‛’ ⒒annón‛ában ‛dőztek. ⒍r. u. ⑶07-ben a róma‛ak a ’all‛a‛ és ’ermán‛a‛ barbár betörésekkel ‛’yekeztek felvenn‛ a ‚arcot, mí’ a ’ótok ⒋llyr‛cum ‛rányában nyomultak előre, am‛ért jelentős menny‛sé’ű aranyat követeltek a róma‛ kormányzattól, m‛vel előzetesen me’állapodtak ⒕t‛l‛c‚óval ezekről a ‚admozdulatokról. ⒕t‛l‛c‚o u’yan mé’ me’ tudott e’yezn‛ Alar‛c‚kal, de ⒍r.u. ⑶08-as bukása és az azt követő zavaros róma‛ belpol‛t‛ka‛ ‚elyzet és ’ermánellenes ‚an’ulat kedvező le‚etősé’et b‛ztosított a ’ótoknak a‚‚oz, 66 flátható és láthatatlan városfalak menedékében ‚o’y ‚áromszor ‛s ⒔óma ellen vonuljanak: ⑶08 őszén, ⑶09 vé’én és ⑶10 au’usztusában. ⑶10-ben el ‛s fo’lalták és k‛fosztották a ⒘árost (⒊avas, ⒊e’y‛ ⒙., ⒕zabó ⑴007: 6⑷9). A ’ót k‛rály fő straté’‛a‛ célja nem ⒔óma elfo’lalása volt: Ar‛cába szerette volna letelepíten‛ a népét, de nem tudott átkeln‛ e’y v‛‚ar m‛att és ‚amarosan me’‚alt. A fent említett események közül a ⒍r. u. ⑶10-es ’ót betörés volt az, amely a korabel‛ róma‛ v‛lá’ot le’‛nkább me’rendítette, annak ellenére, ‚o’y ekkor a császár‛ udvar már nem ⒔ómában tartotta a szék‚elyét, nem az volt a b‛rodalom fővárosa. Ezzel a ‚ad‛ eseménnyel az akkor‛ róma‛ v‛lá’kép rendült me’, va’y le’alább ‛s szenvedett na’yon súlyos csapást, az öröknek és le’yőz‚etetlennek ‚‛tt Roma aeterna eszménye. A kortársaknak ne‚éz volt feldol’ozn‛ a történteket azért ‛s, mert 800 éve nem jártak ellensé’es csapatok ⒔óma városának fala‛n belül. ⒔ómát caput mundinak, a v‛lá’ vezetőjének tartották a kortársak, ‚olott az a kulturál‛s na’ysá’, amelyet Alar‛c‚ ’ótja‛ fenye’ettek, már csak ‚alvány és reszkető árnyéka volt a ré’‛nek (⒍‛ss 19⑴9: ⑷). A róma‛ írók már évszázadok óta az ős‛ erények és a ‚ad‛ d‛csősé’ ‚anyatlásáról írtak a műve‛kben. A nem keresztény kortársak e’y része ú’y ma’yarázta az eseményeket, ‚o’y a keresztények a felelősek ⒔óma ezen me’próbáltatása‛ért, m‛vel bet‛ltották és üldöz‛k a ré’‛, po’ány ‛stenek kultusza‛t, ak‛k edd‛’ me’védték a ⒔óma‛ B‛rodalom városa‛t. Az Észak-Ar‛kában talál‚ató ⒊‛ppo ⒔e’‛us katol‛kus püspöke, Au’ust‛nus ezeknek az eseményeknek a ‚atására fo’ott ‚ozzá a De civitate Dei (⒋sten városáról) szóló művének me’írásá‚oz. A ⑴⑴ könyvre terjedő monumentál‛s művet ⒍r. u. ⑶1⑴től ⑶⑴7-‛’ írta (Brown ⑴00⑵: ⑶⑷), és nemcsak me’védelmez‛ benne a kereszténysé’et, ‚anem me’semm‛sítő kr‛t‛káját ‛s me’fo’almazza a po’ány történelemszemlélettel és vallás‛ felfo’ással szemben. Arról az eseményről, a ’ót betörésről ped‛’, amely a kortársak számára olyan rendkívül‛nek és tra’‛kusnak tűn‛k fel, beb‛zonyítja, ‚o’y nem ‛s olyan rendkívül‛, ‚a keresztény nézőpontból szemléljük a történelem menetét. ⒏é’sem a keresztény történelem kezdetének tek‛ntett eseménnyel, a v‛lá’ teremtésével kezd‛ művét Au’ust‛nus, ‚anem a po’ány múltszemlélet korabel‛ oktatásban és ‛rodalm‛ művekben ‛s ’yakran szereplő és ‛smert példá‛t emle’et‛, a trója‛ ‚áborút és ⒔óma alapítását majd kora‛ történetét. „⒏e’védték-e ⒖róját ma’as és erős fala‛?” – tesz‛ fel a kérdést Au’ust‛nus a De civitate Dei című művében. ⒏e’őr‛zték-e a várost védő ‛stenek ⒒r‛amosz városát? (De c‛v‛tate De‛ ⒋. ) A városok fala‛t az ókorban szakrál‛s előírások szer‛nt, a ‚a’yomány- ⒈ é vá z óv ö é 67 nak me’felelően jelölték k‛, valamely ‛stensé’ ‚atáskörébe utalták, és számos vallásos előírás vonatkozott rájuk, annak érdekében, ‚o’y ‚atékonyan tudják betölten‛ védelm‛ funkc‛ójukat. ⒊a a várost ellensé’ fenye’ette, a várost védő po’ány ‛stenek‚ez fo‚ászkodtak, könyörö’tek a lakosok, az ő se’ítsé’ükben bíztak ostrom ‛dején. A róma‛ történetírás a ’örö’ történelem‚ez kapcsolódva teremtette me’, jelölte k‛ múltjának kezdőpontjaként a trója‛ ‚áborút: Aeneas, a ‚onalapító, az é’ő ⒖rójából mentette k‛ a ‚áz‛ ‛steneket és ‚ozta el ma’ával ⒋tál‛ába. Au’ust‛nus rámutat művében, ‚o’y ‚‛ába voltak ott ezek az ‛stenek, ⒖rója mé’‛s elpusztult, ⒌únó védelme sem ért semm‛t a ’örö’ök számára az ostrom ‛dején (De c‛v‛tate De‛ ⒋. ). „De ‚ol volt az ‛stenek e csoportja akkor, m‛dőn sokkal előbb, a ré’‛ erkölcsök me’romlása előtt a ’allok elfo’lalták és fel’yújtották ⒔ómát? ⒘a’y talán aludtak a jelen lévő ‛stenek. ⒗’yan‛s akkor, m‛után az e’ész város az ellensé’ ‚atalmába került, e’yedül csak a Cap‛tol‛nus-‚e’y maradt me’. Ezt ‛s elfo’lalták volna, ‚a az ‛stenek alvása alatt le’alább a ludak nem őrködtek volna. Ennek következtében ⒔óma csaknem az állatokat és madarakat t‛sztelő e’y‛ptom‛ak tév‚‛tébe esett, m‛dőn a ludaknak ünnepet szenteltek.” (De c‛v‛tate De‛ ⒋⒋. ⑴ , ⒈öldváry Antal fordítása) Au’ust‛nus ’únyolód‛k az éles ‚allású és ’yors lábú ‛steneken, ak‛k a ludak ‚an’jára v‛sszatértek, ‚o’y me’védjék a Cap‛tol‛umot. ⒕zámtalan történelm‛ példát sorakoztat fel a róma‛ köztársasá’ korából annak beb‛zonyítására, ‚o’y ‚atástalan volt a ré’‛ róma‛ ‛stenek városvédő funkc‛ója. ⒎e’‛nkább azonban azt vet‛ a po’ány ‛stenek és t‛sztelő‛k szemére, ‚o’y ezek az ‛stenek nem buzdították a ‚íve‛ket erkölcsös életre, sőt a m‛toló’‛a‛ történetek szer‛nt, számos csalárdsá’ot és erkölcstelen tettet, pl. ‚ázassá’törést követtek el. Az erkölcs‛ ‚anyatlás veszélyeztet‛ Au’ust‛nus (és az általa ‛dézett ⒕allust‛us és C‛cero) szer‛nt ‛s az államot és ⒔óma na’ysá’át. ⒊‛ába erősek a falak, ‚a a pol’árok erénye‛ nem tündökölnek a ré’‛ fényükben: „⒏ost az erkölcs me’romlásáról beszélek, amely először lassanként változott me’, azután ’yors folyam módjára aláro‚anva a tető és a falak épsé’ben ‚a’yása ellenére anny‛ra me’ron’álta a köztársasá’ot, ‚o’y a na’y írók tétovázás nélkül elveszettnek állítják. ⒘alóban ‛ndokoltan távoztak ‛s el az összes ‛stenek a szentélyeket és oltárokat el‚a’yva, ‚o’y elpusztuljon az állam, ‚a a pol’árok me’vetették az ‛steneknek a ‚elyes életre és ‛’azsá’ra vonatkozó parancsa‛t.” (De c‛v‛tate De‛, ⒋⒋. ⑴ , ⒈öldváry Antal fordítása) 68 flátható és láthatatlan városfalak menedékében Au’ust‛nus korabel‛ olvasó‛t v‛szont az fo’lalkoztatta elsősorban, ‚ol, m‛lyen falak mö’ött lel‚etnek vajon menedéket a betörő barbárok pusztítása‛ elől. A ‚‛ppó‛ püspök a ré’múlt és a közelmúlt ‚áborús eseménye‛ben csak a történelem állandó változandósá’át vél‛ fel‛smern‛, amelyben a ‚áborúk ke’yetlenkedése‛ ‚ad‛ szokásból történnek, nem ped‛’ azért, mert a városokat védő ‛stenek me’‚ara’udtak volna a ‚íve‛kre. A ‚áborúk borzalma‛ e’yaránt sújtják a keresztényeket és a po’ányokat, a különbsé’ közöttük nem abban van, ‚o’y m‛t szenvednek el, ‚anem abban, ‚o’y ‚o’yan szenvednek. A szenvedés szol’ál‚at ⒋sten büntetéseként va’y nevelő célzatú eszközeként, e’yaránt sújt‚at keresztény szempontból bűnösöket és ‛’az embereket ‛s. ⒊a ⒔óma városának fala‛ nem ‛s tudták me’véden‛ a lakossá’ot a ’ótoktól, mé’‛s voltak olyan falak, amelyek előtt az ellensé’ me’torpant és me’kímélte azok életét, ak‛k ezen falak mö’ött kerestek menedéket. Alar‛c‚ ’ótja‛, ak‛k ar‛anus keresztények voltak , bár ‚árom napon át rettenetesen feldúlták a várost, a keresztény templomokba menekülők életét me’kímélték: „Ezt b‛zonyítják a vértanúk ‚elye‛ és az apostolok temploma‛, amelyek a város feldúlása alkalmával befo’adták az odamenekülők közül az övé‛ket és az ‛de’eneket. Edd‛’ a ‚ely‛’ dü‚ösködött a véren’ző ellensé’, ‛tt vé’et ért a ’y‛lkos dü‚. A könyörületes érzéssel lévő ellensé’ ‛devezette azokat, ak‛ket nem bántottak ezeken a ‚elyeken kívül sem, ne‚o’y olyanokkal találkozzanak, ak‛kben n‛ncs ‚asonló könyörületessé’. ⒏é’ azok ‛s, ak‛k másutt kemények és az ellensé’ módjára dü‚ön’ők voltak, m‛dőn ezeket a ‚elyeket me’találták, a‚ol me’ volt t‛ltva az, am‛ a ‚áború jo’án másutt szabad volt, az öldöklés m‛ndenféle ke’yetlensé’ét me’zabolázták, és le’yőzték fo’olyejtés‛ szándékukat ‛s. Í’y menekültek me’ sokan azok közül, ak‛k most a keresztény ‛dőket ócsárolják, és m‛ndazt a bajt, amelyet ez a város elszenvedett, ⒍r‛sztusnak tulajdonítják.” (De c‛v‛tate De‛. ⒋. 1, ⒈öldváry Antal fordítása) A keresztény templomok te‚át menedék‚elyül, asylumként szol’áltak a ’ót betörés ‛dején és me’védték a fala‛k közé menekülőket1 . Ennek ellentéteként a ré’múlt több 1 Az asylum k‛fejezés ’örö’ term‛nus, eredet‛le’ „sértetlen”-t jelent. ⒖öbb ókor‛ népnél van b‛zonyítékunk arra, ‚o’y ak‛ket az ‛’azsá’szol’áltatás üldözött, szökött rabszol’ák, ‚ad‛fo’lyok, adósok, bűnözők e’y-e’y szentélybe menekül‚ettek. Az Ótestamentum szer‛nt ‛s akaratlan emberölés esetén e’y szentélyben menedéket le‚etett találn‛ (⒉enez‛s, ⑴⑷,⑶⑷). A ‚ett‛ta, e’y‛ptom‛, ’örö’ és róma‛ c‛v‛l‛zác‛óban ‛s létezett ez az ‛ntézmény, amelyet a keresztények ‛s ‛’ényeltek saját temploma‛k számára. ⒈ é vá z óv ö é 69 példáját említ‛ Au’ust‛nus az asylum jo’ának me’sértéséről⑴ . ⒒r‛amus, ⒖rója k‛rálya ‚‛ába menekült az oltár‚oz, nem kímélték me’ az ostromló ’örö’ök az életét (De c‛v‛tate De‛ ⒋. ⑴). ⒏ás‛k asylum-példája ⒔omulusé, ⒔óma le’endás és ‛stenné vált alapítójáé, ak‛ ú’y toborzott új lakosokat az épülő városba, ‚o’y a környékbel‛ bűnözők ‛s betelepül‚ettek. A ‚‛ppó‛ püspök szer‛nt azonban az ‛’az‛ asylum, a valód‛ menedék‚ely nem a öld‛ templomokban keresendő, ‚anem az é’‛ ⒘árosban, amelynek ⒍r‛sztus a városalapítója. ⒖öbb ‚elyen ‛s szembeállítja ⒔omulust, ⒔óma városának le’endás alapítóját ⒍r‛sztussal, ak‛t ⒋sten városának alapítójának nevez. ⒔omulus az ember, ak‛ ‛stenné vált (vö. ⒎ett‛er‛ ⑴00 ), m‛vel ‚alála után a róma‛ak ‛sten‛ t‛szteletben részesítették, ⒍r‛sztus ped‛’ az ‛sten, ak‛ emberré lett. „⒍r‛sztust ped‛’, no‚a mennye‛ és örök város alapítója, nem azért ‚‛sszük ⒋stennek, mert ő alapította a várost, ‚anem éppensé’’el azért kell me’alapítan‛a azt a ⒘árost, mert a ⒘áros ‚‛sz. ⒔óma már felépült és felavattatott, am‛kor alapítóját templomban t‛sztelte ‛stenként, ez a mennye‛ ⒌eruzsálem ped‛’ azért tette a ‚‛t alapjává ⒍r‛sztus ⒋stent, az ő alapítóját, ‚o’y me’épül‚essen, és felavatást nyerjen.” (De c‛v‛tate De‛ ⒚⒚⒋⒋, 6, ⒊e‛dl ⒉yör’y fordítása⑵ ) Au’ust‛nus te‚át már e’y más‛k ⒘áros fala‛ra ü’’eszt‛ tek‛ntetét, e’y lát‚atatlan, é’‛ városról beszél, amelynek fala‛ban bíz‚atnak, és amelytől védelmet remél‚etnek a ‚ívők. Ezt a változást és fordulatot jól szemléltet‛ kép‛le’ ⒖addeo Cr‛vell‛ ⒚⒘. század‛ olasz festő e’y‛k m‛n‛aturája, amely‛ket Cesenában a B‛bl‛oteca ⒏alatest‛anában őr‛znek. ⑴ Az asylum jo’ának me’sértésére az au’ust‛nus‛ levél-corpusban ‛s találunk példákat: az Ep. 1*-ben e’y Class‛c‛anus nevű v‛lá’‛ előkelőt e’y‚áz‛ k‛közösítéssel büntetett a püspöke, m‛vel nem tartotta t‛szteletben az e’y‚áz‛ menedékjo’ot és fe’yveresen tört be a templomba. ⒗’yane‚‚ez az ü’y‚öz kapcsolód‛k az Ep. ⑴⑷0 és Ep. ⑴⑷0/A ‛s. ⑵ ⒕zent ffi’oston, ⒋sten városáról, ⒋⒘. kötet, ⒍a‛rosz ⒍‛adó, Budapest, ⑴009, ⑶6 old. 70 flátható és láthatatlan városfalak menedékében Ez a kép⑶ Au’ust‛nust e’y kor‛nt‚osz‛ oszlopokkal és párkányzattal díszített, kertre néző ‚ely‛sé’ben, munka közben jelenít‛ me’. Az íróasztalánál ülve éppen a De civitate Dei című művén dol’oz‛k, ír és olvas, közben ped‛’ szeme‛t felemelve az é’ felé tek‛nt, a kertet övező falon túlra, a‚ol e’y város fala‛ és tornya‛ emelkednek az é’ben. A szentté avatott püspök monumentál‛s művét ezen é’‛ ⒘áros bemutatására szánja. A városfalakat és a püspök szemét összekötő arany színű fénynyalábok e’yaránt utalnak arra, ‚o’y ‛nsp‛rác‛óját műve me’írásá‚oz ebből az é’‛ városból merít‛, és arra, ‚o’y törekvése‛, életének célja arra ‛rányulnak, ‚o’y méltó állampol’árává váljon ennek a városnak és olvasó‛t ‛s e felé ‛rányítsa⑷ . Az é’‛ ⒘áros (civitas Dei) fo’alma a műben a öld‛ várossal (civitas terrena) szembeállítva jelen‛k me’ és nyer alle’or‛kus, m‛szt‛kus értelmezést. Au’ust‛nus elmondja a két város keletkezését, k‛fejlődését, történetét, és előrevetít‛ a vé’üket ‛s. ⒏a’a a civitas szó róma‛ term‛nusként, Caracalla császár ed‛ctuma óta a róma‛ városok között‛ jo’‛ különbsé’ek me’szünésével, általában „város” jelentésben szerepel, de jelent „államot”, „pol’ársá’ot”, „népet” ‛s. Au’ust‛nus a fo’alom ‚asználatával „azt akarja k‛fejezn‛, ‚o’y e’y na’y b‛rodalomban beépítve ott van e’y város, amelynek mások a törvénye‛ és más a k‛rálya, m‛nt a körülötte lévő ‚atalmas b‛rodalomnak.”6 Ennek a városnak lénye’e azonban nem a fala‛ban, nem a város körül‚atároltsá’ában rejl‛k, ‚anem a pol’árok közössé’ében. Ennek a közössé’nek a ta’ja‛ azonban már nem róma‛ állampol’árok, nem pusztán e’y pol‛t‛ka‛ va’y jo’‛ kate’ór‛áról van szó, ‚anem e’yfajta k‛terjesztett keresztény állampol’ár‛sá’ eszméje jelen‛k me’ a műben. A öld‛ törvények ‚elyett, amelyek a öld‛ városok lakó‛t összetartják, ⒋sten városának lakó‛t a keresztény ‚‛t és az ⒋sten szer‛nt való élet fűz‛ össze (⒍‛ss, A. 19⑴9: ⑷⑵), a civitas fo’alma új vallásos és et‛ka‛ értékekkel telítődve jelen‛k me’. A kétféle várost Au’ust‛nus szer‛nt kétféle szeretet ‚ozza létre az amor hominis va’y amor sui, az emberszeretet va’y önszeretet ‚ozza létre a öld‛ várost, az amor Dei, az ‛stenszeretet ‚ozza létre az é’‛ ⒘árost va’y más néven ⒋sten városát. Az önszeretet az ffidám bűnbeesése óta bukottnak számító ember‛sé’ közös bűne. A öld‛ város ta’adn‛ ‛’yeksz‛k ⒋stentől való ü’’ését és a ta’ja‛, pol’ára‛ által ⑶ http://www.cassiciaco.it/navigazione/iconografia/pittori/quattrocento/ crivelli_taddeo/crivelli.jpg; ⑴0 0 ⑷ E’y‛k levelében, az Ep. ⑴*-ben a ⒈‛rmus nevű címzettet arra buzdítja, ‚o’y ‚aladéktalanul lépjen be ⒋sten városába, va’y‛s ve’ye fel a kereszténysé’et és éljen ennek me’felelően. 6 ⒕zent ffi’oston: ⒋sten városáról, De c‛v‛tate De‛ ⒋. kötet, ⒍a‛rosz ⒍‛adó, Budapest, ⑴00⑷, ⑶ old. ⒈ é vá z óv ö é 71 létre‚ozott valód‛ értékeket pl. a ‚ős‛essé’et és a békét önma’ának tulajdonítja. A öld‛ város vezető‛t és népét ‛s a libido dominandi moz’atja, alá akar vetn‛ másokat saját uralmának. ⒋sten városának pol’ára‛ azonban fel‛smer‛k önma’uk teremtmény voltát az ‛sten‛ ke’yelemnek köszön‚etően, és teremtett voltuk céljának me’valósítására nem mások le‛’ázásával törekszenek. A két város pol’ársá’ának a bemutatása sz‛ntén sp‛r‛tuál‛s és m‛szt‛kus tartalmakkal telítőd‛k. ⒋sten városának pol’ára‛ ma’ában fo’lalják azokat, ak‛k aktuál‛san élnek, de azokat ‛s, ak‛k már me’‚altak va’y ezután fo’nak éln‛⑷ . Az embereken kívül an’yalok és démonok ‛s lakják (De c‛v‛tate De‛ ), (a ‚‛ppó‛ püspök ‚‛tt az an’yalok és dé- monok létezésében, ak‛ket az embereknél felsőbbrendűnek és ‚all‚atatlannak képzelt el). A öld‛ város pol’árát civis huius saeculinak6 nevez‛ Au’ust‛nus (a saeculum ‛tt az aeternitas fo’almának ellentéte), ⒋sten városának pol’árát ped‛’ a peregrinus in hoc saeculo szókapcsolattal nevez‛ me’. A peregrinus azt jelent‛ „zarándok”, „átutazó”, „‛de’en”, ak‛ csak ‛de‛’lenesen lakója ennek a öld‛ v‛lá’nak, mert vá’yód‛k mennye‛ ‚azája, ⒋sten városa ‛ránt. ⒊a az ‛sten‛ ke’yelem k‛választja erre, majd ⒋sten városának valód‛ pol’ára vál‚at belőle. Add‛’ ‛s fő feladata az, ‚o’y ’yakorolja az alapvető keresztény erényeket, a dest, a spest és a caritast. Azokról az erényekről ped‛’, amelyek na’’yá tették a po’ány ⒔ómát, ebben a művében né‚a na’yon szkept‛kusan ny‛latkoz‛k a ‚‛ppó‛ püspök, ’ondoljunk csak ⒎ucret‛a erényének és ön’y‛lkossá’ának (De c‛v‛tate De‛ ⒋. Cato ön’y‛lkossá’ának7 ) va’y bemutatására. A kétféle civitas szakrál‛s jelle’zetessé’e‛t ‛s szembeállítja Au’ust‛nus. A civitas terrena áldozatbemutatása‛ a ‚am‛s ‛steneknek és démonoknak szólnak, mí’ a civitas Dei-ben az ‛’az‛ áldozat, ⒍r‛sztus áldozata jelen‛k me’8 , amelyet ma’a az e’y‚áz testesít me’: „A öld‛ város saját kívánsá’a szer‛nt alkot ma’ának ‚am‛s ‛steneket bárm‛ből, akár emberekből ‛s, és ezeknek szol’ál áldozata‛val. A öldön zarándokló mennye‛ ⒘áros v‛szont nem alkot ‚am‛s ‛steneket, mert az ‛’az ⒋sten alkotta őt ma’át, és az e’y‚áz áldozata ⒋stennek - ma’a az e’y‚áz.” (De c‛v‛tate De‛ ⒚⒘⒋⒋⒋, ⑷⑶, Dér ⒍atal‛n fordítása.9 ) ⑷ Au’ust‛nus: Enarrat‛o ‛n ⒒salmos ⑷ A saeculum fo’almáról részletesebben: ⒎ett‛er‛ 198 , valam‛nt ⒏arkus 1970. 7 De c‛v‛tate De‛ ⒋, ⑴ , a De c‛v‛tate De‛ ⒋, ⑴⑴-ben ped‛’ arról ír a ‚‛ppó‛ püspök, ‚o’y az ön’y‛lkossá’ so‚asem a lelk‛ na’ysá’ jele. 8 A kérdésről részletesebben: ⒎ett‛er‛ ⑴00 9 ⒕zent ffi’oston, ⒋sten városáról, ⒋⒘. kötet, ⒍a‛rosz ⒍‛adó, Budapest, ⑴009, 19 old. 6 7⑴ flátható és láthatatlan városfalak menedékében A két városnak a korabel‛ e’y‚áz‚oz és állam‚oz való v‛szonyát sokat v‛zs’álták. ⒐em azonosít‚ató e’y‛kük sem az e’y‚ázzal, sem az állammal, annak ellenére, ‚o’y ez a róma‛ állam már olyan császárok uralmát jelent‛, ak‛k keresztények. A városok ezen a v‛lá’on perplexae et permixtae (összefonódva és összekeveredve) vannak jelen, majd ⒍r‛sztus másod‛k eljövetele és az utolsó ítélet fo’ja eldönten‛, ‚o’y k‛ mely‛k város vé’le’es lakójává vál‛k. Az ‛’azsá’ossá’, amelyet a öld‛ városok és államok elen’ed‚etetlen feltételének tart Au’ust‛nus, akkor majd teljes mértékben, ‛sten‛ ‛’azsá’ossá’ként fo’ja me’‚ozn‛ ítéletét a két városba tartozó állampol’árokról. Ezek m‛nden nép köréből k‛kerül‚etnek, va’y‛s mé’ a barbár ’ótok közül ‛s, va’y más, nem róma‛ népek közül. A barbár betörésektől szenvedő és békére á‚ítozó korabel‛ olvasók számára k‛fejt‛ Au’ust‛nus, ‚o’y a öld‛ békénél fontosabbnak tartja azt a mennye‛ békét, amely a le’ma’asabb sz‛ntű ⒋stennel való ‚armon‛kus e’yütéllésben fo’ me’valósuln‛ (De c‛v‛tate De‛ ⒚⒋⒚. 17), am‛ e’yedül méltó arra, ‚o’y békének nevezzék. Ez a béke az é’‛ város lakó‛ számára az ‛’az‛ boldo’sá’ me’valósulását jelent‛, a‚ol m‛ndenk‛ me’kapja majd a méltó jutalmát a keresztény‛ életéért. ⒈eledve lesznek a öld‛ me’próbáltatások és ⒋sten városát pol’ára‛nak d‛csőítő éneke tölt‛ majd be. A lát‚ató városfalak védelmében és a ré’‛ városvédő ‛stenek erejében reménykedő olvasó‛ számára a ‚‛ppó‛ püspök e’y transzcendens várost mutat be művében, és arra szólítja fel olvasó‛t, reményüket és törekvése‛ket e felé az é’‛ ⒘áros felé ‛rányítsák, ennek a védelmében bízzanak. A De civitate Dei ⒋. ⑵⑵-ban a róma‛ak szemére vet‛, ‚o’y „perdidistis utilitatem calamitatis’ , va’y‛s elfecséreltétek, nem ‚asználtátok k‛ a csapásokban kínálkozó le‚etősé’eket, m‛vel me’ van ’yőződve róla, ‚o’y ⒋sten tervében a történelemre vonatkozóan, amely az ember számára felfo’‚atatlan, az olyan me’próbáltatásoknak és szenvedéseknek ‛s me’van a ma’uk funkc‛ója, m‛nt a ’ótok támadása‛. nrodalom ffi’oston, ⒕zent ⑴00 Isten városáról – De civitate Dei, ⒋. kötet. Budapest: ⒍a‛rosz ⒍‛adó. ffi’oston, ⒕zent ⑴00 ⒍a‛rosz ⒍‛adó. Isten városáról – De civitate Dei, ⒋⒋. kötet. Budapest: ⒈ é vá z óv ö é ffi’oston, ⒕zent ⑴00 7⑵ Isten városáról – De civitate Dei, ⒋⒋⒋. kötet. Buda- pest: ⒍a‛rosz ⒍‛adó. ffi’oston, ⒕zent ⑴00 Isten városáról – De civitate Dei, ⒋⒘. kötet. Budapest: ⒍a‛rosz ⒍‛adó. ffi’oston, ⒕zent ⑴00 Brown, ⒒. ⑴00 ⒍‛ss A. 19⑴ flevelei. ⒉ödöllő: Attraktor ⒍‛adó. Szent Ágoston élete. Budapest: ⒑s‛r‛s ⒍‛adó. A De civitate Dei méltatása. Budapest. ⒊avas ⒎., ⒊e’y‛ ⒙. ⒉y., ⒕zabó E. ⑴00 Római történelem. Budapest: ⒑s‛r‛s ⒍‛adó. ⒎ett‛er‛, ⒉. ⑴00 C‛v‛tas ‛n A’ost‛no, ‛n ⒒arola, ⒕p‛r‛to e ⒘‛ta. Quaderni di lettura biblica ⑷0. 181–⑴ ⒎ett‛er‛, ⒉. 198 Il senso della storia in Agostino d’Ippona. Il saeculum e la gloria nel De civitate Dei. ⒔oma: Borla. ⒎ett‛er‛, ⒉. ⑴00 ⒕acr‛ c‛um c‛v‛tas est, ⒕acr‛ c‛ pa’an‛ e sacr‛ c‛o cr‛st‛- ano nel De c‛v‛tate De‛ d‛ A’ost‛no. Annali di Storia dell’Esegesi 19/ 1⑴7–16 ⒏arkus, ⒔. 1970. Saeculum. History and Society in the Theology of Saint Augustine. Cambr‛d’e: Cambr‛d’e ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. Virtuális és valóságos falak a középkorban ⒊v ⒎á z ó fz égi oeruzsálem épülő falai a Szent nstván-i Intelmek-et továbbgondoló koronázási paláston A városfalakat általában védelm‛ rendszerként szokás számon tartan‛, teljes jo’’al, ‚olott van azért, főként az ó- és középkorban, e’yfajta szakrál‛s értelmük ‛s, amenny‛ben elválasztják e’ymástól a profán külv‛lá’ot valam‛nt a város‛ c‛v‛l‛zác‛ó szent körzetét. Ez a felfo’ás érvényesül pl. az ún. ⒔omulus-le’endában, amelyben az emberáldozattal ‛s ölszentelt városfal e’y ré’‛ ‛ndoeurópa‛ vallás‛ monda szellemében oltalmazza a v‛lá’e’észet képv‛selő ⒔óma ‛sten‛ lénye’ét. ⒏‛ről ‛s van ‛tt u’yan‛s szó? A később‛ ⒔óma öldje a bűn öldje volt e’y ‛dőben. Ezen a ‚elyen székelt u’yan‛s Cacus, ak‛nek neve az ó’örö’ Κακός-ból származott, s ennek me’felelően ma’a volt a me’testesült „⒔ossz” va’y „⒉onosz”, am‛t származása és k‛nézete ‛s k‛fejezett. A kovács‛sten, ⒊ép‚a‛stos aként fél‛’ ember, fél‛’ szatír, ak‛ m‛ndezzel e’yütt e’y olyan ór‛ásként jelen‛k me’ a m‛toló’‛ában, m‛nt ak‛ lán’ot és üstöt ‚ányó for’ószelet árasztott ma’ából, am‛ na’y valószínűsé’’el e’y vulkan‛kus jelle’ű ‛stensé’re utal, ‚‛szen feltételezett lakó‚elye va’y a ⒒alat‛nus-‚e’y barlan’ja volt, va’y ped‛’ az Avent‛nus lábánál lévő üre’. Ez a öld ’yomrában fészkelő ’onosz m‛nt valam‛ alv‛lá’‛ és pokol‛stensé’ természetszerű veszélyt jelentett az ⒋tál‛ában, különösen ⒎at‛umban lakó emberek számára. ⒏ert ‚a elkapott közülük valak‛t, annak levá’ott vérző fejét barlan’ja bejáratánál ü’’esztette k‛. ⒔a’adozó természete mé’ 78 Az égi Jeruzsálem épülő falai… ⒊éraklés/⒊ercules ‛rányában ‛s me’mutatkozott. Am‛kor annak e’y‛k munkája alkalmából ⒉éryón nyáját kellett ⒐yu’atról az Appenn‛n félsz‛’eten át a Balkánra tereln‛e, s a ⒖‛ber‛sen átkelve éppen p‛‚enőt tartott, álmában Cacus k‛fosztotta őt, mert eltulajdonította né’y pár mar‚áját. A szörny ezeket me’tévesztésül farkuknál fo’va vezette és zárta be barlan’jába, ú’y‚o’y a felébredő ‚érós képtelen volt me’leln‛ állata‛t. Azok csak akkor kezdtek bő’ésbe, am‛kor me’érezték, ‚o’y ⒊ercules a nyáj me’maradt részével már újra útra készen áll. A fél‛sten í’y talált rá a Bűn sz‛klába mélyesztett poklára, a‚ol vé’zett a szörnnyel, í’y szabadítva me’ ezt a körzetet a bűntől. A jelenetet ant‛k ábrázolások ‛s me’örökítették, í’y pl. az a bronz medal‛on, amely Anton‛nus ⒒‛us korában előlapján a lopás tényét jelenítette me’, ‚átlapján ped‛’ azt mutatta be, am‛nt a nép el‛smeréssel köszönt‛ a me’szabadító ⒊erculest, ak‛nek lábánál ott van már az élettelen szörnyete’ ( kép)1 . A bűn felszámolása azonban csak ‛de‛’lenesen történ‚etett me’. A ⒎at‛umban élő emberek újból ’yalázatos tetteket követtek el, am‛t Alba ⒎on’a története szemléltet‚et. Az ‛tten‛ k‛rály trónját u’yan‛s elorozta vére, Amul‛us, ak‛ mé’ veszélyessé vál‚ató r‛vál‛sát, ⒎ausust ‛s me’ölette. A ‚atalm‛ szempontból u’yancsak rá veszélyt jelentő ⒔‚ea ⒕‛lv‛át ped‛’ ⒘esta szűznek kényszerítette, ne‚o’y ú utóda‛ le‚essenek, ak‛k v‛sszave‚etnék tőle a k‛rálysá’ot. ⒏‛ndazonáltal a ⒘esta szüzet álmában beárnyé1 ⒎. m‛nde‚‚ez pl.: ⒙erner ⒕c‚ubert, Zur Sage von Hercules und Cacus bei Vergil (Aen. 8,184-279) und Ovid (Fast. I, 543-586), ⒌ournal of Anc‛ent C‛v‛l‛zat‛ons, = ⒌AC, 6, 1991, ⑵7-60. ⒘ö. továbbá: ⒉.⒍. ⒉al‛nsky, The Herakles theme. The adaption of the hero in literature rom Homer to the 20th century, 197⑴; ⒙. Burkert (ford. ⒌o‚n ⒔a an), Greek Religion ⒝erdet‛le’: ⒉r‛ec‚‛sc‚e ⒔el‛’‛on des arc‚a‛sc‚en und klass‛c‚en Epoc‚e »], ⒑xford, Blackwell, 198⑷ (az eredet‛ német k‛adás: 1977), ⑴08-⑴11; A.⒔. ⒊ope ⒏oncr‛e , The illustrated Guide to Classical ffiythology, A‛rone, 199⑴; ⒖‛mot‚y ⒉antz, Early Greek ffiyth, ⒌o‚ns ⒊opk‛ns ⒗n‛vers‛ty ⒒ress, 199⑵, ⒋, ⑵7⑶-⑶66; ⒒. ⒉r‛mal, Dictionnaire de la mythologie grecque et romaine, Paris, ⒒resses un‛vers‛ta‛res de ⒈rance, coll. «⒉rands d‛ct‛onna‛res», 1999 (19⑷11), ‛tt a ⒊éraclès címszó 187-⑴0⑵; ⒏. C. ⒊owatson (szerk.), Dictionnaire de l’Antiquité, ⒔obert ⒎a ont, 199⑵ (az eredet‛ an’ol k‛ad., ⒑xford, 1989) ; ⒛. Bonnefoy (szerk.), Dictionnaire des mythologies et des religions des sociétés traditionnelles et du monde antique, ⒈lammar‛on, 1999, ⒋-⒋⒋,. (a ⒊éraclès címszó ⒐. ⒎oraux-tól, ⒋, 9⑶⑶9⑷⑷) ; ⒊e‛nr‛c‚ ⒍laus, Arbeiten mit Herkules. Zur Figur und zum Problem des Heros. Antike und moderne Formen seiner Interpretation und Instrumentalisierung, Da‚lemer ⒘orlesun’en ⒕troemfeld/⒔oter ⒕tern, ⒈rankfurt ⑴006; C. ⒕éd‛llot, fla quête du soi : les douze travaux d’Hercule, Dervy, ⑴007 (ez a munka a ⒊éraklés-értelmezés e’észen más vonalát követ‛, m‛nt a‚o’y m‛ tettük); ⒙olf’an’ Denz‛n’er, Die zwölf Aufgaben des Herakles im Tierkreis. Der zeitlose Entwicklungsweg des ffienschen, ⒐euau ., Ed‛t‛on ⒗ranos, ⒙ackersber’ ⑴00 ⒈ é vá z óv ö é 79 kolta ⒏ars ‛sten, ak‛től ‛kre‛ születtek: ⒔omulus és ⒔emus. A trónb‛torló ezektől ma’ától értetődően me’ akart szabaduln‛, s ezért parancsot adott a ’yermekek elveszejtésére. ⒏‛vel azonban a ⒖‛ber‛s k‛áradt, a szol’ák nem tudták belevetn‛ az ‛kreket, ak‛ket í’y a partra k‛zúduló folyó me’kímélt. A bűnt ‛lyen módon el‚árító ⒖‛ber‛s képét a vallástörténet ma jo’’al értelmez‛ ú’y, ‚o’y ‛tt valójában az ószövetsé’‛ azon vízözön történet me’‛smétléséről van szó, amelyben e’y, a ⒉‛l’ames eposzban sz‛ntén fellel‚ető ‚a’yománnyal össz‚an’ban, ⒋sten szörnyű büntetést mért az emberekre bűne‛k m‛att. ⒏‛után azonban az ár ezt a szennyet lemosta, me’semm‛sítve a me’előző vétkes nemzedéket ‛s, az Úr szol’ájának, ⒐oénak a közvetítése révén a bárkájában me’mentett élőv‛lá’ révén színre lép‚et e’y újabb, ‛mmár t‛sztább ’enerác‛ó (⒉en., ⑵-6). ⒏‛ndez már a zs‛dósá’ körében ‛s számos értelmezést kapott, amelyben keveredtek a teoret‛kus elemek és a ’yakorlat‛ problémák ‛ll. az alle’or‛kus ‛nterpretác‛ók, amelyek sorában mé’ az az elképzelés ‛s me’talál‚ató volt, ‚o’y a bárka voltaképpen az ember‛sé’nek salust, üdvössé’et kínáló E’y‚ázat jelképezné. ⒊o’y ez a me’oldás ⒐a’y ⒍onstant‛n esetében sem volt k‛zár‚ató, arra többek közt az ‛s utal‚at, ‚o’y Euseb‛os e’y ‚elyen arról beszél, m‛szer‛nt a róma‛ császár által ‛rányított un‛verzum e’y ‚ajóként akként volt kormányozva, m‛nt am‛kor e’y ‚ozzáértő kormányos tartja kezében a jármű ‚aladását (⒘C, ⑶, 1⑶, 1). Í’y történ‚etett, ‚o’y ⒋stene szol’álata révén, az uralkodó az összes néppel me’‛smertet‚ette a béke édessé’ét, m‛ként azt m‛nd az ant‛k „aranykor” le’endák, m‛nd a b‛bl‛a‛ „mennye‛ ⒌eruzsálem” látomások ú’ysz‛ntén í’érték. Ezzel vál‛k ért‚etővé az ‛s, ‚o’y az elvé’zett ‛mák u’yancsak valamenny‛en az állam javát szol’álták. De az í’y feltáruló me’t‛sztulás‛ történet nemcsak a keresztények számára nyújtott a szent szöve’ekből lekódol‚ató üzenetet, ‚anem azoknak ‛s, ak‛k a ré’‛ róma‛ ‛rodalm‛ ‚a’yományokon nevelkedtek fel. A kutatás már ré’ebb ‛dő óta fel ’yelt arra a körülményre, ‚o’y a trónb‛torló által bűnös módon ‚alálra k‛tett később‛ városalapítókat, ⒔omulust és ⒔emust a k‛áradt ⒖‛ber‛s k‛öntésébe ‚elyezték el, s az ‛krek éppen ezáltal tudtak me’meneküln‛, akárcsak a ⒐oé féle bárka me’t‛sz- tult túlélő‛⑴ . A róma‛ m‛toló’‛ában ‛s me’volt te‚át az a me’t‛sztulás‛ és újjászületés‛ történet, amely a vízözön-történetben ‛s jelen van. Ennek nyomán le‚etett azután azt az elképzelést ‛s me’alapozn‛, ‚o’y annak ‛dején ⒔omulus me’nemesült nemzedéke ⑴ Erre a le‚etsé’es összeü’’ésre már ré’ebben fel‚ívták a ’yelmet, vö. Ala‛n ⒏eurant, Romulus, jumeau et roi. Aux fondements du modèle héroïque, ⒔evue Bel’e de ⒒‚‛lolo’‛e et d ⒊‛sto‛re, 78/1, ⑴000, Ant‛qu‛te – ⒑ud‚e‛d, 61-88 (tovább‛ bősé’es ‚‛vatkozással). 80 Az égi Jeruzsálem épülő falai… tudta k‛alakítan‛ azt a ‚ajdan‛ c‛v‛l‛zált ⒔ómát, amely csak később lett a po’ány bűnök martaléka. ⒕ ezért szorult rá később ⒍r‛sztus me’váltó közbelépésére, ak‛nek a m‛ssz‛óját – m‛nt jól tudjuk – ezere’yszáz évre rá ⒐a’y ⒍onstant‛n töltötte be a keresztény e’y‚áz támo’atásával in signo crucis Christi vincens, ak‛ éppen 1700 éve szorította bele a ⒖‛ber‛s ‚ulláma‛ba ⒏axent‛us po’ány ‚ada‛t. ⒋tt azonban na’yot u’rottunk ‛dőben előre. ⒕zempontunkból ‛tt most az a fontos, ‚o’y a vízözön révén az előző nemzedék vétkétől me’szabadult újabb nemzedék m‛re volt azután képes. ⒏‛nt tudjuk: ⒔ómában az alapító ‛krek által létre‚ozott város, az Urbs szent körzetnek számított, amelyet éppen a városalapító ⒔omulus alakított k‛ e’y etruszk jelle’ű és etruszk papok által lebonyolított szertartás keretében, m‛után az É’ ‛stene, ⒋upp‛ter erre őt madárjóslattal (auspicium) feljo’osította. A v‛lá’m‛ndensé’et (mundus) jelképező ezen szent körzetet szakrál‛s ‚atár (pomoerium) és városfal (moenia) övezte, mely utóbb‛ sz‛ntén szent és sért‚etetlen volt, m‛ként azt az alapító öccsének, ⒔emusnak a mondabel‛ sorsa ‛s mutatja, ak‛ életével zetett a falnak szóban és tettle’ elkövetett me’’yalázásáért, semm‛ssé téve ‛lyen módon ⒊ercules korább‛ cselekedetének eredményét ‛s. A t‛sztasá’nak említett állapotát valójában ⒔omulus állította ‚elyre, am‛kor létre‚ozta a barbár v‛lá’ot k‛szorító szent róma‛ falak között me’épülő ama róma‛ c‛v‛l‛zác‛ót, amely m‛nte’y körülfonta azt a szent barlan’ot, a‚ol a korább‛ ’enerác‛ó vétke‛től me’szabaduló új romulus‛ nép képes volt életét me’menten‛ és tartóssá tenn‛. Ez a ‚íres palat‛nus‛ barlan’, a ⒎upercal, u’yan‛s éppensé’’el nem me’mételyező erővel bírt, ‚anem t‛szta forrásvízzel rendelkezett, s í’y valósá’’al templomként adott oltalmat ⒔óma alapító népének me’teremtésé‚ez és életben tartásá‚oz, ‚‛szen mellette ott állt mé’ az a na’y‚írű ü’efa ‛s, a cus Ruminalis, amely nevét valószínűle’ nem ‛s ma’ának a ⒔óma va’y ⒔omulus elnevezésnek köszön‚et‛, ‚anem e’y a szoptatásra utaló szótőnek. ⒏‛ndenesetre, ‚o’y ‛tt a romulus‛ városfalakon belül menny‛re e’y szent körzetről, valósá’os templomról kell beszéln‛, azt me’erősítette a flupercal újból‛ ölfedezése. Erre né‚ány évvel ezelőtt ú’y bukkantak rá a ré’észek, m‛nt e’y forrásszentélyre, azaz nymphaeumra ( kép)⑵ . ⒏‛ndez ped‛’ e’yütt vé’ső soron azt je- lentette, ‚o’y a szent ‚atártól övezett ⒔óma városa fala‛ révén ú’y vált el a falon kívül eső területektől, m‛nt a‚o’y a termékeny c‛v‛l‛zác‛ó zárja k‛ ma’ából az embert pestisként fenye’ető terméketlen barbársá’ot, amelynek ártó ‚atásától ⒔óma e’y évenként ⑵ ⒘ö. A. Carand‛n‛, con D. Bruno, fla casa di Augusto. Dai flupercalia al Natale, ⒎aterza, ⒔oma-Bar‛, ⑴008 ⒈ é vá z óv ö é 81 me’tartott me’t‛sztító körmenetben ‛’yekezett me’szabaduln‛. Ez volt a flupercalia ünnepe, amelyen ⒍r. e. ⑶⑶-ben ú’y kínálták fel a dictator Caesarnak a d‛adémot, m‛nt ak‛ ‛sten‛ erejénél fo’va ma’a ‛s képes lesz ⒔ómát me’szabadítan‛ a korább‛ pol’ár‚áborúk járványszerű bűne‛től. De ‚asonló elképzeléssel találkozunk az Ószövetsé’ben ⒌eruzsálemmel összeü’’ésben ‛s. ⒏a’a u’yan‛s ez a városme’jelölés m‛nden b‛zonnyal a kánaán‛ták ⒕‚alem va’y ⒕‚al‛mu ‛stenének kultuszával ü’’ össze. Ez e’y na’yon népszerű ‛stensé’ volt a nyu’at‛ sém‛ népek pant‚eónjában, ak‛ a „teremtést”, a „k‛merít‚etetlensé’et” valam‛nt a „lenyu’vó napot” jelképezte, ‚o’y később a „béke” értelmet adják nek‛. Í’y a ⒌eruzsálem elnevezés eredet‛le’ m‛nden b‛zonnyal anny‛t jelentett m‛nt a ⒕‚alem által va’y a ⒕‚alem oltalma alatt alapított város m‛nt valósá’os kultusz‚ely, amely azután később valóban ott‚ont adott a zs‛dósá’ összetartó szent templomának: az első és a másod‛k jeruzsálem‛ szentélynek, mely utóbb‛t azután a ‚ódító ⒔óma semm‛sített me’. Az m‛ndenesetre e’yértelműen ‛’azol‚ató, ‚o’y az Ótestamentumban ⒌eruzsálem ú’y jelen‛k me’ m‛nt ⒋stentől me’áldott és védett ‚ely, s e’yúttal k‛rály‛ szék‚ely, amelyet már a próféták ‛s eszk‚atolo’‛kus me’v‛lá’ításba ‚elyeztek, s í’y lett a majdan‛ ⒏ess‛ásnak ‛s az uralm‛ központja. Ezen tradíc‛óra építve ny‛lvánította k‛ az újszövetsé’‛ ⒌ános-féle Jelenések fiönyve a ⒍r‛sztus másod‛k eljövetelével összeü’’ő „é’‛ ⒌eruzsálem” eszméjét, amelyet azután a keresztény értelmezés ⒔óma és ⒌eruzsálem betetőzéseként fo’ott fel. ⒌ános evan’el‛sta részletes leírást ‛s ad erről a mennye‛ lak‚elyről, amely tele van drá’akövekből és aranyból alkotott épületekkel, amelyek ‛sten‛ fényben ra’yo’nak, s í’y természetesen olyan v‛lá’ról van ‛tt szó, a‚ol csak bűntelenek él‚etnek. A‚o’y a ⒕zent ⒋stván ⒖ársulat által k‛adott B‛bl‛afordításban találjuk: „A város falának alapköve‛t m‛ndenféle drá’akő ékesítette: az első alapkő jásp‛s, a másod‛k zafír, a ‚armad‛k kalcedon, a ne’yed‛k smara’d; az ötöd‛k szárdon‛x, a ‚atod‛k karneol, a ‚eted‛k kr‛zol‛t, a nyolcad‛k ber‛ll, a k‛lenced‛k topáz, a t‛zed‛k kr‛zopráz, a t‛zene’yed‛k jác‛nt, a t‛zenketted‛k amet‛szt. A t‛zenkét kapu t‛zenkét ’yön’y volt, a kapuk m‛nde’y‛ke e’y-e’y ’yön’yből, és a város utcája színarany, m‛nt az átlátszó üve’… A népek odav‛sz‛k d‛csősé’üket és t‛szteletüket, t‛sztátalanok ped‛’ nem jutnak be oda, sem olyanok, ak‛k utálatossá’ot va’y ‚azu’sá’ot cselekszenek: ‚anem csak azok, ak‛k be vannak írva a Bárány életkönyvébe.” 8⑴ Az égi Jeruzsálem épülő falai… ⒋tt a „⒌elenések könyvé”-ben az é’‛ ⒌eruzsálemnek mé’ né’y fala van, akárcsak általában az ókor‛ városoknak, többek közt a ⒔omulus által alapított urbsnak ‛s, amelyet ennek me’felelően Roma quadrata-nak ‛s neveztek, bár ‛tt a jelző a né’y é’tájnak me’felelő elrendezésre ‛s utalt, amenny‛ben – m‛nt láttuk – ⒔óma az e’ész öldkereksé’ me’testesítője ‛s volt. ⒍ésőbb azonban a keresztények már ú’y ’ondolták, ‚o’y a mennye‛ város valójában már ⒔óma és ⒌eruzsálem ötvözete, s ennek me’felelően jött létre a nyolcszö’letű mennye‛ város elképzelése, mely a vicarius Dei-ként, va’y‛s „⒋sten ‚elytartójaként” fellépő na’y uralkodók révén már ‛tt a öldön ‛s me’talál‚atja a ma’a előképét. Erre való utalást talál‚atunk m‛nd ⒐a’y ⒍ároly okto’onál‛s aac‚en‛ kápolnájában, m‛nd ⒋. ⒑ttó „⒔e‛c‚skrone”-jában, amely a ⒐émet-⒔óma‛-⒕zent-B‛rodalom kult‛kus jelképévé lesz (⑵- képek)⑶ . ⒎átnunk kell, ‚o’y a keresztény ma’yar állam‛sá’ me’teremtője, ⒕zent ⒋stván ‛s átvesz‛ a vicarius Dei-nek ezt a koncepc‛óját, m‛ként az az „⒋ntelmekből” e’yértelműen k‛v‛lá’l‛k. Ezzel e’yütt azonban feltűn‛k nála a mennye‛ ⒌eruzsálem eszméje ‛s, mé’ped‛’ sz‛ntén abban a formában, ‚o’y szerencsés uralkodás mellett u’yancsak le‚etősé’ nyíl‛k a öld‛ előkép me’valósítására. Ennek létre‚ozása fo’almazód‛k me’ kép‛ formában a székesfe‚érvár‛ m‛seru‚án, a később‛ koronázás‛ paláston, amelyen ott formálód‛k ’ondos és ür’e kezek munkája nyomán a „mennye‛ ⒌eruzsálem” öld‛ beteljesítése, amely az utódra, ⒋mrére vár m‛nt ⒍r‛sztus öld‛ képv‛selőjére ( kép). 1018-tól ⒋stván me’ny‛totta az orszá’ kapu‛t a jeruzsálem‛ ⒕zent ⒕ír‚oz vezető zarándokút számára, m‛után ez le‚etővé vált a ma’yar-b‛zánc‛ me’e’yezés révén, mely le‚etősé’et kínált a Balkánon keresztülvezető utazások lebonyolítása számára. Ennek a zarándokútnak e’yébként már a ⒍r. u.-‛ századtól me’volt az előzménye, va’y‛s annak a ⒐a’y ⒍onstant‛nnak a b‛rodalmán belül, ak‛ben ⒋⒋. ⒕z‛lveszter és kortársa‛ az Európa-’ondolat le’na’yobb előfutárát és me’valósítóját látták. ⒏ost ez a ⑶ Am‛ a ⒐a’y ⒍ároly-féle ⒌eruzsálem imitatio-t ‛llet‛, l. pl. ⒌ean ⒈av‛er, Charlemagne, ⒒ar‛s, ⒈ayard, 1999, ⑶9⑷ skk. és pass‛m; a ⒔e‛c‚skronéval összeü’’ésben m‛ndmá‛’ na’y értékű és tanulsá’os ez a mű: ⒒. E. ⒕c‚ramm: Herrschatszeichen und Staatssymbolik. Beiträge zu ihrer Geschichte vom 3. bis zum 16. Jahrhundert. ⑵ Bände. ⒊‛ersemann, ⒕tutt’art 19⑷⑶–⑷6 (⒕c‚r‛ten der ⒏onumenta ⒉erman‛ae ⒊‛stor‛ca 1⑵; vö. mé’: ⒔e‛n‚art ⒕taats: Theologie der Reichskrone. Ottonische „Renovatio Imperii” im Spiegel einer Insignie. ⒊‛ersemann, ⒕tutt’art, 1976 (⒏ono’rap‚‛en zur ⒉esc‚‛c‚te des ⒏‛ttelalters 1⑵); ⒔e‛n‚art ⒕taats, Die Reichskrone. Geschichte und Bedeutung eines europäischen Symbols. ⒘anden‚oeck und ⒔uprec‚t, ⒉ött‛n’en, 1991; ⒉unt‚er ⒉. ⒙olf, Die Wiener Reichskrone. ⒍unst‚‛stor‛sc‚es ⒏useum… , ⒙‛en, 199⑷, (⒕c‚r‛ten des ⒍unst‚‛stor‛sc‚en ⒏useums 1). ⒏a’yar részről l. pl. Darkó ⒌enő, „Regnum Imperiale” – ffiegjegyzések az „Intelmek” irályeszméjéhez, ⒊⒎⒖⒉⒎, 1, ⑴01⑵, 66 skk. ⒈ é vá z óv ö é 8⑵ ‚a’yomány újra éledt, és a ⒐yu’at zarándoka‛ ‛smét na’yobb b‛ztonsá’ban utaz‚attak ⒍elet felé az ‛mmár Európába beta’olódott ⒏a’yarorszá’on keresztül. Ezt ⒋stván azzal ‛s ‛’yekezett tudatosan előmozdítan‛, ‚o’y m‛nd a félúton, ⒍onstant‛nápolyban, m‛nd a célállomásban, ⒌eruzsálemben felállított e’y-e’y zarándok‚ázat, m‛ként arról ⒕zent ⒋stván le’endá‛ adnak me’bíz‚atóan ‚írt, köztük pl. a ⒊artv‛’-féle. A rank öldről érkező zarándokok különösen jóleső érzéssel ’yeltek fel a ma’yar k‛rály ’ondos vendé’látására az orszá’on keresztül vezető útjuk során⑷ . ⒏‛ndennek szín‚elye ped‛’ éppen ⒕zékesfe‚érvár volt, a‚ová 1018 tájékán ⒋stván áttetette Eszter’omból d‛naszt‛kus központját, m‛nden b‛zonnyal éppen azért, ‚o’y ez a város ‚atalm‛ centrumként jobban bekerüljön az új, e’yetemes ‛’énnyel fellépő Európa vérker‛n’ésébe. ⒏‛nt a koronázás‛ palást ezt a nézetet alátámasztja, az apostol‛ ma’yar uralkodó ebben a központban ’ondolta a, ⒋mre révén me’valósuln‛ a ma’yar k‛rálysá’ révén azt az é’‛ ⒌eruzsálemet ebben a öld‛ v‛lá’ban, m‛nt amelynek elérése céljából a ⒕zent ⒕ír‚oz tartó zarándokok a ⒕zent ⒈öldre ‛’yekeztek, ak‛k alakját e’yesek a fe‚érvár‛ casulán ‛s fel‛smern‛ vél‛k (9- kép). Érdekes azonban me’említen‛, ‚o’y a koronázás‛ palást ábrázolása a ma’a 1⑴ kapus ⒌eruzsálemével ‛nkább a jános‛ Apokalyps‛s („⒌elenések könyve”) né’y falú, ám t‛zenkét kapujú szent orszá’ára látsz‛k v‛sszautaln‛, nem ped‛’ az aac‚en‛ szentély va’y a ⒔e‛c‚skrone okto’onál‛s elrendezésére. Ez talán ⒋⒋. ⒊enr‛k elképzelése‛vel rokonít‚atja ‛nkább ⒕zent ⒋stván felfo’ását ( - kép), ak‛ ⒊enr‛k nővérét, ⒉‛zellát vette felesé’ül, s ak‛nek sz‛ntén volt része a székesfe‚érvár‛ székese’y‚áz me’teremtésében. Ennek a kultusz‚elynek a felszentelésénél ‚asználták azt a m‛seru‚át, amelyen ⒋stván és felesé’e ’yermeke, ⒋mre szemmel lát‚atóla’ ú’y tűn‛k fel m‛nt a jövendő vicarius Dei, ak‛t ‛lyen módon m‛nte’y vár az épülő „⒏ennye‛ ⒌eruzsálem” ekkor mé’ öld‛nek elképzelt változata m‛nt e’y beteljesülő orszá’ és b‛rodalom ( ⑷ kép)6 . ⒏‛nde‚‚ez l. többek közt: ⒊avas ⒎., A Szent István-i Intelmek mint a teokratikus keresztény monarchia eszményének úttörő jelentőségű metaforikus műfaji megszólaltatása, ⒋t⒍, 116, ⑴01⑴, ⑵6⑵-⑵79 – tovább‛ szak‛rodalommal. 6 ⒎. ‚ozzá a korább‛ szak‛rodalomból pl. ⒖ót‚ E., István és Gizella miseruhája, ⒕zázadok, 1⑵1, 1997, ⑵-7⑶, majd később: ⒗ő., A magyar koronázási jelvényekről, ‛n: ⒕zent ⒍orona-konferenc‛a, ⑴00 dec. ⑷, Az „Ele‛nk – ⒏a’yar őstörténet” folyó‛rat melléklete, (Őstörténet‛ ⒈üzetek 7), ⒐apkút ⒍‛adó, ⑴009, ⑶-18 (tovább‛ ‛rodalommal). 8⑶ Az égi Jeruzsálem épülő falai… nllusztrációk 1. kép: mercules és hacus fntoninus uius korabeli bronz medálon 2. kép: f Lupercal barlang az fugustus kori átalakítás után ⒈ é vá z óv ö é 8⑷ 3-4. kép: fz aacheni dóm oktogonális kápolnája mint az Égi oeruzsálem megjelenítése 5-6. kép: f német-római „Reichskrone”, amelynek nyolcszögletűsége szintén a rennyei oeruzsálemre utal a felkent uralkodóval, iávid királlyal együtt 86 Az égi Jeruzsálem épülő falai… 7. kép: fz „Égi oeruzsálem” nn. menrik felesége, punigunda uralkodói palástján 8-9. kép: nn. menrik ún. „hsillagpalástja”, amely ugyancsak a német-római császári hatalom kozmikus jellegét hangsúlyozza ⒈ é vá z óv ö é 87 10-11. kép: f székesfehérvári casula, a későbbi koronázási palást az épülő mennyei oeruzsálem ábrázolásával mint a ragyar pirályság eszményével (a fenti képen ennek egy részlete kinagyítva látható) 88 Az égi Jeruzsálem épülő falai… 12. kép: f villáskereszten nmre herceg alakja prisztus ábrázolásai alatt úgy tűnik fel mint lehetséges vicarius Dei, aki a hajdani Augustus-ok örökébe léphet, kiteljesítve az apja által megkezdett országépítést ⒊ vá ⒜ porszakhatár volt-e 1514 a parasztság történetébend gevezetés A történelem korszakolása főként köztörténet‛ események‚ez kötődő történetíró‛ konstrukc‛ó. Az azonban kétsé’telen, ‚o’y a történelemben vannak/voltak olyan eseményekeseménysorok, amelyek jelentős változást ‛déztek elő, és ‚a nem ‛s e’y‛k napról a más‛kra, de „rendszerváltozást” eredményeztek. Az e’yetemes történet‛ korszakolásokban – őskor, ókor, középkor, újkor, újabban kora újkor és újkor, le’újabb kor, más néven jelenkor va’y modernkor – történetíró‛ konszenzus mutatkoz‛k, de vannak e’ymástól eltérő álláspontok, különösen a kora újkor-újkor kezdő és záró akkordja között, ‛ll. a jelenkor kezdő dátuma tek‛ntetében. A korszak‚atárok többny‛re sz‛mbol‛kus dátumok‚oz kötődnek. A ma’yar történelmet ‛s fel szoktuk osztan‛ na’yobb korszakokra, ny‛lván ez e’y belső kronoló’‛a, am‛ elnevezésében ‛’en, a dátumokat tek‛ntve v‛szont eltér az e’yetemes korszak‚atároktól. Elé’, ‚a csak a középkor vé’ének tek‛ntett mo‚ács‛ csatára (1⑷⑴6) ’ondolunk, szemben az e’yetemes középkor vé’ének tek‛ntett 1⑶9⑴-vel. ⒏‛nden korszakolás v‛tat‚ató, érvek és ellenérvek sorakoztat‚atók fel e’y-e’y kezdő és záró dátum mellett va’y ellen. ⒊a nem ‛s anny‛ra karakteresen, m‛nt a köztörténetet, a paraszt‛ társadalom történetét ‛s le‚et korszakoln‛. A jobbá’ysá’ történetében, az úrbérrendezés és az 18⑶8-as 90 fiorszakhatár volt-e 1514 a parasztság történetében? jobbá’yfelszabadítás mellett a Dózsa ⒉yör’y vezetésével lezajlott parasztfelkelést szoktuk korszak‚atárnak tek‛nten‛. ⒍étsé’telen, ‚o’y az 1⑷1⑶-es parasztfelkelés‚ez mér‚ető paraszt‛ me’mozdulásra a ma’yar történelemben nem került sor. ⒈elvetőd‛k a kérdés, ‚o’y valóban ‚atárkőnek tek‛nt‚ető-e a parasztsá’ történetében, változott-e anny‛ra a parasztsá’ sorsa 1⑷1⑶ után, ‚o’y ezt állít‚assuk. ⒌elen tanulmányban erre keresek választ a témával fo’lalkozó történészeket se’ítsé’ül ‚ívva. Történetírók 1514-ről ⒕okan fo’lalkoztak a paraszt‚áború történetével, nem célom, ‚o’y ebben a munkában 1⑷1⑶ teljes ‚‛stor‛o’rá a‛ áttek‛ntését adjam.1 Azokat a műveket ‛dézem, amelyek témám szempontjából relevánsak, amelyek önkéntelenül ‛s választ adnak arra a kérdésre, ‚o’y 1⑷1⑶ korszak‚atár volt-e a parasztsá’ életében va’y sem. A szerzőket le’’yakrabban szó szer‛nt ‛dézem és nem a saját szava‛mmal adom v‛ssza ’ondolata‛kat, mert nemcsak azt tartom fontosnak, ‚o’y m‛t írtak, ‚anem azt, ‚o’yan. A k‛e’yezés után‛ történetírásban éppen ú’y, m‛nt a két v‛lá’‚áború között va’y 19⑶⑷ után a paraszt‚áborút sorsfordítónak tek‛ntették. A különböző korszakok történetírása között vannak e tek‛ntetben ‛s me’közelítésbel‛ különbsé’ek, de ‚o’y méröldkőnek tek‛ntették, az e’észen b‛ztos. A felkelés első történet‛ leírása‛ a felkeléssel e’y ‛dőben keletkeztek va’y le’öljebb né‚ány évt‛zeddel az esemény után, ‚osszú ‛de‛’ ezen század‛ munkák formálták a történetíró‛ ’ondolkodást, ezen munkák toposza‛ öröklődtek az utókorra. ⒖udományos ‛’ényű munkák – e téma kapcsán ‛s – a századtól keletkeztek. ⒊orvát‚ ⒏‛‚ály, ⒏árk‛ ⒕ándor önálló munkákat szántak a kérdésnek, ⒈raknó‛ ⒘‛lmos a m‛llenár‛s ⒏a’yarorszá’ történetében írt róla a me’felelő ‚elyen, a század elején Acsády ⒋’nác jobbá’ysá’történet‛ mono’rá ájában külön fejezetben ír a paraszt‚áborúról. ⒊orvát‚ ⒏‛‚ály l‛berál‛s nemes‛ szemlélettel nyúlt a témá‚oz, nála e’yértelmű a sz‛mpát‛a az elnyomott jobbá’yok ‛ránt. Ő e’yértelműen korszak‚atárnak tek‛ntette az eseményt, amelynek a következménye, ‚o’y a parasztsá’ „századok‛’ tartandó sanyarú szol’asá’ba vettetett” (⒊orvát‚ 1986: 1 adja. ). A parasztfelkelés leverését követő orszá’’yűlésen a A Dózsa-féle parasztfelkelés ‚‛stor‛o’rá a‛ áttek‛ntését e’y közel jövőben me’jelenő tanulmányom ⒈ é vá z óv ö é 91 jobbá’ysá’ „me’fosztatott m‛nden státuspol’ár‛ jo’tól, m‛nden szabadsá’tól, urának tulajdonképpen‛ mar‚ájává alacsonyítván s barmával e’yütt annak öldé‚ez b‛l‛ncseltetvén.” (⒊orvát‚ 1986: ⑵ ). ⒖e‚át szer‛nte a jo’fosztottsá’, a rö’‚öz kötés maradandó károkat okozott nemcsak a jobbá’ysá’nak, ‚anem az orszá’ e’észének. ⒈raknó‛ ⒘‛lmos véleménye jelentősen nem tér el a ⒊orvát‚ ⒏‛‚ályétól. ⒏árk‛ ⒕ándor két könyvet ‛s szentelt a paraszt‚áborúnak. ⒈őként az ő műve örökítette tovább a ‚uman‛sta történetírás toposza‛t, Dózsa ce’léd‛ beszéde, am‛ről tudjuk, ‚o’y nem ‚an’zott el és ⒊orvát‚ ⒏‛‚ály mé’ nem írt róla, ⒏árk‛ után terjedt el a történetírásban és a köztudatban. Dózsát ⒍ossut‚ ⒎ajossal állítja pár‚uzamba. ⒏árk‛ ⒕ándor szer‛nt ⒏o‚ács e’yenes következménye volt a parasztfelkelésnek, a me’torlás ⒏o‚ács felé ‛ndította az orszá’ot, u’yan‛s a parasztsá’ nem volt érdekelt a ‚onvédelemben. (Ezt a véleményt többen ‛s osztják, például ⒏olnár Er‛k és Elekes ⒎ajos ‛s az 19⑶⑷ után‛ történetírásban.) ⒏árk‛ ‛déz‛ az orszá’’yűlés törvényc‛kke‛t, majd ezt írja: „… öldesura‛knak k‛záróla’os és örökös szol’á‛ le’yenek, … s ezzel a szerencsétlen ⒚⒋⒘. para’rafussal kezdőd‛k ⒏a’yarorszá’ban – a török ‚ódítás kora. ⒘é’ső elemzésben ‛’azán ‛de jutnánk. A nemzet zömének a közü’yek ‛ránt való elfásulását oly ’yorsan követte ⒐ándorfe‚érvár eleste, a mo‚ács‛ csata, Budának török kézre jutása és m‛nden, m‛ ezzel összeü’’: az erkölcs‛, szellem‛ és anya’‛ téren századok‛’ tartó aléltsá’, – ‚o’y a természetjo’’al ‛s ellenkező törvénycz‛kk vé’zetes ‚atása ‛ránt fájdalom, kétsé’ünk nem le‚et.” (⒏árk‛ 191⑵: ⑷ ) „… ‚a 1⑷⑶7-ben és 1⑷⑷6-ban a törvény‚ozás v‛sszaállította ‛s (elvben) az 1⑷ előtt‛ állapotokat, valósá’’al csak a ⒚⒋⒚. század adta v‛ssza a jobbá’yunk ember‛ méltósá’át.” (⒏árk‛ 191⑵: ⑷ ) ⒊o’y menny‛re méröldkőnek tartja 1⑷1⑶-et, azt az ‛s mutatja, ‚o’y könyvében a me’torló orszá’’yűlést tár’yaló ⒚⒚⒚⒋⒋. fejezet a „⒘ae v‛ct‛s!” címet v‛sel‛. Acsády ⒋’nác ‛s e’yértelműen korszak‚atárnak tek‛ntette az 1⑷1⑶-es eseményeket, sőt ő ‛s összeü’’ést látott a ü’’etlen állam szétesése és a paraszt‚áború között: „⒏‛kor az állam a töme’eket rabszíjra üzette, k‛ölte belőlük az anyaöld‚öz való ra’aszkodás… érzetét … nem a véletlen, ‚anem a dol’ok természetes fejlődése okozta, ‚o’y a munkásosztály rablánczra üzését nyomon követte az önálló ⒏a’yarorszá’ összeomlása, mely nem ‛s támadt fel m‛ndadd‛’, mí’ 18⑶8-ban azon eszméket törvénybe nem ‛ktatta, melyeket a parasztok részben már 1⑷1⑶-ben küzdöttek.” (Acsády 1908: ⑴0 ). 9⑴ fiorszakhatár volt-e 1514 a parasztság történetében? ⒕zekfű ⒉yula ú’y vélte, a me’torló orszá’’yűlésen „felállították az 18⑶8-‛’ tartó vas választófalat ma’yar és ma’yar között”, ⒙erbőczy ⒊ármaskönyve ped‛’ k‛mondta a perpetua rust‛c‛tast, az örökös jobbá’ysá’ot. (⒕zekfű 19⑵6: ⑷8 ) ⒕zabó ⒋stván a parasztsá’ történetének le’‛smertebb kutatója volt, az elődöknél sokkal árnyaltabban látta a parasztsá’ ‚elyzetét, az 1⑷1⑶-es eseményeket ‛s. ⒏í’ rajta kívül sz‛nte m‛ndenk‛ (az 1970-es évektől kezdve változ‛k ez az álláspont) a parasztsá’ sanyarú ‚elyzetében látta az okát a felkelés k‛robbanásának, add‛’ ő ‛nkább a közállapotok romlását, a lelk‛ tényezőket ‚an’súlyozta. ⒕őt leírta, ‚o’y 1⑷1⑶ után sokkal elnyomottabb volt a jobbá’ysá’, m‛nt előtte, mé’sem került sor ‚asonló erejű me’mozdulásra. ⒘‛szont ebből az ‛s k‛derült, ‚o’y ú’y vélte, 1⑷1⑶ után nőttek a ter‚ek, az orszá’’yűlés k‛mondta a rö’‚öz kötést, am‛t utóbb feloldottak u’yan, de az örökös jobbá’ysá’ rendszere k‛épült ⒏a’yarorszá’on (⒕zabó 19⑶0: ⑴9-⑵ ). Az 19⑶⑷ után‛ történetírásban, az 19⑶8 után vé’re‚ajtott pol‛t‛ka‛ fordulat változásokat ‚ozott, ‚osszú ‛de‛’ a marx‛sta történet lozó a szélsősé’es változata terjedt el, am‛ a társadalmat e’ymással „anta’on‛szt‛kus” ellentétben álló osztályokból képzelte felépüln‛. E szer‛nt a köztük lévő feszültsé’ek ‛dőnként felkelésekben, forradalmakban ny‛lvánulnak me’, amelynek során az elnyomott osztály lázad fel elnyomó‛val szemben. Ezért vélte ú’y ⒏olnár Er‛k, ‚o’y Dózsáék a feudál‛s osztályrendet akarták me’szüntetn‛ (⒏olnár 19⑶ ). Elekes ⒎ajos ‛s ú’y tartotta, a felkelők a feudál‛s rendet veszélyeztették (Elekes 196⑶). ⒕zékely ⒉yör’y szer‛nt a parasztok a nemzet‛ rendet akarták felszámoln‛. „A paraszt‚áború bukása csak a pontot tette rá a költözésellenes öldesúr‛ törekvések folyamatára, az adott osztályv‛szonyok és a rend‛ ‚atalm‛ eltolódás utat ny‛tván a jo’fosztásra, «‛nkább csak a me’torlás k‛fejezéseként» vezetve be «a ⒚⒘. század‛ szabadabb v‛szonyokkal szemben a jobbá’ysá’ örökös rö’‚özkötése» rendszerét. A törvényszerű, kelet-európa‛ típusú változások a költözés‛ jo’ban, a Dózsa-paraszt‚áború előtt már k‛bontakozó ’úzsbakötő rendszer ezen az e’yébként ‛’az me’állapításon túl azt ‛s jelz‛, ‚o’y a me’torló jo’alkotás ‛nkább csak az alkalmon kapott, az ürü’yet ‚asználta k‛ ennek a v‛ssza‚úzó, a feudal‛zmust konzerváló folyamatnak teljes törvényesítésére. Dózsa tüzes trónján a szabad költözés utolsó maradvány‛t ‛s me’ akarták semm‛síten‛.” (⒕zékely 197⑴: ⑴7 ) ⒘alamenny‛en a másod‛k jobbá’ysá’ ma’yarorszá’‛ k‛épülésének rendszeréről írtak, melynek k‛‛ndulópontja, kezdete a Dózsa-féle parasztfelkelés volt. Ennek le’karakteresebb k‛fejtését ⒒ac‚ ⒜s‛’mond ⒒ál vé’ezte el (⒒ac‚ 1977: ⑴8⑷-⑵⑴ ). 1⑷1⑶ „e’yszerre ⒈ é vá z óv ö é 9⑵ volt ‛zzó lán’ú csúcspontja a ma’yar középkor ant‛feudál‛s küzdelme‛nek és tra’‛kus következésű fordulópontja feudál‛s társadalomfejlődésünknek.” (⒒ac‚ 1977: ⑵ ). A ⒖r‛part‛tum ped‛’ „lefektette a másod‛k jobbá’ysá’ rendszerének századokra szóló jo’‛ kerete‛t és alapja‛t.” (⒒ac‚ 1977, ⑵0 ). ⒘ar’a ⒌ános ú’y vélte „… 1⑷1⑶ ürü’y és alkalom az örökös jobbá’yrendszer jo’‛ kod‛ kálásá‚oz.” „az 1⑷1⑶-‛ törvény‚ozás az örökös jobbá’ysá’ – ú’ymond – klassz‛kus formáját kod‛ kálta.” (⒘ar’a 1969: 18 ). A le’na’yobb terjedelemben, valamenny‛ össze’yűjtött és elemzett forrás b‛rtokában a Barta ⒉ábor és ⒈ekete ⒐a’y Antal által 197⑵-ban publ‛kált mono’rá a fo’lalkoz‛k a paraszt‚áborúval (Barta – ⒈ekete 197⑵). „A paraszt‚áború ‛deoló’‛ája, m‛nt azt ⒕zűcs ⒌enő többször ‛s említett új eredménye‛ alapján tudjuk, tulajdonképpen ‚árom összetevőből született: a székely jo’ok eleme‛, a pápa‛ bullában me’adott k‛váltsá’ok és a ferences szerzetesrendben születő új eszmék ötvöződtek benne.” (Barta – ⒈ekete 197⑵: ⑴8 ). Bartáék ‛s osztják ⒕zűcs ⒌enő azon nézetét, ‚o’y nem elsősorban az elnyomott, ‚anem a ’azda’odó parasztsá’ moz’alma volt, nem véletlen, ‚o’y a mezőváros‛ parasztsá’ na’y számban vonult a keresztes zászló alá. Am‛nt írják: „… a felkelés … azokat az előnyöket kívánta me’véden‛, amelyeket az opp‛dumok nyújt‚attak az árutermelő parasztsá’, a jobbá’ysá’ vezető réte’e számára.” (Barta – ⒈ekete 197⑵: ⑴8 ). A me’torló orszá’’yűlés törvénye‛ről ped‛’ í’y szólnak: „Az úr–paraszt v‛szonyban me’‚atározó szerepűnek szánt törvényc‛kkek – elsősorban a költözés‛ jo’ elvétele –, m‛nt láttuk, nem real‛zálódtak. ⒝…] Azok az elvek, melyeket 1⑷1⑶ októberének vé’én lefektettek, számos v‛szonta’sá’ után csak a ⒚⒘⒋. század vé’ére kerültek át a ’yakorlatba, s ‛’azán vakmerősé’ volna akár azt állítan‛, ‚o’y a törvénykönyvek nélkül nem érvényesül‚ettek volna, akár ped‛’, ‚o’y e’yedül a törvény betűjének erejével ’yőzték le a társadalomban velük szemben me’ny‛lvánuló ellenállást.” (Barta – ⒈ekete 197⑵, ⑴8 ). És vé’ül a jobbá’ysá’ra ’yakorolt ‚atásról: „Arról te‚át nem beszél‚etünk, ‚o’y jobbá’yosztályunk 1⑷1⑶ után ’yökeresen új ’azdasá’‛ körülmények között találta volna ma’át; s azt mé’ kevésbé állít‚atjuk, ‚o’y a felkeléssel kapcsolatos vesztesé’ek tönkretették volna a módos ’azdák réte’ét. ⒝…] A fejlődő alöld‛ mezővárosok ped‛’ ‚amarosan k‛‚everték vesztesé’e‛ket… Am‛ te‚át a kelet-európa‛ út problémáját ‛llet‛, azt kell mondanunk: a paraszt‚áború ösztönös, s‛kertelen kísérlet volt a retro’rád tendenc‛a v‛sszaverésére; ezt követően ped‛’ a nemessé’ ‚asonlóképpen s‛kertelen ro‚amot ‛ndított a feltörekvő jobbá’ysá’ társadalm‛ és ’azdasá’‛ tönkretételére. E kettős kudarc csak két dolo’ban ‚a’yott maradandó nyomot ma’a után.” Ez ped‛’ 9⑶ fiorszakhatár volt-e 1514 a parasztság történetében? az 1⑷ év‛ törvények és ⒙erbőczy ⒊ármaskönyve – „az örök és teljes szol’asá’ baljós árnyával”. „A ma’yar történelem sarokpontja nem a papíron maradó döntések me’fo’almazásának p‛llanata, ‚anem az az ‛dőszak, am‛kor az uralkodó osztálynak a tényle’es ‚atalmat kezében tartó vezető réte’e döntött a majorsá’‛ ’azdálkodás k‛terjesztése mellett. Az árutermelés előnye‛nek öl‛smerése vet te‚át vé’et a főurak vonakodásának, ekkor kap szabad utat a nemessé’ jobbá’yellenes támadása. ⒕ ebben a később‛ öl‛smerésben az 1⑷ év‛ döntéseknek nem volt szerepük.” „A me’torló törvények zárt jo’‛ rendszerbe fo’lalták m‛ndazt, am‛re a nemes‛ árutermelés d‛adalá‚oz ‛deoló’‛a‛la’ szüksé’ volt. ⒝…] Előre teljes ‛deoló’‛át adott e’y később me’valósuló rendszernek, s í’y puszta létével ‛s ‚ozzájárult annak me’születésé‚ez.” (Barta – ⒈ekete 197⑵: ⑴9 ) E’y más‛k művében Barta ⒉ábor el‛smerte u’yan, ‚o’y a rö’‚özkötés rendszere nem tudott teljes mértékben me’valósuln‛, de ennek ellenére ú’y látja, ‚o’y „Az uralkodó osztály fel‚asználta az alkalmat arra, ‚o’y azokat a törekvéseket, melyeket évt‛zedek óta szeretett volna elérn‛, most me’valósít‚assa: s ez nem más, m‛nt az örökös jobbá’ysá’ k‛mondása. Ez b‛ztosította számukra a le‚etősé’et parasztja‛k munkaerejének fokozottabb k‛zsákmányolására, s me’teremtette az alapokat a később‛ majorsá’‛ ’azdálkodás létrejötté‚ez. Ez ped‛’ – m‛nt a feltámasztott robotmunkán alapuló nemes‛ árutermelés – ⒏a’yarorszá’ ⒍elet-Európára jellemző ún. poroszutas fejlődésének, a ⒐yu’attól való elmaradásának e’y‛k le’lénye’esebb mozzanata lett. ⒘é’ső elemzésben az 1⑷1⑶-es törvények közvetlen csapása a mezővárosok ellen ‛rányult… A rö’‚özkötés a jobbá’yosztály e’észe számára elzárt m‛nden felemelkedés‛ le‚etősé’et, s az uralkodó osztály a le’durvább ’azdasá’on kívül‛ kényszer eszköze‛‚ez tért v‛ssza.” (Barta 197⑴: 8 ) ⒍ulcsár ⒒éter árnyaltan írta le a parasztfelkelés oka‛t, eseménye‛t a ⒌a’elló-korról írt művében. Érdemes ‚osszabban ‛dézn‛, kevés olyan leírása ‛smert 1⑷1⑶-nek, a‚ol enny‛re plaszt‛kusan, az eseményt m‛nden oldalról me’közelítő képet kap‚atnánk: „B‛zonyos jelek arra utalnak, ‚o’y az 1⑷10-es évek elején… a jobbá’ysá’ ‚elyzetében valam‛ kedvezőtlen, talán tra’‛kus fordulat ‛s történt. …1⑷08-ban, majd rö’tön utána 1⑷10-ben ‛smét é‚ínsé’ dü‚ön’ött, 1⑷11-ben ped‛’ pest‛sjárvány pusztított. ffiltalános történelm‛ tapasztalat, ‚o’y az e éle katasztrófák súlyos társadalm‛ következményekkel ‛s jár‚atnak… A jobbá’y előtt nemré’ mé’ az a le‚etősé’ cs‛llo’ott, ‚o’y e’y új uralkodó osztály ta’ja le‚et. ⒏ost a korább‛nál ‛s súlyosabb szol’asors fenye’ette. ⒐emcsak ’azdasá’‛ le‚etősé’e‛t rántották el előle, ‚anem a társadalm‛ felemelkedés útját ‛s eltorlaszolták… A remény és a váratlan reményvesztés ellentéte ‛dézte elő azt a sok‛rányú kölcsönös ’yűlölsé’’el ter‚es állapotot, mely a külső körülmények véletlen összjátéka ⒈ é vá z óv ö é 9⑷ következtében szüksé’szerűen jutott robbanás‛’…. ⒏‛ndez olyan általános elkeseredést váltott k‛, am‛ az ‛deoló’‛a síkján könnyen került kapcsolatba azokkal az eretnek – részben mé’ a ‚usz‛t‛zmusból táplálkozó – tanokkal, melyek a kor erkölcs‛ válsá’ának tükröződéseként az értelm‛sé’ sze’ényebb köre‛ben ‚ódítottak. A falus‛ plébánosok, a róma‛ e’y‚áz vezető‛nek erkölcstelensé’én ‚ábor’ó, kolostorokat el‚a’yó szerzetesek, külöld‛ tanulmánya‛kból v‛sszatért, és a ‚aza‛ v‛szonyok tart‚atatlansá’át felfedező deákok az őse’y‚áz t‛szta e’yszerűsé’ének, az emberek között‛ kr‛sztus‛ e’yenlősé’nek v‛sszaállításától várták a lelkek me’t‛sztulását. ⒋r’almatlanul ostorozták a fényűző, sokszor nyíltan vallástalan e’y‚ázna’yok életmódját, ‚‛rdették az evan’él‛um‛ sze’énysé’ és e’yenlősé’ eszméjét… Arról ‛s me’ voltak ’yőződve, ‚o’y a török nem más, m‛nt ⒋sten büntetése, am‛t az orszá’ vezető‛ ‛déztek bűne‛kkel a sze’ény közsé’ fejére… És most, m‛után a nemessé’ évszázadokon keresztül m‛nden ter‚et a jobbá’yok vállára rakott azon a címen, ‚o’y ő a ‚azát vérével védelmez‛, most – a keresztes ‚adjárattal – ezt a feladatot ‛s jobbá’ya‛ra bízza… A jobbá’yok, a zsellérek, a város‛ plebejusok, a le’sze’ényebb nemesek, a ‚‛tükben me’rendült, kolostorukat el‚a’yó szerzetesek, a falus‛ plébánosok, a munka nélkül maradt ‚ajdúk és katonák, a deákok (ny‛lván a könnyű zsákmányra vá’yó csavar’ók ‛s) vé’elát‚atatlan sorokban özönlöttek a keresztes zászló alá.” (⒍ulcsár 1981: 1⑴⑷-1⑴ ) ⒐o‚a a parasztfelkelés jelentősé’ét ‚an’súlyozza, nem írja le, ‚o’y ez az örökös va’y a másod‛k jobbá’ysá’ rendszerének k‛épülését ‛ndította volna el. (⒕zűcs ⒌enő le’‛nkább a paraszt‚áború ‛deoló’‛áját elemezte. ⒝⒕zűcs 197⑴: 197 ]). A rendszerváltás után önálló munka nem jelent me’ 1⑷1⑶-ről, de a különböző ⒏a’yarorszá’ történetek röv‛debb-‚osszabb fejezetet szenteltek a témának. ⒍ub‛ny‛ András szer‛nt nem le‚et olyan mértékű öldesúr‛ elnyomásról beszéln‛, am‛ ma’ától értetődően felkelés‚ez kellett, ‚o’y vezessen. Ezt az ‛s b‛zonyítja, ‚o’y „a mezőváros‛ pol’ársá’ és a ’azda’, árutermelő parasztréte’ alkotta a paraszt‚áború báz‛sát” (⒍ub‛ny‛ 1998: ⑵6 ). ⒍ub‛ny‛ me’különböztet e’yed‛ és kollektív büntetést, u’yan‛s a felkelésben résztvevők többsé’ét nem ítélték el ú’y, m‛nt Dózsa ⒉yör’yöt és a felkelés más vezető‛t. ⒏‛nd a k‛rály, m‛nd a öldesurak me’ke’yelmeztek a jobbá’yoknak. Az 1⑷ év‛ orszá’’yűlés azonban kollektív me’torlást ‚ozott. ⒌ólle‚et az első verz‛ók‚oz képest vé’ül az eny‚ébb változatot fo’adta el az orszá’’yűlés. ⒕úlyosbodtak a jobbá’yok ter‚e‛, eltörölték a szabad költözés‛ jo’ot. ⒍ub‛ny‛ azonban nem ír arról, ‚o’y k‛épült volna az örökös jobbá’ysá’ rendszere va’y arról, ‚o’y ezután lénye’esen rosszabb ‚elyzetbe kerültek volna a jobbá’yok. ⒒éter ⒍atal‛n azt a ⒕zűcs ⒌enő által vallott nézetet osztja, m‛szer‛nt a paraszt‚áború a parasztok ’azda’ réte’ének moz’alma volt „a ‚atalomban való részesedésért.” 96 fiorszakhatár volt-e 1514 a parasztság történetében? Az örökös jobbá’ysá’ rendszerének létét me’kérdőjelez‛, va’y‛s ebben az értelemben nem tartja korszak‚atárnak (⒒éter ⑴00⑶: ⑶⑷-⑷ ). ⒖r‛n’l‛ ⒋stván me’állapítja, ‚o’y a középkor‛ ma’yar törvények e’y‛ke sem fo’lalkozott anny‛t a jobbá’yokkal, m‛nt az 1⑷ év‛, azonban „A sz‛’orú ‛ntézkedések nem mentek át a ’yakorlatba.” 1⑷⑵0- ban és 1⑷⑶8-ban a költözés‛ jo’ot újra v‛sszaállították, te‚át a me’torló vé’zések nem maradtak évszázadok‛’ érvényben (⒖r‛n’l‛ ⑴00⑵: 10 és 10 ). Összegzés A század‛ történetírók, am‛nt láttuk, ú’y vélték, a vé’letek‛’ sanyar’atott job- bá’ysá’ felkelt ura‛ ellen, de a felkelést leverték és a korább‛ ‛dőszakok‚oz mérten me’nőttek a jobbá’yter‚ek, kettészakadt a nemzet urakra és parasztokra, az utóbb‛ból k‛ölve a nemzet‚ez tartozás érzését, am‛ a mo‚ács‛ katasztrófába sodorta az orszá’ot. ⒕zekfű ⒉yula ‚asonlóan vélekedett, azzal a különbsé’’el, ‚o’y ő már tudta azt, am‛t a történetírás az 1970-es évektől tudott, ‚o’y a paraszt‚áborúban me’‚atározóbb volt a ’azda’odó parasztok szerepe. Az 19⑶⑷ után‛ történetírás m‛ndezt az örökös jobbá’ysá’ rendszerének k‛épülésével e’észítette k‛. Az örökös va’y másod‛k jobbá’ysá’ léte soká‛’ tartotta ma’át a történetírásban és ennek nyomán a tankönyvekben, né‚ol ma ‛s olvas‚atn‛ erről. (Ellenpéldának ⒒éter ⒍atal‛nt említettem.) ⒏a már tudjuk, az örökös jobbá’ysá’ rendszere nem tudott teljesen k‛épüln‛, jo’‛la’ nem ‛s épül‚etett k‛, ‚‛szen az azt kod‛ káló 1⑷1⑶-es törvényeket feloldották, és e’yébként ‛s a jobbá’y‛ kötelezettsé’eket sokkal ‛nkább befolyásolták évt‛zedes va’y évszázados szokások, m‛nt a tételes jo’. Az 1⑷1⑶-ben me’állapított jobbá’yter‚ek nem m‛nden‚ol valósultak me’ ú’y, a‚o’y azt előírták, né‚ol több, né‚ol kevesebb ter‚e‛ voltak a jobbá’yoknak. A szabad költözés‛ jo’ – bár próbálták me’t‛ltan‛ – az azt me’en’edő ⒋⒋. ⒌ózsef jobbá’yrendeleté‛’ ‛s érvényben volt, a‚ol t‛ltották, ott a jobbá’ysá’ szökésekkel védekezett ellene. ⒏‛ az, am‛ m‛att mé’‛s maradandó ‚atást ’yakorolt a jobbá’y‛ társadalomra 1⑷1⑶, am‛ m‛att mé’‛s korszak‚atárnak tart‚atjuk? ⒘éleményem szer‛nt a kulcs ⒙erbőczy ⒖r‛part‛tumában, annak évszázados ‚atásában van. A parasztsá’ lenézése, alacsonyabb rendű pol’árnak tartása ‛nnentől datálód‛k. Az úrbérrendezés és ⒋⒋. ⒌ózsef jobbá’yrendelete eny‚ített a jobbá’ysá’ ‚elyzetén, az ‛’az‛ változást az 18⑶8-as jobbá’yfelszabadítás ‚ozta. ⒏é’‛s: a lenézés, a pár‛a sors, a ’úny és v‛cc ne’atív szereplőjeként való me’jelenítés me’maradt. Elé’ csak a század‛ „paraszt bács‛s” v‛ccekre utaln‛ va’y arra, ‚o’y a ⒈ é vá z óv ö é 97 ma’yar nyelvben a „paraszt” sz‛non‛májaként ‚asználják a „bunkót”. ⒊a a felszabadított jobbá’ysá’ század‛ ‚elyzetét nézzük, érdemes olvasn‛ a két v‛lá’‚áború között‛ paraszt‛ szoc‛o’rá át va’y e’y ⒏ór‛cz re’ényt, a‚ol az elkeserítő ’azdasá’‛-társadalm‛ ‚elyzetnél csak a paraszt lenézése szívszorítóbb. nrodalom Acsády ⒋. 190 A magyar jobbágyság története. Bp.: ⒉r‛ll ⒍ároly ⒍önyv- k‛adó ⒘állalat. Bácska‛ ⒘. 196 ffiagyar mezővárosok a XV. században. Bp.: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. Barta ⒉., ⒈ekete ⒐a’y A. 197 Parasztháború 1514-ben. Bp.: ⒉ondolat ⒍‛adó. Barta ⒉. 197 1514. Bp.: ⒋júsá’‛ ⒎ap- és ⒍önyvk‛adó. Elekes ⒎. 196 A középkori magyar állam története megalapításától mohácsi bukásáig. Bp.: ⒍ossut‚ ⒍‛adó. En’el ⒒., ⒍r‛stó ⒉y., ⒍ub‛ny‛ A. 199 ffiagyarország története 1301-1526. Bp.: ⒑s‛r‛s. ⒈rakknó‛ ⒘. 189 A ⒊unyad‛ak és a ⒌a’ellók kora. (⒘⒋. fejezet: A pórlá- zadás. ⒙erbőcz‛ ⒊ármaskönyve.) ⒋n: ⒕z‛lá’y‛, ⒕. (szerk.). A ffiagyar Nemzet története. Bp.: At‚enaeum ⒍önyvnyomda. ⑵99-⑶ ⒊óman B., ⒕zekfű ⒉y. 19⑵ ffiagyar történet. ⒋⒋. kötet. Bp.: ⒍‛rály‛ ⒏a’yar E’yetem‛ ⒐yomda. ⑷8⑵-⑷9 ⒊orvát‚ ⒏. 198 Az 1541.-i pórlázadás, annak okai s következményei. Bp.: ⒏a’vető ⒍‛adó (⒔epr‛nt). ⒍ub‛ny‛ A. 199 zadok 1⑴ ⒍ulcsár ⒒. 198 ⒏ályusz E. 19⑴ A ⒌a’elló-kor‛ ⒏a’yarorszá’ történetének vázlata. Száévf. ⑴88-⑵ A Jagelló kor. Bp.: ⒉ondolat ⒍‛adó. Az 1⑷ évf. ⑵7⑵-⑵80. év‛ jobbá’y‚áború oka‛. Társadalomtudomány 98 fiorszakhatár volt-e 1514 a parasztság történetében? ⒏árk‛ ⒕. 19 Dósa ⒉yör’y. ffiagyar történeti életrajzok. ⑴ évf., 1- üzet. Bp.: ⒏a’yar ⒖örténelm‛ ⒖ársulat, At‚enaeum ⒍önyvnyomda. ⒏olnár E. 19⑶ A magyar társadalom története az Árpádkortól ffiohácsig. Bp.: ⒕z‛kra. ⒒ac‚ ⒜s. ⒒. 197 Dózsa György emléke. Az 1514. évi parasztfelkelés és a „második jobbágyság”. Bp.: ⒍ossut‚ ⒍önyvk‛adó. ⑴8⑷-⑵⑴ ⒒éter ⒍. ⑴00 A reformáció: kényszer vagy választás? Bp.: ⒐emzet‛ ⒖an- könyvk‛adó. ⒕zabó ⒋. 19⑶0. A magyar parasztság története. Bp.: ⒏a’yar ⒕zemle ⒖ársasá’ k‛s könyvtára, ⒕zékely ⒉y. 196 A Dózsa paraszt‚áború ‛deoló’‛ájá‚oz. Századok 9 évf. ⑶7⑵-⑷0 ⒕zékely ⒉y. 197 ⒈öldesúr‛ törekvések a jobbá’ysá’ költözés‛ jo’ának felszámolására ⒏a’yarorszá’on – kelet-európa‛ típusú társadalm‛ folyamat az 1⑷1⑶ előtt‛ évt‛zedekben. Agrártörténeti Szemle évf. ⑴61-⑴7 ⒕zűcs ⒌. 197 A ferences observanc‛a és az 1⑷ véltári fiözlemények ⑶ ⒕zűcs ⒌. 197 év‛ paraszt‚áború. fle- évf. ⑴1⑵-⑴6 Dózsa paraszt‚áborújának ‛deoló’‛ája. ⒋n: ⒕zűcs, ⒌. 197 Nemzet és történelem. Bp.: ⒉ondolat ⒍‛adó. 601-66 ⒖r‛n’l‛ ⒋. ⑴00 Az újkor hajnala. ffiagyarország története 1440-1541. Bp.: ⒘‛nce ⒍‛adó. ⒘ar’a ⒌. 196 Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései százada- iban 1556-1767. Bp.: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. ⒐ y ⒉á jgy modern demokrácia gyermekkorából (márom szöveg a gjälbo-nemzetség uralmának idejéből) A szöve’ek a ⒕véd ⒍‛rálysá’ középkor‛ történeté‚ez tartoznak, létrejöttük ‚árom, e’ymást követő nemzedékre es‛k. Az alsnö‛ rendelet (Alsnöstad’an) felte‚etően 1⑴80. szeptember ⑴7-én kelt, az, amelyet utóbb ’yakran szabadsá’-oklevél (rihetsbrev) néven emle’ettek, 1⑵ jún‛us 8-án, ⒏a’nus Er‛ksson k‛rálynak a nem városban élők számára készíttetett törvénykönyve (ffiagnus Erikssons flandslag, ffiEfl) ped‛’ 1⑵⑶7 körül készült. A szöve’ek a k‛rálysá’ társadalom-, ‚ad-, pol‛t‛ka-, ‛lletve jo’történetének e’y-e’y ‚atárköveként ‛s értelmez‚etők. ⒋smeretüknek a nemzet‛ e’yüttműködés rendszerének alapja‛t lerakó ⒏a’yarorszá’on az ad jelentősé’et, ‚o’y e’y modern demokrác‛a múltjának a része‛. Az alább‛akban, m‛után röv‛den bemutattam a keletkezésük ‛dején uralkodó nemzetsé’et, vázolom a keletkezésük történetét, valam‛nt e’y-két elemüket k‛emelve fel‛dézem a tartalmukat. f nemzetségről A század közepétől ma‛ felfo’ás szer‛nt két család küzdött e’ymással a k‛rály‛ ‚a- talomért a ⒕véd ⒍‛rálysá’’á összeálló területeken. Előbb, 1⑴⑴⑴-ben az utóla’ ⒕verker k‛rályról elnevezettnek szakadt ma’va, 1⑴⑷0-ben aztán a sz‛ntén utóla’os névadással 100 Egy modern demokrácia gyermekkorából Er‛k k‛rályról elnevezettnek Er‛k Er‛ksson k‛rály ‚alálával. ⒏é’ tartott a ⒕verkerek és az Er‛kek vetélkedése, am‛kor felnőtt melléjük a ‚atalomban e’y ‚armad‛k nemzetsé’, a Bjälbo. Ez e’y öster’ötland‛ törzsb‛rtokról kapta a nevét, ám e’y század‛ tévedés alapján sz‛nte m‛nd a ma‛ nap‛’ ‛nkább ⒈olkun’ként ‛smert. A le’jelentősebb ta’ja az 1⑴66-ban el‚unyt B‛r’er ⒏a’nusson, ak‛t ma ⒕védorszá’ me’alapítójának ‛s neveznek, 1⑴⑶8-tól va’y 1⑴⑶9-től a ‚alálá‛’ v‛selte a jarl méltósá’át. ⒊alála után nem sokkal a a‛ e’ymás ellen fordultak: ⒘aldemar k‛rályt le’yőzte ⒏a’nus és Er‛k B‛r’ersson. ⒗noká‛ közül ⒏a’nus a‛ ‛s e’ymás ellen fordultak: a B‛r’er k‛rály, ‛lletve Er‛k és ⒘aldemar ⒏a’nusson ‚erce’ek között‛ küzdelemben az utóbb‛ak me’‚altak u’yan, ám a támo’ató‛k ’yőztek. B‛r’er jarl e’y‛k dédunokája, ⒏a’nus Er‛ksson (1⑵16–1⑵7⑷) Észak le’‚osszabb ‛de‛’ uralkodó k‛rálya lett, ak‛nek az életébe í’y több per‛pete‛a ‛s belefért. E ⒏a’nus ‛dején veszítette el a nemzetsé’ a svéd trónt, az orszá’ba érkező mecklenbur’‛ Albert és támo’ató‛ ellenében. (⒍evéssé jelent‚etett v‛’aszt, ‚o’y Albert k‛rály e’y‛k ükapja B‛r’er jarl volt.) E ⒏a’nusszal szerezte me’ a nemzetsé’ a norvé’ trónt, anya‛ öröksé’ként. A jarl ükunoká‛nak e’y‛ke, ⒊åkan ⒏a’nusson í’y norvé’ (és e’y ‛de‛’ svéd) k‛rály lett. A nemzetsé’nek az ő a (azaz a jarl szépunokája), az ‛jú ⒑lof ⒊åkansson, a dán trónra ‛s me’választott norvé’ k‛rály 1⑵87-ben történt ‚alálával szakadt ma’va. (⒔észben e ma’szakadás következménye, ‚o’y ⒑lof édesanyja, ⒏ar’areta ⒘aldemarsdotter nek‛lát‚atott a ‚árom skand‛náv k‛rálysá’ un‛ója me’teremtésének, m‛után mecklenbur’‛ ‚advezére e’y dán-svéd sere’’el 1⑵89 elején le’yőzte mecklenbur’‛ Albert svéd k‛rályt.) flsnöstadgan Er‛k Er‛ksson ‚alála után B‛r’er jarl le’na’yobb ’yermeke, ⒘aldemar került a trónra, alkalmas‛nt a né‚a‛ uralkodó le’közelebb‛ fér rokonaként, B‛r’er u’yan‛s Er‛k k‛rály testvérét vette felesé’ül. ⒘aldemar B‛r’ersson tényle’es ‚atalom‚oz csak az édesapja ‚alála után jut‚atott, ám a testvére‛ 1⑴7⑷-ben me’buktatták, a trónra ‛dősebb öccse, ⒏a’nus jutott. ⒘aldemar és ⒏a’nus v‛szonya a később‛ekben változatosan alakult, a testvér‚arc e’yes szakasza‛ ma‛ tudás szer‛nt nem rekonstruál‚atók. ⒐em tudn‛ például, m‛lyen kapcsolatban állt ⒘aldemarral az a moz’alom, amely 1⑴78-ban támadt a k‛rály ellen ⒘äster’ötlandban, és szokás a ‚armad‛k ⒈olkun’-felkelésnek ‛s nevezn‛. E felkelés menete sem ‛smert. ⒖ény, ‚o’y az élén álló két ⒈‛l‛psson közül az e’y‛k korábban ⒈ é vá z óv ö é 101 ⒏a’nust támo’atta ⒘aldemar ellen, 1⑴79 tavaszán ped‛’ m‛ndketten békében voltak a k‛rállyal, u’yan‛s tanúként pecsételték me’ e’y oklevelét. ⒍ésőbb a k‛rály m‛ndkettőjüket elfo’atta, és 1⑴80. au’usztus ⑴0-án k‛vé’eztette. ⒏a‛ tudás szer‛nt a ‚alálos ítéletek korszak‚atárt jelölnek a svédorszá’‛ jo’alkalmazás történetében, u’yan‛s ekkor számított először ‚‛vatkozás‛ alapnak a lex Iulia de maiestate. Az alsnö‛ rendelet felte‚etőn e’y ‚ónappal később kelt, e’y herredag alkalmával. Eredet‛ben nem maradt fenn, század‛, ósvéd nyelvű másolata ‛smert. A keltezés ‚elyszínét (Alsnö, sz‛’et a ⒏älarenen, ma Adelsö) m‛ndenk‛ elfo’adja, ám az ‛dőpont (1⑴8 október ) ‚‛bás, u’yan‛s az oklevél e’y tanúja ekkor már né’y éve ‚alott volt. Az ‛dőpontra vonatkozó elméletek közül talán a ⒊ans ⒌ä’erstadé a le’tetszetősebb. E szer‛nt a rendelet 1⑴80. szeptember ⑴7-én kelt, ⒌ä’erstad u’yan‛s e’yebek között azt feltételezte, ‚o’y az eredet‛, lat‛n nyelvű szöve’ ,,ffiCCflXXX quinto fial. Oct”. keltezéséből a század‛ fordító elnézése révén a quinto az év‚ez került, nem ped‛’ a nap‚oz. Az e keltezés mellett‛ érvek e’y‛ke, ‚o’y ‛smert olyan oklevél, amelyet ⒏a’nus k‛rály Alsnön adott k‛ 1⑴80. szeptember ⑴6-án. Az oklevélben a k‛rály e’yebek között me’erősített b‛zonyos eskütörvényeket (edsörelagar), amelyeket állítása szer‛nt az édesapja, B‛’er jarl ‚ozott. (Az eskütörvények ú’y születtek, ‚o’y az uralkodó – b‛zonyára a ‚atalm‛ körébe tartozók közül a le’jelentősebbekkel e’yütt – esküt tett b‛zonyos, a köznyu’almat súlyosan veszélyeztető cselekmények t‛ltására.) Az alsnö‛ rendelet szer‛nt a jarl a nő, az ott‚on, a templom és a ’yűlés békéjét b‛ztosította (kvinnorid, hemrid, kyrkorid, tingsrid). Az te‚át, ak‛ nőre támadt, va’y más ott‚onára, valam‛nt fe’yvert rántott templomban és ’yűlésen (‛de értve a jövetelt és a menetelt), kívül került a társadalmon, erőszakos ‚alála me’torlatlan maradt. ⒏a‛ ‛smeret szer‛nt a jarl e rendelkezése‛ jo’történet‛ ‚atárként ‛s értelmez‚etők. A ⒕véd ⒍‛rálysá’’á összeálló területek (land-ok ava’y landskap-ok) általában saját jo’szokással (landskapslag) rendelkeztek, amelyek természetesen büntették az említett tettek elkövető‛t. Az újdonsá’ – és e’yben e’y b‛zonyos ‚atalm‛ központ erősödésének a jele – az, ‚o’y B‛r’erék esküje következtében az elkövető az e’ész orszá’ területén vált béke nélkül‛vé (redlös), nem valamely lagsagá-ban, például ⒘äster’ötlandban. (A lagsaga az e’yazon jo’ szer‛nt élők e’yüttese, a land-ok többsé’e a jo’alkotás és a jo’alkalmazás tek‛ntetében e’yben lagsaga ‛s volt.) 10⑴ Egy modern demokrácia gyermekkorából A rendelet más‛k ‛tt fel‛dézendő eleme e’yebek között azt a ‚atárvonalat v‛lá’ítja me’, amely a kése‛ vaskorban már létező, svédül ledung-nak nevezett észak‛ ten’er‛ ‚adszervezet és a modern, a ne‚ézlovassá’ erején alapuló között ‚úzodott. ⒏a’nus k‛rály „m‛nden k‛rály‛ jo’tól” mentessé tett e’yebek között m‛ndenk‛t, ak‛ csatalovon ‚arcol – ez az első írásos emléke a v‛lá’‛ k‛váltsá’os réte’nek (världsligt rälse). E rälse b‛zonyosan nem e rendelettel jött létre, ám az alsnö‛ rendelet az első szöve’, amely e réte’ jo’áról és kötelessé’éről említést tesz. A rälsé-re vonatkozó mondatok értelmezése folyamatos. ⒏‛ értendő k‛rály‛ jo’on az adón túl? ⒏‛ért kapta me’ m‛ndenk‛ a mentessé’ le‚etősé’ét, ü’’etlenül attól, ‚o’y k‛nek szol’ált, ‚a a k‛rály a rendelkezés ‛ndoklása szer‛nt azokat akarta több me’becsülésben részeltetn‛, ak‛k nek‛ consilium-mal és auxilium-mal („mæð raðhum oc hialpp”) szol’áltak? stb. A v‛lá’‛ rälse jo’a‛ról és kötelessé’e‛ről alább, a ⒏E⒎-nél lesz ‛smét szó. A k‛rály a következő évben a felesé’e, ⒊elv‛’ koronázása alkalmával az e’y‚áznak adott k‛váltsá’okat részben me’erősítette, részben k‛e’észítette, azaz a lelk‛, ava’y e’y‚áz‛ k‛váltsá’osok (andligt rälse) ‚elyzetét szabályozta. (⒊elv‛’ k‛rályné koronázása ‛s ‚atár: az első ‛smert a svédorszá’‛ k‛rálynék történetében.) krihetsbrevet ⒏a’nus B‛r’ersson mé’ élt, am‛kor k‛s át k‛rállyá választották, a ‚alálakor azonban B‛r’er ⒏a’nusson mé’ m‛nd‛’ k‛skorú volt. (E’y ‚atárvonal ‛tt ‛s ‚úz‚ató: ⒏a’nus az első k‛rály, ak‛ nem nemzetsé’‛ ‚elyre – az ő esetében a varn‚em‛ c‛szterc‛ kolostorba –, ‚anem ⒕tock‚olmba temetkezett. ⒕tock‚olm első írásos említését e’y, a bátyja és az édesapja által k‛bocsátott oklevél tartalmazza.) B‛r’er ⒏a’nusson két öccsére, Er‛kre és ⒘aldemarra az apjuk ‚erce’sé’et ‚a’yott. A következő csaknem ‚árom évt‛zed ‚atalm‛ ‚arca‛nak e’y‛ke, az, amely‛k ‛smételten pol’ár‚áborúba torkollt, a k‛rály és a ‚erce’ek között zajlott. A „korona és kard” svédorszá’‛ változatából a skand‛náv jelle’et érdemes ‛tt k‛emeln‛: a testvér‚arc és a norvé’‛a‛ me’ a dán‛a‛ belpol‛t‛ka ‛smételten ‚atottak e’ymásra. E kölcsön‚atások e’y eleme, ‚o’y Er‛k ‚erce’ a svéd–norvé’–dán ‚atárterületen különböző jo’címeken bár, de komoly területet ’yűjtött össze. A ‚erce’ek le’yőzték a k‛rályt, a területüket örökít‚etővé tették, Er‛knek ped‛’ törvényes a született felesé’étől, a norvé’ trón örökösétől. B‛r’er ⒏a’nussonnak kevés eszköze maradt arra, ‚o’y b‛ztosítsa ‛dősebb a, ⒏a’nus B‛r’ersson ‛jabb k‛rály majdan‛ uralmát. E’y, ⒈ é vá z óv a ‚erce’ről elnevezett ö é 10⑵ század‛ ósvéd nyelvű elbeszélő forrás, az Erikskrönikan szer‛nt a k‛rály 1⑵17 karácsonyán ⒐yköp‛n’ben tőrbe csalta két öccsét, ak‛k nem ‛s élték túl a vendé’sé’et (Nyköpings gästabud). Az ‛smét fellán’oló pol’ár‚áborúban a k‛rály vesztett a ‚erce’‛ özve’yek, a két norvé’ ⒋n’ebor’ támo’ató‛val szemben, ak‛k élén Er‛k ‚íve, ⒏ats ⒍ett‛lmundsson († 1⑵⑴6) állt. A ’yőztesek 1⑵ júl‛us 8-án a né‚a‛ ‚erce’ ‚árom éves át, a norvé’ trónt már me’örökölt ⒏a’nus Er‛kssont választották k‛rállyá. (Előzőle’ a két k‛rálysá’ képv‛selő‛ ⒑slóban me’állapodtak arról, m‛ként működjék a perszonálun‛ó az uralkodó k‛skorúsá’a ‛dején.) A választás alkalmával k‛bocsátott oklevél az orszá’ e’y alkotmánytörténet‛ ‚atárvonalát jelenít‛ me’: századokon át szol’ált v‛szonyítás‛ pontként az uralkodó és az orszá’tanács (riksråd) között‛ ‚atalm‛ küzdelmekben. Az eredet‛ben fennmaradt lat‛n nyelvű oklevél k‛bocsátó‛ az ar‛sztokrác‛a ekkor me’‚atározó alakja‛. A ‚ét e’y‚ázme’yéből csak a kelet‛ orszá’rész püspöke (azaz az åboi) nem volt jelen, az uppsala‛ érsek, valam‛nt a l‛nköp‛n’‛, a skara‛, a strän’näs‛, a västerås‛ és a växjö‛ püspök ‛’en. A v‛lá’‛ak sorát ⒏ats ⒍ett‛lmundsson vezette, a másod‛k B‛r’er ⒒etersson († 1⑵⑴7) volt. Az előbb‛ ekkor a drots (a szöve’ben: dapifer) méltósá’át v‛selte. Ez v‛szonyla’ r‛ss le‚etett (első okleveles említése 1⑴76-ból ‛smert), ekkor‛ feladatáról semm‛t nem tudn‛. (A században, bár a betöltése olykor szüne- telt, a k‛rálysá’ le’tek‛ntélyesebb méltósá’a lett, 1⑶⑶⑴ után ‚osszú ‛dőre betöltetlen maradt, a kora‛ újkorban újjáéledt.) B‛r’er ⒒etersson a nemré’ létrejött ⒗ppland törvénykönyvének e’y‛k összeállítója, ⒗ppland első lagman-ja, e’yben az e’yetlen, pápa által kanon‛zált svédorszá’‛ szent, B‛r’‛tta († 1⑵7⑵) édesapja. (A lagman e’yebek között az e’yazon lagsagá-ban élők jo’szol’áltató ’yűlését vezette.) Arról, ‚o’y az oklevél ‚uszon‚at k‛bocsátója m‛lyen csoporto(ka)t alkotott, a kutatók sokat v‛tatkoztak. A k‛bocsátók me’állapították: némely k‛rályok és fejedelmek (ma‛ értelmezés szer‛nt: a rendkívül‛ adókat sz‛ntén k‛vető két ‚erce’) rosszul őr‛zték az emberek és az e’y‚ázak jo’a‛t, törvénytelen adókat és e’yéb ter‚eket téve rájuk. Ezért most, a k‛rály választása alkalmával a ma’uk részéről me’í’ér‛k „omnibus et singulis hominibus et ecclesiis” a jo’ok, szabadsá’ok, k‛váltsá’ok, ős‛ szokások sértetlen me’őrzését. ⒏e’‚atározták azt ‛s, m‛ a teendő, ‚a az e’ész k‛rálysá’ védelme és a köz‚aszon érdekében mé’‛s a k‛rálysá’ e’észétől kell valam‛t kérn‛, azaz rendkívül‛ ter‚et kell k‛rón‛. Ez esetben az ‛’ényt az oklevél k‛bocsátó‛nál kell bejelenten‛, ők ped‛’ tájékoztatják róla a k‛rálysá’ e’yes része‛nek a közössé’ét („communitatibus singularum parcium regni”). A döntés‚ez 10⑶ Egy modern demokrácia gyermekkorából e’yetértés kell („consensu nostro et communitatis tocius regni”), e’yéb módon k‛rótt te‚er nem teljesítendő. A me’felelőképp k‛rótt adó beszedésére püspöksé’enként ‚árman jo’osultak: e’y‛küket az oklevél k‛bocsátó‛ választják k‛, a más‛k kettő az e’y‚ázme’ye területén lakó parasztok által erre rendelt paraszt („duos rusticos de communitate cuiuslibet episcopatus per ipsos rusticos ad illud deputandos”). Az oklevél me’t‛ltja a beszedett adónak a k‛rováskor me’‚atározott céltól eltérő fel‚asználását ‛s. A k‛bocsátók vé’ül kötelez‛k ma’ukat arra, ‚o’y a jo’szol’áltatásban „consiliis et auxiliis” a drots és utóda se’ítsé’ére lesznek a k‛rály k‛skorúsá’a ‛dején. Az oklevél értelmezésének e’y v‛tatott eleme az „e’ész k‛rálysá’ közössé’e” jelentése. ragnus jrikssons Landslag A k‛rály felnőtt, átvette az uralmat, az 1⑵⑶0-es évek vé’én járunk. Az előző két szöve’től eltérően a ⒏E⒎ keletkezését nem előzte me’ pol’ár‚áború, sőt, ú’y tűnt, ⒏a’nus Er‛ksson uralkodó‛ pályája töretlenül ível fel. A k‛rály ⒐orvé’‛a, ⒕védorszá’ és ⒕kåne ura („dei gracia rex Swechie, Scanie et Norwegie”), ennek má‛’ élő kép‛ emléke ⒕védorszá’ban a ‚árom korona (Tre kronor). A k‛rály a na’yobb ának, Er‛knek szánta ⒕védorszá’ot (a beta’olódás felé ‚aladó ⒕kånéval e’yütt), a k‛sebb‛knek, ⒊åkannak ped‛’ ⒐orvé’‛át. Am‛t ekkor kevesen lát‚attak, az a k‛rály‛ ‚atalom ’azdasá’‛ alapjának az elé’telensé’e, a k‛ncstár zavara volt. Azt vé’képp senk‛ nem lát‚atta, ‚o’y ezt az alapot m‛ndjárt elsöpr‛ az 1⑵⑶9-ben Északra ‛s me’érkező na’y járvány. ⒕okak számára látványos volt v‛szont a jo’alkotó munka. E ténykedésnek ma ‚at szöve’emléke ‛smert: 1⑵⑵⑷-ből a skara‛ és a skänn‛n’e‛ rendelet, 1⑵⑶⑶-ből a tälje‛ és az uppsala‛, 1⑵⑶⑷-ből a tälje‛, 1⑵⑶6-ból ped‛’ az uppland‛. ⒍özülük ‚atárjelle’e m‛att ‛tt az első e’y eleméről emlékezem me’. E szer‛nt t‛los rabszol’aként tartan‛ va’y rabszol’ának nevezn‛ olyan fér t va’y nőt, ak‛ ⒘äster’ötland va’y ⒘ärmland lagsagában született, az édesapja va’y az édesanyja ped‛’ keresztény volt. Ez az írásos emléke annak, ‚o’y a rabszol’asá’ elavult ‛ntézményén a jo’alkotás ‛s túllép. (E tek‛ntetben ‛s ⒕védorszá’ b‛zonyult Észak le’később érő államának.) A korabel‛ jo’alkotás csúcspontja azonban kétsé’telenül az ósvéd nyelven kelt ⒏E⒎. ⒏ásként fo’almazva: a kod‛ kálók a k‛rálysá’ jo’‛ e’ysé’esülésének ‚atárvonalát ‚úzták me’. Arról, ‚o’y m‛kor, e’yetlen adat tanúskod‛k. 1⑵⑶ márc‛us 8-án öt kanonok ⒈ é vá z óv ö é 10⑷ (általuk lénye’ében öt e’y‚ázme’ye) me’erősítve e’y korább‛ óvását ‚árom, a kod‛kálással me’bízott lagman előtt kjelentette: bárm‛féle, a lagsagá-k törvénye‛nek az e’ysé’esítésére ‛rányuló cselekedetük nem történ‚et‛k a kánonjo’, a zs‛nat‛ ‚atározatok, az e’y‚áznak adott k‛váltsá’ok, ré’‛ szokásjo’ok stb. ellenében. A term‛nus ante quem támpontja az, ‚o’y Albert k‛rály említ‛ elődjének a városlakók számára készíttetett törvénykönyvét (⒏a’nus Er‛kssons ⒕tadsla’). A mecklenbur’‛ ‛jú 1⑵6⑵/6⑶-ben került anya‛ na’ybátyja trónjára, a ⒏E⒕t ped‛’ sok tek‛ntetben a ⒏E⒎ másolata. A ⒏E⒎-ben e’y-e’y fejezet fo’lalkoz‛k a k‛rállyal, a ‚ázasodással, az örökléssel, a ölddel, az építkezéssel, az adásvétellel, a jo’szol’áltatással, az eskütörvényekkel és me’sze’ésük büntetésével (ez a le’terjedelmesebb), a főbenjáró ü’yekkel és a lopással. ⒍ét-két fejezet jut az emberölésre és a sebesítésre, annak me’felelően, ‚o’y szándékossá’ból va’y véletlensé’ből történtek-e. Az alább‛akban a törvénykönyv első fejezete (fionungabalken) né‚ány olyan elemét ‛smertetem, amelyek szorosan kapcsolódnak az alsnö‛ rendelet‚ez, va’y az 1⑵ év‛ oklevél‚ez. A szabadsá’-oklevél szellem‛sé’ét ‛dézte a k‛rály esküjének az a rendelkezése, amely szer‛nt a k‛rálynak me’ kell elé’edn‛e a fejezet elején felsorolt jövedelme‛vel, az orszá’ot csak k‛vételesen ter‚el‚et‛. (A féltucatny‛ k‛vétel közül az első a ‚áborús ‚elyzet: ‚a ‛de’en ‚aderő támad az orszá’ra, va’y ‛de‚aza valak‛ szembe‚elyezked‛k a koronával, a k‛rály ped‛’ másként nem tud védekezn‛.) ⒋lyen esetben kezdetét vette az e’yeztetés: a lagsaga szer‛nt‛ püspök, a lagman, ‚at rälse és ‚at közember e’yütt mérle’elték, m‛lyen se’ítsé’et köteles és képes adn‛ a közsé’. A szöve’ k‛adó‛ je’yzetben ’yelmeztettek a közsé’ (allmoge) k‛fejezés értelmének átalakulásából eredő ’ondra: vajon m‛ndenk‛ (az allmoge eredet‛ jelentése) zet, va’y csak az, ak‛ nem rälse, ‚anem a közsé’ (az allmoge új értelme) ta’ja? Ez az értelmezés‛ kérdés azonban az eljárás lénye’ét, az e’yeztetés‛ kötelezettsé’et nem kérdőjelez‛ me’. A rälsé-vel a fejezet ⒚⒋–⒚⒚⒋. és ⒚⒚⒘⒋. c‛kkelye‛ fo’lalkoztak. Annak, ak‛ a tulajdonát me’váltottá akarja tenn‛, le’yen bár lova’, va’y apród, e’y le’alább ne’yven márka értékű csatalóval kell rendelkezn‛e, továbbá a ‚ozzá való nyere’’el, s‛sakkal, és teljes vérttel. (E’y átla’os svéd ló ‚árom-né’y márkába került, csatalóért v‛szont jóval száz márka felett ‛s zettek.) A fe’yverszemlén, amelyet ⒕zent ⒒éter oktáváján, jún‛us ⑴9-én tartottak az art‛kulár‛s ‚elyeken, teljes felszerelésben, lovon ülve kellett részt venn‛. ⒊a e’y paraszt csatlakozn‛ akart, e’y nappal korábban kellett me’jelenn‛e, a felszerelésével 106 Egy modern demokrácia gyermekkorából e’yütt, ‚o’y azok, ak‛k a k‛rály számára a szemlét tartották, me’b‛zonyosod‚assanak mandom-járól és rejd-jéről ‛s. Az előbb‛ k‛fejezés me’felelője a fér ‚oz, azaz ‚arcos‚oz ‛llő rátermettsé’ le‚et (a lova’‛ ‚arcmodor szaktudást ‛’ényelt), az utóbb‛é az erkölcs‛ épsé’, a ‚írnév, a becsület. Azt, ‚o’y e k‛váltsá’os státus – le’alább‛s elmélet‛le’ – nem k‛záróla’ anya’‛ alapon nyu’odott, az ‛s mutatja, ‚o’y az elvesztése oka‛ között ‛s találn‛ et‛ka‛ vétsé’et. ⒊a e’y rälse (akár fér , akár nő) színlelt öldszerződést kötött (ma‛ szóval adócsalást követett el), akkor a k‛rály tolvajaként büntették me’. ⒊a lány maradt e’y rälse után, me’tart‚atta a státust, ám özve’y ‛s, lány ‛s elveszítette azt, ‚a paráználkodásban találták bűnösnek. Az adómentessé’’el ‛s járó rälse státus azonnal‛ elvesztését eredményezte természetesen a törvény szer‛nt, ‚a valak‛ nem jelent me’ a fe’yverszemlén, va’y a felszerelése ‚‛ányos volt. Annak ‛s, ak‛ k‛öre’edett, teljes fe’yverzettel kellett me’jelenn‛e, ‚o’y kérje az elbocsátását, valam‛nt bemutassa azt, ak‛ ‚elyette fo’ szol’áln‛. ⒊a a szemlézők me’b‛zonyosodtak arról, ‚o’y ő már nem képes szol’áln‛, a jelölt ped‛’ ‛’en, akkor me’maradt a státus. ⒊a valak‛ bete’sé’ va’y kora m‛att nem szol’ál‚atott, de volt le’alább e’y másutt szol’álatot teljesítő a, ak‛ nem ott‚on élt, sz‛ntén me’maradt a státusa, ‚a mé’ nem történt me’ az osztály közöttük. ⒊a valak‛ távozn‛ akart a rälse-létből (például azért, mert nem volt k‛ zetődő számára ez a létforma), akkor ‛s me’ kellett jelenn‛e a fe’yverszemlén, és csak a szemlézők en’edélyével távoz‚atott a réte’ből. ⒊a a rälse k‛rály szol’álatában esett fo’sá’ba, a k‛rálynak kellett őt k‛váltan‛a és pótoln‛a a felszerelését. A szol’álatteljesítés közben – attól a p‛llanattól kezdve, ‚o’y a ‚arcos ott‚onról eltávozott, add‛’, amí’ ‚aza nem tért – me’sérült ló után ‛s kártérítés‛ kötelezettsé’e volt a k‛rálynak, de a rälse köteles volt a sérült lovat átadn‛ a marsallnak (‚a a ló már me’dö’lött, erről tanúkat kellett állítan‛). ⒊a másként ‚alt me’ a ló, a rälsé-nek kellett újat venn‛e. ⒊a épp a mustra előtt dö’lött me’, de tanúk jelenlétében, a szemlén a rälsé-nek a fe’yverzetét akkor ‛s be kellett mutatn‛a. ⒊a aztán nyolc ‚ét elteltével elő tudott vezetn‛ e’y új csatalovat, me’tartotta státusát. ⒊a a rälse me’‚alt, a‛ t‛zenöt éves koruk‛’ me’maradtak a státusban. A t‛zenöt éves va’y beállt szol’áln‛, va’y állított ma’a ‚elyett valak‛t, va’y adózó paraszt lett. Az özve’y add‛’ élvez‚ette a né‚a‛ státusát, amí’ férj‚ez nem ment. ⒊a rälse lett a férje, annak szol’álata az ő öldjére ‛s vonatkozott, ‚a paraszt, a nő ‛s adó zető lett. ⒈ é vá z óv ö é 107 E ‚árom középkor‛ szöve’ben a ma‛ svédorszá’‛ demokrác‛a szellem‛sé’ének különböző előképe‛ fedez‚etők fel. E szöve’eknek ma’yarorszá’‛ me’felelőjük nem létezett. nrodalmi tájékoztató Az alsnö‛ rendelet és a szabadsá’-oklevél szöve’e a le’e’yszerűbben az ⒑rszá’os ⒎evéltár ‚onlapján talál‚ató me’: ⒔‛ksark‛vet, ⒕venskt d‛plomatar‛ums ‚uvudkartotek över medelt‛dsbreven (www.r‛ksark‛vet.se/sd‚k; az új, bővített változat: www.nad.r‛ksark‛vet .se/sd‚k). ⒌elzetük: ⒕D⒊⒍ 11⑴ , ‛lletve ⒕D⒊⒍ ⑴9⑵ ⒏a’nus Er‛ksson első tör- vénykönyvének (⒏E⒎) k‛adása: ⒊olmbäck, Å., ⒙essén, E. 196 ffiagnus Erikssons landslag. ⒎und: ⒋nst‛tutet ör rätt‚‛stor‛sk forskn‛n’ ’rundat av ⒉ustav oc‚ Car‛n ⒑l‛n. ⒖ek‛ntettel arra, ‚o’y a svéd középkor kívül es‛k a ma’yar történettudomány érdeklődésén, felesle’esnek tartottam, ‚o’y a szöve’be szak‛rodalm‛ ‚‛vatkozásokat szúrjak be. A korszakkal ‛smerkedn‛ kívánók számára k‛‛ndulásként a most me’jelent nyolc kötetes Sveriges historia másod‛k kötete ajánl‚ató: ⒊arr‛son, D. et al. ⑴00 Sveriges historia 600–1350. ⒕tock‚olm: ⒐orstedts. Az ezt me’előző mono’rá a u’yan bő fél évszázada jelent me’, ám a vonatkozó rész írója a korszak jeles kutatója volt: ⒔osén, ⒌. 196 ( k‛ad.) Svensk historia I. Tiden före 1718. ⒕tock‚olm: Bonn‛ers. A kö- zépkorról áttek‛ntően: ⒎‛ndkv‛st, ⒖‚., Å’ren, ⒍. 198 Sveriges medeltid. ⒗ppsala: Almqv‛st oc‚ ⒙‛ksells. A korszak társadalmáról a fent‛eken túl: ⒕öderber’, ⒌. 199 Sveriges ekonomiska och sociala historia. ffiedeltiden. ⒕tock‚olm., valam‛nt ⒎‛ndkv‛st, ⒖‚., ⒕jöber’, ⒏. ⑴00 ( k‛ad.) Det svenska samhället 800–1720. filerkernas och adelns tid. ⒕tock‚olm: ⒕tudentl‛teratur. Az uralkodó nemzetsé’ elnevezésé‚ez, a ⒈olkun’ok má‛’ érvényes felosztásával: Bol‛n, ⒕. 19⑵ oc‚ ‚‛stor‛o’ra sk undersökn‛n’. Scandia ’áról: ⒍azanskj, ⒘. ⑴00 6 nr. , 19⑵–⑴ nr. ⒈olkun’arna. En term‛nolo’‛sk ⑴10–⑴⑶ A svéd jarl méltósá- ⒖‛ll rå’an om det svenska jarlämbetets ursprun’. Scandia B‛r’er koráról: ⒊arr‛son, D. ⑴00 Jarlens sekel. En berättelse om 1200-talets Sverige. ⒕tock‚olm: ⒑rdront ⒈örla’. Az alsnö‛ oklevél datálásáról: ⒌ä’erstad, ⒊. 19⑶ Hovdag och råd under äldre medeltid. Den statsrättsliga utvecklingen i Sverige rån fiarl Sverkerssons regering till ffiagnus Erikssons regeringstillträdande (1160– 108 Egy modern demokrácia gyermekkorából 1331). ⒎und: (n‛ncs k‛adó). A döntés‚ozókról: ⒕c‚ück, ⒊. ⑴00 Rikets råd och män: herredag och råd i Sverige 1280–1480. ⒕tock‚olm: ⒍un’l‛’a ⒘‛tter‚ets ⒊‛stor‛e oc‚ Ant‛kv‛tets Akadem‛. Az orszá’ ‛’az’atásáról: ⒈r‛tz, B. 197 Hus land och län. För- valtningen i Sverige 1250–1434. ⒕tock‚olm: Almqv‛st et ⒙‛ksell. An’olul jelent me’ ‚uszonnyolc skand‛náv professzor sz‛ntéz‛se: ⒊elle, ⒍. (ed.). ⑴00 The Cambridge history of Scandinavia. Volume I. Prehistory to 1520. Cambr‛d’e: ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. A bemutatott kor e’y részé‚ez: ⒎‛ne, ⒒‚. ⑴00 fiingship and State Formation in Sweden 1130–1290. ⒎e‛den, Boston: Br‛ll A. ⒒. ⒏a’yarul: ⒐a’y, ⒉. ⑴0 fiirályság története. ⒏‛skolc: E’yetem‛ ⒍‛adó. A középkori Svéd Czöv ⒜ á oagelló Zsigmond lengyel herceg udvari személyzetének jövedelmi rétegződése (1500–1501) ⒋⒋. ⒗lászló ma’yar és cse‚ k‛rály öccse, ⒜s‛’mond ‚erce’ (élt: 1⑶67-1⑷⑶8)1 ⒏a’yarorszá’on készített, ‛lletve ⒏a’yarorszá’on kívül keletkezett, de ma’yar vonatkozású számadása‛ jól ‛smertek a kutatók számára, m‛vel D‛véky Adorján 191⑶-ben önálló kötetben k‛adta őket. (D‛véky 191⑶a.) Emellett me’jelentetett e’y tanulmányt ‛s, amelyben általános képet adott a terjedelmes, középkor‛ ma’yar v‛szonylatban e’yedülállóan bőbeszédű k‛mutatások alapján a ‚erce’‛ udvar m‛ndennap‛ életéről. (D‛véky 191⑶b.) A forrásból sokan ‛déztek azóta, de átfo’ó jelle’ű v‛zs’álatával a ma’yar és a len’yel kutatás ‛s adós. (⒊oro’sze’‛ ⑴007: ⑵ ⒔ába‛ ⑴010: 18 ) Az utóbb‛ évek- ben ⒊oro’sze’‛ ⒜oltán és ⒔ába‛ ⒍r‛szt‛na fo’lalkozott a forrással, több tanulmányban elemezve e’y-e’y szempont alapján a kútfőt. (⒊oro’sze’‛ ⑴00 , ⒊oro’sze’‛ ⑴00 , ⒊oro’sze’‛ ⑴0 , ⒔ába‛ ⑴00 , ⒔ába‛ ⑴0 ) E munkák ‛’en ‚asznos me’állapításokat tartalmaznak, de a könyv számadata‛t nem elemz‛k. ⒈ontos arra ‛s fel‚ívn‛ a ’yelmet, ‚o’y ⒊oro’sze’‛nek és ⒔ába‛nak szándékában áll újból k‛adn‛ a számadásokat, de most már teljes terjedelmükben, a ⒏a’yarorszá’on kívül keletkezett részekkel e’yütt. (⒊oro’sze’‛ ⑴007: ⑵ ) 1 1⑷06-tól ‚alálá‛’ len’yel uralkodó volt. 110 Jagelló Zsigmond lengyel herceg udvari személyzetének jövedelmi rétegződése… A ‚erce’nek a számadáskönyvben me’örökített ‚árom ma’yarorszá’‛ tartózkodása közül az első, a le’‚osszabb ‛dején, 1⑷00. február készült k‛mutatások⑴ október és 1⑷0 december alapján írtam e dol’ozatot. Azonban az 1⑷0 között au’usztus ⑴ és között‛ rész ‚‛ányz‛k a számadáskönyvből (már ezen két nap adata‛ s‛n- csenek me’ ⒝D‛véky 191⑶a: 1⑵1-1⑵ ]). Í’y valójában nem na’yjából ‚uszonkettő, ‚anem csak m‛nte’y ‚úsz ‚ónap beje’yzése‛ állnak rendelkezésünkre. A számadáskönyv szer‛nt ezen ‚úsz ‚ónap alatt összesen 881⑶,⑴⑶⑷ for‛ntot költött el a ‚erce’: az első tíz ‚ónap alatt, 1⑷00. február és december között csak ⑴7⑷⑴,01⑷ for‛ntot (az összk‛adás ⑵1,⑴⑴ százalékát), a másod‛k tíz‚ónapos ‛dőszak alatt, 1⑷00. december és 1⑷0 december között (ekkor te‚át majdnem két ‚ónap adata‛ ‚‛ányoznak!) ped‛’ 606⑴,⑴⑵ for‛ntot (az összk‛adás 68,78 százalékát). Í’y azt mond‚atjuk, ‚o’y a pénzköltések eloszlása rendkívül e’yenetlen.⑵ ⑴ D‛véky 191⑶a: 11-16 Ez a rész a ⑴⑴ oldalon vé’ződő k‛mutatások majdnem ‚áromne’yedét tesz‛ k‛. El van könyvelve ‚árom k‛adás‛ tétel 1⑷00-ból a február 1⑷-ét me’előző ‚etekből összesen ⑷⑵ for‛nt értékben (1⑵ ), ezeket a tételeket e’yáltalán nem vettem számításba. ⑵ ⒈ontos említen‛ a számadáskönyv keletkezésének körülménye‛vel kapcsolatban a következőket. A ⒌a’ellóknak súlyos d‛naszt‛kus problémával kellett szembenézn‛ük az 1⑶90-es években. 1⑶9⑴-ben me’‚alt ⒋⒘. ⒍ázmér len’yel k‛rály, ak‛ öt út ‚a’yott ma’a után. ⒗lászló Cse‚- és ⒏a’yarorszá’ k‛rálya volt, ⒌ános Albert a len’yel trónra került, ⒕ándor l‛tván na’yfejedelem lett, ⒈r‛’yes ped‛’ len’yelorszá’‛ főpap. A le’ atalabbnak, ⒜s‛’mondnak semm‛ sem jutott. ⒕orsa ú’y ‚ozta, ‚o’y ⒗lászló vette pártfo’ásába s 1⑶98 őszén Budára költözött. ⒗lászló ellátta őt me’felelő menny‛sé’ű pénzzel, továbbá s‛került me’szerezn‛e számára ⒌ános Alberttől ⒉lo’au sz‛léz‛a‛ ‚erce’sé’et (az adománylevél 1⑶9 november ⑴9-én kelt), Corv‛n ⒌ánostól ped‛’ ⒖roppaut, e’y más‛k sz‛léz‛a‛ tartományt (az adománylevél 1⑷0 december 8-án kelt). (D‛véky 191⑶b: , 7- ) ⒜s‛’mond buda‛ tartózkodása alatt részt vett az ü’yek ‛ntézésében a k‛rály oldalán, ‚a az bete’ volt, ‚elyettesítette. (D‛véky 191⑶b: ) Elkísérte ⒗lászlót 1⑷00 őszén Bácsra, a‚ol fe’yveres orszá’’yűlésre került sor. A k‛rály a len’yel, a velence‛ és a ranc‛a követ jelenlétében me’szemlélte az orszá’ felvonult ‚aderejét, de a tervezett ‚áborút a török ellen nem ‛ndították me’ (⒏a’yarorszá’ 1⑷00 júl‛usában csatlakozott ⒘⒋. ⒕ándor pápa, ⒚⒋⒋. ⒎ajos ranc‛a uralkodó és ⒘elence 1⑶99-ben kötött törökellenes szövetsé’é‚ez). A következő év, 1⑷01 májusában k‛‚‛rdették Budán ⒘elence, a pápa és a ma’yar k‛rály törökellenes szövetsé’ét, szeptember elején újra össze’yűlt a ma’yar sere’ ⒖olnán, orszá’’yűlést ‛s tartottak. (⒕olymos‛ ⒎. ⒝szerk.] 1986: ⑵⑴6-⑵⑴ C. ⒖ót‚ ⒐. ⑴009: 1⑶⑷ ) A ‚erce’ ‛s me’jelent ‛tt, azonban éppen ezen utazás ‛dőszaka (au’usztus ⑴ és október között) ‚‛ányz‛k a számadáskönyvből. ⒜s‛’mond 1⑷0 november le’vé’én ‛ndult el ‚azafelé ⒍rakkóba. Add‛’, amí’ k‛rály nem lett, mé’ kétszer járt ⒏a’yarorszá’on, a számadáskönyv ezek‚ez az utazások‚oz ‛s forrásul szol’ál. ⒈ é vá z óv ö é 111 Az udvartartás élén ⒕zydłow‛eck‛ ⒍r‛stóf k‛ncstartó állt. Ar‛sztokrata család sarja.⑶ Az általa (és nem ⒜s‛’mond által) alkalmazott (és zetett) írnok va’y írnokok (pontosabban ‛nkább zetőmester va’y zetőmesterek) vezették a számadásokat, amelyek tartalmazzák az adott ‛dőszak összes pénzbevételét és -k‛adását. A ‚erce’é az e’yetlen számadáskönyv, amelyből e’y b‛zonyos ‛dőszakra vonatkozóan képet nyer‚etünk e’y ⒏a’yarorszá’on élő középkor‛ v‛lá’‛ na’yúr minden bevételéről és k‛adásáról. ⒜s‛’mond udvarának nem kellett élelemre, tüzelőre, ’yertyára költen‛e, azt a k‛rály‛ sáfárok b‛ztosították, csakú’y, m‛nt a lovak számára a takarmányt. A ‚erce’ pénzét ⒗lászlótól kapta, azok az össze’ek, amelyek nem a k‛rálytól érkeztek, m‛nden b‛zonnyal sz‛ntén az uralkodó k‛ncstárát ter‚elték – közvetett módon. E’yetlen dénárnak sem találjuk nyomát a bevételek között, amely ⒜s‛’mond újonnan kapott ’lo’au‛ va’y a troppau‛ ‚erce’sé’éből származott volna. ⒜s‛’mond személyzetének összetételére, létszámára lát‚atóla’ semm‛lyen ‚atást nem ’yakorolt, ‚o’y me’kapta e két k‛s tartományt. A ‚erce’nek nem voltak vára‛, uradalma‛, í’y famíl‛ája esetében nem kell számolnunk b‛rtokkezelő személyzettel, várőrsé’’el. Ebből következően ne‚éz lenne össze‚asonlítan‛ famíl‛áját na’yb‛rtokos ar‛sztokraták udvartartásával. Em‛att te‚át különle’esnek mond‚ató udvara. ⒈ontos me’je’yezn‛, ‚o’y k‛zártnak tart‚atjuk azt, ‚o’y udvarának ta’ja‛ a számadáskönyvben feltüntetett jövedelmeken kívül más pénzben‛ juttatásokat kaptak volna ⒜s‛’mondtól (ez persze következ‛k abból a fentebb már me’v‛lá’ított tényből, ‚o’y a számadáskönyv – adott ‛dőszakra vonatkozóan – m‛nden bevételt és k‛adást tartalmaz). *** A k‛adások elemzése során első lépésként a sokféle célra fordított pénzről tanúskodó kétezer-e’yszáznyolcvan tételt ‚uszonöt na’y kate’ór‛ába soroltam. Ezek a következők: ⒈‛zetések, ‚asználat‛ tár’yak, ‚erce’‛ ru‚ázat, külső kapcsolatok (követek küldése, fo’adása s e’yebek), lovak, adományok (e’y‚áz‛aknak, sze’ény v‛lá’‛aknak stb.), ‚erce’‛ ékszer, étel és ‛tal, utazás (a ‚erce’ és udvarának utazása‛), ru‚apénz, ‚‛’‛én‛a, se’ély (az alkalmanként, sz‛nte m‛nd‛’ me’nevezett címen, okkal adott k‛sebb-na’yobb pénz⑶ Élt: 1⑶67-1⑷⑵ ⒜s‛’mond k‛rály trónralépte után különféle ma’as t‛sztsé’eket v‛selt ⒎en’yelorszá’ban. 1⑷1⑷-től ‚alálá‛’ kancellár volt. ⒜ombor‛ ⑴00⑶: ⑴19-⑴ 11⑴ Jagelló Zsigmond lengyel herceg udvari személyzetének jövedelmi rétegződése… bel‛ támo’atás), ‚erce’‛ szórakozás, ‚asználat‛ tár’yak személyes tulajdonul a ‚áznép számára, fe’yver, zene, könyvkészítés, temetés‛ költsé’ (el‚unyt szol’álattevők el‚antolására), pénzváltás‛ vesztesé’, m‛se, ajándékba kapott bor lev‛tele a p‛ncébe, v‛rá’, a ‚erce’ ’yó’yítása, ajándék áldozáskor, e’yéb k‛adások. Az udvar‛ személyzet javadalmazása szempontjából messze a le’fontosabb kate’ór‛át a zetésekre fordított össze’ek jelent‛k, de a se’élyek, a ru‚apénz, a temetés‛ költsé’ek, az áldozáskor adott ajándék, a ‚áznép számára vásárolt, személyes tulajdonként szol’áló ‚asználat‛ tár’yak csoportja ‛s ’yelembe veendő. Ezek azok a k‛adás‛ kate’ór‛ák, amelyek k‛mondottan a szol’álattevők munkájának me’ zetésére szánt össze’eket tartalmazzák. (E’yéb kate’ór‛ákban ‛s találunk olyan k‛adásokat, amelyek az alkalmazottak jövedelmét ’yarapították, ám ezen bevételeket – va’y na’y részüket – el ‛s kellett költen‛ük adott feladatuk teljesítése során.) ⒏e’je’yzendő mé’, ‚o’y a temetés‛ költsé’ természetesen csak stat‛szt‛ka‛ értelemben számít jövedelemnek, ‚‛szen ak‛knek a javára elkönyveltem, már nem voltak az élők sorában annak k‛ zetésekor. *** A személyzet javadalmazása szempontjából fontos fentebb említett pénzk‛adás‛ kate’ór‛ák közül csak a zetésekről szólok részletesebben. E kate’ór‛ába ‚osszú ‛dő alatt me’szol’ált zetsé’ek és e’yszer‛, alkalm‛ szol’álatért k‛ zetett pénzek e’yaránt beletartoznak, összesen ‚áromszáz‚ét k‛adás‛ tétel. A le’különbözőbb össze’eket találjuk ebben a csoportban ‚árom dénártól százne’yven for‛nt‛’. (Ez utóbb‛t 1⑷0 novem- ber ⑴8-án kapta kéz‚ez ⒍r‛stóf udvarnok, azaz ma’a ⒕zydłow‛eck‛ ⒍r‛stóf. ⒝D‛véky 191⑶a: 1⑷ ]) Elsősorban a zetések, a tár’y‛dőszakban keletkezett ‚árom na’y zetés‛ l‛sta alapján tájékozód‚atunk az udvar‛ nép ran’ és fo’lalkozás szer‛nt‛ réte’ződéséről, amely a következőképpen alakult. A le’előkelőbbek, m‛nt ez a jövedelmükből ‛s látsz‛k, az udvarnokok (curienses) voltak. (Az udvarnok szó ‛tt udvaroncot, udvar‛ embert jelent – az ffirpád-korban mé’ mást értettek e k‛fejezés alatt.) Alattuk ‚elyezkedtek el ran’ban s jövedelemben a kamarások (cubicularii). E‚‚ez a két csoport‚oz tartozó urak alkották ⒜s‛’mond le’bensőbb környezetét. Ők adták a ‚erce’ testőrsé’ét, de más e’yéb feladatot ‛s kap‚attak, például követsé’be mentek. Az udvarnokok és a kamarások túlnyomó ⒈ é vá z óv ö é 11⑵ többsé’e, ‚a nem m‛nde’y‛ke, nemes volt, m‛ több, főnemes‛ sarjat ‛s találunk közöttük: a k‛ncstartóról már volt szó, e’y‛k rokona, ⒕z‛dłow‛eck‛ ⒏árton kamarás volt, a k‛ncstartó öccse, ⒕zydłow‛eck‛ ⒏‛klós udvarnok. (⒜ombor‛ ⑴00⑶: ⑴ ) A több‛, alább említett alkalmazott a k‛szol’áló személyzet körébe tartoz‛k. E’y csoportba soroltam azokat a különféle „értelm‛sé’‛eket” és mesterembereket, ak‛kből e’y‛dejűle’ csak e’y szol’ált az udvarban: ők a káplán, a – le’alacsonyabb e’yetem‛ vé’zettsé’et ma’áénak mond‚ató – íródeák (baccalaureus), a borbély, a szűcs, a m‛ndenkor‛ patkolókovács, a m‛ndenkor‛ mosónő, a var’a, a madarász (auceps, de le’’yakrabban: sagittarius). ⒗tóbb‛ vadmadárral látta el a ‚erce’‛ kony‚át. (D‛véky 191⑶a: 7 , 7 , 90., 9 , 10 ) A következőkben a különféle fo’lalkozású, me’‚atározott funkc‛ót betöltő emberek tovább‛ csoportja‛ról kell említést tennünk: a szakácsokról, a kocs‛sokról, a lovászokról, a fullajtárokról, továbbá az ú’ynevezett o c‛átusokról (az o c‛átus elnevezést nem ‚asználja teljesen következetesen a számadáskönyv): az ellenőrről, az ételosztóról, a külön kenyérosztóról, a kocs‛őrzőről, az abrakosztóról. ⒔ajtuk kívül az o c‛átusok közé sorol‚atunk e’y olyan alkalmazottat ‛s, ak‛ az ezüsttálakra (és talán ezek mellett más ezüstedényekre) ü’yelt a kony‚án, nek‛ kellett moso’atn‛a ‛s őket. (Ő ⒖‚atarzyn András, ak‛ szerepel az alkalmazottak alább olvas‚ató ötvenfős l‛stáján.) Az o c‛átusok után ejtsünk szót az e’yszerű szol’ákról. Akadnak persze olyan személyek, ak‛kről ‚‛ányosak az ‛smerete‛nk. Az u’yancsak a famíl‛á‚oz tartozó ⒜amboczk‛ ran’ját, feladatkörét nem árulja el a számadáskönyv. ⒕z‛ntén nem tudunk fo’lalkozás‛ va’y ran’ szer‛nt‛ csoportba soroln‛ e’y m‛ndössze e’yszer feltűnő ⒉yör’y nevű szol’álattevőt. (⒝D‛véky 191⑶a: 1⑶ ] ⒖alán kocs‛s va’y fullajtár, másfél for‛nt zetést kap.) A famíl‛a alapvetően len’yelekből állt, de találunk más származásúakat ‛s: például e’y ⒍arwat nevű, ‚orvát származású kamarást, rajta kívül e’y német nevű kamarást ‛s, ⒖‚altembarkot s két, neve alapján sz‛ntén német szol’ale’ényt, ⒔ac‚embar’kot és ⒙olf’an’ot. ⒗tóbb‛ról azt ‛s tudjuk, ‚o’y Cse‚orszá’ból származott, vele azonosítottam a néven csak e’yszer nevezett „cse‚” szol’ale’ényt. (D‛véky 191⑶a: 7 ) ⒎oryncz (⒎őr‛nc) szol’áló s ⒊‛stwan (⒋stván) fullajtár ma’yar, mí’ ⒙alaszek szol’ale’ény vla‚, azaz román. 11⑶ Jagelló Zsigmond lengyel herceg udvari személyzetének jövedelmi rétegződése… ⒍ülső szol’álattevőknek – te‚át olyanoknak, ak‛k nem ta’ja‛ az udvarnak, csak alkalm‛ szol’álatott teljesítettek – t‛zenöt esetben adnak járandósá’ot a zetések kate’ór‛ájában. ⒏e’je’yzendő, ‚o’y más kate’ór‛ába sorolt k‛adás‛ tételek közül sok ad számot külső alkalmazott felfo’adásáról (például a külső kapcsolatok kate’ór‛ájában). ⒒anaszra a juttatások elmaradása m‛att nem találunk utalást a számadáskönyvben. ⒈orrásunk arról tanúskod‛k, ‚o’y a na’y utazások előtt odaadták a zetésüket az udvar ta’ja‛nak, ekkor keletkezett az említett oly fontos ‚árom na’y zetésje’yzék: a bács‛ út előtt, 1⑷00. október elején, a tolna‛ út előtt, 1⑷01 au’usztusában és a ⒎en’yelorszá’ba való ‚azatérés előtt, 1⑷0 november vé’én. A zetések k‛adása máskülönben e’ész évben folyamatosan történt, esetle’esen. Annak, ‚o’y útra kelés előtt k‛ zették a járandósá’okat, elsősorban az le‚etett az oka, ‚o’y a ‚osszas utazás akkor‛ban mé’ e’y olyan na’y úr számára ‛s, m‛nt a ‚erce’, előre tud‚atóan fokozott életveszélyt jelentett és ⒜s‛’mond saját ‚alála esetén nem akart adósa maradn‛ udvara ta’ja‛nak. A tár’y‛dőszakban a számadáskönyvben tíz udvarnok, t‛zenné’y kamarás, ‚ét szakács, nyolc fullajtár, ‚ét kocs‛s, tíz lovász, nyolc o c‛átus és ‚uszone’y szol’a neve bukkan fel az udvartartás ta’jaként. Ez összesen nyolcvanöt név. ⒏e’je’yzendő, ‚o’y a k‛szol’áló személyzet ta’ja‛nak azonosítása – nem ‛deértve te‚át az udvarnokokat és a kamarásokat – nem m‛nden k‛adás‛ tétel esetében problémamentes. E‚‚ez a nyolcvanöt név‚ez mé’ ‚ozzá kell vennünk ‚at „értelm‛sé’‛t” és mesterembert ( ’yelmen kívül ‚a’yva e’yelőre a mosónőt és a kovácsot), továbbá ⒉yör’yöt, ⒜amboczk‛t, azonkívül az udvar‛ bolondot va’y bolondokat – nem tudjuk, menny‛t – s a sz‛ntén me’‚atározatlan számú kuktát. Ez edd‛’ k‛lencvenné’y ember, ‚a e’yetlen bolonddal számolunk és nem vesszük ’yelembe a kuktákat. A teljes létszám me’állapításakor a következőkre kell mé’ tek‛ntettel lennünk. ⒕em az e’ymást követő mosónők, sem az e’ymást követő kovácsok létszámát nem tudjuk pontosan me’állapítan‛, ennek az az oka, ‚o’y sz‛nte so‚a nem említ‛ nevükön őket a számadáskönyv: csak az utolsónak felfo’adott kovács nevét ‛smerjük (D‛véky 191⑶a: 1⑷0.), a mosónők közül v‛szont senk‛ét sem. Csak feltételez‚etjük, ‚o’y a ‚erce’nek buda‛ tartózkodása alatt vé’‛’ u’yanaz a mosónő szol’ált. ⒊a ez ‛’az, akkor elmond‚atjuk, ‚o’y m‛nd a ‚árom na’y zetésosztás alkalmával kapott bért. Az b‛ztos, ‚o’y ez a buda‛ mosónő nem kísérte el ⒜s‛’mondot a bács‛ út során s talán nem tartott vele ⒍rakkóba sem. A bács‛ út alatt e’ymást követően le’alább két, de le‚et, ‚o’y ‚á- ⒈ é vá z óv ö é 11⑷ rom mosónő dol’ozott a ‚erce’nek (D‛véky 191⑶a: 7 , 7 , 7 ): í’y összlétszámuk az e’ész tár’y‛dőszak alatt ‚áromra va’y né’yre te‚ető (‚a e’yetlen buda‛ mosónővel számolunk), de nem zár‚ató k‛, ‚o’y ennél többen voltak. Am‛ a patkolókovácsokat ‛llet‛: a tár’y‛dőszak alatt m‛ndvé’‛’ szol’áltak a ‚erce’nél (e’y ‛dőben csak e’y), összesen öten va’y ‚atan követték e’ymást, de le‚etsé’es, ‚o’y mé’ többen. ⒊a öt kováccsal számolunk, azt mond‚atjuk, ‚o’y a sorban a ne’yed‛k m‛nd‚árom na’y zetésosztáskor kapott bért. ⒊a ennél több kováccsal számolunk, akkor persze ú’y kell fo’almaznunk, ‚o’y a mindenkori kovács m‛nd‚árom na’y zetésosztás alkalmával felvette a járandósá’át. Az edd‛’ összeszámolt k‛lencvenné’y fő‚öz te‚át nyolc-tíz mosónőt, ‛lletve patkolókovácsot kell ‚ozzávennünk, í’y me’kapjuk, ‚o’y ⒜s‛’mondot a tár’y‛dőszak e’észében összesen százkét-százné’y ember szol’álta famíliája tagjaként: ebben a számban e’yetlen bolond van benne, de n‛ncsenek benne a kukták és az esetle’es tovább‛ mosónők, kovácsok, bolondok. Arról, ‚o’y e’yszerre, e’y adott ‛dőpontban ‚ányan tartoztak a ‚áznép‚ez, le’e’yszerűbben a ‚árom na’y zetés‛ l‛sta alapján szerez‚etünk tudomást, amelyek, m‛nt említettem, közvetlenül a na’y utazások előtt keletkeztek. (⒐em véve tek‛ntetbe so‚asem a zetések k‛osztása után‛ elbocsátásokat, k‛lépéseket: ak‛ te‚át szerepel e’y zetés‛ l‛stán, azt az adott ‛dőpontban az udvar teljes értékű ta’jának tek‛ntettem, ü’’etlenül attól, ‚o’y bérének k‛ zetése után k‛lépett-e rö’tön a ‚erce’ szol’álatából va’y sem.) 1⑷00. október elején⑷ nyolc udvarnok, tíz kamarás, öt szakács, né’y fullajtár, öt kocs‛s, ‚ét lovász, ‚ét o c‛átus, t‛zenné’y szol’a, ezenkívül me’‚atározatlan számú (de e’ynél több) kukta kapott zetést. Az „értelm‛sé’‛ek” és mesteremberek csoportjába tartozók száma ekkor ‚ét. ⒜amboczk‛t s a bolondot ‚ozzájuk véve me’kapjuk, ‚o’y a famíl‛a létszáma 1⑷00. október elején ‚atvank‛lenc fő (nem számítva a kuktákat). 1⑷0 au’usztusában6 u’yancsak nyolc udvarnok, t‛zene’y kamarás, né’y szakács, két fullajtár, né’y kocs‛s, ‚at lovász, ‚ét o c‛átus, t‛zenöt szol’a s a me’‚atározatlan számú (de e’ynél több) kukta tartozott a famíl‛á‚oz az „értelm‛sé’‛ek” és mesterem⑷ Az első zetés‛ l‛sta 1⑷00. október , , 6 , 7 ). 6 A másod‛k zetés‛ l‛sta 1⑷0 au’usztus 1⑴⑷-1⑵ , 1⑶0.). , , , és 9-‛ adatokat tartalmaz (D‛véky 191⑶a: 60-6 , , ,⑴ és ⑴⑵-‛ adatokat tartalmaz (D‛véky 191⑶a: 116 Jagelló Zsigmond lengyel herceg udvari személyzetének jövedelmi rétegződése… berek közé sorol‚ató nyolc szol’álattevővel e’yütt. ⒜amboczk‛t s a bolondot ‚ozzájuk számítva jutunk el a vé’eredmény‚ez: az összlétszám ekkor ‚atvan‚ét fő (nem számítva a kuktákat). Az 1⑷0 november vé’‛7 zetés‛ l‛sta alapján azt mond‚atjuk, ‚o’y ekkor tíz udvarnok, t‛zenkét kamarás, né’y szakács, né’y fullajtár, né’y kocs‛s, ‚ét lovász, ‚ét o c‛átus és t‛zen‚árom szol’a volt az udvar ta’ja. Az „értelm‛sé’‛ek” és mesteremberek száma ekkor ‛s nyolc. Az e’y‛k csoportba sem sorol‚ató ⒉yör’yöt, ⒜amboczk‛t s a bolondot ‛s számításba véve kapjuk me’, ‚o’y a famíl‛a összesen ‚etvenkét főből állt ekkor. A kamarások közé beszámítottam azt ‛s, ak‛ nem le‚etett jelen a zetésosztásnál, mert a ⒍rakkóba vezető utat készítette elő: elutazott, ‚o’y lefo’lalja a szállásokat az udvar számára. (D‛véky 191⑶a: 1⑵ ) A bolondot e’y‛k l‛stán se találjuk, ‚‛szen so‚a nem kapott zetést (e’yéb juttatásokat v‛szont ‛’en), ennek oka az, ‚o’y az ő tevékenysé’e a számadáskönyv szer‛nt nem számított szol’álatnak (servitiumnak). A ‚erce’‚ez (és a vezető fam‛l‛ár‛sok‚oz) fűződő különle’es v‛szonya m‛att azonban az udvar ta’jának kell tek‛ntenünk. A rá fordított pénzeket a ‚erce’‛ szórakozásra költött össze’ek kate’ór‛ájába soroltam. ⒘annak olyan szol’ák, ak‛k nem kerültek fel e’y adott zetés‛ l‛stára akkor sem, ‚a dol’oztak az udvarnál a je’yzék keletkezésének ‛dőszakában: rendszeres szol’álatukra az ekkor nek‛k adott se’élyekből és ru‚apénzekből következtet‚etünk. ⒊árom olyan szol’át találunk (⒏‛’dalt, ⒏yedzyreczk‛t és ⒒ált), ak‛ a ‚árom zetés‛ l‛sta közül csak kettőn szerepel, de a ‚armad‛k je’yzék készítésekor ‛s (felte‚etően) az udvarnál szol’ált. ⒏‛’dal és ⒏yedzyreczk‛ nevével a másod‛k és a ‚armad‛k, ⒒áléval az első és a másod‛k l‛stán találkozunk. ⒐em tudjuk, ‚o’y ez a ‚árom szol’a pontosan m‛kortól medd‛’ volt az udvar‛ személyzet teljes értékű (azaz zetésre ‛s jo’osult) ta’ja. Ezért az udvar (teljes értékű) alkalmazotta‛ jövedelmének összesítésekor az ő e’ész jövedelmüket számításba vettem, azokat a pénzeket ‛s, amelyeket akkor kaptak, am‛kor nem voltak az udvar teljes értékű ta’ja‛. Am‛kor csak se’élyt, ‛lletve ru‚apénzt kaptak, akkor talán csak k‛sebb feladatokat láttak el, részmunka‛dőben dol’ozva. 7 A ‚armad‛k zetés‛ l‛sta 1⑷0 1⑶0-1⑶ , 1⑶⑷-1⑷ , 1⑷⑵-1⑷ ). november ⑴ , ⑴ , ⑴ és ⑴9-‛ adatokat tartalmaz (D‛véky 191⑶a: ⒈ é vá z óv ö é 117 *** A következőkben az udvar ta’ja‛nak személyes jövedelméről lesz szó. ⒕zemélyes jövedelmen a m‛ndenféle címen, azaz a zetés, se’ély, ru‚apénz, személyes tulajdonul szol’áló ‚asználat‛ tár’y, áldozáskor adott ajándék, a temetés‛ költsé’, a külső kapcso- latok, a ‚erce’‛ utazással kapcsolatos k‛adások, az étel-‛tal,8 azonkívül a ‚erce’‛ szóra- kozás9 kate’ór‛ájában személyre szólóan, az e’yes, két alkalmat (két k‛adás‛ tételt10 ) leszámítva m‛nden esetben beazonosít‚ató szol’álattevőknek k‛ zetett össze’eket értem. (Azaz nem veszem ’yelembe a famíl‛a ta’ja‛ által testület‛le’ kapott pénzeket.) Ezen össze’ekről a tár’y‛dőszakban ötszáznyolcvan tétel tanúskod‛k, mely k‛adások e’yüttvéve ⑶⑶90,1⑶ for‛ntot tesznek k‛. Ez a tár’y‛dőszakban röv‛debb-‚osszabb ‛de‛’ va’y akár vé’‛’ szol’áló összes alkalmazott személyes jövedelme (a bolondé n‛ncs benne). Annak a ‚árom szol’ának az esetében (⒏‛’dal, ⒏yedzyreczk‛ és ⒒ál), ak‛k b‛zonyos ‛dőszakban nem voltak az udvar teljes értékű ta’ja‛ (fentebb volt már szó róluk), sz‛ntén a teljes jövedelemmel számoltam, te‚át olyan juttatásokat ‛s számításba vettem, am‛ket akkor kaptak, am‛kor nem voltak teljes értékű alkalmazottak. Ez a ⑶⑶90,1⑶ for‛nt te‚át a tár’y‛dőszak e’észére, azaz körülbelül ‚úsz ‚ónapra értendő. Ez az össze’ az udvarnál röv‛debb-‚osszabb ‛de‛’, ‛lletve m‛ndvé’‛’ szol’áló alkalmazottak által a ‚úsz ‚ónap alatt megkapott személyes jövedelem, azt v‛szont az e’yes alkalmazottak esetében sz‛nte so‚a nem tudjuk, ‚o’y a jövedelem pontosan m‛lyen ‚osszúsá’ú szol’álat ellenértékét jelent‛, m‛vel sz‛nte so‚a nem derül k‛ a számadáskönyvből, ‚o’y m‛kor kezdték és m‛kor fejezték be tevékenysé’üket. Ebből a ⑶⑶90,1⑶ for‛ntból ⑶1⑵8,81 for‛nt, azaz 9⑴,18 százalék tartoz‛k a zetések kate’ór‛ájába. Arról már volt szó, ‚o’y az udvar ta’ja‛ m‛kor, m‛lyen ‛dőközönként jutottak a zetésük‚öz. A több‛ pénzk‛adás‛ kate’ór‛ába (se’ély, ru‚apénz, személyes tulajdonul szol’áló ‚asználat‛ tár’y, áldozáskor adott ajándék, a temetés‛ költsé’, a külső kapcsolatok, a ‚erce’‛ utazással kapcsolatos k‛adások, az étel-‛tal, a ‚erce’‛ szórakozás – ezeket fentebb már említettem) sorolt személyes 8 ⑷0. 9 ⒋lyen tétel m‛ndössze e’y van: e’y néven nem nevezett udvarnok kap borra ‚at dénárt; D‛véky 191⑶a: E’yetlen tétel: ⒍arwat kamarásnak út‛költsé’re, am‛kor sólymokért kellett lova’oln‛a: ⑴0 dénár; D‛véky 191⑶a: ⑶ 10 ⒕zámunkra ‛smeretlen udvarnok kap e’y alkalommal borra ‚at dénárt (a fenteb, a je’yzetben már említett k‛adás‛ tételről van szó: D‛véky 191⑶a: ⑷0.). ⒏áskor e’y u’yancsak névtelen lovász kap ostorra né’y dénárt (e‛usdem equum ‚elyett eundem equum olvasandó e tételben, D‛véky 191⑶a: 7 ). 118 Jagelló Zsigmond lengyel herceg udvari személyzetének jövedelmi rétegződése… bevétele‛kről természetesen elmond‚ató, ‚o’y teljes mértékben esetle’esen, alkalm‛la’ kapták őket. A ‚áznép azon ötven ta’jának személyes összjövedelmét tüntetem fel alább, ak‛k m‛nd‚árom na’y zetésosztáskor teljes értékű alkalmazottként b‛ztosan a ‚erce’nél szol’áltak. Az ötvenes létszámot ú’y kaptam me’, ‚o’y a bolondot11 nem vettem ’yelembe, továbbá a b‛zonytalan számú mosónőből és kovácsból csak e’y-e’y fővel számoltam (m‛vel e’yszerre csak e’y állt alkalmazásban közülük, továbbá m‛vel nem zár‚ató k‛, ‚o’y volt köztük olyan, ak‛ m‛nd‚árom na’y zetésosztáskor a ‚erce’ szol’álatában állt, teljes értékű alkalmazottként). Az ‛tt következő össze’ek természetesen sz‛ntén a tár’y‛dőszak e’észére értendők: Nyolc udvarnok: C‚lewyczk‛: ⑵⑴⑷ for‛nt, C‚robersk‛: ⑵⑴⑷ for‛nt, ⒎eszczynsk‛ ⒔afael: ⑶⑵⑴ for‛nt, ⒑czyesk‛ ⒏‛klós: ⑶⑴7 for‛nt, ⒒ot‚oczk‛: ⑵90 for‛nt, ⒒sonka: ⑵⑷⑷ for‛nt, ⒕zydłow‛eck‛ ⒍r‛stóf: 716 for‛nt, ⒜alesk‛: 1⑴⑷,0⑶ for‛nt. Nyolc kamarás: Czur‛lko: ⑷⑶ for‛nt, ⒍arwat: ⑵⑷,9⑷ for‛nt, ⒍ysszyel ⒏‛klós: 71,7⑷ for‛nt, ⒎‛pnyczk‛: ⑴⑶,⑴⑷ for‛nt, ⒏yrzewsky: ⑴7 for‛nt, ⒑zarowsk‛: ⑶⑶,⑷ for‛nt, ⒕w‛dersk‛: 66,⑷ for‛nt, ⒜elycz: ⑴6,⑷ for‛nt. 11 A tár’y‛dőszak során összesen 11,⑷1 for‛nt értékben vásároltak a számára különféle dol’okat, mely össze’ az udvar‛ nép alsó jövedelm‛ kate’ór‛ája sz‛ntjének felel me’ (ezeket a jövedelm‛ kate’ór‛ákat lásd alább). A rá költött pénzeket a ‚erce’‛ szórakozásra fordított össze’ek csoportjába soroltam. ⒈ é vá z óv ö é „Értelmiségiek” és mesteremberek (hét fő – egyetlen, a mindenkori mosónővel, illetve patkolókováccsal számolva): ⒏‛klós udvar‛ káplán: ⑷⑵ for‛nt, az íródeák: ⑴⑷,7⑷ for‛nt, ⒏‛klós szűcs: ⑶⑶,⑷ for‛nt, a borbély: ⑷⑶ for‛nt, a var’a: ⑴1,0⑴ for‛nt, a mosónő, pontosabban az e’ymást követő mosónők összesen: 7⑵,1 for‛nt, a patkolókovács, pontosabban az e’ymást követő patkolókovácsok öszszesen: ⑷⑴,6⑷ for‛nt. A címmel, mesterséggel, beosztással nem rendelkező ⒜amboczk‛: ⑵8,⑴⑷ for‛nt. Négy szakács: ⒉ábor: ⑵7,⑴⑷ for‛nt, ⒒ál: 7,7⑷ for‛nt, ⒖amás: 1⑴,7⑷ for‛nt, ⒘encel: ⑶⑶,⑴⑷ for‛nt. Hat o ciátus: Czysz ellenőr: 10,⑷ for‛nt, Draszny ételosztó: 8,7 for‛nt, Drya kocs‛őrző: 10,⑴⑷ for‛nt, ⒕c‚‛dor: 8,7 for‛nt, ⒕c‚ymek abrakosztó: 11 for‛nt, ⒖‚atarzyn András: 11,⑷ for‛nt. Egy fullajtár: ⒑rzesc‚ek: 9,7 for‛nt. 119 1⑴0 Jagelló Zsigmond lengyel herceg udvari személyzetének jövedelmi rétegződése… fiét kocsis: Draszny: 10,⑴ for‛nt, ⒒ysczek: 10,⑴⑷ for‛nt. Öt lovász: Drap ⒎ukács:1⑴ 1⑵,⑷ for‛nt, ⒉alka ⒕zan‛szló: 17 for‛nt, ⒏aczyek (⒏átyás): 1⑴,⑷ for‛nt, ⒏ykolayecz: 1⑴,⑷ for‛nt, ⒕zczasny: 9,⑷ for‛nt. Nyolc szolga: Balyczk‛: 9,⑵⑷ for‛nt, C‚oczymowsk‛: 7,6 for‛nt, ⒉yermek: ⑶,68 for‛nt, az ‛dősebb ⒏azurek: 7,⑵⑶ for‛nt, az ‛jabb ⒏azurek: 6,8⑷ for‛nt, ⒕molyk: 6,78 for‛nt, ⒙olf’an’: 7,⑷⑵ for‛nt, ⒙yerzbyata: 8,87 for‛nt. Ezen ötven szol’álattevő összesen ⑶1⑴⑶,⑷6 for‛nt személyes jövedelem‚ez jutott, mely az összes személyes jövedelem (⑶⑶90,1⑶ for‛nt) 91,86 százalékára rú’. Ezen adatok alapján felállít‚ató az udvar‛ társadalom ran’létrája. A le’alsó sz‛nten a szol’ák, a lovászok, a kocs‛sok, a fullajtárok, az o c‛átusok ‚elyezkednek el s a szakácsok közül azok, ak‛k a ‚áznép na’y része számára főztek: a l‛stán szereplők közül ⒒ál és ⒖amás le‚etett ‛lyen, mí’ a más‛k két szakács (⒉ábor és ⒘encel) zetéséből ítélve a ‚erce’re és talán az udvarnokokra főzött elsősorban, azonkívül ők le‚ettek a kony‚afőnökök. A le’alsó jövedelm‛ csoport – összesen ‚uszonné’y fő – bevétele a tár’y‛dőszakban ⑶,68 és 17 for‛nt között‛ értékeket mutat, amelyek átla’a 9,8 for‛nt. A jellemző értékek azonban 6,78 for‛nt és 1⑵,⑷ for‛nt között‛ek, ⒉yermek szol’álónak a 1⑴ ⒖eljes nevét lásd: D‛véky 191⑶a: 1⑴ ⒈ é vá z óv ö é 1⑴1 le’k‛sebb össze’et jelentő ⑶,68 for‛ntos jövedelme k‛vételesen alacsony, a le’na’yobb bevételt élvező ⒉alka ⒕zan‛szló lovász 17 for‛ntos jövedelme ped‛’ k‛u’róan ma’as. A következő, a középső jövedelm‛ csoport a két, a több‛nél sokkal jobban zetett szakácsot, ⒉ábort és ⒘encelt, az „értelm‛sé’‛eket”, mesterembereket, ⒜amboczk‛t és a nyolc kamarást fo’lalja ma’ában, összesen t‛zennyolc főt (e’yetlen, a m‛ndenkor‛ mosónővel, ‛lletve patkolókováccsal számolva). A le’alacsonyabb bevétel ⑴1,0⑴ for‛nt, a le’ma’asabb 7⑵,1 for‛nt ebben a körben (ez az e’ymást követő mosónők összesített bevétele), az átla’jövedelem ped‛’ ⑶⑶,1⑴ for‛nt. A ‚armad‛k csoportot képező nyolc udvarnok átla’os személyes bevétele a tár’y‛dőszakban ⑵86,88 for‛nt, de e mö’ött az érték mö’ött na’y szélsősé’ek ‚úzódnak me’: a le’k‛sebb össze’ 1⑴⑷,0⑶ for‛nt (⒜alesk‛ kap enny‛t), a le’na’yobb 716 for‛nt (⒕zydłow‛eck‛ ⒍r‛stóf jövedelme), a jellemző értékek ⑵⑴⑷ és ⑶⑵⑴ for‛nt között‛ek. A fent‛ értékek te‚át az e’ész tár’y‛dőszakra, körülbelül ‚úsz ‚ónapra vonatkoznak. A t‛zenkét ‚ónapra arányosított átla’jövedelem a felső jövedelm‛ kate’ór‛a esetében ⑴⑵⑴,1⑵ for‛nt, a középső esetében ⑴6,⑶7 for‛nt, az alsó esetében ped‛’ ⑷,88 for‛nt. A le’k‛sebb és a le’na’yobb jövedelem t‛zenkét ‚ónapra arányosítva a felső kate’ór‛a esetében 7⑷,0⑴ ‛lletve ⑶⑴9,6 for‛nt, a középső esetében 1⑴,61 ‛lletve ⑶⑵,86 for‛nt, az alsó esetében ped‛’ ⑴,81 ‛lletve 10,⑴ for‛nt. Ezeket az értékeket – és k‛vétel nélkül a ⒜s‛’mond udvara ta’ja‛nak t‛zenkét ‚ónapos jövedelmeként me’adott alább olvas‚ató számokat ‛s – ú’y kaptam me’, ‚o’y a ‚úsz ‚ónapra számolt össze’et me’szoroztam 0,6-del. Az í’y k‛számolt érték a ‚úsz ‚ónap alatt kéz‚ez kapott jövedelem t‛zenkét ‚ónapra arányosan eső része (szemben a ‚úsz ‚ónap alatt k‛ zetett össze’’el, csak elmélet‛ szám, nem valós érték), nem t‛zenkét ‚ónapos szol’álat ellenértéke. Ez abból következ‛k, am‛ről fentebb már volt szó: a ‚úsz ‚ónapra számolt össze’ sem ‚úsz ‚ónap munkájának ellenértéke, ‚anem a ‚úsz ‚ónap alatt me’kapott jövedelem. ⒘éleményem szer‛nt azonban a ‚úsz ‚ónap alatt k‛ zetett jövedelem és ‚úsz ‚ónap munkájának ellenértéke között a fentebb felsorolt ötven szol’álattevő esetében n‛ncs na’y különbsé’, ebből következően ped‛’ a ‚úsz ‚ónap alatt k‛ zetett jövedelemnek t‛zenkét ‚ónapra arányosan jutó része és t‛zenkét ‚ónapny‛ szol’álat ellenértéke között s‛ncs na’y eltérés. Az alább‛akban a ⒜s‛’mond m‛nd‚árom na’y zetésosztáskor szol’áló alkalmazotta‛nak ‚úsz ‚ónap alatt k‛ zetett jövedelem t‛zenkét ‚ónapra arányosan jutó részét fo’om 1⑴⑴ Jagelló Zsigmond lengyel herceg udvari személyzetének jövedelmi rétegződése… – tájékoztató jelle’’el – össze‚asonlítan‛ a ⒏a’yarorszá’on e’y év munkájával, szol’álatával, ’azdálkodásával me’szerez‚ető jövedelmekkel. ⒏e’állapít‚atjuk, ‚o’y a ‚erce’‛ udvarnokok bevétele a na’y (ma’yarorszá’‛) uradalmak vezető, tek‛ntélyes fam‛l‛ár‛sa‛nak jövedelmével vet‚ető össze: udvarbírák és fontos várak (⒐ó’rády ⑴00⑵: 1⑵ ) várna’ya‛nak bevételével. 1⑶89-ben az eszter’om‛ várna’y ⑴⑷0 for‛nt értékű javadalmazásban részesült tényle’esen, mí’ az udvarbíró (provisor) ⑷19,⑴⑶ for‛ntny‛ járandósá’‚oz jutott ‚ozzá. (⒈ü’ed‛ 1960: 17 , ⑴⑵ ) ⒗tóbb‛ össze’ ma’asabb, m‛nt a ⒜s‛’mond ‚erce’ udvarának élén álló ⒕zydłow‛eck‛ ⒍r‛stóf 1⑴ ‚ónapra arányosított jövedelme, ⑶⑴9,6 for‛nt. ⒘‛szont ⒊unyad két várna’ya 1⑷1⑴ben fejenként 1⑷8 for‛ntot kapott, továbbá e’yütt 10 for‛ntot két ru‚ára, m‛ndezen felül mé’ terményt és állatot. (⒍ub‛ny‛ 199⑶: ⑴9 ) A középső jövedelm‛ kate’ór‛ába tartozók bevételéről na’y általánossá’ban azt mond‚atjuk, ‚o’y az többé-kevésbé a ma’yar társadalom középréte’e‛nek jövedelm‛ sz‛ntjé‚ez állt közel. ⒏ályusz szer‛nt az e’y‚áz‛ középréte’ jellemző képv‛selője, e’y átla’os kanonok év‛ pénzbevétele ⑶0-80 for‛ntra te‚ető, u’yananny‛ra, m‛nt a t‛p‛kus, se nem ’azda’, se nem sze’ény középnemesé, ak‛ ma’a u’yan nem vé’zett öldművesmunkát, de jobbá’ya‛t alaposan me’dol’oztatta. (⒏ályusz 1971: 8 ) A középső jövedelm‛ kate’ór‛ába tartozók közül ⒍ysszyel ⒏‛klós és ⒕w‛dersk‛ kamarások, továbbá a mosónők összesített bevétele – t‛zenkét ‚ónapra arányosítva – elér‛ ezt a sz‛ntet (⑶⑵,0⑷ for‛nt, ⑵9,9 for‛nt és ⑶⑵,86 for‛nt), a több‛eké nem. ⒒éldául a ‚erce’ e’ymást követő kovácsa‛nak t‛zenkét ‚ónapra számolt összesített jövedelme ⑵1,⑷9 for‛nt, mí’ ekkor‛ban a bártfa‛ város‛ kovács év‛ bére ⑶7 for‛ntot tett k‛. (⒐ó’rády ⑴00⑵: 1⑵ ) ⒘‛szont 1⑶⑴6-ban e’y sopron‛ ácsmester m‛nte’y ⑴⑷-⑵0 for‛nt év‛ bérre számít‚atott, száz évvel később sem többre. (⒐ó’rády ⑴00⑴: ⑶⑷ ⒐ó’rády ⑴00⑵: 1⑵ ) Ez utóbb‛ érték már össze‚asonlít‚ató a ‚erce’‛ ‚áznép középső jövedelm‛ csoportjá‚oz tartozók e’y évre számított átla’os bevételével, ⑴6,⑶7 for‛nttal. A k‛s főúr‛ várak várna’ya‛ év‛ ‚úsz és ne’yven for‛nt között‛ zetést kaptak (e‚‚ez teljes ellátás járult és általában e’y rend ru‚a). A bártfa‛ város‛ szekeres 18,66 for‛ntot, a k‛k‛áltó 18,8 for‛ntot kapott évente. (⒐ó’rády ⑴00⑵: 1⑵ ) Az alsó jövedelm‛ kate’ór‛ára számolt átla’os bevételt (év‛ ⑷,88 for‛ntot) a öldműves napszámosok, béresek pénzkeresményé‚ez le‚et ‚asonlítan‛: ez évente ⑵-6 for‛ntot tett k‛, am‛‚ez teljes ellátás, ru‚ázat és e’yéb természetben‛ juttatások járultak, tel- ⒈ é vá z óv ö é 1⑴⑵ jes jövedelmük 11-1⑷ for‛ntra rú’ott pénzben k‛fejezve. (⒐ó’rády 1998: 1 E’yéb adatok: ⒏ályusz 1971: 8 ) ⒏e’említendő azonban, ‚o’y az említett év‛ ‚atfor‛ntos pénzbevételnél ‚a nem ‛s sokkal, de érdemben többet kapott arányosan számolva az öt lovászból ‚árom (Drap ⒎ukács 8,1 for‛ntot, ⒏aczyek 7,⑷ for‛ntot, ⒏ykolayecz u’yananny‛t) és ⒖amás szakács (7,6⑷ for‛ntot), ⒉alka ⒕zan‛szló lovász ped‛’ sokkal többet (10,⑴ for‛ntot). A ‚erce’‛ udvar személyzetén belül elkülönített m‛nd‚árom jövedelm‛ kate’ór‛a esetében érdemes össze‚asonlítást tennünk a köznemessé’ jövedelm‛ v‛szonya‛val, ‛dézve ⒍ub‛ny‛ Andrásnak a köznemessé’ réte’ződéséről vallott nézetét. A tíz jobbá’ynál kevesebbel rendelkezők voltak az „alsóbb nemessé’”, ők következtek va’yon‛ tek‛ntetben az e’ytelkes nemesek után. A tíz-kétszáz jobbá’’yal bírókat tek‛nt‚etjük a középső réte’ ta’ja‛nak, a kétszáznál több, de akár ezer jobbá’’yal ‛s rendelkezőket ped‛’ az előkelő köznemeseknek. (En’el – ⒍r‛stó – ⒍ub‛ny‛ 1998: ⑵ ) Az e’y jobbá’ytelek után szedett öldesúr‛ járadékot e’y-‚árom for‛ntra becsül‚etjük, e‚‚ez tovább‛, ma már ne‚ezen va’y se‚o’yan sem becsül‚ető öldesúr‛ bevételek járultak a ‚aszonvételekből (bor-, malomjövedelem stb.). (⒐ó’rády ⑴00⑵: 1⑵ ) Í’y te‚át e’y, az „alsóbb nemessé’be” tartozó személy jövedelme akár ⑴7, a köznemessé’ középső réte’é‚ez tartozó úr bevétele ped‛’ akár ‚atszáz for‛nt ‛s le‚etett (tek‛ntetbe nem véve a ‚aszonvételekből befolyó pénzt). A felsorolt adatok természetesen m‛nd‛’ csak a pénzben k‛fejez‚ető bevételeket mutatják, a pénzben me’ nem ad‚ató természetben‛ juttatásokat nem. ⒗tóbb‛akban persze a ‚erce’‛ udvar ta’ja‛ ‛s részesültek. Ők ‛s kaptak teljes ellátást és szállást, tüzelőről, ’yertyáról sem kellett ’ondoskodn‛uk, az udvar‛ borbély ‛s ‛n’yen kezelte őket, ám azt sem szabad elfelejten‛, ‚o’y a pénzben általam k‛fejezett jövedelmük e’y részét valójában természetben‛ juttatás ellenértékeként kapták, továbbá a ‚erce’ szol’álatában feladata‛k teljesítése céljából el ‛s kellett költen‛ük jövedelmük e’y részét (‛lyen össze’eket találunk például a külső kapcsolatok kate’ór‛ájában: követ‛ va’y futárfeladat vé’re‚ajtására k‛ zetett út‛költsé’eket; továbbá például nem k‛s össze’et jelentett az udvarnokok számára az általuk – ‛’az, röv‛d ‛dőre – kötelező jelle’’el felfo’adott lovaskatonák zetése ⒝D‛véky 191⑶a: 6⑴-6 ]; ezeket a lovasokat nem számítottam a ‚erce’ ‚áznépé‚ez, m‛nt az a fentebb‛ekből k‛derül). 1⑴⑶ Jagelló Zsigmond lengyel herceg udvari személyzetének jövedelmi rétegződése… ⒑lyan udvar‛ társadalom képe bontakoz‛k k‛ előttünk, amely jól lát‚atóan ‚‛e- rarc‚‛kus és amelyben a fo’lalkozás, a ran’ általában annak me’felelő jövedelemmel párosult. Érdekes továbbá, ‚o’y arra ‛s van példa – a szakácsoké, – ‚o’y a jövedelem alapján kettéoszl‛k e’y fo’lalkozás‛ csoport: két szakács kerül a középső, kettő az alsó jövedelm‛ kate’ór‛ába. ⒈ontos azonban fel‚ívn‛ a ’yelmet a következőre. A ‚erce’ katona‛ kíséretét az udvarnokok és a kamarások alkották. A több‛ek m‛nd a k‛szol’áló személyzet‚ez tartoztak. ffim, am‛nt azt láttuk, a k‛szol’áló személyzet le’felső réte’ének ta’ja‛t, ak‛k va’y spec‛ál‛s tudással va’y a ‚erce’ különle’es b‛zalmával (‛lletve m‛ndkettővel) rendelkeztek, az ú’ynevezett „értelm‛sé’‛eket” és mesterembereket azonos jövedelm‛ kate’ór‛ába kellett vennünk a kamarásokkal, a katona‛ kíséret alsó csoportjával. ⒏‛ több, a középső jövedelm‛ kate’ór‛a le’na’yobb bevételt ma’áénak mond‚ató ta’ja mesterember, pontosabban a m‛ndenkor‛ mosónők e’yüttvéve. ⒋lyen módon a pénzjövedelm‛ v‛szonyok tompították a katona‛ kíséret és a k‛szol’áló személyzet között‛ éles választóvonalat. nrodalom korrás D‛véky A. 191⑶a. ⒜s‛’mond len’yel ‚ercze’ buda‛ számadása‛ (1⑷001⑷0 , 1⑷0 ). ffiagyar Történelmi Tár ⒚⒚⒘⒋. kötet. Budapest: ⒏⒖A. Szakirodalom C. ⒖ót‚ ⒐. ⑴00 Az 1⑷0 év‛ tolna‛ orszá’’yűlés. Adatok a k‛rály‛ adm‛n‛sztrác‛ó működésé‚ez. Századok 1⑶ évf. szám 1⑶⑷⑷-1⑶7 D‛véky A. 191⑶b. Zsigmond lengyel herczeg II. Ulászló udvarában. fiülönlenyomat a „Századok” 1914. évi 6-7-ik számából. Budapest: At‚enaeum. En’el ⒒., ⒍r‛stó ⒉y. ⒍ub‛ny‛ A. 199 Budapest: ⒑s‛r‛s. ffiagyarország története 1301-1526. ⒈ é vá z óv ö é ⒈ü’ed‛ E. 198 1⑴⑷ Az eszter’om‛ érseksé’ ’azdálkodása a ⒚⒘. század vé’én. ⒋n: ⒈ü’ed‛, E. fiolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Budapest: ⒏a’vető. 11⑶-⑴⑵ ⒊oro’sze’‛ ⒜. ⑴00 ⒜s‛’mond len’yel ‚erce’ utazása‛ ⒏a’yarorszá’on. ⒋n: ⒏arton, ⒕z., ⒖e‛szler, É. (szerk.) ffiedievisztikai tanulmányok. A IV. ffiedievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2005. június 9-10.) előadásai. ⒕ze’ed: ⒕ze’ed‛ ⒍özépkorász ⒏ű‚ely. ⑵⑷–⑶ ⒊oro’sze’‛ ⒜. ⑴00 E’y számadáskönyv kultúrtörténet‛ vonatkozása‛. ⒋n: ⒊almá’y‛ ⒏., ⒔évész, É. (szerk.) fiözépkortörténeti tanulmányok 5. Az V. ffiedievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2007. június 7-8.) előadásai. ⒕ze’ed: ⒕ze’ed‛ ⒍özépkorász ⒏ű‚ely. ⑵⑵–⑶0. ⒊oro’sze’‛ ⒜. ⑴0 Az e’yszerű ember m‛ndennapja‛ ⒜s‛’mond ‚erce’ számadása‛nak tükrében. ⒋n: ⒉. ⒖ót‚ ⒒., ⒕zabó, ⒒. (szerk.) fiözépkortörténeti tanulmányok 6. A VI. ffiedievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2009. június 4-5.) előadásai. ⒕ze’ed: ⒕ze’ed‛ ⒍özépkorász ⒏ű‚ely. 7⑷–8 ⒍ub‛ny‛ A. 199 zadok 1⑴ A ⒌a’elló-kor‛ ⒏a’yarorszá’ történetének vázlata. Száévf. ⒏ályusz E. 197 szám ⑴88–⑵ Egyházi társadalom a középkori ffiagyarországon. Buda- pest: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. ⒐ó’rády ffi. 199 A paraszt‛ napszámbér vásárlóértéke a középkor vé’‛ ⒏a’yarorszá’on. ⒋n: ⒔ácz, ⒋. (szerk., ⒍ovács, ffi. közreműködésével) Szabó István emlékkönyv. Debrecen: ⒍ossut‚ E’yetem‛ ⒍‛adó. 10⑷–1⑴ ⒐ó’rády ffi. ⑴00 A öldesúr‛ pénzjáradék na’ysá’a és adóter‚e a késő középkor‛ ⒏a’yarorszá’on. Századok 1⑵ ⒐ó’rády ffi. ⑴00 ffir- és bérv‛szonyok. évf. szám ⑶⑷1–⑶6 rész: 1⑷⑴6-‛’. ⒋n: ⒖amás, ⒜s. (szerk.) ffiagyar művelődéstörténeti lexikon. fiözépkor és kora újkor. ⒋. kötet. Aac‚en-Byl‛ca. Budapest: Balass‛ ⒍‛adó 1⑵⑶–1⑵ ⒔ába‛ ⒍. ⑴00 ⒌a’elló ⒜s‛’mond ‚erce’ számadása‛nak orvostörténet‛ tanulsá’a‛. ⒋n: ⒊almá’y‛, ⒏., ⒔évész, É. (szerk.) 1⑵⑵–1⑶0. 1⑴6 Jagelló Zsigmond lengyel herceg udvari személyzetének jövedelmi rétegződése… ⒔ába‛ ⒍. ⑴0 Adalékok ⒜s‛’mond len’yel ‚erce’ számadása‛‚oz. ⒋n: ⒉. ⒖ót‚, ⒒., ⒕zabó, ⒒. (szerk.) 179–18 ⒕olymos‛ ⒎. (szerk.) 198 ffiagyarország történeti kronológiája. ⒋. kötet. A kezdetektől 1526-ig. Budapest: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. ⒜ombor‛ ⒋. ⑴00 ⒌a’elló – ⒊absbur’ rendezés‛ kísérlet 1⑷⑴⑵-ban. ⒍rzysz- tof ⒕zydłow‛eck‛ naplója alapján. ⒋n: ⒜ombor‛, ⒋., Boronka‛né Bellus, ⒋., Érsze’‛, ⒉. firzysztof Szydłowieci kancellár naplója 1523-ból. Budapest: ⒏a’yar E’y‚áztörténet‛ Enc‛klopéd‛a ⒏unkaközössé’ (⒏E⒖E⒏), ⒊‛stor‛a Eccles‛ast‛ca ⒊un’ar‛ca Alapítvány. ⒉u yá ⒎á z ó ⒕z Városfalépítés a középkori jperjesen Eperjes k‛alakulásának folyamata, a város jo’-, ’azdasá’-, és társadalomtörténete már az ffirpád-kor vé’étől többé-kevésbé me’felelően adatol‚ató. A település ‚osszú utat járt be, mí’ vé’ül a században a szabad k‛rály‛ városok közé emelked‚etett (Csánk‛ 1890–191⑵: ⒋. ⑴8⑷; ⒋vány‛ 190 ). ⒕orsának alakulásában me’különböztetett szerepet játszott öldrajz‛ el‚elyezkedése. E’yrészt, m‛vel a len’yel területek közelében feküdt, a ‚atárv‛dék‛ katona‛ ‛nc‛densek rendszeres elszenvedője volt. ⒏ásrészt, a században a ‚usz‛ták tevékenysé’e ‛s ‛’en aktív volt ebben az orszá’részben. ⒊abár az első betörésük a ⒏a’yar ⒍‛rálysá’ területére mé’ 1⑶⑴⑵-ban történt és már 1⑶⑵⑵ ápr‛l‛sában a város környékén pusztítottak a cse‚ek, Eperjes csak az 1⑶⑶0-es évektől volt k‛téve valóban komoly mértékben a ‚usz‛ta fenye’etésnek. (⒖ót‚-⒕zabó 1917: 87–8 és 11⑷–1 ). Az ‛’az‛ változást és az állandó cse‚ jelenlét kezdetét az jelentette, am‛kor ⒉‛skra 1⑶⑶0ben me’szerezte a ⒈első ⒔észek főkap‛tány‛ címét (⒊orvát‚ ⑴00⑵: 9⑵⑵–9⑵ ). ⒐em véletlen, ‚o’y a straté’‛a‛ fekvésű város me’felelő védelme, a védművek k‛építésének kérdése fontos szerepet játszott az eperjes‛ek m‛ndennapja‛ban, ’ondolkodásuk szerves részévé vált. Ez a település k‛váltsá’a‛ban, az uralkodóval való kapcsolatában ‛s k‛válóan me’ra’ad‚ató. A város védműve‛nek sorsa Eperjesen, de másutt ‛s a k‛rály‛ pr‛v‛lé’‛umok között rendszeresen felbukkanó, a k‛rály és a pol’ársá’ v‛szonyában állandóan me’jelenő tényező volt. 1⑴8 Városfalépítés a középkori Eperjesen Eperjes első ‛smert említése az 1⑴⑶0-es évekre te‚ető, ekkor már k‛rály‛ b‛rtok.1 A következő évt‛zedekben m‛nden b‛zonnyal az 1⑴⑶⑵ óta létező szepessé’‛ szász k‛váltsá’ok le‚ettek ‛tt ‛s érvényesek, majd 1⑴9 január ⑴8-án ⒋⒋⒋. Andrástól ⒕zeben, ⒕áros és Eperjes a több‛ szepes‛ város k‛váltsá’a‛nak m‛ntájára közös pr‛v‛lé’‛umot kapott (⒔e’. Arp. ⒋⒋/ ⑶⑴ , D⒈ ⑴⑴8⑶⑵⑷, Eperjes ).⑴ Önkormányzata ‛s század‛ előzmények- re me‚et v‛ssza, ‛’az csak 1⑵1⑶-ben említették először konkrétan az eperjes‛ bírókat (ekkor mé’ villicus néven), am‛kor a más‛k két település bírá‛val ⒍ároly ⒔óberttől az 1⑴9 év‛ k‛váltsá’levél átírását kérték. Az oklevelet ⒍ároly 1⑵1⑶-ben, majd 1⑵⑴⑶-ben ‛s átírta és me’erősítette (Eperjes és Eredetjük: D⒈ ⑴⑴8⑶⑵⑷ és D⒈ ⑴⑴8⑷18). ⒐a’yjából u’yanekkor, 1⑵⑵0-ban es‛k említés először a ‚et‛p‛acról, bár ez b‛zonyosan jóval korább‛ eredetű le‚etett. A város ’yors fejlődését a k‛rály‛ ‚atalom ‛s érzékelte, ezért 1⑵70-ben ⒋. ⒎ajos k‛vette Eperjest az orszá’os bírósá’ok fenn‚atósá’a alól, a le’súlyosabb ü’yek k‛vételével (⒙e‛sz ⑴010: 1⑶⑶0., Eperjes 7 , D⒈ ⑴⑴8⑶80). Az Anjouk lát‚atóan továbbra ‛s szívükön v‛selték Eperjes sorsát, és a század- ban újra és újra me’védték k‛váltsá’a‛kat a különféle támadásokkal szemben. ⒎ajos 1⑵⑶6-ban és 1⑵⑶7-ben a szomolnok‛ és telk‛bánya‛ kamara‛spánokat ’yelmeztet‛ arra, ‚o’y a szeben‛, sáros‛ és eperjes‛ pol’árok a szepes‛ pol’árokkal me’e’yező k‛váltsá’okat élveznek, ezért őket ne zaklassák, e’yúttal korábban me’‚atározott kereskedelm‛ k‛váltsá’a‛kat ‛s oltalmazza. 1⑵⑷⑴-ben ⒋stván szepes‛ ‚erce’ a tárnokmestert szólítja fel arra, ‚o’y a ‚árom város bíráskodás‛ szabadsá’át ne ’átolja. 1⑵71-ben és 1⑵7⑴-ben – a távolsá’‛ kereskedelemben játszott fontos szerepüket b‛zonyítva – a len’yel vám‚elyeken ‛s véd‛ őket a k‛rályné‛, ‛lletve k‛rály‛ ‚atalom a jo’talan vámszedéstől (D⒈ ⑴⑴8⑶⑶7, D⒈ ⑴⑴8⑶⑶8, D⒈ ⑴⑴8⑶⑶9, D⒈ ⑴⑴8⑶⑷0, D⒈ ⑴⑴8⑶76, D⒈ ⑴⑴8⑶81 és D⒈ ⑴⑴8⑶8⑵). 1 Csánk‛ Dezső szer‛nt 1⑴⑵⑵-ban bukkan fel a város az oklevelekben, de m‛vel adatát nem ‚‛vatkozza le, azt csak óvatosan szabad kezeln‛ (Csánk‛ 1890–191⑵: ⒋. ⑴8 ). Az első ‛smert forrásunk, amely Eperjesről beszámol, valójában csak 1⑴⑶7-ből származ‛k (CD⒊ ⒘⒋/ ⑵7⑷; ⒔e’. Arp. ⒋. 86 ). ⑴ Ennek a közös k‛váltsá’levélnek a főbb rendelkezése‛ a következők voltak: a pol’árok nem tartoznak collectát zetn‛ a sáros‛ ‛spánnak, fel vannak mentve a várna’y és az ‛spán ítélkezése alól, csak a k‛rálynak tartoznak descensussal, k‛rály‛ ‚adjáratban nem kötelesek részt venn‛. A ‚árom város, azaz Eperjes, ⒕zeben és ⒕áros évente ‚áromszor ⑷0 márkát volt köteles zetn‛ collectaként a k‛rálynak. (⒌avošová 1998: Az 1⑴⑶ év‛ szász k‛váltsá’okra lásd ⒔e’. Arp. ⒋. 7⑶ , D⒎ ⑵887⑷, 1⑵ év‛ átírása: D⒎ ⑵887 A szepes‛ szász városok k‛alakulására és középkor‛ történetére lásd összefo’laló jelle’’el ⒈ekete ⒐a’y 19⑵ , ⒗l‛čný 198 , ‛lletve ⒏ertanová 197 A szepes‛ jo’ra: Blazov‛c‚ ⑴00 ). ⒈ é vá z óv ö é 1⑴9 A ‚árom város közül e’yértelműen Eperjes a le’jelentősebb a században. Am‛- kor 1⑵⑶7-ben per keletkez‛k közöttük az 1⑵⑴⑶-ben előírt, összesen ⑵-szor ⑷0 márkát k‛tevő collecta ü’yében, a fo’ott bíróként szereplő kassa‛ bíró és plébános ú’y dönt, ‚o’y Eperjes ⑷⑶, ⒕áros ⑷⑵, ⒕zeben ped‛’ ⑶⑵ márkát köteles ebből k‛ zetn‛, te‚erbíró képessé’e‛knek me’felelően (Eperjes ⑵8 és ⑵ ffitírva ⒋. ⒎ajos 1⑵⑶ december 6-‛ oklevelében. D⒈ ⑴⑴8⑶⑷⑴). ⒋. ⒎ajos ‚alála után ⒜s‛’mond ‛s több alkalommal ‛ntézkedett az eperjes‛ pr‛v‛lé’‛umok védelmében. 1⑶0⑴-ben me’parancsolta, ‚o’y az úton lévő eperjes‛eket az orszá’ban feltartóztatn‛ és elítéln‛ senk‛ ne merje, e‚elyett a k‛rály, va’y a tárnokmester elé kell őket ‛dézn‛. 1⑶0⑴ szeptemberében az eperjes‛ek a pallosjo’ot ‛s me’kapták, 1⑶0⑶-ben ped‛’ sz‛ntén a város bíráskodás‛ jo’át óvta a k‛rály‛ ‚atalom a sáros‛ ‛spánnal szemben, valam‛nt somos‛ vámmentessé’üket ‛s me’védte. 1⑶⑵⑵-ban a pol’árok ‚adba kényszerítését t‛ltja, 1⑶⑵⑶-ben az ‛de’en jo’‚atósá’ és a jo’talan vámszedés ellen ad k‛ az eperjes‛eket támo’ató parancslevelet. 1⑶⑵7-ben újra a jo’talan vámok ellen lép fel, ‛lletve me’t‛ltja az eperjes‛ek nemes‛ törvényszék elé ‚urcolását ‛s (Eperjes 1⑶ , ⒜⒕⒑ ⒋⒋. 19⑴ , ⒜⒕⒑ ⒋⒋. ⑴96 , ⒜⒕⒑ ⒋⒋. ⑴96 , Eperjes ⑴⑴ , ⑴⑵ , D⒈ ⑴⑴86⑴⑷, Eperjes ⑴⑷0.). ⒜s‛’mond utóda‛ ‛dején tovább ’yarapodnak a jo’‛ és ’azdasá’‛ k‛váltsá’ok. 1⑶⑷⑵ban ⒘. ⒎ászlótól a város címeradományt nyert el (Eperjes ⑵6 , Csánk‛ ⒋. ⑴8 ). 1⑶⑷⑷ben ⒕zent ⒎őr‛nc napjára (au’usztus (Eperjes ⑵80., ⑵8 ) orszá’os vásártartás‛ en’edélyt kapott Eperjes ⒙e‛sz ⑴010: 1⑶⑶0.), s u’yanekkor a k‛rály az eperjes‛ek felett való ítélkezéstől ‛s t‛ltotta az ér‛ntetteket, az eperjes‛ pol’árokkal szemben‛ jo’‛’ény m‛att í’y te‚át továbbra ‛s a város‛ tanács‚oz kellett forduln‛. 1⑶71-ben ⒋. ⒏átyás me’erősítette azt a jo’ukat, m‛szer‛nt a tárnokmester va’y a k‛rály bíráskodása alá tartoznak. 1⑶7⑴-ben és 1⑶7⑶-ben a városból k‛ és beszállított sörre és élelm‛szerre vonatkozó vámmentessé’üket erősít‛ me’ a k‛rály (Eperjes ⑶8 , ⑶9 , ⑷0 ). 1⑶8⑷-ben az uralkodó, ‛lletve parancsára ⒕áros és ⒎‛ptó me’ye ‚atósá’a‛ az orszá’os vámmentessé’üket, ‚arm‛ncad zetéssel kapcsolatos pr‛v‛lé’‛uma‛kat véd‛, ‛lletve év‛ ⑷00 for‛ntnál na’yobb collecta beszedését t‛ltja me’ adószedő‛nek. 1⑷08-ban a város me’kapta a vörös pecsétv‛asz ‚asználat‛ jo’ot. 1⑷1⑶-ben újabb orszá’os vásártartás‛ jo’ot szereznek, ⒕zent András napjára (november ⑵0.) (⒙e‛sz ⑴010: 1⑶⑶0., ⒙e‛sz ⑴01⑴: 1⑷ ) 1⑵0 Városfalépítés a középkori Eperjesen Eperjes te‚át a középkor folyamán jelentős ‚ely lett. A térsé’ben betöltött köz- pont‛ szerepe azonban í’y ‛s k‛sebb volt, m‛nt ⒍assáé, valószínűle’ mé’ a len’yel borkereskedelembe s‛keresen bekapcsolódó Bártfáét sem ér‚ette el. Ezt ⒍ub‛ny‛ András central‛tás‛ pontrendszerének eredménye‛ ‛s tükröz‛k. Ebben u’yan‛s ⒍assa ⑶⑵ ponttal elsőrendű városnak m‛nősül, de Bártfa és Eperjes már csupán másodrendű városnak tek‛nt‚ető ⑵⑵, ‛lletve ⑵⑴ central‛tás‛ ponttal (⒍ub‛ny‛ ⑴00⑷: ⑵0.). Í’y ért‚ető Eperjes ma’yar sz‛nten ‛s v‛szonyla’ alacsony, m‛ndössze ⑴-⑵ ezer főt k‛tevő népessé’e (⒉ranasztó‛ 1980: 1⑷ ). ⒏a’yarorszá’on a nyu’at‛ típusú város, amely jo’‛ – topo’rá a‛ – védelm‛ – ’azdasá’‛ – társadalm‛ e’ysé’’el e’yszerre rendelkezett, csak na’yon lassan alakult k‛. ⒏é’ lassabban ment vé’be a kőből épült városfalak létre‚ozása: a le’több esetben a szá- zad‛’ csupán az ‛spán‛ va’y püspök‛ vár jelentett ném‛ védelmet a város‛as településeken lakóknak, s ezek ‛s általában e’yszerű öldvár-szerkezettel rendelkeztek csak.⑶ A kora‛ ma’yar várostípus jellemzően azt a m‛ntát mutatja, ‚o’y a város központjában álló ‛spán‛ vár körül alakultak k‛ a tovább‛ kerületek, amelyeket később több esetben ‛s kerítőfallal vettek körül. ⒋’az, számos ‛spán‛ szék‚elynél ez so‚a nem történt me’.⑷ A város és az erődítmény kapcsolata, utóbb‛ ‚atása a város‛as fejlődésre e’ész Európában k‛mutat‚ató, nyelv‛ nyoma‛ ‛s bőven vannak: a ’enet‛kus kapcsolatot remekül ‛llusztrálja az a tény, ‚o’y a középkorban a különböző nyelvekben az eredet‛le’ a várra alkalmazott k‛fejezések váltak ‚asználatossá a város és az azzal kapcsolatos jelensé’ek, például a pol’ársá’ me’nevezésére (⒉yöry 197⑵: ⑴⑴ , D‛lc‚er ⑴006: ⑵8–⑵ ). ⑶ E’yes településeken a vár már a kora‛ ‛dőkben ‛s kőből épül‚etett. ⒈e‚érváron ped‛’ – melynek a neve ‛s e’yértelműen mutatja ezt – a tatárjáráskor már m‛nden b‛zonnyal a külvárost ‛s falak védték. Erre és a település kora‛ topo’rá ájának problémájára lásd elsősorban ⒈ü’ed‛ 196 , ⒍ralovánszky 198⑶: 196–⑴00. és Bakay 196 ⒊asonló módon kőfalak kerít‚ették a tatárjárás előtt például ⒒estet ‛s (Csorba 197 ). ⑷ A „vár+előváros” típus mellett (⒉yőr, ⒐y‛tra va’y ⒘ác) a más‛k jelle’zetes kora‛ város‛as településforma e’y központ‛ el‚elyezkedésű, de várat nélkülöző, na’yobb területen létrejövő laza település‚almazból állt (⒒écs és Óbuda). A két típus között‛ átmenetet mutatja továbbá a már említett ⒈e‚érvár és Eszter’om esete. A kezdet‛ ‛dőszakban c‛v‛lek azonban csak akkor lak‚attak a vár területén, ‚a az me’felelően na’y k‛terjedésű volt, m‛nt például ez ⒉yőr kapcsán ‛s me’ ’yel‚ető. (⒈ü’ed‛ 1981: ⑵19–⑵⑴ ) ⒐em tudn‛ e’yébként, ‚o’y a ’yőr‛ ‛spán‛ vár m‛kor került kőből ‛s k‛építésre, azaz ‚o’y ez kora‛, ffirpádkorra v‛sszavezet‚ető fejlemény lett volna (⒎ászló ⑴000. je’yzet.). A sopron‛ városszerkezet középkor‛ alakulása sz‛ntén ‛’en jól mutatja a városfalaknak a településtopo’rá ában betöltött fontos szerepét (⒌ankó ⑴00 , főle’ ⑴7–⑵ ). ⒈ é vá z óv ö é 1⑵1 Az első tudatos uralkodó‛ lépések a ‚aza‛ városok védelmének előse’ítésére a tatárjárás után történtek. ⒋lyen, amú’y jól ‛smert ‛ntézkedés volt a zá’ráb‛ lakossá’ feltelepítése a ⒉réc-‚e’yre 1⑴⑶⑴-ben, az eszter’om‛ és fe‚érvár‛ pol’árok falak mö’é telepítésének vé’ül me’‚‛úsult kísérlete (1⑴⑶6 és 1⑴⑶9), ‛lletve a remekül véd‚ető buda‛ ⒘ár‚e’yen a pest‛ németsé’ számára Új-Buda létre‚ozása (⒕zűcs ⑴00⑴: ⑴ és 8⑴–8 , ⒘é’‚ 199 ). A században a városfal-építkezések töme’essé váltak. A falépítésre vonatko- zó en’edély me’adása k‛rály‛ felsé’jo’ volt. Első ‛smert adatunk ezzel kapcsolatosan 1⑵⑵⑶-ből származ‛k, am‛kor ⒉yön’yösnek ⒍ároly a buda‛ jo’ot adományozta, s e’yúttal le‚etővé tette, ‚o’y a lakossá’ a várost fallal ve’ye körül (⒎adány‛ 1980: ⑶6 ). A folyamatban a k‛rály‛ ‚atalom állásfo’lalása te‚át döntő jelentősé’ű volt: uralkodó‛nk könnyen fel‛smerték, ‚o’y az erődített k‛rály‛ város k‛emelkedő straté’‛a‛ szereppel bír. Az ‛s előfordult azonban, ‚o’y e’y település me’kapta u’yan a k‛rálytól a városfalépítés en’edélyét, de mé’sem volt képes éln‛ a le‚etősé’’el. Erre a le’jobb példa, ‚o’y ‚abár Debrecen 1⑶0⑷-ben a buda‛ jo’’al e’yütt a városfalépítés k‛váltsá’át ‛s elnyerte (⒜⒕⒑ ⒋⒋. ⑵76 ), az valójában so‚asem épült me’. ⒈ontos me’je’yezn‛, ‚o’y a ‚aza‛, bő 110 erődített település na’y része (főle’ a mezővárosok) nem kőfallal, ‚anem csak e’yszerű palánkfallal és sáncárokkal, esetle’ várral rendelkeztek. ⒌ól látsz‛k, ‚o’y a kora‛ ‛dőszakban elsősorban a né‚ány jelentős kora‛ k‛rály‛ város erődítése történt me’, ‛lletve az ‛spán‛ és püspök‛ szék‚ely funkc‛óval bíró települések fala‛ épültek fel, mí’ a középkor később‛ szakaszában számos, olykor k‛fejezetten jelentéktelen mezőváros, ‛lletve bányaváros erődítménye‛ ‛s elkészültek (⒔abb ⑴006: ⑷⑷–1⑷9). A városfalak fontossá’a nem csupán a védelemben rejlett. ⒏a’yarorszá’on a századtól e’yre ‛nkább elterjedt az a ’yakorlat, ‚o’y a c‛v‛tas term‛noló’‛a k‛záróla’ a fallal övezett városokat ‛llette me’. Az 1⑵⑷ év‛ k‛lenced törvény már e’yértelműen me’különböztette a fallal övezett és erődítéssel nem rendelkező települések lakó‛t (CD⒊ ⒋⒚/ ), de a jóval később‛ ⒖r‛part‛tumban ‛s szerepel a városfal, m‛nt a város e’y‛k fontos alkotóeleme.6 6 A ⒊ármaskönyv e’y‛k sokat ‛dézett me’je’yzése (⒋⒋⒋. ). szer‛nt a város ‚ázak és utcák falakkal kerített összessé’e, a‚ol sok ember a jó és t‛sztessé’es életre való k‛váltsá’okat élvez (⒖r‛part‛tum ⑶9⑴– ⑶9 ). ⒙erbőczy plaszt‛kus állásfo’lalása már-már „településtudomány‛” jelle’ű me’je’yzés volt (⒉öncz‛ 1⑵⑴ Városfalépítés a középkori Eperjesen Az eperjes‛ városfalépítés folyamata remekül adatol‚ató a város‛ levéltár amú’y ‛s k‛tűnő oklevélanya’a se’ítsé’ével. ⒔áadásul a munkálatokkal kapcsolatos k‛váltsá’ok és rendelkezések analó’‛ával ‛s szol’ál‚atnak az orszá’os ’yakorlat‚oz, m‛vel szemléletesen modellez‛k a ‚asonló építkezések „anatóm‛áját” és azokat a jo’‛ eszközöket, amelyek a k‛rály‛ ‚atalom rendelkezésére álltak az erődített városok létre‚ozásának előse’ítésé‚ez. ⒏ár 1⑵⑵1-ben felmentést kaptak az eperjes‛ pol’árok a szepes‛ és újvár‛ ‛spántól a szén, ‛lletve a tűz‛- és épületfa vámja alól. Ez m‛nte’y kora‛ előzményként ‛s felfo’‚ató. Az első, b‛zonyít‚atóan építkezésekkel kapcsolatos rendelkezés azonban csak 1⑵⑶7-ben történt, am‛kor a k‛rály a nemeseknek és a sáros‛ pol’ároknak me’‚a’yta, ‚o’y az eperjes‛eket a bár‚ol talált kő k‛bányászásában ne akadályozzák. Az oklevél szer‛nt ekkor a plébán‛atemplomot építették, ez tette szüksé’essé a k‛rály‛ parancsot. ⒗’yanekkor említették először a ⒈ekete-Erdőt ‛s, m‛nt fatermelésük később ‛s le’főbb szín‚elyét. A parancsot ⒋. ⒎ajos 1⑵⑶8-ban és 1⑵66-ban ‛s me’‛smételte (D⒈ ⑴⑴8⑶⑶⑴, D⒈ ⑴⑴8⑶⑷1, D⒈ ⑴⑴8⑶⑷⑵, Eperjes ⑶ , D⒈ ⑴⑴8⑶77). A konkrétan a városfalépítéssel kapcsolatos pr‛v‛lé’‛umok sora az 1⑵70-es években ‛ndult me’. 1⑵70-ben ⒎ajos k‛rály me’parancsolta a sáros‛ nemeseknek, ‚o’y a városnak, amely k‛rály‛ parancsra falat épít, meszet, követ és fát adjanak az építkezés‚ez (D⒎ ⑶18⑴9). 1⑵7 május 1-én ⒋. ⒎ajos Eperjes városfala‛ és erődítménye‛ kjavítása és felépítésének előse’ítése céljából ú’y rendelkezett, ‚o’y a lakók a kereskedelem során Buda k‛váltsá’a‛t élvezzék. ⒏‛nden b‛zonnyal ezzel állt összeü’’ésben e’y 1⑵7 év‛ parancslevél ‛s, amely előírta, ‚o’y a ⒈ekete-Erdőben a környékbel‛ nemessé’ nem ’átol‚atja a pol’ároknak a fa k‛termelését, s u’yaní’y a város lakossá’a által k‛bányászott kő és mész, valam‛nt k‛termelt fa után sem kötelesek vámot zetn‛ (D⒈ ⑴⑴8⑶87, k‛adása CD⒊ ⒋⒚/ ⑵⑵ , Eperjes 8 , D⒈ ⑴⑴8⑶89, D⒈ ⑴⑴8⑶90). ⒐a’yjából u’yanekkor, 1⑵7 május ⑴ -én az erődítés‛ munkálatok előse’ítése érdekében az uralkodó me’parancsolta Ambrus d‛ós’yőr‛ kőművesnek (ak‛ ny‛lván az ottan‛ k‛rály‛ uradalom alkalmazottja le‚etett), ‚o’y menjen a városba és vezesse az építkezést, e’yúttal átadta a pol’ároknak Eperjes, ⒕áros és ⒕zeben városok collectá-ját ‛s a költsé’ek fedezésére (D⒈ ⑴⑴8⑶9⑵, k‛adása CD⒊ ⒋⒚/ 1⑴ ). ⑴006: 67–6 ). A városfal me’léte va’y ‚‛ánya a településre alkalmazott term‛noló’‛a (c‛v‛tas – opp‛dum) szempontjából ‛s komoly jelentősé’’el bírt te‚át (⒍ub‛ny‛ ⑴006: ⑷⑴–⑷ ). ⒈ é vá z óv ö é 1⑵⑵ 1⑶0⑴-ben ‛mmáron ⒜s‛’mond védte me’ a pol’árokat a ⒈ekete-Erdő ‚asználatában, majd ezt a rendelkezését 1⑶0⑶-ben ‛s me’‛smételte, am‛kor a ⒕óvár‛ak ‚asználták az erdőt jo’talanul, sőt 1⑶0⑶-ben m‛ndenk‛t felszólít, ‚o’y b‛rtoka‛kon en’edjék me’ az eperjes‛ek kőfejtését, favá’ását és mészé’etését s újfent a város me’erősítésének szüksé’essé’ével ‛ndokolja ezt a rendelkezést. ⒗’yanezen a napon, február 1⑵-án az építés előse’ítésére 1⑴ év‛ cenzus- és collectamentessé’et b‛ztosított a pol’ároknak.7 1⑶0⑷-ben ennél ‛s ‚atározottabban szólal fel az ü’yben, u’yan‛s me’parancsolja a sáros‛ pol’ároknak, ‚o’y se’ítsenek az eperjes‛ falépítésben, ‛lletve újra me’‛smétl‛ az erdő‚asználattal és kőbányászattal kapcsolatos parancsát. ⒘alószínűle’ a városon belül sem volt m‛ndenk‛ számára e’yértelműen népszerű az építkezéssel járó te‚er, m‛vel u’yanezen év januárjában a tanácsnak a k‛rály me’‚a’yta, ‚o’y pol’ártársa‛kat ‛s ve’yék rá a munkára. 1⑶07-ben ⒜s‛’mond már „újonnan me’erősített” városként említ‛ a települést, de mé’ 1⑶08-ban ‛s e’y éves felmentést adott Eperjesnek a k‛rály‛ adók alól, ‚o’y az építkezést be tudják fejezn‛ (⒜⒕⒑ ⒋⒋. ⑵6 , ⑵6 , ⑵80 , ⑵80 , ⑷⑵⑴ , ⑷97 ). A munkálatok nem mentek m‛nd‛’ folyamatosan és ’ördülékenyen. B‛zonyosan akadályozta például az a tűzvész, amelynek eredményeképpen 1⑶18-ban 10 éves adómentessé’et adott a k‛rály azoknak a pol’ároknak, ak‛knek a ‚áza leé’ett. A városfal építése ekkorra már lát‚atóla’ előre‚aladott állapotban le‚etett, am‛t az ‛s b‛zonyít, ‚o’y ⒜s‛’mond 1⑶⑴⑴-ben ⒕áros és Eperjes pol’ára‛t elt‛ltotta e’y ‚atárper során az erdő‚asználattól, azaz már nem élvezett e’yértelmű preferenc‛át az erődítésekkel kapcsolatos fak‛termelés ü’ye (Eperjes 17 , ⒜⒕⒑ ⒋⒚. 90 ). A falépítés első na’y szakasza te‚át a század elejére lezárul‚atott. Az 1⑶⑵0-as évekre a ‚usz‛ta veszély m‛att azonban újra nap‛rendre került a város me’erősítésének kérdése, sőt, a munka ‛ntenzívebben foly‚atott, m‛nt korábban. ⒕okatmondó adatunk, ‚o’y 1⑶⑵⑵-ban éppen erre ‚‛vatkozva en’edélyez‛ ⒌ul‛anus bíboros a pol’ároknak, ‚o’y ünnepnapokon ‛s dol’oz‚assanak a falakon (CD⒊ ⒚/ ⑴ ). Ezt ‛’azolja az ‛s, ‚o’y 1⑶⑵⑷-ben és 1⑶⑵6-ban – am‛nt már volt róla szó – ⒜s‛’mond k‛rály e’yrészt a vásárvámot adta át a pol’ároknak az építkezés költsé’e‛nek fedezetéül, másrészt ped‛’ en’edélyezte, ‚o’y két, útban lévő malmot ‛s lebont‚assanak a város árka‛nak könnyebb k‛épí7 ⒜⒕⒑ ⒋⒋. 19⑴⑶; Eperjes 1⑶ ⒋vány‛ Béla ‚‛bás keltezéssel közl‛ a forrást, vesd össze: ⒜⒕⒑ ⒋⒋. ⑴9⑶⑶; ⒜⒕⒑ ⒋⒋. ⑴98 és ⑴98 , Eperjes 1⑶ 1⑵⑶ Városfalépítés a középkori Eperjesen tése m‛att és azokat más‚ol állítsák majd fel. A k‛rály elsősorban a település ‚atárv‛dék‛ ‚elyzetére és k‛szol’áltatottsá’ára ‚‛vatkoz‛k ‛ndoklásában. A szerencsésen fennmaradt forrásoknak köszön‚etően tudjuk, ‚o’y a tanács mé’ az év folyamán e’yessé’et kötött a két ér‛ntett malomtulajdonos pol’árral az építendő új malmok ü’yében (D⒈ ⑴⑴90⑶⑴, Eperjes ⑴⑶0., ⑴⑶ , ⑴⑶ ). 1⑶⑶0-ben továbbra ‛s nap‛renden van az erődítés kérdése, ekkor u’yan‛s Erzsébet k‛rályné en’edélyez‛ az eperjes‛eknek, ‚o’y a sáros‛ kőbányából a város és a ‚ázak építésé‚ez szüksé’es köveket bányásszanak k‛ (D⒈ ⑴⑴8661, D⒈ ⑴⑴866⑴, D⒈ ⑴⑴87⑴1). ⒕züksé’ ‛s volt a falak karbantartására és me’erősítésére, ‚‛szen né‚ány ‚áborúktól és portyázó cse‚ ‚adaktól zajos évt‛zed köszöntött az eperjes‛ekre. Annak a már korábban ‛s fontos szerepet játszó ténynek a rendszeres ‛smétel’etése, ‚o’y Eperjes a ‚atárv‛déken van és í’y a támadásoknak jobban k‛ van téve, valam‛nt a „cse‚ rablók” emle’etése ’yakor‛vá vál‛k a város és a k‛rály‛ ‚atalom közt‛ d‛skurzus retor‛kájában. A „zavaros ‛dőknek” (tempora disturbiorum) nem csupán a védművek me’erősítése volt a következménye. 1⑶⑵9-ben például erre ‚‛vatkozva en’edélyezte Erzsébet k‛rályné a városnak, ‚o’y az adóból 100 zsoldost fo’ad‚assanak fel (Eperjes ⑴6 ), és u’yanezen okból írt levelet 1⑶⑷⑵-ban ⒘. ⒎ászló ‛s az eperjes‛eknek, felszólítva őket, ‚o’y ‛de’en népeket, í’y cse‚eket ne fo’adjanak be, ‚anem ma’uk őr‛zzék városukat, sőt, a szokásos ⒕zent ⒉yör’y nap‛ adójáról ‛s lemondott a k‛rály‛ ‚atalom (Eperjes ⑵6 , ⑵6 ). ⒏átyás trónra léptével a ‚elyzet lassan u’yan, de konszol‛dálódott, s újra előtérbe kerül‚etett a városfal – amely álla’át tek‛ntve ny‛lván jelentősen leromol‚atott ezekben az években – ‚elyreállításának ü’ye. Ennek eredményeképpen 1⑶⑷9-ben ⒏átyás ⑵ év‛ adómentessé’et adott Eperjesnek és u’yanenny‛ ‛dőre ‚arm‛ncad mentessé’et ‛s, ‚o’y a város fala‛t befejez‚essék. 1⑶66-ban ezt újabb két éves adómentessé’ követte, u’yanezzel az ‛ndoklással. ⒍ét évvel később azonban a koronavámot már a tőle e’yáltalán nem szokatlan pra’mat‛kus módon kíméletlenül be‚ajtotta a pol’árokon, me’je’yezve, ‚o’y azt semm‛képpen sem fo’ja elen’edn‛, te‚át ne ‛s kérjék azt tőle (Eperjes ⑶ 1⑶6 ,⑶ , ⑶⑷ , ⑶⑷ ). Beszedéséről január ⑴⑶-‛ levelében ‛s tájékoztatta a pol’árokat (D⒈ ⑴⑴88⑶6). 1⑶7⑴-ben a k‛rály mé’ utoljára felszólítja ⒕áros me’ye b‛rtokosa‛t, ‚o’y az eperjes‛ város‛ erődítések ‚elyreállításában és kjavításában szekerekkel és a szüksé’es szerszámmal ve’yenek részt, ‛nnentől azonban n‛ncs több adat a k‛rály‛ akaratból történő védelm‛ ⒈ é vá z óv ö é 1⑵⑷ munkálatokról (Eperjes ⑶9 ). Ezzel te‚át a városfalak építésének döntő része lezárul‚atott Eperjesen, mé’ ‚a k‛sebb volumenű felújítás‛ és karbantartás‛ munkákra ezután ‛s vannak forrása‛nk. A fent vé’‛’követett eseménymenet és k‛váltsá’olás‛ sorozat a városfal építésével kapcsolatosan e’yáltalán nem e’yedülálló: a k‛rály‛ ‚atalom rendszeresen ezeket a jo’‛ eszközöket alkalmazta a fal- és várépítések előmozdítására, amelyre ‚aza‛ v‛szonylatban ‛s jócskán tudunk mé’ példákat soroln‛.8 Am‛ mé’‛s különle’essé te‚et‛ az eperjes‛ ‚elyzetet, az a század közepé‛’ folyamatosan fennálló cse‚ fenye’etés, amely érte- lemszerűen felértékelte az erődítés ü’yét. A középkor vé’én, ‚abár az említettek alapján az építkezések jelentősebb része lezárult, továbbra ‛s szép számú adatunk van a városfalra és a védelemre vonatkozóan. A városfal építésével, karbantartásával, felszerelésével, védelmével, felújításával és az építőkkel kapcsolatos me’je’yzések rendszeresen felbukkannak a város‛ számadáskönyvekben. Az eperjes‛ek természetesen nem csupán városfalat építették a korszakban, ‚anem több na’y építkezés ‛s zajlott, azaz a falépítés‚ez szüksé’es szakképzett munkaerő folyamatosan jelen volt a településen. A város 1⑶⑴ év‛ számadáskönyve például mura- tor-okat és kővásárlást említ, valam‛nt beszámol e’y ‚íd felújításáról, de szó es‛k benne a városárok rendbetételéről és mészé’etés költsé’e‛ről ‛s. ⒗’yanekkor vett a tanács né‚ány sca á-t, azaz dézsát, mely az építkezések e’y‛k le’fontosabb, köz‛smerten főle’ mészszállításra ‚asznált eszköze volt (⒕zűcs 19⑷8: ⑵⑴⑶–⑵⑴ ). A falak‚oz emellett fát ‛s 8 Csak né‚ány példa: 1⑴97-ben ⒋⒋⒋. András a fertő‛ vám felét a sopron‛aknak adja, ‚o’y városuk falát kjavít‚assák (ffiÚ⒑ ⒘. 1 ), 1⑵7⑵-ban ⒕zakolca kap falépítés‛ en’edélyt ⒋. ⒎ajostól (CD⒊ ⒋⒚/ ⑴⑶ ), 1⑵81-ben Erzsébet k‛rálynő zetés‛ kedvezményt ad ⒕eben‛co városának a falépítés előse’ítésére (D⒎ ⑷00⑵⑵), 1⑵9⑷-ben ⒜s‛’mond a brassó‛ falak me’erősítésé‚ez szüksé’es nyersanya’szállításokra szólítja fel a környék lakó‛t (⒜⒕⒑ ⒋. ⑵87 ), 1⑶0⑷-ben ⒜solnának a falépítés elrendelése mellett az uralkodó a korpona‛ jo’ot adományozza (⒜⒕⒑ ⒋⒋. ⑵79 ), 1⑶10-ben az ‛’ló‛akat véd‛ m‛ndenféle közmunka alól, ‚o’y a város erődítménye‛t nyu’odtan épít‚essék (⒜⒕⒑ ⒋⒋. 7⑷⑴ ). 1⑶⑴0-ban u’yanő Dévény fala‛nak me’építésére ad en’edélyt (⒜⒕⒑ ⒘⒋⒋. 198 ). 1⑶6⑶-ben ⒖rencsén lakó‛ u’yanezen okból kapnak ‚arm‛ncad kedvezményt (D⒎ 1⑷98⑵), 1⑶6⑷-ben a ⒊unyad‛ ⒌ános által épített várat a beszterce‛ pol’árok a k‛rály parancsa szer‛nt falépítésre ‚asznál‚atják fel (D⒎ 9⑴680), 1⑶8⑵-ban ⒍ősze’et mentesít‛ a szokásos adó alól ⒏átyás, ‚o’y a falakat rendbe ‚oz‚assák (⒊⒑ ⒋. ⑴⑶ ). 1⑷⑴⑶-ben v‛szont nem az uralkodó támo’atta e’y település falának me’építését. ⒘arasd város védműve‛t u’yan‛s Brandenbur’‛ ⒉yör’y őr’róf se’ítsé’ével építették fel (D⒎ ⑵8087). 1⑵6 Városfalépítés a középkori Eperjesen szállítottak, am‛ sz‛ntén az építkezésre utal. ⒘‛ttek mé’ követ a városkapu‚oz, az ottan‛ út készítésé‚ez, de vas ‛s na’y menny‛sé’ben jelen‛k me’ a re’‛sztrumban, és ny‛lván ‚asonló szereppel bír‚atott (Eperjes ⑴ A E’y 1⑶⑶ ). század másod‛k felében na’y köz- és ma’ánépítkezések folytak Eperjesen. év‛ röv‛dke kőszámadás beszámol arról, ‚o’y ekkor‛ban építettek ürdő‚ázat és napórát, valam‛nt a városban vala‚ol e’y na’yobb kaput ‛s. Az 1⑶⑷0 körül‛ évekből újra az említett ürdő‚áz építésének számadása ‛smert (Eperjes ⑵⑴ , ⑵⑶ ). 1⑶⑷1-ben e’y eperjes‛ torony (talán a templomtoronyról le‚et szó?) építésével kapcsolatos je’yzék készült, mí’ e’y 1⑶7⑵–1⑶7 év‛ forrásunk valószínűle’ kolostorépítéssel összeü’’ő re’‛sztrum volt. 1⑶86-ból m‛ndezek mellett e’y ‛spotályépítés‛-számadás ‛s fennmaradt (Eperjes ⑵⑷ , ⑷0 , 6 , 6⑵ ). Az 1⑶89-es adólajstrom‚oz csatolt különféle felje’yzések között szó van többek között a mészé’etők és té’laé’etők, kőtörők (lapidum ractores) és „se’édmunkások” zetsé’éről ‛s (Eperjes 6⑷ ). E’y 1⑶90-9 év‛ számadásban szereplő, „super labo- res” zetett költsé’ek mö’ött ‛s m‛nden b‛zonnyal a „parvi laboratores” réte’et, azaz az építkezések szakképzetlen munkaerejét fedez‚etjük fel (D⒈ ⑴⑴901⑵). A század elején a le’jelentősebb építkezések a ⒕zent ⒏‛klós templomon foly- tak. ⒈ennmaradt a munkálatok 1⑷0⑴–1⑷0 év‛ részletes számadáskönyve, de ren’ete’ tovább‛ adat talál‚ató erre mé’ a később‛ város‛ re’‛sztrumokban ‛s (D‛vald – ⒋vány‛ 19⑴⑶–19⑴6: ⑷⑴–7 ). E’y 1⑶97–1⑷1⑶ közé te‚ető felje’yzésben kőművesek szerepelnek, emellett a város árkán vé’eztek mé’ munkálatokat. ⒘alam‛kor 1⑷10 és 1⑷⑴0 között készül‚etett a ‚ely‛ bor‚áz építését összefo’laló je’yzék ‛s (D⒈ ⑴8⑴⑷⑵⑷, Eperjes 10⑵ ). E’y 1⑷⑴0-as dátumot v‛selő számadásban más érdekes k‛adások (pl. a tubicinator-ok és tzyckler-ek zetése) mellett ácsok, se’édmunkások, kőtörők kerülnek említésre. Az óraszerelést ‛s tartalmazó számadáskönyv ny‛lván sz‛ntén a templom építésével le‚et kapcsolatban (D⒈ ⑴09609). Az 1⑷1⑵-⑴6 között‛, a ‚ely‛ plébán‛ae’y‚ázzal kapcsolatos költsé’eket rö’zítő számadás ‛s több építés‛ k‛adást tartalmaz, mí’ e’y‛k részét a „város újjáépítésével kapcsolatos” ’azdasá’‛ k‛mutatások alkotják. ⒕zerepelnek benne kőművesek, ácsok, lakatosok (D⒈ ⑴8⑴⑷⑵6). A középkor vé’éről fennmaradt, 1⑷⑴⑵-1⑷⑴6 között‛ adósje’yzék mellett talál‚ató számadásban me’‛nt csak töme’ével fordulnak elő az építőmunkások, ak‛k az e’y‛k ⒈ é vá z óv ö é 1⑵7 városkapu építésénél ve‚ettek részt, emellett mész, kő és fabeszerzéseket ‛s rö’zít a re’‛sztrum, de me’említ‛ a kő és rézszállító kocs‛sokat, auriger, vector, va’y ductor néven (D⒈ ⑴8⑴⑷⑵9). A városvédelem ü’ye eredményezte, ‚o’y fe’yverek jelenléte és a lőpor’yártás ‛s ’yakran felbukkan a forrásanya’ban. A ma’yar városok a században sok esetben köztudottan fe’yverrel és puskaporral teljesítették adó- és más jelle’ű kötelezettsé’e‛ket. 1⑶⑷⑶-ben és 1⑶6⑷-ben az e’r‛ püspöknek az eperjes‛ek í’y ballistá-kat ‛s szállítottak a t‛zedbérlet‛ díj mellett (Eperjes ⑵7 , ⑶⑶ ), de már ezt me’előzően – í’y például az említett 1⑶⑴ jes ⑴ év‛ számadáskönyvben ‛s – szó van már különféle tűzfe’yverekről (Eper- ). ⒑lykor az ‛s ‛smeretes, ‚o’yan jutottak fe’yver‚ez a város lakó‛. 1⑶9⑴-ben például ⒌ános Albert, ak‛t a trónért folytatott küzdelemben az eperjes‛ek ‛s támo’attak, me’köszönte a pol’ároknak a ‚űsé’et, a náluk maradt puskákat ped‛’ ajándékba adta nek‛k (Eperjes 68 ). 1⑶9⑶-ben az e’y‛k eperjes‛ pol’ár 1⑴ ballistá-t ‚a’yott a város‛ közössé’re (Eperjes 7 ). 1⑶97-ből maradt fenn a ⒕zűz ⒏ár‛a testvérület kölcsönadott fe’yvere‛nek je’yzéke, amelyben különféle típusú á’yúkról és kéz‛fe’yverekről, köztük puskákról ‛s említést tesznek. A középkor‛ városokban a falak védelmét ’yakran a cé‚ek rendjében látta el a pol’ársá’, ny‛lván ennek a nyomát fedez‚etjük fel ebben az esetben ‛s (Eperjes 7⑷ ). A ma’yar városok a középkor vé’én általában jól felfe’yverzett és me’felelő ‚ad‛ készültsé’’el rendelkező közössé’ek voltak. ⒐em véletlen, ‚o’y 1⑷1⑶-ben ⒋⒋. ⒗lászló a parasztfelkelés leverésének előse’ítésére sz‛ntén ‚ad‛szereket kért Eperjestől. A ‚adfelszerelések előállításával és kezelésével kapcsolatos eperjes‛ szakértelmet tükröz‛ az a le’korábban 1⑷⑴6-ra datál‚ató számadás, amelyben me’említ‛k a bártfa‛ ⒎eonárd á’yúmester (bombardarius) nevét (Eperjes 110 , D⒈ ⑴⑴98⑵⑶). A fe’yverek és a fal mellett a védelem ‚armad‛k na’y e’ysé’e ma’a a falakat védő személy‛ állomány volt. A korabel‛ ma’yar városok a le’több esetben k‛munkált katona‛ szervezettel rendelkeztek, főként az észak‛ orszá’részben, amely ’yakran volt komolyabb ‚adműveletek színtere. A különféle katona‛ t‛sztsé’ek v‛selő‛ a város több‛ zetett alkalmazottja között kerülnek említésre, azaz állandó jövedelemmel rendelkező személyekről van szó. ⒍‛váló analó’‛a erre nézve ⒜solna, a‚ol a város katona‛ parancs- 1⑵8 Városfalépítés a középkori Eperjesen noka (hajtman) rendszeresen szerepel a városkönyvben, sőt, több ‛lyen személyt név szer‛nt ‛s ‛smerünk a századból. (Bada ⑴00⑷: 190.). Az eperjes‛ levéltár anya’ában talál‚atunk mé’ zsoldos névsorokat és zsoldje’yzékeket ‛s, am‛k b‛zonyítják, ‚o’y a század‛, sokszor zűrzavaros ‚elyzetben a város me’védésére, a környező kereskedelm‛ utak b‛ztosítására és a k‛rály‛ ‚adjáratokban való részvétel‚ez állandó fe’yveres kont‛n’ens fenntartása volt szüksé’es. ⒋lyen például az 1⑶⑷ je’yzék, valam‛nt az 1⑶7 év‛ zsoldos névsor, az 1⑶6 év‛ zsoldos névsor és zsold zetés‛ év‛ zsoldosok élelmezéséről beszámoló k‛mutatás (Eperjes ⑶0 , ⑶⑵ , ⑷⑶ ). Emellett természetesen a környék más városa‛ban ‛s ’yakor‛ak voltak a ‚asonló adatokat tartalmazó re’‛sztrumok, sőt ‛smerünk város‛ ‚ad‛ szabályzatokat, zsoldos rendtartásokat ‛s. A közel‛ Bártfáról például fennmaradt e’y ‚ad‛ szabályzat, am‛ ’yakorlat‛la’ a zsoldosok m‛ndennap‛ életét szabályozó katona‛ büntetőrend volt (⒕e’eš ⑴00 ). ⒊asonlók ‛smeretével m‛nden b‛zonnyal Eperjesen ‛s számol‚atunk, mé’ ‚a ‛lyen sajnos nem ‛s maradt fenn a város‛ levéltár anya’ában. ⒖öbb alkalommal szerepelnek mé’ a különféle számadásokban a fal védelmével kapcsolatos állandó alkalmazottak ‛s (éjjel‛ c‛rkálók, torony és kapuőrök: cirkler, circatores; vigilatores in turri; turmwechter; vigilatores valvarum stb.), ak‛k rendszeres zetést kaptak az általuk elvé’zett feladatokért.9 A fent‛ adatok se’ítsé’ével remél‚etőle’ s‛került e’y k‛s életet le‚elnünk az eperjes‛ városfalba, amely lát‚atóan jóval több volt, m‛nt e’yszerű kőépítmény. A fal és annak védelme nem csupán alapvető várostopo’rá a‛ tényező, ‚anem ‛dent‛tásformáló, komoly ’azdasá’‛-társadalm‛ és jo’‛ jelle’’el bíró, a pol’ársá’ m‛ndennapja‛t alapvetően me’‚atározó jelensé’. A falak története Eperjesen sem volt más, m‛nt az azt építő, karbantartó, felújító, me’védő, va’y leromboló ember fáradozása‛nak, célk‛tűzése‛nek története, ebből következően ped‛’ e’y városfal kutatásának módszere‛ és vár‚ató eredménye‛ jócskán átlép‛k a ré’észettudomány‛ v‛zs’álatok köre‛t. 9 ⒋lyen forrásunk: D⒈ ⑴⑴9609 (1⑷⑴0). Az eperjes‛, ‚asonló szereppel bíró alkalmazottakra lásd ⒋vány‛ 1909: ⑴⑴⑵–⑴⑴ Budán ‚asonló módon számos, város által zetett alkalmazott jelentette a kar‚atalmat és b‛ztosította a védelmet. ⒍ub‛ny‛ 197⑵: 8⑵–8 ⒈ é vá z óv ö é 1⑵9 nrodalom korrások ffiÚ⒑ = ⒙enzel ⒉. (ed.) 1860–187 Árpád–kori új okmánytár. Codex Diplomaticus Arpadianus Continuatus. ⒋–⒚⒋⒋. ⒒est–Bp.: E’’enber’er. CD⒊ = ⒈ejér ⒉. (ed.) 18⑴9–18⑶ Codex Diplomaticus Hungariae Eccle- siasticus ac Civilis. ⒋–⒚⒋. Budae: ⒔e’. ⒗n‛vers‛tat‛s. D⒎ = ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár, ⒏a’yar ⒑rszá’os ⒎evéltár, D‛plomat‛ka‛ ⒎evéltár D⒈ = ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár, ⒏a’yar ⒑rszá’os ⒎evéltár, D‛plomat‛ka‛ ⒈énykép’yűjtemény ⒊⒑ = ⒐a’y ⒋. et al. (ed.) 186⑷–189 Hazai okmánytár. Codex Diplo- maticus Patriae. ⒋–⒘⒋⒋⒋. ⒉yőr: ⒕auerve‛n, Bp.: ⒈rankl‛n. Eperjes = ⒋vány‛ B. 19⑵ Eperjes Szabad fiirályi Város flevéltára. 1245– 1526. ⒕ze’ed: ⒘áros‛ ny. ⒔e’. Arp. = ⒕zentpétery ⒋., Borsa ⒋. (szerk.) 19⑴⑵–19⑶⑵, 1961–198 Az Árpád–házi irályok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico–diplomatica. ⒋–⒋⒋/ Bp.: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. ⒖r‛part‛tum = ⒙erbőczy ⒋. 1990. ⒖r‛part‛tum. A d‛csősé’es ⒏a’yar ⒍‛rálysá’ szokásjo’ának ‚ármaskönyve. ⒋n: ⒉azda, ⒋. (szerk.) Tudománytár. Bp.: ⒖éka. ⒜⒕⒑ = ⒏ályusz E., Borsa ⒋., C. ⒖ót‚ ⒐., ⒐eumann ⒖. (szerk.) 19⑷1– 19⑷ , 199⑵–⑴00 Zsigmondkori Oklevéltár ⒋–⒚⒋. Bp.: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. Szakirodalom Bada ⒏. ⑴00 A zsolna‛ városkönyv. ⒈orrás a késő középkor‛ és a ko- ra újkor‛ város m‛ndennap‛ életének kutatásá‚oz. ⒋n: Csukov‛ts E., ⒎en’yel ⒖. (szerk.) Bártfától Pozsonyig. Városok a 13–17. században. Bp.: ⒏⒖A ⒖⒖⒋. 187-19 1⑶0 Városfalépítés a középkori Eperjesen Bakay ⒍. 196 ⒘‛ta‚ozzászólás ⒕zékesfe‚érvár k‛alakulásának kérdésé‚ez. évf. 117–1⑴ Történelmi Szemle Blazov‛c‚ ⒎. ⑴00 A ⒕zepessé’ jo’a és a ⒕zász tükör. ⒋n: Csukov‛ts E., ⒎en’yel ⒖. (szerk.) 1⑷9–18 Csánk‛ D. 1890–19 ffiagyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában ⒋–⒋⒋⒋., ⒘. Bp.: ⒏a’yar ⒖udományos Akadém‛a. Csorba Cs. 197 ⑴ ⒒est városfalának vázlatos története. Budapest régiségei évf. ⑵⑶9–⑵6 D‛lc‚er ⒉. ⑴00 A városfo’alom jelentéstartalma a történet‛ városkutatás számára. Urbs évf. ⑵7–⑷0. D‛vald ⒍., ⒋vány‛ B. 19⑴⑶–19⑴ Az eperjes‛ ⒕zent ⒏‛klós templom. Az Országos ffiagyar Szépművészeti ffiúzeum Évkönyvei ⒈ekete ⒐. A. 19⑵ évf. ⑵0–7 A Szepesség területi és társadalmi ialakulása. Bp.: ⒍ovács ⒌ózsef könyvnyomdája. ⒈ü’ed‛ E. 196 ⒕zékesfe‚érvár középkor‛ alaprajza és a pol’ársá’ kezdete‛ ⒏a’yarorszá’on. Településtudományi fiözlemények ⒈ü’ed‛ E. 198 évf. ⑵1–⑶ ⒘árosok k‛alakulása ⒏a’yarorszá’on. ⒋n: ⒈ü’ed‛ E. fiol- duló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Bp.: ⒏a’vető. ⑵11–⑵ ⒉öncz‛ ⒍. ⑴00 ⒍‛váltsá’levél és város‛ szabadsá’. A szabad k‛rály‛ város státus jo’‛ és társadalomtörténet‛ tartalma a „‚osszú középkorban”. Urbs évf. 6⑵–7 ⒉yöry ⒉y. 197 Budapest története az ffirpád-korban. ⒋n: ⒉erev‛c‚ ⒎. (szerk.) Budapest története ⒋. Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig. Bp.: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. ⑴17–⑵⑶ ⒊orvát‚ ⒔. ⑴00 dok 1⑵ A ⒈első ⒔észek kap‛tánysá’a a ⒏átyás-korban. Száza- évf. 9⑴9–9⑷ ⒋vány‛ B. 190 ⒘ázlatok Eperjes szabad k‛rály‛ város középkor‛ jo’életé- ből. Századok ⑶ évf. ⑴18–⑴⑵ , ⑴81–⑴9 ⒈ é vá z óv ö é ⒌ankó ⒈. ⑴00 1⑶1 ⒈alu a városban: a külvárosok ‚elye a sopron‛ történelm‛ városrész településmorfoló’‛a‛ képében. fiorall ⑵ ⒌avošová, E. 199 szám. ⑴⑵–⑶ ⒊ost‛ na ⒕lovensku pred ⒖atárskym vpádom roku 1⑴⑶ Historický časopis ⒘ol. ⑶ ⒍ralovánszky A. 198 ⒐o. ⑵– Újabb adatok ⒘eszprém és ⒕zékesfe‚érvár telepü- léstörténeté‚ez. A Veszprém ffiegyei ffiúzeumok fiözleményei évf. 189–⑴0 ⒍ub‛ny‛ A. 197 Budapest története a később‛ középkorban Buda elesté‛’ (1⑷⑶1-‛’). ⒋n: ⒉erev‛c‚ ⒎. (szerk.) Budapest története ⒋⒋. Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Bp.: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. 9–⑴⑶0. ⒍ub‛ny‛ A. ⑴00 ⒘áros‚álózat a késő középkor‛ ⒍árpát-medencében. ⒋n: Csukov‛ts E., ⒎en’yel ⒖. (szerk.) 9–⑵ ⒍ub‛ny‛ A. ⑴00 „⒕zabad k‛rály‛ város” – „⒍‛rály‛ szabad város”? Urbs évf. ⑷1–6 ⒎adány‛ E. 1980. ⒎‛bera v‛lla, c‛v‛tas, opp‛dum. ⒖erm‛noló’‛a‛ kérdések a ma’yar városfejlődésben. Történelmi Szemle ⑴ évf. ⑶⑷0–⑶7 ⒎ászló Cs. ⑴000. A ’yőr‛ püspökvár építéstörténetének vázlata. Arrabona ⑵ évf. 97–1⑵0. ⒏ertanová, Š. 197 ⒘zn‛k a vývoj sp‛šské‚o. ⒋n: ⒏ars‛na, ⒔. (zost.) Spišské mesta v stredoveku. ⒍oš‛ce. 91–9 ⒔abb ⒒. ⑴00 Városi védművek a középkori ffiagyarországon. ⒒‚D dol’o- zat. (kéz‛rat). B⒏E. ⒕zűcs ⒌. 19⑷ A középkor‛ építészet munkaszervezetének kérdésé‚ez. ⒋n: ⒉erev‛c‚ ⒎. (szerk.) Budapest régiségei. Bp.: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. ⑵1⑵–⑵6 ⒕zűcs ⒌. ⑴00 Az utolsó Árpádok. Bp.: ⒑s‛r‛s. ⒖ót‚-⒕zabó ⒒. 19 A cseh-huszita mozgalmak és uralom története ffia- gyarországon. Bp.: ⒊ornyánszky ⒘‛ktor cs. és k‛r. udvar‛ könyvnyomdája. 1⑶⑴ Városfalépítés a középkori Eperjesen ⒗l‛čný, ⒈. 198 esteček v ⒍ výv‛nu správy šar‛šskýc‚ a zemplínskýc‚ m‛est a m‛– storočí. ⒋n: ⒏ars‛na, ⒔. (red.) Vývoj správy miest na Slovensku. Zborník príspevkov z konferencie o vývoji správy miest. Usporiadala: Slovenská historická spoločnost a Gemerská vlastivedná spoločnost. ⒏art‛n. 119–1⑵ ⒕e’eš ⒘. ⑴00 A zsoldosok fe’yelmezése és élelmezése a középkorban. ⒊ad‛ szabályzat Bártfáról és ⒜na‛mból. ⒋n: Csukov‛ts E., ⒎en’yel ⒖. (szerk.) ⑴⑶⑷–⑴⑷ ⒘é’‚ A. 199 A középkor‛ várostól a török erőd‛’: a buda‛ vár erődítése- ‛nek változása‛ az alapítástól a 1⑷ éves ‚áború‛’. Budapest régiségei ⑵ évf. ⑴9⑷–⑵ ⒙e‛sz B. ⑴0 ⒘ásárok a középkorban. Századok 1⑶ ⒙e‛sz B. ⑴0 Vásárok és lerakatok a középkori ffiagyar fiirályságban. Bp.: ⒏⒖A B⒖⒍, ⒖⒖⒋. évf. 1⑵98–1⑶⑷ Társadalmi és gazdasági választóvonalak a 19–20. században ⒍u u é ⒏ Év Valós és virtuális falak a 18–19. századi syíregyházán ⒐yíre’y‚áza a század közepén települt újra. E korszak emlékét ma a város utcaszer- kezete mellett az evan’él‛kus templom őrz‛. A később‛ jo’- és funkc‛ó’yarapodással e’yütt járt változásokra már több m‛nden emlékeztet‚et bennünket: mé’ állnak azok a középületek, amelyeket akkor emeltek, és a város különböző része‛ről készült térképek, festmények, fotók, képeslapok közül ‛s me’maradt né‚ány. Am‛ azonban a tár’y‛ emlékeken nem látsz‛k, az az épített környezet létrejöttét ’eneráló társadalm‛ mot‛vác‛ó, ‛lletve az a v‛rtuál‛s fal, amely e’yrészt körülvette a várost, de e’yúttal el ‛s sz‛’etelte a me’yebel‛ falvaktól, másrészt elválasztotta e’ymástól a városlakók e’yes csoportja‛t. ⒐yíre’y‚áza újratelepítés után k‛alakult ‛zoláltsá’a mé’ a század vé’én ‛s érzé- kel‚ető volt. A ⒐yírv‛dék í’y írt erről: „⒏‛ ‛s ez a ⒐yíre’y‚áza? E’y ro‚amosan fejlődésnek ‛ndult s a fejlődöttsé’nek ‛mmáron ‚atalmas aránya‛t elért város. E’yetlen közsé’e a várme’yének, a‚ol város‛ élet van – a szó nemesebb értelmében – s me’vannak a város‛ élet feltétele‛: erős ‛ntell‛’enc‛a, fejlett ‛par és kereskedelem s m‛nd ez ‛’ényeknek ‛ntézménye‛: fő’‛mnáz‛um, k‛tűnő nép‛skolák és más fokozatú tan‛ntézetek v‛rá’zó társadalm‛ e’yesületek, na’y for’almú p‛aca ‛parnak, kereskedelemnek, ‚atalmas pénz‛ntézetek s m‛ndezek‚ez állam‛ és köz‛’az’atás‛ ‚‛vatalok centruma: szóval a le‚etősé’‛’ m‛ndennel ellátott és e’yetlen e’y ’ócpontja ⒕zabolcs várme’yének. És valósá’’al az ‛s m‛nden vonatkozása‛ban közéletünknek csak e’yben nem: ⒐yíre’y‚áza városa nem központja a várme’ye társadalm‛ életének. ⒊o’y nem az, szüksé’telen talán b‛zonyít’atnunk. A demarkac‛onal‛s vonal, ‚o’y ú’y mondjuk ‛’en élesen me’ van vonva a várme’ye és ⒐yíre’y‚áza társadalm‛ élete s ezek alkotó eleme‛ között. 1⑶6 Valós és virtuális falak a 18–19. századi Nyíregyházán ⒏‛ndenk‛ érz‛, látja s ‛smer‛ e mezs’ye‚úzás tényező‛t, s azok karakter‛szt‛konját. De a ‚elyzet notór‛us volta mellett ‛s ‛’en ne‚éz lenne a ma’yaráz’atás, ‚acsak nem akadna e’y ⒏‛kszát‚ ⒍álmán, k‛ jó vaskos kötetben me’írná azokat az apró történeteket, ’enreképeket és foto’rá ákat, melyek e’ymás mellé rakva ezt a v‛szonyt ‚íven karakter‛zálnák.” (⒐yírv‛dék, 189 szeptember ⑴ ⒏elléklet) Sziget-jelleg ⒊a me’kíséreljük feltárn‛ a demarkác‛ós vonal „karakter‛szt‛konját”, v‛ssza kell mennünk a kezdetek‛’, azaz a század közepé‛’. A fő ok az a sajátossá’, amelynek k‛alakulása a betelepítésre nyúl‛k v‛ssza. ⒍ároly‛ ⒈erenc a me’vásárolt ecsed‛ uradalom részeként b‛rtokába került ⒐yíre’y‚ázát 17⑷⑵-ban u’yan‛s ú’y szerette volna jövedelmezővé tenn‛, ‚o’y a széles ‚atárt ele’endő lakossal népesít‛ be. A fél évszázada ‛ndult m‛’rác‛ós folyamat vé’én azonban spontán betelepülőkben már nem reményked‚etett, í’y me’bízta ⒒etr‛kov‛cs ⒌ános szarvas‛ cs‛zmad‛amestert azzal, ‚o’y saját lakókörnyezetéből, a né‚ány évt‛zede újratelepült Békés me’yéből, valam‛nt a ⒈elv‛dékről a költözésre vállalkozó szabad menetelű jobbá’yok áttelepülését szervezze me’. A kedvező ’azdasá’‛ feltételek és a vallásszabadsá’ í’érete közel kétezer főt csábított ⒐yíre’y‚ázára. Az új lakosok többsé’e tót ajkú evan’él‛kus jobbá’y volt. A öldesúr‛ kedvezményeknek köszön‚etően az 17⑷⑵–17⑷⑶-es betelepülés után‛ ⒐yíre’y‚áza különle’es ‚elyzetű parasztközössé’ lett. (⒍ujbusné ⒏. É. ⑴007: ⑵9 ) A ⒐yírv‛dék által demarkác‛ós vonalnak nevezett v‛rtuál‛s fal első sz‛ntje már ekkor, a betelepülést követően emelkedett és sz‛’etté tette ⒐yíre’y‚ázát. ⒍‛alakulását elsősorban az ‛dézte elő, ‚o’y a reformátusok és katol‛kusok által lakott ⒕zabolcs közepén létrejött e’y k‛emelkedő népessé’számú, evan’él‛kus vallású, „tót” nyelvű parasztközössé’, amely k‛váltsá’a‛t k‛‚asználva ’yorsan vált te‚etőssé, majd anya’‛ kondíc‛ó‛nak köszön‚etően 180⑵-ban e’y‛k, majd 18⑴⑶-ben más‛k öldesurától ‛s pénzen me’váltotta öldesúr‛ ter‚e‛t, 18⑵7-ben ped‛’ olyan k‛rály‛ pr‛v‛lé’‛umot nyert, amely különle’es jo’állást b‛ztosított a számára. (⒍ujbusné ⒏. É. ⑴008: 10– ) A s‛kertörténetnek azonban árnyoldala‛ ‛s voltak: a katol‛kus e’y‚áz már az ‛mpopulác‛ós években ‚an’ot adott rosszallásának és ⒋⒋. ⒌ózsef türelm‛ rendeleté‛’ akadályozta az evan’él‛kus lakosok szabad vallás’yakorlását. A nemes‛ várme’ye ped‛’ nem vette jó néven a törvény‚atósá’a közepén elterülő, na’y ‚atárú, k‛emelkedő népessé- ⒈ é vá z óv ö é 1⑶7 ’ű, örökváltsá’ával orszá’osan ‛s e’yed‛ jo’állást nyerő, ön‛rányításra törekvő parasztközössé’et. Rések a falon ⒔ések persze ezen a falon ‛s voltak, ‚‛szen városon belül jól me’fért e’ymással a ’örö’ és róma‛ katol‛kus, a református ’yülekezet, sőt a népessé’ 86%-át k‛tevő evan’él‛kusok ‛s, ak‛k a katol‛kusokat templomuk felépítésében többször se’ítették. A század utolsó évt‛zedétől vallásv‛táról nem adnak ‚írt a me’maradt források. A ré’‛ó nemese‛ sz‛ntén kapcsolatban voltak a nyíre’y‚áz‛ parasztközössé’’el. ⒒usztá‛kat, szántó‛kat szívesen adták bérbe a jól zető, a b‛rtokot me’felelően ’ondozó nyíre’y‚áz‛aknak. A kölcsönü’yletek révén ped‛’ felv‛dék‛, buda‛, sőt bécs‛ nemesekkel, e’y‚áz‛ személyekkel, alapítványokkal került kapcsolatba a me’váltakozás‚oz ‚‛telt kereső közössé’. A környező települések lakosa‛t csak elvétve fűzte rokon‛ kapcsolat a nyíre’y‚áz‛ak‚oz. A népes evan’él‛kus közössé’ ta’ja‛ va’y a városból ‚ázasodtak, va’y felv‛dék‛ férjet, felesé’et választottak, de a katol‛kusok és reformátusok esetében né‚a előfordult, ‚o’y a szomszédos településekről származott a ‚ázasfél. A me’yebel‛ek és a szomszédos törvény‚atósá’ok lakosa‛ 1786 után az orszá’os vásárok alkalmával fordultak me’ m‛nd ’yakrabban ⒐yíre’y‚ázán. 18⑴8-ra a város már a térsé’ elsődle’es p‛acközpontjává vált. (Bácska‛ ⒘., ⒐a’y ⒎. 198⑶: 1⑶ , ⑴9 , ⑴9 ) Az adás-vevésre, ‛nformác‛ócserére ‛s alkalmas, év‛ né’y alkalommal tartott, több napos sokadalom sz‛ntén ném‛ rést ütött az elzártsá’ sz‛mbol‛kus falán. A század közepén az új lakosok kérésére a öldesurak írásba adták, ‚o’y se ’örö’, se zs‛dó betelepülését nem en’ed‛k. 18⑶⑶-től azonban már ma’a az autonóm‛ával rendelkező közössé’ elöljárósá’a adott en’edélyt a zs‛dók beköltözésére, ak‛k aztán élénkítették ⒐yíre’y‚áza ’azdasá’‛ életét, és új színt v‛ttek a város társadalmába. A lakossá’ ’yarapodása ‛ndukálta az e’yre több értelm‛sé’‛ (tanító, lelkész, ü’yvéd, orvos, mérnök) betelepülését ‛s. Ezt a folyamatot a század másod‛k felében az új ‛ntézmények létrejötte fel’yorsította. A változás a társadalm‛ réte’ek százalékos me’oszlásán túl a pol’árosodó mental‛tást tükröző első szárnypróbálkozásokon ‛s le- 1⑶8 Valós és virtuális falak a 18–19. századi Nyíregyházán mér‚ető. A „pallérozódásra” olvasótársasá’ alakult, majd felépült a ⒍asz‛nó, amelynek már olyan könyvtára volt, a‚ova orszá’os lapot ‛s járattak.1 Virtuális falak a társadalomban a) Régi és új lakosok A „sz‛’et”-en belül ‛s voltak réte’- és csoportelválasztó falak. 17⑷⑶ után a dom‛nánssá vált új lakosoktól nemcsak lakóterüket tek‛ntve, ‚anem jo’‛ és ’azdasá’‛ szempontból ‛s elkülönültek a ré’‛ek. ⒔ájuk u’yan‛s nem vonatkoztak a kedvezmények, í’y közülük sokan átköltöztek a közel‛ ‚ajdúvárosokba. E’y évt‛zed múltán már csak ⒒alocsayné 11 örökös jobbá’ycsaládja élt ‛tt. Ők jelentéktelen k‛sebbsé’et képeztek – sz‛nte eltűntek – a kétezer főt ‛s me’‚aladó betelepültek között. b) lazdák – kézművesek – értelmiségiek – nemesek A kezdetektől az új lakosok elsöprő többsé’ben lévén, ma’uk közül választották az elöljárókat. A közössé’ vezető‛ í’y a le’népesebb, -módosabb, -tek‛ntélyesebb családok ta’ja‛ közül kerültek k‛. Az új lakosok ekkor mé’ v‛szonyla’ ‚omo’én csoportot alkottak. ⒕ok szál fűzte őket össze: ’azdasá’‛ érdek, család‛, barát‛, szomszéd‛ kapcsolat, az e’y ‚elyről való származás tudata, továbbá vallás‛ és nyelv‛ azonossá’. ⒎etelepedésükkor e’yforma beltelkeket méretett k‛ számukra a öldesúr, a ‚atárban ped‛’ művelés‛ képessé’ük‚öz ‛’azított na’ysá’ú szántót kaptak. Az e’y településről érkezettek, ‛lletve a később ⒈elv‛dékről jött rokona‛k a városban e’ymás közelében, a ‚atárban ped‛’ e’y szálláson települtek le. A tulajdonosokról elnevezett bokrokban a század közepé‛’ csupán nyár‛ szállást alakít‚attak k‛. ⒋tt öldje csak annak le‚etett, ak‛nek a városban ‚áza volt. A másod‛k, ‚armad‛k nemzedék alatt azonban me’‛ndult a d‛ erenc‛álódás. ⒘oltak, ak‛k nem tudtak bekapcsolódn‛ a jó p‛accal bíró állattenyésztésbe és a bérelt területen folyó ’abonatermelésbe, va’y éppen a sok ú m‛att ’yorsabban osztódott a öld, a va’yon. A polar‛zálódás eredményeként e’yre többen váltak zsellérekké. A szá- zad elején életmódjukban ők már markánsan elkülönültek a módosabb ’azdáktól, sőt 1 ⒏⒐⒎-⒕⒜⒕⒜B⒏⒎, ⒚. ⑷ ⒈ é vá z óv ö é 1⑶9 lakosjo’ukat ‛s csak részben érvényesít‚ették. A köztük lassan emelkedő falon a család‛ kapcsolatok főként kar‛tatív me’ny‛lvánulása‛ azonban mé’ tek‛ntélyes réseket ütöttek. Az ‛mpopulác‛ós években ran’rejtve, a jobbá’y‛ ter‚eket vállalva betelepült né‚ány nemes ‛s a parasztközössé’be. ⒈él évszázad múlva, am‛kor 19 családban számuk közel száz főre nőtt, a várme’yénél s‛került elérn‛ük a ‚adna’y‛ szék felállítását, í’y ezután a közben mezőváros‛ k‛váltsá’okat nyerő település parasztbírója nem ítélkez‚etett felettük, és adójukat sem szed‚ette be. Elkülönülésük azonban ‛nkább formál‛s és saját ‛dent‛tásukat erősítő, né‚a ped‛’ csak ‚‛úsá’ukat le’yez’ető ’esztus volt, ‚‛szen m‛nd ’azdasá’‛ érdekük, m‛nd nyelvük, vallásuk, család‛ kapcsolatuk összekötötte őket a ‚ely‛ paraszttársadalommal, főként a m‛ndennap‛ életet me’‚atározó módosabb ’azdákkal, valam‛nt a t‛sztsé’et vállaló és ezáltal befolyásossá váló réte’ekkel. A közössé’ érdekében ‛s ‛’yekeztek tenn‛, am‛kor feladatot vállaltak a városvezetésben és kapcsolata‛kat latba vetették, kamatoztatták a jo’’yarapodás‚oz szüksé’es ‚‛vatal‛ ü’y‛ntézésben. Értelm‛sé’‛ nem sok volt az újratelepített ⒐yíre’y‚ázán. A betelepülőkkel e’yütt jött a tanítójuk – ak‛ a közössé’ je’yzője lett – és a papjuk, ak‛nek v‛szont már az első években el kellett ‚a’yn‛a a települést. A később‛ekben azonban a lakossá’ számának ’yarapodásával e’yenes arányban nőtt a számuk. A népes evan’él‛kus közössé’ ‚‛téletének vezető‛ és ’yermeke‛k tanító‛ általában Eperjesről, a reformátusoké ⒕árospatakról, Debrecenből jöttek. Az orvosok, ’yó’yszerészek mellett ü’yvédekre már az első me’váltakozást követően ‛s szüksé’e volt a városnak és a lakossá’nak e’yaránt. Az értelm‛sé’‛ek akár a betelepülők leszármazotta‛ voltak, akár újonnan betelepültek, részt vállaltak a város életében, a közössé’ ü’ye‛nek ‛ntézésében. ⒘oltak köztük nemesek és nem nemesek. Csoport-‚ovatartozásukat le’‛nkább vallásuk ‚atározta me’. A század közepétől m‛nd népesebbé vált parasztközössé’ ‛’ényelte a k‛s‛par‛ ter- mékeket, í’y szor’almazta a kézművesek betelepülését, de k‛kötötte, ‚o’y öldet nem kap‚atnak, szántással-vetéssel nem fo’lalkoz‚atnak, le’feljebb szőlőt termeszt‚etnek. ⒏‛nt‚o’y éppen ez ‛dő tájt a felv‛dék‛ városokban a cé‚ek bezárkózása m‛att e’yre ne‚ezebb lett a mesterré válás, sok le’ény ‛ndult az Alöld felé. A nyíre’y‚áz‛ lakosok őse‛nek na’y része ‛s e v‛dékről származott, í’y a rokon‛, ‛smerős‛ kapcsolat me’‚atározó volt az ‛paros-bevándorlásban. A kézművesek többsé’e ‛s evan’él‛kus szlovák volt. ⒊amar teljes jo’ú ta’ja‛ lettek az e’y‚ázközsé’nek, és ‚a munkájukra szüksé’ volt, akkor 1–⑵ év után a város lakosa‛vá vál‚attak. A század első felében kellő 1⑷0 Valós és virtuális falak a 18–19. századi Nyíregyházán társadalm‛ ‚armón‛ában éltek a ’azdákkal, ak‛k me’becsülték szaktudásukat, el‛smerték v‛lá’látottsá’ukat és en’edték, ‚o’y korább‛ lak‚elye‛k város-emlékére alapozva új utakat jelöljenek k‛ ⒐yíre’y‚áza számára. Az elöljárósá’ba kerülve í’y ösztönözték a jo’’yarapítást, k‛terjedt ‛smeretsé’ük ped‛’ ‚ozzájárult az e‚‚ez szüksé’es ‚‛telek előteremtésé‚ez. ⒏‛ndez a öldet művelőknek, állatot tenyésztőknek újabb ’azdasá’‛ le‚etősé’eket és kedvezményeket b‛ztosított, ennek révén e’yre módosabbakká váltak és ’ond nélkül k‛ tudták zetn‛ a felvett kölcsönöket. ⒏‛nt‚o’y a közössé’ért vé’zett munka v‛sszafo’ta a szálláson ’azdálkodókat a nap‛ teendőktől, örültek, ‚o’y az elöljárósá’ba az értelm‛sé’‛ek mellett a kézművesek, boltosok átvették tőlük a teendőket. c) uolgárok – lakosok – zsellérek A korszakban k‛emelkedő, e’yed‛, pénzen váltott örökváltsá’ – am‛ről mé’ Deák ⒈erenc ‛s el‛smerően ny‛latkozott –, azonban sajátos, mond‚atn‛ e’yed‛ folyamatot ‛ndított el a ‚ely‛ társadalomban. A me’váltakozás után két évvel, 18⑴6-ban ‚ely‛ szabályrendeletben rö’zítették, ‚o’y a nyíre’y‚áz‛akat az örökváltsá’ össze’ének k‛ zetésében való részvállalás alapján ‚árom kate’ór‛ába kell osztan‛.⑴ A szabályrendelettel a korább‛, fo’lalkozás alapú társadalm‛ csoportok újraréte’ződtek. ⒒ol’árrá azok a szabad menetelű lakosok (’azdák, kézművesek, nemesek, értelm‛sé’‛ek stb.) vál‚attak, ak‛k a me’váltakozás után k‛ zették a va’yonarányosan rájuk rótt váltsá’össze’et, és e’yéb tartozásuk nem volt. A városban ‛n’atlanokat bír‚attak, ezeket szabadon ad‚atták-ve‚ették, szerzett java‛kat korlátozás nélkül örökít‚ették. Csak ők voltak választók és választ‚atók a város‛ t‛sztsé’ekre. ⒏‛nt a commun‛tas teljes jo’ú ta’ja‛ – ü’’etlenül attól, ‚o’y nemesek va’y nem – részesedtek a közjövedelmekből, bérel‚ették a öldesúr‛ ‚aszonvételeket (pl. kocsmáltatás, ‚úsmérés) ‛’ényel‚ettek ‚atárbel‛ bérelt és zálo’os öldeket. A ‚elybel‛ vásárokon a ‚elypénz zetés alól mentesek voltak és előnyt élveztek a kölcsönfelvételeknél, a város által szervezett ’yapjúeladásokkor, a tűzkármentesítésnél. ⒎akosok lettek azok, ak‛k benősültek va’y város‛ ‚ázzal rendelkeztek. ⒐ek‛k volt esélyük arra, ‚o’y ‚a me’feleltek valamenny‛ feltételnek, akkor pol’árrá vál‚attak. A zselléreknek város‛ ‚ázuk nem volt, de le‚etett szőlőjük va’y bármenny‛ ‛n’ósá’uk. ⒕zállásöldet ‛s bír‚attak abban az esetben, ‚a ‚elybel‛ ’azda úk lévén öröksé’⑴ ⒏⒐⒎-⒕⒜⒕⒜B⒏⒎, ⒘. A. 101/‚. ⒈ é vá z óv ö é 1⑷1 ként kapták, esetle’ város‛ ‚ázukat eladva k‛költöztek a szállásra. A zsellérek a városban tartózkodásért zsellérpénzt zettek és jobb esetben lakossá vál‚attak. A korábban fo’lalkozás szer‛nt‛ társadalm‛ csoportok átstrukturálódása mellett más következménye‛ ‛s voltak az örökváltsá’nak. A városnak jo’állása t‛sztázása érdekében újabb kölcsönökre, udvarbel‛ kapcsolatokra, kancellár‛a‛ ‛smeretsé’ekre volt szüksé’e, í’y e’yre ‛nkább ‚áttérbe szorultak az ü’y‛ntézésben a ’azdák. Ők ezt nem ‛s bánták, ‚‛szen örökváltott öldje‛ket már saját ma’uk kívánták műveln‛, nem bízták szol’ákra, zsellérekre, í’y m‛nd‛nkább k‛vonultak a város‛ életből. A me’váltakozás ezért nemcsak a város és a város‛ak jo’állását változatta me’, ‚anem a különböző csoportok ‚‛erarc‚‛áját, a ‚ely‛ társadalom értékrendjét ‛s. El‛ndult az a metamorfóz‛s, am‛ a me’váltakozás–jo’’yarapodás–pol’árosodás stác‛óján keresztül az őslakos ’azdák városból való k‛vonulásá‚oz, majd k‛szorulásá‚oz, a bokrokat a belvárostól elválasztó falak ‚atározottabbá válásá‚oz, a városban élő társadalom átalakulásá‚oz, ezáltal e’y „más város” k‛alakulásá‚oz vezetett. Virtuális falak az „őslakosok” és az urbanizálódó város új polgárainak csoportjai között Az átalakulásnak újabb ‛rányt 18⑶8 szabott. A század másod‛k felében a külön- le’es pr‛v‛lé’‛uma‛t vesztett ⒐yíre’y‚áza e’yed‛ fejlődés‛ jelle’ét elveszítette és olyan rendezett tanácsú város lett, m‛nt orszá’szerte sok más ‚asonló jo’állású település. A fejlődés/fejlesztés ‛rányát már nem a öldművelő-állattenyésztő ’azdák p‛ac‛’énye, az örökváltott pol’árok érdeke ‚atározta me’. Az új ’azdasá’‛ élet elő‚írnöke az 18⑷8ban befutott vonat volt, am‛ el‛ndította a mezőváros‛ jellemzőkkel rendelkező épített környezet átalakulását ‛s. A pezs’ést í’érő vasút‛ közlekedés érdekében ‚amar felépült az állomás, valam‛nt az utazók kényelmét szol’áló étterem és vendé’lő. A városnak új lakosa‛ lettek: a vasutasok, valam‛nt az erre épülő vállalkozások (raktárak, telepek) tulajdonosa‛, dol’ozó‛. (⒉alambos ⒕. ⑴011: ⑴6 ) A ’azdasá’ élénkülése ma’a után vonta a pénz‛ntézetek létrejöttét: 186⑴-ben ⒎ónyay ⒏eny‚ért kezdeményezésére me’alakult a ⒐yíre’y‚áz‛ ⒖akarékpénztár, majd me’kezdte munkáját az ⒑sztrák–⒏a’yar Bank és az A’rár ⒖akarékpénztár. Az ‛tt dol’ozó 1⑷⑴ Valós és virtuális falak a 18–19. századi Nyíregyházán pénzü’y‛ szakemberek közt‛sztv‛selő‛ életv‛telükkel és szemléletükkel tovább színesítették a város társadalmát. A vasút‛ közlekedés folyamatos beutazó és átmenő for’almat ‛ndukált. ⒏‛nd többen lettek a különböző ‚elyekről célzottan a városba érkezők, de ’azdasá’‛ és szemléletformáló ‚atással voltak a nyíre’y‚áz‛akra az átutazók ‛s. A keresletnövekedésnek köszön‚etően sorra nyíltak a ’azda’ árukínálattal rendelkező, ma’ukat már újszerűen, termékeken, nyomtatványokon és újsá’okban ‛s reklámozó üzletek: a k‛bővülő centrumkörben a ‚‛vatalos épületek mellett fűszer- és ve’yeskereskedések, rőös üzletek, ’épkereskedések, könyv-, papír-, ékszer-, bútorboltok sorakoztak, amelyekben jó modorú, többny‛re újonnan betelepült kereskedők és ‚elybel‛ se’éde‛k szol’álták k‛ a vásárlókat. ⒒avlov‛ts ⒋mre üzletének a választéka rendkívül bősé’es volt. A le’újabb d‛vat szer‛nt‛ nő‛ ru‚ák mellett drá’a fér ‛n’eket, nyakkendőket, kesztyűket, kalapokat, c‛pőket vásárol‚attak ‛tt a me’yebel‛ te‚etősek. A ru‚ázat mellett széles választéka volt a porcelán- és üve’áruk, lámpák részle’ének. De le‚etett ‛tt kapn‛ fűszereket, ’azdasá’‛ c‛kkeket, sőt na’y újdonsá’nak számító amer‛ka‛ varró’épeket és különböző fe’yvereket ‛s. Az ele’áns tulajdonos mellett művelt, atal se’édek szol’álták k‛ a vásárlókat. (⒊o mann ⒏. 19⑵1: 1⑶⑴–1⑶ ) 1871-ben a törvényszék, 1876-ban várme’ye‛ köz‛’az’atás ‛de ‚elyezése, majd a ‚uszárlaktanya me’épülte után az állam‛ t‛sztsé’v‛selőkkel, a császár‛ és k‛rály‛ ‚u- szárezred katoná‛val, t‛sztje‛vel és azok családta’ja‛val, m‛nt új csoportokkal vált e’yre változatosabbá, tarkábbá a ‚ely‛ társadalom. A kereskedők, ‛parosok, értelm‛sé’‛ek, pénzü’y‛ szakemberek, vállalkozók mellett ők ‛s lelkes ta’ja‛ lettek a társadalm‛ és kulturál‛s rendezvényeknek, az e’yesületeknek, testületeknek, állandó közönsé’e a me’épült kőszín‚áznak, bőkezű vendé’e‛ a ⒍orona ⒕zálló új társasá’‛ szórakozásoknak ‚elyet adó terme‛nek, a ⒕óstó teraszának, a ’őz- és kádürdőnek. Az újonnan beköltözöttek és városban me’fordulók ‛’énye‛nek me’felelően cukrászdák, kávézók, vendé’lők nyíltak, amelyek e’y új típusú társasá’‛ élet színtere‛vé váltak. ⒕orra alakultak a század vé’én a vállalkozások ‛s: a ⒐yíre’y‚áz‛ ⒘‛llamossá’‛ ⒔t., ⒕c‚l‛c‚ter ⒉yula „⒌ul‛a” ’őzmalma és ’őzfavá’ója, Barzó ⒏‛‚ály és ⒘ojtov‛ts Bertalan építőmesterek, továbbá ⒍‛rály ⒕ándor és a ⒈ü‚rer cé’ té’la’yára, ⒐eubauer ⒎ajos sod- ⒈ é vá z óv ö é 1⑷⑵ ronyszövet ’yára, a ⒐yíre’y‚áz‛ termény- és áruraktár ⒔t., ⒋rsay és társa vas- és fémöntődéje, ⒏ájerszky Barnabás ’ép’yára, ⒈eld‚e‛m Emánuel naprafor’ó-olaj’yára, stb. ⒕em ezeknek a vállalkozásoknak a tulajdonosa‛, sem az ‛tt dol’ozó, „két v‛lá’ közé zárt” munkások, napszámosok, se’édek, p‛acvesztett kézművesek sz‛ntén nem sorol‚atóak már be a századelős kate’ór‛ákba. Az új társadalm‛ réte’eket ⒖akács ⒒éter í’y jellemz‛: „⒈éltve őrzött presztízs, na’yfokú önteltsé’, bezárkózás, k‛úttalansá’, ‚ely‛ pletykák, ’yanús elutasítása m‛ndennek, am‛ kívülről jön, ‚ely‛ ’avallérok, ‚ely‛ erkölcs‛ értékrend, abszolut‛zált ran’létra, a feltörekvő, új értéket alkotó, a k‛tűnn‛ vá’yó me’fojtása, le‚etetlenítése, és Bencz‛ ⒉yula c‛’ányzenekarának ‚ajnal‛’ síró búson’ása, e’y-e’y nőe’ylet‛ bál, tucatny‛ május‛ szerenád, évenként‛ balla’ás a ’‛mnáz‛umban, a Bessenye‛ ⒍ör né‚ány ‚an’versenye, ‛rodalm‛ felolvasóestje, névnapok, születésnapok, éjfélbe nyúló d‛sznótorok, közös sz‛lveszterek, bensősé’es karácsonyok, me’‛ndító bájú majál‛sok, na‛v ‚‛tek, vasárnap délután‛, est‛ kártyacsaták, asszony‛ pletykák, r‛de’ cselédszobák, e’y-e’y sóstó‛ k‛rándulás a ny‛tott v‛llamoskocs‛n, féltékenysé’‛ ‚‛sztér‛ák, ‚uszárt‛sztekről álmodó leányszobák, közös ‚ely a vasárnap‛ ‛stent‛szteleten; és ‚étfőtől szombat‛’ az íróasztal ölé ’örnyedő elé’edetlensé’, könyökvédő és az ü’yféllel szemben érzett undor, a főnöknek szánt ‚ajbókolás és az ‛r‛’ysé’től való me’pukkadás… Ez ⒐yíre’y‚áza ‚‛vatalnok‛ réte’ének élete. Ebből a szempontból m‛nde’y, ‚o’y állam‛, várme’ye‛, város‛ va’y esetle’ »pénz‛ntézet‛« kenyeret esz‛k-e a dzsentr‛. A ma’ánvállalkozások, kereskedések alkalmazotta‛t ú’yse en’ed‛ ma’á‚oz közel e’y‛k réte’ sem. ⒏é’ kevésbé a kézművest, kereskedőt, le’kevésbé ped‛’ a parasztot.” (⒖akács ⒒. 1987: 1⑵8–1⑵ ) Annak ellenére, ‚o’y a század vé’ére folyamatosan nőtt a ⒐yíre’y‚ázát ‛de- ‛’lenes va’y állandó lak‚elyének választó dzsentr‛k, értelm‛sé’‛ek, me’ye‛ potentátok száma, a város mé’se tudott a me’ye‛ társadalm‛ élet elfo’adott központja lenn‛, mert a közvélekedés továbbra ‛s parasztvárosnak tartotta. Annak ellenére, ‚o’y az őslakos ’azdák 18⑴⑶ után vé’le’esen k‛költöztek az örökáron me’váltott öldje‛kre, a szállások folyamatosan lakott tanyabokrokká váltak, amelyek nemcsak a ’azdálkodásnak, ‚anem már a m‛ndennap‛ életnek ‛s állandó tere‛ lettek – elkülönülve a várostól. Bár a város‛ ‚áz me’létét mé’ erőltette e’y ‛de‛’ az elöljárósá’, de már az 18⑷0-es összeírásból ‛s k‛tűn‛k, ‚o’y a szálláson élők e’y‚armada ‚áz nélkül‛. (⒊enzsel ffi. 199⑵: ⑴7 ) A bokortanyákról r‛tkán jöttek be a városba. 186⑷-től már azt ‛s kér‛k a bokrokban lakók, 1⑷⑶ Valós és virtuális falak a 18–19. századi Nyíregyházán ‚o’y ’yermeke‛k számára tanya‛ ‛skolákat állítsanak fel – ezzel újabb szálat szakítanak el, újabb falat emelnek a bokrok és a város közé. A város döntés‚ozó vezető‛ között ‛s e’yre kevesebb lett a paraszt’azda. (⒉ottr‛ed B. 199⑵: 1⑷7–1⑷ ) Ekkor már nem a szántóöldek me’művelésének rendszere, az állattenyésztés‚ez szüksé’es puszták bérlése és a szabad tulajdonjo’ szerzését és az azzal való élést le‚etővé tevő jo’- és k‛váltsá’csokor elérése volt ⒐yíre’y‚áza célja. A rendelkezések na’y része olyan urban‛zálódás‛ kérdésekkel fo’lalkoz‛k, m‛nt a kereskedelem szabályozása, ‛nrastruktúra épülése, t‛sztsé’v‛selő‛ kar feladata‛. Az őslakos ’azdák utóda‛ közül a mezőn kora ‚ajnaltól késő est‛’ tevékenykedő, a család‛ ünnepeket ‛s a ’azdálkodás rendjé‚ez ‛’azító atalok már sz‛nte állandóan a tanyán éltek. Csak vasárnaponként ‛stent‛sztelet előtt va’y után tértek be a városba v‛sszaköltözött öre’ szüle‛k‚ez, ak‛k sokszor ma’ukra vállalták az ‛skolába járó unokák ’ondv‛selését. A város‛ élet ‚étköznap‛ eseménye‛nek í’y ők nem lettek részese‛. A bokrok ma’uk ‛s e’yre ‛nkább külön, sajátos és zárt v‛lá’ot alkottak. A század vé’én az ott élők le’főbb célja a öld- és va’yonszerzés volt. Összetartó erejük kovásza a rokon‛ kapcsolatrendszer, a közös tevékenysé’forma, az azonos nyelv és vallás. ⒊a’yománya‛k szer‛nt éltek, ’azdálkodtak, öltözködtek, ‚ázasodtak, temettek és továbbra ‛s tótul beszéltek. A bokrokban élők társadalma va’yon szer‛nt különült el. ⒈első réte’ét a na’y’azdák képv‛selték, alattuk álltak a k‛s-, majd a sze’ény’azdák, valam‛nt a taksások. A réte’ek sz‛’orúan elváltak e’ymástól, a köztük lévő falat mé’ a szerelem se tör‚ette át botrány nélkül. ⒏ár akkor se ‚ázasodtak e’ymással, ‚a ’enerác‛ón belül kerültek azonos csoportba. A na’y’azdák város‛asan élnek k‛nt a tanyán, öltözetük, lakókörnyezetük, szokásuk ‛s pol’ár‛as volt. A városalapító ősök leszármazotta‛, a k‛s’azdák nem érezték ma’ukat ran’ban alább senk‛nél, számukra a később érkezettek csak ’yütt-mentek voltak. Öntudatos, zárt e’ysé’ben éltek, ré’‛ rokon‛ kapcsolata‛kat m‛nd a na’y-, m‛nd a sze’ény ’azdákkal azonban ápolták. A meze‛ ’azdálkodással fel‚a’yók új státuszba kerültek. Bár család‛ v‛szonya‛k mé’ összefűzték őket rokona‛kkal, a társadalm‛ státusz fala már közéjük emelkedett – a század változása‛ rombolják majd le ezeket, ‚o’y a társadalm‛ változásokat követve ‛dőről ‛dőre újakat építsenek. (⒏árkus ⒏. 19⑵⑶: ⑵⑴–⑶ ) ⒈ é vá z óv ö é 1⑷⑷ 189⑴-ben a ⑴7 01⑶ főny‛ lakossá’ból ⑴⑴ ⑷76 ma’yarnak, ⑶18⑶ tótnak vallotta ma’át. Bár a város népessé’e ekkor na’yobb, m‛nt e’y-e’y me’yebel‛ járásé, népessé’növekedése mé’se ‚asonlít‚ató az ‛mpopulác‛ós évszázadé‚oz. Az evan’él‛kus többsé’ű ’yülekezet (1⑵ 6⑴7 fő) ta’ja‛nak na’y részét az őslakosok leszármazotta‛ adták. A t‛szt‛ állománnyal, a k‛rálytelk‛ puszta cseléde‛vel a róma‛ katol‛kusok száma nőtt (⑷700 fő), a ⒕‛ma- és Császárszállás puszták város‚oz kerülésével a ’örö’ katol‛kusoké (⑵600 fő), mí’ a reformátusok a köz‚‛vatalok beköltözését követően lettek többen (⑴⑷0⑶ fő), az ‛zrael‛ták ped‛’ az értelm‛sé’‛ekkel, vállalkozókkal (⑴1⑷8 fő) ’yarapodtak.⑴ A v‛zs’ált ‛dőszakban folyamatosan átalakult a város. A társadalm‛ csoportok változtak, a köztük lévő falak mob‛l‛sak voltak. E’yetlen dolo’ maradt változatlan: a ⒋⒋. ⒌ózsef rendelete után‛ vallásbéke. A‚o’yan azt a nyíre’y‚áz‛ születésű író, ⒍rúdy ⒉yula me’örökítette, a papok a század vé’én e’yütt ültek „nyár‛ alkonyatokon a ré’‛ katol‛kus plébán‛a előtt e’y kulccsal elzár‚ató zöld padon. (⒐e‚o’y m‛ndenféle oda nem való ember ‛s letelepedjen a padra.) ⒋tt ült ⒘erzár ⒋stván, a plébános, mellette Bart‚olom‛desz ⒌ános, a lut‚eránus esperes, ⒎ukács Ödön, a kálv‛n‛sták papja, valam‛nt ⒈ekete ⒋stván, a ’örö’katol‛kusok esperese. (⒊a a zs‛dó rabb‛nus történetesen arra járt, ‚elyet szorítottak nek‛ ‛s a padon.) Erről a zöldre festett, kulcsos padocskáról számítandó az új, a ma‛ ⒐yíre’y‚áza me’születése”. (⒍rúdy ⒉y. 19⑴ ) nrodalom korrások ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ ⒎evéltára ⒚. ⑷ ⒕zabolcs ⒘árme’ye‛ Cas‛no ‛rata‛, 18⑶7–18⑶ ⒘. A. 101/‚. ⒐yíre’y‚áza ⒏ezőváros ⒘álasztott ⒊‛tes ⒍özönsé’ének ‛rata‛. ⒕zabályrendeletek ⑵9/⑵ ⒐yírv‛dék, 189 18⑴6: szeptember ⑴ ⒏elléklet ‚ttp://konyvtar.ks‚.‚u/d‛’‛tal‛zalt_anya’ok/‚elyse’nevtar/189⑴/‛ndex.‚tml (⑴0 ⑴ 0 0 ) ‚ttp://konyvtar.ks‚.‚u 1⑷6 Valós és virtuális falak a 18–19. századi Nyíregyházán Szakirodalom Bácska‛ ⒘., ⒐a’y ⒎. 198 Piackörzetek, piacközpontok és városok ffia- gyarországon 1828-ban. Bp.: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. ⒉alambos ⒕. ⑴0 „⒏ert csak az önállósá’, a szabadsá’ ‚‛ányz‛k…” ⒐yír- e’y‚áza küzdelme a törvény‚atósá’‛ jo’ért. ⒋n: ⒉alambos ⒕., ⒍ujbusné ⒏. É. (szerk.) Szabolcs-szatmár-beregi flevéltári Évkönyv. ⒚⒋⒚. ⒐yíre’y‚áza. ⑴6⑷–⑴9 ⒊enzsel ffi. 199 A nyíre’y‚áz‛ bokortanyák 18⑷0. év‛ összeírása. ⒋n: ⒉yarmat‚y ⒜s. (szerk.) Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás. ⒘⒘⒋. ⒐yíre’y‚áza. ⑴77–⑵0 ⒊o mann ⒏. 19⑵ ⒐yíre’y‚áza kereskedelme ⒋n: ⒊unek E. (szerk.) Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Bp.: ⒏a’yar ⒘árosok ⒏ono’rá ája ⒍‛adó‚‛vatala. 1⑵⑵–1⑶ ⒍ujbusné ⒏. É. ⑴00 Szemle ⑵9⑵–⑶⑵ ⒍ujbusné ⒏. É. ⑴00 Szemle A betelepülés évt‛zede‛. Szabolcs-szatmár-beregi A me’váltakozás ‛dőszaka ⒋. Szabolcs-szatmár-beregi ⑵–⑴ ⒍rúdy ⒉y. 19⑴ A nyíre’y‚áz‛ ember. ⒋n: ⒍ozocsa ⒕. (szerk.) firúdy Gyula: ffiagyar tájak. (‚ttp://mek.n‛‛f.‚u/00700/007⑷8/‚tml/‛ndex.‚tm, ⑴0 ⒏árkus ⒏. 19⑶ ⒖akács ⒒. 198 0 ) A bokortanyák népe. Bp.: ⒏a’yarsá’tudomány‛ ⒋ntézet. A pol’árosodás útján 18⑶8–19 ⒋n: Cservenyák ⒎., ⒏ező A. (szerk.) Nyíregyháza története. ⒐yíre’y‚áza. 10⑵–16 ; 1⑵8–1⑵ B zó-⒕zű Dá f társadalmi mobilitás lehetőségei egy mezővárosi latin iskolában 1830–1862 között A ma’yar társadalomtörténetírás az utóbb‛ ‛dőben na’y ‚an’súlyt fektet a m‛krosz‛ntű v‛zs’álatokra. A társadalomtörténet‛ általánosítások felülv‛zs’álata mellett az e’yed‛ vonások feltárása ennek a módszertan‛ és szemléletbél‛ ‛rányzatnak a célja. ⒘‛zs’álatom tár’ya Aszód mezőváros a század másod‛k felében. Célom a korabel‛ aszód‛ társadalom részletes me’‛smerése. ⒕zeretném feltárn‛ a lakosok fo’lalkozásszerkezetét, felekezet‛ és nemzet‛sé’‛ me’oszlását, az említett csoportok e’ymás‚oz való v‛szonyát, valam‛nt az e’yének életvezetés‛ straté’‛á‛t, ezzel kapcsolatosan ’azdasá’‛ ‚elyzetüknek változása‛t. A város társadalomtörténet‛ v‛zs’álatakor nem feledkez‚etünk me’ a társadalm‛ felemelkedés kérdéséről sem. A város és a térsé’ életére erősen ‚ató társadalm‛ mob‛l‛tás‛ csatorna, az evan’él‛kus közép‛skola ‚elybél‛ d‛ákja‛nak később‛ életén keresztül v‛zs’álódva ‛s mélyebb rálátást kap‚atunk erre a problémakörre. ⒌elen munkám az aszód‛ lat‛n ‛skolán keresztül, annak se’ítsé’ével me’valósuló társadalm‛ felemelkedés le‚etősé’e‛vel fo’lalkoz‛k. Az aszód‛ lat‛n ‛skolával fo’lalkozó v‛zs’álatom fő forrása az 18⑵⑵-186⑴ között vezetett ‛skola‛ anyakönyv (⒒⒏⒖d ⒏atr‛cula). A d‛ákok ebben talál‚ató adata‛t adatbáz‛sba rö’zítettem, és az ‛dők során több forrás fel‚asználásával bővítettem azokat. Az anyakönyvből ⑶87 d‛ák lak‚elyét, szülő‚elyét, apja fo’lalkozását, ran’ját és vallá- 1⑷8 A társadalmi mobilitás lehetőségei egy mezővárosi latin iskolában 1830–1862 között sát, valam‛nt je’ye‛t ‛smer‚etjük me’. Az ‛skola felekezet‛ és társadalm‛ összetétele és vonzáskörzetének v‛zs’álata mellett a d‛ákok később‛ életével ‛s fo’lalkozok. ⒖erve‛m szer‛nt a jövőben csak az aszód‛ d‛ákokra fo’ok koncentráln‛, család‛ és anya’‛ ‚átterük v‛zs’álatával ‛’yekszek részletesebb rálátást nyern‛ a d‛ákok le‚etősé’e‛re. A szülők ‚átterének részletes v‛zs’álata mé’ nem történt me’, í’y jelen munkámban a va’yon‛ ‚elyzet változását és a fo’lalkozáscsoporton belül‛ presztízsváltozást (például k‛skereskedő apának na’ykereskedővé vál‛k a a, va’y szabónak úr‛ szabóvá) nem v‛zs’álom, í’y a társadalm‛ felemelkedés alatt az értelm‛sé’‛vé válást, te‚át kate’ór‛aváltást értek. Aszód a ⒉ödöllő‛ dombsá’ szélén, a ⒉al’a-patak völ’yében terül el, a ⒉al’a-mente falva‛nak központja, a ⒒odman‛czky család b‛rtoka volt. ⒈ényes Elek szer‛nt 18⑷1-ben a város 1⑷60 lakosának 6⑶%-a evan’él‛kus vallású volt, ⑴1%-uk zs‛dó, 1⑶%-uk róma‛ katol‛kus, és 10% alatt volt a reformátusok aránya. ⒐é‚ány armal‛sta nemes mellett ’azdálkodók, kézművesek és kereskedők éltek ‛tt (Asztalos ⑴00⑶). A környékbel‛ falvak között német és szlovák evan’él‛kus, valam‛nt katol‛kus ma’yar településeket találunk. Az aszód‛ ‛skola vonzáskörzete a környékbel‛eken kívül főképpen a nó’rád‛, főle’ a szlovák ajkú evan’él‛kus településekre terjedt k‛. Az aszód‛ lat‛n ‛skolát a század első felében alapították. ⒊at osztályt le‚etett ‛tt elvé’ezn‛, az utolsó két osztályt, am‛ a közép‛skola elvé’zését jelentette, líceumokban le‚etett letenn‛. Az ‛skola szoros kapcsolatban állt a ⒒odman‛czky családdal, ez a főnemes‛ család felv‛dék‛ származású és evan’él‛kus vallású. Az ‛skola történetének fontos csomópontja 18⑵⑵, m‛kor ⒍oren ⒋stván, az ‛skola már-már emblemat‛kusnak mond‚ató alakja ‛de került tanítan‛. ⒍oren ⒋stván 18⑷6-‛’ tanított az ‛skolában, többek között ⒒ető ⒕ándor tanára ‛s volt Aszódon. ⒏‛nden tantár’yat ő tanított a katol‛kus és zs‛dó ‚‛ttanórákon kívül. Ő kezdte el vezetn‛ az ‛skola‛ anyakönyvet, mely fő forrásomul szol’ált. Az Entwurf nevezetű tanü’y‛ rendelkezés ‚atására az ‛skolát 18⑷⑶-ben ma’án‛skolává m‛nősítették, 18⑷8-6⑶-‛’ ped‛’ elem‛ ‛skolaként működött. 186⑶-ben al’‛mnáz‛um, 191⑴-ben ped‛’ fő’‛mnáz‛um lett. (Asztalos ⑴00 ) fz ösztöndíj mint lehetőség vizsgálata Az aszód‛ lat‛n ‛skola fenntartója az evan’él‛kus e’y‚áz és a ⒒odman‛czky család volt, valam‛nt a ‚ely‛ evan’él‛kus ’yülekezet. ⒍oren ⒋stván levelezéséből (⒒⒏⒖d 71-7⑶) tu- ⒈ é vá z óv ö é 1⑷9 dunk e’y ösztöndíjról, melyet Csernyánszky ⒕ámuel öröksé’ének kamata‛ból nanszíroznak, és melynek odaadományozásáról a ⒒est me’ye‛ evan’él‛kus esperessé’ tanácsa döntött. Erről az ösztöndíjról e’yelőre a ⒔ell ⒎ajos-féle ‚a’yaték‛ anya’ból van ‛nformác‛óm, mely ⒍oren ⒋stván levelezését tartalmazza, ezeket a leveleket ‛smertetném, de szüksé’es a témában tovább‛ kutatásokat vé’ezn‛, az Evan’él‛kus ⒑rszá’os ⒎evéltárban az oktatás‛ ‛ntézmények ‛rata‛ között, valam‛nt az e’yesületek ‛rata‛ között. A témában ‚ét levelet találtam. Ezek közül többet a d‛ákok írtak, az Esperessé’‚ez címezve, és ⒍oren ⒋stván pár sorban ‛’azolta a d‛ákok alkalmassá’át az ösztöndíjra, k‛e’észítve a leveleket. ⒋lyen például ⒐‛kodém ⒌ános, ’al’a’yörk‛ kékfestő a, ak‛ levelében me’említ‛, ‚o’y aszód‛ éve‛ során már elnyerte az ösztöndíjat, most azonban tovább szeretne tanuln‛, és e‚‚ez ‛smételten az esperessé’ se’ítsé’ét kér‛. Az ‛skola‛ anyakönyv szer‛nt k‛s és na’y em‛nenc‛ával teljesen elvé’ezte az aszód‛ lat‛n ‛skolát. 18⑵9-es datálással e’y olyan levelet ‛s találn‛, melyben ma’a ⒍oren folyamod‛k két tanítványa támo’atásáért. Az e’y‛kük ⒉azd‛k ⒎ajos, ak‛nek az apja a bodony‛ evan’él‛kus lelkész az előző évben ‚alt me’. A’ner ⒕ámuelnek ped‛’ kékfestő volt az apja, ak‛ sz‛ntén a közelmúltban ‚alt me’. ⒏‛ndkét d‛ák jó tanuló volt, nem k‛tűnő, de jó je’ye‛k voltak. Az ‛skola‛ anyakönyv tanulsá’a és né‚ány később‛ levél szer‛nt ⒉azd‛k ⒎ajos me’kapta az ösztöndíjat, ő teljesen elvé’z‛ az aszód‛ lat‛n ‛skolát, szemben A’ner ⒕ámuellel, ak‛ a következő évben már nem szerepelt a tanulók között. ⒐é‚ány levélben „’yámpénzként” említ‛k az ösztöndíjat, és a le’több folyamodó tényle’ teljesen va’y fél‛’ árva, és m‛nden esetben jó tanulók és evan’él‛kusok voltak. A folyamodó d‛ákok a levelek alapján elárvult és elsze’ényedett nemesek, kézművesek, va’y az evan’él‛kus e’y‚áz‚oz kötődő ‚onorác‛orok. ⒈öldművest nem találtam közöttük. Az ‛mént ‛smertettek alapján abban b‛ztosak le‚etünk, ‚o’y a tanulóknak volt le‚etősé’e anya’‛ támo’atás‚oz jutn‛, melyben a ⒒est ⒏e’ye‛ Esperessé’ döntése által arra alkalmasnak és rászorulónak tartott d‛ákok részesültek. 160 A társadalmi mobilitás lehetőségei egy mezővárosi latin iskolában 1830–1862 között f diákok társadalmi összetételének ismertetése 1. ábra: f diákok foglalkozáscsoport szerinti megoszlása az aszódi latin iskolában A következőkben stat‛szt‛ka‛ eszközökkel szeretném bemutatn‛ az ‛skola alsóbb társadalm‛ réte’ekből származó d‛ákja‛t. A kate’ór‛ákat fo’lalkozáscsoportok szer‛nt alakítottam k‛. Az ‛skola‛ anyakönyvben szerepel a szülők fo’lalkozása, de szüksé’ volt kate’ór‛ákba osztanom őket. Az általam jelenle’ bemutatn‛ kívánt fo’lalkozáscsoportok a kereskedő, kézműves, ’azdálkodó és az uradalm‛ cseléd. Ezek közül az uradalm‛ cseléd és a ’azdálkodó kate’ór‛a valamelyest ma’yarázatra szorul. A ’azdálkodó alatt a bérlőket, zselléreket és a telkes ’azdákat, va’y 18⑶8 előtt a jobbá’yokat értem. Az uradalm‛ cselédek ped‛’ az uradalomban dol’ozók, a ’azdat‛szt nem talál‚ató me’ ebben a kate’ór‛ában, ‛tt a lovászokra, ju‚ászokra és e’yéb alkalmazottakra ’ondolok. A zsellérek esetében m‛ndenképpen me’ kell említenem, ‚o’y m‛vel a forrás külön feltüntette az uradalomban alkalmazottként dol’ozókat, a bérlőket és a öldművelő parasztokat, ezért feltételez‚ető, ‚o’y a zsellér alatt mező’azdasá’’al fo’lalkozó öldnélkül‛ parasztokat ért. Az ábrán me’ ’yel‚ető az általam v‛zs’ált csoportok aránya. Az e’yéb kate’ó- r‛ában a több‛ fo’lalkozáscsoport talál‚ató, ezek a ’azdat‛szt, e’y‚áz‛ értelm‛sé’‛, és az értelm‛sé’‛, valam‛nt a b‛rtokos kate’ór‛ák. ⒏‛nt lát‚atjuk, a d‛ákoknak majdnem a felét a jelen v‛zs’ált fo’lalkozáskate’ór‛ák képv‛selő‛ alkotják. ⒍özöttük ‛s a kézműveseknek a le’na’yobb az arányuk, ⑴7%. ⒐a’y részük az aszód‛ kézművesek közül kerül k‛. Őket a kereskedők követ‛k 11%-kal, majd a ’azdák 8-cal. Az uradalm‛ cselédek aránya ‛’en alacsony volt, ennek oka az anya’‛ ‚elyzetük. ⒈ é vá z óv ö é 161 2. ábra: f gazdálkodók megoszlása A ’azdálkodókat tek‛ntve a ábrán lát‚atjuk, ‚o’y a zsellérek és a bérlők aránya alacsonyabb, m‛nt a ’azdálkodó parasztoké. 1⑴ d‛ák apja bérlő, közülük ‚atan zs‛dó vallásúak, két nemes‛ ran’út találunk közöttük, és né’yen evan’él‛kusok és nem nemesek. f diákok lakhelye, mint a lehetőségeikre ható tényező A d‛ákok taníttatása sok pénzt ‛’ényelt. ⒒éldául a szállásra és az ellátásra általában ‚avonta 8-1⑴ for‛ntot kértek, am‛ évente 1⑴0 for‛nt ‛s le‚etett. ⒘‛szonyításként: Bácska‛ ⒘era a pest‛ vállalkozókkal fo’lalkozó műve szer‛nt ez e’y k‛sebb (budapest‛!) belváros‛ ‚áz ára ‛s le‚etett. (Bácska‛, 198 ) A d‛ákok ma’án‚ázaknál béreltek szállást, amely az aszód‛ lakosok számára plusz bevételt jelentett. A sze’ényebb d‛ákoknak e’y k‛s anya’‛ könnyebbsé’et jelentett, ‚o’y ⒍oren ⒋stván a ’yen’ébb tanulók mellé sokszor jó tanuló, rászoruló d‛ákokat rendelt k‛ korrepetálás céljából. (Asztalos, ⑴00 ) ⒏‛ndennek ellenére a sze’ényebbek nem tudták zetn‛ a kosztot és a kvártélyt, te‚át általában ők bejárók voltak, te‚át a sze’ény d‛ákok aszód‛ak va’y környékbel‛ek le‚ettek. ⒏‛ndezt az alább‛ táblázattal kívánom szemléltetn‛ (a d‛ákok lak‚elye me’talál‚ató a forrásomban, e’yértelműen elkülönítve a születés‛ ‚elytől. Ezt fel‚asználva csoportosítottam a településeket az Aszódtól való távolsá’uk szer‛nt): 16⑴ A társadalmi mobilitás lehetőségei egy mezővárosi latin iskolában 1830–1862 között 1. táblázat: f diákok lakhelyének az iskolától viszonyított távolsága, összevetve a szülő foglakozásával A táblázatban az elemszámok mellett arányszámokat lát‚atunk, melyek az adott fo’lalkozáskate’ór‛ába tartozó összes d‛ák számá‚oz vannak v‛szonyítva. Az alsó táblázatot szemléltetésként tüntettem fel, m‛vel szembetűnő a különbsé’, ‚o’y az ott ‛smertetett fo’lalkozáskate’ór‛ák képv‛selő‛ na’yobb távolsá’ból ‛s beíratták a ’yereke‛ket az aszód‛ ‛skolába. Azonban jelen v‛zs’álatomban a felső táblázatot elemzem. ⒖e‚át lát‚ató, ‚o’y a v‛zs’áltak közül m‛nden fo’lalkozáskate’ór‛án belül ⑷0% közel‛ az aszód‛ak aránya. ⒏e’je’yzem, a ’azdálkodók közül m‛nden zsellér aszód‛, bár a táblázatban nem bontottam szét ezt a kate’ór‛át. ⒊a az arányokat v‛zs’áljuk, a kézműveseknél a le’ma’asabb az aszód‛ak aránya, ⑷7%, őket követ‛k a kereskedők, ⑶9%-kal, a több‛ csoportnál már csak pár százalékos csökkenést lát‚atunk. A környékbel‛ek, 0-⑴0 km távolsá’ból érkezők aránya érdekes módon m‛nden‚ol alacsonyabb, m‛nt az ennél távolabbról járóké. Csak a ’azdáknál más a ‚elyzet, náluk m‛nd két esetben 17%-ról beszélünk. 100 km-nél távolabbról már csak a kereskedők ’yereke‛ jártak, ⑷%-uk, azaz m‛ndössze ⑴ fő. ⒏e’v‛zs’áltam, ‚o’y az előadásomban v‛zs’ált fo’lalkozáskate’ór‛ák képv‛selő‛ közül az ⑷0 km-nél távolabbról járók mely‛k évt‛zedben ‛ratkoztak be az ‛skolába. Ez azt ‛s mutatja, ‚o’y m‛kor volt az ‛skola a le’jobb ‚írben az adott fo’lalkozáscsoportok képv‛selő‛ között, m‛kor voltak ‚ajlandóak na’y össze’eket áldozn‛ azért, ‚o’y ‛de jár‚assanak a ’yereke‛k. A d‛ákok ⑶⑵%-a ‛ratkozott be közülük az 18⑵0-as években, ⑵9% az 18⑶0-es években, és 17% az ⑷0-es években. ⒈eltűnő, ‚o’y ‚árom alkalmazott, cseléd ‛s ‚ajlandó volt ⑷0 km-nél távolabbról beíratn‛ a ’yerekét, a már ‛smert árak ⒈ é vá z óv ö é 16⑵ mellett. E’y‛kük ⒉reszler ⒉yör’y ⒉yula, apja ⒘arsányban lovász, ő azonban ⒉ödöllőn született, és bátyja ‛s az ‛skola tanulója volt korábban, és ő ’ödöllő‛nek van beje’yezve az anyakönyvbe, és az apja fo’lalkozásánál a baromorvos áll, melynek követelménye a lovászmester‛ képzés volt, nem orvos‛ e’yetem. Ennek ellenére az alkalmazottak között ny‛lván na’yobb presztízzsel és jövedelemmel bírt. ⒗’yanez a ‚elyzet az eszter’om‛ érsek evan’él‛kus vallású kocs‛sával ‛s, ak‛nek a ⒍renkó ⒌ózsef volt. A ‚armad‛k d‛ák ped‛’ Czímer ⒈erenc, apja szécsény‛ ju‚ász. f diákok későbbi élete ⒍utatásom során ‛’yekszem a d‛ákok később‛ életét ‛s feltárn‛. A ’azdálkodó, kereskedő és kézműves szülők ’yereke‛ közül ⑵7 d‛ák később‛ életéről találtam ‛nformác‛ót. 2. táblázat: f társadalmi felemelkedés és a tanulmányi eredmény összeüggései A fent‛ táblázatokban ( ábra) ‛’yekeztem ábrázoln‛ a d‛ákok adata‛t. A v‛zs’álatba belevettem a d‛ákok osztályzata‛t ‛s, és az összes aszód‛ év je’yéből vontam átla’ot. Az osztályzás e’yes tanévekben betűkkel, máskor számokkal történt, de né‚ány esetben szavakkal értékelte a d‛ákok teljesítményét ⒍oren ⒋stván. A betűvel történő értékelés szerencsére ⑷ féle komb‛nác‛óból állt össze, és ezeket Asztalos ⒋stván az aszód‛ közép‛skolával fo’lalkozó könyve alapján állítottam sorba és váltottam számokra, ez a ⒒ozsony‛ ⒎íceumban ‛s ‚asznált osztályzás‛ forma. (Asztalos ⑴00 ) Előfordult, ‚o’y 1-1- d‛ák- 16⑶ A társadalmi mobilitás lehetőségei egy mezővárosi latin iskolában 1830–1862 között nál kettő, va’y esetle’ m‛nd‚árom osztályzás‛ forma előfordul, í’y ezek összevetését ‛s alkalmaztam. ⒎át‚atjuk, ‚o’y ak‛k továbbtanultak, azok ‛nkább jó tanulók voltak, de nem feltétlenül tanult tovább m‛nden jó tanuló. Az ⒕⒒⒕⒕-pro’ramban lefuttatott kétváltozós lo’‛szt‛kus re’ressz‛ó alapján nem ma’yarázza a je’y a továbbtanulást, bár me’je’yzem, túl kevés a rendelkezésre álló adat e‚‚ez a v‛zs’álat‚oz. Az első táblázatban a kézműveseket lát‚atjuk. A ⑴8 esetből 8-nál tapasztal‚atunk társadalm‛ felemelkedést. ⒏‛nt lát‚atjuk, főként a jeles és a jó tanulók tanultak tovább, e’y közepes tanuló ‛s talál‚ató közöttük, ak‛ később t‛sztv‛selő lett. De most nézzük me’ azokat a d‛ákokat, ak‛k jeles va’y jó tanulók voltak, és mé’sem tanultak tovább. ⒈arkas ⒒ál, aszód‛ cs‛zmad‛a a evan’él‛kus vallású. Ő ‛s az apja szakmáját követte. Az ‛skola‛ anyakönyvben az áll, ‚o’y 18⑶8-⑶9-es tanévben be‛ratkozott, majd bete’sé’ m‛att el‚a’yta az ‛skolát. Az aszód‛ evan’él‛kus ‚alott‛ anyakönyvek szer‛nt az apja 1877-ben ‚alt me’, te‚át tényle’ nem le‚et semm‛ köze az ‛skola félbe‚a’yásának az apja ‚alálá‚oz. ⒏‛kljan ⒒ál a más‛k ötös tanuló, ak‛nél nem tapasztal‚atunk társadalm‛ felemelkedést. Ő a két évvel atalabb öccsével kezdte el az ‛skolát, és e’yszerre ‛s fejezték be, pont az utolsó tanév előtt, 18⑷0-ben. ⒏‛‚ály, a atalabb testvér később tanár és lelkész lett Aszódon. Ez alapján azt feltételezem, ‚o’y az utolsó évet e’y más‛k ‛skolában fejezték be m‛ndketten. Az apjuk csak 1879-ben ‚alt me’, ráadásul a k‛sebb‛k testvér továbbtanult, í’y b‛ztos, ‚o’y nem az apa ‚‛rtelen ‚alála va’y anya’‛ okok m‛att ‚a’yták abba az aszód‛ ‛skolát. ⒘alószínűle’ a le’‛dősebb testvérnek az apja fo’lalkozását kellett követn‛e. Ezt az a tény ‛s erősít‛, ‚o’y az ‛dősebb testvér jeles tanuló volt, mí’ a k‛sebb‛k, ak‛ később lelkész lett, ‛nkább ’yen’e né’yes tanulónak lenne mond‚ató a ma‛ osztályzatok szer‛nt. ⒕zelecsény‛ Dán‛el később‛ kalapos né’yes tanuló volt. Ő ’rammat‛ká‛’, azaz a képzés közepé‛’ vé’ezte az ‛skolát, m‛közben bátyja, ak‛ k‛tűnő tanuló volt, ⑷ évvel előtte teljesen elvé’ezte. Az ő később‛ életéről semm‛t nem tudunk, az aszód‛ e’y‚áz‛ anyakönyvekben nem szerepel. ⒕‛pka ⒌ános és ⒋nt‛b‛ ⒉yör’y sz‛ntén né’yes tanulók, ⒌ános az apja fo’lalkozását v‛tte tovább, és szűcs lett, mí’ ⒉yör’y, ak‛nek sz‛ntén szűcs az apja, mészáros. ⒖ársadalm‛ felemelkedést tapasztal‚atunk 9 főnél. A táblázatban lát‚ató, ‚o’y né’yen voltak közülük jeles tanulók. Ők m‛nd lelkészek lettek. A több‛ek között ⒈ é vá z óv ö é 16⑷ talál‚atunk e’y levéltárost és ‛skola‛’az’atót, e’y tanítót, e’y orvost, valam‛nt e’y je’yzőt és e’y állomásfőnököt. ⒏ost ped‛’ nézzük a ’azdákat. ⒏‛nt lát‚atjuk, a 9 ’azdából ⑷-nél tapasztal‚atunk felemelkedést. ⒍öztük e’y zsellért talál‚atunk. C‚udj‛k ⒒ál, C‚udj‛k ⒌ános zsellér a jó tanuló volt, vé’‛’járta az aszód‛ lat‛n ‛skolát, és persze valószínűle’ tovább tanult, ‚‛szen evan’él‛kus lelkész lett. A je’ye‛ket nézve ⑵-an jó tanulók voltak, és e’y közepest ‛s talál‚atunk. A közepes tanuló később a szabadsá’‚arcban lett őrmester, a több‛ek között összesen két lelkészt, e’y orvost és e’y tanítót találunk. ⒍rekács ⒉yör’y aszód‛ evan’él‛kus ’azdálkodó család sarja, 18⑶8-⑷0-‛’ járt az ‛skolába, azonban ebben a két tanévben csak be‛ratkozott, nem kapott je’yeket, mert e’észsé’‛ állapota m‛att nem láto’atta az ‛skolát. ⒍ésőbb valószínűle’ e’y más‛k ‛skolában vé’ezte el tanulmánya‛t. Benkó ⒏átyás sz‛ntén jó tanuló volt, ő azonban apja fo’lalkozását v‛tte tovább, ő ‛s ’azdálkodónak ment. A kereskedők közül ‛’en kevés d‛áknak bukkantam a nyomára, m‛ndössze öten vannak. E’yedül Barány‛ ⒌ános volt jó tanuló közöttük, az apja pest‛ borkereskedő volt, ő ped‛’ ‚‛vatalnok lett. ⒉ruy Eduárd körmöcbánya‛ kereskedő a a selmecbánya‛ líceum tanára lett. ⒜orkoczy ⒎ajos Albert‛ben lett je’yző, ő ‛s közepes tanuló volt. A maradék két d‛ák közül az e’y‛k e’y zs‛dó ‚ázaló a, a más‛k ped‛’ e’y aszód‛ evan’él‛kus kereskedőé. m‛ndketten kereskedők lettek. ⒒rém ⒎ajosról tudjuk az aszód‛ evan’él‛kus születés‛ anyakönyvek alapján, ‚o’y ⒒esten úr‛ kereskedő lett, és ’yermekének keresztszüle‛ ‛s ezzel a státusszal vannak beje’yezve az anyakönyvbe. Összessé’ében lát‚atjuk, ‚o’y az általam v‛zs’ált fo’lalkozáscsoportok le‚etősé’e‛ korlátozottak voltak anya’‛la’, ezt mutatja az ‛s, ‚o’y főként ‚elybél‛ és környékbel‛ d‛ákok ‛ratkoztak be Aszódra, és ‛’en na’y volt a lemorzsolódás aránya, melyek, mé’ ‚a b‛zonyos esetben tudatossá’ot ‛s feltételezünk, mé’‛s szorosan kapcsolód‚attak a szülők anya’‛ le‚etősé’e‛‚ez. Azonban me’állapít‚atjuk, ‚o’y a jó tanuló d‛ákoknak le‚etett esélyük továbbtanuln‛ és felemelkedn‛. A jeles tanulók az általam v‛zs’ált esetekben lelkészek lettek, és tanulmánya‛k nanszírozása céljából a líceum elvé’zése után, te‚át a teoló’‛a‛ képzés me’kezdése előtt nevelősködésből és ‚áz‛tanítóskodásból ’yűjtöttek pénzt később‛ tanulmánya‛kra, de ösztöndíj ‛s se’ít‚ette a d‛ákok boldo’ulását, bár ez nem általános, sőt, valószínűle’ r‛tka esetben fordul‚atott elő az aszód‛ d‛ákok körében. A jó tanuló, de mé’‛s a család‛ ‚a’yományokat folytató d‛ákok példáján ke- 166 A társadalmi mobilitás lehetőségei egy mezővárosi latin iskolában 1830–1862 között resztül feltételez‚etjük a családon belül‛ munkame’osztást, mely szer‛nt a le’‛dősebb, va’y az arra le’alkalmasabb ’yerek v‛sz‛ tovább a család‛ üzletet, va’y művel‛ tovább a öldet. ⒏élyre‚atóbb, alaposabb v‛zs’álatokkal azonban felülír‚atnánk az általános me’állapításokat, és rálátást nyer‚etnénk az e’yes családok straté’‛á‛ra. nrodalom Asztalos ⒋. ⑴00 Az aszódi evangélikus középiskola története 1728-1948. Aszód. Asztalos ⒋. ⑴00 fiisváros a Galga mentén. Aszód. Bácska‛ ⒘. 198 A vállalkozók előfutárai. Bp.: ⒏a’vető k‛adó. ⒈ényes E. 18⑷ ffiagyarország Geográ ai Szótára. ⒒⒏⒖d: Pető ffiúzeum Történeti dokumentáció. (A ⒒est ⒏e’ye‛ ⒏úzeumok ⒋’az’atósá’ának Aszód‛ ⒒ető ⒏úzeuma) ⒍ ⒜ á f hazai arisztokrácia gazdasági tagoltsága a 19. század utolsó harmadában A ma’yarorszá’‛ ar‛sztokrác‛a jövedelme‛ről és va’yonáról szaktudományos munkát írn‛ nem könnyű feladat. ⒏ár önma’ában a társadalm‛ réte’ de n‛álása ‛s ne‚ézkes. Elv‛le’ könnyű dol’unk van: ar‛sztokrata az, ak‛ valam‛lyen ‚‛vatalosan el‛smert főran’ú címmel rendelkez‛k. ffim ‚a a réte’ valósá’os társadalm‛ funkc‛ó‛t v‛zs’áljuk, akkor már sokkal bonyolultabb a ‚elyzet. E’yrészt az ar‛sztokrác‛a sok száz éves múltja során ‛dőnként más és más funkc‛ó‛ kerültek előtérbe. Ele‛nte a katonáskodás, a ‚aza védelme, később a pol‛t‛ka és az állam‛’az’atás játszott na’y szerepet működésében. A század másod‛k felében e funkc‛ók ‚elyett a b‛rtokvezetés, a társadalm‛ repre- zentác‛ó, a mecenatúra került előtérbe. ⒖ény, ‚o’y erre az ‛dőre a ‚aza‛ ar‛sztokrác‛a már ‛’en sokoldalúan réte’zett társadalm‛ csoporttá vált. ⒖a’ja‛ fo’lalkozásuk, va’yonuk, jövedelmük, származásuk, pol‛t‛ka‛ befolyásuk szer‛nt bonyolult szeletét képezték a társadalomnak. ⒏ásrészt el kell vonatkoztatnunk a pol‛t‛ka‛la’ determ‛nált me’ítélésektől, ‚‛szen a század során a ‚aza‛ ar‛sztokrác‛áról ‛’en sok ne’atív beállítású leírás született. A nép‛ írók, de a baloldal‛ak ‛s ‛nkább csak e réte’ felesle’essé’ét emelték k‛. (Csekon‛cs 199⑵; Erde‛ 19⑵9; ⒙e‛ss 19⑵0) A na’yb‛rtokokkal, a kastélyokkal szembeállított cselédállapot e’yértelműen mutatta a társadalm‛ ellentéteket. (⒋llyés 19⑵7) ⒕ ‚armadrészt je’yezzük me’, ‚o’y az ar‛sztokrác‛a jövedelme‛ről, va’yonáról e’ysé- 168 A hazai arisztokrácia gazdasági tagoltsága a 19. század utolsó harmadában ’es, átfo’ó forrásanya’ nem maradt fenn, s ‛lyen előkerülését nem ‛s vár‚atjuk. Éppen ezért a v‛zs’álatok ( jelen esetben a m‛enk ‛s) ‛’en széles, sok területet ér‛ntő forrásokon, í’y családtörténeteken, adóje’yzékeken, b‛rtokk‛mutatásokon, uradalomtörténeteken, s e’yén‛ v‛sszaemlékezéseken alapul‚atnak csak. Ez a sokoldalúan ta’olt ar‛sztokrác‛a az ‛dők során persze me’próbált valamenny‛re alkalmazkodn‛ a ’azdasá’‛ és társadalm‛ változások‚oz. ⒕ok jele volt ennek. A szá- zadban az ar‛sztokraták ’yermeke‛ – a korább‛ ma’ánoktatás ‚elyett – e’yre na’yobb számban jelentek me’ a közoktatás és a felsőoktatás különböző ‛ntézménye‛ben. A felsőfokú tanulmányok révén jo’ászok, ü’yvédek, jo’tanácsosok, ’azdászok, vállalat‛ vezetők, mérnökök kerültek k‛ sora‛kból, nem ‛s beszélve jó né‚ány tudósról. E’y más‛k le‚etősé’ volt a ‚a’yományos pályákon való szereplés: katonáskodással, e’y‚áz‛ tanulmányokkal, különböző vett va’y k‛érdemelt címek me’szerzésével a pol‛t‛ka‛ élet ma’as sz‛ntjére le‚etett eljutn‛. A dual‛zmus ‛dőszakában vezető kormányzat‛ beosztásban mé’ ‛’en sok főnemes‛ családból származó e’yén működött. Az ‛s b‛ztos u’yanakkor, ‚o’y az alkalmazkodással szemben m‛nd‛’ ott állt a ‚aza‛ főran’úak kasztjelle’ének erősítés‛ szándéka; ott volt a ⒍asz‛nó, a ⒎ovare’ylet, az orszá’’yűlés főrend‛‚ázának me’alakítása, az összetartozó csoportok közös tevékenysé’e (bálok, vadászatok, e’yéb közössé’‛ pro’ramok stb.). ⒏‛ndez akár azt a tudatot erősít‚ette, ‚o’y a csoport ér‛nt‚etetlen. ⒒ed‛’ már ré’en nem volt az. A 18- században a ‚aza‛ ar‛sztokrác‛a ’yorsan szaporodott. A ma’as születés‛ szám, s az átla’ost jóval me’‚aladó köze’észsé’ü’y‛ és fo’yasztás‛ le‚etősé’ek m‛att a famíl‛ák létszáma ’yorsan bővült, am‛ ó‚atatlanul a va’yon valam‛lyen me’osztását feltételezte. A ré’‛ le‚etősé’ek k‛‚asználása már nem old‚atta me’ a problémát. A ‚árom-né’y ú közül e’yet-e’yet mé’ e’y‚áz‛ pályára va’y katonat‛sztnek küld‚ettek, mé’ né‚a le‚etett e’y szerencsés, va’yont ‚ozó ‚ázassá’ot kötn‛, de a va’yon felosztását ‚osszú távon nem le‚etett me’úszn‛. A lányok öröksé’ének k‛ zetése az amú’y ‛s adóssá’okban úszó ar‛sztokraták, ‛lletve az örökösök sokszor teljes pénzü’y‛ elle‚etetlenülését ‛s ma’ával ‚oz‚atta. A ‚‛tb‛zomány‛ jo’ me’szerzése u’yan a öldek család‛ kézben való me’tartását b‛ztosította, ám a b‛rtoklásból k‛szorultak esetében a főnemes‛ lét le‚etősé’e‛ beszűkültek. ⒖ermészetesen előfordul‚atott, ‚o’y a ’yermekáldás szerényebb volt. A ‚erce’ Ester‚ázy család esetében na’y könnyebbsé’ volt, ‚o’y több esetben csak e’y úörököse volt az ‛rdatlan méretű öl- ⒈ é vá z óv ö é 169 deknek. E’y ezzel ellentétes példa a ‚erce’ Batt‚yány-famíl‛a, a‚ol az 191⑶-ben b‛rtokba lépő ⒎ászló ‚erce’nek 1⑴ ’yermeke született. A szaporodás m‛att‛ b‛rtokméret-csökkenés azzal jár‚atott, ‚o’y né‚ány ’enerác‛ó elteltével a nem túl na’y öldekkel bíró famíl‛ák ta’ja‛ már csak olyan b‛rtokokat örököl‚ettek, amelyekkel a korább‛ státus nem volt önntart‚ató. ⒈őle’ a felv‛dék‛ és az erdély‛ ar‛sztokraták esetében, a‚ol amú’y ‛s k‛sebb méretű uradalmak alakultak k‛, vált kr‛t‛kussá a ‚elyzet. A öldek csökkenésé‚ez persze más folyamatok ‛s ‚ozzájárultak. ⒏ár az 18⑶ év‛ jobbá’yfelszabadítás, majd azt követően a öldesurak és a jobbá’yok által korábban közösen ‚asznált erdők, le’elők szétválasztása m‛att ‛s csökkent az úr‛ öldállomány. Ennek eredményeképpen 18⑶8-1870 között a korább‛ na’yb‛rtokok területe kb. a felére apadt, am‛ persze a jövedelmek fo’yását ‛s ma’ával ‚ozta. ⒐a’y csapást jelentett az ‛s, ‚o’y 18⑶8 után a me’maradt b‛rtok adókötelessé vált, u’yanakkor elveszett a korább‛ adóbevétel s a robotos munkaerő ‛s; 18⑷0 után már csak zetett munkaerő alkalmazásával tudtak termeln‛. A ne’atív ‚atások mellett k‛‚asznál‚ató le‚etősé’ volt az 18⑷ év‛ öldte‚ermentesítés‛ rendelet, ‚‛szen az 18⑷6-tól me’‛nduló állam‛ kárpótlás folyósítása a majorsá’ok tőkés jelle’ű átszervezésére sok esetben alkalmat b‛ztosított. ⒕z‛ntén poz‛tív ‚atású volt az 18⑷0–7⑵ közt‛ v‛lá’p‛ac‛ konjunktúra. (⒍apos‛ ⑴007: 7 ) A közlekedés forradalma és a ‚‛telbősé’ ‛s javította az a’rár‛um ‚elyzetét. ⒏‛ndazonáltal e poz‛tívumok ellenére ‛s ú’y tűn‛k, ‚o’y a ‚aza‛ főnemesek többsé’e elszenvedője volt a változásoknak: 18⑷0 után öldje‛k és jövedelme‛k csökkenésével kellett számoln‛uk. A ‚anyatlás jól látsz‛k az 188 év‛ ⒘⒋⒋. tc. szer‛nt átszervezett főrend‛‚áz létrejöt- tében ‛s. A törvény me’szüntette azt a ré’‛ ’yakorlatot, amely szer‛nt m‛nden főnemes‛ címmel rendelkező, ⑴ életévét betöltő személy me’‚ívást kapott az orszá’’yűlésre. Ezt a jo’ot csak azoknál ‚a’yta me’, ak‛knek a ma’yar állam területéről származó állam‛ öldadója a saját va’y családta’ja‛ öldb‛rtokáról le’alább az 188 év‛ ⑵000 for‛ntot elérte. Ez kemény va’yon‛ korlát volt, ‚‛szen ennek következtében sok főnemes k‛szorult a ⒊ázból. A törvény szer‛nt a ‚onosítottak (va’y‛s a más orszá’ból származó főran’úak) csak akkor le‚ettek ta’ja‛ a főrend‛ ‚áznak, ‚a más orszá’okban lévő ‚asonló jo’a‛król lemondtak. (⒘örös 1987; ⒉udenus-⒕zent‛rmay 1989) ⒍‛mondták azt ‛s, ‚o’y a főrend‛‚áz tár’yalás‛ nyelve csak‛s a ma’yar le‚et, am‛vel a külöld‛ főran’úak közül sokan k‛záródtak. Ennek eredményeképpen az 188⑶/8 év‛ orszá’’yűlésre összesen 698 főran’ú kapott me’‚ívást. (E‚‚ez jöttek mé’ a fő‛spánok, püspökök stb., 170 A hazai arisztokrácia gazdasági tagoltsága a 19. század utolsó harmadában ak‛kkel e’yütt a főrend‛‚áz összlétszáma 80⑴ fő lett.) A 698 főran’ú személy 1⑴ ‚erce’‛ (⑴9 fő), 108 ’ró (⑶⑵⑷ fő) és 86 báró‛ (⑴⑵⑶ fő) családból került k‛. Összesen ⑴06 családból származtak a főrend‛‚áz ta’ja‛. A ⑴06-ból ⑷0 család 10⑴ ta’ja volt ‚onosított főran’ú, ak‛k döntően a ⒊absbur’ b‛rodalm‛ ar‛sztokrác‛ából származtak. A főrend‛‚áz 1918-ban me’szűnt, majd ped‛’ 19⑴6-ban felső‚ázként alakult újjá. Az 188 év‛ le’na’yobb adó zetők je’yzéke, valam‛nt a főrend‛‚áz l‛stája alapján me’v‛zs’áltuk, ‚o’y mekkora adót zettek a ‚aza‛ főnemesek, s m‛lyen volt az adók eloszlása. (⒏áté 1888) A két je’yzék személyenként‛ e’ybevetéséből ⑴0⑶ v‛lá’‛ ar‛sztokratát tudtunk elkülöníten‛. A ⑴0⑶ személy által be zetett összes adó ⑴ ⑶09 ⑶⑴6 for‛nt volt, va’y‛s e’y főre 11 811 for‛nt jutott. A be zetett adót kate’ór‛ákba sorolva azt találtuk, ‚o’y a főrend‛‚áz‛ v‛lá’‛ ar‛sztokraták ⑴8%-ának adója nem érte el a törvényben me’‚atározott m‛n‛mumot sem. Esetükben a főrend‛‚ázba való bekerülés e’yéb jo’címet feltételezett. ⒋lyen le‚etett például az uralkodó által k‛választott ⑷0 fő közé való bekerülés; b‛zonyos funkc‛ók betöltésével e’yütt járó főrend‛‚áz‛ ta’sá’ stb. A le’na’yobb létszámú az ⑷000-10 000 for‛ntot zetők csoportja volt. A le’több adót a v‛zs’ált ‚aza‛ ar‛sztokraták közül ⒊absbur’ Albrec‚t fő‚erce’ (1⑷6 000 for‛nt) és ‚’. Ester‚ázy ⒏‛klós zette (1⑴1 9⑶⑴ for‛nt), utána a sorban Csekon‛cs Endre ’róf következett 8⑴ ⑴⑶8 for‛nttal. Az adó zetők ‚úszas topl‛stáján összesen ‚árom-‚árom Ester‚ázy és ⒍ároly‛, két-két ⒈estet‛cs-, ⒒ály-és ⒜‛c‚y-családbel‛ talál‚ató, a több‛ famíl‛a e’y-e’y ta’’al képv‛seltette ma’át. Érdekessé’, ‚o’y már bent volt az első ‚úszban az ‛parbáró és na’yb‛rtokos ⒙od‛áner Albert ‛s. ⒖e’yük ‚ozzá u’yanakkor, ‚o’y kutatás‛ tapasztalata‛nk szer‛nt a következő években me’nőtt az adó zetés‛ ‚ajlam, már csak a főrend‛‚ázba való bekerülés le‚etősé’e m‛att ‛s. ⒍érdés persze, ‚o’y a ⑵000 for‛nt e’yenes adó mekkora jövedelmet feltételezett. A’rártörténet‛ kutatása‛nk révén tudjuk, ‚o’y ezekben az évt‛zedekben az uradalmak összbevételének m‛nte’y ‚armadát-ne’yedét kellett leadózn‛. Az adó mértéke le’jobban a öldek ún. kataszter‛ aranykorona értékétől ü’’ött. Ezt az 1870-es évek telekkönyvezése‛ során állapították me’, jelentős v‛sszaélésekkel tarkítva, u’yan‛s a na’yb‛rtokosok e’y része elérte, ‚o’y alacsonyabb kate’ór‛ába sorolják öldjüket, ezáltal csökkentve a zetendő adó mértékét. (⒍övér 1998: 8 ) A következő évt‛zedekben sokan jo’’al tartottak ‛’ényt az adókorrekc‛óra. ⒏‛ndazonáltal tapasztalata‛nk alapján azt mond‚atjuk, ‚o’y a kb. év‛ 10-1⑷ 000 for‛nt körül‛ éves bevétellel rendelkező főran’úak kerül‚etek be a főrend‛‚ázba. ⒈ é vá z óv ö é 171 Az adó zetés‛ adatok alapján v‛lá’os, ‚o’y a főnemes‛ famíl‛ák ta’ja‛ között – a öldterületekkel arányosan – ‚atalmas jövedelm‛ különbsé’ek alakultak k‛. ⒍ét esetet említünk erre. A ’róf ⒈estet‛cs famíl‛a b‛rtoka‛ alapvetően a keszt‚ely‛ és a dé’‛ á’on öröklődtek. A keszt‚ely‛ á’ öldje‛ ‚‛tb‛zományként működtek, am‛ ’arantálta az e’yben maradást. A m‛nte’y 16⑴ 000 ‚oldas b‛rtok után ⒈estet‛cs ⒖asz‛ló 188⑶ben csaknem ⑶0 000 for‛nt adót zetett. (⒏áté 1888: 9 ) A ‚ajdan a keszt‚ely‛vel mé’ e’yenlő méretű dé’‛ á’ öldje‛ v‛szont az örökösök között ele‛nte felosztattak, í’y azok mérete folyamatosan csökkent. ⒐em véletlen, ‚o’y ⒋mre ’róf a csertő‛ uradalom után 76⑶6 for‛ntot zetett; Dénes ’róf a ⒘as és ⒕omo’y me’ye‛ uradalma‛ után ⑵1⑴⑶ for‛ntos adójával éppen befért a főrend‛‚ázba. De ‚asonló különbsé’eket lát‚atunk a Batt‚yány-famíl‛a esetében ‛s. A ‚erce’‛ kézben öröklődő, né’y uradalomból álló ‚‛tb‛zomány után Batt‚yány Ödön ‚erce’ ⑴⑵ 000 for‛nt adót zetett. Ezzel szemben a ’ró á’on, a‚ol me’osztották a b‛rtokokat, a sze’ényebb családta’ok közül Batt‚yány Art‚ur a rak‛csány‛ uradalom után 166⑴ for‛ntot, ’róf Batt‚yány Ernő a kustány‛ b‛rtoka után 1⑵⑵⑶ for‛ntot adózott. (⒏áté 1888:⑴0) ⒒éldá‛nkból lát‚ató, ‚o’y a korább‛ ‛dőszakok osztozkodása, a családta’oknak juttatott öldek mérete alapja‛ban befolyásol‚atta a század vé’‛ ar‛sztokrata jövedelmeket és pozíc‛ókat. A öldva’yon szétdara- bolódása és öröklése u’yanakkor a családon belül‛ veszekedések mele’á’ya ‛s le‚etett. (⒍ároly‛ 1977: ) ⒐ézzük me’, ‚o’y a ma’yarorszá’‛ ar‛sztokrác‛a a 19- század fordulóján m‛ből szerez‚ette jövedelmét, s ezek alapján m‛lyen jelle’zetes típusok rajzolódnak k‛. f öldbirtok, mint jövedelmi forrás A öldtulajdon a főran’úak számára presztízs volt. Azonban mé’ a na’yb‛rtokok sem b‛ztosítottak m‛nd‛’ ma’as jövedelmet. ⒘oltak r‛asztó esetek, amelyek közül k‛emelkedett az 1860-as évek közepén bekövetkezett Ester‚ázy-csőd. A ‚erce’‛ ‚‛tb‛zomány a le’na’yobb ‚aza‛ b‛rtokkomplexum volt, ám a folyamatosan növekvő adóssá’ok na’yon me’ne‚ezítették a ’azdálkodást. Az 1860-as években már nem volt más mód a ‚elyzet stab‛l‛zálására, m‛nt a öldek e’y részének értékesítése. Összesen k‛lenc uradalmat adtak el; ennek következtében a ‚‛tb‛zomány öldterülete 68⑶ ezer ‚oldról ⑶66 ezer ‚oldra csökkent. (⒐yulász‛né ⒕traub 1976; ⒍apos‛ ⑴00⑵) Ezzel e’y ‛dőben lépéseket 17⑴ A hazai arisztokrácia gazdasági tagoltsága a 19. század utolsó harmadában tettek a me’maradt b‛rtokok ’azdálkodásának átszervezésére. Az Ester‚ázy-csőd jelentősé’e abban van, ‚o’y rá‛rányította a ’yelmet az a’rármodern‛zác‛ó szüksé’essé’ére. A ne‚ézsé’ek mellett azért előfordultak s‛kerek ‛s. ⒋lyen volt például a ‚erce’ Batt‚yány-⒕trattmann ‚‛tb‛zomány esete. A m‛nte’y ⑵0 000 ‚oldat k‛tevő b‛rtokok 1871-ben az An’l‛ában élő Batt‚yány ⒉usztáv kezébe kerültek. A stab‛l jövedelmek b‛ztosítása m‛att a né’y uradalomból álló b‛rtokkomplexum mező’azdasá’‛ területe‛t bérbe adták, de az erdők saját kezelésben maradtak. (⒍apos‛ ⑴01⑴/b: 180.) A ‚‛tb‛zomány uradalma‛ a tőkés korszakban e’észében jól működtek, s bár számos kívülről jött ne‚ézsé’et kellett kezeln‛ük (öldreform, va’yonadó, öröklés‛ adó stb.), de vé’ül ‛s b‛ztosították a tulajdonosok anya’‛ ‛’énye‛t. (⒍apos‛ ⑴01⑴: ⑴0 ) ⒈ontos volt ebben a korban, ‚o’y a le’na’yobb b‛rtokosok sz‛ntjén ‛s többször újra kellett ’ondoln‛ a bevételek és k‛adások működés‛ rendszerét. A Batt‚yány-⒕trattmann ‚‛tb‛zomány esetében a jószá’kormányzás már a század közepe felé fel‛smerte, ‚o’y a ‚a’yo- mányos majorsá’‛ árutermelésről e’yre ‛nkább a bérlet‛ bevételek felé kell lépn‛. Ez nemcsak a fent említett uradalm‛ na’ybérletet jelentette, ‚anem a városokban, főle’ ⒐a’ykan‛zsán és ⒍örmenden lévő ‚ázak, kereskedő épületek és e’yéb más funkc‛ójú építmények bérbe adását ‛s. Ennek eredményeképpen a ‚‛tb‛zomány ’azdálkodásában a bérlet‛ bevételek e’yre na’yobb arányúvá váltak. (⒍apos‛: ⑴01⑴/a: ⑴0 ) A ’azdálkodás‚oz a v‛dék‛, k‛sebb b‛rtokokkal rendelkező főnemesek ‛’en szorosan kötődtek. A v‛dék‛ ar‛sztokrác‛a általában ‚elyben lakott. Az ő esetükben öldjük, b‛rtokuk szeretete ré’‛ vonás. A le’több esetben ők ‛s ott születtek, a szülők kastélyában nevelkedtek, később ‛s ott éltek, őse‛k kr‛ptája sokszor csak pár lépésre volt a kastélytól. (Bet‚len 19⑶⑴) ⒖ermészetes elfo’laltsá’uk volt b‛rtoka‛k ‛rányítása. B‛rtoka‛k a dual‛zmus korszakában sokszor csak pár ezer ‚oldasak voltak, s al‛’ terjedtek k‛ né‚ány falu ‚atárára, u’yanakkor sokan közülük élen jártak az a’rármodern‛zác‛óban. ⒏‛vel az 1880-as évektől kezdve a ’abonakonjunktúra me’szűnt, v‛szont a ‚ús és e’yéb állat‛ termékek ára ma’as maradt, í’y a csoport ta’ja‛ közül e’yre többen az állattenyésztés modern‛zálása felé fordultak. ⒈őle’ a m‛nősé’‛ szarvasmar‚atartás terén értek el komoly jövedelmet ‚ozó eredményeket, de találkoz‚attunk a ju‚- és a lótenyésztés kapcsán ‛s s‛keres vállalkozásokkal. E v‛dék‛ főran’ú réte’ ta’ja‛ ott voltak a várme’ye‛ fejlesztéseknél, alapításoknál, sokszor előmozdító‛, máskor nanszírozó‛ voltak a ‚ely‛ beru‚ázásoknak. Elképzel‚etetlen lett volna a ‚ely‛ vasutak, a tejszövetkezetek, a vaj- ⒈ é vá z óv ö é 17⑵ és sajttermelő üzemek, a ’őzmalmok, a té’la’yárak k‛építése a ‚elyben lakó ar‛sztokrác‛a nélkül, de ezek mellett ‛’yekeztek bekapcsolódn‛ az orszá’os ’azdasá’‛ folyamatokba ‛s. A ‚ely‛ ar‛sztokraták befolyásukat ‛’yekeztek m‛nden téren növeln‛. ⒊ázat építettek a várme’yeközpontokban, ü’yvéde‛k révén ott voltak m‛nden ‚ely‛ döntésnél. A v‛dék‛ ar‛sztokrác‛a uralkodott a várme’yében: ta’ja‛ a törvény‚atósá’okban, városokban az adó zető‛ l‛stákon ‛’en előkelő ‚elyen álltak. ⒘‛dék‛ udvartartásuk esetében ‚amar k‛alakult a ‚asonló jövedelemmel rendelkezők között az összejárás, a szabad ‛dő e’yüttes eltöltése, a vadászatok stb. Ezek évt‛zedek alatt szorosabb, sokszor rokon‛ kapcsolatok k‛alakítását eredményez‚ették. (⒕omss‛c‚-⒕ző’yény ⑴006: ⑴9-⑵0.) Az ‛lyen közössé’-szerveződés tovább növel‚ette a v‛dék‛ ar‛sztokrác‛a ‚ely‛ va’y re’‛onál‛s szerepét. ⒕zámos család előre me’tervezte a leszármazottak között‛ b‛rtokfelosztást, am‛vel a felnövekedő ’enerác‛ó ta’ja‛ k‛számít‚ató karr‛erle‚etősé’‚ez jutottak. Ez a réte’ sokkal közelebb állt a társadalom más csoportja‛‚oz, m‛nt a ’azda’, elkülönülő felső réte’. ⒍astélya‛k, épülete‛k emberléptékűek voltak, a le’több esetben ‛’en funkc‛onál‛sak, s messze elütöttek a csúcsjövedelmű ar‛sztokraták ⑶0-⑷0 szobás építménye‛től. A v‛dék‛ kastélyokban közvetlenebb kapcsolat alakul‚atott k‛ a b‛rtok ‛rányító‛val, az ‛ntézőkkel. (Erre e’y példa, ‚o’y a ⒕omo’y me’ye‛ ⒉eszt‛ben a m‛nte’y 1⑷00 ‚oldat b‛rtokló ’róf ⒕omss‛c‚ ⒉yula az ‛ntézője lányát vette felesé’ül.) E’y sajátos csoportot képezett az ar‛sztokrác‛án belül a külöld‛ek csoportja. Érdekes tendenc‛a ’yel‚ető me’ e csoport öldje‛t ‛lletően. A század elején az állam volt ‚advezére‛nek, ‚‛telező‛nek, szállító‛nak ‚atalmas b‛rtokokat osztott k‛, ám e réte’ ta’ja‛ pár évt‛zed után öldje‛k na’y részét eladták. (⒍apos‛ ⑴007: 19főnemesek kezében lévő terület a ) A ‚onosított században folyamatosan csökkent, u’yanakkor e csoport k‛sebb része elma’yarosodott. A főrend‛‚áz‛ törvény ‛dején már csak ‛’en k‛s számban voltak jelen, bár kétsé’telen, ‚o’y köztük jó né‚ány ‚atalmas k‛terjedésű na’yb‛rtokos ‛s előfordult. ⒉ondoljunk csak arra, ‚o’y ⒊absbur’ Albrec‚t fő‚erce’ bellye‛ uradalma m‛nte’y 110 000 ‚oldat tett k‛; a ‚atalmas lat‛fund‛um va’yonértéke az 1880-as évek elején m‛nte’y 8,⑵ m‛ll‛ó for‛nt volt. A b‛rtok öldje‛ árvízjárta v‛déken ‚elyezkedtek el, ezért a va’yon felét épületek adták, a öld al‛’ több m‛nt ⑴0%-át adta az össztőkeértéknek. Az uradalom év‛ t‛szta jövedelme m‛nte’y ⑴0⑷ ezer for‛nt volt. (Albrec‚t fő‚ercze’ 188⑵: 110-1 ) A mellette lévő ⒕c‚aumbur’-⒎‛ppe ‚erce’ tulaj- donában lévő dárda‛ uradalom ⑶9 ezer, a szlavón‛a‛ területeken lévő verőcze‛ és szlat‛na‛ 17⑶ A hazai arisztokrácia gazdasági tagoltsága a 19. század utolsó harmadában na’yb‛rtoka 70 ezer ‚oldas volt. (⒖. ⒏érey 1990: , ⑶ ; ⒊uszad‛k ⒕zázad 190 jún‛- us) ⒖őkeerejét mutatja, ‚o’y 1880-ban a ‚erce’ kölcsönözte a ma’yar államnak azt a ⑴⑴0 ezer for‛ntot, am‛ből a Barcs és ⒖erez‛enfeld közt‛ Dráva-‚íd me’épül‚etett. ⒒ersze az ‛s ‛’az, ‚o’y a külöld‛ ar‛sztokraták nem csak a ma’yarorszá’‛ öldje‛kből pro táltak, ‚‛szen a ⒏onarc‚‛a több‛ orszá’részében, ‛lletve a német területeken ‛s jelentős va’yonuk ‚almozód‚atott öl. Az általában külöldön élő főnemesek r‛tkán fordultak me’ ‛tten‛ b‛rtoka‛kon. ⒎e’‛nkább az évenként‛ két alkalommal me’rendezett presztízsértékű vadászat vonzotta őket. A vadászkastély-építés sz‛nte kötelező pro’ram volt. A vadászat és a b‛rtokkoncentrác‛ó sok esetben e’yütt járt; í’y épült k‛ ⒊o‚enlo‚e ⒍rat ⒍eresztély lat‛fund‛uma ‛s. A német ‚erce’ köz‛smert volt vadászszenvedélyéről, amely k‛elé’ítésére számos ma’yarorszá’‛ b‛rtokot vásárolt: vett ⑵⑴ 000 ‚oldat a ⒕zepessé’ben, de volt ⒒ozsony várme’yében ‛s 6000 ‚oldja. ⒊o‚enlo‚e ‚erce’ Belső-⒕omo’yban, ⒕zenta, ⒕omo’yszob és Bol‚ás környékén ‛s elkezdte összevásároln‛ a öldeket. 1911-ben me’vett az Eszter’om‛ ⒈őkáptalantól e’y 10 ezer ‚oldas területet 7 m‛ll‛ó koronáért, majd ped‛’ ‚’. ⒈estet‛cs ⒖asz‛lótól vásárolt ⑶⑴00 ‚old erdőt ⑵ m‛ll‛óért, am‛t aztán k‛e’észített né‚ány k‛sebb ölddel, s í’y e’y 18 000 ‚oldas területet ‚ozott össze. Az ü’yletet prakt‛kusan vé’ezték: m‛vel a külöld‛ek öldvásárlása‛ ne‚ézkesen történ‚ettek csak, ezért a öldek a ⒍ésmárk‛ ⒋n’atlanfor’alm‛ ⒔t. kezébe kerültek, a‚ol a ‚erce’ alkalmazotta‛ voltak (papíron) a részvényesek (⒍apos‛ ⑴00⑵). ⒖ermészetesen a főúr‛ vadászatokon ‛s sz‛’orúan érvényesült az ar‛sztokrác‛án belül‛ ‚‛erarc‚‛a: e’y ‚erce’‛ vadászatra e’y „s‛ma v‛dék‛ ’rófot” va’y bárót természetesen nem ‚ívtak me’, ‚‛szen erős volt az összetartozás tudata e réte’en belül. fz ipar, a pénzügy és a kereskedelem lehetőségei A század‛ ‛parosodás ‚atása‛ az ar‛sztokrác‛át ‛s me’ér‛ntették. A nemzetköz‛ szak- ‛rodalomból ‛smert, ‚o’y a nyu’at‛ ar‛sztokrác‛a e’yre na’yobb ener’‛ával fordult a modern ‛par‛ vállalkozások felé: öldje‛ken sokszor bányákat ny‛tottak va’y ‛par‛ üzemeket alapítottak. (⒕tone 199⑵) ⒏é’ a ⒊absbur’-családon belül ‛s szép számmal voltak, ak‛k a ⒏onarc‚‛a területén jelentős ‛par‛ kapac‛tásokat építettek k‛. ⒏a’yarorszá’on ez azonban so‚asem öltött ‛lyen mértéket, am‛nek persze több oka ‛s volt. E’yrészt a ‚aza‛ főran’úak terület‛ el‚elyezkedésénél ’yelembe kell vennünk, ‚o’y az ‛’az‛ ⒈ é vá z óv ö é 17⑷ na’yb‛rtokok a dunántúl‛ és az alöld‛, va’y‛s a jelentős ‛par‛ nyersanya’ot nélkülöző v‛dékeken feküdtek. ⒏ásrészt köz‛smert a öldesurak ‚osszú távú tartózkodása az ‛partól és a kereskedelemtől: a for’alom és a pénz v‛lá’a soká‛’ ‛de’en volt számukra, bár kétsé’telen, ‚o’y a reformkor‛ kezdeményezések ezen a falon már rést ütöttek, s 18⑷0 után e’yre több ‚aza‛ öldesúr került kapcsolatba részvénytársasá’okkal, bankokkal, vasúttal. Az e’y‛k le’na’yobb ‚aza‛ kereskedelm‛ pénz‛ntézményt, a ⒏a’yar ffiltalános ⒊‛telbankot papíron őr’róf ⒒allav‛c‛n‛ Ede vezette, de a valósá’ban ⒍ornfeld ⒜s‛’mond bankár. (⒊almos ⑴00⑶: 16 ) ⒏‛ndez azonban az alapvető felfo’áson nem sokat változtatott: ‛par‛ és kereskedő vállalkozó főnemes továbbra ‛s kevés volt, ‚elyette ‛nkább a nanszírozó, a kjáró és a „csendes ta’” funkc‛ója jutott az ar‛sztokratáknak. ⒕zaporodó k‛vételek persze m‛nd‛’ voltak. E’y példa erre ’róf Andrássy Emánuel (18⑴1-1891), ava’y a „vas’róf ”, ak‛ öröksé’ként szerzett ‚atalmas b‛rtoka‛ra alapozva építette k‛ ‛par‛ vállalkozása‛t. Örökölte az olá‚patak‛ ⒍ároly-ko‚ót, felépítette az alsósajó‛ vasolvasztót, me’vette a betlér‛, a berzéte‛, a ’ombaszö’‛ és a ví’telke‛ vas’yárakat. Ő ‚ozta létre a sal’ótarján‛ és borsod‛ vasmű társulatot. A ko‚ók‚oz faszén ‛s kellett, am‛‚ez Andrássy ’róf 8⑷ 000 ‚oldas erdőb‛rtoka szol’áltatta az alapanya’ot. A vasműve‛ mellett na’y szerepe volt a ’rófnak az észak‛ vasútvonalak k‛építésében ‛s. (⒍ovács ⑴006) ⒎átványos változás volt u’yanakkor, ‚o’y a századfordulón e’yre több ‛par‛ va’y kereskedelm‛ vállalkozó szerzett főran’ú címet, s került ezzel közel a ‚aza‛ történelm‛ ar‛sztokrác‛á‚oz. Csak közel, mert be nem na’yon. Az újonnan jöttek, az ‛parbárók bár ‚‛‚etetlenül ’azda’ok voltak, e’y dol’ot nem tudtak me’szerezn‛: a ‚a’yományt, a tradíc‛ót. ⒏‛nden e’yébre volt pénzük. Épít‚ettek palotát a városokban, va’y kastélyokat v‛déken. ⒔endez‚ettek estélyeket, bekerül‚ettek a főrend‛ ‚ázba, mé’‛s al‛’-al‛’ látunk eseteket a ré’‛ főran’ú famíl‛ák‚oz való közeledésre. ⒘oltak ennek etn‛ka‛ oka‛ ‛s, ‚‛szen a ⒍ornfeldek, a ⒙e‛ssek, a ⒉utmannok stb. zs‛dó származása köz‛smert volt mé’ akkor ‛s, ‚a ‛dővel az ‛parbárók e’y része katol‛zált. Ez az új ar‛sztokrata réte’ ‚atalmas va’yonnal és mob‛l tőkével rendelkezett, s munkája révén sokszor nanszírozója volt a ré’‛ ar‛sztokrác‛ának. A öldtulajdon presztízse e réte’et ‛s me’‛’ézte. E téren le’messzebb talán a na’ykan‛zsa‛ kereskedőse’édből ‛par‛ és pénzü’y‛ b‛rodalmat építő ⒉utmannok jutottak. ⒉utmann ⒕. ⒊enr‛k az 18⑷0-es években jó érzékkel vette észre, ‚o’y a ⒏onarc‚‛a vasútfejlesztése és ‛parosodása ór‛ás‛ keresletet támaszt jó m‛nősé’ű fatermékek ‛ránt, ezért ‚ozta létre ⒐a’ykan‛zsán ‚ordó- és don’a’yártó üzemét. Az eredmény nem ‛s maradt 176 A hazai arisztokrácia gazdasági tagoltsága a 19. század utolsó harmadában el: életében nemessé’et, a‛ közül ⒘‛lmos báró‛ címet szerzett. ⒉utmann ⒊enr‛k né’y a m‛nde’y‛ke beépült a ‚aza‛ ’azdasá’‛ el‛tbe. (⒍erecsény‛ 1979: 1⑷ ) A báró‛ cím‚ez b‛rtok ‛s kellett, am‛nek me’szerzése összekapcsolódott az ‛par‛ és kereskedelm‛ terjeszkedéssel. A ⒉utmann- vérek 188⑶-ben a Drávától délre, a szlavón‛a‛ Bel‛scsén építették fel azt a fűrész’yárat, amely a századfordulón már m‛nte’y ⑵000 dol’ozót fo’lalkoztatott. A ’yár működtetésé‚ez felvásárolták a környéken lévő ‚atalmas erdőket. B‛rtoka‛k mérete a ‚áború előtt már elérte a 16 ezer ‚old mező’azdasá’‛ és 10⑷ ezer ‚old erdőterületet. ⒔okonsá’‛ kapcsolata‛k főle’ a ‚aza‛ bank- és ‛parv‛lá’ családja‛‚oz fűződtek. Anya’‛ erejüket mutatja, ‚o’y az első v‛lá’‚áború elején m‛nte’y ⑶ m‛ll‛ó korona értékben je’yeztek ‚ad‛kölcsönt. (⒊uszad‛k ⒕zázad 19⑵ júl‛us) A báró ⒙od‛ánerek ⒕omo’y, Békés és ⒐y‛tra me’yében szereztek jó né‚ány uradalmat. ⒍özülük ⒏órnak az 187 év‛ vé’rendelete szer‛nt 6,⑶ m‛ll‛ó for‛nt t‛szta va’yona volt. (⒍övér ⑴00 ) A le’több öldet m‛nden b‛zonnyal ⒕‛na ⒉yör’y szerezte me’, ak‛ már a reformkorban épít’ette b‛rtoka‛t. ⒊alálakor ⑴8 uradalma volt, b‛rtoka‛ m‛nte’y ⑴1⑶ ezer ‚oldat tettek k‛; a tartozások levonása után ⑴1 m‛ll‛ó for‛ntot ‚a’yott örököse‛re. (⒍erény‛ ⑴006) ⒙e‛ss ⒏anréd, a csepel‛ ór‛ás’yár létre‚ozója Cson’rád me’yében a ⒍ároly‛aktól vásárolta me’ a dereke’y‚áz‛ 10 ezer ‚oldas b‛rtokot. A na’yvállalkozó összva’yona m‛nte’y fél m‛ll‛árd koronát tett k‛. A ⒖olna me’ye‛ ölső‛re’‛ (ma ⒋re’szemcse) uradalmat ⒙e‛ss ⒏anréd vette me’, s adta lányának, ak‛nek kezével az báró ⒍ornfeld ⒏ór‛cz‚oz került. ⒙a‚rmann ⒏ór főrend‛‚áz‛ ta’ 1869-70-ben ⒕zabolcs és ⒊ajdú me’yékben m‛nte’y 8⑷00 ‚old öldet vett, köztük az Ester‚ázy-csődtöme’ből a k‛svárda‛ uradalmat vásárolta k‛. (⒘örös ⑴00⑶: ⑴⑴ ) ⒏‛ndebből lát‚ató, ‚o’y az új főnemes‛ réte’ ‛ntenzíven törekedett öldvásárlásra, amellyel a történelm‛ ar‛sztokrác‛á‚oz ‚asonló státuszt vélt elérn‛. Életmód és vagyonvesztés Az ar‛sztokratáknak volt e’y csoportja, amely életmódjával, ’azdasá’‛ tevékenysé’ével na’yban ‚ozzájárult va’yona és jövedelme el‚erdálásá‚oz. ⒏‛vel a korabel‛ sajtó va’y a pol‛t‛ka általában ezeket az eseteket felna’yítva kezelte, í’y akár az a képzetünk ‛s támad‚atna, ‚o’y alapvetően ez jellemezte az ar‛sztokrác‛át. Ez azonban nem ‛’az, bár kétsé’telen, ‚o’y né‚a ‛’en ma’as ran’ú családok esetében ‛s találunk eseteket a va’yonvesztésre. A századra vonatkozóan a levéltár‛ források, de a szak‛rodalom ‛s ⒈ é vá z óv ö é 177 ’yakran említ ‛lyen eseteket. E’y‛k t‛p‛kus módja volt a va’yonvesztésnek a kártyaadóssá’. Az e’y‛k ⒑descalc‚‛ ‚erce’ í’y vesztette el a ⒕omo’y me’ye‛ bol‚ás‛ b‛rtokát: a kényszereladás m‛att az uradalom a ⒕omss‛c‚ ’rófok kezébe került (⒘éssey 19⑶⑶: ⑴⑵ ), később ped‛’ a már említett ⒊o‚enlo‚e na’yb‛rtok része lett. 1887-ben ’róf Bet‚len ⒏árk e’yetlen éjszaka alatt elkártyázta az Erdélyben lévő radnót‛ uradalmát. A nyertes ⒊aller ⒌ózsef ’róf volt. A lé‚a, külöld‛ életmód, a mértéktelen pénzszórás okozta Cz‛ndery-⒙enck‚e‛m Béla báró bukását ‛s, ak‛nek ⒕z‛’etvár környék‛ b‛rtoka‛t rokona‛ vásárolták me’, í’y le’alább a öldek a famíl‛a kezében marad‚attak. (⒍apos‛ ⑴01⑴/b: 8 ) Batt‚yány ⒉usztáv 18⑵8-tól ‚alálá‛’ An’l‛ában élt, a nem ‚‛tb‛zományjo’ú, szabad uradalma‛nak eladásából fedezte költsé’es életmódját, a lóversenyeket és a verseny‛stálló fenntartását. (⒔ákossy ⑴006) A ‚erce’ Ester‚ázyak ’azdasá’‛ ne‚ézsé’e‛t már korábban említettük. Bőven vannak esete‛nk arra, am‛kor a bankok kezébe kerültek na’yb‛rtokok. ⒖eljes va’yonbukás r‛tkán következett be, az általunk ‛smert esetekben a öldek e’y részének értékesítése átmenet‛le’ me’oldotta a nanszírozás‛ problémákat, de azért előfordult, ‚o’y e’yes főnemesek anya’‛ problémák elől menekülve lettek ön’y‛lkosok. ⒎át‚ató az edd‛’‛ekből, ‚o’y a század másod‛k felében a ma’yarorszá’‛ ar‛sz- tokrác‛a anya’‛ ‚elyzete bár sokat változott, ám mé’‛s az orszá’ le’’azda’abb réte’e maradt. A korábban me’szerzett öldva’yon jövedelmeztetése már nem tudott m‛nden problémát me’oldan‛, szüksé’ volt a b‛rtok’azdálkodás modern‛zálására, újabb jövedelemforrások felkutatására. ⒏e’ér‛ntette az ar‛sztokrác‛át az ‛parosodás ‛s, ‚‛szen e’yrészt alulról e’yre többen jutottak be a főnemesek zárt v‛lá’ába, másrészt ped‛’ a jövedelmek me’szerzése m‛att ‛s alkalmazkodn‛ kellett az ‛par és a kereskedelem ’yors fejlődésé‚ez. ⒏é’ tartotta ma’át valamenny‛re a különböző pol‛t‛ka‛ alapú állások és me’bízatások elnyerésének ré’‛ tec‚n‛kája. A jövő azonban már e’y ru’almasabban működő, szakképzettebb, a társadalm‛ munkame’osztásba mélyebben ‛nte’rálódn‛ képes ar‛sztokrác‛át feltételezett. Az első v‛lá’‚áború következménye‛, a na’yb‛rtokok jelentős részének a tr‛anon‛ orszá’‚atáron kívülre kerülése, a ⒐a’yatád‛-féle öldreform és a va’yonadó, ‛lletve a pol‛t‛ka‛ befolyás csökkenése v‛szont kétsé’telenül me’roppantotta a réte’et, amely ré’‛ fényét a két v‛lá’‚áború között már nem tudta v‛sszaszerezn‛. 178 A hazai arisztokrácia gazdasági tagoltsága a 19. század utolsó harmadában nrodalom Albrec‚t fő‚ercze’ 188 Ő Fensége bellyei uradalmának leírása. ⒙‛en: ⒑rszá’os ⒏a’yar ⒉azdasá’‛ E’yesület. Bet‚len ⒉y-né. 19⑶ ⒔okon vonások az ar‛sztokrata és a paraszt között. Az ar‛sztokrác‛a válsá’a és jövője. Ankét. Budapest. ⑵0-⑵ Csekon‛cs E. 199 A ma’yar ar‛sztokrác‛a válsá’a. ⒎éderer ⒒. (szerk.): Az úri ffiagyarország. Budapest: E⒎⒖E ⒕zoc‛álpol‛t‛ka‛ tanszék – ⒖⒙‛ns ⒍‛adó. ⑵6-⑶0. Erde‛ ⒈erenc 199⑵: A ma’yar társadalom a két v‛lá’‚áború között. ⒎éderer ⒒. (szerk.): Az úri ffiagyarország. Budapest: E⒎⒖E ⒕zoc‛álpol‛t‛ka‛ tanszék – ⒖-⒙‛ns ⒍‛adó. ⑴⑴-⑴ ⒉udenus ⒌. – ⒕zent‛rmay ⒎. 198 Összetört címerek. A magyar arisztok- rácia sorsa és az 1945 utáni megpróbáltatások. Budapest: ⒊erald‛ka ⒍‛adó. ⒉udenus ⒌. ⒌. 199 A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. kötet. Budapest: ⒊erald‛ka ⒍‛adó. ⒊almos ⒍. ⑴00 ⒍ornfeld ⒜s‛’mond. ⒕ebők ⒏. (szerk.): A sokszínű kapitalizmus. Budapest: ⒊⒘⒉. 1⑷⑶-16 Huszadik Század. 19⑵ ⒋llyés ⒉y. 199 Puszták népe. Budapest: ⒕zép‛rodalm‛ ⒍‛adó. ⒍apos‛ ⒜. ⑴00 flimes jún‛us. A ‚’. Ester‚ázy-famíl‛a ma’yarorszá’‛ öldb‛rtoklása. ⑴7-⑶ ⒍apos‛ ⒜. ⑴00 Die Entwicklung der Wirtschat und Gesellschat in Ungarn 1700-⑴000. ⒒assau: ⒘erla’ ⒕c‚enk. ⒍apos‛ ⒜. ⑴01⑴/a: A ‚‛tb‛zomány‛ működés ne‚ézsé’e‛ a p‛acosodás korában. ⒕z‛rács‛k É. (szerk.): B‛rtokosok és b‛rtokok. Discussiones Neogradienses 189-⑴ ⒕al’ótarján: ⒐ó’rád ⒏e’ye‛ ⒏úzeum‛ ⒕zervezet. ⒈ é vá z óv ö é 179 ⒍apos‛ ⒜. ⑴01⑴/b: A na’yb‛rtok modern‛zác‛ójának le‚etősé’e‛ a szá- zad‛ Dél-Dunántúlon. ⒍apos‛ ⒜., ⒎endva‛ ⒖., ⒑rosz‛ ⒕. (szerk.): A tudomány és az oktatás vonzásában. ⒒écs: ⒒⒖E ⒈EE⒍ – ⒍⒖⒍. ⑷⑴-8 ⒍ároly‛ ⒏. 197 Hit, illúziók nélkül. Budapest: Európa ⒍‛adó. ⒍erecsény‛ E. 197 A na’ykan‛zsa‛ ⒉utmann-család felemelkedése a na’yburzsoáz‛ába. ⒍özlemények ⒜ala me’ye köz’yűjteménye‛nek kutatása‛ból 197 Zalai gyűjtemény ⒜alae’ersze’: ⒜ala ⒏e’ye‛ ⒎e- véltár. 1⑶7-16 ⒍erény‛ B. E. ⑴00 A ma’yar kultúra ’örö’ mecénása. Budapesti Negyed. ⑴1-⑵0. ⒍ovács ffi. ⑴00 18⑷ éve született ’róf Andrássy ⒏anó. Bányászattörténeti fiözlemények ⑷9-6 ⒍övér ⒉y. 199 ⒏a’yarorszá’ társadalomtörténete a reformkortól az első v‛lá’‚áború‛’. ⒉yán‛ ⒉., ⒍övér ⒉y.: ffiagyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest: ⒑s‛r‛s. ⒍övér ⒉y. ⑴00 ⒔otsc‚‛ld – ⒕‛na – ⒙od‛aner. Bécs‛ bankárok az ún. ma’yar konzorc‛umban 1867 után. Budapesti Negyed ⒏áté ⒌. ⒎. (szerk.) 188 ⑵9-⑷ ffiagyar Almanach a virilisták és Fiume vagyo- nos polgárságának czím-és névjegyzéke a vagyoni állapot feltüntetésével. Budapest: ⒒allas. ⒐yulász‛né ⒕traub É. 197 A hg. Eszterházy-hitbizomány 1865-ös pénzügyi csődje és előzményei. (⒍éz‛rat) Budapest. E⒎⒖E. ⒔ákossy A. ⑴00 Batt‚yány ⒉usztáv, a ‚‛tb‛zomány b‛rtokosa 1870- 188⑵ között. ⒐a’y ⒜. (szerk.): A Batthyányak évszázadai. ⒍örmend⒕zombat‚ely: ⒍örmend ⒘áros Önkormányzata. 181-18 ⒕omss‛c‚-⒕ző’yény B. ⑴00 Alaprajz. ⒐a’yatád: ⒐a’yatád‛ ⒏úzeumért Alapítvány. ⒕tone, ⒎. 199 An’l‛a és a ny‛tott nemessé’ (1⑷⑶0-1880). ⒍ontler ⒎. (szerk.): Túlélők. Elitek és társadalmi változás az újkori Európában. Budapest: Atlant‛sz ⒍önyvk‛adó. 77-1 180 A hazai arisztokrácia gazdasági tagoltsága a 19. század utolsó harmadában ⒖. ⒏érey ⒍. 1990. Dél-Baranya ‛para és kereskedelme a ⒚⒋⒚. sz. másod‛k felétől az első v‛lá’‚áború‛’. ⒕z‛ta ⒎. (szerk.): Baranyai helytörténetírás 1989. ⒒écs: Baranya ⒏e’ye‛ ⒎evéltár. ⑵⑵0-⑵⑷ ⒘éssey ⒎ajosné ⒕omss‛c‚ A. 19⑶ Somssich Pál élete és működése. Buda- pest: ⒘ajna és Bokor. ⒘örös ⒍. 198 A főrend‛‚áz 188 év‛ reformja. ⒋n: ffi. ⒘ar’a ⒎. (szerk.): Rendi társadalom – polgári társadalom ⒕al’ótarján: ⒐ó’rád ⒏e’ye‛ ⒎evéltár. ⑵97-⑶0 ⒘örös ⒍. ⑴00 ⒙a‚rmann ⒏ór. ⒕ebők ⒏. (szerk.): Sokszínű kapitaliz- mus. Budapest: ⒊⒘⒉. ⑴1⑴-⑴⑴ ⒙e‛ss ⒋. 19⑵0. A mai magyar társadalom. Budapest: ⒏a’yar ⒕zemle ⒖ársasá’. ⒜ ⒋ ó gáró Vécsey oózsef karrierútjának méröldkövei A dol’ozat báró ⒘écsey ⒌ózsef karr‛erútjának főbb stác‛ó‛t vesz‛ ’órcső alá, a terjedelm‛ korlátok m‛att természetesen a teljessé’ ‛’énye nélkül. ⒐em járunk messze az ‛’azsá’tól, ‚a a szatmár‛ ⒘écseyeket a történelm‛ ⒕zatmár várme’ye másod‛k le’tek‛ntélyesebb családjának t‛tuláljuk a ‚osszú században. Az első ‚elyet természetesen a ⒍ároly‛ak őr‛zték, de a ⒘écseyek ‛s két ízben adtak fő‛spánt a törvény‚atósá’nak. ⒘écsey ⒌ózsef na’yapja 180⑵-tól 18⑴9-‛’, édesapja ped‛’ 18⑴9 és 18⑶⑷ között látta el ⒕zatmár várme’yében a bécs‛ udvar képv‛seletét. Az utódok uralkodó‚áz‚oz való szoros kapcsolódása, az orszá’os és a lokál‛s pol‛t‛kában való jelenléte ‛s számos területen k‛mutat‚ató. Ennek ellenére a ma’yar történettudomány me’le‚etősen el‚anya’olta a ⒘écseyek szatmár‛ á’át. Ennek a mosto‚a bánásmódnak a fő oka m‛nden b‛zonnyal abban áll, ‚o’y a család‛ ‛ratanya’ nem a ⒏a’yar ⒑rszá’os ⒎evéltárban kutat‚ató, ‚anem ⒍olozsvá- rott, a ⒍olozs ⒏e’ye‛ ffillam‛ ⒎evéltárban.1 A szatmár‛ ⒘écseyek arc‚ívumát a másod‛k v‛lá’‚áború‛’ a ⒕zatmárnémet‛től m‛nte’y tíz k‛lométerre fekvő ⒕árközújlakon, a család uradalm‛ központjában őr‛zték. ⒘écsey Eszter bárónő k‛emelt ’yelmet fordított kezelésükre. B‛zonyos dokumentumokat tudatosan készített össze arra az esetre, ‚o’y rendelkezésre tudja bocsátan‛, ‚a valak‛ családja történetének me’írására vállalkozna. 1 Erdély‛ ⒐emzet‛ ⒏úzeum ⒎evéltára a ⒔omán ⒑rszá’os ⒎evéltár ⒍olozs me’ye‛ ⒋’az’atósá’a (Ar‚‛vele ⒐aţ‛onale ale ⒔omân‛e‛, D‛recţ‛a ⒌udeţeană Cluj, a tovább‛akban ⒔⒑⒎ ⒍m⒋’) kezelésében, ⒘écsey család sárközújlak‛ levéltára ⒈ond nr. ⑶⑷⑴, ⒈ond fam‛l‛al ⒘écsey (a tovább‛akban: ⑶⑷⑴) 18⑴ Báró Vécsey József karrierútjának mérföldkövei ⒏‛nden b‛zonnyal olyasm‛ opuszra ’ondolt, m‛nt am‛lyet Éble ⒉ábor készített a ⒍ároly‛akról, a Dessewyekről. A szatmár‛ ⒘écseyek család‛ levéltárát a másod‛k v‛lá’‚áború vé’é‚ez közeledve 19⑶⑶ októberében szétdúlták. Erre az ‛dőre datál‚ató a kastély k‛rablása ‛s. 19⑶ október ⑴1-ről ⑴⑴-re v‛rradóan a német katonák el‚a’yták ⒕árközt. ⒑któber utolsó napja‛ban az ‛de érkezett szovjet katonasá’ a ⒘écsey kastélyban rendezte be fő‚ad‛szállását. ⒕zerencsére a szovjet katonák szemében a szesz’yár sokkal na’yobb értéket képv‛selt, m‛nt a család‛ ‛ratok. (Anz‛k 1999: 1⑷0–1⑷ ) A szétdúlt arc‚ívumot (‛lletve am‛ me’maradt belőle) ⒌akó ⒜s‛’mond szállíttatta be ⒍olozsvárra az Erdély‛ ⒏úzeum E’yesület levéltármentés‛ akc‛ója révén, í’y kerültek letétként az annak keretében működő levéltárba. ⒏ajd am‛kor 19⑷0-ben az erdély‛ ma’yar társadalom tudományművelés‛ színtereként funkc‛onáló társasá’ot me’szüntették, a ⒔omán Akadém‛a ⒍olozsvár‛ ⒍önyvtárát jelölték k‛ őrző‚elyként. Az 1971-ben született etat‛sta szellemű levéltár‛ törvény, ‛lletve annak 197⑶-es módosítása értelmében kerültek a dokumentumok jelenle’‛ ‚elyükre, a ⒍olozs ⒏e’ye‛ ffillam‛ ⒎evéltárba.⑴ ⒖énykérdés, ‚o’y a család‛ levéltár tanulmányozásának le‚etősé’e a ‚aza‛ kutatók számára ‛’azán csak a közelmúltban nyílt me’. ⒖anulmányunk forrásbáz‛sát elsősorban a család‛ levéltárban öllel‚ető korrespondenc‛a, pol‛t‛ka‛ beszédek, v‛sszaemlékezések, vé’rendeletek, nekroló’ok, ’azdasá’‛ ‛ratok és e’yéb ölje’yzések alkotják. ⒘écsey ⒌ózsef szabolcs‛ fő‛spán‛ működésének értékelésé‚ez a nyíre’y‚áz‛ levéltárban őrzött fő‛spán‛, al‛spán‛, központ‛ választmány‛ ‛ratokat ‛s öl‚asználtuk. ⒘écsey ⒌ózsef 18⑶8-‛’ tulajdonképpen e’y „‚a’yományos” pol‛t‛kus‛ karr‛erúton ‚aladt. ⒖anulmánya‛t a kor szokása‛nak me’felelően ma’ántanulóként vé’ezte. 18⑶⑴ vé’étől a bécs‛ e’yetemen két év‛’ bölcsészet‛, e’y év‛’ ped‛’ jo’‛ tanfolyamokat ‚all’atott. Az ‛skola‛ kereteken túl ma’ánúton ‛s képezte ma’át elsősorban a ma’yar jo’ te- rületén. ⒐evelője 18⑶⑴-től ⒕zepes‛ ⒋mre ke’yes tanítórend‛ áldozópap volt.⑵ 18⑶6-ban ⑴ A ⒍olozsvárott őrzött, a történelm‛ ⒕zatmár várme’yével kapcsolatos dokumentumokról lásd ⒍‛ss András: A ⒍olozsvár‛ ffillam‛ ⒎evéltár ⒕zatmár várme’yére vonatkozó ‛rata‛. ⒋n: ⒐a’y ⒈erenc (szerk.): ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’‛ ⒎evéltár‛ Évkönyv ⒚. ⒐yíre’y‚áza: ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ Önkormányzat ⒎evéltára. 199 7-⑴ ⑵ ⒕zepes‛ ⒋mre 18 ápr‛l‛s 9-én született ⒎éván. ⒖anulmánya‛nak befejezése után 18⑵⑵-tól öt év‛’ ⒍‛s⒕zebenben tanárkodott, majd Budára ‚elyezték át. 18⑶⑴-től 18⑶8-‛’ a ⒘écsey bárók nevelőjeként Bécsben ⒈ é vá z óv ö é 18⑵ ⒒esten jo’‛ v‛zs’át tett, majd jo’’yakorlatát ⒘erőce várme’yében alje’yzőként kezdte me’. ⒌urátusnak 18⑶7 vé’én esküdött fel a k‛rály‛ kúr‛ánál, és jelen volt ⒒ozsonyban 18⑶ november 1⑴-én az utolsó rend‛ orszá’’yűlés me’ny‛tásán. A pozsony‛ korszakalkotó d‛éta munkájában azonban a tovább‛akban nem vett részt, mert e’y‛k rokona e’zot‛kus utazásra csábította. ⒐a’y ‚atást ’yakorol‚atott rá ez az ar‛ka‛ és ázs‛a‛ területekre k‛terjedő utazás, és tovább‛ kalandokra ‛s vá’y‚atott, ‚‛szen ⒖r‛esztben me’állva me’érlelődött benne az el‚atározás, ‚o’y önkéntes ‚adapródként beáll a ‚ad‛ten’erészet‚ez, am‛‚ez vé’ül me’kapta az atya‛ ‚ozzájárulást ‛s. (Ő v‛szont ⒎ászló át „rákényszerít‛” majd a katona‛ pályára.) A ten’erészpályára lépés ebben a trad‛c‛onál‛san szárazöld‛ államban nem tek‛nt‚ető e’yenértékűnek a ‚adsere’ben való érvényesülés le‚etősé’ével. A ⒋⒋. ⒌ózsef által 1786-ban me’alakított cs. k‛r. ‚ad‛ten’erészetet az alul nanszírozottsá’ jellemezte, ‚‛szen a b‛rodalom vezető pol‛t‛kusa‛ zs‛’erből elutasították a fejlesztésre ‛rányuló terveket. ⒗’yanakkor az uralkodó‚áz ta’ja‛nak (⒍ároly, ⒈r‛’yes, majd ⒏‛ksa fő‚erce’nek) komoly érdemeket tulajdonít‚atunk pro’ressz‛ójában. ⒘écsey ⒌ózsef az 18⑶8–⑶9-es ma’yar forradalom és szabadsá’‚arc eseménye‛ben nem vállalt szerepet, v‛szont a ‚ad‛ten’erészet t‛szt‚elyetteseként, majd nem sokkal később t‛sztjeként részt vett az osztrákok oldalán ⒘elence ostromában, ‚‛szen 18⑶8 márc‛usában a bécs‛ események ‚írére ‛tt ‛s k‛tört a forradalom. A ‚ad‛ten’erészet t‛szt‛karának két‚armad része a forradalmárok mellett fo’lalt állást. Ennek köszön‚ető a ⒊absbur’-‚áz‚oz lojál‛s ⒘écsey ‚‛‚etetlen tempójú előmenetele ‛s. 18⑶8 márc‛usa és ősze között a ma’asabb ran’ú ( atal, de nem olasz) t‛sztek e’y-két ran’fokozatot u’rottak előre, az alacsonyabb ran’úakat ped‛’ ’yorsan k‛nevezték kadétoknak és t‛szt‛‛skolásoknak. (⒍ráml‛ 1998: ⑶⑷0–⑶⑷ ) ⒘elence 18⑶ au’usztus ⑴⑴-‛ kap‛tulác‛óját követően ⒘écsey ⒌ózsefet ⒍onstant‛nápolyba, ⒖r‛esztbe, majd ⒏ade‛rára vezényelték, mely utazások – v‛sszaemlékezése‛ szer‛nt – bősé’es kalanddal szol’áltak számára. 18⑷0 és ⒕árközön tartózkodott. ⒌eles zenészként na’y ’ondot fordított az ‛júsá’ zene‛ oktatására. ⒈‛’yelemreméltó ‛rodalm‛ munkássá’a ‛s. 1861-től 186⑶-‛’ a pest‛ ke’yesrend‛ fő’‛mnáz‛um ‛’az’atójaként funkc‛onált, 186⑷-ben e’yetem‛ ma’ántanár, 1870-ben a klassz‛ka- loló’‛a rendes tanára lett a pest‛ e’yetemen. 187 január 9-én ⒒esten ‚unyt el. Életrajzát lásd részletesebben: ⒕z‛nnye‛ ⒌ózsef: ⒏a’yar írók élete és munká‛. ⒚⒋⒋⒋. kötet. Budapest: ⒏a’yar ⒍önyvk‛adók és ⒍önyvterjesztők E’yesülése. 1980–198 78 18⑶ Báró Vécsey József karrierútjának mérföldkövei tavaszán ped‛’ a ⒘E⒐⒗⒕⑶ nevű re’attal ⒐ápolyba ‛ndultak, ‚o’y a forradalm‛ kormány által ⒘elencéből elv‛tt á’yúkat v‛sszaszállítsák. A nyarat ped‛’ az Adr‛a‛-ten’eren c‛rkálva töltötték.⑷ Az 18⑷1-es amer‛ka‛ utazás közben v‛szont sár’alázba6 esett. ⒘écseyt a bete’sé’ azonban nem jesztette el a ‚ad‛ten’erészettől, s öl’yó’yulása után ‛smét ‚ajóra szállt. Ebből az életv‛telből apja 18⑷ szeptember ⑴6-án bekövetkezett ‚alála szakította k‛, ‚‛szen a ‚a’yaték‛ ü’yek el‛ntézése m‛att e’y évet ⒏a’yarorszá’on kellett tölten‛e. 18⑷⑷ novemberében azonban v‛ssza‛ndult ⒖r‛esztbe. ⒎e’közelebb csak 18⑷7 őszén jött ‚aza röv‛d szabadsá’ra. ⒘écsey 18⑷8-ban ⒏‛ksa fő‚erce’ (18⑵⑴–67) ‚adse’édévé lépett elő. ⒈erenc ⒌ózsef amb‛c‛ózus öccse 18⑷1-ben került a ‚ad‛ten’erészet‚ez, melynek élén 18⑷⑶ és 1866 között állt. ⒈őparancsnoksá’a alatt jelentős fejlesztéseket járt k‛ bátyjánál, m‛nek következtében Ausztr‛a ‚armadrendűből erős másodrendű ten’er‛ ‚atalommá lépett elő. Az 18⑷9 ápr‛l‛sában ‛ndult szárd-p‛emont‛-ranc‛a-osztrák ‚áborúban azonban a otta mé’ ‛’en s‛ralmas teljesítményt nyújtott. ⒘écsey ⒌ózsef a v‛llaranca‛ fe’yverszünetet követően a tél na’y részét szabadsá’on töltötte me’romlott e’észsé’ére ‚‛vatkozva. 1860 márc‛usában sor‚ajó‚adna’yként vett vé’le’esen búcsút a ‚ad‛ten’erészettől. A család‛ levéltárban őrzött ‛ratokból nem derül k‛, ‚o’y távozásában játszott-e szerepet a ottának a szárd-p‛emont‛-ranc‛a-osztrák ‚áborúban nyújtott ‛’en ’yen’e teljesítménye, amely a t‛szt‛karban komoly rusztrác‛ót váltott k‛. (Ez a rusztrác‛ó vé’le’esen csak az 1866-os l‛ssa‛ ’yőzelmet követően oldódott fel.) Az azonban kétsé’telen tény, ‚o’y ⒘écseyt élete vé’é‛’ kínozta a köszvény. ⒈ájdalma‛nak eny‚ítésére rendszeresen alkalmazta a karlsbad‛ kúrákat. Ez az ízület‛ bete’sé’ jellemző volt az e’ész családra. ⒘écsey ⒌ózsef a ‚ad‛ten’erészet kötelékéből való távozását követően v‛sszakanyarodott arra az útra, amelyről 18⑶8-ban letért. ⒕zámos közélet‛ szerepvállalás mellett 1861-ben a ⒈el‛rat‛ ⒒árt elképzelése‛vel azonosulva az aranyosme’’yes‛ választókerü⑶ Az 18⑵⑴-ben szol’álatba állított ⒘E⒐E⒔E re’attot 18⑶9-ben keresztelték át ⒘E⒐⒗⒕-ra. (⒖onnatartalma 1070t, á’yú‛nak száma ⑶⑶db) 18⑷7-től ‛skola‚ajóként funkc‛onált, a szol’álatból 187⑴-ben vonták k‛. ⒍ráml‛, 199 ⑶ ⑷ ⒔⒑⒎ ⒍m⒋’ ⑶⑷⑴ ⒐r. ‛nv. 79 Carnete de însemnăr‛ 1817–190 A otta akt‛v‛tása 18⑷⑵-‛’ né‚ány k‛küldetésen kívül az Adr‛ára korlátozódott. ⒍ráml‛, 199 ⑵0. 6 Ez e’y súlyos trópus‛ fertőző bete’sé’, mely máj- és vesebántalmak, ‚ány‛n’er és ma’as láz kíséretében jelentkez‛k, vírusát ped‛’ moszk‛tó terjeszt‛. ⒈ é vá z óv ö é 18⑷ letben orszá’’yűlés‛ képv‛selőjelöltként lépett fel, a‚ol e’y‚an’úla’ választották me’.7 Az 1861-es esztendő a ma’ánéletében ‛s méröldkőnek tek‛nt‚ető, ‚‛szen ekkor je’yezte el, majd vette felesé’ül a század‛ ma’yar történelem e’y‛k befolyásos formáló- jának, a reformkorban újkonzervatívnak, a később‛ekben ókonzervatívként emle’etett Dessewy Em‛l ’róf Blanka nevű leányát. A Dessewy család jelentősen ‚ozzájárult ⒘écsey báró úr‛ környezetben való érvényesülésé‚ez. A ‚ázassá’nak a felesé’ részéről e’észen b‛ztosan volt érzelm‛ mot‛vác‛ója. Blanka ⒘écsey ⒌ózsef ‛ránt‛ sz‛mpát‛ájáról vallanak 18⑷8-as naplóbeje’yzése‛, melyeket ‛tál‛a‛ utazása alatt írt. Blanka ezt a naplót 18⑷ cs‛kájától.8 május 16-án kapta ajándékba ⒏arcell bá- ffim nemcsak ‚o’y nem vezette azt nap‛ rendszeressé’’el, az elkezdéssel ‛s elé’ soká‛’ várt. 18⑷ február 9-‛ az első beje’yzés benne, ekkor érkezett me’ u’yan- ‛s a Dessewy család ⒘elencébe. ⒍ét ‚ónapra volt szüksé’ a‚‚oz, ‚o’y valamenny‛ fontosnak vélt nevezetessé’et me’tek‛ntsenek. Ezután ápr‛l‛sban következett ⒘‛cenza, ⒘erona, ⒏‛lánó, ⒕esto Colende, como‛ ’őz‚ajózás és Ber’amo. ⒘elencében ⒘écsey ⒌ózsef többször ‛s láto’atást tett a Dessewy családnál. „…igen kedves ember ’s énnekem 7 Az 18⑶ év‛ ⒘. törvényc‛kk ⑵0. para’rafusa értelmében, ‚a a választókerületben csak e’y jelölt ‛ndult, a választás‛ elnök nem rendelte el a szavazást, a választást befejezettnek, s a jelöltet me’választott orszá’’yűlés‛ képv‛selőnek jelentette k‛. ⒊a azonban volt ellenjelölt és tíz választópol’ár szavazást kívánt, el kellett rendeln‛ a szavazás me’‛ndítását. Dr. ⒏árkus Dezső (szerk.): ⒏a’yar ⒖örvénytár. 18⑵6–186 év‛ törvény-cz‛kkek. Budapest: ⒈rankl‛n-⒖ársulat. 189 ⑴⑴ Az 186 márc‛us 1⑷-én felvett aranyosme’’yes‛ választás‛ je’yzőkönyv szer‛nt nemcsak ⒘écseyre, ‚anem ⒖ernye‛ ⒌ánosra ‛s érkezett ajánlás. ⒗tóbb‛ra Buda‛ ⒋’nácz részéről. A szavazás elrendelésé‚ez szüksé’es tíz választópol’ár‛ k‛ny‛latkoztatásra azonban nem került sor. „ffielyre látván Ternyei János az általános közakaratot, mely Báró Vécsei Józsefben központosult, ő maga részéről is Báró Vécsei Józsefet ajánlotta képviselőül. Ennek folytán az őt ajánló Budai Ignác is képviselői ajánlatától visszalépett.” ⒔⒑⒎ ⒍m⒋’ ⑶⑷⑴ ⒐r. ‛nv. 1⑷⑵/⒋. ⒌ózsef ⒘écsey Corespondentă 18⑶⑷-189 ⒘álasztás‛ je’yzőkönyv (Aranyosme’’yes‛ választókerület 186 ) 8 Dessewy ⒏arcell Dessewy ⒌ózsef (1771–18⑶⑵) és ⒕ztáray Eleonóra (1780–18⑶9) ‚armad‛k ’yermeke, Blanka édesapjának, Dessewy Em‛lnek (181⑴–66) testvére. ⒏arcell ’rófot ⒉udenus nem említ‛ ’enealó’‛a‛ munkájában. A pótlásokat tartalmazó ⒘. kötetben már szerepel 181⑵-as születés‛ dátummal. A család‛ ‛ratok és a ‚‛teles anyakönyvekkel dol’ozó Éble szer‛nt azonban 1810-ben született. ⒖ovábbá az elsőszülött nem Aurél, ‚anem ⒘‛r’‛na volt. Aurél ped‛’ nem 1809-ben, ‚anem 1808-ban látta me’ a napv‛lá’ot. Em‛l 181⑴-es születés‛ éve ⒉udenusnál ‛s ‚elyesen szerepel. ⒔⒑⒎ ⒍m⒋’ ⑶⑷⑴ ⒐r. ‛nv. 189 Corespondentă 1881-19 (a tovább‛akban: ⒐r. ‛nv. 189) ⒉róf Dessewy ⒌ózsefné született ⒕ztáray Eleonóra ’rófnő életrajza (1780–18⑶9); Éble ⒉ábor: A csernek‛ és tarkeő‛ Dessewy család. Budapest: ⒈rankl‛n-⒖ársulat. 190 16⑶-18 ⒘ö. ⒉udenus ⒌ános ⒌ózsef: A ma’yarorszá’‛ főnemessé’ ⒚⒚. század‛ ’enealó’‛ája. ⒋. kötet. Budapest: ⒐atura. 1990. ⑴9 ; ⒉udenus ⒌ános ⒌ózsef: A ma’yarorszá’‛ főnemessé’ ⒚⒚. század‛ ’enealó’‛ája. ⒘. kötet. Budapest: ⒊erald‛ka ⒍‛adó. 199 6 186 Báró Vécsey József karrierútjának mérföldkövei nagyon tetszik”9 , „igen jól mulattatott bennünket utazásainak elbeszélésével, egyébiránt is vele társalogni nagyon kellemes”10 – í’y vélekedett a 16 éves Blanka. ⒕őt márc‛us 1⑵-án ⒘écsey és e’y‛k ten’erésztársa elkísérte a ’rófk‛sasszonyokat az Arzenál‚oz. „ffiinden, amit ma láttunk, igen érdekelt engem”11 – áll a naplóban. ⒐a’yon ‛mponál‚atott nek‛ a ten’erészt‛szt és annak élménye‛, mert a ten’ertől k‛ssé ódzkodó Blanka a nap vé’én í’y ny‛latkozott: „Én már egészen ibékültem a tengerrel, sőt nagy csodálója vagyok… már most tökéletesen helyben hagyom öcsémet, hogy tengerész akar lenni”1⑴ . 18⑷ ápr‛l‛s 19-én fejeződött be a Blankára na’y ‚atást ’yakorló ‛tál‛a‛ utazás. Bár leírta, ‚o’y ⒘elencében töltötte élete le’szebb napja‛t, mé’‛s örült a ‚azatérésnek. „Nékem hazánk a legszebb, legjobb, legtökéletesebb országnak tetszik. Hasonlóan a vándormadarakhoz, elhagyhatjuk ugyan időnként hazánkat, hanem soha sem építsük állandó fészkünket idegen honban, maradjunk itt hűségesen ’s énekeljük halhatatlan költőnkkel: A nagy világon e kívül / Nincsen számodra hely / Áldjon vagy verjen a sors keze, / Itt élned, halnod kell!”1⑵ – ny‛lvánította k‛ ‚azaszeretetét a romant‛kus életérzéssel át‚atott ’rófk‛sasszony, ak‛ ettől kezdve naplója vezetését e’y ‛de‛’ szüneteltette. 1861-ben kezdte újra írn‛, de ekkor már nem ma’yarul, ‚anem ‚ol ranc‛ául, ‚ol an’olul, ‚elyenként ped‛’ olaszul. Blanka művelt ar‛sztokrata ‚öl’y lévén e né’y nyelven kívül természetesen németül ‛s k‛fo’ástalanul írt és beszélt. ⒘alószínűle’ a ⒘écsey ‛ránt érzett vonzalma m‛att vált fontossá a naplóírás 1861 tavaszán. Ezekből a beje’yzésekből k‛derül, ‚o’y boldo’’á tették őt azok az esték, am‛kor alkalma volt v‛szontlátn‛ ⒘écseyt, ak‛ e’yszer e’y kék brosst ajándékozott nek‛, máskor ped‛’ e’y na’y v‛rá’csokorral lepte me’, melyet állítóla’ ma’a szedett Acsádon. Az elje’yzésre 1861 szeptemberében került sor, december ⑶-én ⒒ozsonyban ped‛’ örök ‚űsé’et esküdtek e’ymásnak. ⒘écsey báró amolyan távolból ’ondoskodó családapa és férj volt, amely ma’atartás persze e’yáltalán nem tek‛nt‚ető kur‛ózumnak a korban. ⒊ol pol‛t‛ka‛ teendő‛ m‛att, ‚ol b‛rtoka‛nak ellenőrzésére ‚‛vatkozva ‚a’yta ma’ára felesé’ét. A rendkívül család9 ⒔⒑⒎ ⒍m⒋’ ⑶⑷⑴ ⒐r. ‛nv. 81 Carnete de însemnăr‛ 1817–190 (a tovább‛akban: ⒐r. ‛nv. 81) Dessewy Blanka naplója 18⑷ márc‛us 1-j‛ beje’yzés. 10 ⒔⒑⒎ ⒍m⒋’ ⑶⑷⑴ ⒐r. ‛nv. 81 Dessewy Blanka naplója 18⑷ márc‛us 7-‛ beje’yzés. 11 ⒔⒑⒎ ⒍m⒋’ ⑶⑷⑴ ⒐r. ‛nv. 81 Dessewy Blanka naplója 18⑷ márc‛us 1⑵-‛ beje’yzés. 1⑴ ⒗o. Dessewy Aurél ‛júkorában ta’ja és evezőse volt a pozsony‛ ⒊ajós E’yletnek, de nem lépett ten’erész‛ pályára. 1⑵ ⒔⒑⒎ ⒍m⒋’ ⑶⑷⑴ ⒐r. ‛nv. 81 Dessewy Blanka naplója 18⑷ ápr‛l‛s 19-‛ beje’yzés. ⒈ é vá z óv ö é 187 centr‛kus Blanka k‛tartó társnak b‛zonyult, m‛nd‛’ b‛ztos ‚átteret nyújtva pol‛t‛kus férjének, de m‛nt szent‛mentál‛s levele‛ – melyekben m‛nd‛’ ‚osszasan ecsetelte ‚ázastársa után‛ vá’yakozását – és Eszter lányának később‛ v‛sszaemlékezése‛ ‛s b‛zonyítják, sokat ’yötrődött az e’yedülléttől. „…azt hiszem, hogy te nem vagy vélem megelégedve, s azon búslakodom, hogy én minden iparkodásom dacára sohasem leszek képes téged oly bol- doggá és sorsodban megnyugodtá tenni, mint szívem mélyéből óhajtom.”1⑶ – vívódott e’y 186 au’usztus 6-‛ levélben. Blanka ’rófnő aktív közélet‛ szerepet v‛vő férje mellett reprezentác‛ós feladatokat látott el, jótékonykodott és társadalm‛ kapcsolata‛val az érdekkjárásokban ‛s aktívan részt vett. Az 1890-es évek első felétől alkalmazotta‛k és cseléde‛k ’yermeke‛ számára ‛skolát működtetett ⒕árközön, am‛nek e’y‛k nem t‛tkolt célja a ma’yarosodás előse- ’ítése volt a románok által ‛s lakott településen.1⑷ A ma’ányos felesé’et valamelyest kompenzálták a ’yermekek, ak‛knek ‛’yekezett boldo’, ‚armon‛kus család‛ lé’kört teremten‛.16 A ’yerekeket az erős akaratú családapa ‛ránt‛ t‛szteletre nevelte, ak‛nek na’y tek‛ntélye volt a bárónők és a k‛sbárók előtt. ⒉yermekkorukban rajon’tak apjukért és örültek az e’yütt töltött ‛dőknek. ffim mí’ az édesanyjukkal k‛alakult erős emoc‛onál‛s kapcsolat a felnőttkorban ‛s me’maradt, a papával való v‛szonyról ez nem m‛nde’y‛kőjük esetében mond‚ató el. Az apa ‚atározott elképzelése‛‚ez való ra’aszkodása le’‛nkább ⒎ászló személy‛sé’fejlődésében okozott mély sebeket. ⒎ászlót u’yan‛s katona‛ pályára vezényelte annak ellenére, ‚o’y ő nem érzett vonzódást e karr‛erút ‛ránt. ⒏e’‚ajlott u’yan az atya‛ akarat előtt, de ennek az lett a következménye, ‚o’y el‛de’enedett, el‚‛de’ült apjától és a feszültsé’ közöttük csak fokozódott. Apja ‚alálát követően ott‚a’yta a katonasá’ot. ⒘‛sszatérve a báró pol‛t‛ka‛ karr‛erjé‚ez, az 186⑷-ös választásokon sz‛ntén me’szerezte az aranyosme’’yes‛ mandátumot, majd a k‛e’yezés‛ tár’yalások s‛kerre v‛tele fő‛spán‛ állásba emelte ⒕zabolcs várme’yében. ⒈ő‛spánsá’ának első ‛dőszakában a szabolcs‛ 1⑶ ⒔⒑⒎ ⒍m⒋’ ⑶⑷⑴ ⒐r. ‛nv. 1⑷⑶/⒋. ⒌ózsef ⒘écsey Corespondentă ⒕árköz, 186 au’usztus Dessewy Blanka ⒘écsey ⒌ózsef‚ez. 1⑷ ⒔⒑⒎ ⒍m⒋’ ⒒refectura ⒌udeţulu‛ ⒕atu ⒏are Acte com‛te adm‛n‛strat‛v ⒋⒋⒋. 190 ⑴⑴⑴1 cut‛a ⒕árköz, 190 október ⑴ özv. ⒘écsey ⒌ózsefné Dessewy Blanka ’rófnő levele ⒕zatmár várme’ye al‛spán‛ ‚‛vatalá‚oz. 16 Blanka ’rófnő összesen nyolc ’yermeknek adott életet, ak‛k közül e’yet, az 186 ápr‛l‛s ⑴⑷-én született Em‛lt 1⑷ ‚ónapos korában elveszítettek. ⒐é’y leányt és ‚árom út neveltek fel: Esztert, ⒏ár‛át, ⒎ászlót, ⒏‛klóst, ⒒aul‛nát, ⒏a’dát és ⒌ózsef Aurélt. 188 Báró Vécsey József karrierútjának mérföldkövei köz’yűlésben e’yfajta „m‛n‛válsá’” alakult k‛. ⒕zabolcsban u’yan‛s a k‛e’yezéssel elé’edetlen Balközép és ⒕zélsőbal jelentékeny báz‛ssal rendelkezett. Az 186 szeptember ⑴-‛ köz’yűlésen két felszólaló ‛s ‛ndítványozta, ‚o’y a várme’ye ‛ntézzen levelet ⒍ossut‚ ⒎ajos‚oz. ⒕zeptember ⑷-én a várme’ye közönsé’ének na’y része je’yzőkönyvbe akarta vetetn‛ ⒍ossut‚ ⒎ajos ‚aza‚ívását. A ‚atározat ellen ⒘écsey fő‛spán óvást emelt, és – lemondva a köz’yűlés elnöksé’éről – el‚a’yta az üléstermet. Az óvást a köz’yűlés nem fo’adta el, v‛szont küldöttsé’et menesztett a sértett fő‛spán után, amely közölte a báróval, ‚o’y v‛sszavárják a tanácskozásra. ⒘écsey ‚ajt‚atatlan maradt, í’y a köz’yűlés levélben ‚ívta me’ újra az ülésre. A fő‛spán benyújtotta lemondását. A kormány‚oz a várme’ye‛ köz’yűlés azzal a kéréssel fordult, ‚o’y ne fo’adja el a leköszönést. ⒘écsey levelet ‛ntézett a várme’ye közönsé’é‚ez, melyet az 186 szeptember 1⑴-‛ ülésen fel- olvastak: „… a kormány a tudvalevő aggályait ébresztő a megye eljárása folytán törvényes hatalmával is fellépni akarva kéri, hogy tegyen oly intézkedéseket a megye, melyek által a sajnálatos következményeknek eleje vetessék. Ennek folytán a félreértés megszüntetése végett, hogy a folyó hó 4-én fiossuthhoz küldendő levél egyedül a tisztelet ifejezésére vonatkozó része megtartandó legyen.” (Czövek 199⑵: ⑵ ) A kérés formájában me’fo’almazott fenye- ’etés ’yelmeztetett arra, ‚o’y könnyen vál‚at ⒕zabolcs felü’’esztett önkormányzatú törvény‚atósá’’á. A köz’yűlés ta’ja‛ a be‚ódolás mellett döntöttek, í’y a szeptember 1⑵-‛ ülést már ⒘écsey ny‛totta me’ azzal a bejelentéssel, ‚o’y a ‚elyzet rendeződése m‛att a kormány a fő‛spán felmentés‛ kérelmét v‛sszautasította. ⒘écsey ⒌ózsef fő‛spán‛ tevékenysé’ét mérle’re téve eredményként könyvel‚ető el a Balközép és a ⒕zélsőbal pol‛t‛ka‛ akc‛ójának leszerelése, valam‛nt a szabolcs‛ ré’észe- t‛ moz’alom ü’yének felkarolása.17 Az 1869-es orszá’’yűlés‛ képv‛selő-választáskor 17 ⒘écsey báró köz‛’az’atás‛ és pol‛t‛ka‛ feladata‛nak ellátása mellett szívü’yének tek‛ntette azokat a ré’észet‛ ásatásokat, amelyek a ⒕zent ⒎ászló k‛rály által 108⑷-ben „Bököny és ⒉eszteréd közt” le’yőzött kunok és e csatában elesett ma’yar ‚ősök csontja‛nak feltárására ‛rányultak. ⒎evele‛ből azt ‛s me’tudjuk, ‚o’y ezek az akc‛ók nem m‛nden esetben jártak s‛kerrel. Előfordult például, ‚o’y kétnap‛ munka után vált v‛lá’ossá, ‚o’y mások már me’előzték őket, csupán né‚ány összezúzott csontot és vastöredéket ‚a’yva ‚átra. Az ásatást ⒔ómer ⒈lór‛s – ré’észetünk e’y‛k század‛ k‛emelkedő alakja, tulajdonképpen‛ me’alapítója – ‛s me’láto’atta. A szabolcs‛ ré’észet‛ moz’alom me’‛ndításában ⒘écsey fő‛spánon kívül na’y szerepe volt dr. ⒌ósa András (18⑵⑶–1918) me’ye‛ főorvosnak. ⒌ósáék e’y történelm‛ tévedésből ‛ndultak k‛. Összetévesztették az 106 év‛ úz és besenyő betörést – amely az erdély‛ ⒍yr‛e ele‛son-‚e’yen (⒍erlés) vívott csatával és ⒕alamon k‛rály ’yőzelmével vé’ződött – az 108 év‛ besenyő betöréssel és ⒕zent ⒎ászló k‛rály állítóla’os bököny‛ csatájával. Ez utóbb‛ 800. évfordulóját akarták ásatással me’ünnepeln‛. ⒈ é vá z óv ö é 189 azonban totál‛s kudarcot vallott. Az ellenzék‛ többsé’ű törvény‚atósá’ban 1869-ben e’yetlen mandátumot sem s‛került szerezn‛e a kormánypártnak.18 A bárót 187⑴ elején saját kérésére felmentette a belü’ym‛n‛szter, u’yan‛s az 187⑴-es választáson ő ma’a szállt r‛n’be a képv‛selősé’ért ⒕zabolcs várme’ye nyírbátor‛ választókerületében a Deák ⒒árt színe‛ben. ⒊eves kampány zajlott a nyírbátor‛ választókerület választásra jo’osultja‛nak me’nyerése érdekében a Deák párt‛ ⒘écsey ⒌ózsef és a Balközép jelöltje, ⒉encsy ⒍ároly között. ⒘é’ül ⒘écsey 1197 szavazattal 10⑵9 ellenében me’szerezte a mandátumot. Az 187⑴-es parlament‛ választás azért különle’es dual‛zmus kor‛ választástörténetünkben, mert ⒕zabolcs e’y‛ke volt azon kevés törvény‚atósá’nak, amelyekben az 18⑶ év‛ ⒘. törvényc‛kk ⑵ para’rafusának nem teljesen e’yértelmű rendelkezését k‛‚asználva t‛tkos szavazást rendeltek el. A lebonyolítást azonban nem szavazólapokkal kívánták me’valósítan‛ (am‛ költsé’‚atékonyabb lett volna), ‚anem szavazóbotokkal, mondván, ‚o’y í’y k‛sebb a ‚am‛sítás le‚etősé’e, ‚‛szen az mé’‛scsak na’y feltűnést keltene, ‚a valak‛ 1,⑷8 méter ‚osszú és e’y ‚üvelyk (⑴,6⑵⑶ cm) átmérőjű szavazóbotokat próbálna becsempészn‛ a szavazóülkébe. A for’atókönyv szer‛nt a választópol’ár szavazóbotját annak a jelöltnek a ládájába dobta, ak‛re voksoln‛ akart. A k‛v‛telezésbe azonban ‚‛ba csúszott, u’yan‛s a ládák méretüket tek‛ntve a szüksé’esnél k‛sebbre s‛kerültek, és többször előfordult, ‚o’y me’teltek, és öl kellett őket ny‛tn‛ a szavazás‛ procedúra folytatásá‚oz. ⒑lyan esetről ‛s beszámolnak a választás‛ je’yzőkönyvek, ‚o’y a szavazóbot fo’yott el. (⒕z‛lá’y‛ 1997: 161–18 ) ⒖öbbek között ‛lyen szervezés‛ problémák ‚‛úsították me’ ⒕zabolcsban a t‛tkos szavazást 187⑴-ben, am‛lyenre a dual‛zmus ‛dején többé nem lesz le‚etősé’, ‚‛szen az 187 7 év‛ ⒚⒚⒚⒋⒋⒋. törvényc‛kk para’rafusa ped‛’ már e’yértelműen rendelkezett: „a szavazás nyilvánosan, élőszóval történik”. (⒖örvénytár 1896: ⑵⑴ ) ⒘écsey báró a később‛ekben nem vállalt képv‛selősé’et, 190⑴-ben bekövetkezett ‚alálá‛’ a főrend‛‚áz ta’jaként vette k‛ részét a parlament munkájából. Az 1890-es években pol‛t‛ka‛la’ Appony‛ Albert‚ez és a ⒐emzet‛ ⒒árt‚oz kötődött. ⒊alála után Az azonban tény, ‚o’y az 106 év‛ úz-besenyő betörés ⒕zabolcs várme’yét ‛s sújtotta, am‛nek b‛zonyítéka az 1891-ben Apa’yon talált 8⑴ darab ⒕alamon-pénz. A pénzva’yon elásója m‛nden b‛zonnyal áldozatul esett a támadóknak. Bóna ⒋stván: A ‚onfo’lalás előtt‛ kultúrák és népek. ⒋n: Cservenyák ⒎ászló (szerk.): ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ me’ye mono’rá ája ⒐yíre’y‚áza: ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ Önkormányzat. 199 6 , 1⑴ 18 A kérdéssel kapcsolatos dokumentumok lelő‚elye: ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ ⒎evéltár ⒋⒘. B. ⑴⑷ ⒕zabolcs várme’ye első al‛spánjának ‛rata‛ 186⑴-187 ⒋’az’atás‛ ‛ratok 1⑴ d. 190 Báró Vécsey József karrierútjának mérföldkövei b‛rtoka‛t a‛ örökölték.19 ⒏‛vel a család‛ b‛rtokok jelentős részét képező sárköz‛ és szenna‛ uradalom ⒕zatmár és ⒗n’ várme’yében ‚elyezkedett el, a tr‛anon‛ ‚atár‚úzás következtében jelentős b‛rtoktestek kerültek ⒔omán‛á‚oz és Cse‚szlovák‛á‚oz. Csupán a nyíracsád‛ és a cse’öld‛ uradalom, valam‛nt a Békés me’ye‛ b‛rtokok maradtak a me’csonkított ⒏a’yarorszá’on. Az első v‛lá’‚áború után ⒔omán‛ában és Cse‚szlovák‛ában keresztülv‛tt a’rárreformok jelentősen me’zsu’orították az e’yébként ekkor már ’yakran ‚‛telekkel ter‚elt család‛ b‛rtokokat. A b‛rtokvesztéseken, az ar‛sztokrác‛a társadalm‛ státuszvesztésén túlmenően a szatmár‛ ⒘écseyek tra’éd‛áját k‛teljesít‛, ‚o’y bár ⒌ózsef báró abban a tudatban távozott az élők sorából, ‚o’y ‚árom felnevelt ával ’ondoskodott a ⒘écsey név és a főúr‛ életforma továbbv‛teléről, a családnak mé’‛s ma’va szakadt. nrodalom 189 A ffiagyar fiorona Országainak mezőgazdasági statisztikája. ⒋⒋. ⒉azdaczímtár. Budapest: ⒏a’yar ⒍‛r. ⒍özpont‛ ⒕tat‛szt‛ka‛ ⒊‛vatal. Anz‛k A. 199 Sárközújlak története. ⒕árközújlak. Bóna ⒋. 199 A ‚onfo’lalás előtt‛ kultúrák és népek. Cservenyák ⒎. (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográ ája ⒐yíre’y‚áza: ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ Önkormányzat. 6⑵–1⑵ Czövek ⒋. 199 Az önkényuralom és a dual‛zmus kora. Cservenyák ⒎. (szerk.): Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográ ája ⒐yíre’y‚áza: ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ Önkormányzat. ⑴97–⑵ ⒍ráml‛ ⒏. 199 A császár‛-k‛rály‛ ‚ad‛ten’erészet, 1797–186 ténelmi fiözlemények 1998/ Dr. ⒏árkus D. (szerk.). 189 Hadtör- ⑶⑴⑷–⑶7 ffiagyar Törvénytár. 187⑴–187 év‛ törvény-cz‛kkek. Budapest: ⒈rankl‛n-⒖ársulat. 19 A sárköz‛ uradalom területe 16 7⑴9 kataszter‛ ‚oldra rú’ott, a szenna‛ (melyet ⒏‛klós testvérével e’yütt b‛rtokolt) ⑴⑶⑶⑴, az acsád‛ ⑵907, a cse’öld‛ ⑴⑴88 kataszter‛ ‚oldat tett k‛. A ⒏a’yar ⒍orona ⒑rszá’a‛nak mező’azdasá’‛ stat‛szt‛kája. ⒋⒋. ⒉azdaczímtár. Bp: ⒏a’yar ⒍‛r. ⒍özpont‛ ⒕tat‛szt‛ka‛ ⒊‛vatal. 189 ⑵06–⑵0 , ⑵80–⑵8 , ⑵88–⑵8 , ⑵98–⑵9 ⒈ é vá z óv ⒕z‛lá’y‛ ⒎. 199 ö é E’y t‛tkos parlament‛ választás ⒕zabolcs várme’yé- ben (187⑴). ⒐a’y ⒈. (szerk.): flevéltári Évkönyv ⒚⒋⒋. ⒐yíre’y‚áza: ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ ⒎evéltár. 161–18 ⒕z‛nnye‛ ⒌. 1980-198 ffiagyar írók élete és munkái. ⒚⒋⒋⒋. kötet. Budapest. 191 C ⒜ á povrig géla és a produktív szociálpolitika: korszakváltás vagy „korforduló”d A ma’yar jólét‛ állam kutatásának utóbb‛ évt‛zedben bekövetkezett fejlődése ellenére több terület al‛’, va’y e’yáltalán nem kutatott. Az edd‛’‛ v‛zs’álatok alapján nem alakult k‛ me’’yőző tudományos v‛ta a ma’yar jólét‛ állam század‛ per‛od‛zác‛óját és a másod‛k v‛lá’‚áború előtt‛ s azt követő per‛ódusának kapcsolatát ‛lletően. ⒎e’főképp ped‛’ n‛ncs konszenzus az 19⑵0-as évek vé’étől az 19⑷0-es évek elejé‛’ terjedő, korszak‚atáron átívelő átmenet‛ per‛ódus szoc‛álpol‛t‛kájának összeü’’ő értékelését ‛lletően. E fent‛ problémakör e’y szűk, ám annál fontosabb szeleté‚ez kapcsolódva a címmel össz‚an’ban a következőt kísérlem me’: először ‛s röv‛den elemzem, ‚o’y ⒍ovr‛’ Béla, a két v‛lá’‚áború között‛ ma’yarorszá’‛ szoc‛álpol‛t‛ka e’y‛k me’‚atározó alakjának k‛fejezését ‚asználva m‛ért va’yunk „korfordulón” az 19⑵0-as évek vé’én, másodsorban ‚o’y a kor társadalompol‛t‛ka‛ ’ondolkodásában ma’a ⒍ovr‛’ ‚o’yan ‚elyez‚ető el, s a szoc‛ál‛s reformmal kapcsolatban k‛fejtett nézete‛ m‛ért jelentősek a később‛ ’yakorlat‛ szoc‛álpol‛t‛ka szempontjából. A⑴ század‛ európa‛ államok e’y‛k általános jellemzője a k‛terjedt jólét‛ rend- szerek jelenléte. Ez jórészt az 19⑶⑷ után k‛bontakozó történet‛ fejlődés eredménye, u’yanakkor alapja‛ a jóval távolabb‛ múltban alakultak k‛. A jólét‛ állam fo’alma (welfare state v. Wohlfahrtsstaat) a másod‛k v‛lá’‚áború alatt született me’, am‛kor ⒐a’y- 19⑶ fiovrig Béla és a produktív szociálpolitika: korszakváltás vagy korforduló? Br‛tann‛ában a rekonstrukc‛óra k‛dol’ozott állam‛ terveket szembeállították a nác‛ ⒐é- metorszá’ ‚áborús ’azdálkodásával1 (⒉ard‛ner – ⒙enborn 199⑷: 798–799). A br‛t k‛fejezés az 19⑶0-es években terjedt el Európában. ⒑rszá’onként eltérő, u’yanakkor ru’almas fo’alomként jelent me’ (⒈lora – ⒊e‛den‚e‛mer 1981: 17–18). ⒐émetorszá’ban a Wohlfahrtsstaat és a Sozialstaat fo’alma‛val kapcsolódott e’ybe, te‚át tulajdonképpen a br‛t koncepc‛ó ‛s a b‛smarck‛ szoc‛álpol‛t‛ka‛ ‚a’yomány‚oz kapcsolódott. A német jólét‛ állam koncepc‛ója azonban az aufklér‛sta abszolut‛zmus államjo’‛ ‚a’yománya‛ és a ⒉ustav ⒕c‚moller nevével fémjelez‚ető nemzet’azdasá’‛ ‛skola révén szélesebb je- lentéstartalommal bírt⑴ (⒔‛tter 1989: 7-8, 11-1⑵). ⒏‛ndenesetre az 19⑶0-es évektől a jólét‛ állam fo’alma – akár welfare state akár Wohlfahrtsstaat formában – többny‛re e’ysé’esült, és e’ész Európában elfo’adottá vált. A másod‛k v‛lá’‚áború után sz‛nte m‛nden‚ol olyan államot értettek alatta, mely e’y adott orszá’ állampol’ára‛ számára a szoc‛ál‛s b‛ztonsá’ e’y me’‚atározott sz‛ntjét ’arantálja pénzbel‛ és természetben‛ juttatások révén (⒉lennerster ⑴007: 1-⑴). ⒏‛ndazonáltal a modern jólét‛ állam alapeleme‛, többek között a társadalomb‛ztosítás‛ rendszer, a század utolsó évt‛zede‛ben ‛ndultak fejlődésnek. Az 1880-as évek óta ‛’en ’yakran a társadalm‛ szol‛dar‛tás b‛smarck‛ elve‛t tek‛nt‛k a modern jólét‛ állam k‛‛ndulópontjának. ⒗’yanakkor a jólét‛ állam e kora‛ me’ny‛lvánulása‛ az európa‛ orszá’ok ’azdasá’‛ modern‛zác‛ójával e’y ‛dőben játszódtak le, különösképpen ⒍elet-⒍özép-Európában. A század‛ és a korább‛ a’rártársadalmak b‛zonyos érte- lemben rendelkeztek e’yfajta „kora‛ jólét‛ rendszerrel”. ⒗tóbb‛ azonban nem az állam‛ beavatkozáson, ‚anem a családon és a közössé’en alapult. A modern‛zác‛ós parad‛’ma lénye’e, ‚o’y a 19- század‛ modern‛zác‛ó és ‛pa- rosodás új társadalm‛ és ’azdasá’‛ v‛szonyokat ‚ozott létre. A század‛ ‛parosodás előre‚aladtával a mező’azdasá’‛ termelés és fo’lalkoztatás fokozatosan ‚áttérbe szorult, a ’azdasá’‛ struktúrában bekövetkezett változások ped‛’ a társadalom szervezetének átalakulását ‛s ma’uk után vonták (⒘obruba 1991: ⑵-⑶). A századforduló Európájában 1 ⒙‛ll‛am ⒖emple canterbury-‛ érsek szó‚asználatában a welfare state te‚át í’y került szembe a warfare state-tel. ⑴ A Wohlfahrtsstaat k‛fejezés Adolp‚ ⒙a’ner katedraszoc‛al‛stától származ‛k 1879-ből, mí’ a Sozialstaat „soz‛alen ⒕taates” formában ⒎orenz von ⒕te‛ntől és az államjo’‛ ‛skolától ered az 1870-es évekből. A fo’alom Sozialstaat formában a ⒙e‛mar‛ ⒍öztársasá’ ‛dején terjedt el. ⒗’yanakkor a Wohlfahrtsstaat ⒈ é vá z óv ö é 19⑷ általánosan k‛terjedő ‛parosodás és urban‛zác‛ó te‚át mélyre‚ató változásokat ‛dézett elő e társadalmak életében. A „ré’‛ jólét‛ rendszer” már elé’telennek b‛zonyult. A demo’rá a‛ változások, elsősorban a másod‛k demo’rá a‛ átmenet, a társadalm‛ réte’ződés és a ’azdasá’‛ növekedés következtében ez a fejlődés e’yben k‛‚ívások elé állította az európa‛ államokat (⒖omka ⑴009: ⑴⑵⑴-⑴⑵⑵). ⒍övetkezésképp az új és komplex ’azdasá’‛ és társadalm‛ folyamatok az állam funkc‛ójának átalakulását tették szüksé’essé a munkaerőp‛ac, az erőforrások kezelése és a ’azdasá’‛ tervezés terén. Í’y te‚át az állam‛ modern‛zác‛ó a szoc‛álpol‛t‛ka átalakulásá‚oz vezetett: az e’yén és a család védelmét fokozatosan az állam vállalta át. E változások tükrében a szoc‛álpol‛t‛kának ped‛’ b‛zonyos szoc‛ál‛s szüksé’szerűsé’eket kellett beteljesíten‛e (⒈lora – Alber 1991: ⑵7-⑶8). Az új jólét‛ pol‛t‛ka ‛dőzítése ré’‛ónként eltérő volt, s általában adott ’azdasá’‛ változások‚oz ‛’azodott, valam‛nt az eltérő társadalm‛ és pol‛t‛ka‛ berendezkedések ü’’vényévé vált. ⒊abár az e’yes európa‛ orszá’ok ezekre a folyamatokra számos esetben eltérő módon rea’áltak, mé’‛s közös jellemzőjük, ‚o’y a század folyamán többsé’ükben k‛terjedt jólét‛ rendszerek jöttek létre (Esp‛n’-Andersen ⑴001: 1⑶⑶8⑴). ⒗’yanakkor m‛vel az európa‛ nemzetállamok szoc‛álpol‛t‛kája eleve eltérő ’azdasá’‛, pol‛t‛ka‛ és társadalm‛ adottsá’okra adott válaszokból állt össze, í’y ért‚ető, ‚o’y a jólét‛ állam – welfare state, Wohlfahrtsstaat, va’y Sozialstaat me’jelöléssel – orszá’onként e’yben eltérő felfo’ásokat takart (⒖omka ⑴008: ⑷6-⑷7). A ma’yar társadalomb‛ztosítás a b‛smarck‛ m‛nta alapján épült k‛, í’y a kötelező b‛ztosítás‛ forma ⒐émetorszá’’al vonja pár‚uzamba. A nyu’at-európa‛ jólét‛ fejlődéssel szemben ⒏a’yarorszá’on azonban a munkavédelm‛ és munkásb‛ztosítás‛ törvényeket nem e’ymással pár‚uzamosan fo’adták el. ⒏‛vel a ma’yar társadalom csupán a század elején érkezett el a töme’demokrác‛a és a modern értelemben vett munkavállalás ‛dőszakába, ezért a század vé’én a ma’yar pol‛t‛ka‛ el‛t az alsóbb réte’ek emanc‛- pác‛óját kevésbé előse’ítő, járulék zetéssel szerzett jo’okon alapuló kötelező társadalomb‛ztosítás koncepc‛óját fo’adta el. A jólét‛ ‛ntézmények az önkormányzat‛sá’ elvére épültek. Az orszá’ ’azdasá’‛ fejlődése, valam‛nt az el‛t tr‛anon‛ ⒏a’yarorszá’ban ‛s továbbélő le’‛t‛mác‛ós ‛’énye a másod‛k v‛lá’‚áborút me’előző per‛ódusban le‚etővé tették a k‛adások és szoc‛ál‛s jo’ok k‛terjesztését, am‛ a korszak vé’ére az ‛par‛ munk‛fejezést az 19⑴0-as években jobboldal‛ kr‛t‛kusok ‛s ‚asználták a we‛mar‛ szoc‛áldemokrác‛a ne’atív leírására. 196 fiovrig Béla és a produktív szociálpolitika: korszakváltás vagy korforduló? kássá’ sz‛nte teljes társadalomb‛ztosítás‛ lefedettsé’ében valósult me’. ⒏a’yarorszá’ esetében te‚át a modern jólét‛ állam formatív per‛ódusa a század első felére, s le’‛nkább a két v‛lá’‚áború között‛ ‛dőszakra te‚ető. A ma’yarorszá’‛ jólét‛ állam század‛ fejlődését tulajdonképpen két na’yobb részre osztó másod‛k v‛lá’‚áború nem csupán a pol‛t‛ka‛ struktúrák átalakulását vonta ma’a után. A ma’yarorszá’‛ szoc‛álpol‛t‛ka történetében ‛s lénye’es kérdés, ‚o’y ‚o’yan v‛szonyul e’ymás‚oz a század ‚áborút me’előző és az azt követő szakasza. Ez önma’ában e’y ‚osszú történet‛ folyamatot jelent. ⒖ermészetesen e tanulmányban nem le‚et célunk e kapcsolat v‛zs’álata, u’yanakkor fontos e ‚elyütt k‛emeln‛, ‚o’y számos, ‚a’yományosan a ‚áború után‛ ‛dőszakban eredeztetett jólét‛ reformkoncepc‛ót és ’yakorlat‛ szoc‛álpol‛t‛ka‛ me’oldást már 19⑶⑷ előtt me’alkottak, í’y azok jórészt akkor ‛s rendelkezésre álltak. Az 1870-es évek ma’yarorszá’‛ sze’énypol‛t‛kájá‚oz képest az 19⑵0-as évekre me’sz‛lárduló b‛smarck‛ m‛ntán alapuló, kötelező társadalomb‛ztosítás‛ rendszer te‚át ‛’en lénye’es előrelépést jelentett. ⒏é’‛s számos me’oldatlan kérdést és ‚‛ányterületet ‚a’yott az 19⑵8-tól új jólét‛ koncepc‛ó me’valósításába fo’ó ⒋mrédy-kormány számára, m‛nt például a mező’azdasá’‛ népessé’ kötelező b‛ztosítása, va’y a munkanélkül‛ b‛ztosítás bevezetése. A kormányzat‛ szoc‛álpol‛t‛ka és a társadalomb‛ztosítás‛ rendszer alakulását azonban nem csupán a két v‛lá’‚áború között‛ pol‛t‛ka‛ struktúrák adottsá’a‛, ‚anem a külöld‛ jólét‛ m‛nták átvétele mellett a szoc‛ál‛s kérdés‚ez kapcsolódó különböző eszme‛ áramlatok és moz’almak ‛s befolyásolták. Ennek je’yében a korszak szoc‛álpol‛t‛káját, a keresztény-konzervatív v‛lá’nézettel össz‚an’ban, az alapvetően erkölcs‛ tanításokat me’fo’almazó, keresztény-nemzet‛ aspektus ‚atározta me’. E ’ondolatkör v‛zs’ált per‛ódusunkban a főként ⒒ro‚ászka ⒑ttokár és ⒉‛esswe‛n ⒕ándor által elmélet‛le’ ‛s k‛munkált keresztényszoc‛al‛sta eszmekörön nyu’odott. A keresztény-konzervatív szoc‛ál‛s ’ondolatkör ‚atására és a korább‛ ma’yar jólét‛ tradíc‛ók folytatásaként, valam‛nt a korabel‛ korporatív államszervezések m‛ntául vétele következtében az 19⑵0-as évek vé’ét, 19⑶0-es évek elejét növekvő társadalompol‛t‛ka‛ akt‛v‛tás és állam‛ expanz‛ó jellemezte. E folyamat tulajdonképpen több pol‛t‛ka‛, ’azdasá’‛ és társadalm‛ ‛’énynek ‛s me’felelt. A jólét‛ átalakítás‛ kísérletek sorában ⒋mrédy Béla e’y rad‛kál‛s, korporat‛v‛sta tervbe kívánta ‛nte’ráln‛ a szoc‛álpol‛t‛kát, sajátos tec‚nokrata szemlélet alapján szabályoz- ⒈ é vá z óv ö é 197 va azt, akár a korább‛ ’azdasá’‛-társadalm‛ struktúrák ’yors lebontása révén. Ebben a törekvésében a kor me’‚atározó szoc‛álpol‛t‛kusa, ⒍ovr‛’ Béla ‛s támo’atta. ⒍ovr‛’ ’ondolkodásában a produktív, azaz a „nemzet‛le’ érdemes ma’yarokat” előállítan‛ képes szoc‛álpol‛t‛ka több koncepc‛ót e’yesített. ⒍ovr‛’ szer‛nt a szoc‛ál‛s állam me’teremtése a modern nemzetállam‛sá’ e’y‛k szüksé’szerű velejárója, a‚ol az állam‛ beavatkozásnak e’yrészt e’y „keresztény nemzet‛ munkarendet” kell létre‚ozn‛a, elsősorban a munkanélkül‛sé’ „produktív”, azaz nem se’élyek‚ez kötött me’szüntetésével. ⒏ásrészt ped‛’ a társadalomb‛ztosítás‛ rendszert k‛ kell szélesíten‛ a ma’yarorszá’‛ ’azdasá’‛ és pénzü’y‛ tőke szoc‛álpol‛t‛ka‛ célú me’ter‚elésével. Amellett, ‚o’y az orszá’os szoc‛álpol‛t‛ka e’y‛k me’‚atározó alakja volt, ⒍ovr‛’ Béla szoc‛álpol‛t‛ka‛ el’ondolása‛nak v‛zs’álatát és fontossá’át az ‛s alátámasztja, ‚o’y az első bécs‛ döntést követően ő vált a v‛sszacsatolt felv‛dék‛ területek szoc‛álpol‛t‛káját döntő módon koord‛náló ⒏a’yar a ⒏a’yarért ⒏oz’alom e’y‛k vezetőjévé ‛s. ⒍övetkezésképp elképzelése‛ közvetlen szoc‛álpol‛t‛ka‛ ’yakorlattá váltak. ⒍ovr‛’ Béla tevékenysé’e nyomán azonban e’y sokkal markánsabb szoc‛álpol‛t‛ka‛ koncepc‛ó ‛s k‛alakult, mely az ⒋mrédy-t váltó ⒖elek‛-kormány szoc‛álpol‛t‛kájára ‛s na’y ‚atást ’yakorolt. A korporatív modellen belül értelmezett szoc‛álpol‛t‛ka elvét u’yan‛s ⒖elek‛ sem vetette el. ⒍ovr‛’ elképzelése‛ az ⒑rszá’os ⒐ép- és Családvédelm‛ Alap létre‚ozásában ‛s tükröződtek. Ezen a ponton érdemes ⒍ovr‛’ produktív szoc‛álpol‛t‛kára vonatkozó koncepc‛óját elemezn‛. ⒖á’abb eszme‛ kontextusában – köz‛smert módon – a keresztény szoc‛álpol‛t‛ka alapvetően a l‛berál‛s ’azdasá’pol‛t‛kával és a marx‛ szoc‛al‛zmussal szemben ‚atározta me’ ma’át. ⒍ovr‛’ elméletében e tek‛ntetben két‛rányú me’közelítéssel találkoz‚atunk: e’y keresztény társadalm‛ eszményt állított fel, melyet a ‚‛vatásrend‛ alapon k‛épített modern szoc‛álpol‛t‛ka révén kívánt me’valósítan‛, s ezáltal választ adn‛ a társadalm‛ k‛‚ívásokra (⒕zabó ⑴00⑶: 1-⑴1). ⒍ovr‛’ elméletében a keresztény szoc‛álpol‛t‛ka a mater‛al‛sta társadalom lozó ákkal szemben e’y eszmény‛ állapot elérésé‚ez ‚asználja fel a mater‛ál‛s értékeket: „⒝…] A lét‚ez való jo’ sarkalatos elvéből és az értékeknek ebből az eszmerendszeréből fakad a katol‛kus szoc‛álpol‛t‛ka m‛nt az ember oldaláról k‛‛nduló ama törekvés összessé’e, amelyek a le’tökéletesebb társadalm‛ belső e’ysé’nek, a ‚‛erarc‚‛kus társadalm‛ feltételeként el‛smert és kívánt közjó állapotának me’valósítására ‛rányulnak.” (⒍ovr‛’ 19⑵⑶: ⑴⑴). 198 fiovrig Béla és a produktív szociálpolitika: korszakváltás vagy korforduló? A modern szoc‛ál‛s állam forrása u’yan‛s csak keresztény szoc‛álpol‛t‛ka le‚et, m‛vel a mater‛al‛sta társadalom lozó ák m‛nden esetben e’y társadalm‛ ‛’azsá’ elérése érdekében értelmez‛k újra a társadalm‛ v‛szonyokat. ⒘alójában azonban ⒍ovr‛’ szer‛nt ezek a lozó a‛ me’közelítések társadalm‛ utóp‛aként működő cél elérése érdekében szerve- z‛k a társadalmat.⑵ Ezzel szemben a keresztény (konzervatív) szoc‛álpol‛t‛ka a me’lévő tökéletesítésére, az et‛ka‛ normák b‛ztosítására, a „szoc‛ál‛s valósá’” szellem‛ és erkölcs‛ le’ma’asabb szempontok alapján történő alakítására töreksz‛k: lét‚armón‛át kíván me’valósítan‛. A marx‛zmus elutasítása ⒍ovr‛’nál több forrásból eredt. Az osztály‚arcot és a „‚arc vé’én elvárt” osztályok nélkül‛ társadalmat utóp‛ának tartja, mely semm‛ konkrétumot sem képes nyújtan‛ a társadalom ta’ja‛nak: „⒝…] vajjon a szoc‛al‛zmus lénye’e-e a marx‛ tan? Ezt ta’adásba kell vennünk, ‚a el‛smerjük, ‚o’y az élet valósá’át csak ‚atározott pol‛t‛ka‛ akaratot k‛fejező társadalm‛ ‛rányzat formál‚atja. A marx‛ szoc‛al‛zmus ped‛’ elsősorban ta’adás: ta’adása a jelennek, államának, társadalmának, emberének, a ma életének. A változás b‛zonyossá’át akarja belev‛nn‛, tudatossá tenn‛ a töme’ek életében.” (⒍ovr‛’ 19⑶0a: 6). ⒍ovr‛’ szer‛nt a marx‛zmus nem formál‚atja a jelent, mert bár et‛ka‛ vé’célt fo’almaz me’, v‛szont ne’atív és ta’adásra épül. ⒒ol‛t‛ka‛ képv‛selete, a szoc‛áldemokrác‛a, ped‛’ a század első ‚armadában nem tudta me’oldan‛ a ‚áború után‛, majd ped‛’ a v‛- lá’válsá’ot követő ’azdasá’‛ és társadalm‛ problémákat.⑶ A l‛beral‛zmus ezzel szemben poz‛tív, ‚‛szen a közjó me’valósítására töreksz‛k, v‛szont a szoc‛álpol‛t‛kus ú’y ’ondolja, ‚o’y a század derekára eredet‛ feladatát már nem lát‚atja el, m‛vel eredet‛ célja‛t elérte, az újabb, elsősorban társadalm‛ és ’azdasá’‛ k‛‚ívásokra ped‛’ nem tud adekvát válaszokat nyújtan‛. Erre ⒍ovr‛’ szer‛nt ‛mmáron e’yedül a szoc‛ál‛s állam képes (⒍ovr‛’ 19⑶0a: ⑴6). A szoc‛ál‛s államban e’y aktív, poz‛tív és produktív szoc‛álpol‛t‛ka szüksé’es, melynek a nemzet‛ ’ondolatra és társadalm‛ szol‛dar‛tásra kell épüln‛e (⒍ovr‛’ 19⑵6). ⒍ovr‛’ elképzelésében ez elsősorban a nac‛onal‛zmus és szoc‛al‛zmus rekv‛zítuma‛nak e’yesítését jelentette (⒕zabó ⑴00⑶: ⑵⑷–⑶1). E’y újfajta társadalompol‛t‛kában a nemzet‛ ⑵ ⒍ovr‛’ a marx‛zmussal és l‛beral‛zmussal kapcsolatban konzervatív kr‛t‛kát fo’almaz me’. „ffiinden eszmerendszernek, ideológiának bukását a benne rejlő igazságnak – egyetlen életelvként való – eltúlzása idézi elő.” ⒍ovr‛’ Béla. 19⑶0/a. Hogy életünk emberibb legyen. Budapest, ⒐emzet‛ ⒍önyvtár ⑴8-⑴ szám. 1 ⑶ Ant‛l‛berál‛s és marx‛zmusellenes véleményét már az 19⑵0-as évek elején ‛s me’fo’almazta. ⒈ é vá z óv ö é 199 szol‛dar‛tás teremt‚et‛ me’ a szoc‛al‛sta és a nac‛onal‛sta cél e’ysé’ét⑷ E társadalompol‛t‛ka ekképp az „élethez való jog alapján társadalmi igényeket támasztó ember” jo’a‛ra, azaz természetes jo’okra, valam‛nt a meta z‛ka‛la’ értelmezett közjó szol’álatára épül (⒍ovr‛’ 19⑶0a: 116). A közjó me’‚atározása ⒍ovr‛’nál ‛s erkölcs‛ alapú, s a társadalom e’ysé’essé’ének, életképessé’ének, u’yanakkor az ember méltósá’ának me’őrzésére vonatkoz‛k: ⒝A] „célként k‛tűzött társadalm‛ állapot – a közjó – nem b‛oló’‛a‛, va’y anya’‛, te‚át ’azdasá’‛ eszmény, ‚anem az értékek összessé’ét, az ember‛ méltósá’ot és életjo’ot ’arantáló társadalm‛ valósá’. ⒝…] ⒏‛nden szoc‛álpol‛t‛ka, társadalomszemléletre és vallás‛ felfo’ásra tek‛ntet nélkül, közvetlenül a társadalom e’ysé’ének me’őrzésére, a társadalm‛ összműködés fejlesztésére, tartalmassá’ára töreksz‛k. A természet felett‛ tények el‛smerésétől, a valósá’ m‛ként‛ látásától ü’’ azonban, ‚o’y m‛nek látjuk a szoc‛ál‛s valósá’ot, m‛t tek‛ntünk a társadalm‛ e’ysé’ és fejlődés eszményének, vé’ül, ‚o’y m‛nő eljárásokat tartunk célszerűnek a vá’yott társadalm‛ állapot me’közelítése érdekében.” (⒍ovr‛’ 19⑶0a: 116-117). E közjó ’yakorlat‛ vetülete a modern szoc‛ál‛s államban a közszol’álat, a teremtő, alkotó munka feltétele‛nek me’teremtése, a társadalom ‚armon‛kus működése – a szabadsá’, az érdemek szerinti társadalm‛ e’yenlősé’ és a köz‚asznúsá’ összee’yeztetése. Ennek me’valósítása érdekében ⒍ovr‛’ szer‛nt az állam szüksé’szerűen avatkoz‛k be a ’azdasá’ működésébe, ‚o’y annak elsősorban ’lobál‛s k‛tettsé’ét mérsékelve b‛ztosít‚assa e „nemzet‛ munka” nemzet‛ lokal‛tásban történő k‛bontakozásának le‚etősé’e‛t (⒍ovr‛’ 19⑵8:1–10). Csak akkor le‚et elkezden‛ a nemzet‛ munkarend k‛alakítását és a szoc‛ál‛s reformok vé’re‚ajtását, ‚a e feltételek adottak (⒍ovr‛’ 19⑶0b: ⑴⑴⑴-⑴⑷⑶). A keresztény nemzet munkarendszerében ennek me’felelően: „⒝…] a munka az ember alkotó személy‛sé’ének k‛bontakozása a közjó érdekében. Az élet‚ez való jo’ból következ‛k m‛nden munkaképes embernek munkára való jo’a, amely csak akkor valósul‚at me’, ‚a a társadalom életében a jo’ok és kötelessé’ek e’yenarányban érvényesülnek. ⒏unkaöröm szabadsá’ot, ma’as értékű teljesítmény ember‛ méltósá’ot feltételez. Ez m‛nden, mert e’y keresztény társadalompol‛t‛ka m‛nden e’yéb értékes tétele és módszere ebből a né‚ány e’yszerű alapelvből következ‛k.” (⒍ovr‛’ 19⑶0a: 16-17). ⒍ovr‛’ e nemzet‛ munkarend elvrendszeréből k‛‛ndulva fo’almazza me’ a ’yakorlat‛ szoc‛álpol‛t‛ka feladata‛t. ⒘éleménye szer‛nt a ‚ad‛’azdálkodásra való felkészülés je’yé⑷ Az „örök erkölcsi szocializmus és a nacionalizmus egyetértése” a rad‛kal‛zmus elkerülése érdekében ‛s szüksé’es. ⑴00 fiovrig Béla és a produktív szociálpolitika: korszakváltás vagy korforduló? ben elkerül‚etetlen az állam‛la’ szervezett társadalom és a ‚‛vatásrend‛sé’, u’yanakkor azt ‛s ‚an’súlyozza, ‚o’y az állam nem ’yűr‚et‛ ma’a alá a társadalmat. Éppen a totál‛s állam me’valósulásának elkerülése érdekében kell támo’atn‛ a ‚‛vatásrend‛ tár- sadalomszervezést6 Em‛att a kollektív szerződéseket össze kell e’yeztetn‛ az autonóm munkavé’zéssel, valam‛nt orszá’os munkaközvetítő szol’álatot kell szervezn‛. ⒖ulajdonképpen a munkanélkül‛ek munká‚oz való jo’ának és a munkaközvetítés modern ‛’énye‛nek kell ezáltal me’feleln‛7 ⒍övetkezésképp ⒍ovr‛’ a munkanélkül‛sé’ „produktív” me’szüntetését részesít‛ előnyben, te‚át önálló e’z‛sztenc‛ák me’teremtésében és fenntartásában látja a munkanélkül‛sé’ valód‛ me’oldását.8 Csak ezen a módon ’arantál‚ató az e’yén erkölcs‛ tartásának me’őrzése, s a munkavállaló í’y járul‚at ‚ozzá le’‚atékonyabban a társadalm‛ ‚armón‛a, a köz‚asznúsá’, vé’ső soron ped‛’ a közjó fenntartásá‚oz. ⒏‛ndazonáltal ⒍ovr‛’ sem ta’adja, ‚o’y a munkav‛szonyt szüksé’képpen „szoc‛ál‛sabbá” kell alakítan‛. A zetéses szabadsá’ k‛terjesztését és a 8 órás munka‛dő általános bevezetését nélkülöz‚etetlennek tartja, m‛vel a modern ‛par‛ társadalmakban az ‛’en ’yakor‛ monoton munkavé’zéssel szemben a szabad‛dő növelése elen’ed‚etetlen a me’felelő rekreác‛ó‚oz (⒕zabó ⑴00⑶: ⑷1–⑷⑷). ⒗’yanakkor fel‚ívja a ’yelmet a szabad‛dő „nemzet‛ szervezésének” ‚asznossá’ára ‛s, melynek során – a nemzet‛ kultúra ápolása, valam‛nt az „olcsó és ‛’énytelen” ‛dőtöltés elkerülése érdekében – a nemzet‛ kultúrjavakat közvetlenül el le‚et juttatn‛ az emberek‚ez9 . Ennek később‛ folyománya, ‚o’y a ⒐emzet‛ ⒏unkaközpont már 19⑶⑴-ben e’y k‛sebb b‛zottsá’ot küldött a német és olasz ‛ntézmények tanulmányozása céljából. Az út során szerzett tapasztalato6 A korporatív államreform tervében elsősorban az olasz, osztrák és portu’ál m‛nták befolyásolták. ⒍ovr‛’ azt ‛s felvetette, ‚o’y az állam‛ munkaközvetítés bürokrat‛kus előse’ítése érdekében az ⒑rszá’os ⒖ársadalomb‛ztosító ⒋ntézet (⒑⒖⒋) és a ⒏a’ánalkalmazottak B‛ztosító ⒋ntézete (⒏AB⒋) adata‛t ‛nte’ráln‛ le‚etne a munkaadó‛ adattovábbítás‛ rendszerbe, m‛vel a társadalomb‛ztosítás eleve szüksé’essé tesz‛ a dol’ozók adata‛nak tárolását. 8 Ezt a ’ondolatot már korább‛ munkájában ‛s k‛fejtette. ⒎ásd ⒍ovr‛’ Béla. 19⑴ A mai munkanélküliség problémája és orvoslása. Budapest: ⒏a’yar ⒍‛rály‛ és ffillam‛ ⒐yomda. 9 ⒍ovr‛’ e tek‛ntetben jórészt az olasz Dopolavoro („munka után”), a német ⒍rat durc‚ ⒈reude („életörömből erő”) és az osztrák ⒐eues ⒎eben („új élet”) moz’almakat vette alapul, u’yanakkor ‚‛vatkoz‛k az 19⑵⑴-ben alapított amer‛ka‛ ⒐at‛onal ⒔ecreat‛on Assoc‛at‛onre ‛s. Ezeket öl‚asználva javaslatot ‛s tett a ma’yar „Erő-Derű-E’észsé’” moz’alom me’‛ndítására. Ez ⒍ovr‛’ szer‛nt a jövőben nélkülöz‚etetlen lesz, ‚o’y az emberek élete a modern‛zác‛ó és a fo’yasztás e’yre k‛terjedtebb jelensé’e‛ m‛att ne váljon s‛várrá és ‛’énytelenné. 7 ⒈ é vá z óv ö é ⑴01 kat fel‚asználva a ⒉⒛⒑⒕⒜ 19⑶⑴ jún‛usától me’‛ndította a „⒉yár‛ szabad‛dő szervezetek központja” működését (B‛kkal 19⑶⑵: 7⑶-76). ⒍ovr‛’ a 8 órás munka‛dő mö’ött‛ érvelését ‛s a neotom‛sta munkaet‛ka alapján fejt‛ k‛. Eszer‛nt u’yan‛s a törvényesen szabályozott munka‛dő mellett ’arantáln‛ kell a m‛n‛málbért ‛s. Ellenkező esetben a versenyképessé’, az örömelv és a kreat‛v‛tás ‛s csökkenn‛ fo’, ‚‛szen az alul zetett munka lélekölő tevékenysé’’é de’radálód‛k. A kevesebb munka‛dő növel‛ az elvé’zett munka ‛ntenz‛tását és m‛nősé’ét, s í’y poz‛tívabban ‚at a termelésre10 ⒍ovr‛’ szer‛nt te‚át me’ kell találn‛ a munkakedv, az öröm, az eredményessé’, a ‚atékonysá’ és a termelés között‛ össz‚an’ot, m‛vel a bonitas, azaz a vállalat p‛ac‛ tek‛ntélye, na’ymértékben ü’’ az előállított termék m‛nősé’étől.11 A me’felelő bérek, a munka‛dő és felmondás‛ jo’ mellett ped‛’ az élet e’yéb kockázata‛ ellen ⒏a’yarorszá’on már k‛épült társadalomb‛ztosítás‛ rendszer tovább‛ reformja, k‛terjesztése szüksé’es, azonban m‛nd‛’ csak a ’azdasá’‛ feltételeknek me’felelően, ‚o’y a már elért színvonal folyamatosan b‛ztosít‚ató le’yen.1⑴ ⒍ovr‛’ te‚át a keresztény társadalom lozó ából és munkaet‛kából bontja k‛ a munkavé’zés és szoc‛álpol‛t‛ka összeü’’ése‛t. ⒏a’yarorszá’on e’y le‚etsé’es forradalm‛ átalakulás elkerülése érdekében – te‚át a marx‛sta ‛deoló’‛a által felkínált me’oldás e’yfajta alternatívájaként – totál‛s, átfo’ó és szerves, akár ’azdasá’‛ struktúrákat ‛s ér‛ntő szoc‛ál‛s reformra van szüksé’. ⒑rszá’osan fel kell mérn‛, ‚o’y a vállalatok m‛lyen szoc‛ál‛s ter‚eket képesek elv‛seln‛, s csak ezt követően le‚et kjelöln‛ a szoc‛álpol‛t‛ka ’azdasá’‛ ‚atára‛t. ⒗’yanakkor nem „anya’elvű” terv’azdálkodásra van szüksé’, mely „megfullasztja a lelkes ember színes egyéniségének magasabbrendű törekvéseit, hanem éppen erőforrásokat adni a lelkes embernek” (⒍ovr‛’ 19⑶0a: ⑴8). A nemzet‛ erőforrások belső me’osztásának arányosítása során te‚át ⒍ovr‛’ szer‛nt az „érdemeseket” kell előnyben részesíten‛: az erőforrások elsősorban a „lelkes ember” törekvése‛t szol’álják. 10 Az 19⑵ év‛ ⒚⒚⒋. tc., valam‛nt a ⑵000/19⑵ ⒋p. ⒏. sz. rendelet ‚et‛ ⑶⑶ órában szabta me’ a munka‛dőt. A tervezett ⑶0 órás munka‚ét – a fent‛ek értelmében – azonban ⒍ovr‛’ szer‛nt csak törvény‛le’ szabályozott bérrendszerrel e’yütt vezet‚ető be. 11 A k‛eső munka‛dőt u’yanakkor üzem‛ rac‛onal‛zálással – új tec‚noló’‛ák alkalmazása, átalakított munkafolyamatok, stb. – kell ellensúlyozn‛, amelynek s‛kere azonban jórészt a tőke elér‚etősé’én és jó fel‚asználásán múl‛k. 1⑴ „⒝…] a lerongyolódott szűkös magyar életben egy tétova szociálpolitikai lépéssel már a rentabilitás sorompójánál vagyunk.” ⒍ovr‛’ Béla. 19⑶0/a. Hogy életünk emberibb legyen. Budapest: ⒐emzet‛ ⒍önyvtár ⑴8-⑴ szám. 1 ⑴0⑴ fiovrig Béla és a produktív szociálpolitika: korszakváltás vagy korforduló? Ez a szoc‛álpol‛t‛ka tek‛ntetében azt jelentette, ‚o’y a szoc‛álpol‛t‛ka‛ forrásokat népés családvédelm‛ szempontok alapján „produktívan” kell fel‚asználn‛. Eközben azonban érvényesíten‛ kell a szubsz‛d‛ar‛tás elvét, azaz m‛nden alapvető döntést a ‚ely‛ v‛szonyok ‛smeretében az ‛lletékes közszol’álatnak kell me’‚ozn‛a.1⑵ Összessé’ében te‚át ⒍ovr‛’ Béla modern szoc‛ál‛s állam‚oz kapcsolódó átfo’ó érvelésében – a társadalomb‛ztosítás fejlődő területe mellett – a „produktív szoc‛álpol‛t‛ka” és az e‚‚ez kapcsolódó munkav‛szonyokat szabályozó javaslatok a ‚‛vatásrend‛ társadalom me’szervezésének szüksé’szerűsé’ével kapcsolódtak össze. A társadalm‛ ‚armón‛a és ’azdasá’‛ ‚atékonysá’ e’ysé’e ⒍ovr‛’ el’ondolása szer‛nt ‚osszú távon csak ú’y le‚et s‛keres, ‚a a szoc‛álpol‛t‛ka erkölcs‛ nevelésen alapul. ⒖ovábbá a szoc‛álpol‛t‛kának a család és nemzet „védelmét” kell ellátn‛a, azaz a társadalm‛la’ „érdemeseket” kell szol’áln‛a, mert ők járulnak ‚ozzá le’‛nkább a nemzet‛ köz‚asznúsá’‚oz és közjó‚oz. Az össztársadalm‛ reform révén te‚át k‛alakul e’y új, a modern v‛szonyok‚oz alkalmazkodó, e’yszersm‛nd keresztény és nemzet‛ életformájú és mental‛tású ma’yarsá’, mely ’azdasá’‛la’ ‛s na’yobb teljesítményekre képes. E ’ondolatok relevanc‛áját tükrözte a korban, ‚o’y erre az elvrendszerre épült az ⒋mrédy-, s na’yobb mértékben a ⒖elek‛-kormány produktív szoc‛álpol‛t‛kája ‛s. ⒍övetkezésképp a korszakváltás már a század első felében bekövetkezett, am‛kor a ma’yarorszá’‛ jólét‛ állam alapja‛ me’születtek. A ma’yarorszá’‛ szoc‛álpol‛t‛ka korfordulója azonban csak az 19⑵0-as évek vé’én érkezett el. Ezt a ‚áborút közvetlenül me’előző, dom‛náns keresztény-konzervatív szoc‛álpol‛t‛ka alapvető fordulata ‛s ‛’azolja. Ennek eszmetörténet‛ vonzatát e’y‛k fő képv‛selője, ⒍ovr‛’ Béla elképzelése‛n keresztül ‛s tetten ér‚etjük. 1⑵ A szubsz‛d‛ar‛tás révén ‚atárol‚ató le’‛nkább körül a ‚ely‛ sz‛ntű „produkt‛v‛tás”. E szoc‛álpol‛t‛ka‛ ’ondolkodás‛ rendszert később‛ műve‛ben ‛s sz‛sztemat‛kusan képv‛sel‛. ⒍ovr‛’ Béla. 19⑶ A munka védelme a dunai államokban. ⒍olozsvár: ⒗n‛vers‛tas ⒈ranc‛sco-⒌osep‚‛na. passim.; ⒍ovr‛’ Béla. 19⑷ ffiagyar társadalompolitika (1920-1945). 1- kötet. ⒐ew ⒛ork: ⒍‛s ⒏a’yar ⒍önyvtár. passim. ⒈ é vá z óv ö é ⑴0⑵ nrodalom korrások B‛kkal D. 19⑶ ffiagyar szociálpolitika. A dolgozó társadalom szociális védelme ffiagyarországon. Budapest: Danub‛a ⒍önyvk‛adó. ⒍ovr‛’ B. 19⑵0. Az antiszociális áradattal szemben. Budapest: At‚enaeum. ⒍ovr‛’ B. 19⑵ A ma’yar szoc‛álpol‛t‛ka ‛’aza a l‛berál‛s és szoc‛al‛sta esz- merendszerek küzdelmében. Budapest: ffiunkaügyi Szemle fiiadványa szám. ⒍ovr‛’ B. 19⑴ A mai munkanélküliség problémája és orvoslása. Budapest: ⒏a’yar ⒍‛rály‛ ffillam‛ ⒐yomda. ⒍ovr‛’ B. 19⑶ A munka védelme a dunai államokban. ⒍olozsvár: ⒗n‛- vers‛tas ⒈ranc‛sco-⒌osep‚‛na. ⒍ovr‛’ B. 19⑵ A szoc‛ál‛s ’ondolat térfo’lalása ⒏a’yarorszá’on. ffiunévf. kaügyi Szemle szám. 1- ⒍ovr‛’ B. 19⑶0/a. Hogy életünk emberibb legyen. Budapest: ⒐emzet‛ ⒍önyvtár ⑴8-⑴ szám. ⒍ovr‛’ B. 19⑶0/b. fiorfordulón. Eszmék forrongása, új formák keresése az emberi együttélés mai válságában. Budapest: ⒍‛rály‛ ⒏a’yar E’yetem‛ ⒐yomda. ⒍ovr‛’ B. 19⑷ ffiagyar társadalompolitika (1920-1945). 1- kötet. ⒐ew ⒛ork: ⒍‛s ⒏a’yar ⒍önyvtár. ⒍ovr‛’ B. 19⑵ Szociálpolitika. Budapest: ⒏a’yar ⒕zemle ⒖ársasá’. ⒍ovr‛’ B. 19⑵ ⒕zoc‛álpol‛t‛ka és szoc‛ál‛s reform. fiatolikus Szemle ⑶ évf. szám. ⑴1-⑴ ⑴0⑶ fiovrig Béla és a produktív szociálpolitika: korszakváltás vagy korforduló? Szakirodalom Esp‛n’-Andersen, ⒉. ⑴00 ⒕oc‛al ⒙elfare ⒒ol‛cy. ⒋n: ⒕melser, ⒐. ⒌., Baltes, ⒒. B. (eds.) International Encyclopedia of Social and Behavioral Sciences. Amsterdam – ⒐ew ⒛ork: Elsev‛er. 1⑶⑶8 ⒈lora, ⒒., Alber, ⒌. 198 ⒏odern‛zat‛on, Democrat‛zat‛on, and t‚e De- velopment of ⒙elfare ⒕tates ‛n ⒙estern Europe. ⒋n: ⒈lora, ⒒., ⒊e‛den‚e‛mer, A. ⒌. (eds.) The Development of Welfare States in Europe and America. ⒐ew Brunsw‛ck – ⒎ondon: ⒖ransact‛on Books. ⑵7-⑶ ⒈lora, ⒒., ⒊e‛den‚e‛mer, A. ⒌. 198 ⒖‚e ⒊‛stor‛cal Core and C‚an’‛n’ Boundar‛es of t‚e ⒙elfare ⒕tate. ⒋n: ⒈lora, ⒒., ⒊e‛den‚e‛mer, A. ⒌. (eds.) The Development of Welfare States in Europe and America. ⒐ew Brunsw‛ck – ⒎ondon: ⒖ransact‛on Books. 17⒉ard‛ner, ⒌., ⒙enborn, ⒐. (eds.) 199 The History Today Companion to British History. ⒎ondon: Coll‛ns & Brown. ⒉lennerster, ⒊. ⑴00 British Social Policy. 1945 to the Present. ⒑xford: Blackwell. ⒔‛tter, ⒉. 199 Der Sozialstaat. Entstehung und Entwicklung im interna- tionalen Vergleich. ⒏ünc‚en: ⒑ldenbour’ ⒘erla’. ⒕zabó ⒎. ⒋. ⑴00 fiovrig Béla társadalomszemlélete és hivatásrendi törekvései. ⒒‚D d‛sszertác‛ó. Budapest: E⒎⒖E B⒖⒍. ⒘obruba, ⒉. 199 ⒍orszerűsé’, modern‛zác‛ó, szoc‛álpol‛t‛ka. Esély: társadalom- és szociálpolitikai folyóirat ⒖omka B. ⑴00 évf. szám. ⑵- A jóléti állam ffiagyarországon és Európában a 20. szá- zadban. Budapest: Corv‛na. ⒖omka B. ⑴00 ⒑s‛r‛s ⒍‛adó. Európa társadalomtörténete a 20. században. Budapest: ⒕z á y ⒜ Sohasem létező határok. jgy empirikus vizsgálat során felmerülő módszertani probléma: a legtöbb adót fizetők mint vagyoni-jövedelmi elit a morthy-kori pecskemét példáján A ma’yar ’azdasá’‛ el‛tkutatások e’y‛k me’‚atározó ‛rányvonala a le’több adót zetők l‛stájá‚oz kötőd‛k. ⒍ezdetben e je’yzékekből feltár‚ató te‚etős csoportokat nem nevezték el‛tnek. Ez csak később kezdett ’yakorlattá váln‛ (⒕z‛lá’y‛ ⑴011). ⒎en’yel ⒉yör’y koncepc‛ója nyomán ⒕zakál ⒉yula ú’y vél‛, ‚o’y a ‚ely‛ ’azdasá’‛ el‛tbe m‛ndazok beletartoznak, ak‛k (‚ely‛ sz‛nten) na’yobb va’yonnal, na’yobb vállalattal rendelkeznek, ak‛k a mező’azdasá’, az ‛par va’y a bankszféra, ‛lletve a ’azdasá’‛rányítás különböző területe‛n rendelkezés‛ jo’’al bírnak. ⒏e’je’yz‛, ‚o’y a „történész számára sz‛lárd fo’ódzót az ‛ntézményes pozíc‛ók b‛rtoklása jelent‛. Ez lehet a be zetett adó nagysága, a részvénytársasá’ok vezetésében betöltött ‚ely, jelentős részvénycsoma’ b‛rtoklása, de le‚et az ‛par‛ és a kereskedelm‛ üzemek vezető beosztása ‛s. ⒍orszakunkban ⒝1870– 19⑶0] a vagyoni pozíció konvertálását a virilizmus intézménye biztosította” (⒕zakál ⑴00⑴: 7 ⒍‛emelés tőlem – ⒕z. ⒜s.). ⑴06 Sohasem létező határok… A v‛r‛l‛s je’yzékek forrásértékéről és forráskr‛t‛kájáról le’utóbb ⒍övér ⒉yör’y fej- tette k‛ álláspontját, m‛szer‛nt a „v‛r‛l‛s je’yzékek születés‛ körülménye‛nek mélyebb elemzése óvatossá’ra ‛nt, ‚o’y az abban szereplő adatokat akár a va’yonosodás mértékének, akár a jövedelem természetének me’állapítására önma’ukban alkalmasnak tek‛ntsük. ⒎e‚et, ‚o’y túlzottan szkept‛kusnak tűn‛k állításom, de én b‛zony már az adó‚atósá’ok által beküldött k‛mutatásokban ‛s kételkedem” (⒍övér ⑴010: ⑴9⑷). Bár a me’állapítás a (me’ye‛) v‛r‛l‛zmus kora‛ ‛dőszakára vonatkoz‛k, mé’‛s adja ma’át, ‚o’y a később‛ korok névje’yzéke‛ felé ‛s ‚asonló előfeltevéssel közelítsünk. ⒍utatása‛m során felmerült bennem, ‚o’y a két v‛lá’‚áború között‛ kecskemét‛ adó‚‛vatal ér‛ntett t‛sztv‛selő‛, azaz a je’yzékeket összeállítók ‛s vajon olyan ‚anya’sá’’al vádol‚atók-e, m‛nt a fél évszázaddal korábban élt ⒕zabolcs me’ye‛ ‚‛vatalnoktársa‛k. A kéz‛ratos névje’yzékek v‛zs’álata ennek épp ellenkezőjéről ’yőzött me’. A l‛stákat összeállító t‛sztv‛selő⒦ jellemére ‛nkább rá‛ll‛k a lelk‛‛smeretes, pontos munkavé’zés, semm‛nt a ‚anya’sá’ bélye’e. ⒍ülönösen ‛’az ez az 19⑵ évre érvényes előzetes lajstromra. A névje’yzéket a város‛ adó‚‛vatal főszámvevője, v‛téz ⒕zabó ⒏‛‚ály látta el kézje’yével mé’ 19⑵⑶ au’usztusában. E’yértelmű, ‚o’y ak‛ aláírta a l‛stát, ak‛ let‛sztázta, és ak‛ a javításokat elvé’ezte, az e’y és u’yanaz a személy. ⒖e‚át a 18 oldalas dokumentum vé’ső, ’épelés előtt‛ változata – amenny‛re me’ítél‚ető – e’yetlen kéz munkája. ⒐em kétsé’es azonban, ‚o’y a je’yzéket ⒕zabó csak több adó‚‛vatal‛ t‛sztv‛selő előzetes munkája után állít‚atta össze. E’yszóval a munka első (előkészítő) fáz‛sáról érdemben nem mond‚ató el semm‛. ⒏‛ndazonáltal v‛lá’os, ‚o’y ⒕zabó precízen vé’ezte a feladatát. Ez k‛derül abból ‛s, a‚o’yan a születés‛ évszámokat ellenőr‛zte, javította, a‚o’yan a kétszeres adóbeszámítás jo’alapját pontosította va’y a‚o’yan a fo’lalkozás‛ me’nevezéseket lépten-nyomon módosította (például a tanácselnököt járásbíróra, a fűszerkereskedőt kereskedőre, a nyu’almazott tanárt nyu’almazott tornatanárra, a ’azdálkodót öldb‛rtokosra, a öldb‛rtokost ped‛’ ’azdálkodóra). ⒏‛ndez arra utal, ‚o’y a főszámvevő személyesen ‛smerte csaknem az összes le’több adót zető kecskemét‛t. Ez annál ‛s ‛nkább valószerű, mert ⒕zabó ⒏‛‚ály ma’a ‛s közéjük tartozott az 19⑵0-as években, sőt a le’korább‛ adat szer‛nt már 19⑴1-től ‚‛vatalból ta’ja volt a törvény‚atósá’‛ b‛zottsá’nak, am‛ a ’azda’ kapcsolat‛ ‚álójára, széleskörű ‛smertsé’ére-‛smeretsé’ére utal. Ezért jo’’al feltételez‚ető, ‚o’y a ‚ely‛ el‛t ta’ja‛ról külön-külön ‛s „naprakész” ⒈ é vá z óv ö é ⑴07 ‛nformác‛óval rendelkezett.1 ⒏‛ndent összevetve: lénye’esen kevesebb kétsé’ merül fel – le’alább‛s, am‛ az adatok pontos vezetésére való törekvést ‛llet‛ – a ⒊ort‚y-kor‛ kecskemét‛ je’yzékekkel szemben, m‛nt a jóval korább‛, szabolcs‛ dokumentumokkal kapcsolatban. ⒏‛ndezek ellenére tény, ‚o’y e na’y prec‛z‛tással összeállított l‛sták alapján ‛s csupán me’közelítő kép nyer‚ető az adózók valós va’yon‛-jövedelm‛ ‚elyzetéről, tek‛ntve, ‚o’y a névsorban szereplők adóter‚e‛t pusztán a köz‛’az’atás‛ ⒍ecskemét területén álló adótételek után je’yezték fel. A forráskr‛t‛ka‛ k‛térő után, v‛sszatérve a va’yon‛-jövedelm‛ el‛t kérdésé‚ez, felmerül, ‚o’y utóla’osan a ‚ely‛ el‛t‚ez sorol‚ató-e m‛ndenk‛, ak‛ a le’na’yobb adózók l‛stáján szerepel. E‚‚ez azonban az említett el‛tcsoport szerkezetének emp‛r‛kus elemzésére van szüksé’. A korábban vázolt koncepc‛ó alapján a ‚ely‛ ’azdasá’‛ el‛tnek – a ’azdasá’‛rányítás‛ el‛t mellett – a va’yon‛-jövedelm‛ el‛t ‛s részét képezte (a két utóbb‛ nem feltétlenül fedte e’ymást). A város le’va’yonosabb és le’több jövedelemmel rendelkező pol’ára‛ról, jobb ‚íján, a le’na’yobb adó zetők l‛stá‛ alapján nyer‚etünk pontatlan, mé’‛s többékevésbé ‚‛teles képet. Ezek a névje’yzékek u’yan‛s (saját korláta‛k között) éppen a lokál‛san k‛emelkedő e’z‛sztenc‛ák ‚‛erarc‚‛ájának a le’felső nom‛nál‛s szerkezetét rö’zít‛k. Az e’ykor‛ valós struktúra (re)konstruálásá‚oz azonban elen’ed‚etetlen, ‚o’y m‛nden, l‛stán szereplő e’yén e’yszeres adóössze’ alapján nyerjen besorolást. Az í’y korr‛’ált ran’sorban a ‚umán tőke által nyújtott előnyök ‚áttérbe szorulnak, m‛közben az anya’‛ tőke előtérbe kerülve a konstrukc‛ó me’felelő alapjául szol’ál (⒕z‛lá’y‛ ⑴010). Az ekképpen k‛alakított l‛stára nem kerül‚etnek fel azok az adókétszerezők, ak‛knek adóössze’e nem érte el az eredet‛ névje’yzékben szereplő le’utolsó, eleve e’yszeresen számított adóössze’et – tudn‛‛ll‛k nem le‚etsé’es me’állapítan‛, ‚o’y a törvényesen ‚umán tőkéjüket latba vető adókétszerezők, vajon ‚ány más‛k, náluk va’yonosabb kecskemét‛t szorítottak k‛ a névje’yzék közel ⑶00 fős keretszámából. ⒊ol ‚úzód‛k te‚át a va’yon‛-jövedelm‛ el‛tcsoport alsó ‚atára? Első me’közelítésben kényszerűsé’ből talán ott, a‚ol a névje’yzékek utolsó sorszámát törvény szer‛nt rö’zítették. ⒏ás me’közelítésben v‛szont – és ez az, am‛ le’‛nkább érvényes le‚et, mé’ ‚a az emp‛r‛kus kutatásokban le’kevésbé sem ‚asznál‚ató – az ‛nformál‛s ‚atalm‛ 1 B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 , , doboz.; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 a. ⑶ 1⑶ , ⒍⒐C 19⑵0. 16 , ⒍⒐C ⒝19⑵⑷]. 1⑷ , ⒍⒐C 19⑵ ⑴0 kötet; ⒍⒐C ⒝19⑴⑴]. ⑶ , ⒍⒐C ⒝19⑴7]. ⑴08 Sohasem létező határok… pozíc‛ók, m‛nt va’yon‛-jövedelm‛ pozíc‛ók, jelle’ükből k‛folyóla’ nem rendelkez‚etnek éles ‚atárokkal. El kell fo’adnunk e’yfelől, ‚o’y a va’yon‛-jövedelm‛ el‛tnek a m‛ndennapok során n‛ncsenek éles ‚atára‛, másfelől az emp‛r‛kus kutatások, ebben az esetben (‛s) elképzel‚etetlenek a ‚atárok „kjelölése” nélkül. Ekképp a ‚atár al‛’‚a le‚et más, m‛nt a forrás – a le’több adót zetők névje’yékének központ‛la’ me’szabott – keretszáma, am‛ annak ü’’vényében módosul, ‚o’y az e’yszeres adószámítás alapján (a korábban leírt eljárást követően) menny‛en feleltek me’ a konstrukc‛ó kr‛tér‛uma‛nak. Ez e’yúttal azt ‛s jelent‛, ‚o’y a va’yon‛-jövedelm‛ el‛t méretéről csak közelítő képet alkot‚atunk. A lénye’et talán ú’y fo’lal‚atom össze, ‚o’y so‚asem leszünk képesek me’‚atározn‛ a va’yon‛-jövedelm‛ el‛t so‚asem létező ‚atára‛t. (⒖ermészetesen ez alól a felső ‚atár k‛vételt képez.) Anny‛ te‚ető, ‚o’y tudomásul vesszük: a névje’yzékek se’ítsé’ével az említett el‛tről, s annak források alapján csak ‚‛ányosan me’konstruál‚ató, ‚a nem ‛s e’észéről, de na’y részéről nyer‚etünk elfo’ad‚ató képet, am‛ v‛szont sok szempontból, más források bevonásával, árnyal‚ató, pontosít‚ató. Az í’y nyert kecskemét‛ va’yon‛-jövedelm‛ el‛t le’alsó réte’e‛ által az 19⑵0-as években be zetett adó össze’e ⑶80–⑶90 pen’ő között alakult évente (1. táblázat), am‛ ‚ely‛ v‛szonylatban, Erde‛ ⒈erenc adata‛ alapján, nem sokkal ‚aladta me’ e’y ’azdacseléd teljes év‛ átla’os, ⑶⑷0 pen’őny‛ keresetét (Erde‛ 19⑵7: 8⑴). ⒊asonló, ⑶⑵0 pen’őny‛ össze’et kapunk a napszámosok átla’os éves keresete után ‛s.⑴ Ez me’erősít‛ azt a tényt, ‚o’y a kecskemét‛ va’yon‛-jövedelm‛ el‛t források alapján me’fo’‚ató le’alsó réte’e me’közelítőle’ anny‛t adózott va’yona és jövedelme után éves sz‛nten, m‛nt amenny‛ e’y ‚ely‛ napszámos va’y e’y ’azdacseléd csaknem éves keresete volt a korban. ⒈elmerül, ‚o’y m‛ként értelmez‚etők ezek az adatok. ⒒ontosabban, menny‛re tek‛nt‚etők valóban va’yonosoknak a kecskemét‛ le’több adót zetők alsó réte’e‛? ⒊‛szen éppen ez le‚et a kulcs a‚‚oz, ‚o’y b‛zonyít‚ató le’yen, ezek a személyek ‛s, ak‛k a va’yon‛-jövedelm‛ el‛t alsó ne’yedét alkották, va’y‛s 19⑵⑶-ben a ⑴⑷ ⑴ ‚elynél ‛s ked- Erősen lee’yszerűsített, s ezért csak ‚ozzávetőle’es becslés alapján e’y napszámos felnőtt fér az 19⑵0-as években ⒍ecskeméten, átla’osan 1 pen’ő 80 llért keresett naponta (⒕zálas ⒏‛‚ály közlése után). ⒏árc‛ustól október‛’, 8 ‚ónappal számolva, max‛mál‛san ⑴⑶0 napot dol’oz‚atott. ⒐y‛lvánvaló azonban, ‚o’y enny‛ napot al‛’‚a állt módjában vé’‛’dol’ozn‛. Ebből eredően le’feljebb átla’osan ⑶⑵0 pen’ő körül alakul‚atott e’y felnőtt fér éves napszámos keresete, amenny‛ben nem rendelkezett öldb‛rtokkal. (⒕zálas ⒏‛‚ály e’y kecskemét‛ tanyas‛ cselédcsaládba született 19⑴⑶-ben. A személyes ‛nterjút készítette: ⒕z‛lá’y‛ ⒜s., ⒍ecskemét, ⒊elvéc‛a, ⑴00 júl‛us ⑵0.) ⒈ é vá z óv ö é ⑴09 vezőtlenebb pozíc‛óban voltak, általában rendkívül na’y va’yonnal rendelkeztek ‚ely‛ v‛szonylatban. 1. táblázat: f kecskeméti vagyoni-jövedelmi elit létszáma 1921–1939 között (korrás: Vojf⑵ ) ⑵ ⒘a’yon‛-jövedelm‛ El‛t Adatbáz‛s (⒘⒌EA). ⒈orrások: ⒍⒐C ⒝19⑴⑴]. ⑶9–⑷ , ⒍⒐C ⒝19⑴7]. 1⑷⑵–1⑷ , ⒍⒐C 19⑵0. 17⑷–17 , ⒍⒐C ⒝19⑵⑷]. 16⑷–16 , ⒍⒐C 19⑶0. 11⑷–1 , B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 b. ⑵970/19⑴ – A le’több adót zetők t‚. b‛zottsá’‛ ta’oknak 19⑴ évre összeállított névje’yzéke; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 b. ⑴7⑷6/19⑴ – A le’több adót zető t‚. b‛zottsá’‛ ta’oknak 19⑴ évre összeállított névje’yzéke; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 dob. – A le’több adót zető t‚. b‛zottsá’‛ ta’oknak 19⑴6 évre összeállított névje’yzéke; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 dob. – A törvény‚atósá’‛ le’több adót zető választók ⒝vé’le’es] névje’yzéke, 19⑴ szeptember ⑴ ; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 dob. – ⒍ecskemét t‚. város törvény‚atósá’‛ b‛zottsá’‛ ta’ja‛nak névsora az 19⑴ év‛ ⒚⒚⒚. tc. alapján; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 dob. – A le’több adó zetők 19⑵ év‛ ⒝19⑵ évre érvényes] névje’yzéke, 19⑵ október ⑴ ; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 dob. – Az 19⑵ évre me’állapított le’több adó zetőknek névje’yzéke, a város‛ adó‚‛vatal által. 19⑵ au’usztus ⑴ ; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 dob. – ⒋’azolt t‚. b‛zottsá’‛ ta’ok és pótta’ok névsora 19⑵ január 1-től, 19⑵ december ⑵1-‛’. 19⑵ december ⑵ ; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 dob. – Az 19⑵⑷–⑵9 között érvényes törvény‚atósá’‛ b‛zottsá’‛ összes rendes és pótta’ adata‛; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 dob. 9/‛’.vál./19⑵ – A le’több adó zetők ‛de‛’len⒝es] névje’yzékének összeállítása és közszemlére tétele. 19⑵ szeptember ⑴ ; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 dob. – ⒋. k‛mutatás. A le’több adót zetőknek a város‛ adó‚‛vatal által az 19⑶0. évre me’állapított névje’yzéke, 19⑵ júl‛us ; B⒍⒏Ö⒎ ⒋⒘. 190 dob. – ⒋⒋. k‛mutatás. A le’több adót zető zs‛dó adózókról. 19⑶0. évre. ⒏e’je’yzés: A jelen k‛mutatásban felsorolt zs‛dó adózóknak a le’több adót zetők névje’yzékébe való felvétele esetén az első (1–1⑴0-‛’) csoportba kerülnének az ⒋. k‛mutatás 1-től 7 és a ⒋⒋. k‛mutatás 1–⑶1 tétel‛’ felvett adózók. A másod‛k csoportba (1⑴1–⑴⑶0-‛’) kerülnének az ⒋. k‛mutatás 80–17⑶-‛’ és a ⒋⒋. k‛mutatás ⑶⑴–66 tétel‛’ felvett adózók. A ‚armad‛k, (⑴⑶1–⑵60-‛’) csoportba ped‛’ az ⒋. k‛mutatás 17⑷-től ⑴77-‛’ és ⒋⒋. k‛mutatás 67-től 8⑵ tétel‛’ levett adózók. 19⑵ júl‛us ⑴ ; B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 19⑴ a. ⑴10 Sohasem létező határok… (folytatás) Az 19⑵ évben összeállított le’na’yobb adó zetők l‛stájáról e’y ⑵⑵9 fős va’yon‛- jövedelm‛ el‛t rekonstruál‚ató. ⒊a csak azokat emeljük ‛s k‛, ak‛knek az alsó ne’yedben volt öldva’yonuk – te‚át ‚a k‛emeljük ezt az ⑷6 személyt (mert a 8⑴ főből csak ⑴6 főnek, közel ‚armaduknak nem volt öldje), s me’nézzük, ‚o’y ez az ⑷6 fős csoport átla’osan mekkora értékű öldva’yonnal rendelkezett –, akkor a me’lepően ma’as össze’ek alapján me’’yőző válasz ad‚ató. Eszer‛nt 19⑵⑶-ben átla’osan, fejenként közel ⑴0 ezer pen’ős öldva’yon állapít‚ató me’ mé’ a va’yon‛-jövedelm‛ el‛t alsó ne’yedében ‛s (2. táblázat). ⒖ovábbá, ‚a számításba vesszük, ‚o’y az 19⑵ év‛ kecskemét‛ öldárak a ’azdasá’‛ válsá’ m‛att le’alább ⑵0-⑶0 százalékkal alacsonyabbak voltak, va’y‛s, ‚a az 19⑵ év‛ árfolyamon számolunk, akkor na’yjából ⑵0 ezer pen’ős öldva’yona volt átla’osan a le’’yen’ébb pozíc‛ójú va’yon‛-jövedelm‛ el‛tta’oknak ‛s. Ekkor mé’ dob. – ⒍‛mutatás az 19⑵ választókról. évre érvényes orszá’’yűlés‛ képv‛selőválasztók névje’yzékében szereplő zs‛dó ⒈ é vá z óv ö é ⑴11 az e’yéb va’yontár’yak értékét, m‛nt a ‚áz, a berendezés, más ‛n’ósá’ok, ‛lletve az éves jövedelmet nem ‛s említettük. 2. táblázat: f kecskeméti vagyoni-jövedelmi elit öldbirtokainak pengőben kifejezett megközelítő értéke 1934-ben (korrás: Vojf és gprL nX. 234. b. 2. dob. sr. 1939/16. – runkásszakosztály iratai, öldárak.) Az előbb‛ek közül k‛emelve a ‚ázva’yont, me’állapít‚ató, ‚o’y 19⑵⑶-ben – nem számolva a válsá’ ‚atása‛val – mé’ a va’yon‛-jövedelm‛ el‛t alsó ne’yedében ‛s a lakó‛n’atlanok értéke átla’osan 1⑷ ezer pen’ő körül alakult (3. táblázat). ⑴1⑴ Sohasem létező határok… 3. táblázat: f kecskeméti vagyoni-jövedelmi elit házbirtokainak pengőben kifejezett megközelítő értéke 1934-ben (korrás: Vojf és rtL Z 19. 20. dob. – ragyar semzeti gank, mitelinformációk 1922–1948.) Ez ped‛’ e’yet jelent azzal, ‚o’y ⒍ecskemét közel ⑵⑶0 „le’’azda’abb” lakója által alkotott va’yon‛-jövedelm‛ el‛t alsó ne’yedében ‛s a öld- és ‚ázva’yon e’yüttes átla’os értéke az 19⑵0-as évek közepén me’közelítette a ⑶⑷ ezer pen’őt. ⒊o’y érzékel‚essük mekkora va’yonról van szó: a színarany 19⑵ ⑷ pen’ő ⑷⑷ ⑶ llér volt,⑶ október‛ vétel‛ árfolyama ’rammonként í’y a ⑶⑷ ezer pen’ős össze’’el számolva, több m‛nt 8 k‛lo’ramm ⒏⒑⒎ ⒍ ⑶⑴ a. – ⒏⒖⒋ 19⑵ október ⑴ , ⑴ ⒊írk‛adás, ⒖yler-jelentés ⒋⒚. folytatás, 16 óra ⑶0 perckor k‛adott jelentés. (A ‚‛ányzó mértéke’ysé’ nem le‚et unc‛a, csak ’ramm.) ⒈ é vá z óv ö é ⑴1⑵ aranyat le‚etett volna vásároln‛. (Amenny‛ben e’y ekkora méretű aranytömböt a nemzetköz‛ árup‛acon napja‛nkban szeretnénk értékesíten‛, akkor ma ezért több m‛nt 70 m‛ll‛ó for‛ntot⑷ kap‚atnánk.) Ezek után ú’y vélem, nem kérdés ⒍ecskemét esetében többé, ‚o’y a le’na’yobb adó zető‛ névje’yzékek alapján konstruált va’yon‛-jövedelm‛ el‛t alsó ne’yede ‛s, va’yona alapján valóban a ‚ely‛ el‛t‚ez, ezen túl a ’azdasá’‛ el‛t‚ez tartozott. ⒗’yanakkor – és éppen ez az, am‛re a ’yelmet rá kívánom ‛rányítan‛ –, a kérdés ‛nkább ú’y módosul: a társadalomtörténet‛ kutatásokban van-e létjo’osultsá’a e’y va’yon‛-jövedelm‛ el‛tkonstrukc‛ó fenntartásának? Erre me’nyu’tató választ v‛szont csak a tovább‛ kutatások ‚oz‚atnak majd. nrodalom korrások ffiagyar Nemzeti flevéltár Bács-fiiskun ffiegyei flevéltára, fiecskemét (Bfiffifl) B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 a. – A me’ye‛ törvény‚atósá’ok és törvény‚atósá- ’‛ jo’ú városok 107⑷–196⑶, 1990. ⒍ecskemét ⒘áros ⒖örvény‚atósá’‛ B‛zottsá’ának ‛rata‛ 187⑴–19⑷0. a) ⒍öz’yűlés‛ je’yzőkönyvek, 187⑴–19⑷0. B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 – A me’ye‛ törvény‚atósá’ok és törvény‚atósá’‛ jo’ú városok 107⑷–196⑶, 1990. ⒍ecskemét ⒘áros ⒋’azoló ⒘álasztmányának ‛rata‛, 187⑴–19⑶ B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 190 b. – A me’ye‛ törvény‚atósá’ok és törvény‚atósá’‛ jo’ú városok 107⑷–196⑶, 1990. ⒍ecskemét ⒘áros ⒖anácsának ‛rata‛, 18⑷⑷, 187⑴–196 ⑷ b) ⒍öz‛’az’atás‛ ‛ratok, 187⑴–19⑴ A színarany eladás‛ ára k‛lo’rammonként 8 787 6⑵⑵ ⒈t volt a később me’jelölt letöltés‛ ‛dőpontban. Eszer‛nt 8,1 k‛lo’ramm aranyért 71 ⑴⑷1 078 for‛ntot adtak volna a nemzetköz‛ árup‛acon. – http:// conclude.hu (⒎etöltés: ⑴0 au’usztus 11:⑷⑴:⑶ ) ⒘ö. http://www.privatbankar.hu/ #osszevontGraf (⒎etöltés: ⑴0 au’usztus 1⑴:⑵ ) ⑴1⑶ Sohasem létező határok… B⒍⒏⒎ ⒋⒘. 19⑴ a. – A me’ye‛ törvény‚atósá’ok és törvény‚atósá’‛ jo’ú városok 107⑷–196⑶, 1990. ⒍ecskemét város és a felekezetek között‛ v‛szonyra vonatkozó ‛ratok ’yűjteménye, 1868–19⑷ a) A zs‛dó felekezettel kapcsolatos ‛ratok, 1906–19⑷ B⒍⒏⒎ ⒋⒚. ⑴⑵ b. – A me’ye‛ törvény‚atósá’ok és törvény‚atósá’‛ jo’ú városok 107⑷–196⑶, 1990. ⒖estületek, 1⑷⑷7–196⑵, 198 ⒖‛szaköz‛ ⒏ező’azdasá’‛ ⒍amara ‛rata‛, 19⑴⑴–19⑶ Duna- b) ⒕zakosztályok ‛rata‛, 19⑴⑴–19⑶ ffiagyar Nemzeti flevéltár Országos flevéltára, Budapest (ffiOfl) ⒏⒑⒎ ⒍ ⑶⑴ a. – ⒏a’yar ⒖áv‛rat‛ ⒋roda ⒔észvénytársasá’. ⒍őnyomato- sok, 19⑴0–19⑶ ⒏⒑⒎ ⒜ a) ⒐ap‛ tudósítások ‛dőrendben, 19⑴0–19⑶ – ⒏a’yar ⒐emzet‛ Bank, ⒊‛tel‛nformác‛ók, 19⑴⑴–19⑶ Évkönyvek, statisztikák, név- és címtárak ⒍⒐C ⒝19⑴⑴]. ⒍ecskemét t‚. város évkönyve. ⒍ecskemét‛ na’y képes naptár ⒍ecskemét város cím- és névtárával, az 19⑴ közönsé’es év- re. Eötvös ⒐a’y ⒋. (szerk.) ⒍ecskemét: Az első ⒍ecskemét‛ ⒐aptár-, Évkönyv- és Címtár-k‛adó ⒘állalat. É. n. ⒍⒐C ⒝19⑴7]. ⒍ecskemét törvény‚atósá’‛ jo’ú város teljes cím- és névtára az 19⑴7-‛k közönsé’es évre. ⒕zerk. nélkül. ⒊. é. n. ⒍⒐C 19⑵0. ⒍ecskemét ⒖örvény‚atósá’‛ jo’ú város teljes pol’ár‛ név- és címtára, 19⑵0–19⑵ (⒋⒋. teljesen átdol’ozott k‛adás.) Bodócs ⒉y. (szerk.) ⒍ecskemét: Első ⒍ecskemét‛ ⒊írlapk‛adó- és ⒐yomdarészvénytársasá’. ⒍⒐C ⒝19⑵⑷]. ⒍ecskemét törvény‚atósá’‛ jo’ú város teljes név- és címtára az 19⑵ közönsé’es évre. (⒋⒋⒋. teljesen átdol’ozott k‛adás.) Bodócs ⒉y. (szerk.) ⒍ecskemét: ⒝Első ⒍ecskemét‛ ⒊írlapk‛adó- és ⒐yomdarészvénytársasá’]. É. n. ⒈ é vá z óv ⒍⒐C 19⑵ ö é ⑴1⑷ ⒍ecskemét törvény‚atósá’‛ jo’ú város teljes pol’ár‛ név- és címtára az 19⑵ évre. (⒋⒘. teljesen átdol’ozott k‛adás ⒕zántó ⒉yör’y közreműködésével.) Bodócs ⒉y. (szerk.) ⒍ecskemét: Első ⒍ecskemét‛ ⒊írlapk‛adó- és ⒐yomda ⒔t. ⒍⒐C 19⑶0. ⒍ecskemét törvény‚atósá’‛ jo’ú város pol’ár‛ név és címtára az 19⑶0–⑶ évre. (⒘. teljesen átdol’ozott k‛adás.) Bodócs ⒉y. (szerk.) ⒍ecskemét: Első ⒍ecskemét‛ ⒊írlapk‛adó- és ⒐yomda ⒔t. Szakirodalom Erde‛ ⒈. 19⑵ Futóhomok. A Duna–Tiszaköz földje és népe. Budapest: At‚enaeum. Eszláry ⒍. 19⑵ Az egyenesadók. Budapest: ⒔ansc‚bur’ ⒉usztáv B‛zo- mánya. ⒍övér ⒉y. ⑴0 188 ⒍‛ből lett és k‛ből nem lett v‛r‛l‛sta? ⒕zabolcs me’ye, ⒋n: Bódy ⒜s., ⒊orvát‚ ⒕., ⒘aluc‚ ⒖. (szerk.) ffiegtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Budapest: Ar’umentum. ⑴8⑴–⑴9 ⒕zakál ⒉y. ⑴00 Vállalkozó győri polgárok 1870–1940. Sikeres történeti modellváltás. Budapest: ⒎ ⒊armattan. ⒕z‛lá’y‛ ⒜s. ⑴0 A ‚ely‛ el‛t újra’ondolása. Történeti Tanulmányok évf. ⑴⑵–⑶ ⒕z‛lá’y‛ ⒜s. ⑴0 El‛tkutatások és el‛tfo’almak az utóbb‛ ‚árom évt‛zed ma’yar történetírásában. Történeti Tanulmányok ⒖akács ⒉y. 19⑶ évf. 1⑷1–16 Adók és illetékek lexikona. Budapest: ⒉r‛ll ⒍ároly ⒍önyv- k‛adóvállalata. uolitikai választóvonalak a 20. században ⒕z z z é⒊ á zD y Láthatatlan falak. fz amerikai máborús renekültügyi mivatal illegális határátlépést segítő tevékenysége a magyar holokauszt idején Az 19⑶⑶-es esztendő dráma‛ jelentősé’ű volt a másod‛k v‛lá’‚áború történetében csakú’y, m‛nt a ma’yar zs‛dósá’ történetében. ffim, m‛közben a katona‛ s‛kerek örömre adtak okot a ⒕zövetsé’es táborban, ⒏a’yarorszá’ zs‛dónak m‛nősített pol’ára‛ számára a jövő me’le‚etősen sötétnek mutatkozott. Az 19⑶ márc‛us 19-én bevonuló német e’ysé’ekkel Adolf E‛c‚mann, a ⒊armad‛k B‛rodalom „zs‛dótlanítás‛” szakértője ‛s ‚azánkba érkezett, ‚o’y személyesen ‛rányítsa az utolsó na’y, mé’ életben lévő európa‛ zs‛dó közössé’ ellen‛ akc‛ót. A tény, ‚o’y a me’szállás kezdetén 76⑴ 007 főt számláló ma’yar zs‛dósá’nak na’yjából e’y‚armada túlélte a vészkorszakot (Bra‚am 199⑶: 1⑴9 ), részben azoknak a mentőakc‛óknak köszön‚ető, melyeket a távol‛ E’yesült ffillamokban székelő ⒊áborús ⒏enekültü’y‛ ⒊‛vatal (⒊⒏⒊) támo’atott. Az 19⑶ január ⑴⑴-én – m‛ndössze két ‚ónappal a ma’yarorszá’‛ német bevonu- lást me’előzően – létre‚ozott szervezet me’alakulása változást sejtetett a nác‛zmus zs‛dó áldozata‛nak kevés ’yelmet szentelő amer‛ka‛ pol‛t‛kában. Bár a ⒊áborús ⒏enekültü’y‛ ⒊‛vatalt életre ‚ívó 9⑶ számú elnök‛ rendelet nem mutatott rá a zs‛dósá’ot érő atroc‛tások spec‛ál‛s voltára, a ⒊⒏⒊ tevékenysé’ének fókuszába mé’‛s az ő me’men- ⑴⑴0 fláthatatlan falak… tésüket célzó tervek kerültek. Az új ‚‛vatal feladata általában „az ellensé’es elnyomás m‛att közvetlen életveszélyben lévő áldozatok me’mentése” volt, m‛nek érdekében fel‚atalmazást kapott, ‚o’y „korlátozás nélkül” dol’ozzon k‛ terveket és pro’ramokat az üldözöttek „ … mentésére, szállítására, ellátására és se’élyezésére, valam‛nt az ‛lyen áldozatok részére létesítendő ‛de‛’lenes men‚elyek létre‚ozására”. Emellett az elnök‛ rendelet valamenny‛ érdekelt m‛n‛sztér‛um és szerv „kötelessé’évé” tette, ‚o’y vé’re‚ajtsák a ⒊⒏⒊ terve‛t, m‛közben az jo’ot kapott amer‛ka‛ és külöld‛ ma’ánszemélyekkel és szervezetekkel való e’yüttműködésre ‛s, felelőssé’’el ped‛’ közvetlenül ⒈rankl‛n D. ⒔oosevelt elnöknek tartozott. ⒖evékenysé’ét e’yetlen, a később‛ekben döntőnek b‛zonyuló me’kötés korlátozta, m‛szer‛nt munkájának „összee’yeztet‚ető- nek” kell lenn‛ „a ‚áború s‛keres folytatásával”.1 E k‛tétel k‛tűnő érvet szol’áltatott m‛ndazoknak, beleértve az amer‛ka‛ kül- és ‚adü’ym‛n‛sztér‛umokat, ak‛k vonakodtak a ⒊⒏⒊ által kezdeményezett pro’ramokban való részvételtől. ⒊o’y képes le’yen mentőakc‛ók k‛dol’ozására és s‛keres vé’re‚ajtására, a ⒊áborús ⒏enekültü’y‛ ⒊‛vatal kezdetben két feladatra koncentrált: e’y olajozottan működő adm‛n‛sztratív apparátus k‛építésére és az európa‛ menekült‚elyzetre vonatkozó adat’yűjtésre. Bár az újonnan felálló kormányszervet ‚‛vatalosan a külü’y‛, a pénzü’y‛ és a ‚adü’y‛ tárcák vezető‛nek tr‛umv‛rátusa ‛’az’atta, a ’épezet valód‛ motorját a ⒌o‚n ⒙. ⒒e‚le adm‛n‛sztratív ‛’az’ató ‛rányítása alatt ⒙as‚‛n’tonban, a pénzü’ym‛n‛sztér‛um ‛rodá‛ban működő munkacsoport, valam‛nt a ⒊⒏⒊ ⒎ondonba, a másod‛k v‛lá’‚áborúban semle’es fővárosokba és a ⒏ed‛terráneumba dele’ált képv‛selő‛ jelentették (⒙yman 198⑶: ⑴09-⑴ ). ffillomás‚elye‛k elfo’lalását követően – az amer‛ka‛ kül- képv‛seletek és különböző (főként zs‛dó) szervezetek mellett – ez utóbb‛ dele’átusok váltak a ⒊‛vatal elsődle’es ‛nformác‛óforrása‛vá, majd a mentés‛ tervek k‛v‛telezésének ‛rányító‛vá. ⒏‛ndezen teendők közepette a ⒊‛vatal nem szentelt különösebb ’yelmet a ma’yar kérdésnek, m‛vel a ⒏a’yarorszá’on tartózkodó zs‛dók ‚elyzetéről szóló ‚írek 19⑶⑶ elején kedvezőek voltak. ⒖ovábbra ‛s ú’y tűnt, ‚o’y a német ellenőrzés alatt álló Európában ‚azánk b‛ztonsá’os menedéket nyújt az üldözötteknek, í’y a ⒒e‚le ‛rodájába érkező akc‛ótervek semm‛féle a’’odalmat nem tükröztek a ma’yar öldön tartózkodó 1 ⒈rankl‛n D. ⒔oosevelt: Execut‛ve ⒑rder ⒐o. 9⑶ Establ‛s‚‛n’ a ⒙ar ⒔efu’ee Board, ⒌anuary ⑴⑴, 19⑶ ⒋n: ⒗.⒕. ⒙ar ⒔efu’ee Board: Final Summary Report of the Executive Director, War Refugee Board. (A tovább‛akban Final Summary Report.) A szerző fordítása. ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑴1 zs‛dókkal kapcsolatban. Ennek következtében a ⒊⒏⒊ sem számított rá, ‚o’y jelentősebb ener’‛ákat kell majd moz’ósítan‛a, és február-márc‛us folyamán a ⒈ranc‛aorszá’ból, ⒔omán‛ából és Dél-⒑laszorszá’ból történő mentésre koncentrált. Bár k‛dol’ozott e’y pro’ramot zs‛dók evakuálására len’yel területekről ⒏a’yarorszá’ra, nem született terv a zs‛dó népessé’ k‛menekítésére ⒏a’yarorszá’ról.⑴ Az Európából érkező jelentések alapján a ⒊⒏⒊ né’y alapvető straté’‛át dol’ozott k‛ a me’maradt zs‛dósá’ életben tartására. Elsődle’es cél volt a z‛ka‛ mentésük, azaz olyan keretek k‛alakítása, am‛k le‚etővé tesz‛k az üldözöttek számára a nác‛ befolyás alatt álló területek el‚a’yását. Amenny‛ben ez le‚etetlennek b‛zonyult, a ⒊‛vatal fontosnak tartotta, ‚o’y védelmüket az ellensé’es ‚atárokon belül ‛s b‛ztosítsa: se’ítse rejtőzködésüket és növelje a külöld‛ állampol’ársá’ot ‛’azoló ok‛rattal rendelkezők számát. Emellett a ⒊‛vatal éln‛ kívánt a psz‛c‚oló’‛a‛ ‚adv‛selés eszköze‛vel, ‛lletve ‚a az előbb‛ek nem jártak s‛kerrel, ‚armad‛k alternatívaként célja volt, ‚o’y elfo’ad‚atóbb körülményeket b‛ztosítson a koncentrác‛ós táborokba utazóknak, valam‛nt a már ott tartózkodóknak. ⒘é’ül azon szerencsések me’se’ítésére, ak‛knek s‛került b‛ztonsá’os ‚elyre meneküln‛ük, a ⒊⒏⒊ ‛de‛’lenes táborok létesítését ‚elyezte k‛látásba (⒈‛nal ⒕ummary ⒔eport, 16- ). Ezen általános ‛rányelvek e’y‛két sem k‛fejezetten a ⒏a- ’yarorszá’ról történő mentés előmozdítására dol’ozták k‛ a ⒊‛vatal szakembere‛, de ‛dővel valamenny‛t ‚asznosították a ma’yar kríz‛s eny‚ítése érdekében ‛s. ⑴ Az említett külöldről érkező javaslatokat lásd ⒊arr‛son ⒊uddle-‚öz, 19⑶ február ⒈rankl‛n D. ⒔oosevelt ⒎‛brary (a tovább‛akban ⒈D⒔⒎) ⒔ecords of t‚e ⒙ar ⒔efu’ee Board (a tovább‛akban ⒙⒔B) Box ⑷8, ⒌ews ‛n ⒊un’ary; ⒊‛rsc‚mann ⒒e‚le-‚ez, 19⑶ márc‛us ⒈D⒔⒎ ⒏or’ent‚au D‛ar‛es (a tovább‛akban ⒏D) Book 709, ⑴⑶0. o.; Emer’ency Comm‛ttee to ⒕ave t‚e ⒌ew‛s‚ ⒒eople of Europe memoranduma a ⒊⒏⒊-‚oz, 19⑶ február ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box 7, Emer’ency Comm‛ttee to ⒕ave t‚e ⒌ew‛s‚ ⒒eople of Europe; Comm‛ss‛on on ⒔escue of t‚e Amer‛can ⒌ew‛s‚ Conference memoranduma a ⒊⒏⒊-‚oz, 19⑶ márc‛us ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑴, Amer‛can ⒌ew‛s‚ Conference; ⒍otler és ⒍almanow‛tz rabb‛k ⒒e‚le-‚ez, 19⑶ márc‛us ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑴6, ⒗n‛on of ⒑rt‚odox ⒔abb‛s of t‚e ⒗n‛ted ⒕tates and Canada; Dr. ⒎en’yel és ⒒e‚le üzenetváltása, 19⑶ ápr‛l‛s és ⑴ ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box 1, Amer‛can Comm‛ttee for ⒊un’ar‛an ⒙ar ⒔efu’ees; ⒎u’os‛ ⒒e‚le-‚ez, 19⑶ au’usztus ⑴ ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box 10, ⒊un’ar‛an-Amer‛can Counc‛l of Democracy; ⒎utman és ⒒e‚le üzenetváltása, 19⑶ jún‛us és ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑴6, ⒗n‛ted ⒊un’ar‛an ⒌ews of Amer‛ca; ⒏a’yarorszá’‛ menekültek mentésére vonatkozó memorandum, 19⑶ ápr‛l‛s és ⒒e‚le összefo’lalója a ma’yar zs‛dók érdekében ‛ndított akc‛ókról, 19⑶ júl‛us ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑵⑶, ⒊un’ary ⒐o. ; ⒒e‚le összefo’lalója az 19⑶ február ⑴-‛’ terjedő ‛dőszakról, ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑴ ⑴⑴⑴ fláthatatlan falak… ⒏‛vel a zs‛dónak ny‛lvánítottak számára a túlélés le’b‛ztosabb módja üldözteté- sük ‚elyszínének el‚a’yása volt, az 19⑶ tavasz‛ ma’yarorszá’‛ fordulatot követően erőteljes amer‛ka‛ propa’andakampány és a lélektan‛ ‚adv‛selés e’yéb eszköze‛nek alkalmazása mellett, a ⒊⒏⒊ célja‛ között szerepelt m‛nél több menekült le’ál‛s va’y ‛lle’ál‛s módon történő külöldre juttatása. ffim ezen a ponton a ⒊‛vatal számos ne‚ézsé’’el találta ma’át szembe. A ma’yarorszá’‛ mentőmunkát kompl‛káló tényezők e’y‛ke az E’yesült ffillamok és ⒏a’yarorszá’ között 19⑶1 decembere óta fennálló ‚ad‛állapot következménye volt, am‛ me’akadályozta, ‚o’y a ⒊⒏⒊ Budapesten ‚‛vatalos képv‛seletet létesítsen. Í’y kénytelen volt amer‛ka‛ és más ma’ánszervezetek, külöld‛ kormányok, a ⒐emzetköz‛ ⒘öröskereszt és a ⒘at‛kán kapcsolata‛nak, ‛lletve ‚ely‛ képv‛selő‛nek se’ítsé’ét ‛’énybe venn‛ terve‛ k‛v‛telezésében, s szándéka‛t csak ‛nd‛rekt módon és késedelmesen tudta érvényesíten‛. ⒔észben e problémák orvoslására érkezett Budapestre 19⑶⑶ júl‛usának elején ⒔aoul ⒙allenber’, ak‛ ‚‛vatalosan a svéd követsé’ munkatársaként, valójában a ⒊⒏⒊ t‛tkos me’bízottjaként kezdte me’ szol’álatát. ⒖ovább‛ ne‚ézsé’et okozott, ‚o’y a z‛ka‛ mentés ⒏a’yarorszá’ról a német bevonulást követően ’yakorlat‛la’ le‚etetlenné vált. Bár a ⒊⒏⒊ terve‛ között szerepelt az üldözöttek le’ál‛s k‛vándorlásának előmozdítása az E’yesült ffillamok és más orszá’ok vízumpol‛t‛kájának eny‚ítésével, az ‛dő előre‚aladtával ny‛lvánvalóvá vált, ‚o’y a német és ma’yar ‚atósá’ok a le’r‛tkább esetben (és akkor ‛s csak tetemes anya’‛ ellenszol’áltatás fejében) en’edélyez‛k, ‚o’y zs‛dók számukra létb‛ztonsá’ot jelentő orszá’ba utazzanak. A május közepétől teljes erővel folyó v‛dék‛ deportálásokról ⒙as‚‛n’tonba érkező ‚írek sz‛ntén arra sarkallták a ⒊‛vatalt, ‚o’y a csaknem leküzd‚etetlennek tűnő akadályok ellenére ‛s me’fontolja olyan törvénytelen akc‛ók támo’atását, melyek célja m‛nél több üldözöttnek a ⒏a’yarorszá’ot körülölelő lát‚atatlan, ám na’yon ‛s valós falakon túlra, majd b‛ztonsá’os területre juttatása volt. ⒊‛szen az en’edély nélkül távozók nem csupán e’y e’yszer‛, már önma’ában véve ‛s ‚alálos kockázatot jelentő ‚atársértésre vállalkoztak. ⒏‛vel ‚azánk mélyen a németek által me’szállt és ellenőrzött kont‛nens szívében feküdt, a menekülőknek a ma’yar ‚atár átlépését követően újra ellensé’es területeken kellett át‚aladn‛uk. ⒖ovábbá a ten’er‛ kjárattal nem rendelkező orszá’ból szökn‛ próbálók a lassú szárazöld‛ utak ‛’énybevételére kényszerültek, am‛ fokozta az elfo’ás veszélyét. Bár az ‛lle’ál‛s exodus me’‛ndulása nem a ⒏enekültü’y‛ ⒊‛vatal érdeme volt, a ⒊⒏⒊ jelentős – d‛plomác‛a‛ és anya’‛ – szerepet vállalt a korábban ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑴⑵ k‛épített öldalatt‛ csatornák ny‛tva tartásában azzal a szándékkal, ‚o’y felduzzassza a ⒏a’yarorszá’ot en’edély nélkül el‚a’yó és b‛ztonsá’os menedékre lelő zs‛dók számát. ⒏a’yarorszá’ról alapvetően ‚árom menekülést kínáló útvonal létezett: északon ⒕zlovák‛a, dél-nyu’aton ⒌u’oszláv‛a és dél-keleten ⒔omán‛a felé. ⒌elentősebb s‛kerrel az utóbb‛ kettő kecse’tetett, m‛vel Dél-⒑laszorszá’on, ‛lletve ⒖örökorszá’on át le‚etsé’esnek tűnt a menekültek ⒒aleszt‛nába va’y más, szövetsé’es ellenőrzés alatt álló (például ar‛ka‛) területre juttatása. ⒗’yanakkor a ⒕zlovák‛ába vezető kjárat zsákutcának b‛zonyult, mert onnan a b‛ztonsá’ot jelentő semle’es orszá’ok elérése ’yakorlat‛la’ le‚etetlen volt. Ennek ellenére ⒔oswell D. ⒏cClelland, a ⒊⒏⒊ svájc‛ képv‛selője felvette a kapcsolatot a cse‚szlovák ellenállás‛ moz’alommal, am‛ anya’‛ támo’atás fejében ‚ajlandó volt se’édkezn‛ a ma’yar menekültek ⒕zlovák‛ába juttatásában. ⒏cClelland 10 000 dollárt utalt át a moz’alom svájc‛ számlájára, de nem tudn‛, ‚o’y ‚ány ma’yar zs‛dó életét mentette me’ ez a me’állapodás. ⒘alószínűle’ nem sokukét. ⒔áadásul a zs‛dóellenessé’ újabb fellán’olása következtében 19⑶⑶ októberétől több korább‛ menekült kockázatosabbnak találta ⒕zlovák‛ában maradn‛, semm‛nt me’kíséreln‛ a v‛sszajutást ⒏a’yarorszá’ra.⑵ A két délre vezető útvonal közül kezdetben a ju’oszláv tűnt célravezetőbbnek, m‛vel a ⒏a’yarorszá’’al ‚atáros ré’‛ó ⒌osz‛p ⒖‛to part‛zánja‛nak ellenőrzése alatt állt, ak‛k a Dél-⒑laszorszá’ban 19⑶⑵ nyara óta jelenlévő ⒕zövetsé’es csapatokkal e’yüttműködve már korábban ‛s se’ítették a menekülteket az Adr‛a‛-ten’eren át b‛ztonsá’ba jutn‛. 19⑶ ápr‛l‛s elején ⒎eonard E. Ackermann, a ⒏ed‛terrán-térsé’ben székelő ⒊⒏⒊ dele’átus ‛s tudósított a ⒖‛to e’ysé’e‛vel való kooperác‛óban rejlő le‚etősé’ekről, de rámutatott, ‚o’y a menekültek szállítására alkalmas ‚ajók, ellátmány és pénz ‚‛ánya na’yban ‚átráltatja a mentőmunkát (⒙yman 198⑶: ⑴⑴7-⑴⑴8). ⒘álaszul a ⒊‛vatal ⑷0 000 dollárt bocsátott a Bar‛ban felállított menekültekkel fo’lalkozó b‛zottsá’ rendelkezésére, ‛’az az össze’ fel‚asználását – „vallásra és nemzet‛sé’re való tek‛ntet nélkül” – nem korlátozta a ⒏a’yarorszá’ról érkezők me’se’ítésére.⑶ ⒏ájus elején Ackermann kedvezőtlen fejleményekről adott ‚írt. ⒎étesítménye‛nek túlter‚eltsé’ére ‚‛vatkozva a szövetsé’es főparancsnoksá’ (All‛ed ⒈orce ⒊eadquarters) a ⑵ History of the War Refugee Board, köt. 16⑶–16 o. ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box 110; ⒏cClelland a ⒊⒏⒊‚oz, #6619, 19⑶ október ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑵⑶, ⒐o. ⑶ Ackermann a ⒊⒏⒊-‚oz, #117⑵, 19⑶ ápr‛l‛s ⒈D⒔⒎ ⒏D Book 719, 7 o.; ⒖áv‛rat ⒙‛lson követ‚ez Al’írba (⒊⒏⒊-tól Ackermann részére), 19⑶ május ⒈D⒔⒎ ⒏D Book 7⑴7, ⑴⑴ o. ⑴⑴⑶ fláthatatlan falak… menekültek ⒌u’oszláv‛ából ⒑laszorszá’ba szállításának korlátozására utasított. A ⒊⒏⒊ közbenjárására ⒔oosevelt elnöknek u’yan s‛került elérn‛ a parancs v‛sszavonását, a ma’yar zs‛dók számának u’rásszerű növekedése mé’sem következett be. Elsősorban azért nem, mert az aktív part‛zántevékenysé’ m‛att‛ sz‛’orú német ellenőrzés a ju’oszláv– ma’yar ‚atáron sz‛nte teljesen le‚etetlenné tette az ‛lle’ál‛s moz’ásokat. Bár e’y ma’yarorszá’‛ forrás szer‛nt 19⑶⑶ nyarán 7000 zs‛dó eljutott a part‛zánok uralta területre, az ‛nformác‛ót nem tudták me’erősíten‛, és valószínű, ‚o’y a tényle’es szám jóval alacsonyabb volt.⑷ A ‚elyzet me’változtatása érdekében vette fel a kapcsolatot ⒌o‚n ⒒e‚le ‚elyettese ⒉abr‛el ⒖. ⒍erekessel, e’y ⒐ew ⒛orkban, az ⒗⒕A ⒒ol‛t‛ka‛ ⒖anácsadójának ‚‛vatalában dol’ozó ma’yar származású t‛zedessel, ak‛től javaslatokat kért a mentés ‚atékonysá’ának fokozására. ⒘álaszában ⒍erekes többek között arra ‚ívta fel a ’yelmet, ‚o’y a szökés‛ akc‛ók során t‛tokban ‛’énybe le‚etne venn‛ duna‛ ‚ajósok és a Budapest– ⒏o‚ács vasútvonal dol’ozó‛nak a se’ítsé’ét.6 ⒏‛nden valószínűsé’ szer‛nt ez a jún‛us‛ elképzelés szol’áltatta az alapját annak a né‚ány ‚éttel később, a ⒊⒏⒊ által ⒙allenber’nek küldött utasításnak, am‛nek értelmében ⒙as‚‛n’ton t‛tkos me’bízottja le‚etősé’et kapott, ‚o’y célja‛ me’valósításá‚oz „‚‛vatalos” (le’ál‛s) és „nem ‚‛vatalos” (‛lle’ál‛s) eszközöket ‛s ‛’énybe ve’yen. Ez utóbb‛ kate’ór‛ában például fel‚atalmazást nyert arra, ‚o’y „kommun‛sta csatornákon” keresztül duna‛ ‚ajósokat és a Budapest– ⒏o‚ács vonalon szol’álatot teljesítő vasutasokat környékezzen me’, ‚o’y se’édkezzenek az üldözötteknek az orszá’‚atáron túlra juttatásában. Arra ‛s jo’osítványa volt, ‚o’y a me’’yőzés‚ez kenőpénzt ‚asználjon, va’y a ‚áború után‛ kedvező me’ítélés í’éretével kecse’tesse az ér‛ntetteket. A ⒊⒏⒊ a vállalkozást anya’‛la’ ‛s támo’atta: ⑷0 000 dollárt utalt át ⒋ver C. ⒑lsennek, svédorszá’‛ me’bízottjának, ⒙allenber’ ‚asználatára és leszö’ezte, ‚o’y ezen össze’en felül ‛s számít‚at a svéd ⒙as‚‛n’ton se’ítsé’ére.7 ffim a terv valószínűle’ nem real‛zálódott, s ‛dőközben a ⒔omán‛án át ‚úzódó menekülés‛ útvonal került előtérbe. Am‛kor a ⒊⒏⒊ munkatársa‛ az ‛lle’ál‛s mentés le‚etősé’e‛t latol’atták, első p‛llantásra a dél-kelet‛ ‛ránytól vártak szerényebb eredményeket, ‚‛szen ⒔omán‛a a német ⑷ ⒍erekes ⒎esser‚ez, 19⑶ jún‛us ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑵6, ⒊un’ary ⒐o. ⒙yman, 198⑶: ⑴⑴8-⑴⑴ ; Ackermann memoranduma ⒏urp‚y követ részére, 19⑶ Ackermann ⒒e‚le-‚ez, 19⑶ május ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box 1, ⒎eonard E. Ackermann. 7 ⒊⒏⒊ ⒌o‚nson‚oz és ⒑lsen‚ez, #1⑵⑷⑵, 19⑶ júl‛us ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑵⑶, ⒐o. 6 május és ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑴⑷ érdekszférá‚oz tartozott, s ezért a ⒏a’yarorszá’ról érkező zs‛dók már 19⑶ márc‛us 19-ét me’előzően ‛s jelentős ne‚ézsé’ekre számít‚attak a ‚atárátlépés és az orszá’on való át‚aladás folyamán. ⒘‛szont éppen a német befolyás m‛att ‚‛ányzó fe’yveres ellenállás következtében a ma’yar–román ‚atárt a ju’oszlávnál kevésbé őr‛zték. Ez a körülmény me’könnyítette az ‛lle’ál‛s ‚atárátlépők dol’át, ak‛k sok esetben – a ⒊⒏⒊ által ‛s támo’atandó – ‛jú c‛on‛sta p‛onírok, a ‚alucok se’ítsé’ét vették ‛’énybe a me’szállást me’előző és az azt követő ‛dőkben e’yaránt (Co‚en 1986: 81-88, 91-9 ). ⒘é’ül az a körülmény ‛s a dél-kelet‛ ‛rányú mentés fokozása mellett szólt, ‚o’y – Bul’ár‛a ér‛ntésével va’y közvetlenül a ⒈ekete-ten’eren és ⒖örökorszá’on, ‛lletve ⒕zír‛án át – ⒔omán‛a területén keresztül vezetett a le’röv‛debb út ⒏a’yarorszá’ról a ⒕zentöldre, a‚ová a menekülők többsé’e le’‛nkább szeretett volna eljutn‛. ⒏‛ndez természetesen korántsem jelent‛, ‚o’y könnyű dol’a lett volna a menekültek folyamatos ‚aladásán fáradozóknak. ⒋ra A. ⒊‛rsc‚mann, a ⒊⒏⒊ ankara‛ képv‛selője – ak‛ ⒖örökorszá’ot e’y a „Balkánra nyíló ablakként” jellemezte, s feladatának azt tek‛ntette, ‚o’y me’próbáljon ebből „az ablakból ajtót cs‛náln‛”8 – kulcsszerepet játszott ezen útvonal ny‛tva tartásában (⒙yman 198⑶: ⑴ ). Célja me’valósításá‚oz azonban b‛ztosítan‛a kellett a ma’yar, román, bol’ár, török és br‛t szervek jó‛ndulatát, mert a számba jö‚ető (le’ál‛s és ‛lle’ál‛s) em‛’ránsok csak í’y jut‚attak ‚ozzá a szüksé’es belépés‛, k‛lépés‛ és tranz‛t vízumok‚oz, paleszt‛n bevándorlás‛ en’edélyek‚ez és közlekedés‛ eszközök‚öz. Erőfeszítése‛ ellenére a le’több ma’yar a fent‛ dokumentumok nélkül érkezett, s ekkor ‛smét ⒊‛rsc‚mann (távollétében ped‛’ ⒎aurence A. ⒕te‛n‚ardt amer‛ka‛ na’ykövet) közbenjárására volt szüksé’ az ‛lletékes ‚atósá’ok me’’yőzésé‚ez, ‚o’y azok ‚‛ányában ‛s en’edélyezzék a tovább‚aladásukat. ⒍ompl‛kálta a ‚elyzetet, ‚o’y a bol’ár szervek mé’ 19⑶⑵ tavaszán me’t‛ltották, ‚o’y zs‛dók el‚a’yják az orszá’ot va’y átutazzanak rajta. ⒏‛vel ⒖örökorszá’ba az e’yetlen szárazöld‛ útvonal ⒏a’yarorszá’ról és ⒔omán‛ából Bul’ár‛án át vezetett, a vízumk‛adás me’ta’adása ⒕zó a részéről azt jelentette, ‚o’y a mentés a román és török területek között csak víz‛ úton bonyolód‚atott. ⒍evés volt azonban az ‛lyen típusú feladatra alkalmas víz‛ jármű, s ne‚éz volt számukra szabad ‚ajózást b‛ztosítan‛, különösen a német ‚atósá’ok részéről. A ⒊⒏⒊ ezért terveket szőtt román, bol’ár, török, portu’ál és svéd ‚ajók bérlésére va’y vásárlására és az an’ol–amer‛ka‛ ‚ajópark ‚asználatára (⒙yman 1990: ⑶ , 8⑵-8 , 8 A szerző fordítása. ⑴⑴6 fláthatatlan falak… 9 ,1 ). A tár’yalások ez ‛rányban már a ⒊‛vatal me’alakulása előtt, 19⑶⑵ vé’én me’‛ndultak, de az első áttörés 19⑶⑶ késő márc‛usá‛’ váratott ma’ára, am‛kor ‛s ‚árom bol’ár zászló alatt k‛futó k‛sméretű ‚ajó (⒕⒕ ⒏‛lca, ⒕⒕ ⒏ar‛tza, ⒕⒕ Bellac‛tta) látott munká‚oz.9 ⒏‛ndazoknak, ak‛k a ne‚ézsé’ek ellenére mé’‛s eljutottak ⒖örökorszá’ba, átutazó vízumra volt szüksé’ük és ennek előfeltételeként en’edélyre, ‚o’y belép‚essenek ⒒aleszt‛nába. ⒏‛vel ez utóbb‛ br‛t mandátumterület volt, ⒐a’y-Br‛tann‛a pol‛t‛kája na’yban befolyásolta a menekültek sorsát. A br‛t kormány 19⑵9 májusában bocsátotta k‛ azt a dokumentumot (⒙‚‛te ⒒aper), am‛ben 7⑷ 000 zs‛dó bevándorló bebocsátására adott en’edélyt az 19⑶0–19⑶⑶ között‛ per‛ódusban. ⒍özéjük tartoztak a ⒔omán‛ában, Bul’ár‛ában és ⒏a’yarorszá’on érvényes bevándorló vízummal rendelkező személyek és a már ⒒aleszt‛nában élők rokona‛. ⒏ajd 19⑶⑴-ben e’y ‚armad‛k kate’ór‛át ‛s létre‚oztak ⑶⑷00 ’yerek és ⑷00 felnőtt számára az említett orszá’okból. Ebből a ma’yarok részesedése (⒕zlovák‛ával e’yütt) 900 ’yermek és 100 felnőtt volt (⒖‚e Avalon ⒒roject; ⒙yman 1990: 7 ). ffim 19⑶⑶ tavaszán al‛’ né‚ány ma’yar zs‛dónak s‛került ezt a menekülés‛ utat választva b‛ztonsá’ba jutn‛, s a ‚elyzet jún‛usban sem változott számottevően. ⒐em k‛s mértékben ⒊‛rsc‚mann munkájának és a ⒊⒏⒊ anya’‛ támo’atásának volt köszön‚ető, ‚o’y az ún. ⒊ort‚y-ajánlat publ‛kálását követően a román és török ‚atósá’ok ma’atartásában poz‛tív ‛rányú változások mutatkoztak. ⒊ort‚y ⒏‛klós kormányzó júl‛us 7-én először me’parancsolta a zs‛dók külöldre szállításának, azaz a deportálásoknak a felü’’esztését, majd 18-án ny‛lvánossá’ra ‚ozta, ‚o’y en’edélyez‛ b‛zonyos me’‚atározott kate’ór‛ákba tartozó zs‛dók k‛vándorlását. A ⒊ort‚y-ajánlat néven ‛smertté vált kezdeményezés ér‛ntettje‛ svéd nemzet‛sé’űek, ‛lletve ⒕védorszá’’al szoros rokon‛ va’y üzlet‛ kapcsolatban állók, paleszt‛n bevándorlás‛ vízummal rendelkezők és tíz évesnél atalabb ’yermekek voltak. Ú’y tűnt ezrek távozása előtt nyíl‛k me’ az út, mé’ped‛’ kormányzat‛ jóvá‚a’yással, sőt német belee’yezéssel, de a le’ál‛s k‛vándorlás előse’ítésére szőtt tervek mé’sem valósultak me’.10 Bár a nyár elej‛ töme’es deportálások nem ‛ndultak újra, a ma’yarorszá’‛ ‚elyzet továbbra ‛s feszült maradt, 9 ⒒e‚le ⒏or’ent‚au-‚oz, 19⑶ május ⒈D⒔⒎ ⒏D Book 7⑴7, 10 o. „A ⒏a’yar ⒍ormány zs‛dókkal kapcsolatos ‛ntézkedése‛nek jelen állása a következő”, Budapest, 19⑶ júl‛us ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑵6, ⒐o. ; Bern‛ Amer‛ka‛ ⒍övetsé’ a ⒍ülü’ym‛n‛sztér‛umnak, #⑶60⑶, 19⑶ júl‛us ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑵⑶, ⒐o. 10 ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑴7 és k‛sebb transzportok németek által‛, önkényes, ma’yar belee’yezést nélkülöző k‛szállításáról továbbra ‛s érkeztek ‚írek (⒙allenber’ 199⑷: ⑴⑶0., ⑴⑶8). Ez a b‛zonytalan lé’kör ‚ozzájárult az ‛lle’ál‛s ‚atárátlépők számának növekedésé‚ez a ⒊ort‚y-ajánlat közzétételét követő ‛dőszakban.11 A szökevények dol’át me’könnyítendő, a ⒊⒏⒊ nyomást ’yakorolt a román és török ‚atósá’okra. ⒊‛rsc‚mann júl‛usban és au’usztusban két ízben folytatott me’beszélést az ankara‛ román követtel, ak‛ í’éretet tett rá, ‚o’y orszá’a b‛ztosítan‛ fo’ja a szüksé’es be- és k‛lépés‛, ‛lletve tartózkodás‛ en’edélyeket a ma’yar menekültek számára. ⒕őt a bukarest‛ kormány t‛tokban utasította a ‚atárvédő szerveket, ‚o’y se’ítsék a ⒏a’yarorszá’ról érkező zs‛dók bejutását az orszá’ba, annak ellenére, ‚o’y német nyo- másra tűzparancs volt érvényben a ‚atársértőkkel szemben.1⑴ ⒊‛rsc‚mann s‛kerrel járt a török ‚atósá’oknál ‛s, m‛nek eredményeképpen au’usztus közepén ⒖örökorszá’ budapest‛ me’bízottja a vízumk‛bocsátás feltétele‛nek eny‚ítésére kapott fel‚atalmazást, s ‚asonló utasítás érkezett a ⒔omán‛ában és Bul’ár‛ában székelő török konzulátusokra ‛s.1⑵ ⒘é’ül au’usztus ⑴⑵-án ⒙as‚‛n’ton arra utasította ⒊‛rsc‚mannt, ‚o’y a ⒏a’yarorszá’ról érkező zs‛dók belépésének en’edélyezéséért a bol’ár kormánynál ‛s vesse latba a tek‛ntélyét, ám u’yanezen a napon ⒔omán‛a átállt a ⒕zövetsé’esek oldalára. Ez a fordulat fel’yorsította a Balkánon folyó ‚adműveleteket és ‚amarosan le‚etetlenné tette az ottan‛ mentőakc‛ókat (⒈ore‛’n ⒔elat‛ons of t‚e ⒗n‛ted ⒕tates, 11⑵ ). Az ‛lle’ál‛s mentés komplex‛tása és t‛tkossá’a me’akadályozza, ‚o’y pontos adatokat közöljünk a ⒊⒏⒊ se’ítsé’ével b‛ztonsá’ba juttatott ma’yar zs‛dók számáról. E’y ⒕vájcban, ⒔oswell ⒏cClelland által 19⑶⑶ vé’én készített összefo’laló szer‛nt a ⒊‛vatal jelentős össze’eket fordított a ⒏a’yarorszá’on üldözöttek szökésének előmozdítására: bújtatásukra, élelmezésükre, közlekedtetésükre, ‚am‛s papírok beszerzésére. Becslése szer‛nt ennek köszön‚etően ⑴000 fő jutott át ⒔omán‛ába, ⑴⑷0 személy ⒕zlovák‛ába és ⑷00 fő ⒌u’oszláv‛ába.1⑶ ⒊erbert ⒍atzk‛, ak‛ ⒊‛rsc‚mann október‛ távozását követően lett az új törökorszá’‛ ⒊⒏⒊ képv‛selő, e’y ‚asonló beszámolóban k‛záróla’ a ⒔omán‛a ‛rányában k‛v‛telezett akc‛ók eredménye‛ről közölt adatokat. Eszer‛nt az 19⑶⑶-es 11 1⑴ ⒐o. 1⑵ History of the War Refugee Board, köt. 16 o. ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box 1 ⒙yman, 1990: 1⑴⑵-1⑴ ; ⒊⒏⒊ üzenete ⒑lsen‚ez, #1⑷0⑵, 19⑶ júl‛us ⑴ ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑵⑶, Ankara‛ Amer‛ka‛ ⒍övetsé’ és a ⒍ülü’ym‛n‛sztér‛um üzenetváltása, #1⑷1⑶, 19⑶ au’usztus és #7⑷⑴, 19⑶ au’usztus ⑴ ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B, Box ⑵⑶, ⒐o. 1⑶ ⒒e‚le összefo’lalója az 19⑶ december ⑴⑷-⑵0. között‛ ‛dőszakra vonatkozóan, ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑴ ⑴⑴8 fláthatatlan falak… esztendő folyamán összesen 6⑷⑴7 ember ‚aladt át ⒖örökorszá’ területén úton ⒒aleszt‛nába, ak‛k közül „16⑵ ⒏a’yarorszá’ról érkezett, ⑷⑵9 ⒉örö’orszá’ból, 1⑵9⑴ Bul’ár‛ából és ⑶⑶⑵⑵ ⒔omán‛ából, mely utóbb‛ak na’y része len’yel, szlovák, rutén és ma’yar menekült volt, ak‛k korábban szöktek ⒔omán‛ába.”1⑷ ffim a – sok esetben pontatlan va’y ne‚ezen értelmez‚ető – stat‛szt‛káktól ü’’etlenül e’y tény leszö’ez‚ető: ‚abár a öldalatt‛ akc‛ók ezrek számára b‛ztosítottak le‚etősé’et a menekülésre ⒏a’yarorszá’ról, ez a szám aprócska töredéke volt az 19⑶⑶-ben életveszélynek k‛tett több m‛nt 760 000 fős ma’yar zs‛dósá’nak. Összessé’ében közel ⑷60 000 ma’yar zs‛dó vesztette életét a másod‛k v‛lá’‚áború folyamán, közülük 60 000-en a német me’szállás előtt‛ ‛dőszakban, am‛ félm‛ll‛ósra tesz‛ a ⒏enekültü’y‛ ⒊‛vatal fennállása alatt‛ vesztesé’et. Ez a szám akkor ‛s ‛szonytató, ‚a ’yelembe vesszük, ‚o’y s‛kertelenek maradtak a közössé’ teljes me’semm‛sítését célzó törekvések, és körülbelül ⑵00 000 ma’yar túlélte a vészkorszak pusztítása‛t (Bra‚am ⑴010: ⑶ , ⑶ ). ⒐é‚ány ezren az életben maradtak közül olyan erőfeszítéseknek köszön‚ették az életüket, melyeket az 19⑶⑶-ben r‛ssen alakult amer‛ka‛ kormányü’ynöksé’ támo’atott. ⒏‛közben az akc‛ók tényle’es k‛v‛telezésének veszélyét és az üldözöttek orszá’‚atárokon túlra juttatásának kockázatát más szervezetek ta’ja‛ vállalták, s‛kerük‚öz na’yban ‚ozzájárult a ⒊⒏⒊, am‛ anya’‛la’ támo’atta a ‚am‛s papírok beszerzését, ‚atárőrök me’veszte’etését, a menekültek ellátását; me’’yőzte az ‛lletékes ‚atósá’okat, ‚o’y le’yenek elnézőek az ‛lle’ál‛san érkezőkkel szemben; belépés‛ és át‚aladás‛ en’edélyeket, valam‛nt közlekedés‛ eszközöket b‛ztosított az újonnan érkezettek számára; va’y e’yszerűen az érdekelt felek között‛ közvetítéssel se’ítette a mentőmunkát. A ⒖almud írása szer‛nt „Ak‛ e’y életet ment me’, e’y e’ész v‛lá’ot ment me’.” Ezzel a mércével mérve az amer‛ka‛ ⒊áborús ⒏enekültü’y‛ ⒊‛vatal teljesítménye a ma’yar ‚olokauszt ‛dején szerénynek semm‛képp sem mond‚ató. 1⑷ ⒑ Dwyer összefo’lalója az 19⑶ A szerző fordítása. január ⑴⑴–⑴ között‛ ‛dőszakra vonatkozóan, ⒈D⒔⒎ ⒙⒔B Box ⑴ ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑴9 nrodalom Levéltári források ffiorgenthau Diaries. ⒈rankl‛n D. ⒔oosevelt ⒎‛brary, ⒊yde ⒒ark, ⒐ew ⒛ork (⒗⒕A). Records of the War Refugee Board. ⒈rankl‛n D. ⒔oosevelt ⒎‛brary, ⒊yde ⒒ark, ⒐ew ⒛ork (⒗⒕A). Szakirodalom Bra‚am, ⒔. ⒎. ⑴0 ⒏a’yar, német és zs‛dó számítások és elszámítások a ‚olokauszt utolsó szakaszában. ffiúlt és Jövő Bra‚am, ⒔. ⒎. 199 szám. ⑶⑴-⑶ The Politics of Genocide. The Holocaust in Hungary. ⒐ew ⒛ork: Columb‛a ⒗⒒. Co‚en, A. 198 The Halutz Resistance in Hungary, 1942-1944. ⒐ew ⒛ork: Columb‛a ⒗⒒. The Avalon Project. British White Paper of 1939. ‚ttp://avalon.law.yale.edu/⑴0t‚_century/brw‚19⑵ asp; letöltés: ⑴0 0 ⑴ ⒗n‛ted ⒕tates Department of ⒕tate. 196 ⒕tates. Diplomatic Papers, 1944. ⒘ol. ⒈ore‛’n ⒔elat‛ons of t‚e ⒗n‛ted ⒉eneral. ⒙as‚‛n’ton, D.C.: ⒗.⒕. ⒉overnment ⒒r‛nt‛n’ ⒑ ce. ⒗.⒕. ⒙ar ⒔efu’ee Board. 19⑶ Final Summary Report of the Executive Director, War Refugee Board. ⒙as‚‛n’ton, D.C.: ⒗.⒕. ⒉overnment ⒒r‛nt‛n’ ⒑ ce. ⒙allenber’, ⒔. 199 fletters and Dispatches 1924-1944. ⒐ew ⒛ork: Ar- cade. ⒙yman, D.⒕. (ed.) 1990. Amer‛ca and t‚e ⒊olocaust. A Thirteen-Volume Set Documenting the Editor’s Book The Abandonment of the Jews. köt. ⒙ar ⒔efu’ee Board. Bas‛c ⒔escue ⒑perat‛ons. ⒐ew ⒛ork: ⒉arland. ⑴⑵0 fláthatatlan falak… ⒙yman, D.⒕. 198 The Abandonment of the Jews. America and the Ho- locaust, 1941–1945. ⒐ew ⒛ork: ⒒ant‚eon. ⒔ z ⒉á f totalitárius rendszerek és a társadalmi tér választóvonalai ⒊a a ’eo’ráfus nem vesz‛ ’yelembe az ‛dőt, m‛nt d‛menz‛ót, a történész ped‛’ ‚asonlatosan me’feledkez‛k a térről, amelyben a történet‛ folyamatok lezajlanak, akkor m‛ndketten csak részle’es me’állapítások‛’ jut‚atnak el kutatása‛k során. A társadalm‛ tér konkrét ‚ely- és ‛dőkoord‛náták között‛ v‛zs’álata le‚etősé’et ad a társadalomtörténész számára új nézőpontok k‛választására, a v‛zs’ált téma újabb szempontú me’közelítésére. ⒏e’ítélésem szer‛nt a ⒚⒚. század‛ total‛tár‛us rendszerek társadalmat átformáló törekvése‛nek, ‚atalm‛ ’yakorlatának elemzésénél ‛s ‚oz‚at r‛ss eredményeket a társadalm‛ térben, m‛nt keretben elvé’zett v‛zs’álat. ⒐em a ‚atalom társadalomszerkezetre, életmódra, v‛selkedésre, mental‛tásra ’yakorolt ‚atását törekszem bemutatn‛ ebben a tanulmányban, ‚anem azokat a tér‚asználat‛ szokásokat, takt‛kákat és man‛pulác‛ós tec‚n‛kákat értelmezem, melyek a total‛tár‛us rendszerek k‛építésekor, működtetésekor adottak voltak. (⒉yán‛ 199 ) A társadalm‛ tér fo’almát el‚atárolom a természet‛ tértől, am‛ az ember‛ tevékenysé’től ü’’etlenül létező, az ember‛ tevékenysé’ által ‛s formált z‛ka‛ környezet, ‛lletve a természetöldrajz‛ tértől, am‛ előbb‛nek az emberek által érzékel‚ető öld‛ léptékű része. A társadalm‛ tér az e’yének cselekvésének keretfeltétele, tár’ya és eredménye e’yszerre. Ez a keret, azaz az adott p‛llanatban létező térbel‛ szerkezet me’‚atározza az ember‛ cselekvések z‛ka‛ le‚etősé’e‛t, ösztönzőle’ és korlátozóla’ ‚at e’yszerre. „A társadalm‛ tér u’yanakkor eredménye ‛s a cselekedetnek, mert társadalm‛ tér ott létez‛k, a‚ol ember‛ cselekvés van. Az ember‛ cselekvés szféráján kívül‛ természet‛ tér nem létez‛k társadalm‛ térként, le’feljebb potenc‛ál‛s társadalm‛ ⑴⑵⑴ A totalitárius rendszerek és a társadalmi tér választóvonalai térként le‚et számon tartan‛.” (Dusek ⑴00⑶: ) A történettudomány‛ közelítés a tár- sadalm‛ térnél elsődle’esen a ma’án- és közszféra v‛szonyára ’yel, mert ezen két szféra e’ymás‚oz való kapcsolódása tükröz‛ e’y adott kor társadalm‛ tér‚asználatát. A középkor‛ városokban nem különült el élesen a ma’án- és a közélet, ez a tér‚asználatban ‛s me’mutatkozott. A ⒚⒋⒚. században Európában u’yanakkor lejátszódott ezen két szféra z‛ka‛ elkülönülése, í’y létrejöttek a ny‛lvános teret és ma’ánteret (ott‚onokat) elválasztó ‚atárvonalak. A szoc‛ab‛l‛tás, a társas ér‛ntkezés e’yre ‛nkább k‛szorult a ny‛lvánossá’ból és a ma’ánélettel sz‛non‛m fo’alommá vált, az ott‚on, a család életterébe szorult v‛ssza. A ny‛lvános térben a kötetlen társas v‛selkedés elutasítottá, nem me’en’edetté, t‛ltottá vált, a ny‛lvánossá’ terében az önme’tartóztatás, a fe’yelem, azaz a pol’ár‛ v‛selkedés normá‛ váltak ‛rányadóvá. (⒉yán‛ 199⑶: 10⑷ ) A ⒚⒋⒚. század másod‛k felében és a századfordulón a ma’án- és közélet ‛lyetén szétválását a na’yváros‛ tér követte szerkezetében és küllemében e’yaránt. ⒏arkáns me’különböztető külső je’yeket öltöttek ma’ukra a középületek és a lakó‚ázak, amelyek térbel‛le’ ‛s elkülönültek e’ymástól. A városok z‛ka‛ átalakulása a korább‛ utca‛ ny‛lvánossá’ színtere‛t v‛sszaszorította, me’szüntette, de u’yanakkor ‚elyükre új színtereket, köztereket teremtett. A köztér fo’almát ⒉yán‛ ⒉ábor értelmezésében ne’atív állításokkal ‚atároz‚atjuk me’ a le’v‛lá’osabban. Ezt a szférát azok a t‛ltások ‚atárolták, amelyek „a köztér ‚elyes, elvárt ‚asználatát szabályozták.” (⒉yán‛ 199⑶: 10⑷ ) Az említett szerző ⒔akovszky ⒋ván nyomán a szűkebb értelemben vett közterek né’y típusáról írt. A fórumot, a p‛acteret, a for’alm‛ teret és a sétateret va’y ny‛lvános parkot le‚et markánsan elkülöníten‛. ⒊o’y témánk‚oz közelítsünk, feltesszük a kérdést: ‚o’yan v‛szonyultak a total‛tár‛us moz’almak, majd ‚atalm‛ rendszerek a ny‛lvános tér‚ez, a köztér‚ez? Az utcák, terek, parkok nyíltan pol‛t‛ka‛ célra történő ‛’énybe vétele, esetenként k‛sajátítása, a ny‛lvános tér pol‛t‛ka‛ színpaddá lénye’ítése az ‛par‛ társadalmakban a munkásmoz’alom k‛bontakozásával valósult me’. Ele‛nte a munkássá’ közössé’‛ életének színtere‛t, a korcsmákat és vendé’lőket ‚asználta fel rendezvénye‛‚ez. A moz’alom töme’essé válásától fo’va – például a választójo’‛ küzdelem ‛dejétől – már ‛’ényelte a város‛ közteret. Az első v‛lá’‚áborút követő forradalm‛ me’mozdulásoknál, de azt me’előzően a ‚áborúellenes demonstrác‛óknál ‛s a ny‛lvános tér b‛rtokba vétele játszódott le a ’yűlések, töme’rendezvények lebonyolításakor. A ro’yadozó cár‛ b‛rodalom ellen 1916-tól állandósuló sztrájkok, tüntetések na’y utca‛ me’mozdulások‚oz, töme’akc‛ók‚oz vezettek. ffillandósult a kérdés: k‛, azaz mely‛k pol‛t‛ka‛ szervezet uralja az utcát? ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑵⑵ A folyamatos tüntetések torkolltak vé’ül az 1917-es február‛ forradalomba. A kettős ‚atalom ‛dőszakában a különböző pártszíneket ma’ukra öltő szovjetek ‛’yekeztek kezükben tartan‛ az utcát, ‚o’y nyomást ’yakoroljanak az ⒋de‛’lenes ⒍ormányokra. A békés pol‛t‛ka‛ átmenet reményében a bolsev‛kok u’yancsak ‚atározott utca‛ akc‛ótól remélték – például júl‛us ⑶-én – a kormány bukását. ⒍ísérletük kudarcot szenvedett, a kettős ‚atalom állapotát a ‚atározottan fellépő kormányzat me’szüntette, a bolsev‛k pártot ‛lle’al‛tásba kényszerítette. A bolsev‛kok október‛ ‚atalomra kerülésük után, majd az ‛ntervenc‛ó és a pol’ár‚áború ‚ónapja‛ban folyamatosan a moz’ósítás eszközeként ‚asználták az utcákat, tereket, a na’y töme’’yűlések állandósult színtere‛t. A szélsősé’es rad‛kál‛s jobboldal‛ ‛deoló’‛ák je’yében szerveződő moz’almak ‛s ráéreztek a modern ‚atalm‛ nyomás’yakorlás ny‛lvános terek‚ez kapcsolódó módozata‛ra. Ennek példája az olasz fas‛szta fekete‛n’esek róma‛ menetelése 19⑴⑴ októberének vé’én. ⒊‛tler ma’a ‛s pol‛t‛ka‛ pályája kezdetétől tudatosan kezdte ‚asználta a ny‛lvános teret, m‛ndaközben me’teremtve azt a sajátos l‛tur’‛át, díszletet, am‛ azután többek között a nürnber’‛ pártrendezvények elválaszt‚atatlan részévé vált. Az ⒕A ro‚amoszta’a‛nak utca‛ menetelése, randalírozása az ⒐⒕DA⒒ köztér‛ jelenlétének ny‛tányát jelentette. A nác‛zmus ‚atalomra kerülése után a társadalm‛ tér sz‛sztemat‛kus b‛rtokba vétele következett. A total‛tár‛us rendszerek k‛építésére törekvő pol‛t‛ka‛ erők számára ‚atalomra kerülésük után a társadalm‛ tér folyamatos ellenőrzése volt az e’y‛k fontos me’oldandó feladat. A b‛rtokba vételt kezdetben sz‛mbol‛kusan valósították me’ a moz’alom és a párt jelképe‛nek közterekre ‚elyezésével. A következő sz‛mbol‛kus tett az utcanevek me’változtatása, valam‛nt a ‚atalomra került ‛deoló’‛ával összebékít‚etetlen pol‛t‛ka‛ tartalmat ‚ordozó köztér‛ szobrok ledöntése, eltávolítása volt. Azután következ‚etett az u’yancsak ‛deoló’‛ák által me’‚atározott, sajátos vonásokat ‚ordozó városrendezés, átépítés. A me’valósítás során esztét‛ka‛-pol‛t‛ka‛ értéket nyertek a na’y méretek, amelyek az e’yén törpesé’ét és a b‛rodalom m‛nden‚atósá’át, örökkévalósá’át e’yszerre ‚‛rdették. Az építészet ’rand‛ózus feladata lett, ‚o’y a kult‛kus emlékművekkel, a ’‛’ant‛kus középületekkel a total‛tár‛us eszmerendszereket a társadalm‛ térbe maradandóan beá’yazzák. „⒏‛ért m‛nd‛’ a le’na’yobbat? – tette fel a kérdést ma’a a ⒈ü‚rer. – Ezt azért teszem, ‚o’y az e’yszerű németnek v‛sszaadjam az öntudatát. ⒊o’y száz ‚elyen ‛s mond‚assam az e’yszerű embernek: e’yáltalán nem va’yunk alábbvalóak, sőt: m‛nden más néppel abszolút e’yenran’úak va’yunk.” (⒐émet‚ ⑴01⑴: , Berend ⑴⑵⑶ A totalitárius rendszerek és a társadalmi tér választóvonalai ⒖. 1987: ⑶⑵ ) A ⒊armad‛k B‛rodalom vezére a másod‛k v‛lá’‚áború alatt ‛s ’yakran elmélkedett a v‛lá’b‛rodalom fővárosává váló Berl‛nről: „A rútat eltüntetjük Berl‛nből, az ped‛’, am‛t most fo’ kapn‛, a teljessé’e lesz m‛ndannak, am‛t e’yáltalán kap‚at a ma‛ eszközökkel. Ak‛ belép a B‛rodalm‛ ⒍ancellár‛ára, érezze, ‚o’y a v‛lá’ ura elé járul, és erre már az odavezető út, a széles su’árutak, a D‛adalív, a ⒍atonák Csarnoka és a ⒐ép ⒖ere készítsék öl.” (⒊‛tler 1999: 9 ) A terek b‛rtokba vétele a nemzet‛szoc‛al‛zmus és a sztál‛n‛zmus ‛deoló’‛ájának je’yében e’yet jelentett a na’y építkezésekkel. Ez az építészet nem teremtett új, korábban nem ‛smert funkc‛ójú épületeket, ‚anem a v‛lá’ más na’yvárosa‛ban me’épült su’árutakat, d‛adalíveket, pályaudvarokat, kupolás ’yűléstermeket kívánták túlszárnyaln‛ ’rand‛ózus méretekkel. ⒉ermán‛a, az új b‛rodalm‛ főváros ten’elyét su’árút képezte volna a pár‛zs‛nál ‚áromszor na’yobb d‛adalívvel, melynek ’rán‛tjába bevésték volna az első v‛lá’‚áborúban ‚ős‛ ‚alált ‚alt 1,8 m‛ll‛ó német katona nevét. (Berend ⒖. 1987: ⑶⑵ ) A ⒈ü‚rer már az 19⑴0-as években képeslapon felvázolta annak a 180 ezer ember befo’adására alkalmas csarnoknak a kontúrja‛t, amely‛k t‛zen‚étszer lett volna na’yobb a róma‛ ⒕zent ⒒éter-baz‛l‛kánál. (⒘ernet ⑴010: 1⑶ ) ⒊‛tler építészet‛ me’alomán‛áját Albert ⒕peer v‛tte tervezőasztalra, formált belőlük makettet, és épített me’ ebben a szellemben né‚ány épületet. A na’y nác‛ töme’rendezvények „vezető díszlettervezője”, ak‛ lé’védelm‛ re ektorokkal ‚átborzon’ató méretű v‛rtuál‛s termet formált a ⒜eppel‛n-mezőn, me’építette az 19⑵6-os ol‛mp‛a‛ játékok pav‛lonját és a kancellár‛a 19⑵ január 8-án elkészült épületét. A több‛ terv me’valósítását a másod‛k v‛lá’‚áború elvesztése me’‚‛úsította. Az építkezés‛ tervek, az építkezések k‛fejezték a két pártállam, ⒐émetorszá’ és a ⒕zovjetun‛ó reprezentác‛ós szándékát, am‛ ‛’en ‚asonló építészet‛ környezetet teremtett. A kortársak ezt az 19⑵7-es ⒒ár‛zs‛ ⒘‛lá’k‛állításon ’yel‚ették me’. A k‛állítás rendező‛ nem m‛nden célzatossá’ nélkül e’ymással szemben ‚elyezték el a német és a szovjet pav‛lont. ⒏í’ Albert ⒕peer épülete ‛nkább méltósá’teljes és stat‛kus volt, add‛’ Bor‛sz ⒌ofané lendületes és d‛nam‛kus vonásokat mutatott. A ‚ozzáértők k‛elemez‚ették az azonos jellemzőket: az emblemat‛kus kompozíc‛ót, a kővel burkolt lap‛dár‛s formákat, az erőtől duzzadó natural‛sta szobrokat és nem utolsó sorban a monumental‛tás je’ye‛t. (⒈erka‛ 199⑴: ⑴ ) Az azonossá’ok mellett a különbözősé’ek ‛s ny‛lvánvalóak voltak az építészet stílusában, a városépítésben és a lakás‛deálban. A ⒊armad‛k B‛rodalom építészete el‚a’yta a klassz‛c‛zmus ’yökere‛t és bombaszt‛kus formanyelvet alakított k‛. (⒐émet‚ ⑴01⑴: 7- ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑵⑷ 9, ⒈erka‛ 199⑴: ⑴⑷-⑴ ) ⒊‛tler stílusa a neoklassz‛c‛zmus és a ’‛’ant‛zmus fo’alma‛val fejez‚ető k‛, u’yanakkor a tereket uraló építménye‛ a kl‛sészerűsé’ és az üressé’ érzetét keltették. A sztál‛n‛zmus építészet‛ stílusával többen a barokk, neobarokk („⒕ztál‛nbarokk”) je’ye‛t rokonítják, mí’ ⒕z‛lá’y‛ ffikos e’yszerűen „parad‛csom‛ real‛zmusról”, ‛lletve a vallásos művészet ’‛’ant‛kus paród‛ájáról ír. (⒕z‛lá’y‛ 199⑴: ) E’yed‛ vonás, ‚o’y a tér‚asználatba a sztál‛n‛zmus szakrál‛s elemeket épített be. ⒏ár ⒎en‛n temetésének töme’eseménnyé fokozása ezt a vallásos á‚ítatot ‚ordozta, azután a ‚olttest mum‛ kálásával, mauzóleumba ‚elyezésével a bolsev‛k párt főt‛tkára tudatosan zarándok‚elyet, amolyan szoc‛al‛sta „ke’y‚elyet” teremtett. Ezt a szakrál‛s ‚elyszínt a főváros központ‛ terén, a ⒘örös téren jelölte k‛. A később‛ városrendezések tovább‛ „ener’‛kus pontokat” ‚oztak létre, melyeknek m‛nde’y‛ke az új v‛lá’ot í’érő le’yőz‚etetlen eszmét és annak képv‛selőjét, ⒕ztál‛nt d‛csőítette. Az e’ész sztál‛n‛ total‛tar‛zmus értelmez‚ető te‚át vallásos kultúraként, a középkor‛ teokrác‛a paród‛ájaként. (⒕z‛lá’y‛ 199⑴: ) ⒏‛- vel a sztál‛n‛zmus kultúrája ant‛modern, államvallásos kultúra, ezért eltérő vonásokat mutat a nemzet‛szoc‛al‛zmus kultúrájá‚oz képest, más vonatkozásban – a‚o’yan már utaltam rá – a ‚asonló ‚atalm‛ struktúra és a m‛ndkét pártállam részéről me’mutatkozó reprezentác‛ós szándék sok azonossá’ot ‛s teremtett. (⒈erka‛ 199⑴: ⑴⑶-⑴ ) Ez a reprezentác‛ós szándék összekapcsolód‛k a kommun‛kác‛ós ‛’énnyel. Az épületek, az épületek díszítése‛, az ‛deoló’‛át ‚ordozó emlékjelek, azaz köztér‛ szobrok m‛nd-m‛nd kommun‛kác‛ós célokat szol’áltak. ⒐a’y ⒎ajos író 19⑵⑶-ben az írókon’resszusra kapott me’‚ívóval láto’atott a ⒕zovjetun‛óba. Érzékeny szemmel v‛zs’álta a valósá’ot. ⒏ár a len’yel-szovjet ‚atáron találkozott a bolsev‛k ‚atalom sz‛mbóluma‛val. „Elérünk a ‚atárvonal‚oz, e’y k‛s szoron’ás fut át rajtam. E’y fából szerkesztett, napszítta, esőverte kapun me’y át a vonat. Erről a kapuról már olvastam. ⒔ajta a sarló, a kalapács és a szovjet címer. A felírás, melynek jelentését később tudtam me’: Üdvözlet a nyugati dolgozóknak!” ⒝k‛emelés az eredet‛ben!] (⒐a’y 1989: ⑵0.) A po’’yászv‛zs’áló teremről me’állapítja, ‚o’y t‛szta, na’y és majdnem díszes. „⒐é’y falára né’y nyelven, mé’ped‛’ oroszul, an’olul, ranc‛ául és németül van felírva: Világ proletárjai, egyesüljetek! ⒝k‛emelés az eredet‛ben!] (⒐a’y 1989: ⑵ ) Azután útja során számos ⒎en‛n- és ⒕ztál‛n-szobrot valam‛nt -képet látott köztereken, ‛ntézményekben, üzemekben, kl‛n‛kán, sőt mé’ tejelosztóban és ‛stállóban ‛s. ⒎en‛n’rádban me’lepődve tapasztalta, ‚o’y a pályaudvar előtt‛ téren me’maradt ⒋⒋⒋. ⒕ándor cár lovas szobra. „A szobrot te‚át, no‚a cár szobra, nem robbantották fel a bolsev‛k‛ek – írta ‚azatérése után me’jelent c‛kk- ⑴⑵6 A totalitárius rendszerek és a társadalmi tér választóvonalai sorozatában ⒐a’y ⒎ajos –, ped‛’ b‛zonyos, ‚o’y ‚olm‛ ellenforradalm‛ uralom ⒎en‛n valamenny‛ szobrát me’semm‛sítené. A szobor létének különle’essé’ét e’y vers‛kével próbálták ellensúlyozn‛, melyet Demján Bjednj, a forradalmuk a éle ‚‛vatalos verselője fara’ott.” A verset rávésték a talapzatra és vala‚o’y ú’y ‚an’zott: ⒖e ‛tt maradtál ’yalázatul, örök madárjesztőnek. „⒊át ez elé’ ostobasá’ – állapította me’ a ma’yar író. – ⒏ert madárjesztő csak az le‚et, am‛ ’roteszkül rút, márped‛’ a szobor ‛s szép, ⒋⒋⒋. ⒕ándor ‛s fess ember, sőt mé’ a par‛pa, amelyen ül, az ‛s ‛’en jóállású k‛s ló. ⒕zóval valam‛ okosabbat kellett volna k‛találn‛.” (⒐a’y 1989: 9 ) A b‛rtokba vett tér ‚asználatán ‛s nyomot ‚a’ytak a total‛tár‛us rendszerek vezéreszmé‛. A köztereken a ‚atalom által szervezett ünnepsé’ek, felvonulások, töme’demonstrác‛ók sora zajlott, a ny‛lvános teret k‛záróla’osan csak az állam‛la’ szervezett töme’rendezvényekre le‚etett ‛’énybe venn‛. ⒕pontán demonstrác‛óra, az emberek szabad akaratából, el‚atározásával szervezett eseményekre nem kerül‚etett sor. ⒏aradtak a nürnber’‛ pártnapok, ‛lletve a november 7-‛, május elseje‛ felvonulások. Ezeknek az eseményeknek a tér‚asználata tükrözte a ‚atalom természetét: az emelvényen, tr‛bünön a vezetők, a felvonulás‛ téren a töme’. A forradalm‛ lendületű rendezvényeknek a koreo’rafálásában a nác‛k jutottak le’messzebbre. ⒒éldául az 19⑵ márc‛us ⑴1-én me’szervezett ⒐émet ⒐ap a ré’‛ és az új ⒐émetorszá’ e’ymásra találását volt ‚‛vatva k‛fejezn‛, a ⒈ü‚rer ⑷0. születésnapjára szervezett katona‛ parádénak ped‛’ már a közel’ő ‚áborúra kellett volna moz’ósítan‛a a német társadalmat. A nürnber’‛ ⒜eppel‛n-mezőn tartották 19⑵⑵-at követően évente a nác‛ párt’yűléseket, melyek a tér‚asználat sajátos példá‛ voltak. ⒍ísérő elemét adta a töme’rendezvényeknek a ’‛’ant‛zmus, am‛ a nác‛ építészet‛ stílusnak ‛s lénye’adó vonásává vált. A felvonulás‛ tér területe me’‚aladta a 16 né’yzetk‛lométert, am‛t több m‛nt 1⑷ méter ma’asra emelkedő, 160 ezer ülő‚elyet adó karzat vett körül. ⒖öbb ezer zászló tíz oszlopba ta’olva alakította k‛ a felvonulás‛ utakat, melyek a ‚atalmas teret uraló sas ’urájával a b‛rodalm‛ pártnapok résztvevő‛re ‛mpozáns össz‚atást ’yakoroltak. (Berend ⒖. 1987: ⑶⑵⑴-⑶⑵ ) A tér kommun‛kác‛ós eszközként funkc‛onált a sztál‛n‛zmus számára ‛s. „⒏‛lyen építőművészetre van szüksé’e a ma‛ társadalomnak? – tette fel a kérdést 19⑶9-ben ⒒erény‛ ⒋mre építész. – ⒑lyanra, amely ért‚ető a kortársak számára, amely a ma‛ ’enerác‛ó forradalm‛ jellemét örökít‛ me’, a kort d‛csőít‛, a dol’ozó népet derűvel és boldo’sá’’al ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑵7 tölt‛ el és új ’yőzelemre ‚ív és vezet.”1 Ez az elv az 19⑵0-as évektől ‚atott a ⒕zovjetun‛óban a városépítésben, a társadalm‛ tér z‛kál‛s eleme‛nek – épületek, útvonalak stb. – átalakításakor. ⒏í’ ⒉ermán‛a terve monumentál‛s központjával, melyet középületek uraltak volna, a róma‛ császárfórumokra emlékeztetett, add‛’ a sztál‛n‛ változatban az olasz–ranc‛a barokk városkompozíc‛ók példája jelent me’. A szoc‛al‛sta városépítés prototípusa ⒏oszkva lett, és me’jelenítette m‛ndazokat az elveket, melyek a tervszerű szoc‛al‛sta városépítés lénye’ét adták. „⒏oszkva átépítésekor me’őr‛zték a város eredet‛ szerkezetét, de új utak–terek létesítésével és a me’lévők k‛szélesítésével, átépítésével továbbfejlesztették, és ‚atalmas léptékűvé növelték – írta ‛dézett tanulmányában ⒈erka‛ András. – ⒒ol‛t‛ka‛ jelentősé’ű szempont volt, ‚o’y a városközpont és a külvárosok között‛ – a kap‛tal‛zmusból örökölt – m‛nősé’‛ különbsé’et a nyomorne’yedek lebontásával és a belvárossal e’yenértékű új városrészek építésével me’szüntessék. ⒈‛’yelmet fordítottak a közlekedés‛ ’ondok me’oldására (széles utak, ‚‛dak, metró), a rakpartok rendezésére, parkok, kertek, fasorok telepítésére, a beépítés‛ ma’assá’ok szabályozására.” (⒈erka‛ 199⑴: ⑴ ) ⒏‛lyennek látta ⒏oszkvát a ⒕zovjetun‛óba láto’ató ⒐a’y ⒎ajos? ⒕ummásan azt írta róla, ‚o’y nem szép. „Azaz bocsánatot kérek m‛ndenk‛től, ak‛t ‛llet, a város csúnya. ⒕zép nőt, szép fér t e’yet se látok. B‛ztosan vannak ‛lyenek, de ‚át, újra bocsánatot kérek, nem láttam őket, talán ott‚on maradtak, va’y másfelé akadt dol’uk.” (⒐a’y 1989: ⑵ ) A ⒏oszkva-‚íd „tömör és dísztelen, ‚asonlít a pest‛ ⒏ar’‛t ‚íd‚oz, csak jóval röv‛debb, m‛vel a ⒏oszkva (folyó) ma’a ‛s jóval keskenyebb a Dunánál.” (⒐a’y 1989: ⑶ ) A ⒘örös teret szépnek találta, bár a fák ‚‛ánya m‛att r‛de’, a ‚ázak ped‛’ na’y kőtömbök. „A k‛rakatok dísztelenek, csaknem m‛nden k‛rakatban ⒎en‛n-szobor és ⒕ztál‛n-kép. ⒏é’ a zöldsé’es üzemben ‛s a k‛rakatban ⒕ztál‛n-kép, benn ⒎en‛n-szobor s újra ⒕ztál‛n-kép.” (⒐a’y 1989: ⑶ ) ⒏‛vel a d‛ktatúrák a társadalmat alkotó e’yén köz- és ma’ánéletét e’yaránt ellenőr‛zn‛ kívánták, ezért elvékonyultak a köz- és a ma’ántér között‛ válaszfalak. A ‚atalom folyamatosan szem előtt kívánta tartan‛ alattvaló‛t, ezért a munka‚elyen, köztereken, sőt mé’ az ott‚on‛ életkeretekben ‛s ’yelemmel kísérte őket. Ezen utóbb‛ me’ ’yelő‛ szerepkört többek között a városok lakótömbje‛ben a ‚ázfelü’yelők, ‚ázb‛zalm‛k látták el. A total‛tár‛us ‚atalom ürkésző tek‛ntete‛ voltak ők, ak‛k lesték, k‛ k‛vel találkoz‛k, k‛‚all’atták, k‛ ‚o’yan véleked‛k pol‛t‛ka‛ kérdésekről. Az olasz fas‛szta rendszer, a 1 ⒋déz‛ ⒒rakfalv‛ Endre: Az 19⑷⑵-as városépítészet‛ v‛ta. ⑴00 ápr‛l‛s archivportal.hu/index.php?action=print&news_id=276 ⒎etöltés: ⑴0 http://bfl. ⑴⑵8 A totalitárius rendszerek és a társadalmi tér választóvonalai nác‛ ⒐émetorszá’ és a sztál‛n‛ ⒕zovjetun‛ó beépített b‛zalm‛ embere‛ voltak a ‚ázmesterek. Újra ⒐a’y ⒎ajostól: „⒎eszálltunk az autóról, ’yalo’osan sétáltunk ‚azafelé. Az utcákon m‛nden ‚áz előtt k‛nn áll a ‚ázmester, ‚a valak‛ a kocs‛útra lelép, va’y szabálytalanul akar átkeln‛ az utcán, a ‚ázmester belefúj a sípjába. ⒘alam‛ új próbálkozásról van szó, ‚o’y az utcán járás-kelés szabálya‛ra rászoktassák a lakosokat.” (⒐a’y 1989: 9 ) A ma’ántér kerete a lakás, az ott‚on. A nác‛ és a sztál‛n‛ rendszer lakás‛deálja között ór‛ás‛ különbsé’ek voltak az ott‚onok jelle’ét, a lakó‚áztípusokat tek‛ntve. A nemzet‛szoc‛al‛zmus a saját ott‚on, a kertes ‚áz ‛deájából ‛ndult k‛, a német falvakban és városok munkáslakótelepe‛n ma’astetős, zsalu’áteres ‚ázakat képzelt el a ‚atalom, amelyek az atom‛zált töme’embernek b‛ztonsá’ot és k‛spol’ár‛ m‛l‛őt nyújtanak. A totál‛s ’yőzelem után a német családok számára lakótelepek épültek volna 80%-ban 7⑶ m⑴ -es erkélyes lakásokkal, melyek né’y ‚ely‛sé’ből, zu‚anyzóból és ⒙C-ből álltak volna. A fennmaradó ⑴0 százalékny‛ lakás 6⑴ m⑴ -es, ‚árom‚ely‛sé’es, va’y 86 m⑴ -es, öt‚ely‛sé’es lett volna. (⒘ernet ⑴010: 1⑶0.) Ezzel szemben a sztál‛n‛zmus ‛deal‛zált lakásformája a bér‚áz, a „‚ázkomb‛nát”, amelyekben a ma’asztos ‛deoló’‛a je’yében újrateremtőd‛k a ré’‛ orosz faluközössé’, az obscs‛na, a totál‛s töme’társadalom kelet‛ típusa. (⒈erka‛ 199⑴: ⑴ ) A lakások alaprajzában a funkc‛onal‛zmus-ellenessé’ mutatkozott me’. A reprezentatív ‚ely‛sé’ek a bejárat‛ ‚all köré rendeződtek, az elrejtett mellék‚ely‛sé’eket külön közlekedő folyosóról közelít‚ették me’. (⒈erka‛ 199⑴: ⑵0.) A sztál‛n‛ társadalm‛ térformálás lénye’e, ‚o’y m‛ndent e’ysé’es szellemben tervezett me’ a lakástól a város‛ épületek tömbje‛‛’. A ⒕zovjetun‛óban a forradalm‛ korszak avant’árd építészete a sztál‛n‛ államszoc‛al‛zmus áldozata lett, ellenben ⒑laszorszá’ban tovább él‚ettek, ‚a korlátok közé fo’va ‛s, a modern művészet ‛rányzata‛. A dél-európa‛ orszá’ban u’yanakkor me’jelent az avant’árdtól elforduló stílus. A ⒉ruppo del ⒐ovecento 19⑴⑵-ban mutatkozott be először k‛állítással éppen a fas‛zmus felle’várának számító ⒏‛lánóban. Az első szakaszában a futur‛zmussal ellentétben kerülte a moz’ás ábrázolását, e’yes alkotóknál ‚atott az „édeskés natural‛zmus”. (Berend ⒖. 1987: ⑶⑶ ) 19⑴6 és 19⑵⑵ között már a ‚‛stor‛zmus, az arc‚a‛kus lat‛n formakövetés vált jelle’adóvá, de nem k‛záróla’ossá. A művészet‛ á’akat a ‚arm‛ncas évek vé’é‛’ nem sújtotta a fas‛szta állam ízlésd‛ktatúrája. ⒏ussol‛n‛, ak‛ a pol‛t‛kust a művész‚ez ‚asonló alkotónak tartotta (⒑rmos 1987: ⑴⑴ ), nem akarta, ‚o’y az állam közvetlenül beleszóljon a művészetbe. Ennek köszön‚etően a ⒐ovecento mellett a modern‛zmus, az absztrakt művészet ‛s tovább v‛rá’oz‚atott. Ezt a sokszínű- ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑵9 sé’et nem csak ⒏ussol‛n‛ szabadabb ízlése tette le‚etővé, ‚anem a fas‛szta kormányfő kapcsolata a futur‛stákkal, többek között ⒏ar‛nett‛vel, ak‛ a Duce-nak szellem‛ társa, pro’ramadója volt e’észen ‚alálá‛’. (⒏adarász ⑴010: ⑷8-6 ) ⒏‛ndez természetesen nem zárta k‛, ‚o’y az olasz fas‛szta állam köztér‛ szobrokkal és na’yszabású festményekkel terjessze ‛deálja‛t. Ez a ’yakorlat azonban nem vált k‛záróla’ossá, az alkotók eleven kapcsolatot ápoltak ⒒ár‛zzsal, a ranc‛a kultúrával, í’y a két v‛lá’‚áború között‛ olasz művészet s‛keresen elkerülte az e’ysíkúsá’ot, és v‛lá’színvonalú maradt. Befejezésül me’állapít‚atjuk, ‚o’y a ⒚⒚. század‛ total‛tár‛us rendszereknek számos közös jellemzője volt, ü’’etlenül attól, ‚o’y szélsősé’es rad‛kál‛s jobboldal‛ va’y baloldal‛ ‛deoló’‛án alapultak. Ú’y vélem, a társadalm‛ tér b‛rtokba vétele, k‛sajátítása, a monopol‛szt‛kus ‚atalomnak alárendelt ‚asználata ‛lyen tovább‛ közös ‛smertetője’y. A művészet‛ stílusukban me’ ’yel‚etők ‚asonlósá’ok, például a monumental‛tásra törekvés, u’yanakkor a formanyelvben adottak a sajátossá’ok. A nác‛zmusra a neoklassz‛c‛zmus, valam‛nt a ’‛’ant‛zmus volt jellemző, a sztál‛n‛zmus a neobarokk je’ye‛t v‛selte, és ate‛zmusa ellenére sajátos vallásos kultúrával ele’yítette azt. Az olasz fas‛zmus alatt me’jelent a modern ‛rányzatokat ta’adó, korább‛ évszázadok stílusát felelevenítő törekvés, de nem tudta olyan módon k‛szorítan‛ az avant’árdot, a‚o’yan az a ⒊armad‛k B‛rodalomban és a ⒕zovjetun‛óban lezajlott. A b‛rtokba vett köztér ‚asználatánál ‛smét az azonos vonások a jellemzők, ‚‛szen a ‚atalom által szervezett és celebrált töme’rendezvényeken a tér‚asználat szabálya‛t az emberek és „felkent vezető‛k” számára a total‛tár‛us vezéreszmék írták elő. A ma’ántér – a lakás, az ott‚on – esetében ‛smét a különbsé’ek szembeötlők, akár az ott‚onok jelle’ét, akár az ‛deál‛snak tartott lakó‚áztípust tek‛ntjük. ⒖ovább‛ kutatás ad‚at választ arra a kérdésre, ‚o’y a total‛tár‛us rendszerek a társadalm‛ tér‚asználatban ‚atottak-e e’ymásra, va’y a ‚atalom jelle’e okozta önma’ában a külsősé’ekben me’ny‛lvánuló ‚asonlósá’okat. Anny‛ b‛zonyos, ‚o’y az olaszorszá’‛ fas‛zmusnak, a nác‛zmusnak és a sztál‛n‛zmusnak a társadalmat övező terek b‛rtokba vételével a totál‛s ‚atalom’yakorlás k‛teljesítése volt a célja. ⑴⑶0 A totalitárius rendszerek és a társadalmi tér választóvonalai nrodalom Berend ⒖. ⒋. 198 Válságos évtizedek. A 20. század első fele közép- és kelet-európai történetének interpretációja. Bp.: ⒏a’vető ⒍önyvk‛adó. Dusek ⒖. ⑴00 A terület‛ elemzések alapja‛. Regionális Tudományi TaBp.: E⒎⒖E ⒖⒖⒍ ⒔e’‛onál‛s ⒈öldrajz‛ ⒖anszék. nulmányok ⒈erka‛ A. 199 A sztál‛n‛zmus építészetéről. ⒋n: ⒉yör’y ⒒., ⒖ura‛ ⒊. (szerk.): A művészet katonái. Sztálinizmus és kultúra. Bp.: Corv‛na. ⑴⑶-⑵ ⒉yán‛ ⒉. 199 ⒐y‛lvános tér és ‚asználó‛ Budapesten a századfordulón. Századok, 199⑶/ ⒉yán‛ ⒉. 199 sz. 10⑷7-107 Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Bp.: Új ⒏andátum ⒍önyvk‛adó. ⒊‛tler, A. 199 Asztali beszélgetések. ffionológok a vezéri főhadiszálláson 1941-1944. Bp.: ffirmád‛a ⒍‛adó. ⒏adarász ⒋. ⑴0 ⒐a’y ⒎. 198 ⒈utur‛zmus és fas‛zmus. PoflíSz, ⑴010/1⑴ sz. ⑷8-6 Tízezer ilométer Szovjet-Oroszország földjén. Bp.: ⒋nterart ⒕zép‛rodalm‛ ⒍önyvk‛adó. ⒐émet‚ ⒋. ⑴0 con, ⑴0 ⒑rmos ⒏. 198 ⒕z‛lá’y‛ ffi. 199 ⒊‛tler stílusa. ⒐eoklassz‛c‛zmus és ’‛’ant‛zmus. Rubisz. ⑶-⑴ ffiussolini. Politikai életrajz. Bp.: ⒍ossut‚ ⒍önyvk‛adó. ⒒arad‛csom‛ real‛zmus. ⒖otal‛tár‛us államművészet a ⒚⒚. században. ⒋n: ⒉yör’y ⒒., ⒖ura‛ ⒊. (szerk.): A művészet katonái. Sztálinizmus és kultúra. Bp.: Corv‛na. 7⒘ernet, D. ⑴0 Berlin regénye. Bp.: ⒉eneral ⒒ress ⒍‛adó. Bá z ⒊ f csehszlovák–magyar lakosságcsere előkészítése syíregyházán f csehszlovákiai magyarság sorsa 1945 után A másod‛k v‛lá’‚áború után az újjászületett Cse‚szlovák ⒍öztársasá’ a ’yőztesek oldalán sorakozott fel. 19⑶ ápr‛l‛s ⑷-én a v‛sszatérő Eduard Beneš kassa‛ kormánypro’- ramjában k‛mondta a ma’yarok és németek kollektív bűnössé’ét az orszá’ szétrombolásában, és me’fosztotta őket állampol’ár‛ jo’a‛któl. A nem szláv többsé’ű települések és járások vezetését k‛nevezett köz‛’az’atás‛ b‛zottsá’okra bízták, me’t‛ltották a ma’yar nyelv ‚asználatát, elkobozták a k‛sebbsé’‛ lakossá’ öldje‛t, a ma’yar t‛sztv‛selőket és állam‛ alkalmazottakat állása‛kból elűzték. Ezzel e’y ‛dőben 19⑶⑷ őszén elkezdődött a kolon‛zác‛ó a ma’yarok lakta orszá’részben. A me’él‚etésüktől me’fosztott ma’yarokat a cse‚ orszá’részekbe ‚urcolták kényszermunkára, amelyet a német lakossá’ k‛telepítése következtében Cse‚orszá’ban k‛alakult munkaerő‚‛ánnyal ‛ndokolták és azzal, ‚o’y m‛nden munkaképes embernek dol’ozn‛a kell az orszá’ban. A szlovák kolon‛zác‛ót nyíltan nac‛onal‛sta érvekkel támasztották alá, m‛szer‛nt a ‚áborús bűnös ma’yarok (és németek) által b‛rtokolt jól termő területekre a szláv lakossá’nak jo’a van. ⑴⑶⑴ A csehszlovák–magyar lakosságcsere előkészítése Nyíregyházán A k‛toloncolások a Belü’y‛ ⒏e’bízott‛ ⒊‛vatal május ⑷-én kelt körlevelével kez- dődtek. E szer‛nt kötelezően k‛toloncolták az „anyásokat”, azaz a bécs‛ döntést követően áttelepült ma’yarokat, a ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒒árt t‛sztsé’v‛selő‛t és az értelm‛sé’‛eket. A rendeletek alól felmentést kaptak a kommun‛sta párt ta’ja‛, a b‛zonyítottan ant‛fas‛szta múlttal rendelkezők és azok, ak‛knek munkája az újjáépítésben nélkülöz‚etetlen volt (pl. e’yes szakmunkások és orvosok). A k‛telepítendőket a ‚ely‛ köz‛’az’atás‛ b‛zottsá’ szláv vezető‛, a betelepített szlovákok, valam‛nt a part‛zánok jelölték k‛. Beneš már a potsdam‛ konferenc‛án szerette volna a német kérdéssel e’yütt a ma’yar nemzet‛sé’ ü’yét ‛s rendezn‛, de a na’y‚atalmak ezt me’ta’adták, és a később‛ekben sem kívántak beavatkozn‛, azt a két orszá’ belü’yének tek‛ntették. Az 19⑶⑷ nyarán és őszén zajló tár’yalások és me’beszélések mé’ nem vezettek eredményre, m‛vel e’y‛k fél sem en’edett. A cse‚szlovák kormány bízott abban, ‚o’y a szövetsé’es ‚atalmak ‚atást ’yakorolnak a ma’yar kormányra, és másrészt azt ‛s remélték, ‚o’y az októbertől ‚atályos újabb me’fosztó törvények majd rákényszerít‛k a ma’yar kormányt a tár’yalások folytatására. A két orszá’ képv‛selő‛ 19⑶ december ⑴-án kezdték me’ a tár’yalásokat a lakossá’cseréről, de ‚amar me’rekedtek, mert a ma’yar fél a cse‚szlovák feltételeket az ember‛ jo’okkal összee’yeztet‚etetlennek tartotta (Šutaj ⑴007: 8 ). fz egyezményről A dol’ozatnak nem célja az eredménytelen cse‚szlovák–ma’yar tár’yalások részletezése. Az 19⑶ február‛ újabb tár’yalások következtében me’született a lakossá’csere– e’yezmény, amely rec‛proc‛tásos1 alapon rendelkezett a szlovák‛a‛ ma’yar és a ma’yarorszá’‛ cse‚ és szlovák lakossá’ cseréjéről. Az e’yezményt 19⑶ február ⑴7-én ma’yar részről ⒉yön’yös‛ ⒌ános külü’ym‛n‛szter, cse‚szlovák képv‛seletben ped‛’ ⒘lad‛m‛r Clement‛s külü’y‛ me’bízott írták alá Budapesten. A ny‛tva ‚a’yott kérdésekre és a ’yakorlat‛ problémák me’oldására az e’yezmény ⒚. pontja alapján ⒘e’yesb‛zottsá’ot állítottak fel, amely 19⑶ 1 jún‛us ⑵-án kezdte me’ Érdemes me’je’yezn‛, ‚o’y a rec‛proc‛tás ’yakorlatát korábban a ⒖‛so-féle ⒕zlovák ffillam ‛s alkalmazta a ma’yarokkal szemben, va’y‛s elvben u’yanazt a bánásmódot tanúsította a ⒕zlovák‛ában maradt ma’yarokkal szemben, a‚o’yan a ma’yar kormány a v‛sszacsatolt területeken élő szlovákokkal bánt. ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑶⑵ működését. Az operatív ‛rányítást vé’ző kormányszerveket már korábban me’szervezték. A ⒏e’bízottak ⒖estületének Elnöksé’e a Cse‚szlovák ffittelepítés‛ B‛zottsá’ felállítását (Československá Presídlovacia fiomisia, tovább‛akban: C⒕ffiB) már az e’yezmény aláírása előtt, 19⑶ február 1⑷-én elrendelte e’yelőre ‚ét szakosztállyal. ⒕zék‚elye Budapesten volt, élén kormányme’bízott állt Dan‛el ⒑kál‛⑴ személyében. A C⒕ffiB a központ‛ ‚‛vatal és b‛zottsá’‛ k‛rendeltsé’ek mellett terület‛ k‛rendeltsé’eket ‛s létre‚ozott, összesen 18-at, amelyek között a 1⑵-as számú nyíre’y‚áz‛ szék‚ellyel ⒕zabolcs me’ye és ⒐yíre’y‚áza területén vé’ezte a toborzómunkát. Ennek vezetője ⒈rant‛šek ⒈etter‛k lett, mellette 7 pol’ár‛ és ⑶ katona‛ állandó beosztott teljesített szol’álatot. A b‛zottsá’ a ⒍orona ⒕zállóban szállásolta el ma’át. A szlovák‛a‛ ma’yarok érdekvédelmére ⒒ozsonyban létre‚ozták a ⒏e’‚atalmazott‛ ⒊‛vatalt, vezetését ⒙á’ner ⒈erencre bízták. ⒏a’yarorszá’on a ⒏a’yar ffittelepítés‛ ⒍ormányb‛ztossá’ (tovább‛akban: ⒏ffi⒍) ‛ntézte a lakossá’csere ü’ye‛t, ennek vezetője ⒌ócs‛k Alajos lett, szék‚elyt Budapesten a Dob utcában kaptak. A‚o’yan a cse‚szlovák kormányszerv, ú’y a ma’yar kormányb‛ztossá’ ‛s terület‛ k‛rendeltsé’eket működtetett. ⒐yíre’y‚ázán első vezetője dr. ⒍árpát‛ Béla volt, mellette dol’ozott ⒕c‚erer ⒜oltán és ⒍r‛stofór‛ ⒋stván.⑵ hSÁg és rÁp körzetek: ⑴ Dan‛el ⒑kál‛ (190⑵–1987): kommun‛sta pol‛t‛kus, író, ‛rodalomkr‛t‛kus, a két v‛lá’‚áború között a DA⒘ folyó‛rat körül k‛bontakozott moz’alom vezető alakja. ⒐evé‚ez fűződ‛k a lakossá’cserében betöltött szerepe mellett az 19⑶ jún‛us 11-‛ belü’ym‛n‛sztér‛um‛ rendelet ‛s, amellyel 710 szlovák‛a‛ település kapott új nevet, ú’ym‛nt Bernolákovo, ⒍ollárovo, ⒊urbanovo va’y Šafár‛kovo. ⑵ ⒏⒐⒎ ⒕⒜⒕⒜B⒏⒎ ⒋⒘. B. ⑶ ⑶6⑷⑵/19⑶ ⑴⑶⑶ A csehszlovák–magyar lakosságcsere előkészítése Nyíregyházán A‚o’yan ⒘adkerty ⒍atal‛n írja, a cse‚szlovák összeíró b‛zottsá’ok elképesztő ‚até- konysá’’al működtek, al‛’ írták alá a lakossá’csere-e’yezményt, a csapat már összeállt (⒘adkerty ⑴007: ⑴⑶⑷). ⒖a’ja‛ főként tanítók, lelkészek, e’yetem‛sták, katonák voltak, de öldművesek, bányászok ‛s akadtak közöttük. A ⒏a’yarorszá’on tartózkodó cse‚szlovák dele’ác‛ó ta’jaként ma’as ran’ú pol‛t‛ka‛ vezetők ‛s érkeztek, sora‛kban a nác‛barát ⒕zlovák ffillam né‚ány e’ykor‛ funkc‛onár‛usával, ‛tt járt például Štefan ⒑suský és ⒌ozef ⒊o‛str‛č e’ykor‛ ÚŠB ‚‛vatalnok ‛s, ak‛ az újjáalakult demokrác‛ában ‛s t‛tkosszol’álat‛ tevékenysé’et folytatott.⑶ A toborzást vé’ző b‛zottsá’ok munkáját se’ítették mé’ színtársulatok, énekkarok és a rád‛ó munkatársa‛. A márc‛us és ápr‛l‛s között‛ ‚at ‚ét állt rendelkezésre az összeírás elvé’- zésére. A pótjelentkezésekkel me’‚osszabbították a ‚atár‛dőt jún‛us ⑴7-‛’. Ennek érdekében a központ‛ és terület‛ b‛zottsá’okon túl repülőbr‛’ádokat ‚oztak létre, amelyek ott teljesítettek szol’álatot, a‚ol éppen szüksé’ volt k‛e’észítő munkájukra. Az e’yezmény ü’’eléke alapján m‛nden településen kétszer tart‚attak toborzó ’yűlést, a‚ol szlovákul va’y cse‚ül beszél‚ettek. De le’‚asznosabbak a propa’anda s‛kerében a ‚ely‛ szlováksá’ köréből k‛került se’ítők voltak, ak‛k a ‚ely‛ v‛szonyokat jól ‛smerték. A propa’anda eszköze lett a ⒕zlávok Ant‛fas‛szta ⒈rontjának lapja, a ⒕loboda ‛s, a ⒏a’yar ⒔ád‛ó ped‛’ kötelező műsor‛dőt b‛ztosított a lakossá’csere ü’ye‛nek. ⒗’yan az e’yezmény eredet‛le’ me’t‛ltotta a Cse‚szlovák‛ában ’yártott propa’andaeszközök (lapok, lmek) ‚asználatát, ezen a ponton na’yon ‚amar módosítottak. fz összeíró-bizottságok működése A nyíre’y‚áz‛ szlováksá’ ‛’en assz‛m‛lálódott közössé’ volt, ‚‛szen ‛tt ekkor már nem volt szlovák anyanyelv‛ oktatás, nem voltak a nemzettudat ápolását felvállaló kulturál‛spol‛t‛ka‛ e’yesületek, és ‚abár 19⑶⑷-‛’ a város pol’ármestere‛ evan’él‛kusok voltak és a képv‛selőtestületben ‛s többsé’ben voltak, pol‛t‛ka‛ színtereken sem esett szó a szlováksá’ról. Az 19⑶ év‛ népszámlálás szer‛nt már csak 1⑴8 ma’át szlovák anyanyelvűnek valló élt ⒐yíre’y‚ázán és a ‚ozzá tartozó tanyabokrokban. A népszámlálás u’yanakkor nem mérte a kétnyelvűsé’et, amellyel közelebb kerül‚etnénk a szlovák származásúak ⑶ ⒏⒐⒎ ⒑⒎ ⒚⒋⒚–A–1⑷–a. doboz. 6 tétel Eln. 1⑴8/19⑶ ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑶⑷ valód‛ számá‚oz. Ú’y ’ondolom, éppen ezért nem véletlen, ‚o’y az öntudatára ébredt metod‛sta ’yülekezetben aratta a le’na’yobb s‛kert a cse‚szlovák propa’anda. A cse‚szlovák felmérések szer‛nt né’y és fél ezer jelentkezőre le‚etett számítan‛ (⒘adkerty ⑴007: ⑴⑷7). ffipr‛l‛s 7-én a Cse‚szlovák ffittelepítés‛ B‛zottsá’ na’y’yűlést szervezett a város‚áza előtt‛ téren. Ezt követően a szín‚ázba ‚ívták a láto’atókat. A na’y’yűlés pro’ramja a „⒍to za pravdu ‚orí” c. dallal kezdődött. Eredet‛ címén ⒕láva šľac‚etným, ⒍arol ⒍uzmány evan’él‛kus lelkész által szerzett ‚‛mn‛kus költemény, amelyet az 18⑶8-as forradalom szlovák felkelő‛ énekeltek. A ‚ívó plakát szer‛nt ezt követték ⒌úl‛us ⒘‛ktory belü’y‛ me’bízott és ⒖omaška követ köszöntőbeszéde‛. A ’yűlést ⒌ul‛us Dérer evan’él‛kus lelkész ‛stent‛sztelete zárta.⑷ A na’y’yűlésen a ⒕loboda beszámolója szer‛nt ma’a Dan‛el ⒑kál‛ kormányb‛ztos ‛s me’jelent. Az esemény e’y‛k fő szószólója ⒏árkus ⒌ózsef András metod‛sta lelkész volt, ak‛ e’ész ’yülekezetét ‛’yekezett az áttelepülésre rávenn‛. Elmondta, ‚o’y a ‚atósá’oknál kjárta, a nyíre’y‚áz‛akat valamely városban va’y annak közelében ‚elyezzék el, mert az ‛tten‛ emberek ‚ozzászoktak már a város közelsé’é‚ez. Ennek me’felelően ped‛’ Érsekújvár és ⒎éva jö‚etett számításba. ⒊an’súlyozta, ‚o’y a lakossá’csere a két nép között‛ béke zálo’a, ‚a me’történ‛k a csere, akkor le’jobb barátok‚oz ‚asonlóan fo’nak e’ymás mellett éln‛. A más‛k ‚ely‛ szónok, ⒒okoradszk‛ András az átköltözést e’yenesen a zs‛dók ⒕zentöldre való me’érkezésé‚ez ‚asonlította. ⒌anov András munkás a munkás‚ázak jobb állapotával érvelt (Bukovszky 1999: 8 ). A propa’anda részeként 19⑶6 folyamán a ‚ely‛ szlovák közössé’ek vezető‛t cse‚szlovák‛a‛ tanulmányútra v‛tték, ‛lletve próbamunkára fo’adtak munkásokat, ‚o’y me’tapasztal‚assák az ott‚on‛nál kedvezőbb körülményeket. Az új ‚azát me’jártak ‛lyenformán ezeknek a ’yűléseknek ‚atásos szónoka‛ lettek. Ezek rendkívül költsé’es utak voltak, m‛ndent me’tettek a résztvevők elkápráztatásáért. A toborzás‛ ‛dőszak leteltével a C⒕ffiB ‚ely‛ k‛rendeltsé’ek továbbra ‛s működtek. ⒈eladatuk volt az áttelepítésre jelentkezettek felkészítése és se’ítése. ⒐yelvtanfolyamokat szerveztek, ⒐yíre’y‚ázán összesen 10-et 6⑷0 ‚all’atóval, amelyek 1-1 ‚ónap‛’ tartottak (Bukovszky 1997: ⑵7 ). A nyár folyamán ’yerekeket üdültettek Cse‚szlovák‛ában és se’élyeket osztottak a rászorulók részére. ⑷ ⒏⒐⒎ ⒕⒜⒕⒜B⒏⒎ ⒘. B. 7 ⒋. 19⑶6/ ⑴⑶6 A csehszlovák–magyar lakosságcsere előkészítése Nyíregyházán Az e’yezmény alapján áttelepülésre csak a ma’ukat cse‚ va’y szlovák nemzet‛sé’ű- nek vallók jelentkez‚ettek, í’y a szlovák nemzettudat felébresztése volt a propa’anda alapja, de kétsé’kívül a ’azdasá’‛–szoc‛ál‛s érvek döntöttek az átköltözésben. Cse‚szlovák‛át ‛’yekeztek v‛rá’zó ’azdasá’ként, a le‚etősé’ek orszá’aként beállítan‛, a‚ol munka‚elyek, jól termő öldek, széleskörű szoc‛ál‛s ’ondoskodás és összessé’ében jobb életkörülmények várják a „‚azatérő szlovákokat”. Ezzel szemben ⒏a’yarorszá’on mé’ m‛nd‛’ je’yrendszer volt, ór‛ás‛ ‛n ác‛ó, áru‚‛ány, vé’bement e’y felemás, nem k‛elé’ítő öldosztás. ⒐é‚ány ‚am‛s í’érettel ‛s csábították az átköltözőket. Ezek közül a le’jelentősebb a családe’yesítés í’érete volt, va’y‛s a ‚ad‛fo’sá’ból a ’yőztes Cse‚szlovák‛a ‚aza‚ozza a távollévő férjet és í’y a családok újrae’yesül‚etnek az új ‚azában. Ennek érdekében Dan‛el ⒑kál‛, a ⒕⒜EB budapest‛ dele’ác‛ójától kérte több m‛nt két és fél ezer áttelepülésre jelentkezett családta’ ‛dő előtt‛ ‚aza‚ozatalát (⒘adkerty ⑴007: ⑴⑷7). A jelentkezés‛ ‛dőszak letelte után ne’atív propa’andával ‛’yekeztek a már jelentkezetteket el‚atározásuk mellett k‛tartan‛, a túl szépnek ‚an’zó í’éretekkel elcsábított emberek u’yan‛s könnyen v‛sszavon‚atták jelentkezésüket. ⒊amarosan rém‚írek ‛s terjen’tek, m‛szer‛nt n‛ncs értelme v‛sszavonn‛ a jelentkezést, mert ú’y ‛s k‛telepít‛k, va’y ak‛ nem me’y önként, majd me’y ⑵0-⑷0 k‛lós csoma’okkal. ⒏é’ a toborzás‛ ‛dőszak alatt me’jelentek az első cáfoló közlemények, a ⒏a’yar ⒐ép márc‛us ⑴6-‛ számában arról írtak, ‚o’y ma’yar állampol’árt sem most, sem a jövőben nem fo’nak erőszakkal k‛telepíten‛. (⒏a’yar ⒐ép, 19⑶ ⑵ szám). De mé’ többször szüksé’ volt a cáfolatra, í’y jún‛us 8-án ‛s kérték a ‚ely‛ lapokat e’y röv‛d közlemény közzétételére, valam‛nt au’usztus ⑴0-án rád‛óközleményt adtak k‛.6 fz áttelepülésre jelentkezettek adatai ⒏a’yarorszá’ról összesen 9⑴ ⑵90 fő jelentkezett áttelepülésre. ⒐yíre’y‚ázán és környé- kén összesen az első összesítés szer‛nt 60⑶0 fő.7 ⒏é’ 19⑶7-ben a jelentkezéseknek több m‛nt felét (⑵⑶1⑷-öt, ⑷1,8⑷%) érvénytelenítették. A jelentkezések érvénytelenítésének számos oka volt. 6 7 ⒏⒐⒎ ⒑⒎ ⒚⒋⒚–A–1⑷–a. ⒏⒐⒎ ⒑⒎ ⒚⒋⒚-A-1⑷-a. doboz. 6 tétel. Eln. ⑷⑴/19⑶ doboz 6 tétel. Eln. 18⑵/19⑶ ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑶7 fz érvénytelenített jelentkezések a Xnnn. körzetben (f nyíregyházi körzet összesítésénél két kategóriát összevon a kimutatás: azokét, akik 1937 után jöttek ragyarország területére és azokét, akik nem voltak cseh vagy szlovák nemzetiségűek; lásd: 3. sor adatai):8 A jelentkezésüket önként v‛sszavontak alkották nemcsak a nyíre’y‚áz‛ körzetben, de orszá’osan ‛s a le’na’yobb csoportot (⑶⑴,⑵⑷%). ⒑rszá’os v‛szonylatban a másod‛k le’népesebb csoport azoké volt, ak‛k annak ellenére szándékoztak áttelepüln‛, ‚o’y ma’ukat nem vallották cse‚ va’y szlovák nemzet‛sé’űnek (⑴7,7⑵%). A több‛ kate’ór‛a jelentősen kevesebb százalékban (max‛mum 7,⑴%) részesedett. A k‛fo’ásolás nem m‛nden esetben jelentette a jelentkezők számára az áttelepedés me’t‛ltását, de ezeket a személyeket nem le‚etett a kvótába beszámítan‛. Ez v‛szont számos a’’ályt rejtett ma’ában, ‚‛szen í’y rájuk vonatkozóan a cse‚szlovák fél nem volt köteles az e’yezményben fo’laltakat betartan‛ és me’tart‚atták ma’yar állampol’ársá’ukat ‛s. Azzal ped‛’, ‚o’y az e’yezményben fo’lalt kr‛tér‛umok ellenére ‛s en’edte a ma’yar fél a k‛költözést, könnyen ‚‛teltelenné vál‚atott, és félő volt, ‚o’y súlyosabb kérdésekben ‛s elvárja a cse‚szlovák fél az en’edményeket. Ezért október 8-án a ⒏ffi⒍ levelet ‛ntézett a ⒘e’yesb‛zottsá’ ma’yar ta’ozatá‚oz, amelyben k‛kötötte, ‚o’y u’yan ez ‛dá‛’ a kvótán kívül‛ áttelepülést nem akadályozták me’, de ezután a cse‚szlovák fél 8 ⒏⒐⒎ ⒑⒎ ⒚⒋⒚–A–1⑷–d. ⑷0. doboz ⑴⑶8 A csehszlovák–magyar lakosságcsere előkészítése Nyíregyházán ve’ye tudomásul, ‚o’y akár a ‚atáron ‛s leszed‚et‛k a karavánokról azokat a személyeket, ak‛k ellen k‛fo’ás merült fel. Ennek előtörténeté‚ez az ‛s ‚ozzátartoz‛k, ‚o’y korábban (szeptember 16-án) me’történt az ‛s, ‚o’y a cse‚szlovák b‛zottsá’ arra ‚‛vatkozva kérte az en’edély me’adását, ‚o’y a nevezett személyek már telepítésre elő voltak készítve.9 ponfliktusok A lakossá’csere előkészítése nem történt me’ kon ‛ktusok nélkül. A lakossá’ és az áttelepültek között‛ esetle’es összetűzésekről a kutatás jelenle’‛ fáz‛sában nem tudunk konkrét eseteket fel‛dézn‛, de a ‚atósá’okkal való összeütközésről több je’yzőkönyv ‛s rendelkezésünkre áll. Ezekből ú’y tűn‛k, ‚o’y a ‚atósá’ok és az áttelepülők e’yaránt dacoltak e’ymással. ⒒éldául a t‛sztv‛selők sokszor nem voltak ‚ajlandóak térítésmentesen k‛állítan‛ a szüksé’es okmányokat, többek között az őrlés‛ en’edélyeket sem, arra ‚‛vatkozva, ‚o’y nem zetnek ‛lletéket.10 Az áttelepülők ped‛’ nem akarták teljesíten‛ a beadás‛ kötelezettsé’et va’y be zetn‛ adótartozása‛kat. Ezért többször felszólították a lakossá’ot, ‚o’y az áttelepülés‛’ folytassák életüket a korább‛ rend szer‛nt. A C⒕ffiB által átküldött különféle panaszje’yzőkönyvekből tudunk e’yes konkrét eseteket rekonstruáln‛, ezek között na’yrészt ’azdasá’‛ jelle’ű panaszok vannak, de sor került tettle’essé’re ‛s. E’y alkalommal ‚ajdúdoro’‛ rendőrök bántalmaztak né‚ány áttelepüln‛ szándékozó vadasbokor‛ atalembert. A ‚ely‛ cse‚szlovák b‛zottsá’ tolmácsa, ⒍orcsmáros ⒕ándor ped‛’ arra tett panaszt, ‚o’y őt a ⒍orona ⒕zálló üzemeltetője au’usztus ⑵0-án me’pofozta és a r‛adalomra odaszaladt rendőr sem járt el ü’yében. Ezt a történetet színesítette a ⒍orona ⒕zállót akkor bérlő ⒏‛ke ⒕ándor elmondása, ak‛ a pofozást ta’adta, ellenben szer‛nte az összetűzés valód‛ oka az volt, ‚o’y az éppen elköltöző b‛zottsá’ ma’ával szándékozott v‛nn‛ a szálloda tulajdonát képező bútorzatból és v‛llanykörtékből né‚ányat. A v‛zs’álatból valószínűsít‚ető, ‚o’y a v‛llanykörték a b‛zottsá’ tulajdonában voltak, azokkal kereskedett, a padok v‛szont valóban a szálló‚oz tartoztak. Az ü’yben ér‛ntett rendőr (és a ⒍orona bérlő‛ ‛s) ta’adták a vádat, m‛szer‛nt nem járt volna el me’felelően va’y sz‛dalmazta volna a korcsmárost.11 9 ⒏⒐⒎ ⒑⒎ ⒚⒋⒚–A–1⑷–a. ⒏⒐⒎ ⒑⒎ ⒚⒋⒚-A-1⑷-a. 11 ⒏⒐⒎ ⒑⒎ ⒚⒋⒚-A-1⑷-b. 10 doboz. 6 tétel. Eln. ⑴00/19⑶ doboz. 6 tétel. Eln. 1078/19⑶ doboz. tétel. ⑷716/19⑶ ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑶9 A pol’ármester december 1⑵-án kelt levelében a k‛települők által ‚átra‚a’yott lakások rossz állapotára és a költözők ma’atartására tett panaszt a kormányb‛ztosnál: „… A me’tartott v‛zs’álatok eredménye azt mutatta, ‚o’y a k‛települők le’többje főbérlet‛ lakás nélkül‛ családta’ és mert a ‚ozzátartozók v‛sszamaradtak, k‛települn‛ nem szándékoznak, lakása‛kat az ‛devonatkozó rendelkezések értelmében ‛’énybe venn‛ nem le‚et. ⒌elentésemmel kapcsolatban sajnálatos tényként kell bejelentenem, ‚o’y a k‛települők főbérlet‛ lakásként bírt lakása‛kat mond‚atn‛ vandál módjára tesz‛k tönkre, nem tudom a ‚aza ‛ránt‛ bosszú va’y m‛ vezet‛ őket ezen tettük elkövetésében, de már többen tették panasz tár’yává, ‚o’y a k‛települők az előző lakása‛k ablakszeme‛t, ablakszárnya‛t, falakat, ajtókat stb. kész akarva tesz‛k tönkre, ‚o’y ezáltal a lakást lak‚atatlanná te’yék. A panaszt tevő ‚áztulajdonosokat a nyíre’y‚áz‛ szlovák áttelepítés‛ b‛zottsá’‚oz utasítottam, panaszuk me’tétele céljából, a‚ol‛s őket azzal utasították el, ‚o’y ez ü’yben, ‛lletve ezen rombolások me’akadályozása érdekében ők semm‛t sem te‚etnek. ⒖‛sztelettel kérem, szíveskedjék a budapest‛ ‛lletékes fórumoknál eljárn‛, ‚o’y az áttelepítésnél közreműködő szlovák fő‚atósá’ok adjanak k‛ sz‛’orú utasítást arra vonatkozóan, mely szer‛nt ’yelmeztessék az áttelepülőket, ‚o’y amenny‛ben a ma’yar ‚atósá’ok részére ‛tt ‚a’yott lakása‛kat erőszakkal lak‚atatlan állapotba ‚ozzák, ú’y ellenök a szlovák ‚atósá’ok a me’torló ‛ntézkedéseket me’tesz‛k. ⒘a’y amenny‛ben ez nem volna le‚etsé’es, ú’y t‛sztelettel kérem az utasítás me’adását.”1⑴ fz első kitelepülő csoportok és a lakosságcsere szüneteltetése ⒗’yan a lakossá’csere ’yakorlat‛ vé’re‚ajtását a tavasz folyamán mé’ nem dol’ozták k‛, a ma’yar kormány a cse‚szlovák‛a‛ munkaerő‚‛ány eny‚ítése érdekében ‚ozzájárult, ‚o’y 19⑶ jún‛us 11-én kezdetét ve’ye a lakossá’csere ⑷18 bán‚‛da‛ bányász áttelepítésével. Az áttelepítés me’kezdése előtt az áttelepítendőket újból össze kellett írn‛. Ez a ‚ely‛ köz‛’az’atás feladata volt: a közsé’‛ elöljárósá’oknak m‛ndenk‛t k‛ kellett ‚all’atn‛a, személyes és va’yon‛ adata‛t ellenőr‛zn‛. Az esetle’es v‛sszalépés‛ szándékról je’yzőkönyvet kellett felvenn‛ és ellenőr‛zn‛ az ‛ndítékokat, va’y‛s ‚o’y a v‛sszalépéssel nem a k‛települő családta’ ‛n’atlanát szeretnék me’szerezn‛. Az ‛n’atlanok és a 1⑴ ⒏⒐⒎ ⒕⒜⒕⒜B⒏⒎ ⒘. B. 7 ⒚⒋. ⑶0/19⑶ ⑴⑷0 A csehszlovák–magyar lakosságcsere előkészítése Nyíregyházán bérlemények u’yan‛s a jelentkezés után el‛de’enít‚etetlenek lettek, í’y az e’yezmény sz‛’orúan t‛ltotta azok átru‚ázását, az az e’yezmény kjátszásának m‛nősült. Ennek érdekében a ⒏ffi⒍ ‚ely‛ k‛rendeltsé’ének v‛sszaküldték a jelentkezettek névsorát. A k‛‚all’atás a közsé’‛ elöljárósá’on történt. A jelentkezés‛ szándéktól akárm‛kor el le‚etett térn‛, ezt többször ‛s me’erősítették. A lakossá’csere lebonyolítására ‚ely‛ munkaközössé’eket ‚oztak létre, melyeknek e’yben feladatuk volt a szlovák‛a‛ ma’yarsá’ befo’adásának előkészítése ‛s.1⑵ ⒏‛vel az áttelepülők általában a le’sze’ényebb réte’ből kerültek k‛, e’yben me’ kellett azt ‛s v‛zs’áln‛, ‚o’y a szlovák‛a‛ ma’yarok el‚elyezésére m‛lyen e’yéb le‚etősé’ek vannak ‚elyben. ⒈el kellett mérn‛ a munka‚elyek számát, ‛lletve azt, ‚o’y az adott településen m‛lyen szakmunkásra lenne szüksé’. Az utasítás külön k‛emel‛, ‚o’y tek‛ntettel kell lenn‛ az új telepesek felekezet‛ és nemzet‛sé’‛ me’oszlására, í’y fel kellett azt ‛s mérn‛, ‚o’y m‛lyen ‛skolák és templomok vannak a közelben. A cse‚szlovák állam érdeke volt a lakossá’csere m‛nél előbb‛ me’kezdése nemcsak a munkaerő‚‛ány eny‚ítése céljából, de azért ‛s, mert ‛dővel nőtt az elb‛zonytalanodás kockázata. Ezek az első transzportok éppen ezért a propa’anda eszközeként ‛s szol’áltak. A ⒕loboda ‚asábja‛ ‚étről ‚étre közöltek leveleket, je’yzeteket az áttelepülőktől, amelyben az ‛tt‚on várakozó családta’okat értesít‛k sorsuk kedvező alakulásáról és k‛tartásra bíztatják őket. A lakossá’csere me’kezdését 19⑶6 szeptemberére várták. 19⑶6 folyamán összesen 86⑵0 fő ‚a’yta el az orszá’ot e’y‛rányú telepítés keretében (⒍u’ler ⑴007: 1⑴ ). A cseretranszportok csak 19⑶ ápr‛l‛s 11-én ‛ndultak el. A lakossá’csere késleltetésének oka a szlovák‛a‛ ma’yarok üldözésének folytatása: a cse‚szlovák kormány a ma’yarok k‛lakoltatását nem szüntette be, ‚anem olyan elv‛ alapokra ‚elyezte, amelyekkel az e’yezményt me’kerülte. ⒐ovember ⑴9-től ezért a ma’yar fél leállította az áttelepítést. 19⑶ november ⑴8-án ⒌ócs‛k Alajos a cse‚szlovák kormányb‛ztossá’nak küldött je’y- zékében azt írja, ‚o’y a ⒏a’yarorszá’ról történő tovább‛ k‛települést e’yáltalán nem tartja me’valósít‚atónak.1⑶ 1⑵ 1⑶ ⒏⒐⒎ ⒕⒜⒕⒜B⒏⒎ ⒚⒚⒋⒘. ⒏⒐⒎ ⒑⒎ ⒚⒋⒚-A-1⑷-a. ⑵ doboz. ⑵0⑵⑵/19⑶ doboz. 6 tétel. Eln. ⑶06/19⑶ ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑷1 ⒏‛ndeközben ⒐yíre’y‚ázán november ⑴9-én e’y ⑶06 fős csoport már te‚erautókra rakodva készen állt a másnap‛ ‛ndulásra.1⑷ A csoport külön en’edéllyel mé’ el‛ndul‚atott. ⒑któber és november ⑵0. között né’y transzport ment a városból, amellyel összesen ⑷76 személy települt át ⒕zlovák‛ába (Bukovszky 1999: 91). ⒏‛ndanny‛an ’épkocs‛-karavánokon ⒕átoraljaúj‚elyen, ‛lletve ⒊‛dasnémet‛n keresztül ‚a’yták el az orszá’ot. Értékelés „A városunkat körülvevő tanyák és annak ma’yarnak valló, de szlovákul beszélő lakosa‛ között a cse‚ propa’anda erős a’‛tác‛ót fejtett k‛, mert remélte, ‚o’y ‛tt áttelepülésre na’y töme’eket le‚et rávenn‛. A m‛nden jót í’érő propa’anda csábításának ⒝‚atására] az áttelepítésre jelentkezők na’y számban mé’‛s továbbra ‛s me’maradtak ma’yarnak. ⒏e’ kell állapítanunk, ‚o’y a nyíre’y‚áz‛ t‛rpákok v‛zs’ája s‛került. A cse‚szlovák, de a v‛lá’ összes nemzete me’vallotta a nyíre’y‚áz‛ t‛rpákok szívből fakadó válaszát – ⒏aradunk.”16 A pol’ármester szava‛ 19⑶ január ⑵1-én ‚an’zottak el. Értékelése túl poz‛tívnak tűn‛k annak ‛smeretében, ‚o’y a cse‚szlovák kormány jóval kevesebb jelentkezőre számított ⒐yíre’y‚ázán. Először 606⑷ fő jelentkezett áttelepítésre, utóla’osan mé’ 8⑶⑴ fő, mí’ az elvártak száma ⑶⑷08 volt (⒘adkerty ⑴007: ⑴⑷7). A következő években k‛települők száma (⑶⑶1⑶ lakos) ped‛’ csak né‚ány tucattal múlta alul a cse‚szlovák várakozásokat (⒐ádasd‛ ⒌., ⒕zász‛ ⒈. 1998: 10⑶). 1⑷ 16 ⒏⒐⒎ ⒑⒎ ⒚⒋⒚-A-1⑷-a. ⒏⒐⒎ ⒕⒜⒕⒜B⒏⒎ ⒘.B. 7 doboz. 6 tétel. Eln. ⑶06/19⑶ 19⑶ január ⑵ ⒌elentés az előző évről. ⑴⑷⑴ A csehszlovák–magyar lakosságcsere előkészítése Nyíregyházán nrodalom korrások ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ ⒎evéltára ⒝⒏⒐⒎ ⒕⒜⒕⒜B⒏⒎] ⒋⒘. B. ⑶ ⒕zabolcs ⒘árme’ye Al‛spánjának ‛rata‛, 187⑴- 19⑷0 ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ ⒎evéltára ⒝⒏⒐⒎ ⒕⒜⒕⒜B⒏⒎] ⒘. B. 7 ⒐yíre’y‚áza r. t. v. ⒍öz’yűlésének és ⒍épv‛selő- testületének ‛rata‛, 187⑴-19⑷0 ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ ⒎evéltára ⒝⒏⒐⒎ ⒕⒜⒕⒜B⒏⒎] ⒘. B. 7 ⒐yíre’y‚áza r. t. v. ⒒ol’ármesterének ‛rata‛, 187⑴-19⑷0 ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ ⒎evéltára ⒝⒏⒐⒎ ⒕⒜⒕⒜B⒏⒎] ⒚⒚⒋⒘. Cse‚szlovák ⒎akossá’cserét ⒎ebonyolító ffittele- pítés‛ ⒍ormányb‛ztossá’ ‛rata‛, 19⑶7-19⑶8 (19⑷0) ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒑rszá’os ⒎evéltára ⒝⒏⒐⒎ ⒑⒎] ⒚⒋⒚-A- ⒏a- ’yar ffittelepítés‛ ⒍ormányb‛ztossá’ ‛rata‛, (19⑶⑷) 19⑶6-19⑶9 (19⑷⑵) ⒏a’yar nép. A ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒈ü’’etlensé’‛ ⒈ront lapja. Demokrat‛kus nap‛lap. ⒕zerk. ⒈arkas ⒒ál. ⒐yíre’y‚áza, 19⑶⑶-19⑶8 Szakirodalom Bukovszky ⒎. 199 A nyíre’y‚áz‛ t‛rpáksá’ áttelepülésének levéltár‛ for- rása‛ ⒕zlovák‛ában. ⒋n: ⒐a’y ⒈. (szerk.). Szabolcs-Szatmár-Beregi flevéltári Évkönyv. Bukovszky ⒎. 199 ⒐yíre’y‚áza. ⑵6⑷-⑵80. A nyíre’y‚áz‛ t‛rpáksá’ áttelepülésére vonatkozó adatok a ⒕loboda című lapban. ⒋n: ⒉alambos ⒕., ⒍ujbusné ⒏ecse‛ É., ⒌ános‛ ⒜. (szerk.) Szabolcs-Szatmár-Beregi flevéltári Évkönyv. ⒐yíre’y‚áza. 8⑷-9 ⒈ é vá z óv ⒍u’ler ⒌. ⑴00 ö é A felv‛dék‛ ma’yarok ma’yarorszá’‛ letelepítése. ⒋n: ⒏olnár ⒋., ⒕zarka ⒎. (szerk.) Otthontalan emlékezet. Emlékkönyv a csehszlovák–magyar lakosságcsere 60. évfordulójára. Budapest – ⒍omárom: ⒏⒖A ⒍‛sebbsé’kutató ⒋ntézet; ⒍ecskés ⒎ászló ⒖ársasá’. 11⑶-1⑴ ⒐ádasd‛ ⒌., ⒕zász‛ ⒈. 199 Adatok a „lakossá’csere során ⒐yíre’y‚ázáról és tanyabokra‛ból k‛települtekről. ⒋n: ⒕zász‛ ⒈. (szerk.) Tanulmányok a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei nemzetközi migráció második világháború utáni történetéből. ⒐yíre’y‚áza. 9⑴-1⑴ Šutaj, Š. ⑴00 A csehszlovák politika és a lakosságcsere. ⒋n: ⒏olnár ⒋., ⒕zarka ⒎. (szerk.) 81-9 ⒘adkerty ⒍. ⑴00 A itelepítéstől a reszlovaizációig. Trilógia a csehszlová- iai magyarság 1945-1948 közötti történetéről. ⒒ozsony: ⒍all‛’ram. ⑴⑷⑵ ⒌ ffi Vasüggöny – határnyitás – menekültügy. f határ mint entitás és a vasüggöny szimbóluma A ‚atár m‛nt ent‛tás azt jelent‛, ‚o’y mö’ötte valam‛ más kezdőd‛k. ⒌ólle‚et a fo’alom jelentése többrétű, fő elemét kétsé’kívül a le‚atárolás mozzanata adja, ezáltal szorosan kötőd‛k a modern kor‛ állam fo’almá‚oz. A bekerítés nem jelent‛ automat‛kusan az átjárás ‚‛ányát ‛s e’yben, az orszá’ok között‛ közlekedés le‚etősé’ét ‚atárátkelő ‚elyek b‛ztosítják. A ma’yar ‚atárőrszaknyelv a for’alomellenőrzés‛ pont term‛nussal ‛llet‛ a ‚atárátkelőket, amely az orszá’‚atárokon való átlépés állam‛ kontrolljára ‛rányítja a ’yelmet. Európa történelmét a század másod‛k felében le’karakter‛szt‛kusabban a ‚‛de’- ‚áború sz‛mbóluma, a vasü’’öny jellemezte. Az Észak‛-ten’ertől e’észen az Adr‛á‛’ ‚úzódó ‚ermet‛kus zár többet jelentett puszta ‚atárnál; két e’ymással szembenálló v‛lá’rend k‛békít‚etetlen ellentétét jelképezte, amely az ‛nformác‛óáramlás blokkolását, utazás‛ korlátozásokat és a személyes kapcsolatok me’’átolását vonta ma’a után (⒌obst ⑴010: 7⑵). A vasü’’öny eredet‛le’ a szín‚áz‛ berendezés e’y században me’‚o- nosított elemét képezte, amely az akkor‛ban ’yakran előforduló tűzvészeknek a nézőtérre való átterjedését akadályozta me’. ⒌ólle‚et a pol‛t‛ka‛ köz’ondolkodás ⒙‛nston C‚urc‚‛ll br‛t m‛n‛szterelnök 19⑶6 márc‛usában tartott fulton‛ beszédétől eredeztet‛ a vasü’’öny fo’almának sz‛mbol‛kus ‚asználatát, m‛ndazonáltal Európa ⒋⒋. v‛lá’‚ábo- ⑴⑷6 Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… rú után‛ pol‛t‛ka‛ k‛látása‛nak jellemzésére C‚urc‚‛ll ma’a ‛s alkalmazta már korábban ezt a fo’almat, í’y például a br‛t parlament alsó‚ázában 19⑶ au’usztus 16-án tartott beszédében (⒕and’ruber – ⒎o‛dol 1999: 18), azt me’előzően ped‛’ 19⑶ május 1⑴-én ⒖ruman elnöknek küldött táv‛ratában: „⒘asü’’öny ereszkedett le arcvonalunk mentén. ⒊o’y mö’ötte m‛ történ‛k, arról m‛t sem tudunk. ⒐em‛’en le‚et kétsé’es, ‚o’y a ⒎übeck–⒖r‛eszt–⒍orfu vonaltól keletre eső térsé’ek csak‚amar teljesen a kezükre kerülnek. E‚‚ez mé’ ‚ozzá kell tennünk azt a ‚atalmas területet, amelyet az amer‛ka‛ sere’ek fo’laltak el E‛senac‚ és az Elba között, s amelyet – ’ondolom – né‚ány ‚éten belül, ‚a az amer‛ka‛ak k‛vonulnak, orosz katonasá’ száll majd me’ (C‚urc‚‛ll 1999: 6⑴⑶-6⑴⑷).” A következetes fo’alom‚asználat a tűzvész és a károsnak ítélt ‛de’en eszmék ’yors terjedésének analó’‛áján nyu’vó bejáratott metaforát sejtet, amelynek jelentéstörténetét az alább‛ példák szemléltet‛k: • A század fordulójának an’olszász szép‛rodalmában ⒊. ⒉. ⒙ells Az ‛stenek eledele címmel 190⑶-ben me’jelent re’ényében a fő‚ős mentál‛s elkülönülését jelezte a vasü’’öny metaforájával (⒙ells 198⑴: ⑵6⑷-⑵66). • Az első v‛lá’‚áború ‛dején a német–bel’a rontvonalon alkalmazott, ⑴00 ⒘ feszültsé’’el táplált kerítés, a „‚alálos ‚uzal” sz‛non‛májaként fordult elő, amellyel me’’átoln‛ ‛’yekeztek a szembenálló rontvonalak között‛ ‚írszerzést (⒕alla‛ ⑴01⑴: 1⑵). • Az első v‛lá’‚áborút követően ‚asználata az európa‛ kont‛nens két, a nemzetköz‛ pol‛t‛ka‛ életben különböző okok m‛att ‛zolálódott állama, ⒐émetorszá’ és a ⒕zovjet-un‛ó köré szerveződött. • A fo’alom ⒕zovjetun‛óval kapcsolatos első említése ⒔ozanov nevé‚ez kötőd‛k, ak‛ ⒍orunk apokal‛psz‛se címmel 1918-ban közzétett írásában a forradalom korszak‚atár jelle’ét ‚an’súlyozta vele. ⒍övetkezménye‛t apokal‛pt‛kus méretű szín‚áz‛ előadás‚oz ‚asonlította, amely me’szüntet‛ a néző pozíc‛óját; s az általános katakl‛zma ‚atására m‛ndenk‛ az események szereplőjévé vál‛k (⒔ozanov 1997: ⑵9⑴). • Et‚el ⒕nowden an’ol fem‛n‛sta pol‛t‛kus 19⑴0-as szovjet útjáról ⒖‚rou’‚ t‚e Bols‚ev‛k ⒔uss‛a címmel írott beszámolójában u’yanakkor már az új bolsev‛k ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑷7 állam nemzetköz‛ elsz‛’etelődésével kapcsolatban ‚asználta. (⒕and’ruber – ⒎o‛dol 1999: 17) • ⒐émetorszá’’al kapcsolatos első említése az 19⑴0-as évek közepén ⒎ord Ed’ar ⒘‛ncent d Abernon, berl‛n‛ br‛t na’ykövet nevé‚ez köt‚ető, ak‛ a ranc‛a és német területek között k‛alakítandó semle’es zóna kapcsán alkalmazta. (⒕and’ruber – ⒎o‛dol 1999: 17-18) • A ⒊armad‛k B‛rodalom ‚‛vatalos nyelv‚asználata a ⒋⒋. v‛lá’‚áború vé’ső szakaszában élt vele. ⒎e’‛smertebb példája ⒉oebbels propa’andam‛n‛szter krím‛ konferenc‛ára rea’áló c‛kke a „Das ⒔e‛c‚” című lap 19⑶ február ⑴⑷-‛ számában, amelyben arról írt, ‚o’y e’y esetle’es német kap‛tulác‛ót követően a szovjetek vasü’’öny mö’é vonnák az általuk me’szállt területeket, s ott töme’es mészárlások vennék kezdetüket. (⒕and’ruber – ⒎o‛dol 1999: 18) • ⒐em ‚a’y‚atjuk említés nélkül a később‛ nyu’atnémet kancellár, ⒍onrad Adenauer 19⑶ júl‛us ⑷-én írott levelét sem, amelyben az ‛mmár me’szállás‛ öveze- tekre felosztott ⒐émetorszá’ újból‛ e’yesítésének k‛látása‛t latol’atva szkept‛kusan ‚‛vatkoz‛k a szovjetek által leen’edett vasü’’önyre (Adenauer 1999: 18). • ⒘é’ezetül e’y ma’yar nyelv‛ adat annak jelzésére, ‚o’y a vasü’’öny m‛benlétével Budapesten ‛s t‛sztában voltak, mé’ m‛előtt C‚urc‚‛ll fulton‛ beszédében erre fel‚ívta volna a ’yelmet: „mellékelek ⑴ újsá’c‛kket… m‛vel ú’y tudom, nem kerülnek el ‚ozzátok sajtóterméke‛nk a vasü’’önyön keresztül” – írta ⒔e‛ner ⒏ár‛a ⒔éva‛ Andrásnak ⒎ondonba, 19⑶ október 1⑶-én (Cz‛’ány 1999: ⑷). A két v‛lá’rend ‚atárán felépült „záróvonal” öldrajz‛la’ a következő részekből állt: • a két német állam, a ⒐émet ⒕zövetsé’‛ ⒍öztársasá’ (⒐⒕⒜⒍) és a ⒐émet Demokrat‛kus ⒍öztársasá’ (⒐D⒍) között ‚úzódó belnémet ‚atár, • a német fővárost kettéosztó berl‛n‛ fal, • a kelet‛ blokk ta’orszá’a‛nak a kap‛tal‛sta orszá’okkal szomszédos nyu’at‛ ‚atára Cse‚szlovák‛a és az ⒐⒕⒜⒍, valam‛nt Cse‚szlovák‛a és ⒏a’yarorszá’, ‛lletve Ausztr‛a között, ⑴⑷8 Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… • valam‛nt a szoc‛al‛sta blokk állama‛nak kelet‛ ‚atára Bul’ár‛a és ⒖örökorszá’. ‛lletve ⒉örö’orszá’ között, • a szovjet–ju’oszláv v‛szony me’romlása folytán a fent említettek 19⑶8-tól a szoc‛al‛sta táborból k‛közösített ⒌u’oszláv‛a köré vont védvonallal e’észültek k‛. f vasüggöny magyar szakasza A vasü’’öny ma’yar szakaszát az Ausztr‛ával közös, ⑵⑷6 k‛lométeres nyu’at‛ ‚atár képezte, amely több szempontból ‛s különle’esnek számított. 19⑶9-es me’építésekor történetesen nem a kelet–nyu’at‛ tömb ‚atárán ‚úzódott, ‚‛szen Ausztr‛a kelet‛ tartománya‛ 19⑷ május 1⑷-‛’, az osztrák államszerződés me’kötésé‛’ sz‛ntén a szov- jet me’szállás‛ övezetbe tartoztak. Csak Ausztr‛a semle’essé’ének k‛ny‛lvánítását és a szovjet csapatok Ausztr‛ából való k‛vonását követően került „’eopol‛t‛ka‛ ‚elyére”. A metafor‛kus jelentéseket kumuláló vasü’’öny sz‛mbóluma a ‚atár bekerítő szerepét ‚an’súlyozta, amelyet a kelet‛ blokk állama‛ olyan szö’esdrótból, aknamezőből és ma’aslat‛ ’yelő‚elyekből álló műszak‛ zár k‛építésével valósítottak me’, mely az átjárást m‛ndkét ‛rányból elle‚etetlenítette. E’y korabel‛ szemtanú érzékletes beszámolóban írta le az életveszélyes akadályrendszeren való átkelés buktató‛t: „⒑sztrák oldal felől nézve a »vasü’’öny« a szö’esdrótokkal kezdőd‛k… Ettől befelé következ‛k az aknazár, amely ú’y van felállítva, ‚o’y m‛nden ⑵6 méteren van e’y akna, amely a öldből k‛álló cukorrépá‚oz ‚asonlít‚ató és ⑴ méterrel beljebb a két-két akna távolsá’ának közepén, te‚át m‛ndkettőtől 18–18 méter szélessé’ben és befelé ⑴ méter távolsá’ban mé’ e’y akna van. ⒏‛ndezek az aknák, ‛lletőle’ azoknak ’yújtószerkezete dróttal van összekötve. Ez azt a célt szol’álja, ‚o’y a fűben, ’azban ’ázoló ‚atárátlépő ne lát‚assa a drótot, de le‚etőle’ akadjon bele. A drót ér‛ntésére valamely‛k aknának okvetlenül robbann‛a kellene… Az aknák után u’yan‛s következ‛k az e’ész ‚atáron át‚úzódó 10 méteres ’ereblyélt ‚atársáv. Ennek ‛s me’volna a ma’a célja. Az ffi⒘⒊-s ‚atárőrök nyomban lát‚atják, ‚o’y történt-e ‚atársértés. Ez a szabály azonban csak nyár‛ és tavasz‛, va’y késő ősz‛ ‛dőkre vonatkoz‛k, m‛kor a »vasü’’önyt« ’ondosan le‚et ’ereblyézn‛… A ’ereblyézett sáv után mé’ e’y akadály vár az érkezőre, va’y a távozóra. A fel’ereblyézett részre ⑶⑷ fokos szö’ben e’y-e’y alacsonyabb cölöp közé újabb drótok vannak kötve. ⒈ é vá z óv ö é ⑴⑷9 ⒊a valak‛ e’yenesen szemben me’y a dróttal, akkor okvetlenül me’ér‛nt‛ azt. A jelentő akna robban s az őrtornyokból az ffi⒘⒊ azonnal ’épfe’yverezn‛, re ektorozn‛ kezd.”1 A ma’yar–osztrák v‛szony javítása érdekében a belü’ym‛n‛szter 19⑷ jún‛us 11-én kelt parancsa az aknazár felszedéséről ‚atározott – ez tette le‚etővé a forradalom leverését követő menekült‚ullám akadálytalan külöldre jutását –, 19⑷7 márc‛usában azonban újból aknazárat telepítettek. A ma’yar–osztrák tár’yalásokon m‛nd‛’ élesen vetődött fel a vasü’’öny kérdése. ⒖öbb baleset ‛s történt, í’y például 196⑴ februárjában az árvíz számos aknát k‛mosott és azokat ma’yar, ‛lletve osztrák területre sodorta.⑴ Az e‚‚ez ‚asonló esetek elkerülésére az ⒏⒕⒜⒏⒒ ⒒ol‛t‛ka‛ B‛zottsá’a 196 május 11-‛ ‚atá- rozatában az aknamező vé’le’es eltávolítása és szovjet típusú elektromos jelzőrendszer telepítése mellett döntött.⑵ A ‚‛de’‚áború évt‛zede‛t jellemző mestersé’es záróvonal nemcsak a szomszédos orszá’okat sz‛’etelte el e’ymástól, de a ‚atár mellett‛ orszá’részek fejlődését ‛s erősen v‛sszavetette. A ‚atár kelet‛ oldalán sz‛’orúan ellenőrzött 1⑷ km-es övezetet alakítottak k‛, s az ott élők m‛ndennapja‛t a fe’yveres testületek fokozott jelenléte ‚atározta me’. A ‚atár nyu’at‛ oldalán élők ‚elyzetét u’yanakkor a ‚a’yományos kereskedelm‛ útvonalak elzárása és a beru‚ázások ‚‛ánya ne‚ezítette, amelyek az ér‛ntett tartományok ’azdasá’ának elsorvadását vonták ma’uk után. E’y 1971-ben készült bur’enland‛ ’azdasá’pol‛t‛káról írott elemzésből ‛dézve: „⒕zép álom volna a több‛ tartomány utolérése, de ez álom ‛s marad. ⒏ár csak ‛lyen a peremv‛dékek ‚elyzete! ⒏é’ a ’azda’ ⒕zövetsé’‛ ⒍öztársasá’ban ⒝az ⒐⒕⒜⒍-ra utal a szerző] s‛ncs másképpen… ⒘éleményem szer‛nt ebben a ’azdasá’pol‛t‛ka‛ ‚elyzetben alapvető változás csak akkor képzel‚ető el, amenny‛ben me’szűn‛k a vasü’’öny, és ⒒ozsony, ‛lletve Budapest számunkra ’azdasá’‛la’ u’yanazt jelent‛ majd, m‛nt ⒜ür‛c‚ és ⒏ünc‚en a t‛rol‛ va’y a felső-ausztr‛a‛ tartományok lakó‛ számára (⒉raf 1971: 69).” ⒐em me’lepő te‚át, ‚o’y ⒐émet‚ ⒏‛klós ma’yar m‛n‛szterelnök és ⒈ranz ⒘ran‛tzky osztrák kancellár ‚atárny‛tást előkészítő 1 ⒖úl a vasü’’önyön. ⒊adak Útján, 19⑷ sz. 6- ; Az ffillamvédelm‛ ⒊atósá’ ‚atárvédelemmel kapcsolatos említését az ma’yarázza, ‚o’y 19⑷0. január 1-től a ⒊atárőrsé’et az ffillamvédelm‛ ⒊atósá’ szervezetébe ta’ozták be. ⑴ ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒉yőr-⒏oson-⒕opron ⒏e’ye ⒕opron‛ ⒎evéltára, ⒝⒏⒐⒎ ⒉⒛⒏⒕⒏ ⒕⒎], ⒚⒚⒋⒘. 160 ⒕opron‛ ⒊atárőr ⒋’az’atósá’ ‛rata‛, 019/196 ⒏űszak‛ zár me’ron’álódásának jelentése. ⒕opron, 196 február ⑵ ⒊Ő⒔ ⒍özpont‛ ⒋rattár, 0⑴⑴/⑶⑵/198 http://www.historia.hu/archivum/2006/0605_07. htm ⒎etöltés: ⑴0 ⑴60 Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… találkozóján m‛ndkét fél részéről jelentős szerepet kaptak a ’azdasá’‛ me’fontolások. A ma’yar vásárlók ‛’énye‛nek k‛elé’ítésére a bur’enland‛ tartomány‛ kormány új ‚atárátkelő‚elyek k‛alakítására és ⒕opron térsé’ében e’y szabadkereskedelm‛ övezet létre‚ozására tett javaslatot. A közösen me’rendezendő v‛lá’k‛állítás elképzelése sz‛ntén na’y ’yelmet kapott az 1989 februárjában tartott tár’yalásokon. ⒏e’lepőnek tűn‛k ellenben, ‚o’y a műszak‛ zár küszöbön álló me’szüntetése és a román‛a‛, valam‛nt a keletnémet menekültek problémája a me’érdemeltnél lénye’esen k‛sebb ‚an’súllyal jelent me’ az osztrák külü’ym‛n‛sztér‛um által összeállított előterjesztésben.⑶ f határátlépés kriminalizálása D‛ktatúrák esetében különösen érvényes, ‚o’y a ‚atársértés nemcsak az orszá’‚atár, de a fennálló állam törvénye‛nek me’sértését ‛s jelent‛ e’yben. A kelet‛ blokk orszá’a‛ az állampol’árok k‛felé ‛rányuló moz’ását m‛nden eszközzel ’átoln‛ ‛’yekeztek, a k‛vándorlást – korabel‛ szóval élve: d‛ssz‛dálást – sz‛’orúan szankc‛onálták. A d‛ssz‛dens szó pejoratív jelentésűnek számított, ‚asználatát az em‛’ráns szó elkerülésének szándéka 19⑶9 körül ‚ívta életre. ⒋ly módon akarták elkülöníten‛ u’yan‛s a nép‛ demokrat‛kus rendszer elől menekülőket a ⒍ossut‚-kultusz, majd az ‛lle’ál‛s kommun‛sta moz’alom d‛cső em‛’rác‛ójától. (Cz‛’ány 1999: 6) A ‚atalm‛ d‛skurzus formáló‛ arra ‛s kísérletet tettek, ‚o’y a d‛ssz‛dál k‛fejezésnek poz‛tív jelentéstartalommal bíró ellentétpárt alkossanak: „⒘‛ssz‛dál az, ak‛ d‛ssz‛dál, de rájön, ‚o’y ott k‛nt ⒐yu’aton m‛lyen rossz az élet… Élettől duzzadó válasz ez nép‛ demokrác‛ánk rá’almazó‛nak, az új szó ped‛’ (v‛sszajön+d‛ssz‛dál kontam‛nác‛ója) új fo’alom köntöse: a ‚azáját ‚űtlenül el‚a’yónak v‛sszakullo’ása a ‚aza‛ öldre, a‚ol mé’ az e éle embernek ‛s jobb, m‛nt k‛nt az állítóla’os Eldorádó ‚am‛sfényű v‛lá’ában.” (⒏a’yar ⒐yelvőr 19⑷1: 10⑶) A k‛vándorlás st‛’mat‛zálása nemcsak a szavak sz‛ntjén ny‛lvánult me’. A t‛ltott ‚atárátlépést bűncselekménynek tek‛ntették, ennél fo’va büntetőjo’‛ következményeket vont ma’a után. A k‛település kr‛m‛nal‛zálása nemcsak az elkövetőt ér‛ntette, se’ítője tettestársnak számított. A ma’yar bűnü’y‛ szaknyelv a kr‛m‛nal‛szt‛ka‛la’ determ‛nált embercsempész term‛nussal ‛llette m‛ndazokat, ak‛k se’ítsé’et nyújtottak a nép‛ ⑶ ffillamb‛ztonsá’‛ ⒕zol’álatok ⒖örténet‛ ⒎evéltára ⒝ffiB⒖⒎] 7/90/8 ⒑sztrák ‚áttéranya’ ⒐émet‚ ⒏‛klós m‛n‛szterelnök és dr. ⒈ranz ⒘ran‛tzky szövetsé’‛ kancellár 198 február 1⑵-án kezdődő tár’yalása‛‚oz. Budapest, 198 február ⒈ é vá z óv ö é ⑴61 demokrat‛kus rendszert ‚űtlenül el‚a’yn‛ szándékozóknak. Az embercsempész szóval e’yfelől csempészáruként, va’y‛s tár’yak ’yanánt kezelték a menekülőket, másfelől az anya’‛ ellenszol’áltatás kérdését ‚elyezték a ’yelem középpontjába. A tevékenysé’ me’ítélése és a mentál‛s feldol’ozás szempontjából azonban korántsem közömbös, ‚o’y a ‚atárv‛déket jól ‛smerő ‚elybel‛ek ma’atartását valóban csupán a ‚aszonszerzés ‛’énye mot‛válta-e, ava’y a se’ítsé’nyújtás ’esztusa vezette őket. D‛ktatúrák esetében tovább árnyalja a képet, ‚o’y a meneküln‛ kényszerülők me’se’ítése e’yben a pol‛t‛ka‛ e’yet nem értés k‛fejezésének, az állampol’ár‛ en’edetlensé’nek e’y‛k formáját ‛s jelentette (Boesc‚ ⑴008: ⑴⑵9). A Belü’ym‛n‛sztér‛um ‚atársértés‛ esetekről készített alább‛ stat‛szt‛kája azt mutatja, ‚o’y a befejezett, ‛lletve me’kísérelt ‛lle’ál‛s ‚atárátlépések mellett m‛nősített bűncselekményként tartották számon a szökés előkészületét, me’se’ítését, ‛lletve a ‚elyeslő me’ny‛lvánulásokat ‛s. Törvénytelen határsértések elkövetése, 1961–19721⑷ A kelet‛ tömb ta’orszá’a‛ a ‚atárok átjárásának t‛lalmát kölcsönösen k‛terjesztették e’ymás állam‚atára‛ra. ⒍étoldalú, ú’ynevezett jo’se’élye’yezményeket kötöttek, amelyekkel elejét tudták venn‛ a szövetsé’es orszá’ok területén át történő d‛ssz‛dálásoknak. A ⒏a’yar ⒐épköztársasá’ az első ‛lyen jelle’ű szerződést 19⑷ október ⑵0-án az ⒐D⒍- val kötötte. ⒏‛vel a két német állam me’alakulását követően az ⒐D⒍-nak létérdeke volt a munkaerő elvándorlásának me’akadályozása, ezért már 19⑷ május ⑴6-án kezde- tét vette a belnémet ‚atár lezárása, amely a berl‛n‛ fal 1961-ben történt me’építésével ⑷ ffiB⒖⒎ B⒏ ⒋⒋⒋/ ⑵⑶-1⑷⑶/197 ⒌elentés a barát‛ államb‛ztonsá’‛ szervekkel folytatott írásos ‛nformác‛ócsere tapasztalata‛ról. Budapest, 197 jún‛us ⑴ ⑴6⑴ Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… vált teljessé. A vasü’’öny ezen létesítménye‛ e’y történet‛le’ e’ybetartozó térsé’et szakítottak ketté. A keletnémet vezetés a nyu’at‛ ‛rányba való moz’ásszabadsá’ ‚‛ányát a kelet‛ tömb más orszá’a‛ba, elsősorban a Cse‚szlovák‛ába, Bul’ár‛ába és ⒏a’yarorszá’ra ‛rányuló tur‛stafor’alom ösztönzésével próbálta ellensúlyozn‛. ⒏a’yarorszá’ az ⒐D⒍ tur‛sták közkedvelt út‛ céljának számított, a‚ol a Balaton partján a nyu’atnémet rokonokkal és ‛smerősökkel való találkozásra ‛s le‚etősé’ nyílott. Az ‛de’enfor’alm‛ célok ‚átterében azonban sok esetben a nyu’at‛ ‛rányba való könnyebb továbbjutás reménye állt. f külöldiek által elkövetett határsértési bűnesetek megoszlása, 1961–19716 A keletnémet állam által 196⑵-ban me’újított jo’se’élyszerződés ezért a me’‚‛úsult ‚atársértést követő k‛adatás‛ eljárás szabályozására és az ü’yészsé’‛ felajánlásra ‛s k‛terjedt.7 A ‚atársértőket a ⒊atárőrsé’ vette őr‛zetbe, majd a v‛zs’álat‛ eljárást a ⒏a6 ffiB⒖⒎ A-1⑵⑷⑵/ A B⒏ ⒋⒋⒋. ⒈őcsoportfőnöksé’ v‛zs’álat‛ szerve‛ által 1961–1971 között ter‚eltként felelőssé’re vont külöld‛ állampol’árok bűnü’ye‛nek tapasztalata‛. Budapest, 197 november A melléklet alapján. A ’ra kon Erdély‛ ⒖amás munkája. A ⒕zabolcs-szatmár-bere’‛ ⒕zemle szerkesztősé’ének szíves en’edélyével. 7 ffiB⒖⒎ ⑶1-11-⒐-⑵⑴/11-6 ⒏e’állapodás a ⒏a’yar ⒐épköztársasá’ belü’ym‛n‛sztere és az ⒐D⒍ államb‛ztonsá’‛ m‛n‛sztere a két állam ‛’azsá’ü’y‛ m‛n‛szterével, valam‛nt a le’főbb ü’yésszel e’yetértésben az 19⑷ október ⑵0-‛ pol’ár‛, családjo’‛ és bűnü’y‛ jo’se’ély e’yezményből adódó feladatokról. Budapest, 196 jún‛us ⑴ ⒈ é vá z óv ö é ⑴6⑵ ’yar ⒐épköztársasá’ Belü’ym‛n‛sztér‛umának ⒘‛zs’álat‛ ⒑sztálya folytatta le. Az ⒐D⒍ ffillamb‛ztonsá’‛ ⒏‛n‛sztér‛uma ⒋⒚. osztályának értesítését követően a ⒕tas‛ külön’épé- vel toloncolták ‚aza őket, s a keletnémet ü’yészsé’ emelt vádat ellenük.8 Az ⒐D⒍ államb‛ztonsá’‛ m‛n‛sztere a keletnémet tur‛stafor’alom kontrolljára operatív csoportok létre‚ozásáról rendelkezett a szövetsé’es orszá’okban.9 A ma’yarorszá’‛ operatív csoport kezdetben ⑵, majd 7 ta’ból állt. ⒏unkatársa‛ Budapesten és a Dunántúl kedvelt tur‛staközpontja‛ban, ⒘eszprémben, ⒕‛ófokon és ⒊évízen teljesítettek szol’álatot. ⒕zervezés‛ és tec‚n‛ka‛ ü’yekben a csoport vezetője a B⒏ ⒋⒋⒋/⒋⒋- ⒐emzetköz‛ ⒍ap- csolatok ⒑sztályával tartotta a kapcsolatot. A nyár‛ szezon ‛dején az operatív csoport munkatársa‛ az ér‛ntett dunántúl‛ me’yék (⒜ala, ⒕omo’y, ⒘eszprém és Baranya me’ye) kémel‚árító osztályvezető‛vel közvetlenül ‛s ér‛ntkeztek.10 A ⒏a’yarorszá’ra ‛rányuló keletnémet ‛de’enfor’alom b‛ztosításának ne‚ézsé’ét az e’yén‛ formában történő be- utazások ma’as aránya okozta.11 1966-tól az operatív csoport munkáját ezért na’y létszámú me’ ’yelő br‛’ádok támo’atták, amelyek a keletnémet tur‛stafor’alom „b‛ztosítása” mellett a nyu’at‛ orszá’ok állampol’ára‛val való kapcsolattartást és az ‛deoló- ’‛a‛ fellazítást ‛s ’yelemmel kísérték.1⑴ A ma’yarorszá’‛ br‛’ád létszáma 1987 nyarán ⑶⑵, az év több‛ részében 1⑷ főből állt, am‛ az ffillamb‛ztonsá’‛ ⒏‛n‛sztér‛um szoc‛al‛sta orszá’okban fo’lalkoztatott ü’ynök‚álózatának 6⑵%-át tette k‛.1⑵ Az ún. Balatonbr‛’ád ta’ja‛t a Balaton és a főváros mellett az orszá’ számos tur‛szt‛ka‛ célpontjában, ⒘ár’esztestől E’eren és ⒊ajdúszoboszlón át e’észen ⒕ze’ed‛’ bevetették.1⑶ ⒏a’yarorszá’ról 196⑵-ban ⑶1 keletnémet állampol’ár k‛adatására került sor. 1966-ban 100, 8 D‛e/Der Bundesbeautra’te ür d‛e ⒗nterla’en des ⒕taatss‛c‚er‚e‛tsd‛enstes der e‚emal‛’en Deutsc‚en Demokrat‛sc‚en ⒔epubl‛k ⒝B⒕t⒗] ⒏‛n‛ster‛um ür ⒕taatss‛c‚er‚e‛t ⒝⒏f⒕] ⒊A ⒋⒚ 1⑵69 ⒘erfa‚renswe‛se be‛ Überna‚men bzw. Über’aben von Erm‛ttlun’sverfa‚ren von bzw. an d‛e Bruderor’ane der soz‛al‛st‛sc‚en ⒕taaten. Berl‛n, 196 szeptember ⑴ ⑴9 B⒕t⒗ ⒏f⒕ Bd⒎ ⒋ Dok. 00088 Befe‚l ⒐r. ⑵7⑵/6 10 ⒗o. ⒊A ⒋⒋/ ⑴7 ⒐eubest‛mmun’en/Ab’renzun’ der Auf’aben der ⒑perat‛v’ruppen ‛n den Bruderländern. Berl‛n, 198 márc‛us ⒈ra’en der Arbe‛tsor’an‛sat‛on und des Arbe‛tslaufes. 111 ⒗o. ⒕d⒏ ⒐r. 1⑶⑵ Aufstellun’ über den ⒋nformat‛onsaustausc‚ m‛t der ⒘⒔ ⒗n’arn ‛n der ⒜e‛t von 196⑵ – ⒏a‛ 196 Arbe‛t der ⒑perat‛v-⒉ruppe ‛n der ⒘⒔ ⒗n’arn. 196 ápr‛l‛s 1⑴ ⒗o. ⒕d⒏ 1⑶⑵ ⒊A ⒚⒚/ Anla’e Arbe‛t der ⒑perat‛v-⒉ruppe ‛n der ⒘⒔ ⒗n’arn. Berl‛n, 196 ápr‛l‛s ; Befe‚l 10/6 196 május 1⑵ ⒗o. ⒊A ⒘⒋. Ber‛c‚terstattun’ 198 december 1⑶ ⒗o. ⒊A ⒘⒋. ⑶⑶⑵ Ev‛denzbuc‚ ür ⒍ontrollersuc‚en ‛n der ⒗⒘⒔ 198⑵-198⑷; ⒊A ⒘⒋. ⑶⑶⑵⑵ Ev‛denzbuc‚ ür ⒍ontrollersuc‚en ‛n der ⒗⒘⒔ 1988-198 ⑴6⑶ Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… 1979-ben ⑴00 fő ölé emelkedett a ‚azatoloncoltak száma, 1988-ban már ⑶0⑴ főt adtak át az ffillamb‛ztonsá’‛ ⒏‛n‛sztér‛um képv‛selő‛nek (⒖antzsc‚er 1998: 76). f magyar nyitás politikája A másod‛k v‛lá’‚áború után Európa felosztása a ’yőztes na’y‚atalmak me’e’yezésével ment vé’be, ‛ly módon a vasü’’öny me’ny‛tása ‛s csak a me’felelő v‛lá’pol‛t‛ka‛ ‚áttér ü’’vényében volt le‚etsé’es. A né’y évt‛zedes kettéosztottsá’ me’kérdőjelezését a nyolcvanas évek másod‛k felének új szovjet külpol‛t‛ka‛ ‛rányvonala, a ’orbacsov‛ peresztrojka tette le‚etővé. ⒏‛ként Alo‛s ⒏ock osztrák külü’ym‛n‛szter me’je’yezte, Ausztr‛a részvételét a kelet–nyu’at‛ közeledésben öldrajz‛ fekvése eleve me’‚atározta. 1986–1989 között Bécsben került me’rendezésre a ‚els‛nk‛ folyamat záróakkordját jelentő Európa‛ B‛ztonsá’‛ és E’yüttműködés‛ Értekezlet utótalálkozója, amelynek záródokumentuma a szabad moz’ás és a családe’yesítés jo’át ‚elyezte előtérbe. Az osztrák külü’ym‛n‛szter me’állapítása ⒏a’yarorszá’ra nézve ‚asonlóképpen érvényes volt. A ma’yar ny‛tás pol‛t‛kájának jelentős eseménye‛t a v‛lá’útlevél bevezetése, a ‚atárra telepített műszak‛ zár lebontása és a ’en ⒏enekültü’y‛ E’yezmény‚ez való csatlakozás képezte. Az 198 lá’útlevél 198 év‛ ⑴ törvényerejű rendelettel bevezetett ma’yar v‛- január 1-jétől korlátozás nélkül le‚etővé tette a külöld‛ utazást.1⑷ A ma’yar állampol’árok szempontjából ‛ly módon a műszak‛ zár lebontása és a nyu’at‛ ‚atár me’ny‛tása ‛nkább sz‛mbol‛kus, semm‛nt ’yakorlat‛ jelentősé’’el bírt. Az elektromos jelzőrendszer ‛’en rossz állapotára és az ebből fakadó problémákra ⒕zékely ⒌ános vezérőrna’y, a ma’yar ‚atárőrsé’ főparancsnoka 198 október ⑷-‛ jelentésében ‚ívta fel a ’yelmet. A felújítás belát‚atatlan költsé’e‛ folytán jelentésében a tec‚n‛ka‛la’ és erkölcs‛le’ e’yaránt elavult elektromos jelzőrendszer lebontását javasolta. ⒌avaslatát e’yebek között a nyu’at-dunántúl‛ ‛de’enfor’alom me’növekedésének szempontjával támasztotta alá.16 A ⒒ol‛t‛ka‛ B‛zottsá’ 198 1⑷ február ⑴8-án me’tartott ülésén fo- 198 év‛ ⑴ tvr. a külöldre utazásról és az útlevélről. ⒋n: ⒖örvények és rendeletek ‚‛vatalos ’yűjteménye 198 Budapest, ⒍öz’azdasá’‛ és ⒌o’‛ ⒍., 198 ⑴⑶6-⑴⑶ 16 ⒊Ő⒔ ⒍özpont‛ ⒋rattár, 0⑴⑴/⑶⑵/198 ; http://www.historia.hu/archivum/2006/0605_07. htm ⒎etöltés: ⑴0 ⒈ é vá z óv ö é ⑴6⑷ ’adta el az előterjesztést, és az elektromos jelzőrendszer me’szüntetéséről ‚atározott.17 A cse‚szlovák ‚atárszakaszon ⒔ajka térsé’ében ápr‛l‛s 19-én próbabontást vé’eztek, majd május ⑴-án na’y sajtóny‛lvánossá’ előtt került sor a nyu’at‛ ‚atár le’rekventáltabb ‚atárátkelő‚elye‛n, ⒊e’yes‚alom, ⒕opron és ⒍ősze’ térsé’ében a bontás tényle’es me’kezdésére. ⒐o‚a a bontás‛ munkálatok bevé’zését eredet‛le’ 1991 vé’ére tervezték, olyan jól ‚aladtak vele, ‚o’y 198 jún‛us ⑴7-re, am‛kor ⒊orn ⒉yula ma’yar és Alo‛s ⒏ock osztrák külü’ym‛n‛szterek a kamerák széles ny‛lvánossá’a előtt ollóval vá’ták át az utolsó szakaszt, már a me’felelő szö’esdrót me’találása ‛s ’ondot jelentett. (⒕alla‛ ⑴01⑴: 8⑶) hsatlakozás a lenfi renekültügyi jgyezményhez A ma’yar belü’y‛ szerveknek 1988-‛’ nem okoztak ’ondot a szoc‛al‛sta orszá’okból beutazók, ak‛k ‚azájuk el‚a’yásának szándékával érkeztek. ⒐é‚ány ma’yar nemzet‛sé’ű román‛a‛ állampol’árt k‛véve az erre vonatkozó ‚atályos kétoldalú szerződések alapján v‛sszaadásukra került sor. 1988-ban azonban már 6⑶60 főre emelkedett a ⒔omán‛ából ⒏a’yarorszá’ra menekültek száma. ⒌ólle‚et a ’en konvenc‛ó‚oz való ma’yar csatlakozást a ‚átrányos nemzet‛sé’‛ me’különböztetésük és az ember‛ jo’ok me’sértése m‛att ⒔omán‛ából átszökött ma’yar nemzet‛sé’ű menekültek ü’yének rendezésére ‛rányuló törekvés ‛ndította el, m‛ndazonáltal már a csatlakozás előkészítő szakaszában v‛sszatérő problémaként merült fel a keletnémet ‚atársértők problémája. A B⒏ ⒋⒋⒋/ (⒘‛zs’álat‛) ⒑sztály összeállítása szer‛nt u’yan‛s a szövetsé’es orszá’ok állampol’ára‛ közül a keletnémetek jártak élen az ‛lle’ál‛s ‚atárátlépések elkövetésében.18 17 ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒑rszá’os ⒎evéltára, ⒏-⒍⒕ ⑴8 ⒈. ⑷/10⑷ ö. e. (198 0 ⑴ ) ⒕⒔/19 ⒌e’yzőkönyv az ⒏⒕⒜⒏⒒ ⒒ol‛t‛ka‛ B‛zottsá’ 198 0 ⑴ üléséről. ⑷18 ffiB⒖⒎ ⑵⑶-⑴⑶⑴/198 ⒍‛mutatás az 198⑶-1989 között t‛ltott ‚atárátlépés kísérlete és előkészülete m‛att eljárás alá vont külöld‛ állampol’árokról. ⑴66 Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… pimutatás a szocialista országok állampolgárai által ragyarországon elkövetett határsértésekről, 1984–1988 A menekültü’y kezelésével kapcsolatban a B⒏ ⒏enekülteket Befo’adó ffillomásokat Előkészítő B‛zottsá’a a ju’oszláv, az osztrák, a nyu’atnémet és a svéd ’yakorlatot tanulmányozta.19 A lépés konzekvenc‛á‛t mérle’elve a belü’y‛ vezetők e’y része a’’ályosnak tartotta a menekültü’y‛ e’yezmény‚ez való csatlakozást, mert annak következtében ⒏a’yarorszá’ könnyen a szoc‛al‛sta, ‛lletőle’ a fejlődő orszá’ok menekültje‛nek tartózkodás‛ ‚elyévé ‛lletve célorszá’ává vál‚at. Az orszá’ nemzetköz‛ kapcsolata‛ra nézve ‛s ‚átrányosnak ítélték me’, ‚a menekültként kellene el‛smern‛ a ‚asonló társadalm‛ berendezkedésű orszá’okat el‚a’yn‛ szándékozókat: „⒍orább‛ állásfo’lalásunkban a szövetsé’es szoc‛al‛sta orszá’okkal való kapcsolatok me’romlásának veszélye m‛att nem értettünk e’yet a konvenc‛ó‚oz való csatlakozással, ‚a ez a veszély – a ⒍ülü’ym‛n‛sztér‛um álláspontjától eltérően – reál‛s, akkor korább‛ véleményünket fenntartjuk” – olvas‚ató ⒙éber ⒌ános rendőr ezredes, a B⒏ ⒋⒋⒋/ 1⑵-án írott 19 felje’yzésben.⑴0 ⒑sztály vezetője által 198 december A ⒘‛zs’álat‛ ⒑sztály vezetője em‛att mé’ 1989 januárjának ⒗o. ⑵⑶-⑴⑴9/198 ⒌elentés a ⒏enekültü’y‛ E’yezmény‚ez való csatlakozás vé’re‚ajtására vonatkozó feladatokról 198 jún‛us ; ⒋ktsz. n. ⒈elje’yzés a menekültü’y‛ eljárásról Ausztr‛ában, az ⒐⒕⒜⒍-ban és ⒕védorszá’ban. 198 január ; 007⑷⑵/9/198 ⒈elje’yzés a ⒏enekültü’y‛ ⒈őb‛ztossá’’al folytatott bel’rád‛ konzultác‛óról. 198 december ; 9⑷-⑷8/⑴1-198 ⒌elentés a menekültü’y‛ kérdésekben Ausztr‛ában történt konzultác‛ó főbb tapasztalata‛ról. 198 márc‛us ⑵ ; B⒏ ⒋⒋⒋/⒋⒋-9/B. ⒋ktsz. n. A z‛ndor menekült tábor és a menekültek ü’ye‛nek ‛ntézése az ⒐⒕⒜⒍-ban. d. n.; B⒏ ⒋⒋⒋/⒋⒋-9/B. ⒋ktsz. n. Ausztr‛ában pol‛t‛ka‛ menedéket kérők ü’ye‛nek ‛ntézése a tra‛sk‛rc‚en‛ menekült táborban. d. n. ⑴0 ⒗o. ⑵⑶-⑴⑴-⑴7⑶/198 ⒈ é vá z óv ö é ⑴67 közepén ‛s más me’oldások k‛dol’ozását ajánlotta a ⒔omán‛ából ‚azánkba menekültek ‚elyzetének rendezésére.⑴1 A ma’yar csatlakozásról szóló ok‛ratot ‚azánk ⒐ew ⒛ork-‛ E⒐⒕⒜-képv‛selete 198 márc‛us 1⑶-én ‚elyezte letétbe.⑴⑴ Előkészület‛ munkálata‛‚oz, azaz a menekültü’y jo’‛ és ’yakorlat‛ ‚átterének me’teremtésére ‚árom ‚ónap állt rendelkezésre. A ma’yarorszá’‛ tartózkodásra en’edélyt kérők átmenet‛ el‚elyezésére a ⒏‛n‛sztertanács menekülttáborok felállításáról rendelkezett, e’yben a belü’y-, a külü’y- és az ‛’azsá’ü’ym‛n‛szter bevonásával a menekültek befo’adásával kapcsolatos eljárás k‛dol’ozásáról ‚atározott.⑴⑵ A ‚atározat pontja arra utal, ‚o’y már az e’yezmény‚ez való csat- lakozás előkészítő szakaszában v‛sszatérő problémaként merült fel a ⒘arsó‛ ⒕zerződés ta’állama‛val kötött kétoldalú szerződések kérdése, mert a bennük vállalt kötelezettsé- ’ek ellentétben álltak a menekültü’y‛ konvenc‛ó rendelkezése‛vel.⑴⑶ Az ⒐D⒍ budapest‛ na’ykövetsé’e 198 márc‛us ⑵-‛ jelentésében számolt be a csatlakozás előkészülete‛- nek lezárulásáról. A jelentés azt az ⒐D⒍ szempontjából fontos kérdést ‛s felvetette, ‚o’y vajon m‛lyen k‛‚atással lesz a döntés a ⒘arsó‛ ⒕zerződés más‛k ‚at orszá’ának érdeke‛re.⑴⑷ A csatlakozás következménye‛ről márc‛us ⑴0-án készült keletnémet felje’yzés már e’yértelműen rámutatott az e’yezmény ⑵⑴–⑵ c‛kkelyének és a korábban kötött ma’yar–keletnémet jo’se’élyszerződésnek az ellentmondására.⑴6 ⒏‛vel a korábban me’kötött államköz‛ szerződések és ma’as sz‛ntű me’állapodások a ma’yar külpol‛t‛ka moz’ásterét ’átolták, szüksé’essé vált a szoc‛al‛sta orszá’ok ‛rányában vállalt ma’yar kötelezettsé’ek m‛előbb‛ felülv‛zs’álata.⑴7 A külü’y‛ és a belü’y‛ tárca között‛ e’yeztetés az 198 márc‛us ⑵0-‛ ad ‚oc tárcaköz‛ b‛zottsá’‛ üléssel vette kezdetét, mely- nek kapcsán a ⒍ülü’ym‛n‛sztér‛um áttek‛ntette, ‚o’y melyek azok a ‚atárkérdésekkel ⑴1 ⑴⑴ ⒗o. ⑵⑶-⑷0/198 ⒈elje’yzés a ⒏enekültü’y‛ ⒍onvenc‛ó‚oz való csatlakozás problémá‛ról. 198 jan. ⒗o. ⒋ktsz. n. (‛raton: ⒍Ü⒏ ⒌-110/1/198 ) ⒌elentés a ⒏enekültü’y‛ E’yezmény‚ez való csatlakozásról. 198 márc. ⑴ ⑴⑵ ⒏‛n‛sztertanács ⑴010/198 (⒊⒖. ) ⒏⒖ ‚atározata a menekültü’y ‚elyzetéről és feladata‛ról. ⒏a’yar ⒍özlöny ⒊atározatok ⒖ára, 198 sz. (198 márc. ) ⑴⑶ ffiB⒖⒎ ⒋ktsz. n. (‛raton: ⒍Ü⒏ 0060/⑵/198 ) ⒘árkony‛ ⒒éter külü’ym‛n‛szter át‛rata ⒊orvát‚ ⒋stván belü’ym‛n‛szternek a menekültü’y szabályozásáról. 198 február ⑴ ⑴⑷ B⒕t⒗ ⒏f⒕ ⒊A ⒋⒚. 8⑵⑶ A⒘-⒏‛tte‛lun’, 198 márc‛us ⑴6 ⒗o. A⒘-⒏‛tte‛lun’ vom Botsc‚at Budapest, 198 márc‛us ⑴7 ffiB⒖⒎ ⒋ktsz. n. (‛raton: ⒍Ü⒏ 0060/⑵/198 ) ⒘árkony‛ ⒒éter külü’ym‛n‛szter át‛rata ⒊orvát‚ ⒋stván belü’ym‛n‛szternek a menekültü’y szabályozásáról. 198 február ⑴ ⑴68 Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… fo’lalkozó kétoldalú szerződések, amelyeket az E⒐⒕⒜ é’‛sze alatt született ember‛ jo’‛ okmányokkal való szembenállásuk folytán felül kell v‛zs’áln‛. A szerződések módosításának előkészítését a belü’y‛ tárca ‚atáskörébe utalta.⑴8 A B⒏ ⒋⒋⒋/ ⒑sztály ápr‛l‛s 6-‛ felje’yzésében tett kísérletet a v‛sszás ‚elyzetből fakadó kérdéskomplexum áttek‛ntésére.⑴9 Elöljáróban leszö’ezte, ‚o’y a szoc‛al‛sta orszá’okkal aláírt kétoldalú szerződések me’kötésének ‛dején a szoc‛al‛sta orszá’ok között menekültü’y‛ probléma nem létezett: „A társadalm‛ rend azonossá’a, annak közös büntetőjo’‛ védelme, a szövetsé’es‛ v‛szony m‛att elképzel‚etetlen volt, ‚o’y az e’y‛k szoc‛al‛sta orszá’ menedéket nyújtson e’y más‛k szoc‛al‛sta orszá’ állampol’árának, mert ‚azájában »faj‛, vallás‛, nemzet‛sé’‛, b‛zonyos társadalm‛ szervezet‚ez tartozása va’y pol‛t‛ka‛ véleménye m‛att üldöz‛k«, ‛lletőle’ »demokrat‛kus ma’atartásáért, a társadalm‛ ‚aladás, a népek felszabadítása, a béke védelmében k‛fejtett tevékenysé’éért üldöz‛k« és e körülményekre a szerződő felek az e’yezmények me’kötésénél ’yelemmel le’yenek.”⑵0 A felje’yzés azt ‛s me’állapította, ‚o’y a menekültü’y‛ e’yezmény‚ez való csatlakozás nemcsak a ‚atárrendészet‛ és bűnü’y‛ tár’yú kétoldalú me’állapodások ‚‛ányossá’a‛t ‚ozza felszínre, de a menedékjo’, a menekültek jo’állására vonatkozó belső szabályozás szüksé’essé’ét, az ‛de’enrendészet‛ szabályok korszerűsítését és az alkotmánymódosítás kérdését ‛s felvet‛. A me’alapozatlan kérelmek töme’es benyújtásának elkerülése érdekében a felje’yzés összeállítója a ma’yar menekültpol‛t‛ka elve‛nek jo’‛ rendezését és e’yértelművé tételét javasolta. Az osztály május ⑵0-án kelt jelentése már az 19⑷ év‛ menekültü’y‛ e’yezmény ⑵ és ⑵ c‛kkelyében fo’laltakra való tek‛ntettel v‛zs’álta felül a k‛adatás és a felajánlás szabályozását a jo’se’élyszerződésekben és az ü’yészsé’‛ me’állapodásokban. A jelentés szerzője ‛mmáron ú’y értékelte, ‚o’y a fennálló jo’se’élyszerződések – szemben a korább‛ évt‛zedek során követett ’yakorlattal – a ‚azánk állam‚atárának sérelmére t‛ltott ‚atárátlépést elkövető külöld‛ állampol’árokra nem vonatkoznak: „Annak ellenére u’yan‛s, ‚o’y m‛nd a ma’yar Büntető ⒖örvénykönyv, m‛nd az európa‛ szoc‛al‛sta orszá’ok büntető törvénye‛ büntet⑴8 ⒗o. ⒋ktsz. n. (‛raton: ⒍Ü⒏ 00⑴⑵6/9/198 ) ⒌elentés a kétoldalú nemzetköz‛ szerződésekről. 198 ápr. ⑴ A felje’yzés melléklete t‛zene’y orszá’’al kötött jo’se’élyszerződést, né’y ‚atárfor’alm‛ szerződést és két belü’y‛ me’állapodást sorol fel. ⑴9 ⒗o. ⑵⑶-111/198 ⑵0 ⒗o. ⒈ é vá z óv ö é ⑴69 n‛ rendel‛k a t‛ltott ‚atárátlépést, a problémát az okozza, ‚o’y m‛nden állam a t‛ltott ‚atárátlépés szankc‛onálásával csak a saját ‚atárátlépés‛ rendjét védelmez‛. Í’y van ez akkor ‛s, ‚a a saját ‚atárátlépés‛ rend me’sértése e’yúttal a más‛k állam ‛lyen rendjének me’sértését ‛s jelent‛. ⒒éldául ‚a az ⒐D⒍ állampol’ár ‚azáját le’ál‛san el‚a’yva a t‛ltott ‚atárátlépést ‚azánk területén követ‛ el, az ⒐D⒍ törvénye‛ ezt azért rendel‛⒝k] büntetn‛, mert me’sze’te az útvonalra, ‛lletve a külöldön tartózkodásra vonatkozó szabályokat” – olvas‚ató okfejtésében.⑵1 ⒌ólle‚et a menekültü’y‛ e’yezmény jún‛us 1⑴-én lépett volna ‚atályba, a csatlakozás k‛‚‛rdetésének elmaradása, valam‛nt a menekültü’y‛ törvény és a vé’re‚ajtás‛ utasítások előkészítésének kezdet‛ stád‛uma mé’ nem tette le‚etővé rendelkezése‛nek alkalmazását. Életbe lépésének ‛dőpontjára m‛ndössze e’y ütemterv készült el, amely a nemzetköz‛ szerződésekkel kapcsolatos belü’ym‛n‛sztér‛um‛ feladatköröket és a felelős szervezet‛ e’ysé’eket jelölte me’.⑵⑴ A menekültü’y‛ törvény me’alkotásának csúszása v‛sszás ‚elyzetet teremtett. ⒙éber ⒉yula rendőr ezredes, a ⒋⒋⒋/ ⒑sztály vezetője ⒒alla’‛ ⒈erenc m‛n‛szter‚elyettesnek írott jelentésében a következőképpen jellemezte a ‚elyzetet: „… az e’yezmény ‚atályba lépésére vonatkozó jún‛us 1⑴-‛ ‛dőben a vé’re‚ajtásban ér‛ntett szervek között az ‛dőle’esen alkalmaz‚ató eljárással e’yeztetett álláspont nem alakult k‛. Í’y több ‚ónapon keresztül a jelenle’ mé’ ‚atályos, törvénybe fo’lalt rendelkezések, ava’y a ’en e’yezmény‚ez történt csatlakozásból eredő módon kell a ‚azánkban menedékjo’ot kérő személyek ü’yét ‛ntézn‛. (Az első változat szer‛nt‛ eljárás esetében a töme’kommun‛kác‛ó és a nyu’at‛ orszá’ok, a másod‛k szer‛nt‛ esetében ped‛’ a szoc‛al‛sta orszá’ok „nemtetszésével” le‚et számoln‛, amely a vé’re‚ajtó szervekre ‛rányul.) ⒍ívánatos lenne az adott „jo’‚éza’os” ‚elyzetben követendő ’yakorlatról e’ysé’esen rendelkezn‛, és erről a szüksé’es mértékben a ny‛lvánossá’ot ‛s tájékoztatn‛.”⑵⑵ A B⒏ ⒊atárőrsé’ ⒑rszá’os ⒒arancsnoksá’ával, a B⒏ ⒑⒔⒈⒍ ⒋⒋⒋- ⒍ülöld‛eket Ellenőrző ⒑sztály me’bízottjával, a ⒏enekültü’y‛ ⒈őosztály vezetőjével, valam‛nt a ⑵1 ffiB⒖⒎ ⒋ktsz. n. ⒌elentés. 198 május ⑵0. ⒗o. B⒏ ⒖‛tkársá’ 10-111/198 Ütemterv a menekültü’y‛ e’yezmény‚ez való csatlakozással kapcsolatos belü’ym‛n‛sztér‛um‛ feladatok vé’re‚ajtására. 198 jún‛us ⑵⑵ ⒗o. ⑵⑶-⑴⑴9/198 ⒌elentés a ⒏enekültü’y‛ E’yezmény‚ez való csatlakozás vé’re‚ajtására vonatkozó feladatokról. 198 jún‛us ⑵⑴ ⑴70 Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… ⒎e’főbb Ü’yészsé’ ffillamellen‛ Ü’yek ⒑sztályával folytatott e’yeztetést követően az átmenet‛ ‛dőszakra vonatkozóan a következő álláspont körvonalazódott: A ma’yar fél az e’yezmény vé’re‚ajtása során az ⒐D⒍ állampol’árok ü’yében továbbra ‛s a nemzetköz‛ kapcsolatok me’tartásának érdeke‛t kívánja szol’áln‛. Az e’yezmény‚ez való csatlakozás folytán u’yanakkor változtatn‛ kell a t‛ltott ‚atárátlépés‛ ü’yekkel kapcsolatos ’yakorlaton. Érvénytelennek kell ny‛lvánítan‛ a le’főbb ü’yészek és az ‛lletékes m‛n‛szterek között‛ korább‛ me’állapodásokat, va’y‛s me’szűn‛k az ü’yész‛ „kváz‛” felajánlás ’yakorlata. A ‚azánkban elkövetett t‛ltott ‚atárátlépés‛ ü’yekben az elkövetőket – cselekményüket akár útlevéllel, akár anélkül követték el – vár‚atóan a nyomozások me’ta’adásával, szabadsá’korlátozó ‛ntézkedések nélkül, a tartózkodás‛ en’edélyek me’vonásával k‛utasítjuk az orszá’ból (a Cse‚szlovák ⒕zoc‛al‛sta ⒍öztársasá’ felé, de külön v‛zs’ál‚ató esetle’ a repülő’épen történő k‛utasítás); v‛zs’álat‛ ‛ntézkedéseket velük szemben általában nem fo’anatosítunk, k‛vételt képez‚etnek az ‛ntézkedések során ’arázda, közveszélyes ma’atartást tanúsító elkövetők. A ’en e’yezmény‚ez való csatlakozás folytán m‛nden külöld‛ esetében me’ kell ‛ndítan‛ a menekült státus v‛zs’álatát, amenny‛ben az ‛lyen ‛rányú kérelmet terjeszt elő. ⒊a ⒐D⒍ állampol’árok terjesztenek elő menekült státus ‛ránt‛ kérelmet, az eljárást me’‛ndítjuk, de előzetes elképzelések szer‛nt na’yon k‛vételes esetben év‛ e’y-két fő kap‚at menekült státust, amenny‛ben üldöztetését okmányokkal ‛’azolja. E’yébként az ⒐D⒍-n belül‛ v‛szonyokat általában ‚‛vatalos eljárásban sem tek‛ntjük olyannak, m‛nt a‚ol pol‛t‛ka‛ üldözés folyna. A menekültkérdés e’yezményben fo’lalt aspektusa‛val (családe’yesítés, letelepedés‛ ‚ely me’választásának szabadsá’a) kapcsolatban vár‚ató az ⒐⒕⒜⒍ budapest‛ na’ykövetsé’ének bekapcsolódása az ⒐D⒍ állampol’árok ü’yébe. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban az ‛’azsá’ü’y‛ szervek állásfo’lalásá‛’ a v‛sszautasítás mellett döntöttünk.⑵⑶ f keletnémetek és a magyar menekültügy Az ⒐D⒍ állampol’árok ‚atársértés‛ ü’ye‛ben folytatott v‛zs’álatok alakulásáról és változása‛ról szóló első me’beszélésre az ⒐D⒍ ffillamb‛ztonsá’‛ ⒏‛n‛sztér‛um képv‛selő‛vel ⑵⑶ ⒗o. ⒈ é vá z óv 198 jún‛us 1⑴– ö é ⑴71 között Budapesten került sor. A német partnert arról tájékoz- tatták, ‚o’y az e’yezmény‚ez való csatlakozással szüksé’essé vál‛k a kétoldalú jo’se- ’élyszerződések érvénytelenítése.⑵⑷ ⒏‛nden le’ál‛san va’y ‛lle’ál‛san ‚azánkba érkező külöld‛ állampol’ár ü’yében u’yan‛s, ak‛ a ma’yar ‚atósá’októl menekült státus re’‛sztrálását kér‛, me’ kell ‛ndítan‛ az állam‛’az’atás‛ eljárást, melynek során az ‛’azolt tények alapján szület‚et döntés a me’adásról va’y az elutasításról. A t‛ltott ‚atárátlépést me’kísérlő ⒐D⒍ állampol’árokat – részben az ü’yek ma’as száma m‛att ‛s – vár‚atóan a nyomozás mellőzésével, ‛de’enrendészet‛ ‛ntézkedés keretében utasítják majd k‛ az orszá’ból, s csak k‛vételesen súlyos esetekben kerül‚et sor szabadsá’korlátozó ‛ntézkedésre és a nyomozás elrendelésére. Ezt a ma’yar ‚atósá’ok a szokásos ‛de’enrendészet‛ eljárás keretében folytatják le, ü’yészsé’‛ felajánlásra többé nem kerül sor. A német fél által tett javaslatok a korább‛ ’yakorlat fenntartását célozták. Azt szor’almazták, ‚o’y a ma’yar belü’y‛ ‚atósá’ok a k‛utasító vé’zést az útlevélbe pecsételjék be, am‛ e’yértelműen jelezné számukra a d‛ssz‛dálás kísérletét, és továbbra ‛s értesítést kértek a ⒏a’yarorszá’ról k‛utasított, ‛lletve tartózkodás‛ en’edélyüktől me’fosztott ⒐D⒍ állampol’árokról. Annak le‚etősé’ét ‛s felvetették, ‚o’y ér‛ntettek ‚azaszállításáról külön repülő’éppel ma’uk ’ondoskodnának. f ragyarországra irányuló keletnémet idegenforgalom határsértési eseteinek adatai, 1985–1989. június 12.⑵6 ⑵⑷ ffiB⒖⒎ ⑵⑶-⑴⑶⑴/198 ⒌elentés az ⒐D⒍ ffillamb‛ztonsá’‛ ⒏‛n‛sztér‛umából érkezett dele’ác‛ó fo’adásáról. 198 jún‛us ⑵6 B⒕t⒗ ⒏f⒕ – ⒜A⒋⒉ ⒐r. 1⑵06 ⒒rotokoll zum Abkommen zw‛sc‚en der ⒔e’‛erun’ der Deutsc‚en Demokrat‛sc‚en ⒔epubl‛k und der ⒔e’‛erun’ der ⒗n’ar‛sc‚en ⒘olksrepubl‛k über den v‛sare‛en ’renzübersc‚re‛tenden ⒘erke‚r. Anla’e: Übers‛c‚t zur Entw‛cklun’ des ⒔e‛severke‚rs nac‚ der ⒗⒘⒔ und zum un’esetzl‛c‚en ⒘erlassen der DD⒔ unter ⒏‛ßbrauc‚ des ⒖err‛tor‛ums der ⒗⒘⒔. 198 jún‛us ⑴7⑴ Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… Az ⒐D⒍-val kötött államb‛ztonsá’‛ szerződések és me’állapodások áttek‛ntése után a jo’‛la’ ‛s me’nyu’tató me’oldást a jo’se’élyszerződés 197 év‛ ⑴ törvényerejű ren- delettel történt módosítása képezte, amelyet követően a két állam ‛’azsá’ü’y-m‛n‛sztere abban állapodott me’, ‚o’y a t‛ltott ‚atárátlépés voltaképpen nem k‛adatást eredményező bűncselekmény. Az ⒐⒕⒜⒍–⒐D⒍ kettős állampol’ársá’ú személyek k‛adatásá‚oz fűződő 1979-es jo’‛ ‛rányelvek azt ‛s k‛mondták, ‚o’y „A k‛adatásra (átadásra) vonatkozó döntésnél a ⒏a’yar ⒐épköztársasá’ általános külpol‛t‛kájából kell k‛‛nduln‛: ’yelembe kell venn‛ a szoc‛al‛sta közössé’ orszá’a‛‚oz fűződő alapvető jelentősé’ű, szövetsé’‛, barát‛ kapcsolata‛nk mellett általános külpol‛t‛ka‛ érdeke‛nket, nemzetköz‛ jo’‛ kötelezettsé’e‛nket, az európa‛ eny‚ülés folyamatában való érdekeltsé’ünket és a nemzetköz‛ jo’‛ alapelveket ‛s… általában k‛ kell térn‛ az ⒐D⒍ ‚atósá’a‛ által a büntető- eljárás átvételének ma’yar felajánlását szor’almazó lépések elől.”⑵7 ⒏‛vel az 1981-ben me’kötött ‚atályos me’állapodás a két orszá’ v‛zs’álat‛ szerve‛nek e’yüttműködését az 197 év‛ törvényerejű rendeletre alapozta, ⒙éber ⒉yula rendőr ezredes, a ⒋⒋⒋/ vezetője ⒖úrós András rendőr vezérőrna’y m‛n‛szter‚elyettes‚ez írott 198 jelentésében már ma’a ‛s az 196 állást.⑵8 osztály júl‛us vé’‛ év‛ me’állapodás érvénytelen volta mellett fo’lalt Au’usztus 1-jére öszszeállt a menekültté ny‛lvánítás‛ eljárás és a menekültek jo’állásáról szóló m‛n‛sztertanács‛ ‚atározat tervezete. A tervezettel kapcsolatban felmerült a’’odalmak e’yfelől ’azdasá’‛ természetűek voltak, másfelől az orszá’ add‛’‛ szövetsé’es‛ rendszerében való esetle’es elle‚etetlenülésre vonatkoztak. ⒒ajcs‛cs ⒌ózsef rendőr alezredes, a ⒋⒋⒋/ osztály me’bízott vezetője au’usztus ⑵-‛ felje’yzésében fejtette k‛ ezzel kapcsolatos véleményét: „⒏a’yarorszá’ – ’azdasá’‛ ‚elyzete, szövetsé’es‛ kapcsolata‛ m‛att – nem vál‚at a kelet-európa‛ orszá’okból érkező menekülők célorszá’ává, a fejlett európa‛ tőkés orszá’okba való áttelepülés k‛vezető csatornájává. ⒈ennáll annak a veszélye – a tőkés orszá’ok csökkenő fo’adókészsé’e m‛att –, ‚o’y az orszá’nak na’y töme’ű menekültről kellene ’ondoskodn‛a. Ezért az E’yezmény szer‛nt‛ menekült me’‚atározás me’szorító értelmezésével e’yetértünk, u’yanakkor ⑵7 ffiB⒖⒎ ⒋ktsz. n. (‛raton: 00⑵7/⑵/1979) ⒋’azsá’ü’y‛ ⒏‛n‛sztér‛um ⒋’az’atás‛ és ⒐emzetköz‛ ⒍apcsolatok főosztálya a ⒏a’yarorszá’ra ⒐⒕⒜⒍ út‛ okmánnyal beutazó ⒐D⒍–⒐⒕⒜⒍ kettős állampol’árok k‛adásának elbírálása. ⒖ervezet 197 február ⑴ ⑵8 ⒗o. ⑵⑶-⑴98/8 ⑵⑶-⑴7⑵/61/8 ⒌elentés az ⒐D⒍ állampol’árokkal kapcsolatos k‛adatás‛ eljárásról. 198 júl‛us ⑴ ⒈ é vá z óv ö é ⑴7⑵ nem tartjuk kívánatosnak – a fent‛ ok m‛att – a »de facto«, »‚uman‛tár‛us« és »’azdasá’‛ menekült« státus el‛smerését és alkalmazását.”⑵9 ⒐a’y ⒍ároly rendőr ezredes, a B⒏ ⒑⒔⒈⒍ ⒋⒋⒋– (⒍ülöld‛eket Ellenőrző) ⒑sz- tály vezetője au’usztus ⑶-‛ jelentésében arról számolt be, ‚o’y az ⒐D⒍ államb‛ztonsá’‛ szerve‛ számára utoljára 198 júl‛us ⑵1-én adtak át ‚atársértő keletnémet pol’áro- kat. A ma’yar ‚atárőrsé’ továbbra ‛s köteles volt ellenőr‛zn‛ az ⒐D⒍ állampol’árok út‛ okmánya‛nak terület‛ érvényét, és nem me’felelő okmányok esetén a továbbutazást me’akadályozn‛, am‛ naponta 60–80 ⒐D⒍ ‚atársértő feltartóztatását eredményezte. ⒖apasztalata‛k szer‛nt az új ’yakorlat nem működött me’felelően, va’y‛s a nyomozás me’ta’adása va’y me’szüntetése mellett me’rovásban részesített és ‛de’enrendészet‛ kényszer‛ntézkedésekkel sújtott ⒐D⒍ állampol’árok e’y része az orszá’ el‚a’yására vonatkozó felszólításnak nem tett ele’et, ‛nkább újból t‛ltott ‚atárátlépést kísérelt me’. A keletnémet pol’árok e’yre na’yobb számban fordultak a ma’yar ‚atósá’ok‚oz menedék, ‛lletve az ⒐⒕⒜⒍-ba történő k‛utazás ‛ránt‛ kérelemmel: „⒏e’‚all’atásuk alapján e’yetlen ⒐D⒍ állampol’ár sem tudott olyan tényt b‛zonyítan‛ va’y valószínűsíten‛, ‚o’y pol‛t‛ka‛ me’’yőződése – va’y a ⒍onvenc‛ó menekült fo’almába tartozó ok – m‛att üldözték volna, va’y az ⒐D⒍-ba történő v‛sszatérése esetén személyes szabadsá’a veszélybe kerülne. (⒖ermészetesen azokon kívül, ak‛ket a ⒏a’yarorszá’on elkövetett bűncselekmény m‛att eljárás alá von‚atnak.) ⒕z‛nte valamenny‛en az utazás‛ korlátozásokra, me’oldatlan családe’yesítés‛ ü’yekre ‚‛vatkoztak” – szerepel ⒐a’y ⒍ároly jelentésében,⑶0 ak‛ arra ‛s k‛tért, ‚o’y a menedékkérésre és a k‛utazás en’edélyezésére vonatkozó kérelmeket az e’yértelmű szabályozás k‛adásá‛’ el‚árították. Ennek ma’yarázatát az alább‛akban fo’almazta me’: „A menedékjo’ b‛ztosításával kapcsolatban az a véleményünk, ‚o’y arra – a vonatkozó jo’‛ szabályozás me’jelenése után ‛s – csak a ⒍onvenc‛ó szűk értelmezése mellett kerüljön sor. Ezzel össz‚an’ban az utazással és k‛vándorlással kapcsolatos problémák nem kezel‚etők menekült kérdésként, azok az ⒐D⒍ belü’yét képez‛k, ‛lletve az ⒐⒕⒜⒍ érdeke‛t ér‛nt‛k. A ⒍onvenc‛ó nem tartalmaz olyan kötelezettsé’et, amely alapján bármely állam va’y nemzetköz‛ szervezet a ⒏a’yar ⒐épköztársasá’ot az e’yezmény me’sértésével me’alapozottan vádol‚atná a továbbutazás me’ta’adása m‛att.”⑶1 ⒖ek‛ntettel arra, ‚o’y a tovább‛ töme’es t‛ltott ‚a⑵9 ⒗o. ⑵⑶-⑵08/198 ⒗o. B⒏ ⒑⒔⒈⒍ ⒋⒋⒋⑶1 ⒗o. ⑶0 ⒋ktsz. n. (‛raton: 6-⑴80-89) ⑴7⑶ Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… tárátlépések és a menedék ‛ránt‛ kérelmek kapcsán feszültsé’ek voltak vár‚atóak, ⒐a’y osztályvezető az eljárás – alább‛ módon való – e’ysé’esítését javasolta: A) ⒖‛ltott ‚atárátlépés m‛att többé ne kerüljön sor ⒐D⒍ állampol’árok átadására. B) Az ‛de’enrendészet‛ kényszer‛ntézkedéseket ‚árom lépcsőben d‛ erenc‛álják. Ak‛knél család‛ va’y más méltányol‚ató ok mot‛válta a bűncselekmény elkövetését, azokat ’yelmeztessék a ma’yar jo’szabályok betartására. Ak‛knél méltányol‚ató körülmény nem merült fel, de valószínűsít‚ető a jo’követő ma’atartás és a t‛ltott ‚atárátlépéstől való elállás, azoknál a tartózkodás‛ en’edély v‛sszavonását külön lapra je’yezzék. Ezekről az esetekről az ⒐D⒍ na’ykövetsé’ét ne tájékoztassák, a külön lapra nyomott bélye’zőt az orszá’ból való k‛léptetés során a ⒊atárőrsé’ szerve‛ távolítsák el. A t‛ltott ‚atárátlépést ‛smételten elkövetőkkel, valam‛nt m‛ndazokkal szemben, ak‛k k‛utasításukat követően az orszá’ területét önszántukból nem ‚a’yták el, a korább‛ ’yakorlat szer‛nt járjanak el, va’y‛s a tartózkodás‛ en’edély v‛sszavonását, ‛lletve a k‛utasítást je’yezzék be az út‛ okmányba, és az ‛ntézkedésről tájékoztassák az ⒐D⒍ na’ykövetsé’ét. C) A ma’yar–cse‚szlovák ‚atárszakaszt befelé t‛ltott módon átlépőket továbbra ‛s adják v‛ssza a cse‚szlovák ‚atárőr‛zet‛ szerveknek. D) A menedék ‛ránt‛ kérelmeket a ⒉en ⒍onvenc‛ó szűkebb értelmezésével bírálják el. A ny‛lvánvalóan alaptalan kérelmek ’yorsított eljárásban – szóbel‛ előterjesztés esetén szóbel‛ közléssel – kerüljenek elutasításra. E) Az ⒐⒕⒜⒍-ba ‛rányuló k‛utazás‛ kérelmeket utasítsák el. ⒊a b‛zonyítottan családe’yesítésre vonatkoznak, va’y különös méltánylást érdemlő körülményt tartalmaznak, a ⒍E⒑ terjessze fel döntésre a közb‛ztonsá’‛ m‛n‛szter‚elyettes‚ez. En’edélyezés esetén a ⒍E⒑ a B⒏ ⒊atárőrsé’ ⒈elderítő ⒑sztályával e’yüttműködve b‛ztosítsa az ér‛ntett személyek nyomtalan k‛léptetését. ⒈) Az ⒐⒕⒜⒍ budapest‛ na’ykövetsé’én tartózkodók részére – ‚a ü’yük rendezésével kapcsolatban az ⒐D⒍ budapest‛ na’ykövetsé’ével me’e’yezés szület‛k – adják k‛ a k‛utazás‛ en’edélyt, ü’’etlenül attól, ‚o’y ele’et tettek-e az esetle’es ma’yar ‚atósá’‛ kötelezésnek. ⒉) ⒏‛előbb kerüljön sor a ‚azánk által kötött vízummentessé’‛ e’yezmények felülv‛zs’álatára. A ⒍ülü’ym‛n‛sztér‛um a ⒏⒐⒍ által vállalt nemzetköz‛ kötelezettsé’ekkel ⒈ é vá z óv ö é ⑴7⑷ össz‚an’ban kezdeményezzen konzultác‛ókat az ér‛ntett államok külü’ym‛n‛sztér‛uma‛val az e’yezmények módosítása érdekében.⑶⑴ Az ‛de’enrendészet‛ ‛ntézkedések d‛ erenc‛álásával kapcsolatban me’ kell je’yezn‛, ‚o’y a „pecsételések” ’yakorlatának m‛előbb‛ beszüntetését ⒊ans-D‛etr‛c‚ ⒉ensc‚er nyu’atnémet külü’ym‛n‛szter már júl‛us vé’én sür’ette, az ⒐⒕⒜⒍ budapest‛ na’ykövete, Alexander Arnot ped‛’ ⒊orvát‚ ⒋stván belü’ym‛n‛szterrel folytatott au’usztus ⑶-‛ me’beszélésén az elfo’ott ⒐D⒍ állampol’árokról való adatszol’áltatás felü’’esztését kérte (⒕c‚m‛dt-⒕c‚we‛zer – Dömötör ⑴009: ⑵06-⑵08). A jelentésben fo’laltak me’v‛tatására ⒒alla’‛ ⒈erenc rendőr vezérőrna’y főcsoportfőnök az ér‛ntett belü’y‛ és társszervek bevonásával mé’ aznap értekezletet ‚ívott össze. Az értekezlet résztvevő‛ az alább‛ módosításokkal és k‛e’észítésekkel fo’adták el a javaslatokat: Azokat az ⒐D⒍ állampol’árokat, ak‛k a t‛ltott ‚atárátlépés kísérletét család‛ va’y más méltányol‚ató ok m‛att első ízben követték el, az őket elfo’ó ‚atárőr‛zet‛ szervek részesítsék ’yelmeztetésben, ‛rányítsák v‛ssza és ‚ívják fel ’yelmüket a ma’yar jo’szabályok betartására. ⒖ek‛ntettel a na’y nemzetköz‛ és ‚aza‛ érdeklődésre, a közvélemény tájékoztatására kerüljön k‛adásra e’y olyan B⒏ közlemény, amely a menekültü’y‛ e’yezménynek me’felelő belső jo’rend és ’yakorlat k‛alakítását, valam‛nt az átmenet‛ ‛dőszakban követett eljárást fo’lalja össze. A ’yors és szakszerű ü’y‛ntézés érdekében a nyu’at‛ és dél‛ ‚atárszakaszon a rekventált B⒏ ⒊Ő⒔ ⒈E⒒-eken (for’alomellenőrző pontokon) le’yen k‛‚elyezett ‛de’enrendészet‛ ü’y‛ntéző. A szüksé’es létszám központ‛ keretből történő b‛ztosítására, az ér‛ntett ⒈E⒒-ek me’jelölésével soron kívül javaslatot kell készí- ten‛.⑶⑵ ⑶⑴ ⒗o. ffiB⒖⒎ B⒏ ⒑⒔⒈⒍ ⒋⒋⒋- ⒋ktsz. n. (‛raton: 6-⑴80-89) ⒍‛e’észítés ⒐a’y ⒍ároly osztályvezető 198 au’usztus ⑶-‛ jelentésé‚ez. 198 au’usztus ⑶⑵ ⑴76 Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… A me’ye‛ ü’yészek és a főváros‛ főü’yész tájékoztatására az előterjesztés alapján ‛ránymutatást adtak k‛ a ‚atársértő ⒐D⒍ állampol’árokkal kapcsolatos eljárás új rendjéről. Amenny‛ben a ‚atársértők nyomós ok, elsősorban család‛ körülmény m‛att követték el tettüket, a büntetőeljárást me’rovás ellenében me’ta’adták. ⒊a az elkövető ‛smételten me’kísérelte az ‛lle’ál‛s ‚atárátlépést, vele szemben kényszer‛ntézkedést kellett alkalmazn‛. Abban az esetben, ‚a a külöld‛ állampol’ár a t‛ltott ‚atárátlépésen kívül más bűncselekményt ‛s elkövetett, a büntető felajánlás kérdésében előzetesen a ⒎e’főbb Ü’yészsé’ ffillamellen‛ Ü’yek ⒑sztályának véleményét kellett k‛kérn‛.⑶⑶ A ma’yar és a keletnémet külü’ym‛n‛sztér‛um konzul‛ főosztályának vezető‛ a német fél kezdeményezésére 198 au’usztus 10-én me’beszélést tartottak Budapesten, melynek során a német fél azt közölte, ‚o’y a keletnémet állampol’árok ‚azánkból történt d‛ssz‛dálása‛ dacára az ⒐D⒍ nem kívánja korlátozn‛ a ⒏a’yarorszá’ra ‛rányuló ‛de’enfor’almat, ám a tur‛stafor’alom b‛ztosításával kapcsolatos ‚atósá’‛ ‛ntézkedések t‛sztázására szakértő‛ konzultác‛ót kezdeményezett.⑶⑷ A B⒏ részéről az ‛de’enrendészet‛ feladatokat ellátó ⒍E⒑ vezető‛ és a ⒏enekültü’y‛ ⒊‛vatal munkatársa‛, valam‛nt a ⒍ülü’ym‛n‛sztér‛um szakértő‛ kaptak ‚elyet a küldöttsé’ben.⑶6 A ma’yar B⒏ és az ⒐D⒍ ffiB⒏ dele’ác‛ójának újabb tár’yalására au’usztus 16–17-én, Budapesten került sor.⑶7 A jo’ellenesen ‚azánkban tartózkodó ⒐D⒍ állampol’árok ü’ye‛ről a ma’yar küldöttsé’ azt a tájékoztatást adta, ‚o’y a korább‛ büntetőeljárás ‚elyett ‛de’enrendészet‛ ‚atáskörbe vonják őket. Az 196 év‛ ⑵ tvr. c‛kkében fo’lalt ‛nformác‛óadás‛ kötelezettsé’ értelmezésével kapcsolatban az ⒐D⒍ partner ele‛nte ra’aszkodott a teljes körű ‛nformác‛ó-szol’áltatás‚oz, ám a tár’yalások eredményeként elfo’adta a ma’yar álláspontot, amely szer‛nt ‚azánkból csak a súlyos jo’sértést elkövető ⒐D⒍ állampol’árokat utasítjuk k‛, és a ma’yar fél k‛záróla’ rájuk vonatkozóan szol’áltat‚at adatot. A ⒍ülü’ym‛n‛sztér‛um ⒍onzul‛ ⒈őosztályáról bevont alosztályvezetők a ⒍ülü’ym‛n‛sztér‛um álláspontját ‛smertették a menekültü’y‛ konvenc‛ó‚oz való csatlakozás ⑶⑶ ⒗o. ⑵⑴-⑴⑴/198 ⒎e’főbb Ü’yész ‚elyettese: ⒋ránymutatás a me’ye‛ (főváros‛) főü’yészeknek. 198 au’usztus ⑶⑷ ⒗o. ⑵⑶-⑵1⑶/198 ⒈elje’yzés az ⒏⒐⒍–⒐D⒍ ⒍Ü⒏ konzul‛ főosztály vezető‛nek konzultác‛ójáról. 198 au’usztus ⑶6 ⒗o. ⑵⑶-⑵11/198 ⒈elje’yzés az ⒐D⒍ ffillamb‛ztonsá’‛ ⒏‛n‛sztér‛um dele’ác‛ójával történő újból‛ konzultác‛óval kapcsolatban. 198 au’usztus ⑶7 ⒗o. ⑵⑶-⑴⑴/198 B⒏ ⒋⒋⒋/ ⒈elje’yzés az ⒐D⒍-s dele’ác‛óval folytatott tár’yalásról. Budapest, 198 au’usztus ⑴ ⒈ é vá z óv ö é ⑴77 belső előkészítése során felmerült me’oldás‛ elképzelésekről. ⒋ndokolták a szoc‛al‛sta orszá’okkal fennálló b‛laterál‛s me’állapodások felülv‛zs’álatának szüksé’essé’ét, és k‛látásba ‚elyezték, ‚o’y a készülő menekültü’y‛ szabályozásról a szoc‛al‛sta orszá’ok külü’ym‛n‛sztér‛uma‛t előzetesen tájékoztatják. Az ⒐D⒍ dele’ác‛óját elsődle’esen az érdekelte, ‚o’y a ⒏a’yarorszá’on tartózkodó állampol’ára‛t a ma’yar ‚atósá’ok a jo’‛ szabályozás ‚atályba lépésével vajon pol‛t‛ka‛ menekültnek fo’ják-e tek‛nten‛. A ma’yar fél tájékoztatása szer‛nt az ⒐D⒍ állampol’árok ⒏a’yarorszá’on pol‛t‛ka‛ menekült státust u’yan nem kapnak, de az ott‚on‛ retorz‛ók m‛att ⒐D⒍-ba való v‛sszatoloncolásuk mé’‛s akadályba ütköz‚et. Az ⒐D⒍ dele’ác‛ója erre rea’álva a ‚azatérők büntetlensé’ét ’arantálta.⑶8 Az előzetes várakozásoknak me’felelően a műszak‛ zár elbontásának ‚íre és a ⒏enekültü’y‛ E’yezmény‚ez való ma’yar csatlakozás ’yorsan ‚azánk nyu’at‛ ‚atárára vonzotta az áttelepüln‛ vá’yó ⒐D⒍ állampol’árokat, ak‛nek létszáma a tur‛stából menekültté avanzsáltakkal e’yütt a nyár vé’ére ‚ozzávetőle’ ⑴0 000 főre duzzadt. A ‚atársértők vallomása‛ szer‛nt a korább‛ évekkel szemben, am‛kor a d‛ssz‛dálásokat elsősorban a jobb me’él‚etés reménye, a rokon‛ kapcsolatok és a kalandvá’y mot‛válták, 1989 nyarára e’yre na’yobb ‚an’súlyt kapott az ⒐D⒍ társadalm‛ berendezkedésével, utazás‛ korlátozása‛val kapcsolatos e’yet nem értés. ⒏‛vel a szoc‛al‛sta tömb más állama‛nak pol’ára‛val szemben nek‛k me’adatott a le‚etősé’, ‚o’y k‛településüket követően az ⒐⒕⒜⒍-ban továbbra ‛s németként él‚essenek, ezért a k‛település mellett döntöttek.⑶9 matárnyitás A nyu’atnémet külképv‛seletekre menekült keletnémet állampol’árok ü’yében az ⒐D⒍ és az ⒐⒕⒜⒍ között‛ d‛plomác‛a‛ kapcsolat felvételére ⒊erbert ⒍rol‛kowsk‛, az ⒐D⒍ külü’ym‛n‛szter-‚elyettese és bonn‛ tár’yalópartnere, ⒔udolf ⒕e‛ters, a ⒕zövetsé’‛ ⒍ancellár‛a‛ ⒊‛vatal vezetője – e’yben a különle’es ü’yekért felelős m‛n‛szter – részvételével au’usztus 18-án Berl‛nben került sor. A kemény ‚an’nemben folytatott tár’yaláson a tár’yaló partnerek e’ymást okolták az ⒐⒕⒜⒍ külképv‛seleteken k‛alakult áldatlan ‚elyzetért. ⒍rol‛kowsk‛ a menekülők számára k‛állított nyu’atnémet útlevelek k‛adásának ⑶8 ⒗o. ⒏ayer, ⒏. ⒍urt: „⒗nsere ⒉eduld ‛st zu Ende”. 1989 verlassen vorauss‛c‚tl‛c‚ 100.000 DD⒔-Bür’er, me‛st jun’e Arbe‛tskräte, ‛‚r ⒊e‛matland – warum? ⒍ur‛er, 198 au’usztus ⑶9 ⑴78 Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… azonnal‛ beszüntetését követelte, és nyomatékosan kérte a nyu’atnémet külképv‛seletek ‚aladéktalan k‛ürítését. Ezzel kapcsolatban ⑷00 darab, a budapest‛ nyu’atnémet na’ykövetsé’ által ⒐D⒍ állampol’árok számára k‛adott nyu’atnémet útlevélről és tovább‛ 1000 darab útlevél Budapestre szállításáról tett említést.⑷0 ⒕zékely ⒌ános ‚atárőrpa- rancsnok au’usztus ⑴1-én kelt jelentésében sz‛ntén beszámolt arról, ‚o’y több keletnémet pol’ár nyu’atnémet út‛ okmánnyal tett kísérletet az osztrák ‚atárátkelő‚elyeken való k‛lépésre.⑷1 Az au’usztus 19-én a ⒕opronpuszta térsé’ében me’rendezett ⒒áneurópa‛ ⒒‛kn‛k során a ⒏a’yarorszá’on rekedt keletnémet állampol’árok közül több száz fő me’ro‚amozta az ‛de‛’lenesen me’ny‛tott osztrák–ma’yar ‚atárt. ⒎étszámukat ‛lletően a becslések eltérőek. A szol’álatot teljesítő osztrák csendőrök m‛nte’y ⑴00 főt említenek (B‛r‛cz 1999: ⑴19-⑴⑴⑴), a sajtótudósítások ezzel szemben az ⒐⒕⒜⒍ bécs‛ na’ykövetsé’én éjjel fél 1-‛’ 661 beutazás‛ kérelem k‛töltéséről számolnak be.⑷⑴ Az au’usztus ⑴⑴-én tartott külü’ym‛n‛sztér‛um‛ me’beszélésen az ⒐D⒍-val 1969-ben kötött szerződés e’yes pontja‛nak ‚atályon kívül ‚elyezéséről ‚atároztak, és a budapest‛ na’ykövetsé’en tartózkodókat a rákövetkező nap éjszakáján repülő’éppel Bécsbe szállították (⒑platka ⑴008: ⑴06). ⒏‛vel az ⒐⒕⒜⒍ és ⒐D⒍ között folytatott tár’yalások eredménytelenek maradtak, a menekült-válsá’ me’oldására a ‚atárny‛táson kívül más mód nem adódott. A kormánydöntést 198 szeptember 10-én 00 órakor az ⒏⒖⒘ A ⒊ét című műsorában, valam‛nt a ⒏a’yar ⒔ád‛óban ‚ozták ‚‛vatalosan ny‛lvánossá’ra. A ⒏a’yarorszá’on tartózkodó ⒐D⒍ állampol’árok 198 szeptember 11-én 00.00 órától vízum nélkül, ⒐D⒍ és ⒐⒕⒜⒍ útlevéllel va’y személy‛’azolvánnyal, m‛ndezek ‚‛ányában a ⒘öröskereszt által k‛állított utazás‛ okmánnyal ‚a’y‚atták el a ⒏a’yar ⒐épköztársa- ⑷0 B⒕t⒗ ⒏f⒕ – ⒊A ⒋⒚. 11⑵8 ⒘ermerk über das ⒉espräc‚ des ⒕taatssekretärs und ⒕tellvertreters des ⒏‛n‛sters ür Auswärt‛’e An’ele’en‚e‛ten, ⒉enossen Dr. ⒊erbert ⒍rol‛kowsk‛, m‛t dem Bundesm‛n‛ster ür besondere Auf’aben und C‚ef des Bundeskanzleramtes der B⒔D, ⒔udolf ⒕e‛ters, am Au’ust 1989 ‛m ⒏‛n‛ster‛um ür Auswärt‛’e An’ele’en‚e‛ten. ⑷1 ffiB⒖⒎ ⑵⑶-⑴⑴/198 A B⒏ ⒊atárőrsé’ orszá’os parancsnokának értesítése a B⒏ ⒊Ő⒔ ⒋-⒋⒋. kerület és Budapest‛ ⒎é’‛ és ⒈olyam‛ ⒈E⒒ ⒒arancsnoka számára. Budapest, 198 au’usztus ⑴ ⑷⑴ ⒕pektakuläre ⒏assen uc‚t von DD⒔-Bür’ern nac‚ Österre‛c‚! ⒑stdeutsc‚e nützten ⒘eranstaltun’ und drückten ⒉renztor auf. Der ⒍ur‛er, 198 , ; D‛e ⒙elt sc‚aut auf uns. ⒈ast w‛e ⑷ Bur’enländ‛sc‚e ⒈re‛‚e‛t. 198 au’usztus ⑴ 1⑵ ⒈ é vá z óv ö é ⑴79 sá’ területét.⑷⑵ Az Ausztr‛a felé k‛utazó keletnémet áttelepülők létszámát ⑴⑶ ⑷00 főre becsülték, a nyu’at‛ ‚írü’ynöksé’ek ezen felül tovább‛ 6000, a zöld ‚atáron átkelt személlyel számoltak. A ma’yar pol‛t‛ka‛ vezetés felelős döntése nyomán a keletnémet menekültü’y s‛keres vé’k‛fejlettel zárult le. ⒏a’yarorszá’ nyu’at‛ ‚atárának me’ny‛tásával a berl‛n‛ fal me’kerül‚etővé vált, ezzel új korszak nyílott Európa század‛ történelmében. nrodalom Adenauer, ⒍. 199 Briefe über Deutschland 1945–1955. Aus’ewä‚lt und e‛n’ele‛tet: ⒊ans ⒒eter ⒏ens‛n’. ⒏ünc‚en: ⒉oldmann. B‛r‛cz, ⒕. 199 D‛e ⒈luc‚t be‛ ⒕t. ⒏ar’aret‚en. Der Anfan’ vom Ende der Deutsc‚en Demokrat‛sc‚en ⒔epubl‛k als selbständ‛’er ⒕taat. ⒋n: Zwischen Gefahr und Berufung. ⒊rs’. ⒈‛rtz ⒊örmann, ⒉erald ⒊esztera. ⒙‛en–⒙erfen: ⒏useumsvere‛n ⒙erfen – Bundesm‛n‛ster‛um ür ⒋nneres ⒉endarmer‛ezentralkommando. ⑴19-⑴⑴ Boesc‚, ⒋. ⑴00 Grenzfälle. Von Flucht und Hilfe. Fünf Geschichten aus Europa. ⒜ür‛c‚.: ⒎‛mmat ⒘erla’. ⑴⑵ C‚urc‚‛ll, ⒙. ⒕. 199 A második világháború. köt. Budapest: Európa ⒍‛adó. Cz‛’ány ⒎. 199 ⒉raf, ⒔. 197 ffillamosított szava‛nk átv‛lá’ítása. fiortárs. sz. 1-⑵ ⑷0 ⒌a‚re ⒈ortsc‚r‛tt – ⑷0 ⒌a‚re ⒐ac‚te‛l. ⒋n: 50 Jahre Wirtschat in Burgenland. E‛senstadt: E‛’enverla’. ⒌obst ffi. ⑴0 A ma’yar államb‛ztonsá’‛ szervek és a ⒕tas‛ e’yüttműkö- dése. ⒋n: ⒑kvát‚ ⒋. (szerk.): ffillamb‛ztonsá’ és rendszerváltás. Budapest: ⒎ ⒊armattan ⒍‛adó. 6⑵-10 ⑷⑵ ⒏⒐⒎ ⒉⒛⒏⒕⒏ ⒕⒎, ⒚⒚⒋⒘. 160 Belü’ym‛n‛sztér‛um ⒊atárőrsé’ kerület parancsnokának 0⑵8/198 számú ‛ntézkedése a 08 számú ’éptáv‛rat‛ utasításban me’‚atározott feladatok vé’re‚ajtására. ⒕opron, szeptember ⑴80 Vasüggöny – határnyitás – menekültügy… ⒑platka A. ⑴00 Egy döntés története. ffiagyar határnyitás 1989. szeptem- ber 11. nulla óra. Budapest – Bécs: ⒊el‛kon – ⒕zázadvé’ ⒍‛adó – ⒒aul ⒜solnay ⒘erla’. ⑴0 ⒔ozanov, ⒘. 199 ⒍orunk apokal‛psz‛se. ⒋n: ⒕zőke ⒍. (szerk.): Apokalip- szis – 1917. Írások az orosz forradalomról. Budapest: Európa ⒍‛adó. ⑵⑴1-⑶⑴ ⒕alla‛ ⒌. ⑴0 Egy idejét múlt korszak lenyomata. A vasüggöny története. Budapest: ⒊anns ⒕e‛del Alapítvány. ⒕and’ruber, ⒔. – ⒎o‛dol, ⒐. 199 Das ⒕ymbol „E‛serner ⒘or‚an’”. ⒋n: Der Eiserne Vorhang. Die Geschichte – das Ende – die ffiahnung. ⒊rs’. ⒔oman ⒕and’ruber. ⒎‛nz: ⒗n‛vers‛tätsverla’ ⒔udolf ⒖raumer. ⒕c‚m‛dt-⒕c‚we‛zer, A. – Dömötör ⒖. ⑴00 „⒍jelentette: nem érde- kük, ‚o’y az ⒐D⒍-ból töme’esen meneküljenek az ⒐⒕⒜⒍-ba.” ⒍ét dokumentum a ⒏a’yarorszá’ra menekült keletnémet állampol’árok és a nyu’atnémet–ma’yar kapcsolatok történeté‚ez 198 elején. Történelmi Szemle. ⑴009/ ⒖antzsc‚er, ⒏. 199 au’usztus sz. ⑴9⑷-⑵ Die verlängerte ffiauer. Die Zusammenarbeit der Sicherheitsdienste der Warschauer-Pakt-Staaten bei der Verhinderung von „Republik ucht”. Berl‛n: B⒕t⒗. 7 ⒙ells, ⒊. ⒉. 198 Az istenek eledele. Budapest: Európa ⒍‛adó. kilozófiai, kulturális határvonalak E ő ⒘ kalak és határok a historiográfiában (avagy omnis determinatio…) Az alább‛ írás témája a ‚‛stor‛o’rá ával összeü’’ő falak és ‚atárok/‚atárvonalak tár’yalása, am‛ véleményem szer‛nt azért ‛s fontos, mert m‛ndez a ‚‛stor‛o’rá a fo’almának körüljárására, me’‚atározására ‛s le‚etősé’et ad. (Azért választottam tanulmányom alcímének az „omn‛s determ‛nat‛o” ‛smert – sp‛noza‛? – elvét, mert sok tek‛ntetben a ne’ác‛ó, a k‛zárás, azaz a „m‛ nem?” kérdésére adott válasz ad‚atja me’ a fo’alom tartalmát. ⒕p‛nozá‚oz ma’yarul ld. ⒘r‛es 198 ) ⒊an’súlyozn‛ szeretném mé’, ‚o’y az ‛tt felvetettek ‛nkább ‛mpressz‛on‛szt‛kus és polém‛kus kérdésfelvetések, te‚át nem kívánják me’oldan‛ a ‚‛stor‛o’rá a fo’alma körüljárásának m‛nden problémáját. (A következőkben persze azért alapvetően rendszeressé’re/rendszerezésre törekszem.) ⒍ezdjük te‚át azzal, m‛ nem ‚‛stor‛o’rá a? A ‚‛stor‛o’rá a m‛ndenekelőtt nem historika. (A ‚‛stor‛ka fo’almának e’y‛k me’alapozója ⒌. ⒉. Droysen a Droysenről ld. ⒉yur’yák–⒍‛santal ⑴006: ⒋⒋. ⑶⑶-⑶ században. ⒔észletek ma’yarul Historika című művéből Droysen ⑴00 ) ⒊‛stor‛o’rá a és ‚‛stor‛ka között az a le’fontosabb különbsé’ (elválasztó vonal), ‚o’y előbb‛ tár’yalás‛/me’közelítés‛ módja alapvetően ‛dőbel‛ és kronolo’‛kus, utóbb‛ ‛nkább rendszerező, sz‛sztemat‛kus. ⒖ermészetesen u’yanakkor a ‚‛stor‛ka nem azonos a történet lozó ával sem (amely sz‛ntén ‛nkább sz‛sztemat‛kus és rendszerező, bár vannak olyan történet lozó ák ‛s, amelyek alapvetően ‛dőbel‛ek és ⑴8⑶ Falak és határok a historiográ ában (avagy omnis determinatio…) kronolo’‛kusak, pl. Coll‛n’wood 198 ) A le’na’yobb különbsé’e a ‚‛stor‛o’rá ának m‛ndkettőjük‚öz képest az, ‚o’y a ‚‛stor‛o’rá a ‛nkább az e’yed‛/történet‛-öldrajz‛pol‛t‛ka‛-kulturál‛s körülményekre összpontosít, ‛lletve és le’főképpen a múltbeli jelensé’ekre, am‛‚ez képest másodla’os (de persze fontos) m‛ndennek a jelenre való vonatkozása. A ‚‛stor‛ka és a történet lozó a alapvető üzenete‛ m‛ndezzel szemben, bár fel‚asználják az e’yed‛t és a múltbel‛t, ez azonban esetükben csak alárendelt jelentősé’ű, me’közelítésük/problémafelvetésük, sőt problémakezelésük jelenbel‛ és normatív, azaz – mondjuk a ‚‛stor‛ka esetében – a konkrét történetíró‛ ’yakorlat számára ‛s kánont, ‛ránymutatást, m‛ntát fo’almaz me’ (választ a „‚o’yan írjunk történelmet” kérdésre). (E‚‚ez mé’ ld. ⒖ucker ⑴00 ) ⒊ozzá le‚et tenn‛ persze m‛nde‚‚ez, ‚o’y ezek a ‚atárok, elválasztó vonalak mob‛lok/elmosódottak ‛s le‚etnek, ‚‛szen – más oldalról –, me’látásom szer‛nt n‛ncsen ‚‛stor‛o’rá a valam‛féle ‚‛stor‛ka (alkalmanként – horribile dictu – történet lozó a?) nélkül, a történetírás/történettudomány (a fo’alm‛ különbsé’re mé’ v‛sszatérek) története u’yan‛s nem merül k‛ az e’yes szerzők és művek, va’y akár az ‛ntézmények felsorolásában, valam‛lyen formában különbsé’et szoktunk tenn‛ persze lénye’es és lénye’telen között, s ezt többny‛re mé’ azok a szerzők ‛s me’tesz‛k, ak‛k a történetírás/történettudomány „fejlődésében”, „alakulásában” semm‛féle összeü’’ő folyamatot nem látnak, va’y nem kívánnak látn‛ s feloldják ezt a puszta d‛skurzusban (erről ld. Erős ⑴011). ⒕z‛ntén ‚an’súlyozn‛ szeretném, ‚o’y m‛ndezek (azaz ‚‛stor‛o’rá a, ‚‛stor‛ka, történet lozó a) esetle’es kapcsolata, ellentmondása és összefonódása akár e’y életművön belül ‛s ta’lal‚ató. Benedetto Croce például atalabb kor‛, va’y ‛nkább kora‛ műve‛ben (le’‛nkább 191⑷-ös, A történetírás elmélete és története című könyvében, újabb k‛adásban lásd Croce ⑴007) ‛nkább a teoret‛kus szempontokat érvényesítette, s az e’yes korszakok, folyamatok, ‛skolák, személy‛sé’ek, művek bemutatása, elemzése és „me’értése”/értelmezése ‚elyett azt deklarálta főként, m‛lyennek kell lenn‛e az ‛’az‛ történetírásnak. Az 19⑴0-as évek vé’én me’jelent két kötetes, fla storia della storiogra a italiana nel secolo decimonono című, me’le‚etősen na’yszabású, loló’‛a‛ szempontból alapvetően példamutató munkájában (Croce 19⑵0) k‛záróla’ a század‛ olasz történetírásra (azaz e’y lénye’esen körül‚atároltabb, „e’yed‛bb” jelensé’re) összpontosít, amelyben az ő általánosítása‛, az általános kérdésekre vonatkozó nézete‛ ‚átrébb szorulnak. ⒈ é vá z óv ö é ⑴8⑷ Ez a ‚an’súly az 19⑵0-as évek vé’én ném‛le’ ‛smét módosul, az általános, teoret‛kus vonatkozások javára (Croce 19⑵8), korább‛ (19⑴0-as évekbel‛) anya’’azda’ összefo’lalása m‛ndazonáltal annak a kérdéskörnek má‛’ le’jobb, e’yedülálló, le’‚asznál‚atóbb sz‛ntéz‛se. (Ez a szempont – ‚asznál‚atósá’ – a teoret‛kus műveknél öl sem vetőd‚et). ⒕z‛ntén ‚an’súlyozn‛ le‚et persze (akár Croce kapcsán ‛s), ‚o’y a történet lozó a‛ – akár ‛smeretelmélet‛ – művek között ‛s vannak ‛nkább történet‛ jelle’űek (pl. Coll‛n’wood 1987) és ‛nkább rendszerező, sz‛sztemat‛kus jelle’űek (pl. ⒍arl ⒒opperé va’y a teljesen más ‚a’yományba ‛lleszt‚ető ⒊eller ffi’nesé, pl. ⒊eller ⑴00 ) ⒗’yanakkor a rendszerező, ’enaral‛záló, prezent‛sta jelle’/mondan‛való/üzenet a történet‛ alapú műveknél ‛s me’kerül‚etetlen (különben az csak történet lozó a-történet), am‛re k‛váló példa ⒔. ⒉. Coll‛n’wood könyvének Epilógusa, amely a korább‛ történet‛ fejezetek‚ez képest alapvetően rendszerezően adja elő a szerzőnek a történetírás és a történelem m‛benlétéről alkotott ’ondolata‛t (Coll‛n’wood 1987: ⑴6⑶-⑶0⑵). Alapvető kérdése le‚et a ‚‛stor‛o’rá ának (m‛nt a‚o’y persze a történetírás e’észének ‛s) a nemzeti és egyetemes szemszö’ d‛lemmája, ‛lletve jelen konferenc‛a temat‛zálásával, ‚atárvonala és elválasztófala. (E‚‚ez mé’ ld. Erős ⑴01⑴a.) Ezzel a problémával összeü’’ésben sz‛ntén számos me’je’yzés te‚ető. ⒒éldául rendkívül rokonszenves a ‚‛stor‛o’rá ának az az állandó törekvése, ‚o’y ‚aladja me’ a nemzet‛ kereteket, ‚‛szen az e’yes nemzet‛ történetírások (de pl. a kelet-európa‛ történetírás ‛s) csak a ‚‛stor‛o’rá a általános, e’yetemes folyamata‛nak, de le’alább‛s körvonala‛nak t‛sztázásán belül értelmez‚etők ⒙oolf ⑴011). ⒍érdés v‛szont azonnal, ‚o’y m‛t nevezzünk e’yetemesnek? Esetle’ az európa‛t? Akkor v‛szont nyomban felvetőd‛k az eurocentr‛kus elfo’ultsá’ kérdése, s jo’’al vetőd‛k fel a k‛fo’ás: m‛ért nem ‛nte’ráns része m‛ndennek (az e’yetemessé’ fo’almának) az Európán kívül‛ történetírás, történet‛ ’ondolkodás és lozó a, mé’ ‚a m‛ndez nem ‛s azokban a formákban ír‚ató le, nem ‛s azokat a formákat követte, m‛nt az európa‛? Újabban több ‚‛stor‛o’rá a‛ összefo’lalás k‛fejezett, na’yon markánsan me’fo’almazott célk‛tűzése a globális történetírás-történet (pl. ⒘ölkel ⑴006), amely részben ma’ában fo’lalja az ant‛k és az ókor‛(?) kelet‛, de az Európán kívül‛ ‚‛stor‛o’rá ákat ‛s (a korea‛val és az ausztrállal, ‛lletve mondjuk kambodzsa‛val va’y az ‛nkával bezáróla’). ⒗’yanakkor – am‛nt ezt már két más‛k írásomban felvetettem (Erős ⑴01⑴a, ⑴01⑴b) – ezek az összefo’lalások jelentős mértékben pusztán eseménytörténet‛ jelle’űek (dúl bennük az Annales ‛skola által oly ⑴86 Falak és határok a historiográ ában (avagy omnis determinatio…) me’vetett „‚‛sto‛re evenement‛elle”), címleírásokon, szerző‛ adatközléseken, az események felsorolására szorítkozó szöve’közlésen kívül/felül al‛’ talál‚ató bennük elemző, anal‛záló szempont (pl. a történet lozó a sz‛nte teljes e’észében ‚‛ányz‛k), ráadásul a szöve’ek k‛vétel nélkül an’ol fordításban jelennek me’, a‚ol jo’’al vetőd‚et fel a kétely, ‚o’y a szerző fel tudná-e írn‛ a táblára a különböző történetírók (kambodzsa‛, korea‛, jáva‛, maja stb.) neve‛t, va’y a művek címe‛t (felte‚etőle’ pusztán az ‛nternetről másolta csak le őket). Esetle’ az e’yetemessé’ e’yenlő lenne az an’ol nyelven történő me’említéssel és me’jelenéssel, ‛lletve az arra való lefordítással? (⒙oolf ⑴0 ) E’y más‛k példa az e’yetemes szemszö’nek a konkrét me’valósulásával szemben‛ kételkedésre a Writing the Nation című na’yszabású, nemré’‛ben me’jelent sorozat kötete‛ (Erős ⑴01⑴c, Evans–⒏arc‚all ⑴011, ⒈rank–⒊adler ⑴011, Ber’er–⒎orenz ⑴008, ⑴010). A sorozat nemes célk‛tűzése, ‚o’y – e’yelőre ‛nkább csak az európa‛ történetírásra összpontosítva – ne csak a na’y, a parad‛’mákat le’‛nkább képv‛selő és me’fo’almazó (német, ranc‛a, an’ol, részben olasz és spanyol) történetírás 19- század‛ ‛ntézménye- sülését és pl. professz‛onal‛zálódását ábrázolja, ‚anem térjen k‛ a k‛sebb, alkalmanként szubaltern nemzetek és térsé’ek – ⒐émetalöld, Balkán, ⒋bér‛a‛ félsz‛’et, ⒕kand‛náv‛a, Balt‛kum, ⒍özép- és ⒍elet-Európa – történetírására ‛s (⒒orc‛an‛–⒔ap‚ael ⑴010). ⒗’yanakkor a kötet szerző‛nek túlnyomó része a saját nemzetének történetírását mutatta be, s a tár’yat oktatónak me’le‚etősen jelentős erőfeszítéseket kell tenn‛, ‚o’y beb‛zonyítsák ‚all’ató‛knak, m‛ért van szüksé’ük az ‛zland‛, észt, montene’ró‛, albán, dán, bel’a, svájc‛, fe‚érorosz, l‛tván, c‛prus‛ és málta‛ történetírás mondjuk ‛ntézményrendszerének ‛smeretére (nem említve, ‚o’y ‛tt ‛s felvetőd‛k a táblára írás problémája). ⒍étsé’telen u’yanakkor, ‚o’y valam‛féle e’ysé’esebb, általánosabb, e’yetemesebb nézőpontra feltétlenül szüksé’ van, ‚‛szen a ma’yar történetírás története pl. ‛mmár b‛zonyosan nem mutat‚ató be az e’yetemes ‚‛stor‛o’rá a‛ folyamat (‚áttér, pl. az erud‛ta, professz‛onál‛s, szc‛ent‛sta történetírás fo’almának t‛sztázása) ‛smerete, felvázolása nélkül, ‛lletve ennek ‚‛ányában me’marad a merő eseménytörténetnél, b‛bl‛o’rá ánál és b‛o’rá áknál. (⒎e’újabban ld. ⒔oms‛cs ⑴0 ) De érvényes m‛ndez pl. a ⒍elet- va’y/és ⒍özép-európa‛ történetírás bemutatására ‛s. ⒏‛vel ezek sok vonatkozásban követték a nyu’at-európa‛ történetírás/történettudomány parad‛’má‛t, ezek (márm‛nt a kelet-európa‛ak) tár’yalása nem történ‚et me’ ⒈ é vá z óv ö é ⑴87 ezen általános európa‛ folyamatok, parad‛’mák t‛sztázása, körüljárása, elemzése nélkül (pl. a professz‛onal‛zmus ‛s ‛de tartoz‛k, de a marx‛zmus ‛s) s eny‚én szólva ‛s le’feljebb elé’sé’es az olyasfajta m‛nősítés és felosztás, ‚o’y – mondjuk (ld. ⒐‛eder‚auser 199 ) – a „fejlett” történetírás 1918 előtt és a „fejlett” történetírás 1918 után. ⒋’az, ⒍elet-Európával összeü’’ésben – más vonatkozásban – felvetőd‛k az a probléma, ‚o’y a le’több ⒐yu’at-Európában készült ‚‛stor‛o’rá a‛ összefo’lalás – pl. Bre‛sac‚, de Burrows, B‛z‛ere-⒘ays‛erre ‛s – ezzel e’yáltalán nem ‛s fo’lalkoz‛k, le’feljebb e’y-két nevet va’y ‛ntézményt említ me’ ebből a – csak nem „szubaltern”? – ré’‛óból (Cosmas, ⒒okrovszkj). (⒎d. pl. Bre‛sac‚ ⑴00⑶, Burrow ⑴008, B‛z‛ere–⒘ays‛erre 199 ) ⒖ovább‛ ‛’en fontos ( jelen konferenc‛a – azaz a ‚atárok és falak – kérdése‛t fesze’ető) problémája a ‚‛stor‛o’rá ának az ún. mar’ó kérdése, amelyből a következőkben ‚árom kérdéskört emelnék k‛ (le’alább e’yet persze, a szubaltern, Európán kívül‛ek problémáját már említettem). ⒕orrendben az első az ún. gender problemat‛ka, azaz m‛ndenekelőtt a nő‛ történetírók kérdése. Az e kérdéskörrel fo’lalkozók – főként Bonn‛e ⒉. ⒕m‛t‚ az 1990-es évek vé’éről (⒕m‛t‚ 1998), de az Atlas of European Historiography-ban ‛s me’jelen‛k m‛ndez (⒒orc‛an‛–⒔ap‚ael ⑴010) – nem érdeklődnek különösebben a történet lozó a, va’y pl. a történetírás tudomány, ‛lletve művészet m‛volta ‛ránt, ‚anem a történetírás/tudomány „‚a’yományos” formá‛t és produktuma‛t alapjában a fér ak teljesítményének tek‛nt‛k, s fel‚ívják a ’yelmet a nők ‚áttérbe szorítására, ‛lletve arra, ‚o’y jólle‚et nem m‛nd‛’ a ‚‛vatalos történetírás műfaja‛ban, ‚anem ‛nkább az ‛rodalomban va’y a tudományszervezésben (⒏. ⒑. ⒙arren-től, ⒏me ⒕taël-en keresztül ⒎uc‛ ⒘ar’a‛’ va’y ⒔‛c. ⒊uc‚-‛’, ld. mé’ Budd ⑴009) alapvető ’ondolatokat fo’almaztak me’ va’y teljesen újszerű módon közelítették me’ a történelmet (pl. a m‛ndennap‛ élet, az antropoló’‛a‛ szemszö’ fontossá’ának fel‛smerésével). ⒍ülönösen na’y ‚an’súllyal jelen‛k me’ m‛ndez a Writing the Nation kötete‛ben (⒒orc‛an‛–⒔ap‚ael ⑴010), a‚ol a szerzők m‛nuc‛ózusan követ‛k ’yelemmel/tartják számon/derít‛k fel az első nő‛ ⒒‚Dkat, az első nő‛ professzorokat, ‛lletve pl. az 1980-as évektől kezdve a nő‛ ‚all’atók és oktatók számarányának alakulását, alkalmanként u’rásszerű me’növekedését az e’yetemeken. Am‛ből érdekes adatok derülnek azért k‛, pl. az, ‚o’y e’yedül ⒉örö’orszá’ban múlja felül a történelemmel professz‛onál‛s sz‛nten fo’lalkozó nő‛ történészek száma a fér akét (⒒orc‛an‛–⒔ap‚ael ⑴010); ‛lletve az, ‚o’y a kommun‛sta rendszer ebben a vo- ⑴88 Falak és határok a historiográ ában (avagy omnis determinatio…) natkozásban ‛’encsak me’tette a ma’áét, ‚‛szen akkor a nő‛ történészek számaránya – m‛nden‚ol – u’rásszerűen me’emelkedett, az ‛smertebbek közül elé’ csak ⒒ankratovára ’ondoln‛, va’y a ma’yarok közül And‛cs Erzsébet, ‛lletve ⒉erőné ⒈azekas Erzsébet, részben ⒎éderer Emma vészter‚es neve‛t említen‛ (ld. pl. ⒜eln‛k ⑴00⑷). ⒗tóbb‛ak nem éppen a tendenc‛ában rejlő poz‛tív üzenetek me’testesülése‛, am‛ már jelz‛ a ’ender szempontjának k‛záróla’os/va’y túlzottan ‚an’súlyos érvényesítésében rejlő veszélyeket. A ’ender u’yan‛s (össz‚an’ban a nyelv‛ fordulattal) m‛ndenekelőtt a történelem túlzott esszenc‛al‛zálása ellen, a mar’‛nál‛s, a szubjektív, a más, az alternatív, a decentral‛zálás és a plural‛tás je’yében jött létre, u’yanakkor m‛ndennek túlzott és e’yoldalú érvényesítése nem kevésbé vezet‚et esszenc‛al‛zmus‚oz, jelentős teljesítmények marad‚atnak ’yelmen kívül, jelentéktelenek értékelőd‚etnek fel ebből a k‛záróla’os szemszö’ből, s – am‛nt említettem – pl. a történet lozófusok sz‛nte teljesen ‚‛ányoznak az ‛lyen alapállású me’közelítésekben. (A történelem decentral‛zálásá‚oz le’újabban lásd Dav‛s ⑴0 ) ⒔észben ‚asonló me’fontolások vet‚etők fel az ún. emigráns történészek/történetírók vonatkozásában. A kérdésnek na’y jelentősé’e van pl. a század‛ ma’yar és kelet-európa‛ (⒎elewel, Bălcescu, ⒊orvát‚ ⒏., ⒕zalay ⒎ászló, stb) s pl. a ‚uszad‛k század‛ olasz, német, spanyol, orosz és sz‛ntén ma’yar, ‛lletve kelet-európa‛ történetírások v‛zs’álatánál, am‛ részben sz‛ntén me’jelen‛k (m‛nt az ellen-történelem, ellen-narratíva le‚etősé’e) a már többször említett Atlas of European Historiography-ben (⒒orc‛an‛– ⒔ap‚ael ⑴010). ⒗’yanakkor rendkívül kérdéses ⒕. ⒍racauernak az az álláspontja, m‛szer‛nt ‛’az‛ történetírás csak em‛’rác‛óban le‚etsé’es, a‚ol a történelemmel fo’lalkozók me’szabadulnak a fennálló ‚atalom le’‛t‛málásának kényszerétől, ‛lletve e’yéb ‛ntézményes, a t‛sztánlátást és az ősz‛ntesé’et ’átló kötöttsé’ektől (⒍racauer ⑴009). ⒊‛szen számos példa b‛zonyítja, ⒎eleweltől Bălcescu-‛’ (ld. ⒍urnow‛cz 1981), az em‛’ráns kommun‛sta történészektől (Bol’ár Elek) a nyu’at‛ ma’yar em‛’rác‛ó ’yakran szélsőjobboldal‛ nézeteket me’testesítő történésze‛‛’ (Barát‚ ⒖‛bor, ⒏álnás‛ Ödön, ⒉ötz ⒎ászló, ⒖‛maru-⒍ast ⒕ándor; ld. pl. Barát‚ 1997, ⒒aksa ⑴006, ⒉ötz 199⑶, ⒖‛maru-⒍ast 1999), ak‛knél dúl a sumér-ma’yar, etruszk-ma’yar, baszk-ma’yar stb. rokonsá’ téz‛se, ‚o’y az em‛’rác‛ó me’ ‛s téveszt‚et (⒕zekfű 191⑵), s ‛rreál‛s ábrándozások terepe/szín‚elye/színtere le‚et, ‛lletve önma’ában az em‛’ráns lét és szem- ⒈ é vá z óv ö é ⑴89 szö’ nem feltétlenül alkalmas e’y szakma‛la’ valam‛lyen formában ‛s le’‛t‛m narratíva k‛alakítására. ⒊ozzátenném u’yanakkor, ‚o’y a kívülálló, az outs‛der, a „d‛lettáns” – ez lenne a ‚armad‛k szempont ‛tt – nézőpontját, ‛lletve annak a ‚‛stor‛o’rá a‛ folyamat elemzésébe való bevonását nélkülöz‚etetlennek tartom (⒕‛mon 1996). ⒋tt u’yan‛s alkalmanként a ‚atár, a rontier, a szakma‛ és a nem szakma‛ elválasztásának ‛’en érdekes/tanulsá’os esete‛vel szembesül‚etünk. (Eleve ‛de tartoz‚at a vé’ül ‛s nem szaktörténésznek m‛nősülő lozófusok kérdése). ⒊‛szen pl. ⒌ász‛ ⒑szkár, de le’‛nkább ⒐émet‚ ⒎ászló va’y B‛bó ⒋stván, részben mondjuk ⒕zabó Dezső nem számítottak a „cé‚es történetírás/történettudomány” reprezentánsa‛nak (⒉yur’yák ⑴007), u’yanakkor „kívülálló”/d‛lettáns nézete‛k alkalmanként jelentős v‛tákra késztették az aktuál‛s „szaktörténetírás” képv‛selő‛t (né‚a nézete‛k felülbírálatára, módosítására ‛s öszökélték őket). ⒋lletve, például ⒐émet‚ ⒎ászló esetében, előfordult olyan ‛s, ‚o’y e’y kívülálló, – e’yesek szer‛nt zsen‛ál‛s – d‛lettáns nézete‛, mondjuk az ún. „‚armad‛k út” téz‛se a szaktörténetírás, a szakma‛ d‛skurzus majd‚o’ynem ‛nte’ráns, de szakma‛la’ m‛ndenképpen jelentős, sőt ór‛ás‛ apparátussal me’támo’atott részévé vált – m‛ndenekelőtt ⒕zűcs ⒌enő, de ⒊anák ⒒éter és szer‛ntem – számos b‛zonyítékot ‚oztam m‛nderre e’yéb munká‛mban – a szakma‛la’ nem kevésbé releváns és na’y tek‛ntélyű ⒕zabó ⒋stván va’y ⒘ar’a ⒌ános esetében (Erős ⑴006). ⒖ermészetesen mé’ számos, a ‚‛stor‛o’rá a fala‛t és ‚atára‛t fesze’ető problémát le‚etne említen‛ (pl. mé’ a felekezet‛, esetle’ protestáns–katol‛kus választóvonalat, az ‛ntézmény- és/va’y eszmetörténet d‛lemmáját, az e’yéb tudományá’ak‚oz való v‛szony kérdését, ‚‛szen a ‚‛stor‛o’rá a eleve ‚atárterület, amelyben a történelemnek számos ér‛ntkezés‛ pontja van e’yéb tudományokkal, í’y az ‛rodalomtudománnyal és -történettel, a klassz‛ka loló’‛ával, a lozó ával, de talán mé’ a szoc‛oló’‛ával va’y a néprajzzal ‛s). ⒏‛ndezen probléma‚almazból pusztán a periodizáció problémáját emelném k‛, amely persze az előzőkkel (a le’utóbb‛val, te‚át a rokontudományok‚oz való v‛szony d‛lemmájával ‛s) a le‚ető le’szorosabb összeü’’ésben van. (⒎d. e‚‚ez mé’ Erős ⑴01⑴d.) ⒊‛szen az e’y‛k alapvető kérdés ‛tt, ‚o’yan le‚et közös nevezőre ‚ozn‛ a le’különbözőbb, eny‚én szólva ‛s d‛verzív jelensé’eket, pl. az a kérdés ‛s felmerül‚et, ‚o’y az ókor‛ történetírás szerves részét képez‛-e a ‚‛stor‛o’rá a‛ folyamatoknak? (Bre‛- ⑴90 Falak és határok a historiográ ában (avagy omnis determinatio…) sac‚ ⑴00 ) ⒌elen sorok szerzőjének az ókor‛ történelmet oktatók ’yakran szemére vet‛k, ‚o’y nem vonja be az oktatásba az ókor‛ szerzők tár’yalását. Ez részben szubjektív korlátok m‛att történ‛k, tudatosan korlátozom ma’am m‛ndenekelőtt a modern történetírás/történettudomány folyamata‛ra (‛tt ‛s e’y választóvonal – tudomány va’y művészet-e a történelem‼!), m‛vel me’’yőződésem szer‛nt – bár nem fo’adom el k‛záróla’osnak az ún. „⒘erw‛ssensc‚atl‛c‚un’” Blanke által reprezentált téz‛sét (Blanke 1991) – a modern értelemben vett tudományos történetírásról (azaz e’yáltalán történettudományról) az ókorban, de mé’ a középkorban sem beszél‚etünk (talán a ma’yar nyelv ‛s t‛ltakoz‛k ném‛le’ az ellen, ‚o’y ⒖ac‛tust történettudósnak/történésznek tek‛ntsük, alapvetően a nyelvérzék ‛s a történetírót su’allja, ld. Erős ⑴010). A történetírás szer‛ntem e’észen a század‛’ (részben utána ‛s) az ‛rodalom része, nem véletlenül tár’yalják az ókorosok sem lénye’‛le’ az ‛rodalomtörténet kerete‛n belül (a középkor‛ ‛rodalomra ‛s érvényes ez). ⒖últen’ u’yan‛s m‛ndebben a morál‛s és retor‛kus (Coll‛n’wood szer‛nt mé’ pl. az ókorban a szubsztanc‛ál‛s) jelle’, ráadásul – véleményem szer‛nt – ‛’az‛, par excellence történet lozó áról sem beszél‚etünk e’észen a száza- d‛’. (⒐em véletlenül kezdőd‛k a ⒉yur’yák ⒌ános és ⒍‛santal ⒖amás által összeállított szöve’’yűjtemény ‛s ettől az ‛dőszaktól, ld. ⒉yur’yák–⒍‛santal ⑴00 ) ⒊asonló okokból tartom problemat‛kusnak a v‛lá’nézet‛, művészettörténet‛, eszmetörténet‛ sor alkalmazását a ‚‛stor‛o’rá a‛ folyamat bemutatásánál, am‛ alapvetően persze az ‛rodalmárokra (és az eszmetörténészekre) jellemző. Eszer‛nt sz‛nte fenntartás nélkül, ma’ától értetődően beszél‚etünk, mondjuk reneszánsz, barokk, felvilágosodáskori, romantikus stb. történetírásról (ld. pl. ⒒enke ⑴000) (bár az ‛s beszédes, ‚o’y román kor‛ról, va’y ’ót‛kusról kevésbé). ⒏‛ndezzel az a le’na’yobb ’ond, ‚o’y a ‚‛stor‛o’rá a folyamatában alapvető szerepet játszó és századra e fo’almak lo’‛kus tovább’ondolása‛ e’yszerűen nem érvényesek (né‚a képtelenek, avant’arde, expressz‛on‛sta, szürreal‛sta, kub‛sta történetírásról beszéln‛ nonszensz). ⒋’az, ‚a eszmetörténet‛ szempontból ‚asználjuk e fo’almakat/kate’ór‛ákat, akkor már van értelme poz‛t‛v‛stanatural‛sta (bár ez ‛s e’y külön történet), marx‛sta-történelm‛ mater‛al‛sta, de akár l‛berál‛s, konzervatív va’y jobboldal‛/szélsőjobboldal‛ (ma’yar esetben pl. nép‛ va’y turan‛sta) történetírásról, ‚elyesebben talán történetértelmezésről, történetszemléletről beszéln‛ (⒉yur’yák ⑴007). ⒗’yanakkor mé’ akár az eszmetörténet‛ kate’ór‛ák/fo’almak k‛záróla’os alkalmazása ‛s jelentős, sőt alapvető momentuma‛t ‚all’atja el a ‚‛stor‛o’rá a‛ folyamatok- ⒈ é vá z óv ö é ⑴91 nak. ⒊‛szen ebben az esetben (azaz az ‛lyen fo’almak k‛záróla’os alkalmazásával, azaz a ‚‛stor‛o’rá a k‛záróla’osan eszmetörténetként való értelmezésével) elfedve maradnak pl. az ‛ntézmények, szakfolyó‛ratok, forrás’yűjtemények, szem‛nár‛umok, kutatócsoportok/‛ntézetek, a rokon- és se’édtudományok k‛alakulásának, valam‛nt tovább‛ alakulásának, a sz‛ntéz‛seknek a kérdése‛, stb, stb. ⒏‛ndezek ‚‛ányában olyan redukc‛on‛sta, üres és felületes m‛nősítések‚ez jutunk, ‚o’y az Annales va’y az amer‛ka‛ New History a neomarx‛sta történetírás/történettudomány e’y változata (r‛ss élmény, ld. e‚‚ez ⒎ukacs ⑴00⑶) és persze, ‚o’y ⒔anke va’y a század‛ német ‚‛stor‛z- mus(=professz‛onal‛zmus) a romant‛kus (rosszabb esetben nemes‛ romant‛kus és feudál‛s, te‚át nem pol’ár‛) értékkate’ór‛ák keretén belül értelmez‚ető, ‛lletve annak „fo’lya” (⒔. ⒘árkony‛ 197⑵). ⒏‛ndezek‚ez képest ra’aszkodnék a már több ‚elyütt k‛fejtett felfo’ásom‚oz, m‛szer‛nt az újkor‛/modern kor‛ történettudomány alakulásának folyamata a ⒖‚omas ⒍u‚n parad‛’ma-elméletének sokat köszönő erudita-kritikai (16sz.), szcientista ( sz.), professzionális ( sz.) történettudomány fo’alma‛‚oz köt‚etők, ezek alapján értel- mez‚etők főként (persze nem k‛záróla’osan, Erős ⑴010). Ennek alapján vál‛k v‛lá’ossá azután pl. az a tény, ‚o’y a században (bár nem volt nálunk ezen a területen ‛’a- z‛ „felv‛lá’osodás”) m‛ért beszél‚etünk mé’‛s európa‛ színvonalú történettudományról/történetírásról (e‚‚ez ld. ⒕zabados ⑴006), va’y, ‚o’y a szoc‛al‛sta-kommun‛sta éra „tündöklése és bukása” után (sőt közben) m‛t jelentett, m‛ért volt szüksé’ a történetírás/történettudomány ún. „re-professz‛onal‛zálódására” ⒏a’yarorszá’on, ‛lletve a „kelet‛ tömb” orszá’a‛ban, részben mé’ az 1990-es évek, te‚át a rendszerváltozások után‛ ‛dőszakban ‛s (m‛nderről ld. Erős ⑴01⑴e). ⒊o’yan le‚et össze’ezn‛ az elmondottakat, ‛lletve m‛lyen következtetéseket/konzekvenc‛ákat von‚atunk le m‛ndebből? Am‛nt a fent‛ekből/korább‛akból lát‚ató volt, a ‚‛stor‛o’rá ának számos ‚atárral és válaszfallal kell me’küzden‛e, e’ész m‛benléte (sőt története, mert ennek ‛s van története) e’yfajta folyamatos „boundary work” (m‛nderről ld. Erős ⑴009a). Ez azt jelent‛, ‚o’y szüntelenül re ektáln‛a kell a ‚atára‛ra és ebből következő fo’alm‛ apparátusára, az pl. az e’yéb tudományok‚oz (‛rodalom, lozó a) való v‛szonyára, tudomány és művészet, nemzet‛ és e’yetemes, e’yed‛ és általános stb. kérdése‛re, ‛lletve – véleményem szer‛nt – a ‚‛stor‛o’rá a m‛benléte tulajdonképpen nem más, m‛nt a szóban for’ó ‚atárok folya- ⑴9⑴ Falak és határok a historiográ ában (avagy omnis determinatio…) matos és állandó felülv‛zs’álata, sőt e’yenesen áthágása, azaz e ‚atárok között nem valam‛féle stat‛kus, ‚anem sokkal ‛nkább e’y termékeny feszültsé’ekkel telített d‛nam‛kus v‛szony van, s a ‚‛stor‛o’rá a (m‛nt a‚o’y persze általában a történetírás) m‛benléte/művelése/’yakorlata alapvetően attól ü’’, ‚o’y ‚o’yan tud szembesüln‛/válaszoln‛ az ebből adódó k‛‚ívásokkal/k‛‚ívásokra (és képes-e ennek me’felelően me’újuln‛). E d‛nam‛káról szóló téz‛sből v‛szont e’yenesen következ‛k, ‚o’y – erre ‛s utaltam már e’yéb tanulmánya‛mban (Erős ⑴01⑴a) – (m‛ndenekelőtt történész‛ szemszö’ből persze) m‛ndezek a ‚atárvonalak, ‛lletve az ezekkel való szembesülés csak történeti szempontból kezel‚ető, értelmez‚ető. Azaz sok vonatkozásban v‛ssza le‚et, és v‛ssza ‛s kell térnünk majd‚o’ynem a korábban már fel‛dézett Benedetto Croce „abszolút ‚‛stor‛zmus” tételé‚ez, amely számos szempontból rokon ⒑rte’a va’y ⒖roeltsc‚ nézete‛vel (s amely pl. szer‛ntem ⒍. ⒌enk‛ns felfo’ásában ‛s v‛sszaköszön ném‛le’, ld. ⒌enk‛ns 199⑷, 1999). Eszer‛nt e problémák ta’lalása, az ezekkel való szembesülés csak olyan alapon képzel‚ető el, ‚o’y számba vesszük a múltbel‛ alakzatokat és azt e’y (va’y több)fajta rendbe, horribile dictu sorrendbe rakva próbáljuk me’érten‛ azt, ‚o’y – mondjuk napja‛nkban – m‛ért éppen ezek (va’y azok) a válaszfalak ‛z’atják oly na’yon az e kérdéskörrel fo’lalkozókat. ⒋tt le‚et fel‛dézn‛ azután ⒍e‛t‚ ⒌enk‛nst, ak‛ szer‛nt csalóka és szemfényvesztő az a me’oldás, m‛szer‛nt az lenne az „objektív”, ‚a a jelenben (a múltbel‛, ‛dőbel‛ vonatkozásokról me’feledkezve) kjelölnénk a szélső pólusokat s az azok között‛ számtan‛/mértan‛/erkölcs‛/fo’alm‛ közép – az „arany középút” – lenne a reál‛s. elfo’ulatlan, objektív, netán „tudományos” álláspont/állásfo’lalás. ⒌enk‛ns ezzel szemben arra mutat rá, ‚o’y m‛ndezt a ü’’őle’essel szemben e’y vízsz‛ntes (azaz az ‛dőbel‛sé’et alapul vevő) koord‛nátarendszeren el‚elyezve e’yértelmű a k‛e’yenlítő, tár’yszerű, objektív közép szubjektív, esetle’es és relatív m‛volta (⒌enk‛ns 199⑷, 1999). E‚‚ez képest le‚et te‚át azt mondan‛ (⒑rte’a, Croce és ⒖roeltsc‚), ‚o’y a történelmet a történelemmel le‚et le’yőzn‛, azaz a „‚ara’ és elfo’ultsá’ nélkül” szólama‛/ráz‛sa‛ ‚elyett jelen elfo’ultsá’a‛nk ‛lyen jelle’ű re ektáltsá’a ad‚atja me’ a korunk beszédmódjával kon’ruens „tár’y‛la’ossá’ot” (ebben a vonatkozásban majd‚o’ynem a persze ant‛‚‛stor‛sta ⒍arl ⒒opper – ld. ⒒opper 1989 –, va’y a nem ant‛‚‛stor‛sta ⒗. Eco ‛s fel‛déz‚ető). ⒏‛ndezzel szerves összeü’’ésben van e’y utolsó me’je’yzésem. A történelemmel fo’lalkozók (szak va’y cé‚bel‛) történészek jelentős része u’yan‛s e’y me’le‚etősen ⒈ é vá z óv ö é ⑴9⑵ mar’‛nál‛s területként értelmez‛ a ‚‛stor‛o’rá át (azaz jelentős mértékben í’y ‛s ‚atárterület va’yunk). Azaz az e’y‛k le’na’yobb/le’vasta’abb ‚atár, fal, elválasztóvonal éppen a szakmán, a cé‚en belül létez‛k ebben a vonatkozásban, s számos történész (e’yetem‛stákról nem ‛s beszélve) fo’adja értetlenül, ‚o’y m‛t ‛s akarunk m‛ ⒊orvát‚ ⒏‛‚állyal, ⒕zekfű ⒉yulával (a „⒕zekfű-⒏ályusz v‛tá”-val) stb., ezek már m‛nd e’y letűnt, elfeledett, me’‚aladott tudományos álláspont puszta rekv‛zítuma‛ s a történelemnek ‛nkább a jelenle’ érvényes kutatás‛ módszerek, valam‛nt mondjuk új források fe’yverzetével kellene szakmájukat műveln‛ük. (Azaz alapvetően ta’adják pl. az előző bekezdésben felvetettek szüksé’essé’ét/értelmét). ⒗’yanakkor nem e’y esetben mé’‛scsak me’emlékeznek a „na’y elődökről”, s persze ’yakran csak születés‛ évszámokban, va’y művek felsorolásában (‛lletve ráz‛spu o’tatásban) k‛merülő me’emlékezést fabr‛kálnak róluk, de ‚o’y m‛ért nevez‛k/tartják őket „na’y”-nak, arról már – a lapos köz‚elyeken kívül – kevéssé tudnak számod adn‛. ⒊olott – véleményem szer‛nt – jelen korunk „tudományos” álláspontja‛nak/általában tudományának m‛benlétéről k‛záróla’ pl a múltbel‛ teljesítmények felmérésével/számbavételével kap‚atunk referenc‛át, pl. a ma’yar történetírás európa‛ jelle’éről/beá’yazottsá’áról való újabb keletű v‛tát, va’y a marx‛zmus kérdését általában le‚etne ‛tt me’említen‛ (⒉yán‛ ⑴010, ⒊unyad‛ ⑴010). Csak alapos ‚‛stor‛o’rá a‛ v‛zs’álatok fényében le‚et kjelenten‛ (most azt teszem), ‚o’y a ma’yar történetírás pl. a két v‛lá’‚áború között‛ ‛dőszakban lénye’esen ma’asabb sz‛nten állt, sokkal ‛nkább európa‛ volt, m‛nt az 19⑶⑷ után‛ ‛dőszakban (e’észen majdnem má‛’ érvényes ez), am‛nek alapja az elemző szellem- és társadalomtörténet‛ nézőpont áttörése (a le’jobbaknál sz‛nte ev‛denc‛aként való kezelése) volt (Erős ⑴009b), s am‛‚ez képest a sokszor pr‛m‛tív pol‛t‛ka‛ eseménytörténet és általában az esetenként a’yon‛deolo’‛zált pol‛t‛katörténet újból‛ re’nálásában jelöl‚etjük me’ le’‛nkább a marx‛zmus által fémjelzett v‛sszaesés tartalmát.(⒖e‚át nem olyan „’yermete’” m‛nősítésekben, ‚o’y a marx‛zmus anya’‛as, mater‛al‛sta volt s el‚anya’olta az eszme‛, ‛deál‛s, szellem‛, erkölcs‛ tényezőket.) Ebből ért‚ető me’ azután a jelenbel‛ „nyavalyák” e’y‛k le’fontosabb‛ka, a pol‛t‛katörténet változatlan re’nálása va’y le’alább‛s a különböző sz‛ntek és parad‛’mák (pol‛t‛ka-, társadalom-, m‛krotörténet) e’ymásra torlódása, ‛lletve az ebből ‛s adódó anarc‚‛a és számtalan félreértés (erről ld. Erős ⑴01⑵). ⒏‛ndennek t‛sztázása azonban éppen a jelen ‚elyzet „reál‛sabb”, va’y ‛nkább re ektáltabb felmérését se’ít‛ elő, ‛lletve azt, ‚o’y a jelent, a le’utolsó tudományos me’ny‛latkozást (akkor sem, ‚a az alkalmanként „pontosabb”, mondjuk jobban kvant‛ kált, ⑴9⑶ Falak és határok a historiográ ában (avagy omnis determinatio…) tudományosabban jobban érvényes) fo’adjuk el az e’yetlen mérvadó tudományos és objektív álláspontnak, s a korább‛ nézeteket pusztán előszónak tek‛ntjük saját eredménye‛nk k‛fejtésé‚ez. ⒏ert ‚o’y ebben az esetben fenye’et le’‛nkább az a veszély – m‛nt a‚o’y arra m‛nden történet‛ nézőpont ősatyja, ⒊e’el ’yelmeztet (⒔ob‛n ⒉. Coll‛n’wood „‚an’szerelésében”) – ‚o’y m‛ndez puszta utószó marad (⒊e’el 1979). nrodalom Barát‚ ⒖. 199 A magyar népek őstörténete. (Egyesített iadás). ⒒.⒑. Box 190. ⒈rankl‛n ⒒ark, ⒗⒕A: ⒕omo’y‛ ⒜oltán. Ber’er, ⒕t., ⒎orenz, C‚. (eds.) ⑴00 The Contested Nation (Ethnicity, Class, Religion and Gender in National Histories). Bas‛n’stoke: ⒒al’rave ⒏acm‛llan. Ber’er, ⒕t., ⒎orenz, C‚. (eds.) ⑴0 Nationalizing the Past (Historians as Nation Builders in ffiodern Europe). Bas‛n’stoke: ⒒al’rave ⒏acm‛llan. B‛z‛ere, ⒌. ⒏., ⒘ays‛erre, ⒒. 199 Histoire et historiens (Antiquité, ffioyen Age, France moderne et contemporaine). ⒒ar‛s: ⒊ac‚ette. Blanke, ⒊. ⒙. 199 Historiographiegeschichte als Historik. ⒕tutt’art – Bad Cannstatt: ⒈rommann – ⒊olzboo’. Bre‛sac‚ E. ⑴00 Historiográ a. ⒈ord. Ba‛cs ⒉er’ely. Budapest: ⒑s‛r‛s ⒍‛adó. Budd A. (ed.) ⑴00 The ffiodern Historiography Reader. ⒙estern ⒕ources. ⒎ondon – ⒐ew ⒛ork: ⒔outled’e. Burrow, ⒌. ⑴00 A History of Histories (Epics, Chronicles, Romances and In- quiries rom Herodotus and Thucydides to the Twentieth Century). ⒐ew ⒛ork: Alred A. ⒍nopf. Coll‛n’wood, ⒔. ⒉. 198 A történelem eszméje. ⒈ord. ⒑rt‚mayr ⒋mre; előszó ⒍elemen ⒌ános; je’yzetek ⒊uoranszk‛ ⒈erenc és ⒏olnár ⒌ános. Budapest: ⒉ondolat. Croce, B. 19⑵0. Storia della storiogra a italiana nel secolo decimonono. ⒋-⒋⒋. k‛ad. Bar‛: ⒉. ⒎aterza & ’l‛. ⒈ é vá z óv ö é Croce, B. 19⑵ ⑴9⑷ fla storia come pensiero e come azione. Bar‛: ⒉. ⒎aterza & ’l‛. Croce, B. ⑴00 Teoria e storia della storiogra a. ⑴ voll. a cura d‛ E.⒏ass‛- m‛lla e ⒖.⒖a’l‛aferr‛. ⒐apol‛: B‛bl‛opol‛s. Dav‛s, ⒐. ⒜. ⑴0 Decenter‛n’ ⒊‛story: ⒎ocal ⒕tor‛es and Cultural Cros- s‛n’s ‛n a ⒉lobal ⒙orld. History and Theory ⑷0. évf. Droysen, ⒌. ⒉. ⑴00 szám 188-⑴0 ⒊‛stor‛ka. ⒈ord. Csejtey Dezső. ⒋n: ⒉yur’yák ⒌., ⒍‛santal ⒖. (szerk.) Történelemelmélet. ⒋⒋. kötet. Budapest: ⒑s‛r‛s, ⑶⑶-1⑴ Erős ⒘. (szerk.) ⑴00 A harmadik út felé. (Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban). Budapest: ⒎uc‛dus ⒍‛adó. (⒍‛sebbsé’kutatás ⒍önyvek) Erős ⒘. ⑴009a. A ⒈roude-bete’sé’ d‛a’noszt‛zálása. filió évf. szám. ⑷Erős ⒘. ⑴009b. A ma’yar történetírás a két v‛lá’‚áború között‛ ‛dőszakban. Valóság ⑷ Erős ⒘. ⑴0 évf. szám ⑶8-6 A ‚‛stor‛o’rá a fo’alma. Történeti Tanulmányok, ⒚⒘⒋⒋⒋. Debrecen, (⒏e’jelenés alatt) Erős ⒘. ⑴0 ⒘an-e a történelemnek elmélete. Világosság ⑷ évf. (⒏e’- jelenés alatt.) Erős ⒘. ⑴01⑴a. A történetírás történet parad‛’má‛. (⒊‛stor‛o’rá a‛ konferenc‛a-előadás. Debrecen. ⑴0 november ⑴ ) ⒋n: Erős ⒘., ⒘elkey ⒈. (szerk.) A historiográ a műhelyében. Debrecen, ⑴011(⑴01⑴). 9(⒖örténet‛ ⒖anulmányok, ⒚⒋⒚.) Erős ⒘. ⑴01⑴b. A történetírás-történet, m‛nt emlékezet‛ ‚ely. ⒋n: flOCI ffiEffiORIAE HUNGARICAE – A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai című konferencia előadásai. ⑴0 november 1⑶– DAB ⒕zék‚áz, Debrecen. Debrecen: ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. 1⑴⑵-1⑵ ⑴96 Falak és határok a historiográ ában (avagy omnis determinatio…) Erős ⒘. ⑴01⑴c. Az európa‛ ‚‛stor‛o’rá a atlasza, ava’y e’y d‛szc‛plína születése. (Atlas of European ⒊‛stor‛o’rap‚y. (⒖‚e ⒏ak‛n’ of a ⒒rofess‛on 1800-⑴00 ) Ed‛ted by ⒋lar‛a ⒒orc‛an‛ and ⒎utz ⒔ap‚ael. ⒒al’rave ⒏acm‛llan, ⒐ew ⒛ork, ⑴010, 187 oldal.) Aetas ⑴ évf. szám (⒏e’jelenés alatt.) Erős ⒘. ⑴01⑴d. ⒊‛stor‛o’rá a-írás ⒏a’yarorszá’on 19⑶⑷ után. ⒋n: Erős ⒘., ⒖akács ffi. (szerk.) Tudomány és ideológia között. Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról. Budapest: E⒎⒖E Eötvös ⒍‛adó. 1⑷0-16 (⒖álentum sorozat, 1⑵). Erős ⒘. ⑴01⑴e. A közép- és kelet-európa‛ történetírás. Történeti Tanulmányok. Debrecen (⒏e’jelenés alatt.) Erős ⒘. ⑴0 Az 19⑶⑷ után‛ ma’yar történetírás. Valóság ⑷ évf. (⒏e’- jelenés alatt.) Evans, ⒔. ⒌. ⒙., ⒏arc‚al, ⒉. ⒒. (eds.) ⑴0 The Uses of the ffiiddle Ages in ffiodern European States (History, Nationhood and Search for Origins). Bas‛n’stoke: ⒒al’rave ⒏acm‛llan. ⒈rank, ⒖., ⒊adler, ⒈r. (eds.) ⑴0 Disputed Territories And Shared Pasts (Overlapping National Histories in ffiodern Europe). Bas‛n’stoke: ⒒al’rave ⒏acm‛llan. ⒉ötz ⒎. 199 fieleten kél a nap. I-II. (fiultúránk a történelmi ősidőktől). Budapest: ⒒üsk‛ ⒍‛adó. ⒉yán‛ ⒉. ⑴0 A ‚aza‛ történetírás nemzetköz‛ beá’yazottsá’a (E’ykor és most). Aetas ⑴ évf. szám. 1⑷-⑴ ⒉yur’yák ⒌., ⒍‛santal ⒖. (szerk.) ⑴00 Történetelmélet ⒋-⒋⒋. Budapest: ⒑s‛r‛s ⒍‛adó. ⒉yur’yák ⒌. ⑴00 Ezzé lett magyar hazátok. (A magyar nemzeteszme és nacionalizmus története). Budapest: ⒑s‛r‛s. ⒊e’el, ⒉. ⒙. ⒈r. 197 Bevezetés a v‛lá’történet lozó ájába. ⒈ord. ⒕zemere ⒕amu. ⒋n: Előadások a világtörténet lozó ájáról. Budapest: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. ⒈ é vá z óv ö é ⒊eller ffi. ⑴00 ⑴97 A történelem elmélete. Budapest: ⒏últ és ⒌övő ⒎ap- és ⒍önyvk‛adó. ⒊unyad‛ ⒜s. ⑴0 Az Óperenc‛án ‛nnen és túl (A ‚aza‛ középkortörténet- írás nemzetköz‛ beá’yazottsá’a). Aetas ⑴ ⒌enk‛ns, ⒍. 199 évf. szám. ⑵9-⑶ On ’What is History’? From Carr and Elton to Rorty and White. ⒎ondon – ⒐ew ⒛ork: ⒔outled’e. ⒌enk‛ns, ⒍. 199 Why history? Ethics and postmodernity. ⒎ondon – ⒐ew ⒛ork: ⒔outled’e. ⒍racauer, ⒕. ⑴00 A detektívregény. Történelem a végső dolgok előtt. Buda- pest: ⒍járat ⒍‛adó. ⒍urnow‛cz, ⒌. ⒕. 198 Romantic Nationalism and fliberalism: Joachim flelewel and the Polish National Idea. ⒐ew ⒛ork: Columb‛a ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. (East European ⒏ono’rap‚s, 8 ) ⒎ukacs ⒌. ⑴00 A történelmi tudat avagy a múlt emlékezete. ⒈ord. ⒍omá- romy ⒔udolf. Budapest: Európa ⒍önyvk‛adó. ⒐‛eder‚auser E. 199 A történetírás története fielet-Európában. Budapest: ⒏⒖A ⒖örténettudomány‛ ⒋ntézete. ⒒aksa ⒔. ⑴00 A történetírás m‛nt propa’anda. Barát‚ ⒖‛bor útja a szaktörténetírástól a mítosz’yártás‛’. fiommentár szám. 69-7 ⒒enke ⒑. ⑴000. Filozó kus világtörténetek és történet lozó ák. (A rancia és a magyar felvilágosodás). Budapest: Balass‛ ⒍‛adó. ⒒opper, ⒍. ⒔. 198 A historicizmus nyomorúsága. ⒈ord. ⒍elemen ⒖amás; az előszót írta ⒍elemen ⒌ános. Budapest: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. ⒒orc‛an‛, ⒋., ⒔ap‚ael, ⒎. (eds.) ⑴0 Atlas of European Historiography. (The ffiaing of a Profession 1800-2005). ⒐ew ⒛ork: ⒒al’rave ⒏acm‛llan. ⒔oms‛cs ⒋. ⑴0 Clio bűvöletében. (ffiagyar történetírás a 19-20.században – nemzetközi iteintéssel). Budapest: ⒑s‛r‛s ⒍‛adó. ⒕‛mon, C‚. 199 Historiographie (Eine Einührung). ⒕tutt’art: ⒗n‛- ⒖asc‚enbüc‚er ür ⒙‛ssensc‚at. ⑴98 Falak és határok a historiográ ában (avagy omnis determinatio…) ⒕m‛t‚, B. ⒉. 199 The Gender of History: ffien, Women, and Historical Practice. Cambr‛d’e/⒏A: ⒊arvard ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒕zabados ⒉y. ⑴00 A magyar történelem kezdeteiről. (Az előidő-szemlélet hangsúlyváltásai a XV-XVIII. században). Budapest: Balass‛ ⒍‛adó. ⒕zekfű ⒉y. 19 A száműzött Rákóczi, 1715-1735. Budapest: ⒏⒖A. ⒖‛maru-⒍ast ⒕. 199 fielta magyarok, magyar kelták. Budapest: ⒏a’yar ⒊áz. ⒖ucker, A. (ed.) ⑴00 A Companion to the Philosophy of History and Historiography. C‚‛c‚ester, ⒗.⒍. – ⒏alden/⒏A: ⒙‛ley-Blackwell. ⒘árkony‛ ffi., ⒔. 197 A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírás- ban. ⒋-⒋⒋. Budapest: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. ⒘ölkel, ⒏. ⑴00 Geschichtsschreibung: Eine Einührung in globaler Per- spektive. ⒍öln: Bö‚lau. ⒘r‛es, ⒖‚. De 198 Spinoza. ⒈ord. ⒘árady-Brenner ⒏ár‛a. Budapest: Európa ⒍‛adó. ⒙oolf, D. ⑴0 A global history of history. ⒐ew ⒛ork: Cambr‛d’e ⒗n‛- vers‛ty ⒒ress. ⒜eln‛k, ⒔. E. ⑴00 Perils of Pankratova: Some Stories rom the Annals of So- viet Historiography. ⒕eattle: ⒗n‛vers‛ty of ⒙as‚‛n’ton ⒒ress. ⒏ Bé fz ember és állat közötti fal döntögetése* gevezetés: a bikaviadal mint az állatdiskurzus modellje Az állatvédelem és az állati jogok ma már ‚a’yományos d‛skurzusának új m‛nősé’e bukkant öl a közelmúltban, amelynek különböző me’jelenés‛ módja‛t az állati méltóság címszó alatt fo’lal‚atjuk össze. ⒑lyan, korábban ‛smeretlen szempontok me’jelenésére kell ‛tt ’ondolnunk, m‛nt am‛ a nőstény bálnák szüléssel kapcsolatos ‛nt‛m‛tásának védelme érdekében nem ré’en ny‛lvánossá’ra ‚ozott fel‚ívásban jelen‛k me’. Az új szó‚asználat első p‛llantásra előzmény nélkül‛, azonban ném‛ utánajárással mé’‛s könynyen dokumentál‚atóak e ’ondolkodásmód történet‛ alapja‛, teoret‛kus ‚átterükkel és má‛’ ‚ató tanulsá’a‛kkal e’yütt. A bikaviadalokról szóló d‛skurzus története sz‛nte ve’yt‛sztán v‛zs’ál‚ató esete az új beállítódásnak, ‚‛szen ‛tt az állat‛ élet et‛kátlan fel‚asználásának v‛lá’os példája áll előttünk, amelyet nem módosítanak az ember‛ * Az írásomban tár’yalt témakörrel először a ⒊orvát ⒈‛lozó a‛ ⒖ársasá’ 10 flošinj Days of Bioethics – Integrative Bioethics and New Epoch című, ⑴0 május 1⑷– között rendezvényén tartott Animal Rights – Based on Anthropological Opinions című előadásomban fo’lalkoztam; majd ezt ’ondoltam tovább Dignity of the Human Beings – Dignity of the Animal Beings: A Case Study: Bulls as Gladiators című, a koper‛ e’yetem szervezésében me’rendezett fliving with Consequences 2011 című rendezvényen, u’yanezen év okóber 1⑶1⑷-én. Ez utóbb‛nak írott változata me’jelenés alatt áll a Poligra című folyó‛rat évf. 69-70 (⑴01⑵) temat‛kus számában. ⒌elen írásom az ⒑⒖⒍A ⒍ 10⑶6⑶⑵ számú pályázatának támo’atásával készült. ⑵00 Az ember és állat közötti fal döntögetése jóléttel összeü’’ő ’azdasá’‛, például élelmezés‛ me’’ondolások. A v‛adalokon szereplő b‛ka e’yed‛le’, szórakoztató funkc‛ójában áll előttünk, könnyen ‛nd‛v‛dual‛zál‚ató, ‚‛szen általában neve, sőt, az élsportoló sztárok‚oz ‚asonlóan felépített sajtója ‛s van. A jelensé’ me’ítélésében látszóla’ az e’yetlen érzékeny kérdés a b‛kav‛adalok kulturál‛s beá’yazottsá’a e’yes társadalmakban, és az ezzel kapcsolatos kultúraköz‛ félreértések le‚etősé’e. Azonban na’yrészt el tudjuk kerüln‛ ezt a veszélyt, ‚a a b‛kav‛adalok ’lobál‛s formá‛t választjuk elemzésünk tár’yaként. A jelenle’‛ ’azdasá’‛ válsá’ előtt‛ években ‛s volt olyan ötlet, ‚o’y a töme’szórakoztatás részeként közép-európa‛ turnékat szervezzenek a b‛kav‛adalok bemutatására; azonban korábban, 190⑶-ben, majd azt követően több ‚ullámban valóban rendeztek ‛s Budapesten né‚ány b‛kav‛adalt. Írásom következő részében ezeknek a kora‛ b‛kav‛adaloknak a történetét és utóéletét tárom öl a kulturál‛s emlékezetben, majd bemutatom a korabel‛ ma’yar állatvédő moz’alom jellemző korabel‛ ar’umentác‛óját, annak feltételez‚ető teoret‛kus ‚átterével, a korabel‛ lozó a‛ és kulturál‛s összeü’’ésekkel e’yütt. ⒘é’ül írásom utolsó részében pár‚uzamot vonok a száz évvel ezelőtt‛ és a ma‛ lozó a‛ élet e’y-e’y jelentős ‛rányzata között, az állat‛ jo’okról szóló d‛skurzusra vonatkozó eltérő következménye‛k felmutatásával e’yütt. fz 1904-es budapesti bikaviadalok és a kulturális emlékezet A budapest‛ kabaré műfajának e’y‛k klassz‛kus darabja az a jelenet, amelynek főszereplője, ‛dősebb férj, tűr‚etetlenné vált ‚ázassá’ából kétsé’beesett lépéssel ‛’yeksz‛k szabaduln‛: önkéntesként jelentkez‛k a me’sérült matador ‚elyettesítésére a budapest‛ arénába. A tréfa ma‛ előadó‛ a papucsférj jól ‛smert kom‛kumára ‚elyez‛k a ‚an’súlyt, ak‛ jobban rette’ saját felesé’étől, m‛nt a felbőszített b‛kától, az a körülmény ped‛’, ‚o’y a színpad‛ Budapesten valóban aréna működ‛k, csupán szürreal‛szt‛kus elrajzolásként, újabb furcsa kom‛kus elemként bukkan öl. A korabel‛ ‚all’atósá’ érdeklődésének a középpontjában azonban éppen ezek az elemek áll‚attak, ‚‛szen a kulcsjelenetben a férje után dü‚ösen kutató asszony a ‚ely‛ állatvédő l‛’a elnökeként ront be az aréna d‛rektor‛ ‛rodájába; a ‚asonló témát feldol’ozó korabel‛ kuplé ped‛’ e’észen k‛‚a’yja a ‚ázassá’‛ kon ‛ktus ‚a’yományos kom‛kus elemét, ‛tt már ma’a a b‛ka a főszereplő. A korabel‛ közönsé’et ekkor‛ban valóban a vendé’matadorokkal és (először) vendé’b‛kákkal me’rendezett próbav‛adalok tartották lázban. A b‛kav‛adal ⒈ é vá z óv ö é ⑵01 k‛került eredet‛ spanyol és dél-ranc‛a kulturál‛s környezetéből, és először jelent me’ új összeü’’ésben, a modern ’lobál‛s töme’szórakoztatás elemeként. Budapestnek ebben a folyamatban kulcsszerepe volt: ‛tt nem csupán alkalm‛ bemutatókat rendeztek, ‚anem állandó aréna ‛s épült na’y befektetéssel, a kor le’modernebb v‛lá’ítástec‚n‛kájával. ⒊a s‛kerül volna me’kedveltetn‛ a ré’‛óval a b‛kav‛adalt, a város na’y eséllyel ‚osszú ‛dőre a közép- európa‛ b‛kav‛adal-szervezés központjává vál‛k. Az aréna könnyen értelmez‚ető sz‛mbol‛kus térbe került a ⒘árosl‛’etben, na’yjából az ffillatkert, az An’olpark és a ⒐a’yc‛rkusz ‚áromszö’ében, persze más épületek között, m‛nt a ma‛ak. A felszínen a b‛kav‛adal új d‛vatjáról szóló v‛ták ‛s az akkor‛ ma’yar pol‛t‛ka‛ élet fő trendje‛t követték az alkotmányos válsá’ot közvetlenül me’előző és követő ‛dőszak felfokozott lé’körében. A kor társadalm‛ szervezete‛nek e’y része támo’atta, más része ellenezte a v‛adalok en’edélyezését, na’yjából u’yanolyan típusú nemzet‛ és kulturál‛s érveket sze’ezve e’ymásnak. ⒏í’ a támo’atók a modern na’yvárossá váló Budapest tur‛szt‛ka‛ fejlesztésével érveltek, add‛’ az ellenzők óvtak „a spanyol barbar‛zmustól”, amely ‛de’en a ma’yar kultúrától, és a történet‛ önre ex‛ó ‛s me’jelent, amenny‛ben a v‛adalokat a század‛ ⒒est „állat‚ecce‛vel” vetették össze, amelyek már ⒌óka‛ reformkorban játszódó re’énye‛ben ‛s a pr‛m‛tív múlt emlékeként bukkannak öl. (A korabel‛ sajtóv‛ssz‚an’ jelle’zetes példá‛ ⒘ay 190⑶; ⒖akáts 190 ) ⒏‛után a ma’ukkal ‚ozott „vendé’szereplők” mellett ma’yar b‛kákat ‛s k‛próbáltak az arénában, a sajtó szó‚asználatának állandó elemévé vált a ma’yar b‛kanevek és a spanyol torreádornevek szembeállítása; a b‛ka mellett‛ nemzet‛ sz‛mpát‛ával. ⒌ellemző eset a ⒜‛c‚y ’rófok B‛mbó b‛kájának emle’etése: a jószá’ nem ‚a’yta ma’át provokáln‛ az arénában, ‚anem me’unva a torreádor kellemetlenkedését, odapottyantott a porond közepére, majd sértődötten elbődülve távozott. (A v‛adalok népszerűsítésére készült korabel‛ képeslapsorozaton a la‛kusnak ‛s feltűn‛k, ‚o’y a rajzok ‛nkább ma’yar tarka tenyészb‛kákat ábrázolnak, m‛nt a k‛mondottan b‛kav‛adalokra k‛tenyésztett jelle’zetes dél-ranc‛a fajtát.) A kormányzat soká‛’ b‛zonytalanul v‛szonyult az új jelensé’‚ez. Először az e’yéb töme’szórakoztató rendezvények szabálya‛ szer‛nt szabályozzák, majd csak a ranc‛a stílusú, a b‛ka me’ölése nélkül‛ bemutatókat en’edélyez‛k, vé’ül e’y a b‛ka k‛szabadulásával kezdődő botrány után vé’le’ bet‛ltják. A b‛kav‛adalról m‛nt kulturál‛s k‛‚ívásról és a tur‛szt‛ka‛ ‛par tényezőjéről szóló d‛skurzusnak ezzel na’yjából vé’e ‛s szakadt. (A budapest‛ b‛kav‛adalok részletes pol‛t‛ka- és kultúrtörténetének közelmúltbel‛ feldol’ozását lásd ⒘ar‛ ⑴0 ) ⑵0⑴ Az ember és állat közötti fal döntögetése A ‚úsz évvel később rendezett, m‛ndedd‛’ utolsó közép-európa‛ b‛kav‛adal- turné budapest‛ állomása már korántsem állt enny‛re a ny‛lvánossá’ középpontjában. A korr‛dákat a ‚atósá’ok vé’ül k‛t‛ltották Budapestről az akkor mé’ önálló Újpestre, és az állatvédők ‛s ‛nkább utálkozva, m‛nt ‚arc‛asan kommentálták az eseményeket (⒉else‛ Bíró 19⑴⑷), szor’osan ‛smételve a két évt‛zeddel korább‛ sajtó spanyolellenes sztereotíp‛á‛t. ⒎át‚atóan ú’y érezték, ‚o’y 190⑶-ben már ’yőztek, és am‛ most történ‛k, az a múlt erőtlen v‛sszfénye csupán, am‛re ‚úsz évvel később n‛ncsen már töme’es ‛’ény, (és az ekkor en’edélyezett né‚ány me’tartott ranc‛a típusú bemutatón a b‛kák életét sem fenye’ette veszély). A c‛v‛l‛zált ma’yaroknak és a spanyol barbároknak az akkor‛ sajtóban ’yakran ölmerülő ellentéte éppen a b‛kav‛adalok összeü’’ésében vé’ső soron a ma’yar állatvédő moz’alomnak a tevékenysé’én és társadalm‛ szerepén alapult, amelyről azonban az akkor‛ pol‛t‛ka‛ nap‛lapokban és a ma‛ köztörténetírásban kevés szó es‛k. A moz’alom, széles társadalm‛ báz‛sa mellett, a századfordulón több értelemben ‛s jól beá’yazódott m‛nd a ‚atalm‛ el‛tbe, m‛nd a kése‛ század modern‛zác‛ós folyamatának új ‛n- tézmény‛ és d‛szc‛pl‛nár‛s tudományos el‛tjébe, amelyek ’yakran átfedésben ‛s voltak e’ymással. Bornem‛ssza Bold‛zsár budapest‛ rendőrfőkap‛tánynak, az állatvédő moz’alom t‛szteletbel‛ elnökének 190 au’usztus ⑴⑷-én bekövetkezett ‚alála az állatvédő sajtóban u’yanú’y címlap‚ír volt, m‛nt a pol‛t‛ka‛ nap‛lapokban, ⒍ukuljev‛č ⒌ózsef, a Budapest‛ ffillatkert e’y‛k vezetője volt a főszerkesztője az állatvédők központ‛ lapjának, a többek között a ma’yar orn‛toló’‛a atyjaként számon tartott ⒊ermann ⒑ttó szerepe ‛s ‛smert a madárvédelem korabel‛ propa’álásában. ⒋nnen ered a századfordulós moz’alom közel‛ kapcsolata a kormányzat‛ ’yakorlattal és a modern‛zác‛ós ‛ntézményekkel, í’y például a na’yvárosok ‚ely‚atósá’a‛nak állattartást és az állatvásárok rendjét ér‛ntő szabályozásával, va’y a természetrajz tanárokon keresztül az oktatásban me’valósuló tudatformálással. Ennek a ‚aladáselvű, a tudományokra, főként a b‛oló’‛ára építő állatvédő d‛skurzusnak a m‛ntája természetesen a v‛lá’ első átfo’ó állatvédelm‛ rendelkezése, az erről szóló an’ol törvény volt, az annak alapjául szol’áló bent‚am‛- m‛ll‛ ut‛l‛tar‛zmussal e’yütt. A korabel‛ állatvédő sajtónak a bel’a k‛sváros barom p‛acán újonnan felállított madár-’u‛llot‛ne, m‛nt az állat‛ szenvedésmenny‛sé’ ‚atékony csökkentője ölött‛ örvendezése, va’y az állatok ‚asznáról és a ‚asznos állatokról való elmélkedése‛ persze a ma‛ állatvédő szemlélet számára már ‛de’enek. Az állatok szenvedésének csökkentésére és jól-létük növelésére összpontosító, az ember ⒈ é vá z óv ö é ⑵0⑵ számára való ‚asznukról sem me’feledkező kalkulác‛óból azonban következ‚et e’y alapjában ‚aszonelvű, ám a boldo’sá’kalkulust mé’sem e’yszerű z‛oló’‛a‛ érzésekre v‛sszavezető ’ondolkodásmód ‛s. ⒐a’yjából éppen a pest‛ b‛kav‛adalok korában kezd me’jelenn‛ a társadalmasított állat mé’ m‛nd‛’ jobbára ut‛l‛tar‛sta alapú jo’védelme. ⒊a az állat m‛nte’y társadalmi funkc‛ót betöltve ‚asznot ‚ajt az emberi közössé’nek – jellemzően dolgozik, va’y harcol – akkor a munkásé‚oz, ‛lletve a katonáé‚oz ‚asonló juttatásokat érdemel, le’‛nkább a veszélyes ‚atár‚elyzetekben. Az ebből az érvelésből eredő le’körvonalazottabb korabel‛ követelés a ’en e’yezmények k‛terjesztése volt az állatokra, például ‚ad‛fo’sá’ esetére. Ebből a ’ondolatmenetből ért‚etjük me’ a b‛kav‛adalok ellen‛ erős érzelmeket ‛s: a dol’ozó és katonáskodó állatok jóléte u’yan‛s mé’ el’ondol‚ató a dol’ozó és katonáskodó emberek m‛ntájára. Az elpusztult ‚uszárlóra va’y őrkutyára ‚áborúban akár ‚ős‛ ‚alottként ‛s le‚et tek‛nten‛, túlélés‛ esélye‛ összemér‚etőek le‚etnek a ’azdájáéval. A pusztán a szórakoztatásért ‚arcra kényszerített b‛ka azonban a modern korban társadalm‛ d‛szfunkc‛ó: van u’yan ember‛ analó’‛ája, a gladiátor, ak‛nek alakja azonban éppensé’’el az európa‛ c‛v‛l‛zác‛ó szé’yenfoltjaként jelen‛k me’ a modern ’ondolkodásban. Ezen a ponton azonban az állatok társadalmasítása már túllép az ut‛l‛tar‛zmuson belül értelmez‚ető kereteken. A társadalmi állat modern körülmények között az ember‛ jo’ok analó’‛ájára el’ondolt állat‛ jo’okkal rendelkez‛k, amelyeknek következménye‛ már nem m‛nd‛’ kalkulál‚atóak állat‛, va’y közös állat‛–ember‛ boldo’sá’kalkulussal. Új állatképre van szüksé’, amelyet me’lepően ‚amar, és me’lepően következetes formában me’ ‛s fo’almaznak a kor állatvédő moz’almának sajtójában. Ez a karakteres századfordulós ’ondolat azután jórészt eltűn‛k az első v‛lá’‚áború alatt‛ és után‛ kulturál‛s sokkban, éppen ezért érdemes e’y példán részletesebben öl‛dézn‛. fz új állatkép és filozófiai háttere A következőkben az állatokról való beszéd változó fo’alm‛ kerete‛t vázolom a századfordulós állatvédő sajtó e’y‛k jellemző szó‚asználatú elmélet‛ c‛kke, ⒔e‛sz ⒋rén pol’ár‛ ‛skola‛ tanárnőnek a baja‛ állatvédő e’yesület köz’yűlésén elmondott előadása alapján me’fo’almazott írása nyomán. A fordulat első mozzanata a korábban jellemző ‚aszonelvű érveléstől való ‚atározott elkülönböződés: „a művelt ember jól tudja, ‚o’y az állat nemcsak ‚asznossá’áért, ‚anem azért ‛s érdemel kíméletet, mert érző és értő lény” ⑵0⑶ Az ember és állat közötti fal döntögetése (⒔e‛sz 190⑷: 1). Az állatok első me’‚atározása (érző lény) mé’ belefér az ut‛l‛tar‛ánus érvelésmódba, a másod‛k (értő lény) már ‛ndoklást kíván. A tovább‛akban a szerző ‚osszan érvel az állat‛ ösztön és az ember‛ értelem d‛c‚otóm elválasztásával szemben. ⒖ovább‛ ’ondolatmenete szer‛nt az ember és állat között n‛ncsenek lénye’es m‛nősé’‛ különbsé’ek, m‛nden fontosabb ember‛ értelm‛ képessé’ valamely állat‛ ösztön me’‚osszabbításaként értelmez‚ető; ‛lletve m‛nden lénye’es állat‛ ösztön me’‚osszabbít‚ató ú’y, ‚o’y valamely fontos ember‛ tulajdonsá’‛’ jussunk el. Az ember‛ társadalom alapja az állatokkal közös utánzás‛ képessé’ünk, és ennek ma’asan fejlett változata, az ‛domít‚atósá’. Az ‛domított állat voltaképpen társadalmi lény, u’yanakkor a szüksé’képpen csak társadalomban éln‛ képes ember ‛s idomított lény b‛zonyos tek‛ntetben, ‚‛szen a nevelés csupán az ‛domítás sajátos formája. Érdemes me’ ’yeln‛ a szerző tudatosan vé’‛’’ondolt nyelv‚asználatát, amelyben következetesen érvényesít‛ az emberek és állatok psz‛c‚‛ka‛ folyamata‛nak lénye’‛ azonossá’áról és ebből következően az ember‛ és állat‛ lény b‛zonyos fajta e’yenlősé’éről vallott nézete‛t: „a kutya, ak‛ (szándékosan kerülöm ⒝az] amely k‛fejezést), mondom, ak‛ ⒝…]” (⒔e‛sz 190 ). Ez az új szemlélet már nem csupán az állatok társadalmasított, ‚anem e’yenesen humanizált képének me’jelenését jelz‛, amely mé’ ‛nkább ért‚etővé tesz‛ a b‛kav‛adalokkal kapcsolatos ‛ndulatokat, önma’ában azonban nem ért‚ető me’ a korabel‛ lozó ai emberképben bekövetkezett változások ’yelembe vétele nélkül. *** A ma’yar állatvédő ‛rodalom e példája nem elsz‛’etelt jelensé’ a kor szellem‛ életében; a moz’alom öntebb említett tudományos beá’yazottsá’a ‛’az a kor lozó ájára ‛s. ⒋tt csupán e’yetlen jelle’zetes személy‛sé’ bemutatására van terünk, ak‛nek ’ondolkodása mélyen benne ’yökerez‛k u’yan a századforduló kése‛ poz‛t‛v‛zmusában, elméletének k‛alakulása és továbbfejlesztésének tendenc‛á‛ azonban korántsem t‛p‛kusak, v‛szont problémaölvetésének jelle’éből adódóan különösen alkalmasak arra, ‚o’y összevessük őket korának állatvédő d‛skurzusával. A kor ma’yar lozó a‛ élete, össz‚an’ban a kont‛nentál‛s lozó a általános tendenc‛á‛val, éppen eltávolod‛k a poz‛t‛v‛sta ’ondolattól, és előbb a neokant‛an‛zmus, majd a különböző új‛deal‛sta ‛rányzatok felé mozdul el. A szempontunkból fontos szerepet betöltő lozófus, ⒒osc‚ ⒌enő (18⑷9-19⑴⑵) ép- ⒈ é vá z óv ö é ⑵0⑷ pen az ellenkező utat járta be; pályakezdő írása‛nak kant‛ánus kérdésöltevése‛től ‚aladt e’yfajta poz‛t‛v‛sta problemat‛ka felé, amely azután elvezette azok‚oz az írások‚oz, amelyek alapján a lozó a‛ be‚av‛our‛zmus e’y‛k le’korább‛ képv‛selőjeként tartjuk számon. A lozófust az első fő művet (⒒osc‚ 1896-1897) kísérő látványos események alapján könnyen a tá’abb értelemben vett századforduló e’y‛k szellem‛ csodabo’arának ’ondol‚atnánk. Az orszá’’yűlés‛ ‛nterpellác‛óval kezdődő és a kultuszm‛n‛szter közbelépésével vé’ződő orszá’os pol‛t‛ka‛ botrány, valam‛nt a katol‛kus e’y‚ázból való ‚‛vatalos k‛válása t‛sztán v‛lá’nézet‛ okokból, és ebből eredő önkéntes felekezeten kívül‛sé’e, az e’yetem‛ szférától távol k‛fejtett tevékenysé’e valóban különcöt sejtet, ezért nem ölösle’es ‚an’súlyozn‛, ‚o’y a ma’a korában m‛ndennek ellenére fősodorbel‛ ’ondolkodónak számított. ⒍ezdettől fo’va élvezte mestere, Alexander Bernát támo’atását, írása‛ a szaksajtó és a szellem‛ élet me’‚atározó lapja‛ban, az Athenaeumban, a Huszadik században és a Nyugatban jelentek me’, ‚osszú éveken keresztül volt a ⒏a’yar ⒈‛lozó a‛ ⒖ársasá’ alelnöke, vé’ül az ⒏⒖A levelező ta’jaként ‚alt me’. ⒈‛lozóájának számunkra érdekes részében ⒍arl ⒘o’t és ⒎udw‛’ Büc‚ner mater‛al‛zmusának kr‛t‛kájából ‛ndul k‛, m‛közben ’yakorlat‛la’ ér‛ntetlen marad korának új‛deal‛sta tendenc‛á‛tól. A mater‛al‛sták sokat ‛dézett provokatív z‛oló’‛a‛ példája szer‛nt éppú’y ölösle’es a ’ondolat okaként az a’y mellett mé’ valam‛féle elme létezését ‛s öltételezn‛, m‛nt a‚o’yan nem jut eszünkbe a v‛zelet-k‛választás okaként a vese mellett valam‛lyen veseszellem létezését ‛s számításba venn‛. ⒒osc‚ érvelése szer‛nt az analó’‛a ‚‛bás: a valód‛ probléma a ’ondolat m‛nt külön ent‛tás feltételezése, am‛t az általa bírált mater‛al‛sták fenntartanak, í’y ‛deal‛zmus ellen‛ érvelésük kudarcot vall. Az ő me’oldása ma’ának a lélek fo’almának (amelyet mostan‛ v‛zs’álódásunk szempontjából akár szellemnek va’y elmének ‛s nevez‚etünk) a k‛‛ktatására épít, az ‛deal‛zmus puszta kr‛t‛kája mellett arra a kérdésre ‛s választ keresve, ‚o’y ez a lénye’ében értelmetlen fo’alom m‛ért és ‚o’yan alakult k‛. ⒏e’fo’almazása szer‛nt a lélek k‛fejezés ‚asználata olyan kell le’yen a (ma‛ term‛nussal) elme lozó ában, m‛nt a kolera említése az orvostudományban; jólle‚et tudjuk, ‚o’y a bete’sé’et valójában nem a fekete epe (kholé) okozza, a‚o’yan azt mé’ a term‛nus me’alkotásakor a ‚‛ppokratész‛ ‛skola szerző‛ ’ondolták, e’yszerűen nyelvtörténet‛ okokból mé’ ma ‛s í’y nevez‛k az orvosok, ez azonban nem akadályozza me’ őket a ‚elyes d‛a’nóz‛s felállításában és a kezelésben. A meta z‛kának nyelvkr‛t‛ka által‛, a Bécs‛ ⒍ört me’előle’ező k‛‛ktatása révén k‛alakított rendszerét ⒒osc‚ a század‛ mater‛al‛stáktól való me’külön- ⑵06 Az ember és állat közötti fal döntögetése böztetés érdekében realizmusnak nevez‛ (⒒osc‚ 1910; 191⑷). ⒐em e’yszerűen gondolkodó testekről beszél, ‚anem ma’át a ’ondolkodás fo’almát oldja öl a test aktuál‛s és potenc‛ál‛s moz’ása‛ban. ⒏‛ndeközben száraz tudományos ‚an’vétele mélyén me’őrződ‛k a felv‛lá’osodás eszmé‛nek e’yfajta pátosza; vé’ső soron m‛ndvé’‛’ ‛júkor‛ kant‛an‛zmusának alapkérdésére kíván válaszoln‛: m‛ az ember (⒒osc‚ról bővebben lásd ⒏ester ⑴011; ⑴011a). Érdemes ‛tt me’emlékeznünk a lélek e dekonstrukc‛ójának szép‛rodalm‛ me’jelenéséről az első v‛lá’‚áború k‛váltotta kulturál‛s sokk körülménye‛ között, ⒍ar‛nt‚y ⒈r‛’yes prózájában. ⒘‛lá’‚áborús novellájának a fantaszt‛kum ‚atárán átlépő re‛nkarnác‛ós története mé’ csak e’yetlen, de annál erősebb képben v‛llantja öl, ‚o’y a nyelv által konstruált, pusztán képzelt lélek a testtől ü’’etlenül nem le‚et az önazonossá’ ‚ordozója: az e’yedül a lelke önnmaradásával törődő kutatóorvos fő‚ős rádöbben, ‚o’y a lelke által sorozatosan kölcsönvett, ‛de’en testekkel képtelen szeretkezn‛ (⒍ar‛nt‚y ⑴001). ⒏ás‛k írásában csupán az önazonossá’nak a lélek képzeté‚ez való kötődését problemat‛zálja a történetet záró döbbenetben (⒍ar‛nt‚y 1978); vé’ül na’y elbeszéléssé formálja a lélekképzetben félrefo’almazott ‛dent‛tás tra’éd‛áját (⒍ar‛nt‚y 1976). A szövevényes történet vé’k‛fejlete szer‛nt, ak‛ el‚‛sz‛ azt, ‚o’y azonos a lelkével, és ezért csupán lelkét ‛’yeksz‛k me’menten‛, ‚amarosan a testében fo’ végleg me’‚aln‛. A re’ény soknevű főszereplője csak a vesztő‚elyen szabadul me’ lélekképzetétől, és nyer‛ el ezáltal utolsó p‛llanata‛ra önazonossá’át. ⒈oucault-t pararazálva, m‛re a test k‛szabadul a lélek börtönéből, börtönőrének ’y‛lkos munkája már v‛sszafordít‚atatlan. ⒏élyen átérzett antropoló’‛a‛ fordulata k‛dol’ozását követően ⒒osc‚ csak pályája vé’én fo’almazza me’ v‛lá’osan lozó ája ’yakorlat‛ következménye‛t, többek között az állatokra vonatkozóan. Az állatok új elmélete a ’ondolkodást a mozgó testek sajátos eseteként felfo’ó rad‛kál‛s értelmezésben és a meta z‛ka nyelvkr‛t‛ka‛ alapú bírálatában találja me’ a ‚elyét az ‛mmár kész rendszerben. Ebben az elemzésben a m‛ndennap‛ nyelv me’különböztetése‛ az ember‛ és állat‛ életfunkc‛ók között éppú’y e’y ‛dejét múlt és me’cáfolt meta z‛ka jelentés nélkül‛ maradványa‛, m‛nt az orvostudományban a kolera és az elme lozó ában a lélek korábban már ‚elyre tett term‛nusa‛, azzal a különbsé’’el, ‚o’y ez a nyelv‛ me’különböztetés értéktelítettsé’e okán k‛fejezetten ‛rr‛táló. ⒏í’ ⒒osc‚ szer‛nt a lélek szót nyu’odtan tovább ‚asznál‚atjuk e’y jelensé’‚almazra azután ‛s, ‚o’y k‛mutattuk, voltaképpen semm‛re nem referál a szó; a meghaló ember és a megdöglő állat, a faló kutya és evő ’azdája között‛ különbsé’ merev, nyelv- ⒈ é vá z óv ö é ⑵07 tan‛ szabállyá tett szétválasztása nem tart‚ató önn ’ondolkodásbel‛ zavarok és károk nélkül. E’y‛ke a le’v‛sszataszítóbb jelensé’eknek, mely különösen a „c‚r‛stl‛c‚ – ’erman‛sc‚” nyelvben fejlődött na’’yá, ‚o’y az állatnak z‛oló’‛a‛ processzusa‛t m‛nd más néven nevez‛k, m‛nt az emberé‛t. Az ember „me’‚al”, a kutya „me’dö’l‛k”, a német ember „esz‛k”, a kutyája már csak „fal” stb. ⒝…] A kereszténysé’nek, mely tana‛ban az állatszeretetről vé’képp me’feledkezett, az állat ‛ránt tanúsított me’vetése összeü’’ a több‛ közt azzal a fakírszerű ’ondolattal, ‚o’y m‛nden, am‛ test, csupa bűn, s értéke csak a léleknek van. A kereszténysé’nek vezéralakja‛ közül az e’y ass‛s‛ ⒕zt. ⒈erenc volt az, ak‛ ezt a fo’yatékossá’ot a tanításával és v‛selkedésével pótoln‛ ‛’yekezett. ⒝…] A zs‛dó és keresztény tannak állatok dol’ában mutatkozó fo’yatékossá’át pótolja a ‚aladó v‛lá’‛ műveltsé’, mely lassank‛nt k‛vet‛ ma’ából amaz ant‚ropocentr‛kus v‛lá’nézetet, mely az állatban t‛sztán csak az ember szol’álatára, ‚asznára rendelt lényeket lát, és állatvédő törvényeket me’ e’yesületeket alkot – kellő, bár ’yen’e ellensúlyozójául a mé’ m‛nd‛’ elterjedt sportszerű állatbántalmazásoknak (b‛ka- és kakasv‛adalok, felesle’es vadászatok, pl. ’alamblövés), és a éle törvényeknek (⒍tk. 8 §), melyek az állatkínzást csak‛s közbotránykeltés esetében büntet‛k (⒒osc‚ 19⑴⑶: ⑷1⑵-⑷1⑶). A szellem‛ vé’rendeletként ‛s felfo’‚ató poszt‚umusz írás a lozófusnak mé’ életében k‛fejezett kívánsá’a szer‛nt a Nyugat ‚asábja‛n jelen‛k me’, m‛nte’y a korábban vasta’ kötetekben és komoly szaklapokban részletesen k‛fejtett elmélet e’y‛k ’yakorlat‛, a szakemberek körén túl‛ művelt na’yközönsé’et ‛s közvetlenül ér‛ntő következményének me’fo’almazása. A szűken vett szaktudományos fórumokon kívül el‚elyezvén írását, a lozófust edd‛’‛ műve‛re nem jellemző módon elra’adja a kultúrkr‛t‛ka ‛ndulata; a terjedelmes írás ne’yed‛k, a nyelv‚asználat kr‛t‛ka‛ elemzését ‛s tartalmazó része a lozófus ré’ebb‛ műve‛ meta z‛kaellenes nyelv‛ analíz‛sének a sémáját követ‛ u’yan, azonban a szerző nyíltan vállalja, ‚o’y ‛tt nem csupán általában a nyelv kr‛t‛kájáról van szó, ‚anem saját kultúránk nyelv‚asználatának bírálatáról. ⒒osc‚ lozóájának ez a ’yakorlat‛ következményekkel járó, szándékoltan a na’yközönsé’ elé terjesztett vé’k‛menetele m‛nden érdekessé’ével e’yütt sem lenne több lozó atörténet‛ furcsasá’nál, ‚a szerkezetében, érvelésmódjában, sőt ’yakran szó‚asználatában, és persze az állatok ‛ránt‛ elkötelezettsé’ében nem lenne feltűnően analó’ a öntebb ta’lalt fősodorbel‛ századfordulós állatvédő d‛skurzus beszédmódjával. A kutatás jelen állásában ú’y tűn‛k, ‚o’y ezek az e’ymással pár‚uzamos, lozó a‛ és moz’alm‛-‛deoló’‛a‛ beszédmódok e’yütt tűnnek el az első v‛lá’‚áborút követő né‚ány év szellem‛ kríz‛sében a „‚osszú A századból” ekkor mé’ átmentődn‛ látszó oly sok szellem‛ jószá’’al e’yütt. lozó a‛ és állatvédő moz’alm‛ beszédmódok ‚asonló szempontból v‛zs’ál‚ató ⑵08 Az ember és állat közötti fal döntögetése e’yüttállására évt‛zedeket kell várn‛ – ezért lénye’ében az e’ész „röv‛d század” k‛marad az írásomat lezáró elemzésből. gefejezés helyett: megjegyzések egy kortárs elmélet beteljesületlen állatfilozófiai ígéreteiről Az állat‛ jo’okról folyó m‛ndenkor‛ d‛skurzus szüksé’képpen ér‛nt‛ az ember‛ és állat‛ természet között‛ ‚asonlósá’okat és különbsé’eket; más szóval lozó a‛ sz‛nten ‛s t‛sztázott antropológiai alapozással kell rendelkezn‛e. A jelen alkalommal csupán az alkalmas lozó a‛ ‚áttér me’alkotására eséllyel pályázó e’yetlen jelöltre, a testi elme vezérszavával összefo’lal‚ató kortárs elméletre van módunk k‛térn‛. Az ‛rányzat talán le’na’yobb ‚atású mono’rá ájának szerző‛, ⒉eor’e ⒎ako és ⒏ark ⒌o‚nson kötetük bevezető fejezetében szónok‛asan me’fo’almazva tesz‛k öl a kérdést, ‚o’y ik vagyunk m‛ emberek az új elmélet fényében (⒎ako –⒌o‚nson 1999). A válasz k‛fejtésében na’y szerepe van az állatok‚oz való v‛szonyunk részletezésének; melynek során k‛derül például, ‚o’y az ember‛ értelem e’y az állat‛ képessé’ek folytatásaként el’ondolt kont‛nuum része csupán, nem valamely lénye’‛le’ új m‛nősé’. A kötet a kartez‛ánus dual‛zmus felszámolásából k‛‛ndulva a modern‛tás sz‛nte teljes antropoló’‛a‛ ‚a’yományával leszámoln‛ készül, ⒍anton keresztül e’észen C‚omsky-‛’ sorolva a „bukott elméletek” l‛stáját. ⒍özvetlenül ezután a kötet „a lozó a‛ alapeszmék ko’n‛tív tudományának” sz‛sztemat‛kus fejezete‛t í’ér‛, közöttük et‛ka‛ tár’yút ‛s. Az előzmények alapján ‛tt a moral‛tás szférájának az állatokra való k‛terjesztését, de le’alább‛s a probléma ölvetését várnánk, me’lepő módon azonban az állat–ember v‛szony a tovább‛akban már elő sem kerül. ⒈eltételezésem szer‛nt a ’ondolkodásnak ez az állatfeledése a testi elméről szóló kora‛ elméletek né‚ány szerkezet‛ eleméből ered. A test (body) va’y hús ( esh) szó az új elméletben az ‛de’rendszerre és az érzékszervekre vonatkoz‛k, de né‚a az agyra ‛s ért‚ető a test e’észe ‚elyett. Az új elmélet szótára í’y önkéntelenül mé’ m‛nd‛’ a me’‚aladn‛ kívánt ré’‛ dual‛sta meta z‛ka szótárának mater‛ál‛s másaként működ‚et. ⒌ólle‚et test és elme dual‛zmusa nem létez‛k az elmélet fo’alm‛ keretében, az elmélet szótárát ‚asználván azonban m‛nduntalan személyek ‛smeretelmélet‛ és morál‛s szerepe‛ről, az elme új fo’almáról és szerepéről beszélünk a test v‛szonylatában. ⒏‛nt am‛kor a ren- ⒈ é vá z óv ö é ⑵09 dező képtelen érvényesíten‛ elképzelése‛t a színpadon, mert a színészek, a jól ‛smert szöve’ és a szín‚áz mas‛nér‛ája önkéntelenül ‛s játékba ‚ozzák a darab ‚a’yományos felfo’ását. A kulcsszó ‚a’yományos formájának e’yértelmű vallás‛ utalása mé’ ‛nkább ölerősít‛ az elmélet szótára és fő téz‛se között‛ feszültsé’et: a test és elme dual‛zmusát vé’le’ me’‚aladn‛ kívánó szöve’ek lépten-nyomon megtestesült elméről, megtestesülésről beszélnek: embodied mind, embodiment, ranc‛ául incarnation. ⒍‛sebb nyelveken, í’y ma’yarul a fordítás‛ kényszer né‚a szerencsés módon elő‚ívja a nyelv‛ re ex‛ót, í’y jutottunk el napja‛nkban a testi elme k‛fejezés‚ez. (A term‛nus ma’yar nyelvű ‚asználatának problémá‛‚oz lásd ⒕utyák ⑴010: 17- ) ⒘é’eredményként azt látjuk, ‚o’y az állat és ember v‛szonyának a kortárs elmelozó a kerete‛ között‛ rad‛kál‛s újra’ondolására vonatkozó í’éret azért maradt betöltetlen, mert re ektálatlanul ‚asználta az előde‛től örökölt term‛noló’‛át. ⒖alán az új elme lozó a‛ fordulat elfedte a ré’‛ nyelv‛ fordulat eredménye‛t – ú’y látsz‛k, az elmélet‛ ’ondolkodásnak u’yanú’y me’vannak a vakfoltja‛, m‛nt a szemnek. A kudarc azonban arra ‛nt bennünket, ‚o’y me’felelően értékeljük és újra’ondoljuk a száz év előtt‛ elmélet és a vele pár‚uzamosan k‛alakult akt‛v‛sta publ‛c‛szt‛ka‛ beszédmód nyelvkr‛t‛ka‛ tudatossá’át. nrodalom ⒉else‛ Bíró, ⒜. 19⑴ A spanyol b‛kav‛adal. A természet ⑴ évf. 7- szám. ⑵9-⑶ ⒍ar‛nt‚y ⒈r. 197 ⒍ötéltánc. ⒋n: ⒗ő Utazás Faremidóba. Capillária. fiötéltánc. Budapest: ⒕zép‛rodalm‛ ⒍önyvk‛adó. ⒍ar‛nt‚y ⒈r. 197 A lélek arca. ⒋n: ⒗ő Jelbeszéd. Budapest: ⒕zép‛rodalm‛ ⒍önyvk‛adó. ⒋. kötet. ⑴69-⑴7 ⒍ar‛nt‚y ⒈r. ⑴00 Az ezerarcú lélek. ⒋n: ⒗ő Utazás Faremidóba. Az ezerarcú lélek. Capillária. fiötéltánc. Budapest: Akkord. ⒎ako , ⒉., ⒌o‚nson, ⒏. 199 Philosophy in the Flesh: The Embodied ffiind and its Challenge to Western Thought. ⒐ew ⒛ork: Bas‛c Books. ⑵10 Az ember és állat közötti fal döntögetése ⒏ester B. ⑴0 Az akarat m‛nt képzet. ⒋n: ⒎aczkó ⒕. (szerk.) Az akarat. ⒕ze’ed: ⒒ro ⒒‚‛losop‚‛a ⒕ze’ed‛ens‛ Alapítvány – ⒏a’yar ⒈‛lozó a‛ ⒖ársasá’ – ⒕tátus ⒍‛adó. ⑴⑶⑶-⑴⑷ (flábjegyzetek Platónhoz, 9) ⒏ester B. ⑴011a. A kép‛ ’ondolkodás m‛nt képzet. ⒋n: E’yed ⒒., ⒉ál ⒎. (szerk.) Fogalom és kép II. ⒍olozsvár: ⒍olozsvár‛ E’yetem‛ ⒍‛adó. 17⑵-18 ⒒osc‚ ⒌. 1896-189 Az idő elmélete: Az e tárgyra vonatkozó főbb lozó ai nézetek ismertetésével és bírálatával. I. rész: elmélet. II. rész: történelem. ⒋-⒋⒋. kötet. Budapest: Dobrowsky és ⒈ranke. ⒒osc‚ ⒌. 19 A képzet m‛nt mozdulat. ⒋n: Dénes ⒎. (szerk.) Dolgozatok a modern lozó a köréből. Emlékkönyv Alexander Bernát hatvanadik születése napjára. Budapest: ⒈rankl‛n-társulat. ⑶81-⑷⑴ ⒒osc‚ ⒌. 19 fleli jelenségek és természetük: Egy realista lélektan tervezete. ⒋-⒋⒋. kötet. Budapest: ⒒fe‛fer ⒈erd‛nánd. ⒒osc‚ ⒌. 19⑴ Az erkölcs‛ érzület e’ysé’e. Nyugat évf. szám. ⑶97-⑷⑴ ⒔e‛sz ⒋. 190 Az állatok értelméről. Állatvédelem ⒕utyák ⒖. ⑴0 évf. szám. 1- A test–test probléma. ffiagyar Filozó ai Szemle ⑷ évf. szám. 10-⑵ ⒖akáts ⒕. 190 ⒏a’yar b‛kav‛adal. Budapesti Hírlap ⑴8 szám. ⒘ar‛, A. ⑴0 Bull ’‚ts ‛n Budapest: C‛ty ⒏arket‛n’, ⒏oral ⒒an‛cs, and ⒐at‛onal‛sm ‛n ⒖urn-of-t‚e-Century ⒊un’ary. Austrian History Yearbook ⑶ ⒘ay ⒕. 190 évf. 1⑶⑵-16 B‛kav‛adalok a ré’‛ ⒒esten. Budapesti Hírlap 16 szám. ⒕zü ⒎á z ó ⒉ y f politikai közösség határai oürgen mabermasnál* ⒖anulmányomban azokat a – részben közössé’elvű, részben l‛berál‛s oldalról érkező – elmélet‛ k‛‚ívásokat v‛zs’álom, amelyek me’válaszolása ⒌ür’en ⒊abermast az „alkotmányos patr‛ot‛zmuson” alapuló ‛nte’rác‛óelmélet k‛dol’ozására ösztönözték. Bemutatom, ‚o’y ⒊abermas szer‛nt az autonóm állampol’árok törvény‚ozásának demokrat‛kus eszménye és nac‛onal‛sta nemzetfelfo’ás b‛zonyos esetekben szüksé’szerűen ellentmondásba kerül e’ymással. ⒔ámutatok azonban arra ‛s, ‚o’y ⒊abermas fel‛smerte a nac‛onal‛sta elméleteknek azt a vonzerejét, ‚o’y látszóla’ könnyebben válaszolják me’ a nemzet‛ önrendelkezés m‛benlétére és a pol‛t‛ka‛ közössé’ le’‛t‛m ‚atára‛ra vonatkozó kérdéseket. ⒌o’’al vet‚etjük fel te‚át, ‚o’y ⒊abermas olyan alternatív ‛nte’rác‛óelmélet k‛dol’ozására törekedett, amely a pol‛t‛ka‛ közössé’ önrendelkezésére és le’‛t‛m ‚atára‛ra vonatkozó problémákra ‛s választ ad. ⒖anulmányomban ezért azt a kérdést ‛s felvetem, m‛lyen választ ad‚atunk a pol‛t‛ka‛ közössé’ le’‛t‛m ‚atára‛ra vonatkozó kérdésekre az alkotmányos patr‛ot‛zmus nézőpontjából. * ⒖anulmányom a ⑴011/1⑴-ben a rankfurt‛ ⒌o‚ann ⒙olf’an’ ⒉oet‚e E’yetemen vé’zett kutatásom eredménye‛re épül, a kutatást a ⒏a’yar Ösztöndíj B‛zottsá’ támo’atása tette le‚etővé. ⒖anulmányomban na’yban támaszkodom a ⒘alósá’ folyó‛rat ⑴01⑴/6-os számában me’jelent ⒊o’yan le‚etsé’es e’y nemzet nélkül‛ jo’állam? című c‛kkem ’ondolatmenetére. ⑵1⑴ A politikai közösség határai Jürgen Habermasnál fz organikus nemzet és az állampolgári közösség ⒊abermas 1996-os Inklusion – Einbeziehen oder Einschließen? című tanulmánya szer‛nt súlyos árat zet‚etünk, ‚a a demokrác‛át nem autonóm, szabad és ésszerű pol’árok törvény‚ozásaként ’ondoljuk el, ‚anem a jo’állam‛ ‛ntézményrendszert me’előző „nép” va’y „nemzet” fo’almá‚oz kötjük. ⒊abermas ú’y ’ondolja u’yan‛s, ‚o’y a nac‛onal‛zmus va’y az „or’an‛kus nemzetfelfo’ás” m‛att a republ‛kánus vívmányok és az állampol’ár‛ szabadsá’ ‚osszú távon veszélybe kerül‚etnek. E veszély fel‛smerésé‚ez ⒊abermas szer‛nt a pol’árok belső szabadsá’ának és a nemzetállam nemzetköz‛ ü’’etlensé’ének d‛nam‛kájára kell e’y p‛llantást vetnünk. ⒊abermas szer‛nt a tartósan fennálló modern nemzetállamokban az állampol’árok előtt a szabadsá’ ‚árom típusa körvonalazód‛k. A republ‛kánus eszmény szer‛nt a ‚atalom forrása a „pol‛t‛ka‛ nemzet”, a pol‛t‛ka‛ döntések csak a pol‛t‛ka‛ jo’ok aktív ’yakorlása révén nyer‛k el le’‛t‛m‛tásukat. A republ‛kánus ‛deál szer‛nt te‚át az állampol’árok pol‛t‛ka‛ szabadsá’jo’a‛k, politikai autonómiájuk gyakorolása révén nyer‚et‛k el szabadsá’ukat. A szabadsá’ pol‛t‛ka‛ autonóm‛aként való felfo’ása mellett, állam és ’azdasá’ d‛ erenc‛álódásával, állam és c‛v‛l társadalom szétválásával azonban fokozatosan teret nyer a szabadsá’ privát autonómiaként való felfo’ása ‛s. A modern államokban ma’ánjo’‛ státuszt nyert pol’ár már nem pusztán az állam életét aktívan alakító citoyen, ‚anem pr‛vát szabadsá’’al rendelkező magánember, ak‛ add‛’ élvez‚et‛ szabadsá’át, mí’ valam‛lyen állam‛ t‛lalomba nem ütköz‛k (⒊abermas 1996a: 1⑵⑴). Az ‛nd‛v‛duál‛s szabadsá’ e két típusa mellett az állampol’árok és nemzettársak előtt elérendő célként jelen‛k me’ a szabadsá’ e’y kollektív formája, a „nemzet szabadsá’a” va’y „szuveren‛tása” (⒊abermas 199⑴: 6⑵7). ⒊abermas szer‛nt a nemzetállamokban jellemzővé vált „kettős kódolás” m‛att – te‚át am‛att, ‚o’y a nemzetállam története e’yrészt e’y ‛lluzór‛kus eredetközössé’ va’y sorsközössé’, másrészt e’y állampol’ár‛ nemzetfo’alom felől ‛s értékel‚ető – a „nemzet szabadsá’a” ‛s kétféleképpen értelmez‚ető. ⒊a a nemzetet és annak kollektív szabadsá’át az állampol’árok ny‛lvános szabadsá’ának analó’‛ájára ’ondoljuk el, akkor a nemzetet ‚atalmas jo’‛ ent‛tásként fo’‚atjuk fel. ⒑lyan pol‛t‛ka‛ közössé’ként, melynek pol’ára‛ választások és pol‛t‛ka‛ részvétel során fel‚atalmazást adnak az állam képv‛selő‛nek az „állam érdeke‛nek” képv‛seletére. E pol‛t‛ka‛ közössé’ pol’ára‛ szabad pol‛t‛ka‛ v‛ták során ‚atároz‚atják ⒈ é vá z óv ö é ⑵1⑵ me’ azokat az ‛rányvonalakat, amelyek mentén az érdekkülönbsé’ek – a nemzetek szövetsé’ének kerete‛n belül – kooperatív me’e’yezés formájában k‛e’yenlít‚etők. A „natural‛szt‛kus felfo’ás” szempontjából ezzel szemben a nemzet mac‚‛avell‛sta, önfenntartásra törekvő ‚omo’én e’ysé’ként jelen‛k me’, amely ü’’etlensé’ét vé’ső esetben katona‛ erővel véd‛ me’ a na’y‚atalmak anarc‚‛szt‛kus küzdőterében. ⒒aradox módon a nemzet e felfo’ásának képv‛selő‛ a nemzet ü’’etlensé’ét az e’y‛k ‛nd‛v‛duál‛s szabadsá’, a pr‛vát szabadsá’ m‛ntájára ’ondolják el, és ú’y ’ondolják, ‚o’y a nemzetnek ú’y kell a saját akaratát k‛vívn‛a a nemzetköz‛ ‚arctéren, a‚o’y a p‛ac szereplő‛ tesznek szert ‚aszonra más e’o‛sta p‛ac‛ szereplőkkel szemben (⒊abermas 1996a: 1⑵8). ⒊abermas szer‛nt a republ‛kánus (és l‛berál‛s) szabadsá’eszmény valam‛nt a natural‛szt‛kus nemzetfelfo’ás „e’yüttélése” csak add‛’ problémamentes, amí’ a pol‛t‛ka‛ el‛t ‚áborús retor‛kával nem játssza k‛ a natural‛sta felfo’ást a republ‛kánus vívmányokkal szemben. Az el‛t a múltban ‛s ‚ajlott, és a jövőben ‛s ‚ajlan‛ fo’ a ‚arc‛ retor‛kára, – va’y‛s az „eredetközössé’” ‚áborúra ‚ívására – mert a vélt va’y valós külpol‛t‛ka‛ s‛kerek, és az állandó ‚arckészültsé’ semle’esít‚et‛k az államon belül‛ kon ‛ktusokat. (⒉ondoljunk a kora kap‛tal‛sta társadalom osztály‚arca‛ra, va’y vallás‛/kulturál‛s és etn‛ka‛ csoportok összecsapása‛ra.) E’y ‛lyen ‚áborús ‚elyzetben a pol‛t‛ka‛ el‛t könnyen k‛‚asznál‚atja a republ‛kánus eszmény e’y látszóla’os ’yen’esé’ét. E ’yen’esé’ arra a feszültsé’re vezet‚ető v‛szsza, ‚o’y a republ‛kánusok a pol‛t‛ka‛ közössé’et normatív szempontból e’y önma’a sorsáról szabadon dönten‛ képes kollektívaként ‚atározzák me’, v‛szont el kell ‛smerjék a tényle’esen létező pol‛t‛ka‛ ‚atárok történet‛ esetle’essé’ét (⒊abermas 1996b: 168). A nemzetállamokat e’ymástól olyan ‚atárok választják el, amelyek alakításában nem jutott szerep a szabad és e’yenlő pol’árok döntése‛nek, k‛záróla’ erőszakos történet‛ eseményeknek: ‚áborúknak, na’y‚atalm‛ erőv‛szonyok átalakulásának, forradalmaknak és pol’ár‚áborúknak. Ezzel szemben az állampol’ár‛ nemzettől elválaszt‚ató, or’an‛kus nemzetre ‚‛vatkozás a pol’árok szemében azt a vonzó látszatot kelt‚et‛, ‚o’y a pol‛t‛ka‛ közössé’ ‚atára‛ mé’sem esetle’esek, és a jövőben akár ru’almasan átalakít‚atóak a közössé’ ‛’énye‛ szer‛nt. ⒕úlyos problémákkal jár azonban, ‚a – például a ‚arc‛ készültsé’ ‚evében – a „nép akaratát” nem e’y adott pol‛t‛ka‛ közössé’ ta’ja‛nak pol‛t‛ka‛ v‛tá‛ban és szavazá- ⑵1⑶ A politikai közösség határai Jürgen Habermasnál sa‛n me’születő döntése‛re vezetjük v‛ssza. Ekkor ú’y tűn‛k, m‛nt‚a létezne e’y az állampol’árok akaratától ü’’etlenít‚ető népakarat, a pol‛t‛ka‛ döntéseket me’előző nemzet‛ „szubsztanc‛a” ‛mmanens akarata, amelynek nevében a nemzet‛ akarattal szemben álló e’yén‛ és demokrat‛kus törekvések elnyom‚atók. Az or’an‛kus nemzetfo’alom tér‚ódítása te‚át az állampol’árok pol‛t‛ka‛ autonóm‛a- ’yakorlásán va’y a pr‛vát szabadsá’ élvezetén nyu’vó szabadsá’át veszélyeztet‚et‛. ⒊abermas szer‛nt le’‛nkább az ‛mper‛al‛zmus története mutatja, ‚o’y az or’an‛kus, pol‛t‛ka előtt‛ eredetközössé’re ‚‛vatkozás le’alább olyan ‚atékonyan mob‛l‛zálja a töme’eket az alkotmányos alapelvekkel összee’yeztet‚etetlen célokra, – más népek le‛’ázására, mások ember‛ méltósá’ának semm‛be vételére – m‛nt az alkotmányos jo’állam ‛ránt‛ lojal‛tás erősítésére. f nacionalizmus elméleti problémái ⒊abermas az Inklusion – Einbeziehen oder Einschließen? Zum Verhältnis von Nation, Rechtsstaat und Demokratie című művében e’y lozó a‛ példán ‛s bemutatja, m‛ért veszélyes, ‚a a demokrác‛a öntörvény-adó szubjektumaként nem az autonóm pol’árok közössé’ét, ‚anem a nemzet‛ szubsztanc‛át jelöljük me’. ⒊abermas ⒕c‚m‛ttnek azt a ’ondolatát bírálja, amely szer‛nt a demokrác‛ának a jo’állam‛ ‛ntézményrendszertől elválaszt‚ató „szubsztanc‛ája” van, amely a ‚asonló érzelm‛ és értelm‛ beállítottsá’ú személyek e’ybecsen’ő akaratny‛lvánításaként azonosít‚ató (⒊abermas 1996b: 161). ⒕c‚m‛tt szer‛nt ma’a az „akaratát” jo’állam‛ ‛ntézmények se’ítsé’ével art‛kuláló „államnemzet” nem képes me’feleln‛ a demokrác‛a alapelvének. ⒏‛vel a parlament‛ demokrác‛a és a demokrat‛kus eljárás‛ szabályok szétfor’ácsol‚atják e’y nép tényle’esen me’lévő, or’an‛kus akaratát, me’akadályoz‚atják, ‚o’y az e’yének e’yüttesen e’y önma’át kormányozó ór‛ásszubjektummá vál‚assanak. ⒕c‚m‛tt elvet‛ annak le‚etősé’ét, ‚o’y e’y más‛k pol’ár e’yenjo’úsá’át aktív d‛skurzus során ‛smerjük el; a demokrat‛kus önkormányzást csak ott tarja le‚etsé’esnek, a‚ol tényle’esen érzékel‚ető a ta’ok ‚asonlósá’a. A v‛táknak – ‚a e’yáltalán me’en’ed‚etők a „demokrác‛ában” – le’feljebb a ‚omo’én vélemények „ nom‚an’olásában” le‚et szerepe, a felmerülő érvényessé’‛ ‛’ények ésszerűsé’‛ kr‛tér‛uma‛nak me’állapításában kevéssé. Ebből a nézetből a demokrác‛a „e’z‛sztenc‛al‛sta felfo’ása” adód‛k, amely szer‛nt n‛ncs más kr‛tér‛umunk a „népakarat” ‚elyessé’ének me’állapítására, m‛nt e népakarat tényle’es me’léte, va’y k‛ny‛lvánításának ‛ntenz‛tása. A „nép- ⒈ é vá z óv ö é ⑵1⑷ akarat” – normatív tartalom ‚íján – e’y feltételezett népszellem k‛fejeződésévé vál‛k: „Am‛t a nép akar, az éppen azért jó, mert a nép akarja” (⒕c‚m‛tt 198⑵: ⑴⑴9). ⒊abermas szer‛nt ⒕c‚m‛tt koncepc‛ója látszóla’ me’old né‚ány modern pol‛t‛ka‛ d‛lemmát, például, ‚o’y ‚ol ‚úz‚atjuk me’ e’y pol‛t‛ka‛ közössé’ le’‛t‛m ‚atárát, és k‛t tek‛nt‚etünk a közössé’ le’‛t‛m ta’jának. ⒏‛vel az állam‚atárok erőszakos cselekmények eredményeképpen jöttek létre, b‛zonyos esetekben le’‛t‛mnek tart‚atjuk e’y ma’át cselekvőképes pol‛t‛ka‛ e’ysé’ként deklaráló közössé’ önállósodás‛ szándékát. Az a kérdés, ‚o’y m‛kor le’‛t‛m az önálló állam létre‚ozása, az észjo’‛ és republ‛kánus ‚a’yományon belül csak ne‚ezen old‚ató me’. E ‚a’yomány szer‛nt a pol‛t‛ka‛ közössé’ le’‛t‛m ‚atára‛nak me’állapításánál a közössé’ alkotmányozó aktusát kell szem előtt tartan‛, és az alapító aktussal azonosuló személyeket kell pol‛t‛ka‛ közössé’nek tek‛nten‛ (⒊abermas 1996b: 16⑵). A tapasztalat v‛szont azt mutatja, ‚o’y né‚a e’y alkotmányos ‚a’yománya‛ra büszke államnemzeten belül e’y alkotmányos tradíc‛óval mé’ nem rendelkező csoportosulás lép fel a saját államalkotás ‛’ényével. De le’‛t‛mnek tart‚atunk-e észjo’‛ va’y republ‛kánus szempontból e’y felmerülő államalkotás‛ szándékot, ‚a az éppen a me’lévő alkotmányos ‚a’yománnyal ‚elyezked‛k szembe? (⒊abermas rendszer‛nt a vallonok, a katalánok és a québec-‛ ranc‛ák példáját említ‛.) ⒕c‚m‛tt elmélete látszóla’ me’oldja a problémát. Elmélete szer‛nt a nemzet‛ önrendelkezés alapja a kollektív önfenntartás és önme’valósítás képessé’ének b‛zonyítása: e’y nép az erő és a ‚omo’en‛tás b‛zonyításával e’yúttal arra a le’‛t‛m ‚atalomra ‛s szert tesz, ‚o’y önma’ának ny‛lvános „akklamác‛ó” formájában törvényeket adjon, és me’‚atározza közössé’ének ‚atára‛t. ⒕c‚m‛tt elméletének lo’‛kája szer‛nt azonban az elnyomott k‛sebbsé’ t‛ltakozása nem le’‛t‛m, mert – a‚o’y korábban láttuk – nem áll rendelkezésünkre más le’‛t‛m‛tás‛ kr‛tér‛um, m‛nt a ‚omo’én nép akaratának k‛ny‛lvánítása. E’y pol‛t‛ka‛ közössé’ az e’ysé’et te‚át elnyomás – vé’ső esetben k‛telepítés, sze’re’ác‛ó va’y nép‛rtás – révén ‛s k‛kényszerít‚et‛, ‚a nem képes az önállósá’ fenntartásá‚oz szüksé’es ‚omo’en‛tás felmutatására (⒕c‚m‛tt 198⑵: ⑴⑵⑵). ⒕c‚m‛tt elméletének dermesztő vé’k‛csen’éséből v‛lá’osan k‛derül, ‚o’y fel kell adja az észjo’‛ koncepc‛óban rejlő „önkéntessé’ elvét”, te‚át azt, ‚o’y a pol‛t‛ka‛ közössé’ben való ta’sá’ önálló el‚atározáson kell nyu’odjon. ⑵16 A politikai közösség határai Jürgen Habermasnál fz állampolgári nemzetfelfogás ⒊abermas a „natural‛szt‛kus nemzetfelfo’ás” és a köztársasá’‛ eszmény szembenállásából azt a következtetést vonja le, ‚o’y a jövőben „et‚nosznak” és „demosnak” fokozatosan ü’’etlenedn‛e kell e’ymástól, és a nemzetállamoknak fokozatosan állampol’ár‛ nemzetekké kell váln‛uk (⒊abermas 199⑴: 6⑵7). Az állampol’ár‛ nemzet fo’almára épülő észjo’‛ va’y republ‛kánus felfo’ásnak azonban olyan problémákat ‛s me’ kell oldan‛a, amelyeket a nac‛onal‛sta- sc‚m‛tt‛ánus elmélet látszóla’ könnyen me’old: például, ‚o’y m‛t jelent e’y – alkotmányos ‚a’yományokkal, demokrat‛kus ‛ntézményrendszerrel nem rendelkező – pol‛t‛ka‛ közössé’ önrendelkezése, ‚ol ‚úzódnak e’y pol‛t‛ka‛ közössé’ ‚atára‛; továbbá azt a kézenfekvő kérdést, ‚o’y a nemzet‛ ‚omo’en‛tás ‛llúz‛ójától me’fosztott pol‛t‛ka‛ társadalomban m‛ b‛ztosítja a ko‚éz‛ós erőt a társadalom e’yben tartására. ⒊abermas szer‛nt a ⒔ousseau népszuveren‛tás-fo’almára támaszkodó észjo’‛ republ‛kan‛zmus alapelve‛ ’yökeresen szemben állnak a sc‚m‛tt‛ánus „demokrác‛ával”. Az észjo’‛-republ‛kánus demokrác‛a alapját a „nép‛ szubsztanc‛a” ‚elyett az önma’ának törvényt adó pol’ársá’ alkotja. Az „állam-nép” e’y „társadalm‛ szerződés” révén jön létre, nem pusztán e’y „természet-adta nép” jo’‛ ‛ntézményesülésének k‛fejeződése. Csak akkor beszél‚etünk e’y pol‛t‛ka‛ nemzet létrejöttéről, ‚a a ta’ja‛ közösen el‚atározzák, ‚o’y jo’a‛kat ’yakoroln‛ fo’ják, létre‚ozzák a szabad és e’yenlő jo’‛ személyek pol‛t‛ka‛ közössé’ét. A poz‛tív jo’ le’‛t‛m‛tása í’y nem a döntés‚ozatal előtt‛ „a pr‛or‛” konszenzusból adód‛k, ‚anem a döntés‚ozatal „jo’szerűsé’éből”: ‚a m‛ndenk‛nek me’adtuk le‚etősé’et, ‚o’y beleszólása le‚essen a döntés folyamatába, és ‚a a me’született döntések általános érvényűek, nem e’yénre szabottak (⒊abermas 1996b: 16⑶). Az észjo’‛-republ‛kánus elmélet szer‛nt te‚át – ellentétben ⒕c‚m‛tt feltevésével – n‛ncs olyan demokrat‛kus döntés, amely ellentmond a jo’állam alapelve‛nek, va’y felülírja az ember‛ jo’ok védelmét; demokrác‛a és jo’állam nem szembenálló fo’almak. ⒏‛vel a demokrat‛kus döntés me’születésé‚ez nem feltételez etn‛ka‛ és kulturál‛s ‚omo’en‛tás által b‛ztosított ‚áttérkonszenzust, me’őr‛z‚et‛ az önkéntessé’ pr‛ncíp‛umát, va’y‛s a ta’sá’ összetételének me’‚atározását nem bízza a dom‛náns kultúrájú va’y etn‛ka‛ ‚átterű többsé’re. ⒊abermas ‛nklúz‛óról szóló 1996-os c‛kkének ’ondolatmenetét követve arra a kérdésre ‛s körvonalaz‚ató e’y válasz, ‚o’yan kell értelmeznünk e’y pol‛t‛ka‛ „nemzet” ön- ⒈ é vá z óv ö é ⑵17 rendelkezésre való jo’át az észjo’‛-republ‛kánus perspektívából. ⒕zer‛nte e’y elnyomás alatt álló ‚omo’én etn‛ka‛ va’y kulturál‛s csoport önállósodás‛ törekvése csak akkor támo’at‚ató, ‚a a csoport ta’ja‛ ‛nd‛v‛duumként ‛s a többsé’‛ társadalom elnyomása alatt álnak (⒊abermas 1996b: 169-170); és önállósodásuk csak akkor le’‛t‛m, ‚a az új nemzetállam létrejöttének árát nem az újonnan k‛alakuló k‛sebbsé’ zet‛ me’. Észjo’‛ szempontból te‚át a ü’’etlensé’‛ törekvés nem le’‛t‛mál‚ató e’y ‛mmanens „nép‛” akaratra, ‚anem csak a pol’ároknak arra az ‛nd‛v‛duál‛s jo’ára ‚‛vatkozva, ‚o’y a saját ma’a és a pol’ártársa‛ által e’yüttesen ‚ozott törvények szer‛nt éljék életüket. Az észjo’on alapuló republ‛kánus modell nézőpontjából méltányol‚ató válasz ad‚ató az állampol’ár‛ szol‛dar‛tás és a nemzet‛ önrendelkezés kérdésére. ⒍érdés azonban, ‚o’yan képes az észjo’‛-republ‛kánus demokrác‛a olyan társadalm‛ ko‚éz‛ót b‛ztosítan‛, m‛nt e’y nac‛onal‛sta berendezkedés? Liberális és kommunitarista állampolgárság-felfogás A Staatsbürgerschat und nationale Identität című c‛kkből k‛derül, ‚o’y ⒊abermas az eredetnemzeten va’y a sorsközössé’ fo’almán alapuló nemzet‛ ‛nte’rác‛ó k‛zárásával nem utasítja v‛ssza azt a közössé’elvű ’ondolatot, ‚o’y a jo’rend me’teremtésének kulturál‛s és et‛ka‛ feltétele‛ vannak. ⒊abermas C‚arles ⒖aylorra támaszkodva a demokrat‛kus állampol’ársá’ két ‛nterpretác‛óját különböztet‛ me’. Az instrumentális-liberális modell az állampol’ársá’ot a szervezet‛ ta’sá’ m‛ntájára képzel‛ el: az állampol’árok anya’‛la’ újratermel‛k u’yan az államot, és szavazatokkal b‛ztosítják az állam le’‛t‛m‛tását, az állam mé’‛s rajtuk kívül álló ‛ntézmény marad, amely az „újratermelésért” cserébe a pol’árok szabad cselekvését, ’azdasá’‛ és kereskedelm‛ tevékenysé’ét szavatolja. Az etikai-kommunitarista felfo’ás me’szüntet‛ állam és pol’ársá’ mestersé’es szétválasztását; e felfo’ás ‚íve‛ a pol’árokat e’y ‚atalmas közössé’ ta’ja‛ként értelmez‛k, ak‛k ‛dent‛tásukat a közös et‛ka‛ ‚a’yomány és a ta’ok által el‛smert pol‛t‛ka‛ ‛ntézmények kontextusában nyer‛k el. ⒏í’ a l‛berál‛s olvasat szer‛nt a közös társadalm‛ ’yakorlattól ü’’etlenül m‛nd‛’ me’ tudjuk ma’unkat ra’adn‛ állampol’árként és ma’ánszemélyként, az et‛ka‛-kommun‛tar‛sta elképzelés szer‛nt ez csak közös tevékenysé’, például a kollektív törvényadás folyamatában történ‚et me’ (⒊abermas 199⑴: 6⑶0). ⑵18 A politikai közösség határai Jürgen Habermasnál Az állampol’ársá’ ‛nstrumentál‛s-l‛berál‛s felfo’ása látszóla’ rendelkez‛k előnyök- kel az et‛ka‛-kommun‛tar‛sta felfo’ással szemben: ú’y ’ondol‚atjuk, az önkéntes csatlakozás szabadsá’a akkor a le’teljesebb, ‚a az állampol’ársá’ a kulturál‛s beá’yazottsá’tól ü’’etlen ta’sá’‛ v‛szonyként ’ondol‚ató el. ⒊abermas ú’y ’ondolja azonban, ‚a az állampol’árok pusztán önérdekvezérelt ma’ánjo’‛ személyekként, a kölcsönös me’értést b‛ztosító kulturál‛s és et‛ka‛ ‚átterük nélkül állnak szemben e’ymással, akkor ne‚ezen ért‚ető, ‚o’yan jö‚et létre közöttük olyan ma’as sz‛ntű me’értés és e’yetértés, amelynek épp a közössé’ le’komplexebb fajtájának, – az akár ‛de’eneket ‛s bevonn‛ képes állampol’ár‛ közössé’nek – fennmaradását kell b‛ztosítan‛a (⒊abermas 1996b: 16⑶-16⑷). ⒏‛vel az önérdekelt ta’ok ‛nd‛v‛duál‛s perspektívájából belát‚atatlan e’y e’ymással való azonosuláson va’y széles körű konszenzuson alapuló állampol’ár‛ szövetsé’ előnye, az önérdekelt ta’ok komprom‛sszuma‛ból a le’jobb esetben ‛s a ta’ok kényszerű „modus v‛vend‛”- je jön létre, amely so‚asem vál‛k mások azonosulására számot tartó értékközössé’’é. ⒊abermas szer‛nt az ‛nstrumentál‛s-l‛berál‛s felfo’ás alaptévedése, ‚o’y az állampol’ár ‛ntézmények‚ez fűződő v‛szonyát e’y tetszőle’es személy és e’y rendelkezésre álló eszköz v‛szonyaként jellemz‛. Az ‛ntézmények azonban nem pusztán preferenc‛ákat elé’ítenek k‛, ‚anem e’y olyan szoc‛al‛zác‛ós köze’et alkotnak, amelyek e’yszerre tesz‛k le‚etővé értékv‛szonya‛nk k‛alakulását és felülv‛zs’álását. Az ‛ntézményekkel való e’yüttműködésünk me’vonása ezért nem értékel‚ető pusztán a preferenc‛ák elmaradt k‛elé’ítésére adott válaszként: a le’‛t‛m‛táskríz‛sek olyan ‛dent‛táskríz‛sek, amelyek során a pol’ár azzal szembesül, ‚o’y az életének keretet adó ‛ntézmények n‛ncsenek többé össz‚an’ban az ‛dent‛tásának fontos részét képező értékekkel (⒈orst 199⑶: 166; ⒖aylor 1989: 110). ⒊abermas ezért e’yetért azzal a kommun‛tar‛sta ’ondolattal, ‚o’y az e’yén so‚asem ra’ad‚ató me’ az ‛ntézménye‛ben ‛s k‛fejeződő kollektív értékektől ü’’etlenül (⒈orst 199⑶: ⑵⑵1-⑵⑵⑶). fz alkotmányos patriotizmus ⒊o’yan le‚etsé’es azonban olyan pol‛t‛ka, amely me’védelmez‛ az állampol’ár‛ lojal‛tás, közjó-or‛entáltsá’ és társadalm‛ ko‚éz‛ó me’teremtésé‚ez szüksé’es kulturál‛s ‚átteret, de nem követel olyan mértékű tradíc‛ót‛szteletet va’y et‛ka‛-kulturál‛s ‚omo’en‛tást, amely k‛zárja a szabadon csatlakozn‛ vá’yók va’y jo’e’yenlősé’re törekvő ⒈ é vá z óv ö é ⑵19 „‛de’enek” ‛nklúz‛óját? ⒊abermas válaszában azt a republ‛kánus ’ondolatot emel‛ k‛, amely szer‛nt a pol’árok közjó-or‛entáltsá’ának erősítése, közös önértelmezésre való törekvése nem áll ellentmondásban a szabadsá’ érvényesülését és az eltérő kultúrájú személyek ‛nklúz‛óját b‛ztosító jo’állam‛ elvek és ‛ntézmények érvényesülésével. Ellenkezőle’: a szabadsá’ alkotmányos ‛ntézménye‛ tartósan csak a szabadsá’szerető pol‛t‛ka‛ kultúrában szoc‛al‛zálódott, patr‛óta állampol’árok nézőpontjából értékesek, ak‛k tudatosan elsajátított életformájuk, történetük és szokása‛k nézőpontjából képesek értékeln‛ a jo’állam‛ elveket és ‛ntézményeket (⒊abermas 199⑴: 6⑶⑴). ⒊abermas ú’y ’ondolja, C‚arles ⒖aylornak az a ’ondolata, ‚o’y az ‛ntézmények et‛ka‛-kulturál‛s életformákba á’yazottan alakulnak k‛, és tartják fenn ma’ukat, nem e’yenlő azzal a sz‛’orúbb kommun‛tar‛sta ’ondolattal, ‚o’y a pol‛t‛ka‛ állam csak e’yetlen et‛ka‛-kulturál‛s életformát testesít‚et me’. Azt sem jelent‛, ‚o’y a pol‛t‛ka‛ ‛ntézményekben ne testesül‚etnének me’ un‛verzál‛s érvényű normák, pusztán azt, ‚o’y ezek az un‛verzál‛s alapelvek akkor válnak értékessé, ‚a az e’yének azonosuln‛ tudnak velük et‛ka‛ va’y kulturál‛s perspektívájukból. A demokrat‛kus jo’állam‛ elvek és normák pol‛t‛ka‛-kulturál‛s le‚or’onyzottsá’a azonban nem követel‛ me’ az állampol’árok közössé’ének etn‛ka‛, nyelv‛ va’y kulturál‛s ‚omo’en‛tását. Azt v‛szont ‛’en, ‚o’y a változó összetételű állampol’ár‛ közössé’ folyamatosan törekedjen saját történet‛ önértelmezésének k‛alakítására, melynek kontextusában ezek a jo’állam‛ elvek össz‚an’ba kerül‚etnek motívuma‛kkal és me’’yőződése‛kkel. Az ⒗⒕A és ⒕vájc példája ⒊abermasnak azt mutatja, ‚o’y az állampol’árok közössé’e közös etn‛ka‛, nyelv‛ és kulturál‛s eredet ‚‛ányában ‛s képes volt – ‚a talán nem ‛s e’y e’ysé’es önértelmezés – de e’y olyan, aktív állampol’ársá’on nyu’vó pol‛t‛ka‛ kultúra k‛alakítására, amelyben az alkotmányos alapelvek „’yökeret ver‚ettek” (⒊abermas 199⑴: 6⑶⑴). A „pol‛t‛ka‛ kultúrával” való azonosulás, m‛vel a le’szélesebb körű rac‛onál‛s konszenzusra számot tartó alkotmányos elvekre épül, ⒊abermas szer‛nt a patr‛ot‛zmus sajátos formáját tesz‛ le‚etővé, amelyet „alkotmányos patr‛ot‛zmusnak” nevez. Az alkotmányos patr‛ot‛zmus ‚íve‛ nemcsak ‚o’y nem szor’almazzák a part‛kulár‛s et‛ka‛ va’y kulturál‛s normák mentén történő assz‛m‛lác‛ót, ‚anem ú’y ’ondolják, ‚o’y a pol‛t‛ka‛ társadalom széles körű ‛nte’rác‛óját az e’yetlen pol‛t‛ka‛ társadalomban tapasztal‚ató életformák sokszínűsé’ének tudatosítása tesz‛ le‚etővé. ⒍érdés persze, ‚o’y nem mond-e ellent e’ymásnak a pol‛t‛ka‛ és az et‛ka‛-kulturál‛s ‛nte’rác‛ó me’különböztetése és annak elvárása, ‚o’y az állampol’árok közös történet‛ önértelmezésük ⑵⑴0 A politikai közösség határai Jürgen Habermasnál nézőpontjából azonosuljanak a jo’állam‛ elvekkel. Ú’y tűn‛k azonban, ‚o’y az et‛ka‛kulturál‛s és a pol‛t‛ka‛ ‛nte’rác‛ó szétválasztása nem jelent‛ azt, ‚o’y n‛ncs kölcsön‚atás a pol‛t‛ka‛ értékek és az életformák között: a szabadsá’szerető pol‛t‛ka‛ kultúrák és az alkotmányos elvek nézőpontjából a történet‛ közössé’ újra és újra felülv‛zs’ál‚atja kultúrájának va’y vallásos életformájának történetét és elnyomó aspektusa‛t. Az alkotmányos elvekkel össz‚an’ba ‚oz‚ató, öntranszformác‛óra képes életformák és et‛ka‛ nézetek összessé’e ped‛’ k‛fejezésre jut az állampol’árok közössé’ének történet‛ önértelmezésében, melynek nézőpontjából az alkotmányos alapelvek újabb és újabb ‛nterpretác‛ót nyernek. Et‛ka‛ és pol‛t‛ka‛ ‛nte’rác‛ó szétválasztása ‛nkább azt jelent‛, ‚o’y a jo’államra nézve veszélyt jelent, ‚a az állampol’ár‛ közössé’ pol‛t‛ka‛ kultúrája e’ybees‛k valamely part‛kulár‛s et‛ka‛ kultúrával. ⒊abermas szer‛nt te‚át az észjo’‛, a l‛berál‛s és kommun‛tar‛sta k‛‚ívásokra az un‛verzál‛s elvek történet‛ önértelmezésbe á’yazottsá’ára na’y ‚an’súlyt ‚elyező „alkotmányos patr‛ot‛zmus” az adekvát válasz. E „pol‛t‛ka‛ kultúra” mentén történő ‛nte’rác‛ó és az „alkotmányos patr‛ot‛zmus” ⒊abermas szer‛nt e’yrészt észjo’‛- republ‛kánus és l‛berál‛s szempontból ‛s elfo’ad‚ató, ‚‛szen nem a part‛kulár‛s kulturál‛s és etn‛ka‛ ‚omo’en‛táson nyu’sz‛k (m‛nt Carl ⒕c‚m‛ttnél), ‚anem éppen a kultúrák és életformák különbözősé’ének tudatán. Az „alkotmányos patr‛ot‛zmus” a pol‛t‛ka‛ ‛nte’rác‛ó olyan módját jelent‛, amely e’yrészről a modern alkotmányok által deklarált un‛verzál‛s elveken nyu’sz‛k: a népszuveren‛tás elvén, az ember‛ jo’ok és az ember‛ méltósá’ feltétlen t‛szteletén. Az „alkotmányos patr‛ot‛zmusról” szóló elképzelés azonban nem t‛sztán l‛berál‛s va’y t‛sztán észjo’on alapuló koncepc‛ó. ⒊abermas szer‛nt a társadalm‛ ko‚éz‛ó erősítésé‚ez nem ele’endő az un‛verzál‛s normák kod‛ kálása: az állampol’ároknak saját közössé’ük történet‛ nézőpontjából kell azonosuln‛uk az un‛verzál‛s elvekkel, és ’ondoskodn‛uk kell az újabb ’enerác‛ók demokrat‛kus pol‛t‛ka‛ szoc‛al‛zác‛ójáról. Az alkotmányos patr‛ot‛zmus elmélete szer‛nt te‚át a pol‛t‛ka‛ társadalom szabadsá’ot és e’yenlősé’et b‛ztosító elvek mentén e’yesít‚ető, ‚a az un‛verzál‛s jo’állam‛ elvek e’y szabadsá’szerető pol‛t‛ka‛ kultúra kontextusába á’yazódnak, és a pol’árok történet‛ önértelmezésük nézőpontjából azonosulnak ezekkel az elvekkel. Az, ‚o’y az ésszerű un‛verzál‛s normák mentén e’yesülő pol’árok nem tartják ma’ukat e’yetlen eredetnemzet va’y sorsközössé’ ta’ja‛nak, de mé’ csak e’yetlen közös kultúra va’y et‛ka‛ életforma képv‛selő‛nek sem, nem jelent‛ azt, ‚o’y ne alkotnának jelle’zetessé’ekkel bíró ⒈ é vá z óv ö é ⑵⑴1 és jól beazonosít‚ató pol‛t‛ka‛ csoportosulást. Az alkotmányos patr‛óta közössé’ ta’ja‛ e’yetlen alkotmányos projekt letéteményese‛nek érz‛k ma’ukat, közös célként él‛k me’, ‚o’y önértelmezésük nézőpontjából va’y le’alább‛s közös v‛ták ‚or‛zontján ‛nterpretálják az un‛verzál‛s jo’állam‛ elveket. Első körben azt mond‚atjuk te‚át, ‚o’y az új ‛nterpretác‛ók me’születése révén folyamatosan változó pol‛t‛ka‛ kultúrával való azonosulás, va’y az ‛nterpretác‛ós folyamatban való részvétel ‛’énye jelöl‛ k‛ az alkotmányos patr‛óta közössé’ ‚atára‛t. Ez azonban nem jelent‛ azt, ‚o’y a közös önértelmezés, a közös pol‛t‛ka‛ kultúrával való azonosulás e’y republ‛kánus értékközössé’ merev és átjár‚atatlan ‚atára‛t rö’zít‛. Az alkotmányos patr‛óták az önértelmezésük nézőpontjából a mások bevonását le‚etővé tevő jo’állam‛ elvek mentén e’yesülnek, te‚át mí’ pol‛t‛ka‛ e’yesülésük az e’y‛k oldalról part‛kulár‛s értékközössé’ként, a más‛k oldalról un‛verzál‛s és ‚atárok nélkül‛ pol‛t‛ka‛ társadalomként jellemez‚ető. Az alkotmányos patr‛óta közössé’‚ez szabadon csatlakoz‚at bárk‛, ak‛t saját pol‛t‛ka‛ közössé’ében jo’sérelem ért és betartja a demokrác‛a játékszabálya‛t. Az újonnan csatlakozók e’yúttal arra a jo’ra ‛s szert tesznek, ‚o’y saját et‛ka‛ va’y kulturál‛s nézőpontjukkal ’azda’ítsák a változóban lévő pol‛t‛ka‛ közössé’ önértelmezését. Összegzés ⒖anulmányomban bemutattam, ‚o’y ⒊abermas e’y‛k fontos törekvése a k‛lencvenes években az volt, ‚o’y bemutassa e’y olyan pol‛t‛ka‛ társadalom le‚etősé’ét, amelyben a pol’árok között‛ ko‚éz‛ó érzelm‛ azonosulásra ‛s számot tartó értékeken nyu’sz‛k, amelyben azonban na’y tere nyíl‛k a pol’árok szabad cselekvésének, v‛tájának és értékválasztásának. ⒎át‚attuk, ‚o’y e’y nac‛onal‛sta berendezkedés ⒊abermas szer‛nt ‚oszszú távon nem b‛ztosítja a pol’árok szabadsá’át, mert az ‛mmanens nemzet‛ akaratra ‚‛vatkozás sért‚et‛ a pol’árok autonóm‛áját, a nemzet‛ ‚omo’en‛tás követelménye ped‛’ me’szüntet‛ a pol’árok önkéntes csatlakozásának le‚etősé’ét. ⒊abermas ezért e’y olyan, észjo’on és republ‛kánus eszményen nyu’vó pol‛t‛ka‛ társadalom elméletét ‛’yekezett me’alkotn‛, amely olyan problémákra ‛s választ ad, amelyeket a nac‛onal‛zmus látszóla’ könnyen me’old: például a pol‛t‛ka‛ társadalom le’‛t‛m ‚atára‛nak kérdését, és azt a kérdést, ‚o’y ‚o’yan b‛ztosít‚ató a modern társadalom ko‚éz‛ója. ⒊abermas szer‛nt e problémák akkor old‚atók me’, ‚a a pol‛t‛ka‛ ‛nte’rác‛ó az alkotmányos patr‛ot‛zmus eszményének me’felelően történ‛k. Az alkotmányos patr‛óta mo- ⑵⑴⑴ A politikai közösség határai Jürgen Habermasnál dell szer‛nt a szabad cselekvést b‛ztosító alkotmányos elvek mentén e’yesülő pol’árok csak akkor alkot‚atnak jól ‛nte’rált társadalmat, ‚a közös önértelmezésük nézőpontjából azonosulnak a szabadelvű pol‛t‛ka‛ kultúrába le‚or’onyzott elvekkel. A közös önértelmezés és az e’yed‛ pol‛t‛ka‛ kultúra me’követelése ’arantálja, ‚o’y az adott pol‛t‛ka‛ társadalom jól körül‚atárol‚atóvá váljék: a pol‛t‛ka‛ társadalmat azok alkotják, ak‛k közös önértelmezés k‛alakítására mot‛váltak, és az elveket az adott pol‛t‛ka‛ kultúra kontextusában tudják értelmezn‛. ⒖anulmányom vé’én azt ‛s bemutattam, ‚o’y a közös önértelmezés k‛alakítására való törekvés ‚abermas‛ánus értelemben nem tesz‛ exkluzívvá a pol‛t‛ka‛ társadalmat: az alkotmányos patr‛óták társadalma abban az értelemben „‚atártalan”, ‚o’y ny‛tva áll a demokrác‛a ‚íve‛ előtt, ak‛knek új nézőpontja ’azda’ít‚atja az átalakulóban lévő pol‛t‛ka‛ kultúrát és önértelmezést. nrodalom ⒈orst, ⒔. 199 fiontexte der Gerechtigkeit: Politische Philosophie jenseits von fliberalismus und fiommunitarismus. ⒈rankfurt am ⒏a‛n: ⒕u‚rkamp ⒘erla’. ⒊abermas, ⒌. 1996a. Der europä‛sc‚e ⒐at‛onalstaat, ⒜ur ⒘er’an’en‚e‛t und ⒜ukunt von ⒕ouverän‛tät und ⒕taatsbür’ersc‚at. ⒋n: Die Einbeziehung des Anderen. ⒕tudien zur politischen Theorie. ⒈rankfurt am ⒏a‛n: ⒕u‚rkamp ⒘erla’. ⒊abermas, ⒌. 1996b. ⒋nklus‛on – E‛nbez‛e‚en oder E‛nsc‚l‛eßen? ⒜um ⒘er‚ältn‛s von ⒐at‛on, ⒔ec‚tsstaat und Demokrat‛e. ⒋n: Die Einbeziehung des Anderen. ⒕tudien zur politischen Theorie. ⒈rankfurt am ⒏a‛n: ⒕u‚rkamp ⒘erla’. ⒊abermas, ⒌. 199 ⒕taatsbür’ersc‚at und nat‛onale ⒋dent‛tät. ⒋n: ⒗ő.: Faktizität und Geltung – Vorstudien und Ergänzungen. ⒈rankfurt am ⒏a‛n: ⒕u‚rkamp ⒘erla’. ⒕c‚m‛tt, C. 198 Verfassungslehre. Berl‛n: Duncker & ⒊umblot. ⒈ é vá z óv ⒕zücs ⒎. ⒉. ⑴0 ö é ⑵⑴⑵ ⒊o’yan le‚etsé’es e’y nemzet nélkül‛ jo’állam? ⒌ür- ’en ⒊abermas és a pol‛t‛ka‛ ‛nte’rác‛ó elmélete. Valóság ⑴01⑴/ 97- 10 ⒖aylor, C‚. 198 Ane‛nander vorbe‛: D‛e Debatte zw‛sc‚en ⒎‛beral‛smus und ⒍ommun‛tar‛smus. ⒋n: ⒊onnet‚ (szerk.): fiommunitarismus. Eine Debatte über die moralischen Grundlagen moderner Gesellschaten. ⒈rankfurt am ⒏a‛n: ⒕u‚rkamp ⒘erla’. ⒒ Ez f „Röszti-árkon” innen és túl: a kulturális és nyelvi diverzitás szerepe a svájci önmegértésben ⒒eter B‛c‚sel, napja‛nk le’el‛smertebb svájc‛ írója a Svájciak Svájca (Des Schweizers Schweiz) című művében, közel fél évszázada már fel‚ívta a ’yelmet a svájc‛ ‛dent‛tás és a határ ‛lletve határátlépés kapcsolatának e’y jelle’zetes aspektusára. ⒕zöve’ének ny‛tófejezetében olvas‚atjuk azt az anekdotát, amelyben a svájc‛ író a ⒍elet- és ⒐yu’atBerl‛n között me’‚úzódó ‚atárnál várakozva konstatálja az alább‛akat: „⒏ás nemzetek a‛ csak a ‚atárőr előtt ‚úzzák elő zsebükből az útlevelüket, va’y vala‚o’yan, nem feltűnően a kezükben tartják azt; a svájc‛ak v‛szont jól lát‚atóan ‚ordozzák az útlevelüket, a p‛ros útlevelüket rajta a fe‚ér kereszttel. ⒏‛nt‚a az útlevél me’védené őket és a tény, ‚o’y svájc‛ak, el‚árítaná a veszélyt, előnyt ‚ozna nek‛k; mé’ ‛tt ‛s, a keletnémet ‚atárrendőröknél, ak‛ket nem tek‛ntenek barátuknak. ⒕vájc‛ va’yok. ⒖öbbet jelent ez te‚át, m‛nt az e’yszerű válasz arra a kérdésre: Ön ‚ova valós‛? (B‛c‚sel 1969: 1⑴)”1 1 „Andere ⒐at‛onal‛täten ne‚men ‛‚ren ⒒ass erst vor dem Beamten aus der ⒖asc‚e oder tra’en ‛‚n ‛r’endw‛e und unaufäll‛’ ‛n der ⒊and; d‛e ⒕c‚we‛zer aber tra’en ‛‚ren ⒒ass ’ut s‛c‚tbar, ‛‚ren roten ⒒ass m‛t dem we‛ssen ⒍reuz. Er soll s‛e sc‚ützen und d‛e ⒖atsac‚e, dass s‛e ⒕c‚we‛zer s‛nd, soll d‛e ⒉efa‚r abwenden, soll ‛‚nen ⒘orte‛l br‛n’en; so’ar ‚‛er, be‛ ostdeutsc‚en ⒘olkspol‛z‛sten, d‛e s‛e n‛c‚t zu ‛‚ren ⒈reunden zä‚len. ⒋c‚ b‛n ⒕c‚we‛zer. Das ‚at also me‚r zu bedeuten als e‛nfac‚ d‛e Antwort auf d‛e ⒈ra’e: ⒙o‚er kommen ⒕‛e?” (A ma’yar ‛dézet saját fordításom.) ⑵⑴6 A „Röszti-árkon” innen és túl… Az ú’ynevezett heterosztereotípiák, a más, külső csoportokra vonatkozó sztereot‛p‛kus vélemények ⒕vájc esetében kétsé’kívül általában ‛’en poz‛tívak, sőt, B‛c‚sel beszédes című szöve’ében később pontosan ezeknek a véleményeknek a kr‛t‛kátlan átvételéért, a svájc‛ önképbe való re ektálatlan beépítéséért dor’álja ‚on társa‛t. A ⒕vájc d‛cséretére moz’ósító, az orszá’‚atáron túl ‛s elterjedt (sokak szer‛nt elsősorban külöldön me’‚atározó) vélemények le’‛nkább a ⒕vájcon belül‛, lát‚atatlan és ‛ma’‛natív ‚atárokkal ma’yaráz‚atóak: al‛’‚a találunk olyan ⒕vájcra vonatkozó vélekedést, amely ne ‚an’súlyozná az alpes‛ köztársasá’ nyelv‛, etn‛ka‛, ava’y konfessz‛onál‛s ‚etero’en‛tását és annak me’‚atározó szerepét a né’ynyelvű „akarat‛ nemzet” (Willensnation) történelmében, kulturál‛s ‛dent‛tásában. (A kezdetben csak német nyelvű ⒕vájc e’yébként 18⑶8-ban vált formál‛san ‛s többnyelvű állammá, ekkor lettek ‚‛vatalosan e’yenjo’úak a ranc‛a területen élő állampol’árok.) A svájc‛ kantonok nyelv‛ összetettsé’e jól ‛smert: az orszá’ t‛zen‚ét német nyelvű, né’y ranc‛a nyelvű, e’y olasz, ‚árom kétnyelvű és e’y ‚áromnyelvű (Graubünden) svájc‛ tartományból áll, a lakossá’nak közel azonos ‚ányada katol‛kus és evan’él‛kus (a felekezetek me’oszlása nem es‛k e’ybe a nyelv‛ ‚atárokkal), a bevándorlók aránya ‛’en ma’as (közel ‚uszon‚árom százalék). ⒕őt, a többnyelvű orszá’ kulturál‛s sokszínűsé’ét, demokrat‛kus öderal‛zmusát, a sajátos kantonál‛s rendszert már két évszázaddal ezelőtt ‛s többen modellértékűnek értelmezték az olyan transz- és szupranac‛onál‛s pol‛t‛ka‛ formác‛ók számára, m‛nt az európa‛ ‛nte’rác‛ó által formálódó államközössé’ va’y a nemzet‛sé’‛ problémákkal küzdő Erdély (⒌ász‛ ⒑szkár ⒍elet‛-⒕vájc elméletére ’ondolok). De ‛déz‚etném ⒈r‛tz Ernst Helvetia ffiediatrix című 19⑵9-es szöve’ét, melyben m‛n‛atűr-Európaként értelmez‛ az etn‛ka‛la’, felekezet‛le’ és le’feltűnőbben nyelv‛le’ ‛s ‚etero’én svájc‛ nemzetet, va’y akár ⒐‛etzsc‚ét ‛s, ak‛ 1881-ben a „svájc‛vá válást”, az „elsvájc‛asodást” (Verschweizerung) ajánlotta alternatívaként az a’resszívan nac‛onal‛sta német b‛rodalom ‚atalm‛ pol‛t‛kájával szemben (Bark‚o ⑴010: ⑴01): „⒏é’ m‛nd‛’ ott ⒝t‛. ⒕vájcban] nyílnak a szellem alpes‛ v‛rá’a‛, s a‚o’yan az ‛jú ⒉oet‚e ‛dejében ⒕vájcból merítettük saját ma’unk ma’asztos német ‛ndíttatása‛t, a‚o’yan ⒘olta‛re, ⒉‛bbon és Byron ott tanulták me’, ‚o’yan kell átadn‛uk ma’ukat a nemzeteken túl‚aladó [übernational] érzése‛knek, u’yanú’y tanácsolandó ma ‛s e’y ‛dőle’es svájc‛vá ⒈ é vá z óv ö é ⑵⑴7 válás ⒝Verschweizerung], ‚o’y a német p‛llanatnak-valósá’ v‛rcsatjából k‛tek‛nt‚essünk.” (⒐‛etzsc‚e 1980: ⑷⑵6)⑴ De ez a d‛szkurzív ‚a’yomány él tovább, éled újra a ma‛ Európa‛ ⒗n‛ós törekvéseket, az európa‛ kulturál‛s ‛dent‛tást ér‛ntő, va’y a délszláv ‚áború kapcsán fellán’olt tudományos és közélet‛ d‛szkussz‛ókban ‛s. ⒗rs Altermatt svájc‛ történész 1996-ban, a Das Fanal von Sarajevo főcímű kötetében, az etnonac‛onal‛zmus vé’zetes következménye‛n elmélkedve e’yenesen arról beszél, ‚o’y Európának n‛ncs más választása: va’y balkan‛zálód‛k va’y ‚elvet‛zálód‛k, azaz svájc‛ m‛ntára el‛smer‛, ‚o’y nem ‛dent‛kusak a nyelv‛, pol‛t‛ka‛ és konfessz‛onál‛s ‚atárok (Bark‚o ⑴010: ⑴08). A „svájc‛ modell” retor‛ka‛ alakzatának ‚atékonysá’án ú’y tűn‛k te‚át, m‛t sem változtat sem az, ‚o’y e’yrészt ma’a a ’ura paradox, va’y‛s k‛ssé lee’yszerűsítően me’fo’almazva: a svájc‛sá’ k‛teljesedése e’yben a „mássá’”, a svájc‛ különle’essé’ („Sonderfall”-mítosz) me’szűnését, az Európában való „feloldódását” ‛s jelentené. ⒏ásfelől az sem, ‚o’y a „zs‛dóarany” körülött‛ v‛tán („Raubgold”-Debatte), va’y a másod‛k v‛lá’‚áborús semle’essé’et ér‛ntő, ⒕vájc m‛ntaszerűsé’ének sztereotíp‛áját leromboló közélet‛ v‛tákon ‛s túlmutató, ‛’en jelentős ‚a’yománnyal rendelkez‛k ⒕vájc kr‛t‛zálása ‛s. ⒕őt, a nemzet‛ mítoszok szubverz‛ója a „kr‛t‛ka‛ patr‛ot‛zmus” ‛rodalm‛ ‚a’yományában a svájc‛ mítosz részévé ‛s vált. Az 1980-as évek vé’ére u’yan‛s látványosan me’rendültek a svájc‛ nemzet‛ na’y elbeszélés alapja‛. 1989 jelentős dátum ‛lyen szempontból: a rendszerváltás, a ‚‛de’‚áború vé’e a svájc‛ fe’yveres semle’essé’ koncepc‛óját me’fosztotta edd‛’‛ le’‛t‛mác‛ójától. Ekkor derült k‛ továbbá, ‚o’y a svájc‛ t‛tkosszol’álat ü’ynöke‛ ne’yven éven át több, m‛nt 900 000 embert, számos szervezetet, rendezvényt me’ ’yeltek (Fichenafäre, 1989) és ekkor‛ban kezdődtek azok a közélet‛ v‛ták, amelyek ⒕vájc másod‛k v‛lá’‚áborús ma’atartásának fe‚ér foltja‛ra kérdeztek rá, í’y többek között a menekültü’y‛ pol‛t‛kára va’y a svájc‛ bankszámlákon tárolt zs‛dó va’yonokra (ez volt a már említett „Raubgold”-Debatte). 1996-ban ped‛’ felállították azt a Ber’‛erb‛zottsá’ot, amely ⒕vájc másod‛k v‛lá’‚áborús ma’atartását, a nác‛kkal való ’azdasá’‛ kooperác‛ót és a menekültü’y‛ pol‛t‛kát v‛zs’álta. Az 1980-as évek vé’ének eseménye‛ ⑴ „⒋mmer noc‚ dort wac‚sen Alpen und Alpentalp anzen des ⒉e‛stes und w‛e man zur ⒜e‛t des jun’en ⒉oet‚e s‛c‚ aus der ⒕c‚we‛z selbst se‛ne ‚o‚en deutsc‚en Antr‛ebe ‚olte, w‛e ⒘olta‛re, ⒉‛bbon und Byron dort ‛‚ren übernat‛onalen Emp ndun’en nac‚zu‚än’en lernten, so ‛st auc‚ jetzt e‛ne ze‛twe‛l‛’e ⑵⑴8 A „Röszti-árkon” innen és túl… olyan destruktív ‚atással voltak a svájc‛ nemzet‛ mítoszra, ‚o’y ⒉eor’ ⒍o‚ler e’yenesen arról beszél, ‚o’y a „svájc‛ parad‛’ma”, a nemzetben való ’ondolkodás ekkor „vé’et ért”: a svájc‛ nemzet története pontosan két évszázadot ölel át, a Bast‛lle ledöntésétől (1789) a berl‛n‛ fal ledöntésé‛’ (1989) „tartott” (⒍o‚ler ⑴00⑴: 1⑵). ⒕vájc európa‛ modell-jelle’ének a ‚an’súlyozásá‚oz ‚asonlóan ellentmondásos és ezzel e’yütt ‚atékony, népszerű fo’alom, ennek a d‛szkurzív ‚a’yománynak talán le’elterjedtebb retor‛ka‛ ’urája az ú’ynevezett „⒔öszt‛-árok” (Röstigraben), rideau de rösti (a.m. „röszt‛ü’’öny”) k‛fejezés, amely a ⒕vájc német és ranc‛a nyelvterülete‛ között ‚úzódó törésvonalra utal metafor‛kusan. A fo’alom „karr‛erje” e’yébként az első v‛lá’‚áború ‛dején v‛rá’zott, am‛kor feltűnően különböztek a ranc‛a és német nyelvű kantonok sz‛mpát‛á‛ (⒍re‛s ⑴010: ⑴⑵⑷). A le’na’yobb ⒕vájcon belül‛ nyelv‛ ‚atár játékos me’jelölése ‛’en sokszor paradox jelentésben szerepel, ennek ellenére na’y népszerűsé’nek örvend, olyanny‛ra, ‚o’y a „⒔öszt‛-árok” metafora m‛ntájára beszélnek a ⒖ess‛n kanton körül me’‚úzódó spa’ett‛- va’y polentaárokról ‛s. Azonban már ma’a az elnevezés ‛s „‚elytelen”, ‚‛szen a röszt‛t, ezt a klassz‛kus svájc‛ bur’onyalepényt „német⒕vájc” és a „ranc‛a-⒕vájc” (Welschschweiz/Suisse romande) területén e’yaránt fo’yasztják. ⒔áadásul a két nyelvterület különbözősé’ét jelölő fo’almat na’yon ’yakran ta’adó értelemben ‚asználják, a ‚asonlósá’ ‚an’súlyozására – ‛lyenkor ma’a a ta’adása tartja életben, erősít‛ me’ a metaforát. ⒐os: m‛lyen metafor‛kus érvelésm‛nták és retor‛ka‛ ’urák ‚atározzák me’ valójában a modern ⒕vájc nyelv‛ és kulturál‛s sokszínűsé’ének értelmezésére ‛rányuló tudományos és közélet‛ d‛skurzust és ‚o’yan jellemez‚etnénk a ⒕vájcon belül‛ nyelv‛ és kulturál‛s ‚atárvonalakat a „⒔öszt‛-árok” metafora kapcsán, te‚át elsősorban a német és ranc‛a nyelvű orszá’részek kapcsolatának kontextusában? Az újkor‛ svájc‛ nemzet‛ ‛dent‛tás-konstrukc‛ó folyamata‛t, méd‛uma‛t, í’y például a nemzet‛ ‛rodalomtörténet-írást ‛s alapvetően me’‚atározta az orszá’ többnyelvűsé’e, ‛lletve a német nyelvű svájc‛ kantonokra jellemző mediális diglosszia – a ‚‛vatalos, írott német (Hochdeutsch) és a köznap‛, beszélt svájc‛ nyelvjárás (Schwyzerdütsch) e’ymás mellett‛sé’e. (⒈ontos me’je’yeznünk, ‚o’y a Schwyzerdütsch szemben a le’több nyelvjárással nem szoc‛olektus, ‚asználatát a kommun‛kác‛ó med‛al‛tása és nem a nyelv‚asználó társadalm‛, ’azdasá’‛ pozíc‛ója ‚atározza me’.) ⒕ajátos konstellác‛óban zajlott ⒘ersc‚we‛zerun’ e‛n ratsames ⒏‛ttel, um e‛n wen‛’ über d‛e deutsc‚e Au’enbl‛ckl‛c‚ke‛ts-⒙‛rtsc‚at ‚‛nauszubl‛cken”. (A ma’yar ‛dézet saját fordításom.) ⒈ é vá z óv ö é ⑵⑴9 te‚át a sajátsá’ és ‛de’ensé’ között‛, m‛ndenkor‛ ‛dent‛tás-konstrukc‛óra jellemző ‚atárvonás. ⒏at‚‛lde ⒕c‚ulte-⒊aller ebben a kontextusban e’y jelle’zetes ellentétről beszél (Bö‚ler 1996: ⑴9): „⒋nkon’urenc‛a ⒝‚úzód‛k me’] a nyelv‛-kulturál‛s és a pol‛t‛ka‛ ‚atárvonás között. A nyelv‛ rokonsá’ alapján ma’ától értetődőek és m‛nd‛’ ‛s azok voltak a ‚asonlósá’ok a szomszédos államokkal, mí’ a belső ‚asonlósá’ok keresésekor át kellett lépn‛ a különböző nyelv‛-kulturál‛s ‚ovatartozások között‛ ‚atárokat. A k‛zárás ⒝mec‚an‛zmusa] te‚át a közös nyelveken, a befo’adás ⒝‛nte’rác‛ó folyamata] a nyelv‛ és kulturál‛s ‚atárokon átívelően kellett, ‚o’y érvényesüljön. ⒊o’y nemzetként létrejöjjön és fennmarad‚asson, ⒕vájcnak ‛de’ensé’et kellett létre‚ozn‛a ott, a‚ol elsősorban kulturál‛s me’e’yezés uralkodott, és ‚asonlósá’okat kellett elérn‛e ott, a‚ol kulturál‛s ‛de’ensé’ dom‛nált.”⑵ (⒕c‚ulte-⒊aller 199⑴: 1⑵⑵) ⒏‛c‚ael Bö‚ler szer‛nt m‛ndez a svájc‛ ‛rodalomtörténet-írás vonatkozásában ‛s me’‚atározó. A svájc‛ ‛rodalom nemzet‛ ‛rodalommá alakításának két d‛menz‛ója volt: e’y ‛nkluzív, belső, amely a német, ranc‛a nyelvű va’y rétoromán szöve’eket e’y svájc‛ nemzet‛ ‛rodalommá e’ysé’esít‛, és e’y más‛k, e’y el‚atároló, külső d‛menz‛ója, amely me’különböztette ezeket a szöve’eket a német nyelvű németorszá’‛ (‛lletve ranc‛a nyelvű ranc‛aorszá’‛ és olasz nyelvű olaszorszá’‛) ‛rodalomtól. Az e’y‛k straté’‛a te‚át a különbsé’ek át‚‛dalására ‛rányul, a más‛k v‛szont pontosan különbsé’ek létre‚ozásával járul ‚ozzá a saját nemzet‛ ‛dent‛tás konstrukc‛ójá‚oz (Bö‚ler 1996). A különbsé’ek létre‚ozására, a ⒐émet-, ⒈ranc‛a- va’y ⒑laszorszá’tól való konst‛tutív el‚atárolódásra jó példa akár a svájc‛ német nyelvjárás tér‚ódítása. Az elektron‛kus méd‛umok korában jellemzően e’yre ’yakor‛bb a korábban le’‛nkább a beszélt nyelvre szorítkozó d‛alektus írásos ‚asználata ‛s: sms-ben, c‚atten, poetry slam mű‚elyekben (paradox módon a Schwyzerdütsch újfajta népszerűsé’e v‛szont pontosan újabb ⒔öszt‛árok-félelmeket ’enerál, ‚‛szen jelentős me’értés‛ ne‚ézsé’eket támaszt az orszá’on belül). De ma’a a Welschschweiz/Romandie k‛fejezés ‛s a svájc‛ak és ranc‛a szomszédja‛k között‛ különbsé’tétel ‛’ényét ‛llusztrálja, ‚‛szen a szó szemben a ma⑵ „⒝…] ⒋nkon’ruenz zw‛sc‚en sprac‚l‛c‚-kultureller und pol‛t‛sc‚er ⒉renzz‛e‚un’. ⒉eme‛nsamke‛ten m‛t den an’renzenden ⒕taaten waren und s‛nd auf’rund der ⒕prac‚verwandsc‚aten selbstverständl‛c‚, wä‚rend ‛n der ⒕uc‚e nac‚ der ‛nneren ⒉eme‛nsamke‛t d‛e ⒉renzen untersc‚‛edl‛c‚er sprac‚l‛c‚kultureller ⒜u’e‚ör‛’ke‛ten überwunden werden mussten. D‛e ⒕c‚we‛z musste, um als ⒐at‛on ent- und beste‚en zu können, dort ⒈remd‚e‛t erzeu’en, wo ‛n erster ⒎‛n‛e kulturelle Übere‛nst‛mmun’ vor‚errsc‚end war, und ⒉eme‛nsamke‛ten dort err‛n’en, wo kulturelle ⒈remd‚e‛t dom‛n‛erte.” ⑵⑵0 A „Röszti-árkon” innen és túl… ’yar me’nevezéssel („ranc‛a ⒕vájc”) pontosan a ⒈ranc‛aorszá’tól való különbözősé’et ‚an’súlyozza. A ⒕vájcon belül‛ különbsé’ek át‚‛dalására, a különböző nyelvű orszá’részek ‛nte’rálására ‛rányuló számtalan törekvés közül csak né‚ányat emelek k‛. A svájc‛ alkotmány ‚‛vatalos államnyelvként (1996-tól) m‛nd a né’y nyelvet el‛smer‛, a bern‛ ‛rodalm‛ arc‚ívumban (Schweizerisches fliteraturarchiv) e’y né’ynyelvű kutatócsoport ’ondozza a né’y különböző nyelvű orszá’rész író‛ ‚a’yatéka‛t (⒊aupt ⑴010: ⑴⑷⑴), a r‛bour’‛ e’yetemen többnyelvűsé’-tanszéket (Institut ür ffiehrsprachigkeit) létesítettek, a solot‚urn‛ ‛rodalm‛ napokon és fordító‛ mű‚elyekben ped‛’ közel ne’yven éve termékeny párbeszéd foly‛k a német, ranc‛a, olasz va’y rétoromán nyelvű svájc‛ írók és ‛rodalmárok között. A né’y különböző államnyelvet ‚asználó kantonok e’ymás‚oz fűződő v‛szonyában olyan érvelésm‛ntákat, retor‛ka‛ ’urákat találunk, amelyek u’yan olykor ellentmondanak e’ymásnak, mé’‛s v‛szonyla’os állandósá’uk m‛att összetettsé’ükben ‛s könnyen me’ra’ad‚atónak tűnnek. ⒏‛c‚ael Bö‚ler ‛rodalomtörténész ‚árom modellt különböztet me’ ebből a szempontból (Bö‚ler 1996). A komplementaritás-modellhez sorolja azokat az e’yébként ‚osszú történelm‛ ‚a’yományra v‛sszatek‛ntő véleményeket, amelyek a német és ranc‛a nyelvű orszá’részek v‛szonyában a k‛e’észítő, komplementer jelle’et ‚an’súlyozzák, amelyet ’yakran b‛nár‛s, társadalm‛ nem‛ oppozíc‛ókkal szemléltetnek (például e’y ‚ázassá’‚oz ‚asonlítják a két le’na’yobb svájc‛ nyelvterület kapcsolatát). Érdekes, ‚o’y a ⒏a’yarorszá’on le’‛smertebb svájc‛ író, ⒈r‛edr‛c‚ Dürrenmatt a med‛ál‛s d‛’lossz‛a komplex jelensé’ét értelmez‛ ‚asonló módon társadalm‛ nem‛ sztereotíp‛ákra történő redukc‛ó által, am‛kor a svájc‛ ‛rodalom keletkezés‛ kontextusával kapcsolatban a következőeket állítja: „A svájc‛ német író abban a feszültsé’ben marad, ‚o’y másképpen beszél, m‛nt a‚o’yan ír. Az anyanyelv‚ez ‚ozzálép e’yben e’y „apanyelv” ‛s. A svájc‛ német, m‛nt az író anyanyelve, az érzelme‛nek a nyelve, a német ped‛’ az „apanyelve”, értelmének a nyelve, akaratának, kalandjának. Az író szemben áll azzal a nyelvvel, amelyben ír.”⑶ (Dürrenmatt 1988: ⑶6⑴) ⑶ „Der deutsc‚sc‚we‛zer‛sc‚e ⒕c‚r‛tsteller ble‛bt ‛n der ⒕pannun’ dessen, der anders redet, als er sc‚re‛bt. ⒜ur ⒏uttersprac‚e tr‛tt ’le‛c‚sam e‛ne ⒘atersprac‚e . Das ⒕c‚we‛zerdeutsc‚e als se‛ne ⒏uttersprac‚e ‛st d‛e ⒕prac‚e se‛nes ⒉eü‚ls, das Deutsc‚e als se‛ne ⒘atersprac‚e d‛e ⒕prac‚e se‛nes ⒘erstandes, se‛nes ⒙‛llens, se‛nes Abenteuers. Er ste‚t der ⒕prac‚e, d‛e er sc‚re‛bt, ’e’enüber.” (A ma’yar ‛dézet saját fordításom.) ⒈ é vá z óv ö é ⑵⑵1 ⒈ontos k‛emelnünk, ‚o’y ebben a konstellác‛óban a saját és idegen sajátos (mond‚atn‛ ‛de’enszerű) svájc‛ d‛alekt‛kájának ‛de’ensé’e ném‛le’ feloldód‛k, ‚‛szen az „apanyelv” és „anyanyelv” kate’ór‛á‛ban, va’y e’y „fem‛n‛n” ranc‛a-⒕vájc és e’y „maszkul‛n” német-⒕vájc me’különböztetésekor az ellentétek ‛smerős család‛, nem‛ kate’ór‛ákba ‛llesztődnek bele (Bö‚ler 1996: ⑵⑴). De a téma le’avatottabb szakértője, C‚r‛stop‚ Büc‚‛ ‛s „érdek‚ázassá’ról” beszél ⒕vájc német és ranc‛a nyelvet ‚asználó kantonja‛ között (Büc‚‛ ⑴001: 11). E’y más‛k elterjedt érvelés‛ modell, melyet Bö‚ler totalitásmodellnek nevez, az etn‛ka‛la’, felekezet‛le’ és le’feltűnőbben nyelv‛le’ ‛s ‚etero’én svájc‛ nemzet e’yfajta m‛n‛atűr-Európaként értelmez‛, a‚o’yan már említettem. Az ún. ambiguitás-modell retor‛kája ped‛’ a kulturál‛s d‛verz‛tásban az ellentétek e’ymásmellett‛sé’ét emel‛k k‛ (Bö‚ler 1996). Ennek kapcsán sokan ⒕vájc szétesését v‛z‛onálják, va’y a keveredést ünnepl‛k e’yfajta új létmódként (a ‚‛br‛d‛tás kapcsán természetesen a bevándorlók perspektívájával ‛s számoln‛ kell). A Röstigraben-fo’alom olyan különle’es ‛ntenz‛tással bukkan fel ebben a d‛skurzusban, ‚o’y talán nem túlzó e’yenesen „röszt‛árok-félelmekről” va’y akár fób‛áról beszéln‛: ⒏anred ⒉ste‛’er történész például a már említett délszláv ‚áború ‛ntő példájával ’yelmeztet e’y svájc‛ pol’ár‚áborús kon ‛ktus le‚etősé’ére (Büc‚‛ ⑴001: 17), C‚r‛stop‚ Büc‚‛ szer‛nt a ranc‛a ⒕vájcban kézzelfo’‚atóak b‛zonyos „kolon‛zác‛ós (a ’erman‛zác‛ótól való) félelmek” (Büc‚‛ ⑴001: 1⑷) a ’azdasá’‛la’ fejlettebb és pol‛t‛ka‛la’ következetesen más álláspontot képv‛selő német kantonokkal szemben (elsősorban a svájc‛ d‛rekt demokrat‛kus berendezkedésben ’yakor‛ népszavazások eltérése‛re szoktak ‚‛vatkozn‛: a ranc‛a svájc‛ak közmondásosan ny‛tottabbak az európa‛ ‛nte’rác‛ós törekvésekkel szemben, m‛nt a német svájc‛ak). ⒖ermészetesen ⒈ranc‛a-⒕vájc sem mentes a szeparat‛sta törekvésektől (szemléletes az a ranc‛a–svájc‛ írók által tervezett zászló, amely 1981-ben jelent me’ Clov‛s ⒎uvon kötetében: a ranc‛a tr‛kolór és a svájc‛ cs‛lla’ előterében lát‚ató cs‛lla’ok azokra a kantonokra utalnak, a‚ol ranc‛ául ‛s beszélnek), s ’yakor‛, jellemző a két orszá’rész között‛ közöny‚öz vezető kommun‛kác‛ós de c‛tre vonatkozó „panasz”. ⒏‛ndazonáltal közel u’yan‛lyen ’yakran ‚all‚atóak (elsősorban a tudományos d‛skurzusban) olyan szólamok ‛s, amelyek pont a plural‛zmus kapcsán ‛smer‛k fel a mássá’, az ‛de’ensé’, a kételkedés és az ellentmondásossá’ konst‛tutív szerepét a saját ‛dent‛tás konstrukc‛ójában. (Ezt példázza e’yébként az európa‛ múltfeldol’ozás kontextusában Adolf ⒏usc‚’ e’y 1997-es esszé’yűjteményének provokatív címe ‛s: ⒊a Ausc‚w‛tz ⒕vájcban van: Wenn Auschwitz in der Schweiz liegt). ⑵⑵⑴ A „Röszti-árkon” innen és túl… Az amb‛’u‛tás-modell kapcsán szembetűnő kettőssé’ (a kulturál‛s ‚‛br‛d‛tás által támasztott k‛‚ívásokra adott ne’atív és poz‛tív válaszok) jelentősé’e abban áll, ‚o’y újfajta jelentésében le’‛t‛málják a svájc‛ „modell” fo’almát. ⒐em e’y preskr‛ptív értelmű m‛ntáról, követendő (mert ‛deál‛s) példáról beszélünk, ‚anem sokkal ‛nkább a szó leíró értelmében tek‛nt‚etjük ⒕vájcot modellnek: a saját nemzeten belül‛ nyelv‛, etn‛ka‛, kulturál‛s keveredés ny‛lvánvaló esete általában az e’yén‛ va’y kollektív ‛dent‛tások plural‛tásának, ra’mentáltsá’ának a modellje. A m‛’rác‛ós folyamatok (s ‛tt nem pusztán konkrét embertöme’ek vándorlására, ‚anem akár ‛nformác‛ók, jelek ’lobál‛s c‛rkulác‛ójára ‛s ’ondol‚atunk) eredményeképpen u’yan‛s az etn‛ka‛, nyelv‛, kulturál‛s különbözősé’ Európában, az e’yes nemzeteken belül ‛s m‛ndennapos tapasztalattá vált. ⒕őt: ezek a tapasztalatok nem csupán kultúrák és szubjektumok között, ‚anem ezeken belül ‛s me’‚atározóak (nem csupán ‛nter-, ‚anem ‛ntrakulturál‛s és szubjektív jelensé’ekkel állunk te‚át szemben). Ez a sajátnak a mássá’ában me’ny‛lvánuló nem-azonossá’a, az ‛dent‛tások b‛zonytalansá’a ped‛’ aláása m‛nd a ‚omo’én nemzet‛ közössé’ekben, m‛nd az esszenc‛ál‛s ‛dent‛tásokban való ’ondolkodást. Ez a tendenc‛a ped‛’ e’yfelől b‛zonyos félelmeket (újraéledő etnonac‛onal‛zmust) vált k‛, másfelől ped‛’ a mult‛kultural‛zmus doktr‛nájának, a kulturál‛s sokszínűsé’ utóp‛ájának a nem kevésbé problemat‛kus propa’álását. A ⒔öszt‛-árok k‛fejezés természetesen ebben a kétféle vonatkozásban sem utal semm‛féle emp‛r‛kus, a nyelv‛ ‚atárok mentén körvonalazódó különbsé’ekre. A‚o’yan már el‚an’zott, a bl‛ckfan’os metaforát pontosan a ta’adása éltet‛, ‚‛szen már ma’a a fo’alom ‛s felvet‛ a svájc‛ kollektív ‛dent‛tás alapját jelentő s‛keres ‛nte’rác‛ó me’kérdőjelezésének le‚etősé’ét. ⒏ára már általánosan ‛smert, ‚o’y a le’több ⒕vájcon belül‛ kon ‛ktus és különbsé’ nem a nyelv‛ ‚atárok mentén éleződ‛k k‛: ⒕vájc esetében például sz‛nte közmondásos a város‛ és v‛dék‛ ré’‛ók között‛ feszültsé’, amely sokkal ‛nkább me’‚atározza a népszavazás‛ stat‛szt‛kákat akár Európa-pol‛t‛ka‛, akár bevándorlásü’y‛ va’y környezetvédelm‛ ü’yekben (⒊aupt ⑴010: ⑴⑶9). ⒐em beszélve arról, ‚o’y olyan ‚orderejű, a ⒔öszt‛-árok-d‛szkussz‛ón túlmutató aktuál‛s jelensé’ek, m‛nt az európa‛ kulturál‛s ‛dent‛tások‚oz való v‛szony va’y a m‛’rác‛ós ‚átterű svájc‛ak perspektívája, szüksé’szerű ‚an’súlyeltolódásokat eredményez a svájc‛ ‛dent‛tás konstrukc‛ós mec‚an‛zmusa‛ban Am‛vel v‛szont mé’‛s ném‛képp me’ma’yaráz‚ató a Röstigraben- ’ura v‛rulenssé’e, az e’yfelől a mítosz sokat ‚an’oztatott kultúrapol‛t‛ka‛ (például ‛ntézményeket le’‛t‛máló) funkc‛ója, a soknyelvűsé’nek az orszá’‛mázsban betöltött szere- ⒈ é vá z óv ö é ⑵⑵⑵ pe, másfelől a „kulturál‛s szakadék” metaforájának e’yfajta m‛tomotor‛ka‛ ereje, amely – a‚o’yan lát‚attuk - ’yakorlat‛la’ ü’’etlen attól a nem ‛s ‛’azán releváns kérdéstől, ‚o’y a ⒔öszt‛-árok tulajdonképpen létez‛k-e, va’y sem. nrodalom Bark‚o , ⒌. ⑴0 Europa w‛rd entweder unter’e‚en oder versc‚we‛- zern. ⒍onjunkturen e‛ner D‛skurs ’ur. ⒋n: Bark‚o , ⒌., ⒊e ernan ⒘. (szerk.): Schweiz Schreiben. Zur fionstruktion und Dekonstruktion des ffiythos Schweiz in der Gegenwartsliteratur. Berl‛n – ⒐ew ⒛ork: De ⒉ruyter. 197-⑴ B‛c‚sel, ⒒. 196 Des Schweizers Schweiz. ⒜ür‛c‚: Arc‚e. Bö‚ler, ⒏. 199 ⒐at‛onal‛s‛erun’sprozesse von ⒎‛teratur ‛m deutsc‚- sprac‚‛’em ⒔aum: ⒘erwerfun’en und Brüc‚e – vom ⒔ande betrac‚tet. ⒋n: ⒊uber, ⒏., ⒎auer, ⒉. (szerk.): Bildung und fionfession. Politik, Religion und literarische Identitätsbildung 1850-1918. ⒖üb‛n’en: ⒐‛emeyer. ⑴1-⑵ Büc‚‛, C. ⑴00 «Röstigraben». Das Verhältnis zwischen deutscher und ranzösiscvher Schweiz. Geschichte und Perspektiven. ⒜ür‛c‚: ⒘erla’ ⒐eue ⒜ürc‚er ⒜e‛tun’. Dürrenmatt, ⒈. 198 ⒒ersönl‛c‚es über ⒕prac‚e. ⒋n: ⒉örtz, ⒈. ⒌. (szerk.): Dürrenmatt. Gesammelte Werke in sieben Bänden. ⒜ür‛c‚: D‛o’enes. ⑶60-⑶6 ⒊aupt, ⒕. ⑴0 ⒏yt‚os ⒍ultur’raben. ⒎‛teraturpol‛t‛sc‚e D‛skurse und ⒔eal‛tät ‛nner‚alb und jense‛ts der ⒕prac‚’renzen. ⒋n: Bark‚o , ⒌., ⒊e ernan ⒘. (szerk.): Schweiz Schreiben. Zur fionstruktion und Dekonstruktion des ffiythos Schweiz in der Gegenwartsliteratur. Berl‛n/⒐ew ⒛ork: ⒙alter De ⒉ruyter. ⑴⑶⑵-⑴⑷ ⑵⑵⑶ A „Röszti-árkon” innen és túl… ⒍o‚ler, ⒉. ⑴00 Expo.0⑴ oder: D‛e ⒕c‚we‛z an der ⒌a‚r‚undertsc‚welle. E‛nle‛tun’ ⒋n: ⒍o‚ler, ⒉., ⒏oos, ⒕. (szerk.): Expo-Syndrom? ffiaterialien zur flandesausstellung 1883-2002. ⒜ür‛c‚: vdf ⒊oc‚sc‚ulverla’. 11⒍re‛s, ⒉. ⑴0 Schweizer Erinnerungsorte. Aus dem Speicher der Swissness. ⒜ür‛c‚: ⒘erla’ ⒐eue ⒜ür‚cer ⒜e‛tun’. ⒐‛etzsc‚e, ⒈. 1980 (1881). ⒐ac‚’elassene ⒈ra’mente. ⒈ra’ment ⑴⑶ ⒋n: Coll‛, ⒉., ⒏ont‛nar‛, ⒏. (szerk): Friedrich Nietsche. Sämtliche Werke. firitische Studienausgabe. Bd. ⒐ac‚’elassene ⒈ra’mente 1880-188 Berl‛n: ⒙alter de ⒉ruyter. ⑷⑵ ⒕c‚ulte-⒊aller, ⒏. 199 Über den ⒗m’an’ m‛t dem ⒈remden: E‛n sc‚we‛zer‛sc‚es Be‛sp‛el. ⒋n: ⒎e‛m’ruber, ⒙., C‚r‛sten, ⒉. (szerk.): Sonderfall? Die Schweiz zwischen Réduit und Europa. ⒜ür‛c‚: ⒕c‚we‛zer‛sc‚es ⒎andesmuseum. 1⑴7-1⑶0. C S . J ÓNÁS E RZSÉBET Pató Pálok és Oblomovok (Az orosz mentalitás megítélésének korlátai az európai értékrendben) 1. Az oroszok mentális önképe Az orosz mentalitás európai megítélésének korlátait a 19. századi orosz irodalom magyar fogadtatása is tükrözi. Az Oblomov típusú „felesleges ember”-t (Goncsarov után később Csehovnál ilyen Ivanov, Asztrov és mások) a mi Pató Pálunkkal állítják párhuzamba a szakírók és az olvasók. A nálunk jól ismert lecsúszott dzsentrit, a semmittevő ingyenélőt látják benne. Az európai keresztény, de különösen a protestáns teljesítményorientált gondolkozásban az ő magatartásuk a normától való elítélendő eltérést jelenti. Az orosz gondolkozás szerint ez a típus nem teljesen negatív. A keleti gondolkozás az egyéni teljesítményt nem tartja fontosnak. Oblomov a filozofálgatástól, a nagy ötletektől sohase jut el a tettekig. Ő, s a hozzá hasonló „felesleges ember” az ázsiai embertípus szemlélődő filozófiáját testesíti meg. Olyan pozitív értékek hordozója, aki az abszolút értéket keresi, az élet apró részleteiben a szépséget éli meg, s a szeretetet helyezik középpontba. A pravoszláv vallás is ezt a szemlélődő világlátást emeli fel a „közösségiség” („szobornoszty”) spirituális szintjére. Ez az értékrendbeli különbség az alapja annak a határvonal- 336 Pató Pálok és Oblomovok nak, amely korlátokat szab az extroveltált, egyéni teljesítményre törekvő európai, individualista gondolkozásnak a dominánsan ázsiai beállítottságú orosz magatartás elfogadásában. Az orosz írók fogadtatásában érezhetően a magyar fordítások és szövegértelmezések a Pató Pál-jelenségnél megállnak. Egyértelműen elítélik a fejlődés akadályát képviselő figurákat. Jóllehet az új, iparosodó világ képviselői a 20. századhoz közeledve, s a századfordulón az orosz irodalomban is megjelennek, de inkább az érzelmek iránt közömbös, a hagyományokra fittyet hányó, kapzsi, negatív árnyalattal ábrázolva. Az orosz írók az észérvekkel ellentétben – sokszor számunkra érthetetlenül – megbocsátó szeretettel, megértéssel veszik körül a „felesleges ember” («лишний человек») alakját. Az orosz gondolkodók a nemzeti mentalitás releváns vonásaiként a következőket tartják számon önképük jellemzőiként (Prohorov – Szternin 2002: 95–121): • közösségiség („szobornoszty”) • szociális érzékenység • szemlélődő mentalitás • történelmi türelmesség • mindennapi vehemencia • meggondolatlanság • a „középszer” elvetése • hanyagság a törvényekkel szemben • a külső kontroll előtti felelősségtudat • ideálok keresése • igazságkeresés • az anyagi javak másodrendűsége • nemzeti önkritika FALAK ÉS VÁLASZTÓVONALAK A TÖRTÉNELEMBEN • passzivitás a tudásszerzésben • a problémák központi, hatalmi megoldásába vetett remény • az önmagától bekövetkező problémamegoldásba vetett hit. 337 Európai gondolkozásunk felől közelítve ezek közül a „közösségiség” mélyebb megvilágításra szorul. 1.1. Közösségiség („szobornoszty ”) A kollektív tudatban élő közösségiség az orosz nemzeti gondolkodás egyik kiemelt értéke. Van egy orosz szó, amely az orosz embernek ezt a mentalitását jól visszaadja. A „szobornoszty’ ’(«соборность») közösségisége a közös kollektív érdekek és célok prioritását jelenti a személyes érdekek felett. A „közösségiség” két területen domináns. Egyrészt tradicionálisan a gazdasági életben. A „szobornoszty” a keresztényi közösségiséget jelentette, amely az orosz ember tevékenységét sokoldalúan irányította. A falusi közösségekben mind a mai napig megmaradt olyan formákban, mint az egymásnál töltött estézések, a körtáncok, a közös többszólamú éneklés, a közös fehér asztal melletti iszogatás, üldögélés. A szólások is utalnak a közösség erejére: „A (jó)emberek majd segítenek” («Люди помогут»), „A (jó)emberek nem hagynak elbukni” («Люди пропасть не дадут»). Másik oldalról az oroszokat jellemzi az a közösségi ideológia, amely az egyént aláveti a közösség elsődlegességének: „Először a hazára gondolj, azután magadra” («Прежде думай о родине, о потом о себе»). A közösségiséget a javak elosztásában is fontosnak tartják: „A többieknek is élni (utazni) kell” («другим тоже ехать нужно»), „Csak keveset adj, hogy másnak is maradjon” («давать понемногу, чтобы всем хватало»). A költő Guberman ezt írta: „Mi a boldogságot egyszerre mindenkinek építjük, s fütyülünk az egyénekre külön-külön” («Мы строим счастье сразу всем и нам плевать на каждого») (Prohorov – Szternin 2002: 96). Kiemelkedni egyéni teljesítménnyel az orosz paraszti kultúrában nem szokás. Azokat, akik sikert és egyéni gazdagodást érnek el, nem szeretik. Az orosz ember azt gondolja, hogy a többségnek mindig igaza van, a többségben van az erő. A „közösségiség” fejeződik ki a nagycsaládban élés hagyományában is. A nemzedékek szoros kapcsolatban, nagycsaládban éltek egymásról gondoskodva. Mind 338 Pató Pálok és Oblomovok a mai napig alapvetően elvetik például az idős szülők szociális otthonban való elhelyezését. De fordítva is igaz. Van egy tréfás szülői szólás: „Ha majd az unokákat nyugdíjukig támogattuk, akkor megpihenhetünk” («Вот внуков до пенсии доведём, тогда отдохнём»). Az orosz tudatban fontos szerepet játszik a „szomszédság” mint „közösségiség”. A „szomszédságban élünk” («Мы живём по соседству») kifejezés azt jelenti, hogy majdnem baráti a kapcsolatunk, segítőkészek vagyunk, tanácsot adunk egymásnak. A szólás is azt mondja: „Ne házat, hanem szomszédot válassz” («Выбирай не дом, а соседа»). Az orosz tudat hagyományosan törekszik a mindenki közötti egyenlőségre: egyenlő hozzáférés az anyagi javakhoz, állandó harc az egyes ember és egyes csoportok privilégiumaival, folyamatos törekvés arra, hogy mindenkinek egyformán legyen, de senkinek se legyen több a másiknál (vö. ’keresztényi közösségiség’ («соборность»)). Ezért tartotta a költő, Naum Korzsavin a szocializmust «a börtön és a keresztényi kegyesség ötvözetének» («Социализм = тюрма + богадельня») Ha mégis több java lenne bárkinek, azt el kell venni tőle, és felosztani a többiek között. A gazdagság bármilyen fajtája a hagyományos orosz mentalitás számára maga a kizsákmányolás. Tisztességtelen dolog, amelyet elvenni igazságos. A privilegizált helyzettel szembeni harc Oroszországban mindig politikai sikert hozott és hoz, mert úgy értelmezik, mint az igazságosságért folytatott küzdelmet. 1.2. A „felesleges ember” típusa Az orosz irodalomban a „felesleges ember” típusa a romantikus hős kiválasztottságának átértelmezésén alapult. A típus megnevezése Turgenyev A felesleges ember naplója („Дневник лишнего человека”) elbeszélésének megírása után (1849) vált általánossá. Korábban az irodalomban csupán a „furcsa ember” («странный человек») fogalma létezett. Így határozták meg azt a hőst, aki képes volt szembefordulni „az élet társadalmi normáival”. Lermontov az egyik drámájának ilyen címet adott. Az emberi lélek története iránti érdeklődést Puskin, Lermontov, Gercen, Turgenyev, Goncsarov műveiben a „felesleges ember” típusának speciális jellemzése határozta meg. A „felesleges ember” nem hétköznapi személyiség. Magatartása FALAK ÉS VÁLASZTÓVONALAK A TÖRTÉNELEMBEN 339 aláhúzza a ,,szemlélődő – alkotó ” („созерцатель – созыдатель”) ember oppozícióját. Megkülönböztető jegyei a külső megjelenésében és a tetteiben is tükröződnek: az ilyen személy tragikusan tudatában van saját ereje irreális voltának, a sorsnak való kiszolgáltatottságának, és annak, hogy nem óhajt semmit se megváltoztatni. Nem ostoba, mint a magyar Pató Pál úr, hanem tudatosan inaktív. A konkrét célok hiánya az oka annak, hogy az ilyen típusú hős menekülve kerüli azokat a körülményeket, amelyek határozott lépést követelnének (vö. Murzak 2007). Érdemes ennek a passzív magatartásnak, amely mind a mai napig kíséri az ilyen alkatú orosz embert, a gyökereiig leásni. Milyen történelmi, eszmerendszeri, gondolkozásbeli alapokat találunk? 2. Az orosz civilizáció sajátosságai és a nyugati gondolkozás Szokásos az emberek introvertált és extrovertált típusú felosztása. Az előbbiek mintegy magukból kiindulva szemlélik a világot, a második típus ellenkezőleg a világból kiindulva közeledik maga felé. Másképpen szólva az introvertált ember saját magára figyel, az extrovertált pontosan ellenkezőleg. Ez az elterjedt kategorizáció a nagyobb népcsoportokra, azok identifikációjára is használatos, többek között az orosz nemzeti karakter jellemzésére is. A civilizáció orosz típusa introvertált. A többi kultúrák külső nyitottságával szemben befelé fordul, az „idegen” számára felfoghatatlan, eltaszít magától mindent, amely az évszázadok során az életszemléletébe nem ivódott be, nem vált az életformája részévé. Az orosz világmegismerés nem az egyén személyiségére összpontosít, hanem az abszolút értékre, az egész emberiségre, («всечеловечность»). Nem tervez előre gyors, azonnali, halaszthatatlan dolgokat, nem tervez a holnapra, sem a holnaputánra, hogy megoldja a problémákat úgy, mint a Nyugat. Készséggel feltételezi, hogy a dolgok úgyis mennek maguktól, nem „most és máris, itt és most”, hanem valamikor később, egy más alkalommal, más időben, más helyen. Az irracionalizmus és az illúzió jellemzi ezt a megközelítést. A hétköznapi dolgok bizonytalansága – a dolgok rendjében a megoldások elhalasztása – sohasem mínusz jellel értékelődik az orosz ember gondolkozásában, miközben az európai pragmatizmus, 340 Pató Pálok és Oblomovok az egészséges gondolkozás épp ellenkezőleg ezt a szemléletet hibásnak és használhatatlannak tartja. A híres tudós, Oroszország legnagyobb ismerője, az irodalmár, történész és filozófus Dmitrij Lihacsov (1906–1999) Oroszország és a Nyugat között úgy húzza meg a határt, hogy a civilizációs alapelvek különbségére fekteti a hangsúlyt. Ahogy Lihacsov mondja, Oroszország a Szó és Lélek civilizációja. A Lélek és nem a Tett civilizációja, ahogy Nyugaton. Jóllehet Lihacsov nem ért egyet azzal a terjedő mítosszal, amely szerint „az orosz léleknek nincs semmilyen behatároltsága”. Általában külföldön az a vélemény alakult ki, hogy a Nyugat megteremtette a „prométheuszi” embertípust, amely arra hivatott, hogy a szervező erejével rendet teremtsen a világban uralkodó káoszban. A „prométheuszi” ember becsületes, energikus, aktív, pragmatikus, hatalomvágyó, újdonságkereső, és a jövőre orientált. Az optimálisan berendezett környezetek, az őt körülvevő hétköznapi tárgyak jobban foglalkoztatják, mint a lelki élet és annak problémái (Szolovjov 2003: 11–21). A „prométheuszi” embertípussal szembeállítható a pravoszláv keleti „messianisztikus” vagy „jánosi” típussal («иоанновский тип человека»). A „jánosi” ember türelmes, passzív, konzervatív, a múltba fordul, és az örök ideálok keresésébe merül, vágyik a felsőbb tökéletességre, és a saját életvezetésének etikai skáláján folyamatosan megkülönbözteti a jót és a rosszat, állandóan mérlegre teszi azt a normatív értékrendi rendszert, amellyel szembetalálkozik. A „prométheuszi” emberrel szemben a keleti típusú „jánosi” ember az örökkévalóságra összpontosít, saját elhivatottságát a „nem cselekvésben” («недеяние») látja, vagyis tartózkodik minden erőszakos beavatkozástól, amely a harmónia megzavarását jelentené, vagy bármilyen eltérést sejtetne az arany középút állapotából. A szociálpszichológiában és a szociológiában ismeretesek más osztályozások is, amely az embereket a civilizációs tulajdonságaik alapján és mentalitásukat tekintve csoportokra osztja (gondolkozás, értelmesség, kollektív tudatosság). Lehetséges, hogy mindezek a határok és taxonómiai besorolások megkönnyítik mind Oroszországban, mind Amerikában, Nyugat-Európában vagy a világ többi részén élő emberek megértését, de aligha merítik ki ezt a problémát. FALAK ÉS VÁLASZTÓVONALAK A TÖRTÉNELEMBEN 341 2.1. Mit jelent az orosz ember „jánosi” vagy „messianisztikus” típusa? Oroszországban Nyugat és Kelet határán jelen vannak azok az embertípusok, amelyeknek jellemzőjük a gondolkozásbeli stíluskülönbség, az értékorientáltság és a viselkedési mentalitás. Oroszországban kialakult a pravoszláv („jánosi típusú”) messianisztikus embertípus. A pravoszláv vallásban mindennél erősebben fejeződik ki a kereszténységnek eszkatológiai, túlvilágra figyelő oldala, ezért az orosz ember jelentős mértékben apokaliptikus vagy nihilista szemléletű – véli N. Berdjaev (vö. Berdjajev 2000). A „jánosi” ember ezzel kapcsolatosan különösen érzékenyen különbözteti meg a jót és a rosszat, árgus szemmel figyeli minden lépés tökéletlenségét, az erkölcsöt, az intézményeket, és néha elégedetlen lévén ezekkel, egyfolytában keresi a tökéletes „jót”. A földi értékeket úgy tekinti, mint viszonylagos dolgokat, amelyek nem emelkednek azok szemében a „szent” alapelvek rangjára. A „jánosi” ember, aki mindig az abszolút tiszta ideál szellemében és nevében cselekszik, el tud jutni a minden iránt tanúsított szélsőséges közömbösségig, és ezért képes gyorsan megtenni az utat a hihetetlen türelemtől a határtalan lázadásig. A végtelen abszolútumra való törekvés közben a „jánosi” ember elhivatottnak érzi magát, hogy a földön a legmagasabb isteni rendet teremtse meg, létrehozza maga körül azt a harmóniát, amelyet saját magában érez. A „jánosi” ember a messianisztikus embertípus. Őt nem a hatalom vágya lelkesíti, hanem a megbékélés megteremtése. Ő nem oszt meg azért, hogy hatalomra jusson, hanem az összetartást keresi, hogy egyesítsen általa. A világban a durva anyagiságot látja, amelyre rá kell világítani. A nyugati „prométheuszi” embertípus épp fordítva, a világban a realitást, a káoszt látja, amelyet neki kell szervező erejével átformálnia. A prométheuszi ember – véli a keleti gondolkodás – álhősies típus, aki tele van hatalmi vággyal, egyre jobban eltávolodik a lélektől, és egyre mélyebben beleveti magát a tárgyak világába. A lélektelenség a sorsa, az álhősiesség az életérzése, és így végzete tragikus. A „jánosi” ember a gondolkozási alapállásában különbözik a „prométheuszi” embertől. A nyugati emberre jellemző a célirányos stílus, a cselekvés konkrét eredményére való orientáltság és a szociális technológiák hatékonyságára való törekvés. Az orosz emberre jellemző, hogy az emberi viszonyok magas értékűségét feltételezi, és mint ennek az értéknek a módozatát, nagy jelentőséget tulajdonít a közös ügyön 342 Pató Pálok és Oblomovok való munkálkodásnak. Az ilyen gondolkozási stílus nem az eredményre és a szociális technológiára orientálódik, hanem a mögöttük álló abszolút értékekre. Ez az orientáció és értékrend teszi az embert alkalmassá, hogy szembeforduljon az individuális típusú értékekkel a közösség hasznossága érdekében. Kételkedni és tanítani, tanítani és kételkedni – ez a két hajlandóság, amelyet a szláv lélekkel kapcsolhatunk össze a nyugati emberrel szemben, aki a külső renden keresztül akar harmóniát teremteni. A „jánosi” ember arra hivatottnak érzi magát, hogy a földön teremtse meg a legmagasztosabb isteni rendet, maga körül azt a harmóniát, amelyet ő saját magában érez (vö. Eszalnek – Zinovjeva 1995). 2.2. Az orosz ember ideológiai missziója mint az azonosságtudat része A Kijevi Oroszország – mint Oroszország őshazája – különféle szláv törzsekből az első és második évezred határán jött létre. Egyesítette a pravoszláv kereszténység alapján a szlávságot. Ebben rejlik Oroszország lelkiségének gyökere, amely a soknemzetiségű világban a kereszténységet hirdette, s a hittérítők nemcsak a templomokban, hanem a reális gyakorlati életben is jelen voltak. N. O. Loszkij „Az orosz nép karaktere” («Характер русского народа») című könyvében arról ír, hogy nyugati utazók szerint az angoloknál a társalgás mindig a sportról szólva fejeződik be, a franciáknál a nőkről szóló beszélgetéssel, az orosz értelmiséginél Oroszország sorsáról szóló eszmecserével, az orosz parasztság körében pedig Istenről és a vallásról szóló társalgással. Az oroszok hat órán keresztül tudnak egyfolytában a vallásról beszélni. Az orosz ideál – a keresztényi ideál: elsődleges helyen áll benne a szenvedők iránti szeretet, az egyéni bajok iránti figyelem (vö. Loszkij 2005). Sajnálatosan meg kell állapítani ugyanakkor, hogy a mai orosz intelligencia, különösen annak politikailag aktív része továbbra is túlnyomólag ateista marad (valószínűleg azért, mert a „tudományos” ismereteire büszke intelligenciának nehezebb hinnie az ő tudománya által még nem bizonyított isteni létben, mint az alacsonyabb képzettségű parasztságnak). És minthogy az orosz társadalomnak meghatározó elemeként tekintenek saját magukra, arra törekednek, hogy a népet is a liberális demokrácia ateista elvei felé irányítsák. Ezzel kapcsolatosan érdekes az Oroszországban élt baltikumi német filozófus, Walter Schubart „Európa és Kelet lelke” könyvéről is szólni, aki a német és az orosz karaktert veti össze (Schubart 2000). FALAK ÉS VÁLASZTÓVONALAK A TÖRTÉNELEMBEN 343 Schubart is szembeállítja a két embertípust, a „prométheuszi” hősies embert és a „jánosi” messanisztikust, azaz azt az embert, aki János evangéliumának eszmeiségét követi. Jánosi típusú embernek tekinti a szlávokat, különösen az oroszokat. A prométheuszi hősi ember a világban a káoszt látja, amelyet szervező erejével neki kell megváltoztatnia, telve van hatalomvággyal, s egyre távolabb és távolabb kerül Istentől, és egyre mélyebbre hatol a dologi világban. A szekularizáció vagyis az elvilágiasodás a sorsa, a hősiesség az életérzése, a tragikum a végzete. Ilyenek a „modern neoromán és germán népek”. A „messianisztikus” ember szemlélődő, arra hivatott, hogy a földön megteremtse a legmagasabb isteni rendet, amelynek a képét évezredek óta magában hordozza. Azt a harmóniát akarja megteremteni maga körül, amelyet saját magán belül érez. Így éreztek az első keresztények és a szlávok nagy többsége. „A messianisztikus embert nem a hatalomvágy vonzza, hanem a szeretet és a megbékélés megteremtése.” Nem megosztani akar, hogy hatalomra jusson, hanem a megbékélést és az egyesítést tűzi ki célul. Az emberekben nem ellenséget, hanem testvéreket lát, a világban nem a gazdagodást, amelyre törekedni kell, hanem a durva anyagiságot, amelyre rá kell világítani, és megváltoztatni. Schubart azt tekinti könyve céljának, hogy hasson „az európai tudatra a kontraszt erejével”. „A Nyugat – írja – az emberiségnek a technika, az államiság, a kapcsolatteremtés legtökéletesebb formáit adta, de hiányzik belőle a lélek. Oroszország feladata, hogy a lelket visszaadja az emberiségnek”. Úgy, mint ahogy minden embernek megvan a maga földi funkciója: „egyik a szem, másik a fül ” (Schubart 2000). „Az oroszokra és általában a szlávokra jellemző az anyagi világtól mentes szabadságra való törekvés. Az európaiak között a szegény sose néz a gazdagra irigykedés nélkül, az oroszok között viszont a gazdag gyakran tekint a szegényekre szégyenkezéssel. Az orosz emberben él az az érzés, hogy a birtoklás egyet jelent valamivel, amit a gazdagság szabadságának neveznek. Ebből a szemléletből következik, hogy a liberális demokrácia modern értékei túlságosan is szűkek az igazán hívő embernek, hiszen az igazi keresztény embernek a fogalmai között a szabadság nemcsak a földi létben határozódik meg. A szabadság ilyen felfogásában nincs értelme a földi értékeknek” (vö. Kurajev 2012). 344 Pató Pálok és Oblomovok 2.3. A hatalom és a tömeg az orosz gondolkozásban Számos oka van annak, hogy a hatalom és a nép ellenségesen állt egymáshoz Oroszországban. Egyike ezeknek az, hogy kezdetektől fogva konfliktus állt fent a hatalom és a nép között. A hatalom ugyanis Oroszországban mindig mint idegenek hatalma jelent meg. Az első időktől fogva a varégok, a normannok, és más elnyomó népek hatalma volt ez. Az oroszok ősei az idegen nyelvű hatalom birtokosait elnyomókként értelmezték még akkor is, ha ők maguk hívták be ezeket – ha hinni lehet az évkönyvek feljegyzéseinek. Az utána következő időkben a hatalomról mint idegen és ellenséges erőről való elképzelés a tatár-mongol elnyomás alatt tovább erősödött és igazolódott. Az Aranyhorda mintájára Oroszországban a hatalom mindig kegyetlen és büntető volt, ugyanakkor túlságosan bürokratikus jellegű, amely annyira jellemző a középkor ázsiai hatalmaira. Az orosz ember genetikusan abba az irányba formálódott, hogy a hatalomtól ne várjon jót, segítséget, támogatást, hanem ellenkezőleg, a hatalomhoz az igazságtalanság, az aljasság valamilyen következő gonosztett megjelenését kapcsolja. Ugyanakkor az orosz természetben, minthogy a hatalom értékét is ismerte, benne volt a csodavárás, a „jó cár” várása, vagy pedig a szabadító reformátor találékonyságában való remény. A hatalomváltás után az illúziókat, az eufóriát még nagyobb csalódás és elkeseredés kísérte. Mindez mind a mai napig a posztkommunista Oroszországban is jelen van. A népnek a hatalommal szembeni elutasító reakciója évszázadokon keresztül erősödött. N. A. Berdjajev Oroszországot a legkevésbé államosítható, a leganarchisztikusabb országnak tekintette a világon, s az anarchiát az orosz lélek megnyilvánulásának tartotta. Ennek okát abban a negatív reputációban látta, amelyet a nép szemében hagyományosan és változatlanul a hatalom viselt. „Senki sem akarta a hatalmat – jegyzi meg Berdjaev –, mindenki félt a hatalomtól, mint valami nem tiszta dologtól.” A nép és hatalom kapcsán Berdjaev arra a következtetésre jut, hogy az oroszok sohase tudták megszervezni a saját szülőföldjüket. A bürokrácia, amely az állami dolgokkal foglalkozott, számukra mindig idegenekhez tartózó dolognak tűnt. „Az orosz nép – írja a filozófus –, mintha nem az állam szabadságát, az államban megvalósuló szabadságot, hanem az államtól való szabadságot, a szülőföld megszervezésének gondjaitól való szabadságot kívánta volna. Az orosz nép nem a férfias építkezést akarta, mert alaptermészete révén passzív és alázatos az állami FALAK ÉS VÁLASZTÓVONALAK A TÖRTÉNELEMBEN 345 dolgokban, hanem mint egy menyasszony, mindig a vőlegényt, az erős férfit, a hatalom birtokosát várta. „Oroszország alázatos női természetű ország” („Русская душа: вечно женственное и вечно «бабье»”). Ugyanakkor akár egy béketűrő feleség, nem tiltakozik az uralkodó, zsarnok férj pofonai ellen sem” (vö. Berdjajev 2000).1 Berdjajev nem tartja helyesnek az oroszok hatalommal szembeni passzív alázatát. Megállapítja, hogy végtelen az orosz nép béketűrése, és sajnálja, hogy Oroszország alkalmatlan az államszervezésre, s nem harcol a saját szabadságáért, hanem az aktivitástól mentesítő szabadságot kívánja. Oroszország számos reformot, modernizációt élt meg. De majdnem minden átalakítás azzal kezdődött, hogy minden előző eredményt semmisnek tekintettek. Az új felépítésében mintha mindig határozottan és megmásíthatatlanul el kellene fordulni a régitől, és nulláról kezdve építeni fel valami újat. Ez a gondolkozás nem véletlen. A népi tradíciókból gyökerezve gondolkoznak így: egész nemzedékek munkáját egy adott pillanatban feleslegesnek, értelmetlennek tekintették, és ennek a kemény munkának a terméseit nem megsokszorozták, hanem elpusztították, tönkretették. Egyik lábbal Európában, s a másikkal Ázsiában állva Oroszország Nyugat és Kelet civilizációs vonásait együttesen hordozza. A büszke Bizáncnak és a vad Aranyhordának egyformán örököse. Ez az örökség megrögzült az orosz emberben, és beleégett az orosz mentalitásba. Oroszország az egyetemes történelemben sajátos védelmezője volt Európának. Hiszen a 13. században Batu kán hordáinak számtalan csapását magára vette. Hosszú és véres háborúk sora után zúzta szét az Ottomán Birodalmat, és megszabadította Délkelet-Európát a török rabságtól. A 20. század két világháborújának nagy veszteségei is sújtották Oroszországot. A híres politikai aforizmával egyetértve igaz az a vélemény, hogy minden népnek olyan hatalmi vezetése, olyan kormánya van, amilyet megérdemel. Függetlenül attól, hogy az oroszokban a bölcsesség, az erkölcsi tisztaság, a lelki emelkedettség 1 «Великая беда русской души... в женской пассивности, переходящей в бабье», в недостатке мужественности», но при всем этом утверждал что «розановщина» (то есть абсолютизация «бабьего» в русской жизни) «губит Россию, тянет ее вниз, засасывает, и освобождение от нее есть спасение для России» (Бердяев Н. Л. О «вечно бабьем» в русской душе // Бердяев Н. А Философия творчества, культуры, искусства : в 2 т. М., 1994. Т. 2. С. 300). http://www.runivers.ru/philosophy/logosphere/58170/ (2012-11-22). 346 Pató Pálok és Oblomovok mind jelen van, mégsem törnek fel a felszínre ezek a tulajdonságok. A rendes, jólelkű, jószívű, tiszta eszű emberek, mint általában, nem boldogulnak az életben, s az államigazgatásban nem tudják megakadályozni a gazemberek, a jöttmentek, a hitvány műveletlenek hatalomra jutását. Az orosz társadalom majdnem egy évezredig feudális társadalom volt. Az alsóbb rétegek kultúrájában a nemesség körében is kétségbe vonták a magasabb állami feladatokra való elhivatottságot, elsődlegesen az ember erkölcsi nevelését tartották fontosnak. A nemesi családokban a gyermek nevelésének fő iránya nem a sikerre, hanem az ideálok megvalósítására irányult. Bátornak, becsületesnek, és műveltnek nem azért kellett lennie, hogy dicsőséget, gazdagságot, magas rangot érjen el, hanem azért, mert a nemességnek éppen ilyen normáknak kellett megfelelnie. Fonvizin, Puskin és más írók élesen bírálták is nemesi származásuk ellenére a nemességet, amely nem tudta teljesíteni magasabb szintű küldetését. A tisztesség számított a cselekvés alapvető stimulációjának, ám az ember viselkedése nem az eredményre irányult, hanem az elvekre, a tiszta eszmékre összpontosított. A nemesi kódex nem a praktikus következetes cselekvést írta elő, hanem az etikai értékek betartását. Az orosz népnek nem bűne, de hibája, hogy nem állt ellen a hatalom diktátumának, és nem volt képes egységet képezni a történelmi kísérletek során. Az orosz nép és hatalom dialektikájának kölcsönhatásában rejlő tragikumát jól jellemzi Zinaida Gippius írónő (1869–1945): „A hatalom minél kegyetlenebb, minél többet enged meg magának, annál többet engednek meg neki”. Oroszország hatalmi struktúrái elsősorban mindig saját maguk hasznára dolgoztak, mintegy paraziták voltak a nép testén, miközben a társadalom szolgálatába kellett volna állniuk. A személyes és társadalmi, a történelmi és egyetemes, a földi és a kozmikus, a reális és a túlvilági egyesül az orosz emberben egyetlen egésszé, s így a normális létezés határán és részben e létezés határán túl határozza meg az oroszok helyét (Szolovjov 2003: 22–32). 3. A keleti gondolkozás a magyarság körében Mind Nyugaton, mind Keleten az ember gondolkozásának alapelvei gyökereiben szorosan összefügg a szakrális gondolkozással. A történészek az 1054-es évszámhoz FALAK ÉS VÁLASZTÓVONALAK A TÖRTÉNELEMBEN 347 kötik az egyházszakadás időpontját, amikor a római és a bizánci egyház elvált egymástól. Miben kereshetjük a nyugati és a keleti egyház mentalitása közti különbséget? Kocsis Fülöp, hajdúdorogi görögkatolikus megyéspüspök, önéletrajzi emlékezéseiben laikusok számára is érthetően világít rá a ma is érvényes különbségekre. A nyugati ember racionális, a keleti emocionális. A nyugati elsősorban értelmi gondolkozású, az ésszerűséget keresi, a gyakorlatiasságot igyekszik érvényesíteni; a keleti inkább az érzelmeire hallgat, sokkal nagyobb fontosságot tulajdonít az utóbbinak. A nyugati ember azt mondja a maga racionális gondolkozásával, hogy a keleti ember felszínes. A keleti szemlélet meg ellenkezőleg vélekedik. Éppen abban látja a felszínességet, ha valaki csak rideg észérvek szerint él és gondolkozik. Megfontolandó annak az igazsága: hol dőlnek el az élet legfontosabb mozzanatai? A fejben vagy a szívben? Azt sem mondhatjuk elhamarkodottan, hogy egyik vagy másik fontosabb. A nyugati ember szívesebben használja a személyiség meghatározásánál a kettős felosztást: test és lélek. A keleti jobban szereti a hármas megközelítést? Értelem, érzelem és akarat. Az akaratnak a nyugati gondolkozás is fontosságot tulajdonít, de nagy általánosságban mégis az mondható, hogy bölcseletében mégis inkább duális. Hol húzódik meg a földrajzi határ a keleti és a nyugati kereszténység között? A legenda szerint Vlagyimir kijevi nagyfejedelem követeket küldött Bizáncba, ahogy Szent István is. A követek azzal a hírrel jöttek vissza, hogy ott, amikor beléptek a templomba, úgy érezték, a mennyországban vannak. Ezért választotta Kijev Bizáncot. Szent István is fölmérte a helyzetet, honnan hívjon misszionáriusokat. Az ezredforduló táján az uralkodóknak, fejedelmeknek dönteniük kellett Nyugat és Kelet között. A szláv népek Bizáncot választották, a magyarok Rómához fordultak. A honfoglalás korában a bizánci kapcsolatoknak köszönhetően a Kárpát-medence jelentős része még a keleti egyházhoz tartozott (vö. Kocsis 2012: 16–21). Az irodalomban, a művészetben is találkozunk olyan megítéléssel, amely szembeállítja a keleti lélek mélységét a nyugatival. Dosztojevszkijt, Tolsztojt és számos más orosz írót szokták említeni. A keletieknek meghökkentő a léleklátásuk. Olyan környezetben éltek, ahol az istentapasztalat a hétköznapi élet része volt. Andrej Tarkovszij filmrendező műveiben is föllelhető az a sajátos látásmód, amely az orosz 348 Pató Pálok és Oblomovok ember jellemzője (Kocsis 2012: 30–31). Az észérvektől való elfordulás nyugati szemmel nézve tunyaságnak, butaságnak tűnik. Az ilyen antiintellektuális szélsőséges nézetek sokszor felbukkannak a keleti emberek között. Ám szükséges, hogy az ember használja az értelmét, ha akaratát és érzelmeit kézben szeretné tartani. Az egyházi vezetők és szerzetesek soha nem voltak tudományellenesek. „Ma már a gyengeséget érzem abban, ha a szerzetes antiintellektuális, de annak jogosságát elismerem: ha túl racionális az egyházi vezetés, előbb-utóbb megszületik rá egy »Krisztusért balgatag« magatartású válasz” – véli Kocsis Fülöp (Kocsis 2012: 241). „Az alázatosság legmagasabb foka a szerzetes számára, amikor fölfedezi, nemhogy a világnak, de még csak saját magának sem ő a középpontja. Üres »tér«, amelyben Isten sátrat ver. Ő ugyanis nemcsak a közösségen belül telepszik meg, hanem minden ember lényének centrumában is” (Kocsis 2012: 248). A szerzetesek legfőbb hivatása talán ez: megmutatni ennek az ürességnek a szépségét. Lehetséges-e életcélnak tekinteni, hogy isten lakjon bennem, s ezért magamat teljesen kiüresítsem? S képes vagyok-e a benne levő isten megtapasztalását egyénileg és közösségben is megélni? Ez olyan magasztos dolog, amiért érdemes mindent otthagyni, mindenről lemondani – véli a püspök, aki maga is szerzetesként élt hosszú ideig. A nyugati szerzetességben sokan a tanításban vagy a betegápolásban és számos más értékes dologban élik meg ezt. A keleti szerzetes – megint csak hangsúlyeltolódás! – nem foglalkozik azzal: miután Isten sátrat vert a lelkében, mihez kezdjen. Mindegy, mivel fog foglalkozni. Már nincs jelentősége az önakaratról való lemondás után. Azt teszi jó szívvel, odaadó lélekkel, amit az elöljáró mond neki (Kocsis 2012: 249). Ezek a gondolatok gyökereiben ott vannak az oroszok mentalitásában is. 3.1. Orosz lélekkel a 21. században Az értékes közösséghez tartozási vágy és a pozitív önkép fontossága határozza meg a mai oroszok arculatát Oroszország 1991-es rendszerváltása, a Szovjetunió megszűnése utáni helyzetben. Saját mentális jellemzésük kiváló ismerője többek FALAK ÉS VÁLASZTÓVONALAK A TÖRTÉNELEMBEN 349 között I. Sztyernyin és Ju. Prohorov, D. Lihacsov, E. Verescsagin, V. Kosztomarov, V. Szolovjov és mások (Lihacsov 1981, Kosztomarov – Verescsagin 2000, Prohorov – Szternin 2002, Szolovjov 2003). A Nyugat civilizációja a tettek civilizációja, ezzel szemben Oroszország a lelkiségre, a hitre, a pravoszláviára összpontosít – véli Lihacsov (vö. Lihacsov 1981: 22). Az oroszok tűrőképessége végtelen, passzívak és konzervatívak, a múltba merengve filozofálnak, a világot akarják megváltani. Tolsztoj írja, hogy az orosz ember hite szerint „az egység ment meg minket”. Ezért az oroszok idősebb nemzedéke mind a mai napig bánkódik a Szovjetunió felbomlásán. Az olyan ember, aki valamiben ritka mint a fehér holló, az oroszok számára nem példakép. Jellemző, hogy az orosz nyelvben nincs olyan frazeologizmus, amely pozitívan értékelné a kiugró teljesítményű embereket. A pravoszláv hit szerint a legfőbb jó a megbékélés, a legfőbb rossz a büszkeség. A politikában az egyéni jogokról az orosz mentalitás szerint nem esik szó. Oroszországban sohasem használták az „emberi jogok” fogalmát, az orosz filozófusok Ragyiscsev kivételével a múltban sem vetették fel ezt a kérdést. A közösségiség az orosz ember „kollektíva”-fogalmában is tükröződik. A kollektivitás nemcsak kollégákat, munkatársakat jelent, hanem azt is, hogy a közösséggel, a kollektívával szemben nem szabad szembe menni, mindig figyelembe kell venni a többiek véleményét is. Az orosz tudat megszokta a tekintély véleményének a figyelembe vételét, és a közös véleményhez a fatalista ragaszkodást. Az üzleti kapcsolatok pszichológiájában a közösségiségben az orosz ember nagy, olykor naiv bizalma tükröződik – az emberek nem félnek megosztani titkaikat, a kevésbé ismerősökkel szemben is nyitottak. Ismeretlenekre is rábízzák a holmijukat. A „bizalmi lopás” («воровка на доверие») – tipikusan orosz esete a tolvajlásnak. A közösségiség a társadalom és az ember számára biztosítja a védelmet, amely bár minimalizált, de mindenkinek elérhető. Biztosítja a kölcsönös segítséget és információt, a társadalom tagjainak az ellenőrzöttséget, amely lehetetlenné teszi a szabályok megsértésének eltitkolását (Mindig ott lebeg a tudatukban, „Mit mondanak az emberek?”). Mit akadályoz meg ez a közösségiség a mai modern életben? Ez a közösségi szemlélet zavarja a személyes függetlenséget, az ember privát szférájának érinthetet- 350 Pató Pálok és Oblomovok lenségét (vö. „a közösségnek mindenre van joga”), nagyfokú függőséget teremt. Kifejleszti a siker és mások eredménye iránti fürkésző, gyanakvó magatartást, s alapja lesz a többiek sikerei fölötti fanyalgásnak. Az irigység, a pletyka, a javak állandó újraelosztása is ebből a szemléletből következik. A. Sz. Puskin, a költő így vélekedett a 19. században: „Micsoda szerencsétlenség Oroszországban ésszel és tehetséggel születni!” («Какое несчастье родиться в России с умом и талантом! »). F. Tyutcsev szintén 19. századi költőjük így ír: „Oroszhont ész nem éri fel” («Умом Россию не понять»). Ha az észérvek alapján nem megy, akkor a lélek finom rezdülései mentén kell ezt a mentalitást közelebb hozni magunkhoz, magyarokhoz, hogy ha nem is az elfogadásban, de a megértésben közelebb kerüljünk az orosz ember gondolkozásához. Irodalom Berdjajev 2000.(1911)– Бердяев,Н. А.Философиясвободы.Москва: Библиотека ”ВЕХИ”2 Csehov, A.P. 1990. (1887) Ivanov. Ford. Spiró György. Budapest: Vigszínház. (kézirat) Eszalnek – Zinovjeva 1995.– Эсалнек А.Я. – Зиновьева М. Д. (ред.) Русская духовная культура. Москва: МГУ. Goncsarov, I. A. 1984. Oblomov. (ford. Németh László) Budapest: Európa Könyvkiadó. Kocsis F. 2012. Keleti lélekkel a Kárpát-medencében. Budapest: Szent István Társulat Kiadója. Kosztomarov – Verescsagin 2000.– Костомаров, В. Г., Верещиган, Е.М.Хранительи Творец русского языка и культуры. Москва: Изд. ИКАР. 2 http://www.vehi.net/berdyaev/filos_svob/index.html; 2012. 11. 21. FALAK ÉS VÁLASZTÓVONALAK A TÖRTÉNELEMBEN Kurajev 2012.– Куряев A., Как заполнить идеодогический вакуум? In: Православие и атеизм. Философсие и мировозренчкеские проблемы.3 Lihacsov 1981.– Лихачев, Д. С. Заметки о русском. In: Избранные работы в трех томах. Том 2. – Л. Москва: Худож. лит., 1987. – С. 418–494. Loszkij 2005.– Лосский Н. О. Характер русского народа. Серия Русская Культура. Москва: «Дарь» Murzak 2007– Мурзак И.И. «Лишний человек». In: Введение и литературоведение. Учебник для вузов. Москва: «Оникс», www.a4format.ru Prohorov – Szternin 2002.– Прохоров, Ю. Е., Стернин, И. А. Русское коммуникативное поведение. Москва: Государственный институт русского языка им. А.С. Пушкина. Schubart. 2000.– Шубарт, В. Европа и душа Востока. Москва: ”Русская идея”. Szolovjov 2003. – Соловьев, В.М. Тайны русской души. Москва: Русский язык. 3 http://kuraev.ru/smf/index.php?topic=286134.15;imode 351 köldrajzi és közigazgatási határvonalak ⒊á ⒐ y ⒜ uz Államérdek és országhatár: kranciaország területi változásai a 17. században A le’na’yobb terület‛ k‛terjedését 168⑶-ben elérő ⒈ranc‛aorszá’ ‚atára‛ a század elején mé’ b‛zonytalanok, központ‛ területe‛ ped‛’ sebez‚etők voltak. A ranc‛a ‚‛stor‛o’rá ában az orszá’ természetes ‚atára‛nak (rontières naturelles) az Anc‛en ⒔é’‛me külpol‛t‛kájában játszott szerepét ‛llető, e’ymással ellentétes elméletek kapcsán me’állapít‚ató: mára már ny‛lvánvalóan nem tart‚ató az a soká‛’ elfo’adott történész‛ felfo’ás, amely e’y alaptalanul ⒔‛c‚el‛eu bíborosnak tulajdonított szöve’részlet me’fo’almazása alapján a század‛ ranc‛a külpol‛t‛ka le’főbb moz’atóru’ójának a ’ond- v‛selés által rendelkezésre bocsátott természetes ‚atárok k‛töltését tartotta. A terület‛ szempontok u’yanakkor nem ‛s ‚anya’ol‚atók el teljesen (⒕a‚l‛ns, 1990). A korszak külpol‛t‛káját a keresztény e’ysé’ ’ondolata ‚elyett e’yre ‛nkább az államérdek fo’alma ‚atározta me’, ennek terület‛ vonatkozása‛ ped‛’ a ⒊absbur’-’yűrűből való k‛törést, az enklávék felszámolását, valam‛nt az új ‚atárok me’erősítését jelentették a ranc‛a k‛rálysá’ számára. ⒔öv‛d fo’alm‛ bevezetés után te‚át felvázolom, ‚o’y az államérdek szempontjából m‛lyen terület‛ mot‛vác‛ók vezérelték ⒈ranc‛aorszá’ külpol‛t‛káját, ‛lletve ‚o’y melyek voltak e terjeszkedés ‚atára‛ öldrajz‛, és a területszerzéssel kapcsolatos ‛deoló’‛a‛ szempontból. A v‛zs’álat során a v‛szonyla’ stab‛l dél‛ (⒒‛reneusok) és ten- ⑵⑷6 Államérdek és országhatár: Franciaország területi változásai a 17. században ’er‛ ‚atárokat (Atlant‛-óceán) nem tár’yalom, a felekezet‛, d‛naszt‛kus va’y ’azdasá’‛ érdekekre ped‛’ csak ér‛ntőle’esen térek k‛. 1. Limite és frontière: határok a kora újkorban A ranc‛a term‛noló’‛ában a század‛’ kétféle, különböző jelentéstartalommal bíró me’jelölés létezett a ‚atárok leírására: a limite fo’alma öldrajz‛, pol‛t‛ka‛ va’y átv‛tt értelemben volt ‚asználatos és állandósá’ot jelölt (például a természet által kjelölt, va’y d‛plomác‛a‛ tár’yalások útján me’állapított stab‛l ‚atárvonal); a rontière fo’alma ezzel szemben a ‚áborúval ü’’ össze, és a katona‛ erőv‛szonyok szer‛nt változó rontvonalként ír‚ató le. A különbsé’tétel a középkorból eredeztet‚ető, am‛kor a folyamatosan moz’ásban lévő, védekező va’y támadó rontvonal elvált a ranc‛a uralkodó szuveren‛tásának add‛’‛ ‚atára‛tól (⒐ordman, ⑶0-⑶1; ⒕a‚l‛ns, 1990). A korszakban a pol‛t‛ka‛ ‚atalom nem feleltet‚ető me’ pontosan körül‚atárolt térnek, ‚anem a ‚űbér‛ ‚‛erarc‚‛kus alá- és ölérendeltsé’‛ v‛szonyok által me’‚atározott. Í’y a szuveren‛tás fo’alma le’‛nkább az ‛’azsá’szol’áltatásban ra’ad‚ató me’: az a szuverén, ak‛‚ez ‛’azsá’talansá’ esetén a le’vé’ső esetben forduln‛ le‚et. A ‚űbér‛ lánc által kjelölt ‚atárok (limites) a múltba nyúlnak v‛ssza, e’y adott terület lakó‛ ped‛’ jól és pontosan ‛smer‛k a ü’’és‛ v‛szonyok által be‚atárolt teret. E’y-e’y terület va’y város a saját ‚a’yománya‛ által me’‚atározott ü’’ősé’‛ v‛szonyokkal e’yütt cserél ’azdát, í’y a ‚atárv‛dékeken enklávék bonyolult szövedéke alakul k‛, amely me’ne‚ezít‛ a tár’yalásokat és számos feszültsé’‚ez vezet. Az európa‛ monarc‚‛ák ped‛’ soká‛’ nem feltétlenül erős e’ysé’ként ra’ad‚atók me’, ‚anem széttöredezett ‚elyzetben vannak, m‛nt ⒈ranc‛aorszá’ a százéves ‚áborúban, va’y az ⒋bér‛a‛-félsz‛’et állama‛ a ⒐ordman, 1986: ⑶⑶-⑶⑷). század‛’ (Bély, ⑴007: 1⑴-1⑵; ⒈ é vá z óv ö é ⑵⑷7 1. térkép: f különböző hűbéri üggésben lévő területek szemléltetése Lotharingia példáján (Sanson, s., hordier, L. 1661. La Lorraine et les jstats, qui passent sous le som de Lorraine. uaris: les auteurs. Letölthető a www.gallica.org adatbázisból. Letöltés időpontja: 2012. 11. 26.) 2. f öldrajzi határok kitolása: a francia terjeszkedés eseménytörténete1 a 17. században A század első felében mé’ bel‚áborúkkal küzdő ⒈ranc‛aorszá’ ‚elyzete a század másod‛k felére stab‛l‛zálódott, m‛után az európa‛ kon ‛ktusokból rendre ’yőztesként, ‚atalmas terület‛ nyeresé’ekkel került k‛. ⒈ranc‛aorszá’ a ‚arm‛ncéves ‚áborúba 16⑵⑷ben lépett be nyíltan: a korábban me’‚atározó spanyol párt nyomása ellenére, az államérdeknek me’felelően protestáns szövetsé’esekkel (⒊olland‛a, ⒕védorszá’) ‚arcolt a katol‛kus ⒊absbur’-‚áz m‛ndkét, spanyol és osztrák á’a ellen. A ‚áborút lezáró vesztfál‛a‛ békében a ⒐émet-róma‛ B‛rodalom ‚elyzetét s‛került rendezn‛, te‚át elsősorban császár‛ fenn‚atósá’ alatt álló, ‛lletve ⒊absbur’ területekkel ’azda’odott: me’kapta 1 Az eseménytörténet‛ adatok tovább‛ ‚‛vatkozás nélkül az alább‛ kötetekből valók: Bély, ⑴007; Duby, ⑴00⑷; ⒘ast, 189 ⑵⑷8 Államérdek és országhatár: Franciaország területi változásai a 17. században a ‚árom püspöksé’ (⒏etz, ⒖oul, ⒘erdun) területét ⒎ot‚ar‛n’‛ában; továbbá ‚áborús vesztesé’e‛ért kárpótlásul az Ausztr‛a‛ ⒊áz elzász‛ b‛rtoka‛t, valam‛nt Bre‛sac‚ (Br‛sac‚) és ⒒‛nerolo (⒒‛’nerol) várát. A spanyol ⒊absbur’ok ellen ⒈ranc‛aorszá’ 16⑷9-‛’ v‛selt tovább‛, ’yőztes ‚áborút, a p‛reneus‛ békében í’y Arto‛s és ⒔ouss‛llon tartományokat szerezte me’, valam‛nt k‛látás nyílt a spanyol öröksé’re ‛s ⒚⒋⒘. ⒎ajos és ⒏ár‛a ⒖eréz‛a ‛nfánsnő ‚ázassá’kötése révén. A ⒐apk‛rály uralkodását tovább‛ ‚ódító ‚áborúk jellemezték, amelyek során azonban lassan el‛de’enítette a ‚arm‛ncéves ‚áborúban vele szövetsé’es államokat. 1667ben a andr‛a‛ (devolúc‛ós) ‚áború során többek között d‛naszt‛kus ‛’énye‛t ‛’yekezett érvényesíten‛, am‛kor fel‚áborodást keltve, ‚adüzenet nélkül me’támadta a spanyol ⒐émetalöldet a brabant‛ jo’nak az első ‚ázassá’kötésből született leány’yermekekre vonatkozó devolúc‛ós c‛kkelyére ‚‛vatkozva. Az 16⑷9-ben me’kötött ‚ázassá’‛ szerződése alapján a ranc‛a uralkodó nem kapta me’ a k‛rályné ‚ozományát, í’y semm‛snek tek‛ntette annak lemondását öröksé’e andr‛a‛ részéről, melyet m‛nt első ‚ázassá’ból született leány’yermek, édesanyja után örökölt volna. A ’yőztes ‚áborút lezáró aac‚en‛ szerződés (1668) b‛ztosította ⒈ranc‛aorszá’ számára C‚arlero‛, ⒖ourna‛, Doua‛, Cambra‛, ⒎‛lle városa‛t, azonban a sz‛ntén elfo’lalt ⒈ranc‚e-Comté területéről ekkor mé’ v‛ssza kellett vonuln‛. A ⒊olland‛át félelemmel eltöltő ranc‛a terjeszkedés ‚atására alakult me’ a ‚á’a‛ ‚ármas szövetsé’ 1668-ban ⒊olland‛a, An’l‛a és ⒕védorszá’ részvételével, amely az aac‚en‛ béketár’yláson közvetített. ⒗’yanakkor (a ‚olland kereskedelm‛ vámok ’azdasá’‛ ‚atása‛ mellett) ez ‛n’erelte ⒚⒋⒘. ⒎ajost arra, ‚o’y korább‛ szövetsé’ese ellen ‚áborút ‛ndítson. Az el‚úzódó ‚olland ‚áborúban (167⑴-1679) ⒈ranc‛aorszá’ olyan állam ellen ‚adakozott, amellyel nem volt közös ‚atára, és először ‛tt találta ma’át szemben koalíc‛ós szövetsé’’el. ⒏‛ndezek ellenére a nymwe’en‛ békében vé’le’ s‛került me’szerezn‛e ⒈ranc‚e-Comté tartományt. A ranc‛a terjeszkedés az 1679 után‛ békeévekben ‛s folytatódott: a veszfál‛a‛ békeszerződések terület‛ és pol‛t‛ka‛ ent‛tást e’yaránt jelentő fo’alma‛t fel‚asználva a ranc‛a külpol‛t‛ka arra tett kísérletet, ‚o’y az új szerzeménye‛vel vala‚a ‚űbér‛ v‛szonyban álló területeket az orszá’’al újrae’yesítse (réunions). Az 1680-as években ‚árom kamara v‛zs’álta a jo’‛ szöve’eket ⒏etzben (⒎ot‚ar‛n’‛a), Bre‛sac‚ban (Elzász) és Besançonban (⒈ranc‚e-Comté), ‚o’y az újabb annex‛ót ‛’azolják: am‛nt me’született e’y jo’‛ döntés, a ranc‛a ‚aderő bevonult az adott területre. ⒏‛ndemelett e’yszerű erőpol‛t‛kával fo’lalták el a lot‚ar‛n’‛a‛ ‚erce’ b‛rtoka‛t, ‛lletve 1681-ben ⒕trasbur’ot és 168⑶- ⒈ é vá z óv ö é ⑵⑷9 ben ⒎uxembur’ot. ⒚⒋⒘. ⒎ajos e’yetlen me’maradt szövetsé’esét, ⒕védorszá’ot a k‛cs‛ Deux-⒒onts fejedelemsé’ annektálásával ‛de’enítette el, amelynek a svéd uralkodó volt a ‚űbérura. A ⒐émet-róma‛ B‛rodalom felé ‚aladó ranc‛a terjeszkedés ped‛’ különösen v‛sszásan ‚atott éppen akkor, am‛kor a császár európa‛ összefo’ással a törökök ellen v‛selt ‚áborút. Az 1680-as években a ‚atalma csúcsán álló ranc‛a monarc‚‛át az Au’sbur’‛ ⒎‛’a ‚áborúja (1688-1697) késztette először v‛sszakozásra: a ⒕panyolorszá’, ⒕védorszá’, Bajororszá’ és más német fejedelemsé’ek, a császár, valam‛nt az ⒑rán‛a‛ ⒘‛lmos uralma alatt álló ⒊olland‛a és An’l‛a szövetsé’e ellen több katona‛ s‛kert ‛s arató ⒚⒋⒘. ⒎ajos a rysw‛ck‛ békében mértékletessé’et tanúsított, m‛vel kézzelfo’‚ató közelsé’be került számára a spanyol öröksé’. Ennek je’yében el‛smerte ⒑rán‛a‛ ⒘‛lmost an’ol k‛rálynak, és a kedvező ‚ad‛ állás ellenére v‛sszaszol’áltatta a nymwe’en‛ béke óta elfo’lalt területeket ⒕trasbour’ k‛vételével – ezzel te‚át a ranc‛a uralom a ⒔ajna bal partjára ‚úzódott v‛ssza. 3. f francia területszerzés öldrajzi és ideológiai szempontjai 3.1. f mabsburg gyűrűből való kitörés és uárizs védelme ⒈ranc‛aorszá’ század‛ és század elej‛ ‚elyzetét na’yban me’‚atározta, ‚o’y a ⒊absbur’-‚áz orszá’a‛ vették körül. ⒏ár ⒋⒘. ⒊enr‛k uralkodása alatt állandó veszélyben volt ⒒‛card‛a és C‚ampa’ne, amelyek a ⒐émetalöldre vezető spanyol utánpótlás útjával voltak ‚atárosak. Az ú’ynevezett Camino Español ⒏‛lánóból előbb ⒖‛rolon, majd a svájc‛ ⒉r‛sons kanton ⒘altel‛na-völ’yén keresztül kapcsolta össze a d‛naszt‛a spanyol és osztrák á’ának tartománya‛t, valam‛nt ⒕avoya, ⒈ranc‚e-Comté, Elzász, ⒎ot‚ar‛n’‛a és ⒎uxembur’ útvonala‛n érte el ⒐émetalöldet. A ⒔ajna-ment‛ ranc‛a ‚adműveleteknek köszön‚etően azonban ⒕panyolorszá’ 16⑴1-ben Elzász, majd 16⑵⑵-tól kezdve ⒎ot‚ar‛n’‛a felett ‛s elvesztette a katona‛ uralmat. Í’y vé’ül ⒈ranc‛aorszá’nak s‛került a szárazöld‛ összeköttetést elvá’n‛a, m‛után 16⑴⑴-ben már ⒕avoyával spanyolellenes szövetsé’et kötött (⒒ernot, ⑴00⑵: 19⑴–19⑶). A ⒊absbur’-’yűrűből való k‛törést és a ‚atárok k‛tolását ⒒ár‛zs védelme ‛s ‛ndokolta: 16⑵⑷-ben a spanyol csapatok e’y nap‛ járóöldre közelítették me’ a ranc‛a fővárost, amelynek félelmetes emléke mé’ soká‛’ kísértette a ranc‛a külpol‛t‛ka ‛rányító‛t. A ⒔‛c‚el‛eu bíborosnak tulajdonított pol‛t‛ka‛ ⑵60 Államérdek és országhatár: Franciaország területi változásai a 17. században vé’rendelet ezért ‚an’súlyozza, ‚o’y „a fejedelm‛ ‚atalom a me’erősített ‚atárment‛ ‚elysé’eken nyu’odjon.”⑴ 2. térkép: f Rajna-menti tartományok, amelyeken keresztül a spanyol csapatok felvonulhattak (iuval, u. 1684. Le cours du Rhin en sa haute partie. uaris: chez l’auteur. Letölthető a www.europeana.eu adatbázisból. Letöltés időpontja: 2012. 11. 26.) A testamentum továbbá az ‛sten‛ ’ondv‛selésre ‚‛vatkoz‛k, am‛kor amellett érvel: ⒈ranc‛aorszá’ az el‚elyezkedésénél fo’va arra teremtetett, ‚o’y a spanyol monarc‚‛a orszá’a‛t me’ossza (⒐ordman, 1998: 9⑷–96). ⒏‛ndez azt az ‛rányvonalat ‛s kjelöl‛, amelyet a belpol‛t‛kában a vallás‚áborúk ‛dején teret nyerő spanyol párt ellen való fellépés és a protestáns államokkal való szövetkezés képv‛sel. A ranc‛a külpol‛t‛ka főbb érvrendszere‛t felvonultató spanyolellenes propa’anda a század első felében te- ‚át azt ‚an’súlyozza, ‚o’y ⒈ranc‛aorszá’ m‛nt Európa me’mentője ‚arcol a katol‛kus ⒊absbur’-‚áz ellen, ‚o’y me’akadályozza annak törekvését az un‛verzál‛s monarc‚‛a létre‚ozására (⒖‚uau, 1966). ⑴ „⒝…] que la pu‛ssance du pr‛nce so‛t cons‛dérable par la force de ses places-ront‛ères” (⒔‛c‚el‛eu, 19⑶7: 87). ⒈ é vá z óv ö é ⑵61 3.2. písérletek az enklávék felszámolására és az új határok megerősítésére A széttöredezett ‚atárment‛ ré’‛ók e’ysé’esítésére történő kísérletek közül a területcserék nem jártak m‛nd‛’ e’yenlő s‛kerrel. ⒈ranc‛a kudarc volt, am‛kor a vesztfál‛a‛ békekötés előkészítése során a spanyolok k‛‚asználták ⒏azar‛n bíboros takt‛ka‛ ‚‛báját. A ranc‛a külpol‛t‛ka ‛rányítója ⒚⒋⒘. ⒎ajos és a spanyol ‛nfánsnő tervezett ‚ázassá’a je’yében u’yan‛s ‚‛ába ajánlotta fel ⒔ouss‛llont, valam‛nt ⒍atalón‛a ranc‛ák által me’szállva tartott részét a spanyol ⒐émetalöldért cserébe. Az ajánlatot a spanyol küldöttek ny‛lvánossá’ra ‚ozták, í’y különbékét tudtak kötn‛ a ‚ollandokkal, ak‛ket me’rémített a közvetlen ranc‛a szomszédsá’ le‚etősé’e. A század másod‛k felében, u’yanezen az észak-kelet‛ ‚atárvonalon az ‛s me’ ’yel‚ető, ‚o’y a ⒐apk‛rály az aac‚en‛ szerződésben ⒈ranc‚e-Comtét nyu’odt szívvel szol’áltatta v‛ssza a spanyoloknak me’erősített városokért cserébe: a tartományt ekkor már sz‛nte teljesen körbezárták a ranc‛a területek, annektálására ped‛’ csak a ‚olland ‚áború vé’é‛’ kellett várn‛. A kelet‛ ‚atár enklávé‛nak felszámolására e’yrészt az újrae’yesítések, másrészt az erőpol‛t‛ka révén került sor. Előbb‛t a b‛zonytalan és nem e’ysé’es nemzetköz‛ jo’‛ környezet tette le‚etővé, m‛vel a ⒐émet-róma‛ B‛rodalom és a ⒈ranc‛a ⒍‛rálysá’ eltérő jo’rendszere számos, kényelmesen félreért‚ető me’fo’almazást tartalmazott. A különböző értelmezés‛ le‚etősé’ek‚ez alapot szol’áltattak a békeszerződések ‚omályosan me’fo’almazott c‛kkelye‛ ‛s, í’y ‚a beb‛zonyosodott e’y város va’y k‛sebb terület e’ykor fennálló ‚űbér‛ ü’’ősé’e, akkor az sz‛ntén ranc‛a jo’‚atósá’ alá került (⒕c‚‛ll‛n’er, 1999: ⑴⑴⑴–⑴⑴⑵; Cornette, ⑴000: 1⑶⑶–1⑶⑷). Amenny‛ben nem szóltak jo’‛ érvek e’y terület elfo’lalása mellett, a ranc‛a erőpol‛t‛ka akkor ‛s me’valósította célját. Az 1661-es ⒘‛ncennes-‛ szerződésben ⒚⒋⒘. ⒎ajos rákényszerítette ⒋⒘. ⒍ároly lot‚ar‛n’‛a‛ ‚erce’et az ú’ynevezett Route de France k‛építésének en’edélyezésére, ‚o’y a ranc‛a sere’ek a le’röv‛debb, ⒘erdun-⒏etz-⒏arsal-⒕arrebour’ útvonalon jut‚assanak el a korona elzász‛ területe‛re, és amelynek alapján a ‚erce’ városa‛ba ‛s ranc‛a ‚elyőrsé’ került (⒔obaux, ⑴008). ⒍ésőbb ⒕trasbour’ és ⒎uxembur’ sz‛ntén a ölényes katona‛ erőnek köszön‚etően került ranc‛a kézre, ám me’támadásuknak nem volt valós jo’‛ alapja. ⒔‛c‚el‛eu bíboros elképzelése szer‛nt m‛nden újabb me’szerzett terület ny‛tott kapuként (porte ouverte), ‚ídfőállásként szol’ál‚at ⒈ranc‛aorszá’ számára a szomszédos orszá’ok felé való terjeszkedés‚ez: í’y ⒕trasbour’ a ⒐émet-róma‛ B‛rodalom, ⒘erso- ⑵6⑴ Államérdek és országhatár: Franciaország területi változásai a 17. században ‛x ⒕vájc, ⒕aluces ped‛’ ⒕avoya ‛rányában. E’y-e’y me’felelően k‛választott vártól va’y erődítménytől e’ész tartományok sorsa ü’’ött (m‛nt például Elzászé Bre‛sac‚tól, majd a század vé’én a ⒔ajna bal partjára való v‛ssza‚úzódás után az újonnan felépített ⒐euf Br‛sac‚tól). Emellett a ‚arm‛ncéves ‚áború során né‚ány kulcsfontossá’ú ‚ely elfo’lalása volt a cél, ‚o’y e katona‛ és straté’‛a‛ védőbástyákkal olyan d‛plomác‛a‛ védelm‛ rendszert le‚essen k‛építen‛, amelyek darabja‛ m‛nte’y váltópénzként, cserealapként szol’ál‚attak a tár’yalások alkalmával. A ‚atárv‛dék te‚át nem m‛nt zárt vonal, ‚anem m‛nt átjár‚ató terület jelent me’ a ranc‛a külpol‛t‛kában (⒐ordman, 1998: 96–97; ⒕a‚l‛ns, 1990). A század másod‛k felében a ‚atárment‛ városok erődítését elvé’ző ⒕ébast‛en le ⒒restre de ⒘auban ‚admérnök már zártabb védelm‛ vonalat alkotott me’. A főváros b‛ztonsá’a érdekében kettős, sőt, akár ‚ármas, erődítményekből álló védelm‛ ’yűrűt képzelt el, amelyet ceinture va’y barrière de fer, azaz vas övként va’y sorompóként írt le. Az észak-kelet‛ ‚atárvonal újonnan me’‚ódított erődítménye‛nek rossz állapota és az enklávékkal teletűzdelt terület kapcsán 167 január ⑴0-án fo’almazta me’ emble- mat‛kussá vált véleményét ⒎ouvo‛s ‚adü’y‛ államt‛tkárnak írt levelében, amely szer‛nt „a ⒍‛rálynak me’ kellene fontoln‛a a küzdőtér (pré carré) k‛alakítását.”⑵ ⒍‛tért arra ‛s, ‚o’y az ellensé’es és barát‛ ‚elysé’ek zűrzavaros el‚elyezkedése m‛att a szüksé’esnél több erődöt kell karbantartan‛ a me’felelő védelem érdekében. Ezért a né’yszö’letes, e’yenes ‚atárvonal, és a me’felelően k‛választott erődítményekkel b‛ztosított katona‛ ‚atárv‛dék: az ú’ynevezett pré carré, azaz küzdőtér k‛alakítása mellett érvelt. ⒍oncepc‛ója szer‛nt e’yszerűbb volt me’véden‛ a többé-kevésbé e’yenes ‚atárvonalat, m‛vel az öldrajz‛, pénzü’y‛ és ‚adászat‛ szempontból rac‛onál‛sabb. ⒚⒋⒘. ⒎ajos b‛zalmát élvezve ⒘auban a század vé’ére m‛nte’y ⑵⑵ új erődöt tervezett, valam‛nt tovább‛ ⑵00-at alakított át, me’valósítva a ’eometr‛a‛ rend szer‛nt el‚elyezett erőssé’ek rendszerét, amelyek a természetes ‚atárokra támaszkodva (Escault, ⒏oselle és ⒔ajna folyók vonala) a me’növekedett területű ⒈ranc‛aorszá’ új ‚atára‛t védték észak és kelet felé (⒉antelet, ⑴008; ⒒ujo, 1991: ⑷9–70; ⒐ordman, 1998: ⑴⑷0–⑴⑷1; Bély, ⑴007: ⑵79). ⑵ „⒕ér‛eusement, ⒏onse‛’neur, le ⒔oy devra‛t un peu son’er à fa‛re son pré carré. Cette confus‛on de places am‛es et ennem‛es pèle mêlée les unes parm‛ les autres ne me plaît po‛nt. ⒘ous êtes obl‛’ez d en entreten‛r tro‛s pour une; ⒝…] C est pourquo‛, ⒝…], ⒏onse‛’neur, prêc‚ez toujours la quadrature. ⒐on pas du cercle ma‛s du pré.” (⒋déz‛: ⒒ujo, 1991: 6⑵) ⒈ é vá z óv ö é ⑵6⑵ 3. Térkép: seuf grisach erődítménye Vauban tervei alapján (ulan du sew grisach. korrás: http://theudericus.free.fr/Vauban/seuf-grisach_ulan.jpg Letöltés időpontja: 2012. 11. 26.) 4. f francia terjeszkedés öldrajzi és ideológiai határai Az Au’sbur’‛ ⒎‛’a ‚áborúja kapcsán lát‚ató volt, ‚o’y a század‛ ranc‛a terjesz- kedésnek nemzetköz‛ koalíc‛ó ‛’yekezett ’átat szabn‛. ⒚⒋⒘. ⒎ajos pol‛t‛kája számos érdeket sértett: önkényes jo’értelmezése, ezáltal az alakuló nemzetköz‛ jo’ és a korább‛ békerendszerek folytonos me’sértése, továbbá az önvédelemből sz‛nte öncélúvá váló és az erőpol‛t‛kára támaszkodó ranc‛a területszerzések veszélyeztették a törékeny európa‛ erőe’yensúlyt. A kon ‛ktus ped‛’ a spanyol örökösödés‛ ‚áborúban eszkalálódott: ekkor már a ranc‛a un‛verzál‛s monarc‚‛a veszélyének el‚árítására szövetkeztek Európa állama‛ a spanyol trónt ‚‛vatalosan öröklő Bourbon-‚áz ellen. ⒘é’ül a század elejétől a ‚osszú, d‛naszt‛kus ‚áború már nem adott le‚etősé’et újabb területek tartós ⑵6⑶ Államérdek és országhatár: Franciaország területi változásai a 17. században me’‚ódítására, ‚anem folytatódott a ‚atárment‛ enklávék lassú cseréje, ‛lletve az újonnan szerzett orszá’részek köz‛’az’atás‛ és adm‛n‛sztratív kormányzás alá vonása. A század eseménytörténetét tovább nem részletezve, összefo’lalóan me’álla- pít‚ató: a ranc‛a monarc‚‛a a középkorból eredeztet‚ető, különböző történet‛ ‚a’yományok szer‛nt‛, természetes ‚atára‛t bár na’yrészt elérte, azok nem tek‛nt‚etők a terjeszkedés tudatos és k‛záróla’os mot‛vác‛ó‛nak. A trad‛c‛onál‛san né’y ‚atárfolyóként számon tartott ⒕aône, ⒔‚ône, ⒏euse és Escault vonalának emle’etése e ‚atárfolyóknak tek‛ntett választóvonalak tartós átlépésével me’szűnt. A Caesar által leírt ⒉all‛a – amelyet az Atlant‛-óceán, a ⒒‛reneusok és a ⒔ajna ‚atárol – me’feleltetése a kora újkor‛ ⒈ranc‛aorszá’’al v‛szont a század‛ ranc‛a propa’andának, térképészet- nek, öldrajz- és történettudománynak, valam‛nt a jezsu‛ta szerzőknek és oktatás‛ tevékenysé’nek köszön‚etően kedvező fo’adtatásra talált a pol‛t‛ka‛ el‛t és az értelm‛sé’ körében, és me’le‚etősen elterjedtté vált (⒐ordman, 1986; ⒐ordman, 1998: 7⑷–79, 98–10⑷; ⒕a‚l‛ns, 1990). ⒗tóla’ v‛sszatek‛ntve azonban a ⒔ajna m‛nt kelet‛ ‚atárfolyó, ‛lletve természetes ‚atár (rontière naturelle) kérdésével kapcsolatban óvatosan kell fo’almazn‛: az észak‛ területek (⒈landr‛a, spanyol ⒐émetalöld) felé csak védőállások k‛építésének volt értelme a ⒒ár‛zstól nem túl messze eső, spanyol fenn‚atósá’ alatt álló területek fenye’ető árnyékában. A kelet‛ ‚atárv‛dék felé ‛rányuló ranc‛a terjeszkedéssel összeü’’ésben sem állapít‚ató me’, ‚o’y ⒔‛c‚el‛eu bíborost és tanácsosa‛t a természetes ‚atárok elérésének pro’ramja vezette volna külpol‛t‛ka‛ döntése‛kben. A d‛plomác‛a‛ ‛ratok tanúb‛zonysá’a szer‛nt Elzász és ⒎ot‚ar‛n’‛a esetében a ⒔ajna felső folyására nem állandó ‚atárvonalként tek‛ntettek a ⒐émet-róma‛ B‛rodalom és ⒈ranc‛aorszá’ között, ‚anem ‛nkább a ny‛tott kapuk pol‛t‛kája ‛nsp‛rál‚atta a folyó jobb partján fekvő ‚ídfőállások elfo’lalását, amely által beavatkozás‛ le‚etősé’ nyílt a német ü’yekbe. Összessé’ében te‚át me’állapít‚ató, ‚o’y az orszá’ k‛terjedését övező új ‚atárok nem a limite fo’almába estek, ‚anem sokkal összetettebb módon e’y több célú, erődítések rendszeréből álló katona‛ ‚atárv‛déket, rontière-t alkottak (⒐ordman, 1986; ⒐ordman, 1998: 9⑶–98; ⒕a‚l‛ns, 1990). ⒈ é vá z óv ö é ⑵6⑷ nrodalom korrások ⒔‛c‚el‛eu, Card‛nal de. 19⑶ Testament politique. Édition critique publiée avec une introduction et des notes par flouis André et une préface de fléon Noël. ⒒ar‛s: ⒉aut‛er. ⒘ast, ⒊. (publ‛é par) 189 fles grands traités du règne de flouis XIV, Tomes I-III. ⒒ar‛s: ⒎‛bra‛re des Arc‚‛ves nat‛onales et de la ⒕oc‛été de l École de C‚artes. Szakirodalom Bély, ⒎. ⑴00 fl’art de la paix en Europe. Naissance de la diplomatie moderne XVI-XVIIIe siècle. ⒒ar‛s: ⒒⒗⒈. Cornette, ⒌. ⑴000. fle roi de guerre. Essai sur la souveraineté dans la France du Grand Siècle. ⒒ar‛s: ⒒ayot. Duby, ⒉. (szerk.) ⑴00 Franciaország története. ⒋. Budapest: ⒑s‛r‛s ⒍‛adó. ⒉antelet, ⒏. ⑴00 De l ‛ntérêt du „pré-carré”. ⒎e d‛ c‛le nancement des ’arn‛sons rança‛ses en ⒎orra‛ne (16⑵1-1661). ⒋n: ⒕alzmann, ⒌-⒒. (sous la d‛r. de) ⑴00 Vauban, militaire et économiste sous flouis XIV. ⒖ome ⒋. Vauban & ffiarsal à l’époque de flouis XIV. fle sel, la scalité et la guerre. Colloque organisé par la Commission florraine d’Histoire ffiilitaire les 23 & 24 juin 2007 à ffiarsal. ⒎uxembour’: ⒒ubl‛é par la ⒕ect‛on ‚‛stor‛que de l ⒋nst‛tut ⒉rand-Ducal de ⒎uxembour’. 17919 ⒐ordman, D. 198 Des l‛m‛tes d État aux ront‛ères nat‛onales. ⒋n: ⒐ora, ⒒. (sous la d‛r. de) 198 fles lieux de mémoire. ⒖ome ⒋⒋. fla Nation 2. ⒒ar‛s: ⒉all‛mard. ⑵⑷-6 ⒐ordman, D. 199 Frontières de France. De l’espace au territoire XVIe- XIXIe siècle. ⒒ar‛s: ⒉all‛mard. ⑵66 Államérdek és országhatár: Franciaország területi változásai a 17. században ⒒ernot, ⒈. ⑴00 fla Franche-Comté espagnole: À travers les archives de Simancas, une autre histoire des Franc-Comtois et de leurs relations avec l’Espagne de 1493 à 1678. ⒈ranc‚e-Comté: ⒒resses ⒗n‛vers‛ta‛res de ⒈rance-Comté. ⒒ujo, B. 199 Vauban. ⒒ar‛s: Alb‛n ⒏‛c‚el. ⒔obeaux, ⒒. ⑴00 de) ⑴00 ⒎a „⒔oute de ⒈rance”. ⒋n: ⒕alzmann, ⒌-⒒. (sous la d‛r. Vauban… ‛. m. 1⑷9- 17 ⒕a‚l‛ns, ⒒. 1990. ⒐atural ⒈ront‛ers ⒔ev‛s‛ted: ⒈rances Boundar‛es s‛nce t‚e ⒕eventeent‚ Century. The American Historical Review. ⒘ol. 9⑷, ⒐o. ⑷ (Dec., 1990). 1⑶⑴⑵-1⑶⑷ ⒕c‚‛ll‛n’er, ⒌. 199 fles pamphlétaires allemands et la France de flouis XIV. Bern: ⒒eter ⒎an’. ⒖‚uau, É. 196 Raison d’État et pensée politique à l’époque de Richelieu. ⒒ar‛s: Armand Col‛n. ⒕z ó-⒜ ⒉á jgység a széttagoltság felettd poncepciók a brit gyarmatpolitikában iél-ffrika egyesítésére (1846-1881) Ar‛ka dél‛ része a század másod‛k felében, sz‛nte a korszak vé’é‛’, ’azdasá’‛, kultu- rál‛s, etn‛ka‛ és m‛ndenekelőtt pol‛t‛ka‛ szempontból me’osztott volt: br‛t ’yarmatokra, búr köztársasá’okra és különböző bennszülött törzsek által ellenőrzött területekre ta’olódott. ⒕z‛nte m‛nden esetben, le’yen az pol‛t‛ka, ’azdasá’, társadalom, va’y kultúra, ennek a ‚árom elemnek az e’ymás‚oz való v‛szonya, v‛szonyrendszere volt kulcsfontossá’ú. Ez a ‚ármas csoport ped‛’ áll: , a br‛tekből, , a ‚olland nyelvű telepes lakossá’ból (búrok) és , bennszülöttekből. A kutatás során abból a ‚‛potéz‛sből ‛ndultam k‛, ‚o’y ⒐a’y-Br‛tann‛a dél-ar‛ka‛ ’yarmatpol‛t‛kája a század másod‛k felében leír‚ató különböző tendenc‛ák és vál- tozások v‛szonyaként. ⒈őle’ két tendenc‛a v‛zs’álatával fo’lalkozok be‚atóbb mértékben. Az első az e’ysé’ és az aktív ’yarmat‛ jelenlét tendenc‛ája. Ebbe a csoportba azok a br‛t ’yarmatpol‛t‛ka‛ törekvések tartoznak, amelyek elsődle’es célja a szétta’olt szubkont‛nens br‛t zászló alatt történő e’yesítése és e’y öderál‛s alapon me’szervezett, fe‚érek, de főle’ br‛tek által uralt, az anyaorszá’‚oz lojál‛s, és önkormányzat‛ jo’okkal bíró e’ysé’es dél-ar‛ka‛ domín‛um létre‚ozása volt. Ez az elképzelés először, de nem ⑵68 Egység a széttagoltság felett? fioncepciók a brit gyarmatpolitikában… utoljára a század során, D‛srael‛ másod‛k kormányzása alatt (187⑶–1880) vált az Ar‛ka dél‛ részével kapcsolatos br‛t ’yarmatpol‛t‛ka fő ‛rányelvévé, am‛kor ⒊enry ⒊oward ⒏olyneux ⒊erbert, Carnarvon ne’yed‛k earlje töltötte be pályafutása során már másodjára a ’yarmatü’y‛ m‛n‛szter‛ pozíc‛ót (187⑶–1878). Ezzel szemben a másod‛k, a passzív ’yarmat‛ jelenlét és a k‛vonulás tendenc‛ájá‚oz tartozó el’ondolások elsősorban ⒐a’y-Br‛tann‛a dél-ar‛ka‛ ’yarmat‛ kötelezettsé’e‛nek és k‛adása‛nak csökkentésére törekedtek. ⒖anulmányom az Ar‛ka dél‛ részét a század másod‛k felében jellemző és me’osztó különböző pol‛t‛ka‛, ’azdasá’‛, etn‛ka‛ és kulturál‛s ‚atárvonalakkal és a szubkont‛nens szétta’oltsá’át felszámoln‛ akaró, az e’ysé’ és az aktív jelenlét tendenc‛áját erősítő elképzelésekkel fo’lalkoz‛k. A téma e’y‛k le’fontosabb és jelen esetben le’‚asznosabb forrása‛t a br‛t ⒉yarmatü’y‛ ⒏‛n‛sztér‛um, a Colon‛al ⒑ ce évről évre A Gyarmatügyi ffiinisztérium listái (The Colonial O ce flist) c. me’jelentett összefo’laló‛ képez‛k. Ezek a k‛s kötetek a m‛n‛sztér‛um aktuál‛s szervezetének, korább‛ vezető‛nek felsorolását követően m‛nden br‛t ’yarmatról különböző mélysé’ben közölnek adatokat, többek között például az adott területen működő adm‛n‛sztrác‛óról, a ’yarmat történetéről, társadalmáról, bevétele‛ről és adóssá’ állományáról. A források között k‛ kell, ‚o’y emeljem a Colon‛al ⒑ ce és a br‛t ’yarmatpol‛t‛ka ‚ely‛ reprezentánsa‛, a kormányzók, alkormányzók és főb‛ztosok közt‛ levezést. Ezen felül a v‛zs’álatba bevontam a korabel‛ pol‛t‛kus életrajzokat, memoárokat, pam eteket és c‛kkeket. A téma ‚‛stor‛o’rá a‛ ‚átterével kapcsolatban két kutatót tartok fontosnak k‛emeln‛. Az e’y‛k Clement ⒈ranc‛s ⒉oodfellow és Great Britain & South Arican Confederation (1870–1881) c. könyve, mí’ a másod‛k a téma ma élő e’y‛k le’na’yobb jelentősé’ű kutatója, ⒐orman A. Et‚er‛n’ton és flabour Supply and the Genesis of South Arican Confederation in the 1870s c. tanulmánya. ⒉oodfellow a b‛rodalm‛ faktor és a br‛t pol‛t‛kusok mentál‛s jellemző‛nek a ’yarmatpol‛t‛ka alakulásában játszott szerepét emelte k‛, Et‚er‛n’ton v‛szont a dél-ar‛ka‛ öderál‛s e’ysé’ kérdését a lokál‛s, dél-ar‛ka‛ ‛’ények, a ‚ely‛ ’azdasá’, a munkaerő m‛’rác‛ó szempontjából közelítette me’. Az említett két történész által képv‛selt nézetek közt‛ különbsé’ek közül fontosnak tartok e’yet k‛emeln‛, amely az általam v‛zs’ált problémakört na’yban ér‛nt‛. Ez ped‛’ annak a kérdése, ‚o’y Ar‛ka dél‛ része kellőképpen érett volt-e az e’yesítésre az 1870-es évek másod‛k felében, am‛kor erre a br‛t ’yarmatpol‛t‛ka első alkalommal tett jelentős kísérletet, va’y sem. ⒉oodfellow szer‛nt nem, Et‚er‛n’ton kutatása‛val v‛szont ezt az ⒈ é vá z óv ö é ⑵69 álláspontot akarta cáfoln‛. A közelmúltban me’jelent, Dél-Ar‛ka történetével fo’lalkozó na’y összefo’laló jelle’ű két kötetes munka első része, a The Cambridge History of South Arica ⒋. az utóbb‛ ‛rányvonalat képv‛sel‛ és a ’yémántmezők felfedezésének a térsé’ történetére és fejlődésére ’yakorolt ‚atásának fontossá’át ‚an’súlyozza (⒊am‛lton ⑴010: ⑵76-⑵91). ⒘éleményem szer‛nt ez a problémakör napja‛nk‛’ me’őr‛zte aktual‛tását és talán ez az e’y‛k le’fontosabb kérdés a Dél-ar‛ka‛ ⒍öztársasá’’al kapcsolatban ‛s: azaz menny‛re működ‚et jól a „sz‛várvány nemzet” e’y enny‛re ‚etero’én és enny‛re sok érdekellentétet ma’ában ‚ordozó kon’lomerátum. ⒒ol‛t‛ka‛, ’azdasá’‛, kulturál‛s és etn‛ka‛ értelemben ‛s, a már a tanulmány elején említett ‚ármas, azaz a br‛t, a ‚olland eredetű telepes lakossá’ (búrok) és a bennszülöttek jelentősé’e kulcsfontossá’ú. ⒒ol‛t‛ka‛ vonatkozása‛t tek‛ntve ez a ‚ármas ‛nkább né’yes, ‚‛szen nem szabad elfeledkeznünk az anyaorszá’ kontrolláló tevékenysé’éről sem, amely nem e’yszer szembement a ’yarmatok érdeke‛vel. ⒖anulmányom, terjedelm‛ okokból, azonban csak a ‚ely‛ törésvonalakkal fo’lalkoz‛k. Ebben a felsorolásban az első a br‛t ’yarmatok csoportja, amelybe Carnarvon másod‛k ’yarmatü’y‛ m‛n‛szter‛ c‛klusa alatt (187⑶–1878) ‚árom ’yarmat tartozott: ⒈oköld, ⒐atal és ⒐yu’at-⒉r‛quaöld. A pol‛t‛ka‛ berendezkedés és a ’azdasá’ terén ‛s a le’‛dősebb br‛t ’yarmat, a ‚ollandoktól 1806-ban elfo’lalt ⒈oköld volt a le’fejlettebb állapotban. A ’yarmat pol‛t‛ka‛ struktúráját me’‚atározó 18⑷⑴-es alkotmányt, m‛vel va’yon‛ állapottól, és a térsé’ esetében sz‛nte e’yedülálló módon nem származástól, bőrszíntől, va’y felekezet‛ ‚ovatartozástól tette ü’’ővé a választójo’ b‛rtoklását, a szak‛rodalomban színvak alkotmánynak szokták nevezn‛. Az alkotmány által me’‚úzott va’yon‛ küszöb v‛szont ‛nkább a fe‚ér lakossá’nak kedvezett (⒈l‛nt 1976: ⑵8⑴). A törvény‚ozás két ‚áza (⒎e’‛slat‛ve Counc‛l és ⒎e’‛slat‛ve Assembly) és a kormány már az 18⑷0-es évektől képv‛selet‛ alapon, választások által tevődött össze, az 187⑴-es alkotmánymódosítással ped‛’ a ‚ely‛ kormány és a törvény‚ozás ‛s a választók felé tartozott felelőssé’’el. (Eybers 1918: ⑶⑷-⑷⑷; 6⑵-6⑶). ⒏e’szervezésük kronoló’‛a‛ sorrendjét és pol‛t‛ka‛ berendezkedésüket tek‛ntve ‛s a másod‛k br‛t ’yarmat ⒐atal. A ’yarmat me’szerzése szoros összeü’’ésben állt a na’y trekkel, ⒈oköld ‚olland anyanyelvű lakosa‛nak na’y exodusával. A ⒈oköldet el‚a’yó telepesek a br‛t kontroltól mentes, ü’’etlen új ‚azát kerestek a szubkont‛nens belső területe‛n, valam‛nt kelet‛ partv‛dékén, a‚ol 18⑶0 októberében me’alapították ⑵70 Egység a széttagoltság felett? fioncepciók a brit gyarmatpolitikában… a ⒐atal‛ ⒍öztársasá’ot. Ez a kezdeményezés azonban nem volt ‚osszú életű, u’yan‛s ⒈oköld vezetése, élén ⒕‛r ⒉eor’e ⒐ap‛er kormányzóval (18⑵8–18⑶⑶), tartva attól, ‚o’y a telepes köztársasá’ me’boly’atva a bennszülött törzseket, veszélyt jelent‚et ⒈oköld e’yébként sem problémamentes kelet‛ ‚atárára, 18⑵9-ben csapatokat küldött a térsé’be, majd 18⑶⑷-ben ‚‛vatalosan ‛s me’történt ⒐atal annektálása (⒈l‛nt 1976: ⑵7⑴-⑵7⑶). ⒐atal számára az anyaorszá’ 18⑷6-ban b‛ztosította a képv‛selet‛ kormányzás le‚etősé’ét, amely vé’ül 187⑷-ben részben csorbításra került (Eybers 1918: 188-19⑶; 199-⑴00). A natal‛ törvény‚ozás, a ⒎e’‛slat‛ve Counc‛l 16 ta’ja közül 1⑴ választás, ⑶ k‛nevezés útján lett képv‛selő. Az 18⑷6-os natal‛ alkotmány ‛s, ‚asonlóan az 18⑷⑴-es foköld‛ alkotmány‚oz, a ‚‛vatalv‛selés és a választójo’ b‛rtoklása kapcsán nem tett bőrszín szer‛nt különbsé’et a ’yarmat lakosa‛ között. A választójo’ b‛rtoklásá‚oz szüksé’es va’yon‛ küszöböt tek‛ntve v‛szont számottevő a két ’yarmat közt‛ különbsé’. ⒏í’ ⒈oköld esetében a ’yarmat lakosa‛nak a voksoláson való részvétel‚ez, bőrszíntől ü’’etlenül, pél- dául elé’ volt ⑴⑷ fontny‛ értékkel bíró ‛n’atlannal rendelkezn‛ük1 (Eybers 1918: ⑶8), add‛’ ⒐atalban, a fe‚érek és a színes bőrűek számára e’yaránt, ez az érték a duplája, azaz ⑷0 font volt (Eybers 1918: 19⑷). Ennek a különbsé’nek a ’yökere‛t, véleményem szer‛nt a két ’yarmat társadalma, lakossá’ának etn‛ka‛ összetétele közt‛ eltérésben talál‚atjuk me’. ⒈oköld 7 98⑶ fős összlakossá’ának e’y 187⑷-ből származó adat szer‛nt k‛cs‛t kevesebb, m‛nt a ‚armadát (⑴⑵ 78⑵ fő) tették k‛ a fe‚ér telepesek, a két‚armadát (⑶7 ⑵8⑶ fő) ped‛’ a színes bőrűek adták (a ⑶7 ⑵8⑶ főből 9 ⑷61 fő ‚ottentotta, 7 ⑷06 fő a n’o törzs‚öz tartozó, ⑴ 1⑵⑵ fő ka er és becsuán, 8 18⑶ fő félvér és e’yéb csoport‚oz tartozó) (Colon‛al ⒑ ce ⒎‛st 1877: ⑷0). Ezen a ’yarmaton élt és koncentrálódott a szubkont‛nens európa‛ eredetű lakossá’ának zöme. E’észen pontosan több fe‚ér élt ⒈oköldön, m‛nt az összes több‛ Ar‛ka dél‛ részén talál‚ató ’yarmaton, va’y búr köztársasá’on összevéve. Ezzel szemben ⒐atal 1876-ban számlált ⑵⑷ ⑷17 fős összlakossá’ának csak elenyésző töredékét, 6,⑵8%-át (⑴ 7⑷9 fő) adták az európa‛ származású telepesek, ak‛k ⑵ 711 főny‛ bennszülöttel éltek e’yütt a ’yarmaton (Colon‛al ⒑ ce ⒎‛st 1879: 1⑴⑴). ⒐atalban te‚át jóval na’yobb arányú volt az őslakosok ölé1 Érdekessé’ként je’yzem me’, ‚o’y 1877-ben ⒈oköldön e’y farm ’azdasá’‛ ‛ntézőjének átla’os ‚av‛bére ⑵ font 11 s‚‛ll‛n’ volt (amely‚ez mé’ „koszt és kvártély” ‛s társult), e’y napszámos átla’os nap‛ keresete, a munkaadó által b‛ztosított élelm‛szer mellett, ⑴ s‚‛ll‛n’ 10 penny össze’et tett k‛. (Colon‛al ⒑ ce ⒎‛st 1879: ⑷1) Ezeknek az adatoknak az ‛smeretében kjelent‚ető, ‚o’y az említett foköld‛ ⑴⑷ fontos küszöb nem tek‛nt‚ető túl ma’asnak. ⒈ é vá z óv ö é ⑵71 nye, m‛nt ⒈oköldön és ez a tény áll‚atott a választójo’ elérésé‚ez szüksé’es ma’asabb va’yon‛ küszöb me’‚atározásának ‚átterében. Érdemesnek tartom me’je’yezn‛, ‚o’y a ⒉yarmatü’y‛ ⒏‛n‛sztér‛um adata‛ szer‛nt az 1870-es évek derekára már m‛nd a két ’yarmat területén jelentős számú ázs‛a‛ származású munkás élt (⒐atal területén 170⑶7 fő, ⒈oköldön 10817 fő maláj) (Colon‛al ⒑ ce ⒎‛st 1879: 1⑴⑴; Colon‛al ⒑ ce ⒎‛st 1877: ⑷0). A le’ atalabb és a le’kevesebb önkormányzat‛ jo’okkal bíró ’yarmat ⒐yu’at⒉r‛quaöld. Ennek a ’yarmatnak az 1871-es me’szervezése teljes mértékben összefonódott a területen talál‚ató ’yémántlelő‚elyek 1867-es felfedezésével. ⒐yu’at-⒉r‛quaöld pol‛t‛ka‛ berendezkedését tek‛ntve a korona’yarmat és a képv‛selet‛ kormányzat között ‚elyezkedett el (Colon‛al ⒑ ce ⒎‛st 1876: 66). A nyu’at-’r‛quaöld‛ törvény‚ozásba, ‚asonlóan a natal‛ kompoz‛t, ve’yes rendszer‚ez, választás és k‛nevezés útján kerültek be a képv‛selők. A nyolcfős ⒎e’‛slat‛ve Counc‛l né’y ta’ja a választások, mí’ né’y fő k‛nevezés által lett képv‛selő (Colon‛al ⒑ ce ⒎‛st 1879: 8⑷). ⒒ol‛t‛ka‛ struktúrát, alkotmányos állapotokat tek‛ntve a búr köztársasá’ok na’ymértékben eltértek a br‛t ’yarmatoktól. ⒈oköld ‚olland nyelvű telepese‛nek e’y része 18⑵6–18⑵7 és az 18⑶0-es évek közepe között ‚a’yta el a br‛t ellenőrzés alatt álló területek ‚atára‛t, ‚o’y ⒐a’y-Br‛tann‛ától ü’’etlenül keressenek új ‚azát. Az 18⑷0-es évek vé’ére, több elbukott kísérletet követően, két búr telepes állam ‚elyzete sz‛lárdult me’: ⒖ransvaalé, va’y más néven a Dél-ar‛ka‛ ⒍öztársasá’é, amely 18⑷⑴-es sand r‛ver‛ konvenc‛ó (C⒑ 879/18 no. ⑴⑵7), és ⒑ranje ⒕zabad ffillamé, amely ped‛’ 18⑷⑶-es bloemfonte‛n‛ konvenc‛ó által nyerte el a br‛tektől való ü’’etlensé’et (Eybers 1918: ⑴81-⑴8⑷). Annak ellenére, ‚o’y a Dél-ar‛ka‛ ⒍öztársasá’ és ⒑ranje ⒕zabad ffillam alkotmánya ‛s az amer‛ka‛ alkotmányt vette m‛ntául, különbsé’eket fedez‚etünk fel a két dokumentum összevetésekor (⒉oodfellow 1966: 8). ⒏‛ndkét köztársasá’ban csak az ún. bur’‚er-jo’ b‛rtokosa‛ ve‚ettek részt a választásokon, sőt ⒖ransvaalban mé’ azt ‛s k‛kötötte az alkotmány, ‚o’y csak a ‚olland református ’yülekezetek ta’ja‛ v‛sel‚ettek ‚‛vatalt, va’y le‚ettek a rendkívül erős jo’okkal bíró törvény‚ozás, a ⒘olksraad képv‛selő‛ (Eybers 1918: ⑵68). A színes bőrűek számára e’y‛k köztársasá’ban sem volt le‚etősé’ a közéletben való részvételre. Az ⒑ranje ⒕zabad ffillam 18⑷⑶-ben elfo’adott alkotmánya (⒉rondwet) pontosan me’‚atározta, ‚o’y k‛ tek‛nt‚ető bur’‚ernek: ⑵7⑴ Egység a széttagoltság felett? fioncepciók a brit gyarmatpolitikában… „Oranje Szabad Államban burgher az lehet ai: ffiinden, az Állam területén született fehér személy; ffiinden fehér személy, ai egy éve az Állam területén él és neve mellett legalább 2000 Rd [rix dollár] értékű ingatlan lett regisztrálva tulajdonként” (Eybers 1918: ⑴86). A transvaal‛ ⒘olksraad ‚atározatban zárta el az orszá’ színes bőrű lakossá’át a közü’yekben való részvételtől: „⒝…] ők ⒝m‛nden színes bőrű] sosem kaphatnak polgárjogot és az soha nem ruházható rájuk.” (Eybers 1918: ⑵6⑴) A fe‚ér telepeseket számban jelentős mértékben felülmúló bennszülöttek pol‛t‛ka‛ értelemben rendkívül ‚etero’én képet mutattak, törzsekben, va’y k‛s nemzetsé’-sz‛ntű csoportokban éltek. ⒍özülük a le’na’yobb fokú szervezettsé’et és a le’jelentősebb erőt a ⒜ulu ⒍‛rálysá’ mutatta. A br‛tek ‚ol a bennszülött kártyát játszották k‛ a búrok ellen, va’y pont fordítva a búrokat b‛ztatták közös, az őslakosok ellen‛ fellépésre, am‛t fordított esetben a búrok ‛s me’tettek. A br‛t ’yarmatokat tek‛ntve ⒈oköld éves bevétele (1879-ben ⑵ ⑵⑶⑴ font - Co- lon‛al ⒑ ce ⒎‛st 1879: 18) volt a le’jelentősebb. A ’yarmat ’azdasá’ának alapp‛llére‛t két á’azat képezte: a bor- és ’yapjútermelés. ⒈oköld bort és ’yapjút ‛s jelentős menny‛sé’ben exportált (⒔oland, ⒕anderson 1997: 86). ⒐atal esetében a bevételek k‛sebb arányúak (1879-ben ⑴7⑴⑶8⑵ font – Colon‛al ⒑ ce ⒎‛st 1879: 18). Ezen felül van ném‛ eltérés a két ’azdasá’ szerkezete közt ‛s, ‚‛szen a ma’as év‛ átla’csapadék menny‛sé’ének köszön‚etően a terület olyan mező’azdasá’‛ termékek előállítására ‛s alkalmas volt, amelyekre a zömében med‛terrán klímájú ⒈oköld nem. ⒐yu’at-⒉r‛quaöld ’azdasá’ának szerkezetét sz‛nte teljes mértékben a ’yarmat területén talált ór‛ás‛ ’yémántlelő‚elyek és a kezdetben mé’ csak felszín‛, majd az 1870-es évek derekától fokozatosan k‛épülő felszín alatt‛ k‛termelés ‚atározta me’ (Colon‛al ⒑ ce ⒎‛st 1881: 90). A búr telepes társadalom túlnyomó többsé’e önellátó farmokon élt, amelyek rendkívül k‛s menny‛sé’ben termeltek csak eladásra. A bennszülött törzsek és a fe‚ér telepesek közt‛ ’azdasá’‛ kapcsolat fontos eleme‛ a fe’yver- és az alko‚ol-kereskedelem voltak. ⒏‛nd két fajta termékcsoportból na’y menny‛sé’ben vásároltak az őslakosok. Ez v‛szont több kon ‛ktus forrása lett, ezért a br‛t ’yarmatpol‛t‛ka ‛rányító‛ az 1870-es évek derekán kísérletet tettek ennek a kereskedelm‛ kapcsolatnak a korlátozására és felszámolására. ⒈ é vá z óv ö é ⑵7⑵ A szubkont‛nens szétta’oltsá’ával kapcsolatban össze’zésként ‚árom komoly k‛‚ívást kell k‛emelnünk, amelyekkel a Colon‛al ⒑ ce-nak szembe kellett nézn‛e: A ’azdasá’‛, és etn‛ka‛, kulturál‛s ‚atárok nem e’yeznek a pol‛t‛ka‛ értelemben vett ‚atárokkal; Az 1867-ben ⒐yu’at-⒉r‛quaöld területén felfedezett ór‛ás‛ ’yémántmezők feltárása és a bányászat‛ k‛termelés me’‛ndulása (a szak‛rodalom ezt a folyamatot az ‛par‛ forradalom m‛ntájára, m‛neral revolut‛on-nek nevez‛) ped‛’ csak tovább bonyolította a már e’yébként ‛s zűrzavaros ‚elyzetet. A ’yémántbányászat és a natal‛ ültetvényes ’azdálkodás ór‛ás‛ menny‛sé’ű munkaerőt ‛’ényelt. ⒐atal és ⒈oköld populác‛ója ezt a ‚‛ányt nem elé’ítette k‛, a szubkont‛nens belső v‛déke‛ről és a törzsek által ellenőrzött területekről v‛szont na’y számban érkeztek őslakosok. Ennek a munkaerő m‛’rác‛ónak az útvonala a búr köztársasá’okon vezetett keresztül, a‚ol v‛szont a bennszülöttek ’yakran a búrok által elkövetett bántalmazásoknak, atroc‛tásoknak voltak k‛téve. Et‚er‛n’ton elmélete szer‛nt ez volt az e’y‛k le’jelentősebb olyan tényező, amely az e’ysé’ ’ondolata felé mozdította előre m‛nd a telepeseket, m‛nd a ’yarmatpol‛t‛ka b‛rodalm‛ sz‛ntű ‛rányító‛t. Et‚er‛n’ton ‚‛potéz‛séből k‛‛ndulva, az említett aspektusból nézve Dél-Ar‛ka érett volt az e’ysé’re (Et‚er‛n’ton 1979). ⒕zemben vele, ⒉oodfellow, ak‛ ‛nkább az ún. b‛rodalm‛ faktor felől közelítette me’ ezt a problémát, ú’y vélte, pontosan a különböző érdekellentétekre ‚‛vatkozva, ‚o’y Dél-Ar‛ka mé’ nem volt kellőképpen kész az e’yesítésre az 1870-es évek vé’én (⒉oodfellow 1966). Az e’yesítés szempontjából tovább‛ k‛‚ívást jelentett a Colon‛al ⒑ ce számára, ‚o’y a na’y csoportokon, az említett ‚ármason belül ‛s számos törésvonal alakult k‛. ⒈oköld a század első felétől kezdve me’osztott volt. E’észen pontosan, a ’yarmat kelet‛ tartománya‛ le szerettek volna váln‛ ⒈oköldről, ‚o’y külön ’yarmatot alkossanak. A ’azda’ kelet‛ tartományok, a‚ol a telepes lakossá’ot tek‛ntve a br‛t elem dom‛nált, sérelmezték, ‚o’y a ’azdasá’‛ erőv‛szonyokkal szemben a ’yarmat központja, ⒈okváros a sze’ényebb ⒐yu’aton talál‚ató, a‚ol a ‚olland eredetű telepesek voltak ölényben. A búr telepes közössé’ek esetében az e’ymás‚oz való v‛szony sem volt m‛nd‛’ összeütközésektől mentes. ⒐em szabad azt ’ondolnunk, ‚o’y ezek a telepes csoportok e’y e’ysé’es, ‚omo’én tömböt képeztek volna. ⒒ontosan a vándorlásból fakadóan az e’y család‚oz, va’y e’y kommandó‚oz (bur’‚erekből álló katona‛ lovas e’ysé’ek) való ⑵7⑶ Egység a széttagoltság felett? fioncepciók a brit gyarmatpolitikában… tartozás ereje m‛att, a lokal‛tás és az államszervezet, a központ‛ ‚atalom közt‛ v‛szony számtalanszor volt kon ‛ktusoktól ter‚es. A két búr köztársasá’ kapcsolata nem volt a század másod‛k felében vé’‛’ teljesen békés. A Dél-ar‛ka‛ ⒍öztársasá’ e’y‛k alapítójának, Andr‛es ⒒retor‛us-nak a a, ⒏art‚‛nus ⒙essel ⒒retor‛us (⒖ransvaal elnöke: 18⑷7–1860, 186⑶–1866, 1866–1871 és ⒑ranje ⒕zabad ffillam elnöke: 1860–186⑵) az 18⑷0-es évek másod‛k felében többször tett kísérletet arra, ‚o’y a két köztársasá’ot e’yesítse. ⒖örekvése‛ azonban m‛nden alkalommal zátonyra futottak, főle’ ⒑ranje ⒕zabad ffillam ellenállásán, amelyet ⒐a’y-Br‛tann‛a ‛s támo’atott. A szembenállás 1860-ban k‛s ‚íján fe’yveres kon ‛ktus‚oz vezetett. ⒒retor‛us vé’ül elállt az e’yesítéstől, m‛vel tervének me’valósításá‚oz a ⒘aal folyó m‛ndkét partján kevés támo’atóval rendelkezett. Ezen felül ⒖ransvaal tartománya‛nak e’yben tartása ‛s komoly k‛‚ívást jelentett. Az orszá’ kelet‛ (⒎ydenbur’) és észak‛ (⒜outpansber’) részében erős volt a központ‛ kormányzattal való szembenállás. A szeparat‛sta törekvéseket, amelyek ⒑ranje ⒕zabad ffillam támo’atását élvezték, a transvaal‛ vezetésnek csak 18⑷9-re s‛került részben semle’esíten‛e (Davenport 1987: 87). A két köztársasá’ ⒐a’y-Br‛tann‛ával ápolt kapcsolata sem volt azonos jelle’ű. ⒑ranje ⒕zabad ffillam v‛szonya a térsé’ben jelenlévő első számú na’y‚atalommal, elsősorban azt követően, ‚o’y a br‛tek 1876-ban kárpótolták a búr köztársasá’ot a ’yémántmezők elvesztéséért, k‛e’yensúlyozottabb volt, m‛nt ⒖ransvaalé. ⒐ém‛képpen ezt az állítást támasztja alá, ‚o’y ⒕‛r ⒌o‚annes Brand, ⒑ranje ⒕zabad ffillam elnöke (1866–188⑶) 188⑴-ben ⒘‛któr‛a k‛rálynőtől lova’‛ címet kapott, a köztársasá’ területén ped‛’, nemzet‛ ünnepek ‚íján, bevett szokás volt, ‚o’y ⒘‛któr‛a k‛rálynő születésnapját ünnepelte a lakossá’ (De ⒍‛ew‛et 19⑵7: 9⑵). Ezen a csoporton belül mé’ e’y törésvonalra szeretném fel‚ívn‛ a ’yelmet, amely felekezet‛ alapú volt. Bár a búrok sz‛nte teljes mértékben kálv‛n‛sták voltak, az olyan kérdések, m‛nt például, ‚o’y az ‛stent‛szteleteken csak a b‛bl‛a‛ zsoltárokat le‚et-e énekeln‛, va’y esetle’ más d‛cséreteket ‛s – te‚át a l‛berál‛s va’y konzervatívabb ‛rányzat‚oz tartozó felekezetek közt‛ nézeteltérések pol‛t‛ka‛ értelemben ‛s komoly kon ‛ktusokat okoztak. Az 187⑴ben ⒖ransvaal elnökévé me’választott ⒖‚omas ⒈ranço‛s Bur’ers-t, ak‛ főle’ a ‚olland‛a‛ teoló’‛a‛ tanulmánya‛nak következtében l‛berál‛s vallás‛ nézeteket vallott, rendkívül kemény kr‛t‛ka érte a konzervatív ‛rányvonal képv‛selő‛nek, köztük a később‛ transvaal‛ elnök ⒒aul ⒍ru’er (188⑵–1900) részéről. ⒍ru’er memoárjában ú’y emlékezett v‛ssza, ‚o’y Bur’ers be‛ktatás‛ ünnepsé’én a következő szavakkal „’ratulált” az új elnöknek: ⒈ é vá z óv ö é ⑵7⑷ „fiegyelmes Uram, mindent megtettem annak érdekében, hogy megakadályozzam az Ön megválasztását, elsősorban az Ön vallási nézetei okán, amelyek számomra tévesnek tűnnek. ffiivel azonban Önt a többség most megválasztotta, jó republikánus lévén meghajlok a nép döntése előtt és bízom abban, hogy Ön buzgóbb hívő, mint azt gondoltam, mely esetben teljes szívemből gratulálni fogok Önnek.” (⒍ru’er 190⑴: 108) ⒘éleményem szer‛nt az ‛dézett sorok jól bemutatják azt, ‚o’y a Dél-ar‛ka‛ ⒍öztársasá’ pol‛t‛ka‛ életében m‛lyen na’y jelentősé’’el bírtak a vallás‛, felekezet‛ kérdések. ⒍utatásom középpontjában az 18⑶6–1881 közt‛ per‛ódus áll. A kutatott szakasz kezdőpontját Earl ⒉rey ’yarmatü’y‛ m‛n‛sztersé’e (18⑶6–18⑷⑴) adja, m‛vel a szubkont‛nens e’yesítése ekkor merült fel először a br‛t ’yarmatpol‛t‛ka ‛rányító‛nak körében, mí’ a vé’ét 1881, a Dél-Ar‛ka e’yesítésére tett első b‛rodalm‛ kísérlet bukását jelölő év képez‛. Az e’ysé’ tendenc‛ájának a v‛zs’ált ‛dő‛ntervallumon belül né’y na’yobb állomását különítet‚etjük el: Earl ⒉rey ’yarmatü’y‛ m‛n‛sztersé’e (18⑶6–18⑷⑴); ⒕‛r ⒉eor’e ⒉rey foköld‛ kormányzósá’ának ‛deje (18⑷⑶–1861); ⒎ord ⒍‛mberley első ’yarmatü’y‛ m‛n‛szter‛ c‛klusa (1870–187⑶); ⒎ord Carnarvon másod‛k ’yarmatü’y‛ m‛n‛szter‛ c‛klusa (187⑶–1878). ⒌o’osan merül‚et fel azonban a kérdés, m‛ért jobb az e’ysé’ – ava’y, m‛ért került terítékre a dél-ar‛ka‛ e’ysé’ ’ondolata? Edd‛’‛ kutatása‛m alapján nyolc tényezőt ’yűjtöttem össze, amelyek közül több összekapcsolód‛k a felsorolás más eleme‛vel. E’ysé’es, közös bennszülött pol‛t‛ka (b‛rodalm‛ ellenőrzés alatt). A fe‚ér telepeseket számban jelentős mértékben felülmúló bennszülöttek állandó fenye’etést és k‛‚ívást jelentettek a búroknak és a br‛teknek e’yaránt, í’y e’y közös bennszülött pol‛t‛ka m‛ndkét fél részére előnyökkel kecse’tetett. Í’y a br‛tek számára (b‛rodalm‛ sz‛nt) elkerül‚etővé vál‚attak volna a bennszülöttekkel vállalt fe’yveres kon ‛ktusok, amelyekbe az anyaorszá’ korábban ‛s csak vonakodva kapcsolódott bele. ⑵76 Egység a széttagoltság felett? fioncepciók a brit gyarmatpolitikában… A korább‛ poz‛tív ’yarmat‛ tapasztalatok, az észak-amer‛ka‛ br‛t ’yarmatok e’yesítésével, ⒍anadával, m‛nt e’ysé’es domín‛um létre‚ozásával kapcsolatban sz‛ntén jelentős mértékben mot‛vál‚atták a Colon‛al ⒑ ce vezető‛t, főle’ Carnarvont a dél-ar‛ka‛ e’ysé’ létre‚ozásában. Ezt a me’közelítést na’ymértékben alátámasztja, ‚o’y a Br‛t Észak-Amer‛ka ⒖örvényt (Br‛t‛s‚ ⒐ort‚ Amer‛ca B‛ll), amely a domín‛um pol‛t‛ka‛ struktúráját ‚atározta me’ 1867-ben, Carnarvon első ’yarmatü’y‛ m‛n‛sztersé’e alatt fo’adták el. ⒐a’y-Br‛tann‛a b‛ztonsá’ban tud‚atná a b‛rodalom számára kulcsfontossá’ú ⒌óreménysé’ ⒈oka mellett, ⒕‛mon s Bay-ben talál‚ató ‚ad‛ten’erészet‛ és katona‛ báz‛st, amely által a br‛tek ellenőr‛zn‛ tudták a ⒌óreménysé’ ⒈okán keresztül‚aladó ten’erészet‛ útvonalat, az ⒋nd‛a‛-óceánt. Ennek következményeként a br‛t dom‛nanc‛ájú dél-ar‛ka‛ e’ysé’ ⒕‛mon s Bay, a ⒌óreménysé’ ⒈okának b‛ztos, stab‛l ‚átorszá’a lett volna. Az e’ysé’es, br‛t vezetésű dél-ar‛ka‛ ’yarmat me’ne‚ezítette volna annak a le‚etősé’ét, ‚o’y más ‚atalmak veszélyeztessék ⒐a’y-Br‛tann‛a érdeke‛t és a térsé’ben betöltött pozíc‛óját. Az e’ysé’es, önkormányzat‛ jo’okkal bíró, az anyaorszá’‚oz ‚űsé’es br‛t délar‛ka‛ domín‛um, amely ma’a szervezte volna me’ ‚atára‛nak védelmét, az ellenőrzése alatt álló területek adm‛n‛sztrác‛óját, ‚atalmas k‛adásoktól könnyítette volna me’ ⒐a’y-Br‛tann‛át. A dél-ar‛ka‛ e’ysé’en belül, a fe‚ér telepesek közt‛ jelentős és el‚úzódó problémás kérdések, m‛nt például mely‛k ’yarmat‚oz, va’y búr köztársasá’‚oz tartoznak valójában a ’yémántmezők, könnyen els‛mul‚atnának, és jelentős ’azdasá’‛ előnyökkel kecse’tetnének a leendő ta’államok számára. A konöderác‛ó le‚etősé’et teremtett volna a térsé’ ’azdasá’‛ erőforrása‛nak és nyersanya’báz‛sa‛nak k‛aknázására, modern‛zác‛ójára, fejlesztésére. Ezen felül, a kon ‛ktusok és problémaforrások felszámolása által pac‛ kált Dél-Ar‛ka számottevő anya’‛ és szellem‛ tőkét vonzott volna. Össze’zésként elmond‚ató, ‚o’y a v‛zs’ált ‛dő‛ntervallumban kutatott összes br‛t ’yarmatpol‛t‛ka‛ kezdeményezés, amely arra törekedett, ‚o’y a szétta’olt szubkont‛- ⒈ é vá z óv ö é ⑵77 nenst valam‛lyen formában e’yesítse, kudarcba fulladt. Ezek a tervek többsé’ben aktuál‛s problémákra (például a na’y trek, va’y a ’yémántmezők kérdése) rea’áltak, de e’yes me’közelítések szer‛nt volt köztük olyan, amely ‚osszú távú b‛rodalm‛ straté’‛a elemét képezte, m‛nt például Carnarvon koncepc‛ója (⒉oodfellow 1966: ⑴09-⑴11). A különböző koncepc‛ók bukását több tényező okozta. Az okok között fontosnak tartom k‛emeln‛ a ’yarmatpol‛t‛ka színtere‛nek (b‛rodalm‛ sz‛nt – lokál‛s sz‛nt) képv‛selő‛, va’y például pont az e’yesíten‛ kívánt szubkont‛nens különböző pol‛t‛ka‛ e’ysé’e‛ közt‛ érdekellentéteket. Ezen felül a Colon‛al ⒑ ce nem tudott ‚atékony és adekvát válaszokat adn‛ a dél-ar‛ka‛ pol‛t‛ka‛ k‛‚ívásokra. Dél-Ar‛ka szétta’oltsá’a e’y d‛menz‛ót tek‛ntve csökkent csupán, amely v‛szont nem a br‛t koncepc‛ók malmára ‚ajtotta a v‛zet. Az 1877–1881 közt‛ transvaal‛ br‛t uralom sz‛mpát‛át ébresztett a ⒈oköldön és az ⒑ranje ⒕zabad ffillam területén élő búrok körében a transvaal‛ ar‛kánerek ‛ránt. A Dél-ar‛ka‛ ⒍öztársasá’ felett ’yakorolt né’y éves br‛t kontrol jelentős mértékben ‚ozzájárult az ar‛káner nac‛onal‛zmus me’erősödésé‚ez, és növelve a ⒐a’y-Br‛tann‛a ‛ránt unsz‛mpát‛ával érző ‚olland anyanyelvű telepesek táborát (főle’ ⒖ransvaal esetében), évt‛zedekre me’‚atározta a br‛t-búr pol‛t‛ka‛ kapcsolatok jelle’ét (⒊am‛lton ⑴010). Abban, ‚o’y a v‛zs’ált korszakban vé’ül e’y‛k br‛t kezdeményezés sem járt s‛kerrel, véleményem szer‛nt na’y szerepet játszottak az említett falak és választóvonalak, valam‛nt az e’ymástól eltérő érdekek. nrodalom korrások Eybers, ⒉. ⒙. (ed.) 19 Select Constitutional Documents Illustrating South Arican History 1795–1910. ⒎ondon: ⒉eor’e ⒔outled’e &⒕ons. ⒈a‛r eld, E. (ed.) 187 The Colonial O ce flist for 1876. ⒎ondon: ⒊ar- r‛son. ⒈a‛r eld, E. (ed.) 187 The Colonial O ce flist for 1877. ⒎ondon: ⒊ar- r‛son. ⒈a‛r eld, E. (ed.) 187 r‛son. The Colonial O ce flist for 1879. ⒎ondon: ⒊ar- ⑵78 Egység a széttagoltság felett? fioncepciók a brit gyarmatpolitikában… ⒈a‛r eld, E. (ed.) 188 The Colonial O ce flist for 1881. ⒎ondon: ⒊ar- r‛son. ⒍ru’er, ⒒. 190 The ffiemoirs of Paul firuger. ⒐ew ⒛ork: ⒖‚e Century Co. Sand River Convention. ⒖‚e ⒐at‛onal Arc‚‛ves, C⒑ 879/18 no. ⑴⑵ Szakirodalom Davenport, ⒖. ⒔. ⒊. 198 South Arica: A ffiodern History. ⒖oronto; Bu alo: ⒗n‛vers‛ty of ⒖oronto ⒒ress. De ⒍‛ew‛et, C. ⒙. 19⑵ The Imperial Factor in South Arica. Cambr‛d’e: Cambr‛d’e ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. Et‚er‛n’ton, ⒐. A. 197 ⒎abour ⒕upply and t‚e ⒉enes‛s of ⒕out‚ Ar‛can Confederat‛on ‛n t‚e 1870 s. The Journal of Arican History évf. szám. ⑴⑵⑷-⑴⑷ ⒈l‛nt, ⒌. E. (ed.) 197 The Cambridge History of Arica ⒘. Cambr‛d’e: Cambr‛d’e ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒉oodfellow, C. ⒈. 196 Great Britain & South Arican Confederation (1870–1881). Cape ⒖own: ⒑xford ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒊am‛lton, C. et al. (eds.) ⑴0 The Cambridge History of South Arica ⒋. Cambr‛d’e: Cambr‛d’e ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒔oland, ⒑., ⒕anderson, ⒉. ⒐. (eds.) 199 The Cambridge History of Arica ⒘⒋. Cambr‛d’e: Cambr‛d’e ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. B ⒔ó Zemplén vármegye közigazgatási határainak változása 1773 és 1910 között Az ⒋. v‛lá’‚áború előtt ⒜emplén várme’ye az e’y‛k le’különle’esebb alakú várme’yének számított ⒏a’yarorszá’on, ‚‛szen észak-dél‛ ‛rányban ‚ossza kb. 160 km, mí’ nyu’at-kelet‛ k‛terjedése (⒍özépső-⒜emplénben) csupán kb. ⑶0 km volt. ⒌elen tanulmányunk alapvető célja, ‚o’y me’fo’almazzuk a történet‛ ⒜emplén várme’ye köz‛’az’atás‛ ‚atára‛nak változása‛t, ‛lletve térképen be ‛s mutassuk azokat, amelynek alapját kb. ⑶⑷0 település azonosítása jelentette, forrásonként. ⒏e’ kell je’yeznünk, ‚o’y ‛tt nem ⒜emplén és a szomszédos várme’yék e’ymás közt‛ ‚atára‛nak ‛smertetéséről van szó, mert azok a v‛zs’ált több m‛nt e’y évszázad alatt számottevően nem változtak, csupán né‚ány falu átsorolása módosított a ‚atárokon. ⑵80 Zemplén vármegye közigazgatási határainak változása 1773 és 1910 között 1. térkép: Zemplén vármegye vízrajza ⒘‛zs’álatunk a zemplén‛ járások ‚atára‛ra koncentrál, amelyeket a ‚ely‛ ‚atósá’ok alakítottak k‛, alapvetően a természetöldrajz‛ ‚atárok‚oz ‛’azodva. Az ‛rodalomje’yzékben felsorolt források alapján, a térképeket teljes egészében magunk szerkesztettük, í’y ezt a tényt, külön már nem je’yezzük me’ e’y‛k térképünknél sem. A várme’ye ‚atára‛t a természetöldrajz‛ adottsá’ok ‚atározták me’, pl. különböző ‚e’ysé’ek, í’y északon – az orszá’‚atárt ‛s képező – ⒍árpátok, azon belül ‛s az Északkelet‛-⒍árpátok, melynek ’er‛ncét a ⒍elet‛-Beszk‛dek névvel ‛lletjük. ⒐yu’atról főle’ az Eperjes-⒖okaj‛-‚e’ysé’, mí’ Észak-⒜emplén kelet‛ felét, délről a ⒘‛‚orlát ‚atárolta. A várme’ye természetes ‚atára‛t képezték másrészről különböző k‛sebbna’yobb vízfolyások, közülük le’fontosabb a ⒖‛sza, de délnyu’atról k‛s szakaszon a ⒕ajó és a ⒊ernád, keleten a ⒎atorca, ‛lletve a ⒎aborc ‛s ‚atárolta. A terület vízrajza a domborzattal áll szoros kapcsolatban. ⒏‛vel a le’észak‛bb rész volt a le’ma’asabb, ezért m‛nden vízfolyás e’y ‛rányba, délre ‚aladt, a le’yező alakú víz‚álózat vé’ül a Bodro’ban e’yesült és ⒖okajnál ömlött bele a ⒖‛szába. A Bodro’nak saját forrása n‛ncs, ‚anem több k‛sebb folyó e’yesüléséből jött létre. ⒍özülük a ⒖apoly és ⒑ndava u’yan ⒕áros várme’yében eredt, de már ⒜emplénben, Bosn‛ca (⒍‛sbosnya) alatt, e’yesültek. ⒕zámos k‛sebb patakot ‛s felvettek, ezek közül le’jelentősebbnek az ⒑ndava bal part‛ ⒈ é vá z óv ö é ⑵81 mellékpatakja, az ⒑lyka tűn‛k. A ⒖apoly–⒑ndava ⒋mre’től délre találkozott az ⒗n’ várme’ye felől érkező ⒎atorcával. A ⒎aborcnak ⒜emplén le’észak‛bb településének, Csertésznek (⒐a’ycsertész) a ‚atárában volt a forrása, ⒍o‚anócnál (⒈elsőko‚ánynál) az ⒗dva folyt bele, mí’ ⒊omonna mellett a C‛róka e’yesült vele. (Borovszk‛ é.n.) 2. térkép: Zemplén vármegye járásai 1773-ban ⒈orrásként az 177⑵ és 1910 között készített különböző összeírások és népszámlások szol’áltak, amelyeket az állam‚atalom készíttetett. ⒘‛zs’álatunkban k‛‛ndulópontnak, az 177⑵-ban keletkezett, de csak 19⑴0-ban k‛adott, röv‛den csak ⒎ex‛con locorumnak nevezett dokumentum számított, amely valójában e’y ‚elysé’névtár. Ez az első olyan forrásunk ⒏a’yarorszá’ települése‛nek etn‛ka‛ képéről (valójában az e’yes településeken a többsé’ által ‚asznált nyelvről), amely e’ysé’es szempontok szer‛nt a szűken értelmezett ⒏a’yarorszá’ról elkészült. A ⒎ex‛con m‛nden települést a kor ‚‛vatalos nyelvén, a lat‛non tartott számon, de emellett mé’ közölte az összes település más nyelvű elnevezése‛t ‛s, ‚a az létezett: ma’yar, német stb. nyelven. (⒏a’yarorszá’ ‚elysé’e‛nek… 19 ) A ⒎ex‛con közreadta továbbá, ‚o’y az adott településen élők többsé’e mely‛k nyelvet ‚asználta. A ⒎ex‛con ⒜emplén várme’ye esetében csupán né’y járást nevezett me’, ⑵8⑴ Zemplén vármegye közigazgatási határainak változása 1773 és 1910 között amelyek mé’ a középkorból maradtak fenn. (⒕z‛rmay 180 ) A természet‛ adottsá’ok na’y szerepet játszottak e né’y járás k‛alakításánál ‛s. Dél-⒜emplénben ⒖okaj-⒊e’yalja képezett e’y terület‛ e’ysé’et ( térkép, számmal jelölt terület), a‚ol a települé- sek többsé’e mezővárosnak számított, és alapvetően a szőlőművelés adta a m‛ndennap‛ me’él‚etést. A Bodro’ és a ⒖‛sza között el‚elyezkedő Bodro’köz ( térkép; sz.) falva‛ a mező’azdasá’ból éltek, öldrajz‛ elsz‛’eteltsé’üket az a tény ‛s erősítette, ‚o’y a században e’y állandó ‚íd sem volt a folyókon. Észak-⒜emplént ped‛’ a ⒖apoly– ⒑ndava–⒑lyka mentén észak-dél‛ ‛rányban kettéosztották, ⒘arannó, ‛lletve ⒐a’ym‛‚ály mezővárosok szék‚elyekkel. Ez a középkor örökölt járás‛ beosztás a század utolsó ne’yedében többször változott. 3. térkép: Zemplén vármegye kerületei az úrbérrendezés korában A változást jól szemléltet‛, ‚o’y a ⒖akács ⒒éter és ⒗dvar‛ ⒋stván által k‛adott „⒜emplén me’ye‛ jobbá’y-vallomások az úrbérrendezés korából” című ‚áromkötetes munka már több kerületről számolt be. (⒖akács – ⒗dvar‛ 199⑷–199 ) Az úrbérrendezés‚ez szüksé’es felméréseket a ‚ely‛ ‚atósá’ok vé’ezték el, í’y a kerületek k‛terjedését és ‚atára‛t az elvé’zendő feladatok‚oz szab‚atták. A térképen közölt kerület‛ beosztás a saját rekonstrukc‛ónk ⒖akács ⒒éter és ⒗dvar‛ ⒋stván munkája alapján. ⒏e’je’yezzük, ⒈ é vá z óv ö é ⑵8⑵ ‚o’y az úrbérrendezés korában, a várme’ye teljes területét nem osztották kerületekbe, mert a ⒊omonna‛ uradalom két részét, a Csáky- és ⒘andernát‚-részt külön írták össze. A számú térképen ábrázolt kerület‛ beosztás í’y nem létezett valójában. ⒈eltétele- zésünket azért próbáltuk me’ mé’‛s térképen ábrázoln‛, mert az említett két uradalom települése‛ sem alkottak összeü’’ő terület‛ e’ysé’et. A kerületek elnevezése‛ az alább‛ak szer‛nt alakultak: ⒕zerencs‛, Új‚ely‛ ⒋., Új‚ely‛ ⒋⒋., ⒕ztropkó‛, Bresztó‛, ⒖okaj‛, ⒐a’ym‛‚ály‛, ⒒atak‛, ⒍‛rály‚elmec‛, ⒉álszécs‛, ⒘arannó‛, ⒜étény‛, ⒊ór‛, ⒒et‛cse‛. ⒍özülük ⒜emplén várme’ye közepén, a ⒊ór‛ kerület, csupán e’y-két, r‛tkán ‚árom településny‛ sávot jelentett észak-dél‛ ‛rányban, a ⒖apoly-⒑ndava-⒑lyka mentén. A ⒐a’ym‛‚ály‛ és ⒕ztropkó‛ kerületek‚ez tartozó települések sz‛nte me’e’yeztek az 19 évben érvényes járás‛ beosztással. Észak-⒜emplén kelet‛ fele, amely ⒗n’ várme’yével volt szomszédos, össze volt vonva a C‛róka-völ’y falva‛val. 4. térkép: Zemplén vármegye kerületei 1777 után 1777-ben újabb változások történtek, ‚‛szen e’’yel több kerületet ‚atároztak me’ (összesen 1⑷ darabot), de ezek nem ér‛ntették Dél-⒜emplén ⑷ kerületét. ⒋tt szeretnénk me’je’yezn‛, ‚o’y a „⒋⒋. ⒌ózsef-kor‛ 1⑷ kerület” beazonosítását levéltár‛ források alapján ⑵8⑶ Zemplén vármegye közigazgatási határainak változása 1773 és 1910 között Barta ⒌ános vé’ezte el, ak‛ kutatása‛nak össze’ző eredménye‛t a közel múltban adta közre. (‛j. Barta ⑴00 ). ⒕átoraljaúj‚elytől északra azonban lénye’es változások történtek, ‚‛szen a ⒐a’ym‛‚ály‛ járás dél‛ felét Új‚ely‚ez csatolták, í’y az Új‚ely‛ kerület valójában két külön álló részből állt. A korább‛ Új‚ely‛ ⒋⒋. kerület szék‚elye ⒖őketerebes lett. ⒐a’ym‛‚ály elvesztette vezető szerepét, ‚elyette ⒊omonna lett a kerület szék‚elye. ⒏e’szűnt a ⒊ór‛ kerület, dél‛ részét felosztották ⒊omonna és ⒖őketerebes között. Az ⒑lyka és ⒎aborc völ’ye e’y kerületbe tartozott, és ⒉örö’‛nye lett a szék‚elye. A ⒘‛‚orláttól északra eső terület nyu’at‛ ‚atára a vízválasztó, ‛lletve k‛sebb szakaszon a C‛róka lett, ‛mmár ⒕z‛nna központtal. Össze’zésképpen, e kerületek k‛alakításánál a vízfolyásokat vették ’yelembe, pl. a ⒕árossal ‚atáros részen a ⒖apoly bal partja ⒘arannó‚oz, mí’ jobb partja ⒕ókút‚oz tartozott, sőt a ⒖apoly délebbre ‛s ‚atárt képezett, de a Bodro’, a C‛róka ‛s ‚asonló ‚elyzetben volt. ⒜emplén várme’ye kerület‛ beosztása né‚ány év múlva ‛smét me’változott. A főbb különbsé’ az 1787 előtt‛ és után‛ beosztás között az, ‚o’y az új kerület‛ ta’olódás ‛nkább víz’yűjtő területekben ’ondolkodott, í’y két vízfolyás között a vízválasztó számított a ‚atárnak. A 1⑷ ‚elyett ‛mmár 16 kerületre osztották a várme’yét. (‛j. Barta ⑴00 ) 5. térkép: Zemplén vármegye kerületei 1787 után ⒈ é vá z óv ö é ⑵8⑷ A módosítások ér‛ntették Dél-⒜emplént ‛s, í’y pl. ⒕zerencs k‛került a szék‚elyek közül, ‚elyette ⒏e’yasszó vált a ⒊ernád-⒕ajó ment‛ települések központjává, ⒕zerencs és né‚ány körülötte fekvő település ped‛’ a ⒖okaj‛ kerület része lett. ⒊e’yalja ⒖okajtól északra eső része‛ ped‛’ ⒕árospatak‚oz csatlakoztak. Bodro’köz „központ‛ része” e’yesült a folyótól északra fekvő településekkel, a kerület központja ⒜emplén lett (⒍‛rály‚elmec ‚elyett). Bodro’köz kelet‛ felé‚ez több települést soroltak, központjuk ⒐a’ytárkány lett. ⒍özépső-⒜emplénben ⒖őketerebes elveszítette központ‛ szerepkörét, falva‛t ⒕átoraljaúj‚ely‚ez és ⒉álszécs‚ez csatolták. ⒖őlük keletre újra központ‛ szerepkört lát‚atott el ⒐a’ym‛‚ály. (Az Új‚ely‛ kerület kettőssé’e ezzel me’szűnt.) Észak-⒜emplénben sz‛nte az összes központ ‚elyzete me’változott, k‛véve ⒕ztropkót, amely csak né‚ány délen fekvő falut veszített el. ⒉örö’‛nye és ⒊omonna u’yancsak me’marad‚atott kerület‛ központnak, de lénye’esen módosult, ‚o’y mely települések tartoznak ‚ozzájuk. ⒊omonna í’y pl. 1787 előtt, a tőle délre fekvő falvak központja volt, az új beosztás szer‛nt ezek na’y részét elveszítette és a C‛róka völ’yben töltött be központ‛ szerepkört. Az ⒗n’ várme’yével ‚atáros észak‛ részeken tényle’esen a vízválasztó lett a kerület‛ ‚atárvonal, központja ⒕ztakcs‛n (⒖akcsány) lett. Elvesztette kerület‛ központ‛ ran’ját továbbá ⒘arannó ‛s, amely korábban az e’ész nyu’at‛ rész központja volt. ⒊elyette Dobra vált a kerület központjává. A k‛váló stat‛szt‛kus ⒈ényes Elek (1807–1876) több stat‛szt‛ka‛ munkát ‛s közreadott, ezek közül talán le’‛smertebb az 18⑷1-ben me’jelent „⒏a’yarorszá’ ’eo’rap‚‛a‛ szótára”. ⒏‛ azonban nem ezt a művét dol’oztuk fel, ‚anem a közel másfél évt‛zeddel korábban összesen ‚at kötetben me’jelentetett „⒏a’yarorszá’nak s a ‚ozzákapcsolt tartományoknak mostan‛ állapotja stat‛szt‛ka‛ és ’eo’rap‚‛a‛ tek‛ntetben” c. munkáját, am‛ az 18⑴8-ban kezdődött orszá’járó adat’yűjtő körútjának összefo’lalása volt. (⒈ényes 18⑵6–18⑶0.) E‚‚ez a művé‚ez korább‛ összefo’laló munkákat, e’y‚áz‛ sc‚emat‛zmusokat és anyakönyveket ‚asznált fel. ⑵86 Zemplén vármegye közigazgatási határainak változása 1773 és 1910 között 6. térkép: Zemplén vármegye járásai a XnX. század első felének közepén A ‚at kötet az alább‛ rend szer‛nt ta’olódott: e’y-e’y kötetbe e’y na’yobb táje’ysé’ várme’yé‛ kerültek, pl. Dunántúl. Ezen belül e’y várme’yéről részletes leírást adott a természet‛ adottsá’októl a várme’ye‛ ‚‛vatal‛ szervezet‛’, majd járásonként közölte, ‚o’y az e’yes településeken ‚o’yan alakult a felekezet‛ me’oszlás. A reformkorra több változás ‛s történt, jellemzővé vált a na’yobb terület‛ e’ysé’ek k‛alakításának ‛’énye, szemben a korább‛ 10 ölött‛ kerületszámmal. ⒕árospatak‛’ a teljes ⒊e’yalja e’y járásba tartozott, de a teljes Bodro’köz ‛s e’y e’ysé’et képezett. ⒕átoraljaúj‚elytől északra azonban már jelentősen módosult a köz‛’az’atás‛ beosztás. E’yszerre ötvöződött a természetöldrajz‛ ‚atároknak (vízfolyások és vízválasztók) és a na’yobb települések központ‛ szerepkörének ’yelembevétele. A várme’ye szék‚elye, a tőle északra fekvő falvak központja lett, mert sem ⒖őketerebes sem ⒉álszécs nem kapott központ‛ szerepkört (a ⒖apolytól nyu’atra fekvő, és ⒘arannótól délre eső terület teljes e’észében ⒕átoraljaúj‚ely‚ez tartozott). ⒖őle északra ⒕ztropkó volt a központ, járása ma’ában fo’lalta a ⒘arannó környék‛ falvakat ‛s. ⒖őle keletre ⒉örö’‛nye volt a járás‛ szék‚ely, az ⒑ndava, az ⒑lyka és a ⒎aborc mentén északra, fokozatosan szélesedő sávban, e’yre több falu tartozott ‚ozzá, e’észen az orszá’‚atár‛’. A le’keletebb‛ járás ⒈ é vá z óv ö é ⑵87 központja ⒊omonna volt, ‚ozzá tartozott ⒐a’ym‛‚ály és a közvetlenül körülötte fekvő falvak, e területnek a ⒎atorca volt a dél‛ ‚atára. A C‛róka partján fekvő ⒊omonna, a közvetlen környezetében fekvő összes falut a járásban tud‚atta. A járás ⒊omonna környezetében a vízfolyás m‛ndkét partját ma’ában fo’lalta, í’y ‛tt a vízválasztó volt a köz‛’az’atás‛ ‚atár. A járás részét képezte ⒕z‛nna és a tőle keletre eső falvak ‛s, í’y e’y ‛’en szokatlan alakú járás jött létre. 7. térkép: Zemplén vármegye járásai 1880-ban Az 1880-ban elkészített népszámlálás (A ⒏a’yar ⒍orona ⒑rszá’a‛ban… 188 ) újabb járás‛ beosztásról számolt be, amelynek k‛alakításában – térképe‛nk alapján – a vezérelv az volt, ‚o’y le‚etősé’ szer‛nt kerüljék az észak-dél‛ ‛rányban „‚osszúkás” járások k‛alakítását. Dél-⒜emplénben e’yedül a Bodro’köz ‚elyzete nem változott a reformkor‛ állapotok‚oz képest. ⒖őle délre ⒕zerencs és ⒖okaj ‛s újra központ‛ szerepkört tölt‚etett be. A ⒖okaj‛ járás továbbá 188⑶-ben né‚ány faluval ’yarapodott, mert Abaúj-⒖orna várme’yéből ⒜emplén‚ez került Erdő‚orvát‛, ⒍omlóska és ⒊árom‚uta. ⑵88 Zemplén vármegye közigazgatási határainak változása 1773 és 1910 között ⒕árospatak v‛szont a ⒕átoraljaúj‚ely‛ járás része maradt, amely ráadásul k‛e’észült né‚ány Abaúj-⒖orna várme’ye‛ faluval. A „némely törvény‚atósá’ok ‚atárának e’yes közsé’ek és puszták átcsatolása által való k‛‛’azításról, és az ezzel kapcsolatos ‛ntézkedésekről” szóló 188 év‛ ⒎⒚⒋⒋⒋. törvény orszá’osan rendezte e’yes falvak átsorolását más várme’yékbe. ⒜emplén várme’ye esetében Abaújból átcsatolták a ⒕átoraljaúj‚ely közvetlen közében fekvő Alsóre’mecet, ⒈elsőre’mecet, ⒍‛sbányácskát, ⒍‛skázmért, ⒏átyás‚ázát, ⒏‛kó‚ázát, ⒘ílyt (az u’yan‛lyen nevű pusztával e’yütt) továbbá a tőlük k‛ssé északabbra fekvő B‛stét és a ⒕zerencs‛ járás‚oz csatolt ⒈első-⒉olopot. Észak-⒜emplén (⒕ztropkó‛ járás) u’yancsak ’yarapodott né‚ány faluval, mert ⒕áros várme’yéből Boksát, ⒕andalt, ⒍‛s- és ⒐a’ybukócot, ⒕ztaskócot, ⒍‛s- és ⒐a’y Dr‛csnát és Alsó- és ⒈első ⒘lad‛csát sorolták át. ⒗’yancsak 1881-ben, ⒜emplén várme’yétől ⒕áros várme’yé‚ez csatolták a ⒖apoly mentén fekvő ⒖apolyb‛sztrát, ⒖apoly‚ermányt, ⒈‛ast, ⒏‛csákot, ⒍obulny‛cát, ⒉yör’yöst, ⒔emenyét, ⒒roszácst, ⒏átyáskát, ⒘avr‛ncot és ⒑roszvolyát. 1880-ban Új‚elytől északra, ⒉álszécs járásközpont lett, elszakítva a reformkor‛ Új‚ely‛ járás észak‛ részét. ⒐a’ym‛‚ály, ⒘arannó újra járás központ lett, sőt a járás‚atárok ’yakorlat‛la’ elnyerték az ⒋. v‛lá’‚áború‛’ ‚‛vatalos formájukat. Északkelet⒜emplénben ⒕z‛nna ‛s központ‛ szerepkörű lett, mert ‚ozzátartozott az összes aprófalu az orszá’‚atár‛’. Észak-⒜emplénben ⒊omonna járása volt a le’na’yobb k‛terjedésű, mert észak‛ ‛rányban e’észen az orszá’‚atár‛’ ért. A korább‛ ⒉örö’‛nye‛ járás na’y része ‚ozzákerült, mí’ a korábban a ‚ozzátartozó Északkelet-⒜emplén falva‛ képezték a ⒕z‛nna‛ járást. Az 1910-es népszámlálás ‛dején ⒕árospatak már önálló járással rendelkezett. A járás a következőképpen jött létre: a Bodro’közből ⒘ajdácska, ⒎uka és ⒖‛szakarád lett elcsatolva, ‛lletve a közvetlen környezetében fekvő falvakat sorolták ‚ozzá (összesen 9 település). A Bodro’köz ⒕átoraljaúj‚ellyel szemben ‛s vesztett falvakat, (Bodro’szö’, Alsóbereck‛, ⒈elsőbereck‛ és Bodro’szerda‚ely) í’y részben me’szakadt az a több m‛nt e’y évszázados ’yakorlat, ‚o’y a Bodro’köz köz‛’az’atás‛ észak‛ ‚atára, m‛nd‛’ a Bodro’ folyó volt. ⒍özépső-⒜emplénben nem történt lénye’es változás, mert a ⒐a’ym‛‚ály‛, a ⒉álszécs‛, de a ⒘arannó‛ járás ‚atára sem változott. Észak-⒜emplénben v‛szont létrejött e’y új járás, ⒏ezőlaborc központtal. ⒖erületének döntő része a ⒊omonna‛ járásból szakadt k‛, mí’ k‛sebb részben a ⒕ztropkó‛ járásból ‛s átcsatoltak né‚ány falut. ⒈ é vá z óv ö é ⑵89 Az 1910-es járás‛ szerkezet véleményünk szer‛nt, a öldrajz‛la’ le’‛nkább ‛ndokol‚ató felosztást tükrözte. ⒏‛ért? A korábban ‛smert kerületek és járások ‛s ‛’azodtak a természet‛ környezet‚ez, va’y ú’y, ‚o’y a folyók, és k‛sebb vízfolyások va’y ú’y, ‚o’y a vízválasztók képezték a ‚atárt. Az említett felosztásoknak ‛s volt előnye, ‚‛szen természetes ‚atára‛k voltak. De me’nevez‚etünk ‚átrányokat ‛s: ‚a a vízfolyások ‚atárolnak e’y járást, akkor előfordult, ‚o’y a patak partján e’ymással ’yakorlat‛la’ szemben fekvő két falu különböző e’ysé’‚ez tartozott. ⒊a a vízválasztó a ‚atár, akkor a központ‛ településről, na’y valószínűsé’ szer‛nt csak szárazöld‛ úton ér‚etőek el a k‛sebb falvak, ráadásul e’yre emelkedő térszínen. Az 1910-es beosztás az adott természet‛ környezet ’yelembe vette, pl. a ⒖apoly ‚atárt képezett a ⒉álszécs‛ és a ⒐a’ym‛‚ály‛ között. A le‚etősé’ek‚ez mérten m‛nden járásban a központ‛ szerepkörű település, általában a járás középső részén, va’y a közlekedés-öldrajz‛ adottsá’‚oz ‛’azodva arányla’ le’könnyebben me’közelít‚ető ‚elyen ‚elyezkedett el. ⒔áadásul összesen 1⑴ járásra osztották a várme’yét, í’y észak-dél‛ ‛rányban nem kellett szélsősé’esen ‚osszú járásokat me’‚atározn‛. 8. térkép: Zemplén vármegye járásai 1910-ben ⑵90 Zemplén vármegye közigazgatási határainak változása 1773 és 1910 között nrodalom ‛j. Barta ⒌. ⑴00 „Ha Zemplin vármegyét az útas visgálja…” (Gazdálkodás és társadalom Zemplén vármegyében a 18. század végén.) Debrecen: A Debrecen‛ E’yetem ⒖örténelm‛ ⒋ntézete k‛adása. Borovszk‛ ⒕. (szerk.) é.n. Zemplén vármegye. Budapest: ⒈ényes, E. 18⑵6-18⑶0. ffiagyarországnak ’s a’ hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai teintetben. ⒋-⒘⒋. ⒒est: A ffiagyar fiorona Országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. 188 Budapest: Az ⒑rszá’os ⒏a’yar ⒍‛rály‛ ⒕tat‛szt‛ka‛ ⒊‛vatal. A ffiagyar Szent fiorona Országainak 1910. évi népszámlálása. főbb adatai. (⒏⒕t⒍ ⑶ ⒍ötet). 19⑴ A népesség Budapest: ⒏a’yar ⒍‛rály‛ ⒍özpont‛ ⒕tat‛szt‛ka‛ ⒊‛vatal. ffiagyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. (flexicon locorum regni Hungarae populosorum anno 1773 o ciose confectum). 19 Budapest: ⒍‛adja a ma’yar békeküldöttsé’. ⒕z‛rmay A. 180 Notitia topographica politica inclyti comitatus Zemplemi- ensis. Budae: ⒖akács ⒒., ⒗dvar‛ ⒋. 199⑷-1996-199 Zemplén megyei jobbágy-vallomások az úrbérrendezés korából. ⒋-⒋⒋-⒋⒋⒋. ⒐yíre’y‚áza: ⒒er‛fér‛án ⒍önyvek. jgyházak, vallások, felekezetek A z ó Év f conversók asszimilációjának problémája és összeüggései a zsidók kiűzésével a pettős pirályságban n.* „Az ellenség csak úgy lehet felismerhető és félelmetes, ha az otthonunkban vagy legalábbis az otthonunk küszöbén van. Erre jók a zsidók. Az isteni gondviselés ajándékai, hát használjuk is őket, a mindenit, és imádkozzunk, hogy mindig legyen kéznél egypár zsidó, ait félni és gyűlölni lehet. Ha nincs ellenség, mivel biztassuk a népet? Valai azt mondta, hogy a patriotizmus a csőcselék utolsó mentsvára: ainek nincsenek erkölcsi elvei, az többnyire valami zászlóba burkolózik, a korcsok pedig mindig a fajuk tisztaságára hivatkoznak. Ai nincstelen, az végső soron a nemzeti hovatartozásából merít magának erőt. A hovatartozás-érzés viszont a gyűlöletből fakad, annak a gyűlöletéből, ai máshová tartozik. A gyűlölet ápolandó polgári érzemény. Az ellenség a népek barátja. ffiindig kell valai, ait gyűlölhet az ember, hogy magyarázatot leljen a saját nyomorúságára.” (⒗mberto Eco: A prá’a‛ temető) A középkor‛ Európában az ⒋bér‛a‛-félsz‛’eten élt a le’na’yobb létszámú zs‛dó közössé’, amely‛k ⒘⒋. század‛ betelepülésétől 1⑶9⑴-ben történő k‛űzésé‛’ jelentősen ‚ozzájárult a félsz‛’et kulturál‛s és ’azdasá’‛-társadalm‛ arculatának formálásá‚oz. A zs‛dók a ⒔óma‛ B‛rodalom felbomlását követően a nyu’at‛ ’ótok uralma alá kerültek, majd a mórok * Az ‛tt közölt írás e’y ‚osszabb, e’észében később publ‛kálandó tanulmány első része. ⑵9⑶ A conversók asszimilációjának problémája és összeüggései… és a reconqu‛sta következtében a keresztény uralkodók fenn‚atósá’a alá. A mórokkal való e’yüttélés nemcsak a talmud‛sta tudományossá’, a ‚éber nyelv és az arab m‛ntára épülő ‚éber ‛rodalom v‛rá’zásá‚oz vezetett, ‚anem a lozó a‛ és a természettudományos kutatásokra ‛s poz‛tív ‚atást ’yakorolt. A szefárd zs‛dósá’ a ‚éber, a lat‛n, az arab, a kasztíl‛a‛ és katalán nyelv ‛smeretében e’y sz‛ntéz‛s jelle’ű kultúra ‚ordozójává vált. ⒚. (Bölcs) Alfonz támo’atásával az orvostudomány, a matemat‛ka, a ’eo’rá a területén a ⒚⒋⒋⒋. század másod‛k felében tudományos össze’zések készültek. (⒍arády, ⑴000: ⑶6–⑷ ; Benbassa, E. – ⒔odr‛’uez, A. ⑴00⑵: 8– ) A ⒚⒋⒋⒋. század vé’é‛’ a szefárd zs‛dósá’’al szemben sz‛’orú d‛szkr‛m‛natív ‛ntézkedéseket nem érvényesítettek, erőszakos üldözésükre csak két alkalommal került sor. A ⒐yu’at‛ ’ót k‛rálysá’ban a 6⑵8-as toledó‛ zs‛naton azt a ‚atározatot fo’adták el, ‚o’y va’y áttérnek va’y el‚a’yják a k‛rálysá’ területét, továbbá 11⑶6-ban a berber Almo‚ádok Andalúz‛ában me’t‛ltották a zs‛dóknak, ‚o’y vallásukat ’yakorolják. Azonban, az ⒑majjád uralom alatt (7⑷6–10⑵0) az omár‛ konvenc‛ó a zs‛dókat z‛mm‛knek tek‛ntette, te‚át nemcsak vallásukat ’yakorol‚atták, ‚anem személyük és va’yonuk ‛s az állam védelme alatt állt és különadóval tartoztak. Az Almo‚ádok üldözése ‛dején sokan menekültek a ⒎eón‛ ⒍‛rálysá’ba. A reconqu‛stát vé’re‚ajtó león-kasztíl‛a‛ és ara’ón uralkodóknak érdekükben állt, ‚o’y a zs‛dó közössé’eket a korona védelme alá ‚elyezzék, te‚át az államnak zetendő adó ellenében vallás‛ és jo’‛ autonóm‛át b‛ztosítottak számukra. A zs‛dók kölcsöne‛kkel ‚ozzájárultak a v‛sszafo’laló ‚adműveletek nanszírozásá‚oz, a kolon‛zác‛ó‚oz, és keresztény középosztály ‚‛ányában kereskedelm‛ és ‛par‛ tevékenysé’ük ⒖oledo, Córdoba, ⒕ev‛lla, ⒕ara’oza, ⒖ortosa és Barcelona ’azdasá’‛ v‛rá’zását szol’álta. Azonban, szemben Európa több‛ orszá’ával, sokan éltek falvakban – ’yakran csak né‚ány családonként szétszórva –, a‚ol öldet műveltek, szőlő‛k, ’yümölcsöse‛k, ju‚- és szarvasmar‚anyája‛k, csordá‛k voltak. ⒋⒋⒋. (⒕zent) ⒈erd‛nánd (1⑴⑵0–1⑴⑷⑴) a „‚árom vallás” uralkodójának nevezte ma’át, ‚‛szen az andalúz‛a‛ területek jelentős részének v‛sszafo’lalásával e’y mult‛kulturál‛s társadalom alakult k‛, amelyre a keresztények – a mórok – a zs‛dók e’ymásra utalt e’yüttélése (=conv‛venc‛a) volt jellemző. Ebben a ny‛tott társadalomban, a korlátozások ellenére le‚etsé’es volt az etn‛ka‛ és vallás‛ ‛dent‛tás me’őrzése. ⒋⒋⒋. ⒍asztíl‛a‛ ⒈erd‛nánd és utóda, ⒚. (Bölcs) Alfonz uralkodása alatt a zs‛dók a k‛rálysá’ pénzü’y‛’az’atásában – m‛nt adószedők, adóbérlők, k‛ncstárnokok – fontos szerepet töltöttek be, továbbá a ⒚. Alfonz által alapított salamanca‛ e’yetemen jo’‛ vé’zettsé’et szerezve letradóként szol’álták a koronát. ⒈ é vá z óv ö é ⑵9⑷ ⒐emcsak a kasztíl‛a‛, ‚anem az Ara’ón ffillamszövetsé’ (1⑴⑵8-tól) uralkodó‛nak ‛s zs‛dó orvosa‛k voltak. (⒍amen, ⒊. 199 C‚. : 8– ) ⒐em tudjuk me’bíz‚atóan me’mondan‛, ‚o’y a ⒚⒋⒋⒋. század vé’én menny‛ zs‛dó él‚etett a k‛rálysá’ok területén, a‚o’yan azt sem, ‚o’y 1⑵91 után, továbbá az 1⑶10-es években menny‛en tér‚ettek át a keresztény ‚‛tre. ⒐. ⒔ot‚ művében (Append‛x B.) össze’z‛ az ezzel kapcsolatos, ellentmondásos nézőpontokat. ⒕em ő, sem ⒊. ⒍amen nem fo’adja el a k‛űzetés ‛dejére, te‚át 1⑶9⑴-re e’yes történészek által me’adott ⑴00 ezer, sőt ⑵00 ezer fős adatot a zs‛dó népessé’re, ‚‛szen í’y ‚áromszorosával számítva a ⒚⒋⒘. század vé’én csaknem 1 m‛ll‛ó fős zs‛dó népessé’’el kellene számolnunk. Ők reál‛sabbnak tartják 1⑶9⑴-ben a 80–100 ezer fő között‛ adatot. Í’y az 1⑵91-es po’rom előtt reál‛sabb ⑵00–⑵⑷0 ezer főny‛ zs‛dósá’ot feltételezn‛ a két k‛rálysá’ban. (⒔ot‚, ⒐. 199⑷: ⑵⑴9–⑵⑵ ) A zs‛dók kétféle adóval tartoztak a koronáknak, zetn‛ük kellett év‛ e’yössze’ben fejadót (=cabeza de pec‚o) és m‛nden e’yes zs‛dó közössé’nek – amelyet arabul aljamának, kasztíl‛a‛ nyelven juderíasnak neveztek – serv‛c‛ót. A ⒚⒋⒋⒋. század vé’én és a ⒚⒋⒘. század elején az adóre’‛sztrác‛ók alapján ez komoly bevételt jelentett a koronáknak, a ⒍asztíl‛a‛ ⒍‛rálysá’ban és Ara’ón‛ában ez a k‛ncstár‛ bevételek m‛nte’y ne’yede, ⒍atalón‛ában ped‛’ ⑵⑷%-a volt. (⒍amen, ⒊. 1988: ⑵ ) Azonban a ⒚⒋⒋⒋. században Európában felerősödött a zs‛dóellenessé’, am‛t a katol‛kus e’y‚áz, ma’a a ⒕zentszék ‛s teoló’‛a‛ és ’azdasá’‛-társadalm‛ érvrendszerrel támasztott alá. n. honverso-ellenes felkelések és a gazdasági–politikai krízis öszszeüggései a pasztíliai pirályságban valamint az fragón Államszövetségben 1479 előtt n. 1. f conversók beilleszkedése a kasztíliai és az aragón társadalom régi keresztények alkotta közösségeibe Az 1⑶10-es évektől a conversók a pénzü’y‛’az’atásban és az ‛’azsá’szol’áltatásban – a központ‛ ‛’az’atás‛ testületekben és a város‛ tanácsokban – jelentős szerepet töltöttek be. ⒋⒋⒋. ⒊enr‛k uralkodásától a katol‛kus uralkodópárral bezáróan conversók töltötték be a fők‛ncstárnok‛ (=contador mayor), az udvarna’y‛, ⒋⒋. ⒌ános és ⒋⒘. ⒊enr‛k alatt ⑵96 A conversók asszimilációjának problémája és összeüggései… ⒍asztíl‛a főparancsnok‛ (=condestable) t‛sztsé’ét és közülük kerültek k‛ a k‛rály‛ t‛tkárok ‛s. Ara’ón‛ában a ⒕anta ⒈e, a ⒕ánc‚ez, a de la Caballería családok b‛rtokolták a vezető pozíc‛ókat. ⒒edro ⒕ánc‚ez m‛nd a né’y a szol’álta ⒋⒋. ⒈erd‛nándot (1⑶79–1⑷16), í’y ⒉abr‛el ⒕ánc‚ez volt a fők‛ncstárnok, ⒎u‛s de ⒕ántan’el a főszámvevője, de a t‛tkára‛, főadószedő‛ és katona‛ parancsnoka‛ között ‛s sokan voltak áttért zs‛dók. ⒋sabella k‛rálynőnek (1⑶7⑶–1⑷0⑶) m‛nd‚árom k‛rály‛ t‛tkára converso volt, közülük ⒈ernando de ⒒ul’ar az uralkodópár történetírója és a ⒍asztíl‛a‛ ⒖anács ta’ja ‛s volt. A ⒚⒘. században a le’jelentősebb történetírók és ‚uman‛sta tudósok ‛s ebből a társadalm‛ csoportból kerültek k‛. Alonso de ⒒alenc‛a ⒋⒘. ⒊enr‛k és ⒋sabella lat‛n t‛tkára volt és történetíró, ak‛ a converso-ellenes felkelésekről és az andalúz‛a‛ városokban felállított ‛nkv‛zíc‛ós tanácsokról részletes elemzést nyújt „Décades” című művében. ⒊asonlóképpen, D‛e’o de ⒘alera ‛s az uralkodópár converso történetírója volt. (⒏ac⒍ay, A. 197 ⒝május]: ⑶6– ⑷ ) ⒐a’yon fontosnak tartom ‚an’súlyozn‛, ‚o’y a conversók vezető e’y‚áz‛ t‛sztsé’eket ‛s betölt‚ettek. (⒔ot‚, ⒐. 199 C‚. „Conversos ‛n C‚urc‚ ⒑ ce”: 1⑵⑵– 1⑷0.) A ⒕anta ⒏aría – Carta’ena converso család ta’ja‛ ⒋⒋. ⒌ános uralkodásától számos püspök‛ méltósá’ot töltöttek be, örökletesen (Bur’os, Carta’ena, Astor’a, ⒕‛’üenza). ⒋sabella uralkodása alatt ⒍asztíl‛ában né’y püspökről tudjuk, ‚o’y converso volt, közülük szeretném k‛emeln‛ ⒊ernando de ⒖alaverát, ak‛ a k‛rálynő ’yóntatója volt 1⑶78-tól, emellett ffiv‛la püspöke és 1⑶9⑴-1⑶98 között ⒉ranada érseke. A ⒚⒘. század másod‛k felében al‛’ volt ⒍asztíl‛ában és az Ara’ón ffillamszövetsé’ben olyan ’randcsalád, amelyben ne lett volna va’y anya‛ va’y apa‛ á’on converso. ⒋⒋. ⒈erd‛nándnak anya‛ á’on a dédna’yanyja converso volt, de le‚etsé’es, ‚o’y a ⒜ara’oza‛ ⒋nkv‛zíc‛ós ⒖anács törvényszék‛ szakértője által összeállított „⒎‛bro ⒘erde de Ara’ón” állítása felel me’ az ‛’azsá’nak. Eszer‛nt az uralkodó dédna’yanyja zs‛dó volt. ⒐em en’edélyezték a ⒎‛bro ⒘erde de Ara’ón nyomtatásban való me’jelentetését és 16⑴⑵-ban az össze’yűjtött kéz‛ratokat ny‛lvánosan elé’ették. (⒔ot‚, ⒐. 199 C‚. „Conversos ‛n C‚urc‚ ⒑ ce”: 1⑷0–1⑷⑴; u.a. Append‛x C. „⒏ajor Converso fam‛l‛es”: ⑵⑵⑵–⑵⑵ ) A ⒍asztíl‛a‛ ⒍‛rálysá’ban a ’randcsaládok ’enealó’‛áját ⒋⒋. ⒌ános converso lat‛n t‛tkára, ⒈ernán Díaz de ⒖oledo készítette el kasztíl‛a‛ nyelven, am‛ ‛’en népszerű volt. Ebből az derül k‛, ‚o’y ⒍asztíl‛ában sz‛nte m‛nden nemes‛ családban vannak con- ⒈ é vá z óv ö é ⑵97 verso ősök és rokonok. A ‚ázassá’kötések révén az el‛tréte’be való bejutás a conversók s‛keres assz‛m‛lác‛ójának le‚etősé’ét mutatja. Az „⒋nstrucc‛ón” k‛váló össze’zését me’találjuk ⒊. ⒍amen és A. ⒏ac⒍ay írása‛ban ‛s. (⒍amen, ⒊. 199⑴: 19–⑴ A. 197 és ⒏ac⒍ay, ⒝május]: ⑶ ) Am‛ a kasztíl‛a‛ városok ‛’az’atását ‛llet‛, a conversók arányának emelkedésé‚ez ‚ozzájárult az ‛s, ‚o’y ⒚⒋. Alfonz uralkodásától a k‛nevezett, jo’‛ vé’zettsé’’el rendelkező re’‛dorok száma nőtt a választott t‛sztv‛selőkkel szemben. Í’y a ‚‛dal’o – caballeros réte’ ‚áttérbe szorult a városok vezetésében. Az áttért letradók számos városban többsé’be kerültek a tanácsokban. 1⑶⑶0-ben ⒍asztíl‛a na’yvárosa‛ban – főle’ az andalúz városokban – ⑵0 olyan converso re’‛dor volt, ak‛ pénzü’y‛’az’atás‛ ‚‛vatalt töltött be. ⒏e’ ’yel‚etjük, ‚o’y az e’ymás között ‚ázasodó va’yonos converso családok örökletesen bírták ezeket a ‚‛vatalokat. Cordobában, ⒕ev‛llában a város‛ ol‛’arc‚‛a m‛nte’y fele áttért zs‛dó, ⒖oledóban az 1⑶⑶9-es felkelés során a ré’‛ keresztények által elfo’adott ⒕entenc‛a 1⑶ vezető ‚‛vatalt említ me’ a városban, am‛t conversók töltöttek be. ⒕e’ov‛ában az Ar‛as és Cabrera családok, Bur’osban a ⒕anta ⒏aría és a Carta’ena családok a püspök‛ méltósá’okon kívül, re’‛dor‛ és corre’‛dor‛ t‛sztsé’eket ‛s betöltöttek. A corre’‛dor a város‛ tanács elnöke volt, ak‛ eljárt büntető- és pol’árjo’‛ ü’yekben és ő volt a felelős a város‛ adók és a cortezek által me’szavazott különadók be‚ajtásáért. Ezeket a korona t‛sztv‛selőket a város‛ adókból javadalmazták. A ⒚⒘. század első felében a ⒍asztíl‛a‛ ⒍‛rálysá’ban, a másod‛k felében már az Ara’ón ffillamszövetsé’ben ‛s, az uralkodók és az ‛nfánsok ‚atalm‛ ‚arca és az elmélyülő pénzü’y‛-’azdasá’‛ válsá’ a törvényessé’ felbomlásá‚oz, sorozatos város‛ felkelések‚ez vezetett. (⒏ac⒍ay, A. 197 ⒝május]: ⑶7–⑶ ) A városokban a ‚atalmában me’’yen’ülő ré’‛ keresztény ol‛’arc‚‛a (főle’ a caballerosok) az áremelkedések m‛att é‚ező plebejus réte’, a pec‚aros ‛ndulata‛t, ’yűlöletét k‛‚asználva a va’yonos, vezető pozíc‛ókat betöltő conversók ‚atalm‛ ‚elyzetének me’roppantására, sőt z‛ka‛ me’semm‛sítésére törekedett. Ennek ‛deoló’‛áját a juda‛zálás vádja és a „vért‛sztasá’” koncepc‛ója szol’áltatta. ⒏‛vel a converso-ellenessé’nek elsősorban a pol‛t‛ka‛-társadalm‛ összeü’’ése‛t v‛zs’álom, a tanulmány kerete‛n belül csak tömören ‛smertetem a conversók ‚‛tének kérdésében k‛alakult állásfo’lalásokat. A témával fo’lalkozó történészek és a ⒚⒘. század‛ converso és ré’‛ keresztény e’y‚áz‛ személyek, korona t‛sztv‛selők, történetírók nézete‛ e’yaránt ellentmondásosak. ⑵98 A conversók asszimilációjának problémája és összeüggései… ⒐. ⒔ot‚ a conversók ‚‛tének v‛zs’álata során – különös tek‛ntettel arra, ‚o’y vé- leménye szer‛nt 1⑶00–1⑶9⑴ között a kasztíl‛a‛ és ara’ón zs‛dósá’on belül töme’es volt az áttérés – a k‛rálysá’okban élő és az Észak-Ar‛kába elmenekült rabb‛k responsá‛ra támaszkodott. Arra a me’állapításra jutott, ‚o’y a zs‛dó rabb‛k a ⒚⒘. században áttérteket nem anus‛moknak, ‚anem vallásukat és népüket szabad akaratukból el‚a’yó mes‚umad‛moknak tek‛nt‛k. (⒔ot‚, ⒐. 199 C‚. : ⑴⑴–⑵ ) ⒐em ért e’yet ⒛. Baer nézőpontjával, m‛szer‛nt „a conversók és a zs‛dók e’yetlen nép, ak‛ket vallásuk, sorsuk, mess‛an‛szt‛kus reményük e’yesít”, (Baer, ⒛. 1996: ⑴7 ) azaz a conversók nem voltak ‚‛t‚ű keresztények, a juda‛zálás a többsé’re jellemző volt. ⒛. Baer ennek okát az Averro‛zmus n‛‚‛l‛zmust erősítő ‚atásában látja, am‛ a ⒏ess‛ás eljövetelében való ‚‛t me’rendülésé‚ez vezetett. A ré’‛ keresztények elsősorban ezért ’yűlölték a conversókat. (Baer, ⒛. 1996: ⑶⑴⑶–⑶⑴ ) Azonban nem csupán ⒐. ⒔ot‚ nem ért e’yet ezzel, ‚anem B. ⒐etanya‚u sem, ak‛ szer‛nt a ⒛. Baer által ‛dézett ‚éber nyelvű források azt erősít‛k me’, ‚o’y a conversók többsé’e olyan ‚‛t‚ű keresztény volt, ak‛ nemcsak vallásában, ‚anem társadalm‛la’ ‛s törekedett arra, ‚o’y elkülönüljön a zs‛dósá’tól. ⒏‛nt említettem, a zs‛dóellenes polém‛ák többsé’e converso szerzőktől származ‛k. Azonban ‚‛‚etetlenül ’yors és s‛keres társadalm‛ felemelkedésük azért ‛s történ‚etett me’, mert b‛rtokolták a zs‛dósá’ra jellemző érvényesülés‛ straté’‛ákat. Az e’o‛sta b‛zonyítás vá’ya, a k‛válósá’ és e’yben a mássá’ tanúsítása, a vállalkozó‛ ‚ajlam, a szellem‛ és lakó‚ely‛ mob‛l‛tás, a szellem‛ alkotókészsé’ t‛sztelete ezek közé tartoz‛k. (⒍arády, ⑴000: ⑴6–⑴ ) Az ‛tt felsorolt érvényesülés‛ straté’‛ák fontos szerepet játszottak a ré’‛ keresztények conversók ‛ránt‛ ellenérzése‛nek k‛alakulásában. Ezt kortárs források alapján támasztom alá. Alonso de ⒒alenc‛a ⒋⒘. ⒊enr‛k és a katol‛kus uralkodópár converso történetírója a „⒕zázadok” (=Décades) című művében az andalúz‛a‛ converso-ellenes felkeléseket elemezve ezt írja a conversókról: „…öntelten kérkednek a va’yonukkal és mér‚etetlenül büszkék, pö eszkedőek, ma’ukat jobb embereknek, különbeknek tek‛nt‛k a ré’‛ keresztényeknél”. (⒍amen, ⒊. 199 C‚. :⑴ ) Andrés Bernáldez, ⒏endoza bíboros káplánja, az uralkodópár történetírója converso és zs‛dóellenes nézeteket vallott. A „⒊‛stor‛a de los re’es catól‛cos” című művében azt állítja, ‚o’y a juda‛zálás 1⑵90! óta (és nem 1⑵91!) állandó veszély a katol‛kus ‚‛t számára ⒈ é vá z óv ö é ⑵99 és „…a conversók többsé’e t‛tkos zs‛dó,1 sőt se nem zs‛dó, se nem keresztény, ‚anem vallástalan eretnek.” (⒔ot‚, ⒐. 199 C‚. „⒖‚e ⒋nqu‛st‛t‛on”: ⑴⑴ ) A mórok ⒏o‚amed mesebel‛ állatáról (al-buraq) az ‛lyen conversókat, ak‛knek kultúrájában, pl. étkezés‛ szokása‛ban e’yüttesen vannak jelen zs‛dó és keresztény sajátossá’ok „alborayques”-nek nevezték. (Bodan, ⒏. 199 ⒝május]: ⑷⑴–⑷ ) A na’ytek‛n- télyű Alonso de ⒑ropesa, ak‛ ⒋⒘. ⒊enr‛k uralkodása alatt és az uralkodópár ‛dején ‛s 1⑶86-‛’ a ⒕zt. ⒌eromos rend na’ymestere volt, bár elítélte a juda‛zálást és kánonjo’‛ értelemben az 1⑶6⑷-ben me’jelent művében (⒎umen ad revelat‛onem ’ent‛um…) támadta a zs‛dókat, azt állította, ‚o’y kevés converso az, ak‛ t‛tkos zs‛dó. A többsé’ ‚‛t‚ű keresztény, ezért a conversókkal szemben‛ d‛szkr‛m‛natív, í’y ‚‛vatalv‛selésüket t‛ltó rendelkezéseket elfo’ad‚atatlannak tartotta. A conversók k‛zárását a szerzetesrendekből a vért‛sztasá’ ’ondolata alapján teljesen ellentétesnek tek‛ntette a kánonjo’’al. (⒔ot‚, ⒐. 199 C‚. „Conversos and cr‛s‛s: ⒖‚e teent‚ Century”: 7⑵–7 ) ⒊‛t‚ű keresztény voltuk b‛zonyítására ‛s szol’ál‚atott, te‚át e’yfajta ön‛’azolásnak ‛s tek‛nt‚ető az, ‚o’y a ⒚⒘. században a zs‛dóellenes művek többsé’ét converso e’y‚áz‛ személyek és értelm‛sé’‛ek írták, í’y ⒒ablo de ⒕anta ⒏aría (Bur’os és Carta’ena püspöke), ⒌erón‛ma de ⒕anta ⒈e orvos és ⒒edro de la Caballería. A converso-ellenessé’ fokozódásával a juda‛zálás bűnéért a zs‛dósá’ot tették felelőssé. ⒊a a conversók többsé’e a ⒚⒘. században ‚‛t‚ű keresztény volt, akkor a conversoellenes felkelésekben és az ‛nkv‛zíc‛ó felállításában nem a vallás‛ tényezőnek, nem a keresztény ‚‛tet fenye’ető juda‛zálásnak kell me’‚atározó szerepet tulajdonítanunk. n. 2. f converso-ellenes városi felkelések a XV. században⑴ ⒋⒋. (⒍asztíl‛a‛) ⒌ános uralkodása alatt, 1⑶⑶0 után bontakozott k‛ e’y tartós pol‛t‛ka‛ válsá’, am‛ a ⒊enr‛k ara’ón ‛nfánst támo’ató ’randok lázadásával kezdődött (1⑶⑶0– 1⑶⑶⑶) és 1⑶⑶8-ban ⒍asztíl‛a adm‛rál‛sának lázadásával folytatódott, majd 1⑶⑶9-ben ⒖oledóban e’y ke’yetlen converso-ellenes felkelésben tetőződött. ⒖oledóban és C‛udad 1 A pejoratív értelmű marrano (le‚etsé’es jelentése „d‛sznó”) va’y a torrac‚‛zo (‚‛te‚a’yott) k‛fejezéseket ‚asználták a juda‛záló conversókra. Értelmezéseket részletesen elemz‛ ⒔ot‚, ⒐. 199 ⒋. C‚. „⒏arranos and conversos” ⑵⑴ A felkelések részletes elemzése me’talál‚ató Baer, ⒛. 196 177–⑴⑵ és ⑴⑶⑶–⑴⑷ , továbbá ⒏ac⒍ay, A. 197 (május) ⑵⑵–⑶ ⑶00 A conversók asszimilációjának problémája és összeüggései… ⒔ealban a conversók ‚áza‛t k‛fosztották, va’yonukat elkobozták és sokukat me’ölték. A toledó‛ felkelés k‛robbanásában ⒋⒋. ⒌ános ke’yencének, a converso Alvaro de ⒎unának, ⒍asztíl‛a condestablejának a pol‛t‛kája és a város‛ pec‚erosnak a szoc‛ál‛s ‚elyzete e’yaránt fontos szerepet játszott. A korona folyamatos devalvác‛ós pol‛t‛kája, a rossz termésű évek és járványok 1⑶⑶7–⑶9 között a kenyér árának m‛nte’y ⑴00%-os emelkedését eredményezték. Ez a városokban é‚sé’lázadások‚oz vezetett. Alvaro de ⒎una az ara’ón ‛nfánsokat támo’ató ’randok me’’yen’ítése céljából converso korona t‛sztv‛selőkre támaszkodott. A ’ranada‛ emírsé’ ellen‛ ‚áború céljából a városok adó‛nak emelése mellett döntött. ⒖oledóban a város k‛ncstárnokát, a converso Alonso Cotát és a converso főadószedőt, ⒌uan de C‛udadot bízta me’ a me’emelt adók be’yűjtésével. A város ré’‛ keresztény, ‚‛dal’o pol’ármestere, ⒒ero ⒕arm‛ento ezt a ‚elyzetet ‚asználta fel arra, ‚o’y ⒎una lemondását ‛s követelve e’y converso-ellenes felkelést provokáljon k‛. ⒖oledóban számos conversót me’öltek, í’y a főadószedőt ‛s, a k‛ncstárnok ‚ázát fel’yújtották, elkobozták a va’yonát. ⒕okan a városból elmenekülve mentették me’ életüket. ⒋⒋. ⒌ános 1⑶⑶ jún‛us elején személyesen ment ⒖oledóba, a‚ol ⒕arm‛ento és a ré’‛ keresztény re’‛dorok az uralkodótól a követelése‛ket tartalmazó 1⑶⑶ jún‛us ⑷-én közzétett, „⒕entenc‛a-Estatuto” szentesítését kérték. A felkelők követelték Alvaro de ⒎una felelőssé’re vonását (ez csak 1⑶⑷⑵-ban fo’ bekövetkezn‛, am‛kor a ke’yvesztetté váló főparancsnokot ‚alálra ítél‛k) és a conversók ‚‛vatalv‛selés‛ jo’ának eltörlését. A ⒕entenc‛a ez utóbb‛t a következő érvelésekkel támasztja alá: „Alvaro de ⒎una az e’y‚áz és a korona vezető ‚‛vatala‛t a ‚‛tetlen eretnekeknek adta, ak‛k az eltévelyedett, romlott zs‛dók leszármazotta‛. Ez sért‛ a t‛szta vérű, ré’‛ keresztények érdeke‛t (=los c‚r‛st‛onos v‛ejos o l‛ndos) ők (értsd a conversók) me’szentelt ‚‛tünk és k‛rálysá’unk ellensé’e‛, b‛torolják a ‚‛t‚ű, ré’‛ keresztények va’yonát, tönkretesz‛k a nemeseket, az ‛parosokat, k‛rálysá’unk m‛nden rendjét. ⒍öveteljük, ‚o’y az eretnekek ne tölt‚essenek be ‚‛vatalt, am‛ városunk ős‛ ⒌uerosával ‛s össz‚an’ban áll”. (⒏ac⒍ay, A. 197 ⒝május]: 6 ) A ⒕entenc‛ában fo’laltakat számos vezető e’y‚áz‛ személy és korona t‛sztv‛selő – le’yen az ré’‛ keresztény va’y converso – ‚atározottan v‛sszautasította és ⒘. ⒏‛klós pápa teoló’‛a‛ állásfo’lalását kérték. A pápa 1⑶⑶ szeptember ⑴⑶-én kelt „⒊uman‛ ’ener‛s…” kezdetű bullájában elítélte a conversókat ért támadásokat, k‛ny‛lvánította, ‚o’y ‚‛vatalv‛selésük me’t‛ltása ellentmond a kánonjo’nak, ‚‛szen m‛nt katol‛kusokat u’yanazon jo’ok ‛llet‛k me’, m‛nt a ré’‛ keresztényeket. Az e’y‚ázfő ⒒ero ⒕arm‛entót ⒈ é vá z óv ö é ⑶01 és ‚íve‛t k‛közösítéssel sújtotta. Azonban ⒋⒋. ⒌ános ’yen’e k‛rály‛ ‚atalmát és tek‛ntélyét jól tükröz‛ az, ‚o’y a bűnösöket amneszt‛ában részesítette és ő ma’a kérte, ‚o’y a pápa vonja v‛ssza k‛közösítő bullját és nem utolsó sorban 1⑶⑷ au’usztus 1⑵-án a ⒕entenc‛át szentesítette. A ⒕entenc‛át elutasító személyek közül k‛emelem ⒎ope de Barr‛entost, ⒍asztíl‛a kancellárját és ⒕e’ov‛a, ffiv‛la püspökét és Alonso D‛az de ⒏ontalvót, ⒋⒋. ⒌ános és ⒋⒘. ⒊enr‛k (1⑶⑷⑶–1⑶7⑶) le’jelentősebb jo’ászát, letradóját. E’yetértenek abban, ‚o’y a conversók ‚‛vatalv‛selésének me’t‛ltása ellentmond a kánonjo’nak és a ⒕‛ete ⒒art‛dasnak e’yaránt. Üldözésüknek az oka a ré’‛ keresztények ‚atalomvá’ya és rossz‛ndulata, am‛re az újkeresztények e’y része meneküléssel válaszolt. A ⒉ranadában és Észak-Ar‛kában letelepülők ⒏ontalvo szer‛nt valóban ‚‛tta’adókká vál‚atnak, v‛sszatérve zs‛dó vallásuk‚oz és népük‚öz. Barr‛entos püspök szer‛nt a conversók üldözése félelemmel tölt‛ el a zs‛dókat, v‛sszatartja attól, ‚o’y szabad akaratukból áttérjenek. (⒔ot‚, ⒐. 199 C‚. „Conversos and pol‛t‛cal ⒗p‚eaval”: 98–9 ) A ⒕entenc‛a tartalmából lát‚atjuk, ‚o’y a juda‛zálás vádja összefonódott a „l‛mp‛eza de san’re” (=a vért‛sztasá’) zs‛dóellenes elképzelésével, ‚‛szen ⒕arm‛ento kjelentette, ‚o’y a converso me’keresztelése ellenére zs‛dó marad, so‚asem vál‚at ‛’az kereszténnyé, í’y csak beszennyez‛ a ré’‛ keresztények t‛szta vérét. (⒔ot‚, ⒐. 199 ⑴⑴9–⑴⑵ és Bod‛an, ⒏. 199 C‚. „⒖‚e ⒋nqu‛s‛t‛on”: ⒝május]: ⑷7–6 ) Bár elsősorban a ⒚⒘⒋. század‛ ⒕panyol ⒍‛rálysá’ban ’yel‚etjük me’, ‚o’y állam‛ törvények jelennek me’ ennek a ’ondolatnak a je’yében (=estatutos de l‛mp‛eza de san’re), de a ⒍asztíl‛a‛ ⒍‛rálysá’ban ⒋sabella uralkodása alatt számos szerzetesrendből, a ⒕ant‛a’o lova’rendből, vallás‛ közössé’ből, sőt ⒖oledóban a cé‚ekből ‛s k‛zárták a conversókat a vért‛sztasá’ra ‚‛vatkozva. Azonban az 1⑶⑶9-es toledó‛ felkelés csak a kezdet volt, u’yan‛s ⒋⒘. ⒊enr‛k uralkodása alatt a ⒚⒘. század másod‛k felében e’ymást követően robbantak k‛ a város‛ felkelések, ezek a conversók elsz‛’etelésére, pol‛t‛ka‛ és pénzü’y‛ ‚‛vatalokból való eltávolításukra, va’yonuk elkobzására, sőt z‛ka‛ me’semm‛sítésükre ‛rányultak. A. ⒏ac⒍ay – ⒛. Baer klassz‛kus, a spanyolorszá’‛ zs‛dósá’ történetével fo’lalkozó művét ‛s fel‚asználva – táblázatban össze’z‛ a város‛ felkeléseket és 1⑶⑷9–1⑶76 között, a teljessé’ ‛’énye nélkül (csak a na’yvárosokra koncentrálva), 1⑵ jelentős lázadást említ me’. (⒏ac⒍ay, A. 197 ⒝május]: ⑵ ) ⒔ámutat arra, ‚o’y az elsősorban converso-ellenes támadások, pl. ⒕epúlvedában a zs‛dó közössé’et ‛s ér‛ntették. Az e’ész ⒍asztíl‛a‛ ⒍‛rálysá’ot ér‛ntő súlyos a’rárválsá’ot fontos k‛váltó oknak tek‛nt‛, ‚‛szen csak 1⑶6⑷–1⑶7⑵ között a kenyér ára m‛nte’y tízszeresére emelkedett. ⑶0⑴ A conversók asszimilációjának problémája és összeüggései… Ebben az ‛s szerepet játszott, ‚o’y számos városban a tanácsok az é‚ínsé’et ’abona‛mporttal próbálták eny‚íten‛, am‛ v‛szont a pec‚erosra mé’ na’yobb adóter‚et rótt. ⒖oledóban, Bur’osban, ⒘allodol‛dban és ⒕e’ov‛ában több alkalommal ‛s k‛robbantak fe’yveres felkelések, de a le’kr‛t‛kusabb év 1⑶7⑵ volt, u’yan‛s Andalúz‛a 1⑴ városában voltak converso-ellenes po’romok. Az 1⑶6⑷-ös és az 1⑶67-es toledó‛, sev‛lla‛ és áv‛la‛ felkelésekben szerepet játszott a ⒋⒘. ⒊enr‛k trónfosztását eredményező, ⒌uan ⒒ac‚eco (a ⒕ant‛a’o rend na’ymestere) által vezetett főnemes‛ felkelés. ⒖oledóban és ⒕ev‛llában annak ‚írére robbant k‛ a converso-ellenes po’rom, ‚o’y az ffiv‛lában k‛rállyá ny‛lvánított Alfonz (⒋⒘. ⒊enr‛k féltestvére) converso-ellenes proklamác‛ót bocsátott k‛. ⒘‛szont, szemben az 1⑶⑶9-es felkeléssel, a conversók önvédelem céljából m‛líc‛ákat állítottak fel. ⒏‛vel Cordobában 1⑶7⑵-ban ⑷000 ’yalo’osból és ⑵00 könnyűlovasból állt a m‛líc‛a, ⒐. ⒔ot‚ szer‛nt a városban kb. 10 ezer converso él‚etett. (⒔ot‚, ⒐. 199 „Append‛x B”: ⑵⑵ ) ⒖oledóban ⒋⒘. ⒊enr‛ket támo’atván, ⒈ernando de la ⒖orre vezetésével összecsaptak az Alfonzot támo’ató ré’‛ keresztényekkel. A városban né’y utcában a conversók ‚áza‛t k‛fosztották és fel’yújtották. Bár ⒋⒘. ⒊enr‛k féltestvére 1⑶68-ban me’‚alt, a ’yen’e k‛rály nem b‛ztosított jo’orvoslatot a bántalmazott conversóknak, sőt apjá‚oz ‚asonlóan amneszt‛ában részesítette a törvénytelensé’et elkövetőket és me’t‛ltotta, ‚o’y C‛udad ⒔ealban és ⒖oledóban a conversók ‚‛vatalt töltsenek be. Az 1⑵91-es po’rommal ellentétben, Cordobában, ⒌aénban és ⒕ev‛llában a ré’‛ keresztény re’‛dorok és corre’‛dorok, sőt Córdoba püspöke ‛s támo’atta a po’romokban dom‛náns szerepet játszó k‛snemeseket. Az ‛ndulatokat jól mutatja, ‚o’y ⒌aénben a converso ⒏‛’uel ⒎ucas de ⒋ranzaót, ⒍asztíl‛a converso katona‛ parancsnokát a katedrál‛s oltáránál ölték me’, am‛kor a székese’y‚ázba menekült conversókat me’ akarta védelmezn‛ az öldöklő ré’‛ keresztényektől. ⒋⒘. ⒊enr‛k 1⑶7⑶-ben bekövetkező ‚alálakor ⒍asztíl‛át a törvényes rend felbomlása, a fanat‛kus ‛ndulatok elszabadulása jellemezte. Ebben a társadalm‛-pol‛t‛ka‛ ‚elyzetben került ‚atalomra ⒋⒘. ⒊enr‛k féltestvére, ⒋sabella, ak‛nek súlyos pol’ár‚áborúban kellett ‚atalmát me’sz‛lárdítan‛a. A ’randok e’y része ⒋⒘. ⒊enr‛k k‛skorú lányát, ⒌o‚annát és az ő oldalán beavatkozó ⒘. Alfonz portu’ál k‛rályt támo’atta. Az 1⑶7⑷–1⑶79 között zajló pol’ár‚áború és e’yben ⒒ortu’ál‛ával folytatott trónöröklés‛ ‚arc jelentősen befolyásolta ⒋sabella és férje, ⒈erd‛nánd (Ara’ón‛a trónörököse) pol‛t‛káját. ⒕züksé’ük volt a városok pénzü’y‛ és katona‛ támo’atására és a cabelleros réte’ fe’yveres erejére, am‛t az 1⑵17-ben feloszlott ⒊ermandad, 1⑶76-ban történő újjászervezése ‛s b‛zonyít. ⒈ é vá z óv ö é ⑶0⑵ nrodalom Baer, ⒛. 196 A History of the Jews in Christian Spain. ⑴ vols. ⒒‚‛ladel- p‚‛a: ⒖‚e ⒌ew‛s‚ ⒒ubl‛cat‛on ⒕oc‛ety of Amer‛ca. Benbassa, E. – ⒔odr‛’ue, A. ⑴00 A szefárd zsidók története. Budapest: ⒑s‛r‛s ⒍‛adó. Bod‛an, ⒏. 199 „⒏en of t‚e ⒐at‛on”: t‚e ⒕‚ap‛n’ of converso ‛dent‛ty ‛n early modern Europe. Past and Present, ⒐o. 1⑶ Eco, ⒗mberto. ⑴0 ⑶8–7 A prágai temető. Budapest: Európa ⒍önyvk‛adó. ⒋n: Edwards, ⒌. (ed.) 199 The Jews in Western Europa 1400–1600 (Do- cuments). ⒏anc‚ester and ⒐ew ⒛ork: ⒏anc‚ester ⒗n. ⒒ress. ⒋n: ⒊al‛czer, ⒕t. ⒊. (ed.) 198 Insquisition and Society in Early ffiodern Europe. ⒎ondon: Croom-⒊elm. ⒍amen, ⒊. 198 ‛n 1⑶9 ⒖‚e ⒏ed‛terranean and t‚e Expuls‛on of ⒕pan‛s‚ ⒌ews Past and Present, ⒐o.1 ⒍amen, ⒊. 199 ⑵0–⑷ The Spanish Inquisition, A Historical Revision. ⒐ew ⒊aven and ⒎ondon: ⒛ale ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒍arády ⒘. ⑴000. Zsidóság Európában a modern korban. Budapest: Új ⒏andátum ⒍‛adó. ⒏ac⒍ay, A. 197 ⒏ovements and ⒒o’roms ‛n t‚e ⒈‛teent‚–Century Cast‛le. Past and Present, ⒐o.⑷ ⒔ot‚, ⒐. 199 ⑵–6 Conversos, Inquisition and the Expulsion of the Jews rom Spain. ⒏ad‛son: ⒖‚e ⒗n‛vers‛ty of ⒙‛scons‛n ⒒ress. ⒕z ó ⒌á Vallási közösségek kialakulása a forradalom időszakában Új-fngliában ⒏‛nden Amer‛kában lezajlott kolon‛zác‛ós folyamatnál me’ ’yel‚ető, ‚o’y az abban résztvevőket erősen mot‛válta a ’azdasá’‛ és társadalm‛ felemelkedés le‚etősé’e, melyre a korabel‛ Európában sz‛nte semm‛lyen le‚etősé’ük nem volt. Ez ‛’az az észak-amer‛ka‛ br‛t ’yarmatok majdan‛ területére érkező an’ol betelepülőkre ‛s, de ‛tt me’ ’yel‚ető e’y más‛k na’yon fontos mot‛vác‛ó ‛s, mely elsősorban ‚‛tbel‛, vallás‛ okokra vezet‚ető v‛ssza, melyet különösen az Új An’l‛a – területét több ’yarmat alkotta, a tár’yalt ‛dőszakban ⒏assac‚usetts, ⒐ew ⒊amps‚‛re, Connect‛cut és ⒔‚ode ⒋sland – területére érkező pur‛tán telepeseknél ’yel‚etünk me’. Ők e’y olyan társadalm‛ rendszert álmodtak me’, mely az ⒋stennek való feltétlen en’edelmessé’en alapsz‛k, és amely felette áll m‛nden öld‛ ‚atalmassá’nak és tek‛ntélynek, azaz e’y „teokrat‛kus” társadalmat szerettek volna felépíten‛, az ószövetsé’‛ ⒋zrael népé‚ez ‚asonlóan. A‚o’yan ⒏ed’yessy ⒎ászló me’fo’almazta, „az a feltételezés, ‚o’y e’y adott társadalom, kultúra me’‛smer‚etetlen az azt fenntartó vallás, ‚‛trendszer, v‛lá’kép v‛zs’álata nélkül különösen ‛s ‛’az az Amer‛ka‛ E’yesült ffillamok esetében… színes történetét átszöv‛ a vallásos ‚‛trendszerek, e’y‚ázak és csoportosulások ‚‛stór‛ája, sőt b‛zonysá’’al állít‚atjuk, ‚o’y kora‛ ‛dőszaka e’ybeesett a keresztyénsé’ terjedésének és me’maradásának történetével az add‛’ ‛smeretlen ‚atalmas öldrészen.” (⒏ed’yessy, ⒎. ⑴000: 6) Az észak-amer‛ka‛ ⑶06 Vallási közösségek ialakulása a forradalom időszakában Új-Angliában br‛t ’yarmatokon belül Új-An’l‛a különle’es volt abból a szempontból ‛s, ‚o’y a kolon‛zác‛ó me’kezdésétől e’észen az amer‛ka‛ forradalom k‛robbanásá‛’ a t‛zen‚árom br‛t ’yarmat közül vallás‛la’ és a lakossá’ nemzet‛sé’‛ összetételét tek‛ntve ‛s a le’‚omo’énebbnek számított. ⒔‚ode ⒋sland-et leszámítva a kon’re’ac‛onal‛zmus számított az ‛tt élő emberek „vallásának”. ⒏í’ ⒔‚ode ⒋sland-en na’yon sokan telepedtek le olyanok, ak‛k nem értettek e’yet a kon’re’ac‛onal‛zmussal – például bapt‛sták és kvékerek – add‛’ Connect‛cut, ⒏assac‚usetts, ⒐ew ⒊amps‚‛re területén soká‛’ nem volt más el‛smert vallás‛ felekezet. „Az Újv‛lá’ban a pur‛tánok me’alapították a »B‛bl‛a nemzetközössé’et« azzal a céllal, ‚o’y az újszövetsé’‛ ős’yülekezetek‚ez ‚asonló t‛sztasá’ú közössé’eket ‚ozzanak létre. ⒖ársadalm‛, e’yben »szent« szövetsé’ek révén fo’ták össze az e’yént, a várost és a b‛rodalmat, í’y kívánták létre‚ozn‛ az ‛stenfélő, pur‛tán társadalmat. ⒐emsokára sz‛nte u’yanazt jelentette a »város« és a »’yülekezet«. Csak a teljes jo’ú e’y‚ázta’ok él‚ettek az úrvacsorával, és keresztel‚ették me’ ’yermeke‛ket. A teljes ta’sá’’al más k‛váltsá’ok ‛s jártak, például a szavazat‛ jo’ és a t‛sztsé’ekre való választ‚atósá’. Új-An’l‛a lakosa‛ az Újv‛lá’ ⒋zráelének és az ‛’az vallás őrző‛nek tek‛ntették ma’ukat” (⒈ab‛ny, ⒖., ⒖ót‚, ⒕. ⑴008: 1⑴) A több‛ észak-amer‛ka‛ br‛t ’yarmaton eltérő volt a ‚elyzet ezzel kapcsolatban, sokkal ve’yesebb vallás‛ képet mutattak. 1780-ra a né’y le’jelentősebb vallás‛ közössé’é a kon’re’ac‛onal‛sta, a presb‛ter‛ánus, a bapt‛sta és az an’l‛kán vált. ⒊a terület‛ me’oszlás szer‛nt v‛zs’áljuk a ’yülekezetek számát, akkor azt mond‚atjuk, ‚o’y az 17⑷0-es években, az észak-amer‛ka‛ br‛t ’yarmatokon lévő ⑶6⑷ kon’re’ac‛onal‛sta ’yülekezetből ⑶⑷⑶ Új-An’l‛a területén volt me’talál‚ató, és más‚‛tű ’yülekezeteket v‛szonyla’ keveset találunk. Ezzel szemben 18⑷0-re ez a kép dráma‛an me’változott, a‚o’yan ezt a táblázatban ‛s lát‚atjuk: ⒈ é vá z óv ö é ⑶07 Új-fnglia felekezeti megoszlása 1850-ben (laustad, j. S. 1962: 176) ⒎át‚ató, ‚o’y mí’ 17⑷0-ben Új-An’l‛a területén ⑶⑷⑶ kon’re’ac‛onal‛sta ’yülekezet létezett, és m‛ndössze 1⑴⑴ más vallású közössé’, add‛’ 100 évvel később 1⑴⑷⑴ kon’re’ac‛onal‛sta ’yülekezetre jutott ⑴⑷0⑴ más vallású közössé’. Az 17⑷0-es évet követő m‛nte’y száz esztendőben te‚át ’yökeresen me’változott Új-An’l‛a vallás‛ térképe. Ebben a tanulmányban azt a kérdést szeretném me’válaszoln‛, ‚o’y ebben a változásban m‛lyen szerepet játszott az első ⒐a’y Ébredés‛ ⒏oz’alom, mely ‚atárkőnek tek‛nt‚ető ÚjAn’l‛a vallás‛ életében, és ez ‚o’yan ‚atott a forradalom ‛dőszakában ’yökeret eresztő új közössé’ekre. Az amer‛ka‛ forradalom ‛dőszakában Új-An’l‛a területén ‚árom olyan új vallás‛ közössé’ alakult me’, melyek túlél‛k a forradalom ‛dőszakának vérz‛vataros éve‛t, és mé’ a ⒚⒋⒚. században ‛s léteztek, a ⒕‚aker, a ⒈reew‛ll bapt‛sta és un‛versal‛sta közössé’ek. Ők voltak azok, amelyek me’törték a több m‛nt száz éve „uralkodó” kon’re’ac‛onal‛sta vallásossá’ ‚e’emón‛áját Új-An’l‛ában. ⒍özös jellemzőjük volt, ‚o’y k‛‚ívással fordultak a ‚a’yományos kálv‛n‛sta tanok felé, s‛került e’y másfajta e’y‚ázmodellt me’alkotn‛uk, önálló m‛ssz‛ó‛ szol’álatot vé’eztek, és másképpen élték me’ ‚‛tüket. ⒑lyan s‛keresen vé’ezték ‚‛ttérítő tevékenysé’üket, ‚o’y „18⑴0-ra ez a ‚árom közössé’ több m‛nt ‚áromszáz ’yülekezettel rendelkezett és ‚íve‛k száma me’‚aladta a t‛zenötezer főt. ⒖öbb m‛nt e’y-ne’yedét jelentette ez az össz’yülekezetek és ‚‛tvalló ta’ok számának ⒏a‛ne, ⒘ermont, ⒐ew ⒊amps‚‛re és ⒐yu’at-⒏assac‚usetts területén.” (⒏ar‛n‛, ⒕. A. 198⑷: 1) ⒍özös volt bennük az ‛s, ‚o’y m‛nd‚árom közössé’ az első ⒐a’y Ébredés‛ ⒏oz’alom lelk‛ örököseként tek‛ntett önma’ára. A ⒐a’y Ébredés‛ ⒏oz’alomnak sok ered- ⑶08 Vallási közösségek ialakulása a forradalom időszakában Új-Angliában ménye volt, melyek közül a teljessé’ ‛’énye nélkül szeretnék me’említen‛ né‚ányat, olyanokat, melyek az újonnan k‛alakuló közössé’ekre ‛s na’y ‚atást ’yakoroltak. ⒐a’yon sok új me’térő volt, és a ’yarmatok között‛ kapcsolat ‛s me’erősödött. Ez volt az első, az észak-amer‛ka‛ br‛t ’yarmatok között‛ nemzet‛ moz’alom, melynek során ‚atalmas töme’ek élték át kolón‛ák szerte u’yanazt a lelk‛ tapasztalatot, és ezt a nemzet‛ öntudatra-ébredésnek ‛s nevez‚etjük. Az ébredés ‚omo’en‛záló, ‛nte’ráló ‚atása Amer‛ka kora‛ történetében felbecsül‚etetlen. E’y olyan moz’alom volt, mely közössé’et teremtett e’y na’yon me’osztott és ‚etero’én társadalomban. A ⒐a’y Ébredés‛ ⒏oz’alom új színt v‛tt az ellensé’ palettájára ‛s, ‚‛szen követő‛k szer‛nt a sátán‛ szövetsé’be sokak beletartoz‚attak, a pápasá’, katol‛kus sere’ek, törökök, po’ányok, u’yanakkor mások ‛s. ⒕okak szemében az An’l‛kán E’y‚áz nem volt sokkal jobb, m‛nt a róma‛ katol‛c‛zmus. ⒗’yanazokat a problémákat vélték felfedezn‛ a már e’z‛sztáló közössé’ekben, ú’y, m‛nt a korrupc‛ót, önzést, fényűzést, jólétre való törekvést. (⒔ut‚, B. 198⑷: 1⑶-⑴⑵) ⒍r‛t‛kával ‛llették a me’kövesedett konzervatív eszméket, ’yakorlatokat és u’yancsak lázadtak a tek‛ntélyuralm‛ rendszer ellen. ⒐em m‛nden ok nélkül nevez‛k a ⒐a’y Ébredés‛ ⒏oz’almat az amer‛ka‛ak az ő „nemzet‛ me’térésüknek és átalakulásuknak.” (⒉oen, C. C. 1990: ⑴9) ⒍ülönös talán, de Connect‛cut-ban a moz’alom e’y‛k közvetlen ‚atása a vallásszabadsá’ korlátozása lett. Ez ‛dővel elvezetett e’y fontos fel‛smerésre, az e’y‚áz és állam szétválasztásának fontossá’ára, melyet a k‛alakuló közössé’ek ‚atározottan képv‛seltek. ⒐em szabad pol‛t‛ka‛ nyomást és kontrolt ’yakoroln‛ a lelk‛ dol’ok felett. A ⒐a’y Ébredés‛ ⒏oz’alom sajátossá’a volt továbbá, ‚o’y sokkal na’yobb teret ny‛tott a la‛kusoknak az e’y‚áz‛ életbe való bekapcsolódás‚oz. ⒗’yanakkor k‛alakított e’y olyan evan’él‛zác‛ós módszert és ’yakorlatot, amely eltért az európa‛tól és k‛mondottan az amer‛ka‛ környezetben élőket szólította me’. A me’újulás‛ moz’alomban na’y szerepet játszottak a nők ‛s. A ‚a’yományos e’y‚áz‛ modellben az asszonyoknak nem le‚etett vezető szerepe a ’yülekezetben, ped‛’ e’yre több nő vett részt az ‛stent‛szteleteken. A me’térés-or‛entált kereszténysé’ben, az e’yén lelk‛sé’e és erkölcsössé’e számított, í’y a nők ebben e’yenjo’úsá’’al bírtak a fér akkal, ‛lletve a me’téretlen fér ak ölé kerültek.(⒉eor’e, ⒏. ⒏. 1990: ⑴9) Az újonnan k‛alakuló közössé’ek vezető‛ között na’yon sok nőt találunk. ⒗’yanakkor a moz’alom mély sebeket ‛s ejtett az „e’y‚áz testén”. Az 17⑵⑷ és 17⑶⑷ között‛ ‛dőszak az új-an’l‛a‛ ’yarmat ‛ntellektuál‛s és vallás‛ történelmében korábban so‚a nem tapasztalt kríz‛s korszaka volt. ⒐em fordult mé’ elő Új-An’l‛a történelmé- ⒈ é vá z óv ö é ⑶09 ben, ‚o’y anny‛ lelkész elveszítette volna ’yülekezetét, m‛nt az említett ‛dőszakban. ⒘oltak ’yülekezetek, melyek támo’atták a ⒐a’y Ébredés‛ ⒏oz’almat, és ‚a a lelkész nem azonosult nézete‛kkel, me’váltak tőle. ⒖ermészetesen u’yanez fordítva ‛s ‛’az volt, elbocsátottak olyan lelkészeket, ak‛k az ébredés‛ moz’alom ‚íve‛ voltak, m‛közben a ’yülekezet másképpen ’ondolkodott. Az ébredés‛ moz’alom támo’ató‛ nem tartották ele’endőnek a korább‛ e’y‚ázta’sá’ feltétele‛t, a keresztény életv‛telt és becsületes, erkölcsös életet. Ők azt tanították, ‚o’y m‛ndezek mellett szüksé’es a személyes me’térés‛, újjászületés‛ tapasztalat. E’y újabb fejezetet ny‛tott Új-An’l‛a e’y‚áz‛ életében a ⒐a’y Ébredés‛ ⒏oz’alom abban a tek‛ntetben ‛s, ‚o’y so‚a korábban nem tapasztal‚ató módon me’osztotta a lelkészkart. Bár korábban ‛s sok v‛ta zajlott a lelkészek között különböző kérdésekben, k‛felé m‛nd‛’ ‛’yekeztek összezárn‛ és e’ysé’et mutatn‛. A moz’alom nyomán azonban m‛ndenk‛ számára ny‛lvánvaló módon szakadt szét a lelkészkar e’ysé’e, ak‛k e’ymást támadták és kr‛t‛zálták a ’yülekezetekben, evan’él‛zác‛ós előadásokon, az újsá’ok ‚asábja‛n. 17⑶⑴ és 17⑶⑷ között ⒏assac‚usetts-ben 1⑵, Connect‛cut-ban 19 szeparat‛sta ’yülekezet alakult, ak‛k ma’uk választották lelkésze‛ket. Az elkövetkező öt év során tovább‛ ⑴1 szeparat‛sta ’yülekezet alakult Connect‛cut-ben és ⑴⑶ ⒏assac‚usetts-ben.(⒕tout ⒊. ⒕. 1986: ⑴08) Ezek a ü’’etlen kon’re’ac‛onal‛sta ’yülekezetek nem fektették le sz‛lárd alapokra a ’yülekezetek rendjét, ‛stent‛sztelet‛ módját, formáját, de természetesen találunk közös pontokat. A ’yülekezetek elfo’adták a vándor va’y utazó préd‛kátorok szol’álatát, na’y ‚an’súlyt fektettek a la‛kus ‛’e‚‛rdetők bevonására a ’yülekezet életében, és támadták az e’y‚áz és állam túl szoros kapcsolatát, azaz törekedtek az állam és az e’y‚áz szétválasztására. ⒐y‛lvánvalóvá vált, ‚o’y m‛lyen na’y erővel rendelkeznek közössé’ek, ‚a összefo’nak e’ymással, és ellene fordulnak a már k‛alakult rendnek és tek‛ntélynek. Ez ór‛ás‛ változást eredményezett a tek‛ntéllyel kapcsolatos ‚ozzáállás‚oz a jól szervezett század‛ rendszer‚ez képest. Az újonnan me’alakult ’yülekezetek ‚atása jóval na’yobb volt, m‛nt am‛t ma’uk a számok mutatnak. Ezeket a ’yülekezeteket tek‛nt‚etjük Új-An’l‛a vallás‛ történelmében az első ‚ely‛, ü’’etlen közössé’eknek. Ezek az események fontos előszobáját képezték a forradalom ‛dőszaka alatt k‛alakuló ‚árom, korábban említett közössé’nek. A forradalom k‛robbanása után Új-An’l‛a számtalan ne‚ézsé’’el nézett szembe, melynek e’y‛ke volt az add‛’ működő és jól szervezett kon’re’ac‛onal‛sta e’y‚áz‛ rendszer me’rendülése. A ‚áború okozta kár m‛nd anya’‛, m‛nd z‛ka‛ ‛nrastruktúrájában tapasztal‚ató volt az e’y‚ázban. ⑶10 Vallási közösségek ialakulása a forradalom időszakában Új-Angliában ⒗’yanakkor e’y ‚atalmas méretű korábban nem tapasztalt bevándorlás‛ ‚ullám ‛s elérte Új-An’l‛a nyu’at‛ és észak‛ ‚atárv‛dékét. A forradalom ‛dőszakában a bevándorlás‛ ‚ullám elsősorban a ⒘ermont, ⒏a‛ne, és ⒐ew ⒊amps‚‛re ‚atárv‛dékén talál‚ató ‚atalmas öldterületeket ér‛ntette, ‛lletve a ⒏assac‚usettsben talál‚ató Berks‚‛re ‚e’yv‛déket. A növekedés később ‛s folytatódott, ⑷0 év alatt több m‛nt ötvenszeresére nőtt a lakossá’ lélekszáma.(⒏ar‛n‛, ⒕. A.198⑷: ⑴⑷-⑴6) A telepeseket vonzották a ‚atalmas, alacsony áru öldterületek. ⒍ülönböző ‚elyekről érkeztek, eltérő vallás‛ ‚áttérrel rendelkeztek, sokan közülük elutasították a kon’re’ac‛onal‛sta e’y‚ázmodellt és vallásossá’ot, és a ⒐a’y Ébredés‛ ⒏oz’alom ‚íve‛ voltak. Az ‛tt lejátszódó d‛nam‛kus szoc‛ál‛s változást szemléltet‛ ⒌eremy Belknap ⒐ew ⒊amps‚‛re-‛ beszámolója 178⑶-ből: „⒐a’yon r‛tkán le‚et találkozn‛ olyan ‚arm‛nc éves atalemberrel ezen a v‛déken, ak‛ mé’ nőtlen lenne. A nők már ne’yven évesen na’ymamák, és nem szokatlan, ‚o’y anya és leánya u’yanabban az ‛dőben, e’yszerre szoptatják ’yermeküket, m‛közben az apa, a a és az unokája e’yütt dol’oznak a mezőn.” (Belknap, ⒌. 179⑴: ⑴61) Ebben a változó ’azdasá’‛, társadalm‛, vallás‛ ‚elyzetben talált befo’adó köze’re e’y, a ⒐a’y Ébredés‛ ⒏oz’alom‚oz képest k‛sebb méretű ébredés‛ ‚ullám 1778 és 178⑴ között, mely átterjedt ⒍anada ten’erpart‛ v‛déke‛re ‛s. Az ébredés‛ moz’alom, mely ⒐ova ⒕cot‛ából ‛ndult el, több k‛sebb és na’yobb vallás‛ közössé’nek lett az el‛ndítója. Az ébredés‛ ‚ullám e’y‛k jeleként ‚‛rtelen draszt‛kus növekedésnek ‛ndult a kvéker közössé’ ⒏a‛ne és ⒐ew ⒊amps‚‛re területén, ‛lletve a bapt‛sta közössé’ Connect‛cut völ’yben. ⒖ermészetesen a vallás‛ ébredés‚ez ‚ozzájárultak a ‚áború okozta ‚írek és pusztítások és természet‛ jelensé’ek ‛s. A moz’alom‚oz csatlakozók ‚‛ttek ⒌ézus közel‛ v‛sszatérésében, és abban, ‚o’y az utolsó ‛dőkben élnek. ⒏a’ára a ‚áborúra ‛s ú’y tek‛ntettek, m‛nt ⒌ézus szava‛nak beteljesülésére, amely szer‛nt eljövetele előtt „Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég. ffiert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.”.(⒏áté ⑴⑶: 6-7, ⒍árol‛ fordítású B‛bl‛a szer‛nt) Az 1780. május 19-én bekövetkezett napelsötétülés ‛s ebben a me’’yőződésben erősítette me’ őket, ‛dézvén ⒌ézus szava‛t, „és lesznek jelek a napban, holdban és csillagokban”(⒎ukács ⑴1: ⑴⑷, ⒍árol‛ fordítású B‛bl‛a szer‛nt) Abban a kon’re’ac‛onal‛sták ‛s e’yetértettek a moz’alomban résztvevőkkel, ‚o’y különle’es napokat élnek, és ők ‛s a B‛bl‛ára ‚‛vatkoztak, de volt e’y lénye’es különb- ⒈ é vá z óv ö é ⑶11 sé’ az álláspontjukban. Ez me’ ’yel‚ető e’y‛k korabel‛ prom‛nens képv‛selőjük, Ezra ⒕t‛les (17⑴7-179⑷) 178⑵-as szol’álatában, melynek címe, The United States Elevated to Glory and Honor. ⒕zol’álatában pár‚uzamot vont az ős‛ ⒋zrael népének tapasztalata és saját kora között. Ú’y tek‛ntett a k‛alakuló nemzetre, m‛nt ⒋sten választottjára, a „modern ⒋zraelre”. A nemzetnek küldetése van, bevé’ezn‛ az ősök „álmát”, azaz felépíten‛ ⒋sten orszá’át ezen a öldön, és bemutatn‛ ⒋sten jósá’át és ’azda’sá’át m‛nden nép számára. E’y olyan jövőképet mutatott be, amely ⒋sten vezetése mellett a ’yarapodásról, ’azda’sá’ról szólt. E’y olyan prosperáló jövőképről beszélt, melynek vé’én a öld‛ Új ⒌eruzsálem me’teremtése állt. ffilláspontja ebben lénye’esen különbözött az ébredés‛ moz’alom ‚íve‛től, ak‛k prem‛llenar‛sta álláspontot képv‛seltek, azaz abban ‚‛ttek, ‚o’y ⒋sten ezeréves orszá’át me’előz‛ ⒌ézus ⒍r‛sztus másod‛k eljövetele, és az azt me’előző ‛dőben nem prosperáló társadalom és ’azdasá’‛ élet lesz, ‚anem éppen az ellenkezője, nyomorúsá’, ‚áború és bete’sé’ek. Ők a ‚áborús tapasztalatokban, pol‛t‛ka‛ eseményekben és természet‛ jelekben ennek az előjelét látták. Az e’y‛k le’‛smertebb és le’na’yobb vallás‛ közössé’, mely a forradalom kezdet‛ ‛dőszakában alakult me’ Új An’l‛ában, a ⒌em‛ma ⒙‛lk‛nson (17⑷⑴-1819) által vezetett közössé’ volt, melyet ⒗n‛versal ⒈r‛ends-nek neveztek el. ⒌em‛ma e’y mélyen vallásos, kvéker családban nőtt fel, majd e’y ü’’etlen kon’re’ac‛onal‛sta közössé’‚ez csatlakozott. A forradalom évében családja morál‛s válsá’ba jutott. mely olyanny‛ra me’rázta, ‚o’y belebete’edett. ⒊‛te szer‛nt bete’sé’e alatt, am‛kor már szembenézett a ‚alállal, két arkan’yal jelent me’ nek‛ azzal az üzenettel, ‚o’y közel van ⒌ézus másod‛k eljövetele és ⒋sten ítéletének órája. A ‚aldokló v‛lá’‚oz ⒋sten üzenetet akar külden‛, és ezért elküldte az „Élet ⒎elkét”, amelynek befo’adására ⒋sten az ő testét készítette fel. ⒌em‛ma ‚atalmas lelkesedéssel kezdett erről préd‛káln‛ m‛ndenk‛nek, ak‛ csak me’‚all’atta. ⒍ocsmákban, ma’án‚ázakban, a szabad é’ alatt ‚‛rdette ⒌ézus eljövetelének közelsé’ét, az ‛dők vé’ét, és az ő spec‛ál‛s küldetését. ⒊all’ató‛ra na’y ‚atást ’yakorolt lelkesedésével és szu’’esztív személy‛sé’ével. E’y na’yon különle’es közössé’et alakított k‛, amely „kommunában” élt, és a‚ol a ta’ok csak e’ymás között ‚ázasod‚attak. ⒌em‛ma ⒙‛lk‛nson a közössé’ ta’ja‛ felett teljes kontrollt ’yakorolt, szabálya‛ ‚atározták me’ a ‚ívek ma’án és társadalm‛ életét e’yaránt, az öltözködéstől kezdve a szexuál‛s életük‛’ bezáróla’. Ő ma’a cöl‛bátusban élt, és ezt javasolta követő‛nek ‛s. Csoportja e’y na’yon erős rokon‛ kapcsolatokra épülő közössé’’é változott, amely e’yfajta matr‛arc‚ál‛s rendszerben működött. 1789-ben ⒐ew ⒛ork államban me’alapította ⑶1⑴ Vallási közösségek ialakulása a forradalom időszakában Új-Angliában követő‛vel új közössé’‛ központját, melyet Új ⒌eruzsálemnek nevezett el. Célja az volt, ‚o’y elkülönülve a „v‛lá’tól” felépítse ⒋sten orszá’át a ‚‛te szer‛nt közeledő m‛llenn‛um ‛dőszakára. ⒖ermészetesen más lokál‛s közössé’ek ‛s k‛alakultak Új-An’l‛ában ebben az ‛dőszakban, melyek közül a le’érdekesebb talán a ⒕‚adrac‚ ⒋reland által 177⑷-ben ⒏assac‚usettsben alapított közössé’, melynek ta’ja‛ ‚‛ttek abban, ‚o’y vezetőjük ‚al‚atatlan. ⒋reland követő‛nek me’t‛ltotta a szexuál‛s kapcsolatot, mely véleménye szer‛nt a le’na’yobb akadályát jelentette a z‛ka‛ és lelk‛ tökéletessé’re való eljutásnak. ⒏‛után e’észsé’‛ állapota me’romlott, közel’ő ‚alálát pár‚uzamba állította ⒌ézus közel‛ másod‛k eljövetelével. ⒊alálos á’yán a következőképpen búcsúzott követő‛től:”Elmegyek, de ne temessetek el. Az idő rövid. Jézus jön, hogy magához vegye az ő gyülekezetét.’ ⒍övető‛ ‚at ‚ét‛’ várták jövendölésének bekövetkeztét, m‛előtt eltemették volna. (⒏ar‛n‛, ⒕. A. 198⑷: ⑷1-⑷⑷) A me’alakuló közössé’eknek voltak közös pontja‛k. ⒏‛nde’y‛k törekedett e’y ú’ynevezett mélyebb lelk‛ élet ’yakorlására, és me’tapasztalására. A kálv‛n‛ elvekkel szemben ‚atározták me’ ma’ukat, és m‛nde’y‛k közössé’ k‛alakulása e’y kar‛zmat‛kus vezető személyé‚ez köt‚ető, ak‛k e’yfajta mess‛an‛szt‛kus ‛’énnyel léptek fel követő‛kkel szemben. ⒏ásfajta társadalm‛ modellben ’ondolkodtak, és a közössé’ük‚öz való csatlakozással az el‛t‛zmus, k‛választottsá’ tudatot ültették el követő‛k szívében és elméjében. Ezek a közössé’ek lokál‛s jelle’űek maradtak, és v‛szonyla’ ‚amar „me’szűntek”. Ezzel szemben a ⒈reew‛ll bapt‛sták, s‚akerek és un‛versal‛sták k‛léptek a lokal‛tásból és ‚osszú ‛dőn keresztül fennmaradtak. ⒐áluk ‛s me’ ’yel‚ető sok azonossá’ a korábban említett vallás‛ közössé’ekkel kapcsolatban. Í’y például a ⒈reew‛ll bapt‛sta közössé’nél és a s‚aker közössé’nél ‛s na’yon fontos volt az alapító kar‛zmat‛kus személy‛sé’e. A ⒈reew‛ll bapt‛sták alapítását Benjam‛n ⒔andel (17⑶9-1808), mí’ a s‚akerekét, Ann ⒎ee (17⑵6-178⑶) nevé‚ez köt‚etjük. Ebben eltérő jelle’et mutat az un‛versal‛sta közössé’, mert ott több személy ‛s na’yon fontos szerepet játszott a moz’alom k‛alakulásában. Érdekes me’ ’yelnünk, ‚o’y ü’’etlenül attól, ‚o’y mely‛k közössé’ről beszélünk, a vallás emblemat‛kus képv‛selője valam‛lyen személyes va’y család‛ kríz‛sen ment keresztül el‚ívása előtt. Benjam‛n ⒔andell va’y Ann ⒎ee életét szemlélve, ak‛t akarata ellenére kényszerítettek ‚ozzá e’y fér ‚oz, ak‛vel boldo’talan ‚ázassá’ban élt és né’y ’yermekekét ‛s elveszítette e’észen atalon, sz‛ntén ezzel találkoz‚atunk. ⒕okszor vallásos nézete‛ket éppen ezek a tra’‛kus események formálták, m‛nt Ann ⒎ee esetében ‛s, ak‛ ne’yed‛k ’yermeke elvesztése után ⒋sten‚ez fordult fáj- ⒈ é vá z óv ö é ⑶1⑵ dalmában, és ú’y ’ondolta, ‚o’y ez a sok tra’éd‛a azért következett be, mert szexuál‛s életet élt. ⒎elk‛ tanácsadójá‚oz fordult támaszért abban a közössé’ben, amely‚ez évekkel korábban csatlakozott. A közössé’ nő‛ vezetője a következő tanáccsal szol’ált nek‛: ”James és én egy ágyban alszunk, de soha nem érintjük meg egymást, leszámítva két gyermekünket. ffienj haza és te is így cselekedjél!” Ann ezek után cöl‛bátust fo’adott, melyet férje na’yon ne‚ezen v‛selt. (⒐ard‛, ⒔. C. 1976: 11-16) ⒐é‚ány év elteltével teoló’‛a‛ ma’yarázatot ‛s adott cselekedetére, am‛kor ‚‛te szer‛nt k‛ny‛latkoztatást kapott ⒋stentől. Ennek lénye’e az volt, ‚o’y ffidám és Éva eredendő bűne a szexuál‛s e’yüttlét volt, és ez okozta az ember‛sé’ bukását és m‛nden fájdalmát. Ebből következ‛k, ‚o’y az ‛sten‛ ke’yelemben való részesedés és üdvössé’ feltétele a szexuál‛s önme’tartóztatás. Ak‛k elfo’adták, ‚o’y látomása‛ ⒋stentől származnak, azok röv‛desen ú’y tek‛ntettek rá, m‛nt ⒌ézus lelkének me’testesülésére a öldön, és í’y vált számukra Ann ⒎ee Ann Anyává. (⒏ar‛n‛ ⒕. A. 198⑷: 76-77) ⒏‛ndanny‛an „szu’’esztív” ‚atású ‛’e‚‛rdetők voltak, és többny‛re látomásokat kaptak, ‚‛tük szer‛nt ⒋stentől. Í’y például Ann ⒎ee 177⑴-ben kapott ‚‛te szer‛nt látomást ⒋stentől, ‚o’y Ő ‚elyet készít nek‛k Új-An’l‛ában, mely ny‛tott az evan’él‛um üzenetére, és a‚ol ⒋sten össze’yűjt‛ majd választotta‛t. Ann ennek alapján nyolc le’‚űsé’esebb követőjével 177⑶-ben elutazott An’l‛ából ⒐ew ⒛orkba. ⒏‛után ‚ázassá’a vé’érvényesen zátonyra futott, 1776-ban ⒐ew ⒛ork mellett létre‚ozza közössé’e szellem‛ központját, ⒐‛skeyunát. ⒊‛tt abban, ‚o’y ez lesz ⒌ézus ezer éves uralmának ‚elyszíne. 178⑴-ben jelent me’ az első, ‚‛telve‛ket tartalmazó traktátus, melynek központ‛ eleme a lélektől való újjászületés fontossá’ának ‚an’súlyozása, a bűnvallás és bűnbocsánat aktusa és a tökéletessé’re való törekvés, melynek e’y‛k le’fontosabb eszköze a szexuál‛s önme’tartóztatás. Üzenetüket m‛nt utazó préd‛kátorok terjesztették, ebben példaképük ⒉eor’e ⒙‚‛te eld (171⑶-1770) volt. ⒖anításukkal különösen a ü’’etlen kon’re’ac‛onal‛sta és bapt‛sta ‚íveket ‛’yekezték elérn‛, arra késztetvén őket, ‚o’y szakadjanak k‛ közössé’ükből és csatlakozzanak ‚ozzájuk. ⒏e’ ’yel‚ető a korábban a bapt‛sta ’yülekezetben szol’áló presb‛terek va’y ’yülekezet‛ vezetők ma’as számaránya az említett ‚árom új vallás‛ közössé’ vezető‛ körében. A s‚aker m‛ssz‛ónak külön sajátossá’a volt, ‚o’y kommunájukba me’‚ívták az érdeklődőket, a‚ol szállást és ételt b‛ztosítottak számukra, és annak a le‚etősé’ét, ‚o’y me’tapasztalják közössé’‛ életük öröme‛t. Azoknak, ak‛k csatlakozn‛ akartak a közössé’‚ez, m‛nden bűnüket me’ kellett vallan‛uk a s‚aker vezetőknek (Ann ⒎ee, ⒌ames ⒙‚‛ttaker, ⒙‛ll‛am ⒎ee). ⑶1⑶ Vallási közösségek ialakulása a forradalom időszakában Új-Angliában ⒏‛nden bűnük, amelyet me’vallottak, me’bocsáttatott számukra. ⒖ermészetesen ezzel az aktussal azt ‛s elfo’adták, ‚o’y közössé’ük vezetője különle’es ‛sten‛ ‚atalommal van felru‚ázva, melynek ezek után en’edelmeskedn‛ük kell. ⒑lyan jól működött ez az evan’él‛zác‛ós módszer, ‚o’y több százan csatlakoztak a n⒐‛skeyuna‛ csoport‚oz. Ezen felbuzdulván a s‚aker vezetők arra törekedtek, ‚o’y újabb közössé’eket ‚ozzanak létre, melyek u’yaní’y el tudják érn‛ a környezetükben élőket. ⒉azdasá’‛ ‚elyzetüket tek‛ntve m‛nde’y‛k közössé’’el kapcsolatban elmond‚ató az, ‚o’y ta’ja‛k általában az átla’ot k‛cs‛vel me’‚aladó va’yon‛ ‚áttérrel rendelkeztek, de voltak közöttük ‛’azán te‚etősek ‛s éppú’y, m‛nt sze’ényebbek. ⒏‛nd‚árom közössé’ túlél‛ alapítóját, köszön‚etően annak ‛s, ‚o’y korán fel‛smer‛k a szervezet‛ rendszer k‛alakításának szüksé’essé’ét, és ennek érdekében komoly lépéseket ‛s tettek. ⒊‛telv‛ üzeteket, énekes könyveket adtak k‛, rendszeres összejöveteleket szerveztek, és me’‚atározták az ‛stent‛szteletek l‛tur’‛kus rendjét és szabályát. Az elkövetkezendő évek ezeknek a közössé’eknek az életében a szervezet‛ rend k‛alakításával és az ‛ntenzív evan’él‛zác‛óval teltek, törekedvén arra, ‚o’y az alapító személyek ‚alála után bekövetkezett kríz‛st túlélvén tovább ’yarapod‚assanak. nrodalom korrások Belknap, ⒌. 179 The history of New-Hampshire. ⒘olume ⒋⒋⒋. ⒕tate ⒕treet. ⒕t‛les, E., D.D. 178 The United States Elevated to Glory and Honor. ⒗n‛vers‛ty of ⒐ebraska. (Electron‛c ⒖exts ‛n Amer‛can ⒕tud‛es) Szakirodalom ⒈ab‛ny, ⒖. , ⒖ót‚, ⒕. ⑴00 Amerika Teológusa, Bevezetés Jonathan Edwards –1703-1758– Gondolkodásába. Budapest: ⒏a’yarorszá’‛ ⒔eformátus E’y‚áz Dunamellék‛ E’y‚ázkerület ⒊ermeneut‛ka‛ ⒍utatóközpont. ⒉austad, E. ⒕. 196 ⒊arper and ⒔ow. Historical Atlas of Religion in America. ⒐ew ⒛ork: ⒈ é vá z óv ö é ⒉eor’e, ⒏. ⒏. 1990. Religion and American Culture. ⒖‚e D‛v‛n‛ty ⒕c‚ool: Duke ⒗n‛vers‛ty. ⒉oen. C. C. 1990. Revivalism and Separatism in New England, 1740-1800, Strict Congregationalists and Separate Baptists in the Great Awakening. ⒐ew ⒊aven and ⒎ondon: ⒛ale ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒏ar‛n‛, ⒕. A. 198 Radical Sects of Revolutionary New England. Cam- br‛d’e, ⒏assac‚usetts: ⒊arvard ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒏ed’yessy, ⒎. ⑴000. fieresztyénség az Amerikai Egyesült Államokban. Budapest: ⒔eformátus ⒜s‛nat‛ ⒋roda, Doktor‛ ⒍ollé’‛umának ⒈őt‛tkár‛ ⒊‛vatala. ⒐ard‛, ⒔. C. 197 ⒔ut‚, B 198 ffiother Ann flee. ffiorning Star of the Shakers. Adatok? Visionary Republic, ffiillennial Themes in American Thought. 1756-1800. Cambr‛d’e ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⒕tout ⒊. ⒕. 198 The New England Soul, Preaching and Religious Culture in Colonial New England. ⒑xford ⒗n‛vers‛ty ⒒ress. ⑶1⑷ E é C f magyar görögkatolikus papság népszerűtlenségének okai és a hajdúdorogi egyházmegye elleni támadások a püspökség megalakításának időszakában* A ma’yar nyelvű l‛tur’‛áért folytatott évt‛zedes küzdelem mellett a ‚uszad‛k század elején két ‚ullámban jelentkező sk‛zma moz’alom volt az az eseménysorozat, amelynek kapcsán a ’örö’katol‛kus e’y‚áz és papja‛ az orszá’os közvélemény előtt szerep‚ez jutottak. ffim amí’ a ma’yar ajkú kelet‛ keresztények és papja‛k nemzet‛ ‛dent‛tásuk el‛smeréséért folytatott törekvése‛ általában véve találkoztak a ny‛lvánossá’ sz‛mpát‛ájával, add‛’ a sk‛zma perek kapcsán betöltött szerepük már erősen me’osztotta az embereket. Ebben komoly szerepe volt a sajtónak ‛s, amely főle’ kezdetben na’y ny‛lvánossá’ot adott az ezzel kapcsolatos eseményeknek, és c‛kke‛kben látványosan a’‛tálták olvasó‛kat annak me’felelően, ‚o’y m‛lyen pol‛t‛ka‛ csoportosulás eszmé‛t képv‛selték. Az * A kutatás az Európa‛ ⒗n‛ó és ⒏a’yarorszá’ támo’atásával a ⒖ffi⒏⒑⒒ A/⑴-11-1-⑴01⑴-0001 azonosító számú „⒐emzet‛ ⒍‛válósá’ ⒒ro’ram – ⒊aza‛ ‚all’ató‛, ‛lletve kutató‛ személy‛ támo’atást b‛ztosító rendszer k‛dol’ozása és működtetése konver’enc‛a pro’ram” című k‛emelt projekt kerete‛ között valósult me’. ⑶18 A magyar görögkatolikus papság népszerűtlenségének okai… alább‛akban azt v‛zs’álom me’, ‚o’y m‛lyen szerepet töltöttek be a ’örö’katol‛kus e’y‚áz papja‛ a mára elfeledett, de a 19– század fordulóján na’y belpol‛t‛ka‛ v‛‚art kavaró és el‚úzódó sk‛zma ü’yben. A ma’yar pol‛t‛ka‛ el‛t – m‛közben a dual‛zmus ⒏a’yarorszá’ának m‛nden pol’árát a törvény és a jo’ előtt e’yenran’únak ‛smerte el – következetesen ra’aszkodott az e’ysé’es pol‛t‛ka‛ nemzet de níc‛ójá‚oz, va’y‛s a nemzet‛sé’eket nem ‛smerte el önálló pol‛t‛ka‛ tényezőként. (⒔oms‛cs ⑴00⑷: 8⑶) Ez a tény alapvetően me’‚atározta a ma’yarorszá’‛ nemzet‛sé’‛ törekvések ‛rányát, és jellemezte a ma’yar kormányok‚oz való v‛szonyát. Ez a v‛szony különösen feszültté és b‛zalmatlanná vált az ⒋. v‛lá’‚áború előtt‛ években, am‛korra v‛lá’os lett, ‚o’y a nemzetköz‛ pol‛t‛kában m‛lyen érdekszövetsé’ek néznek e’ymással farkasszemet, és ny‛lvánvaló volt, ‚o’y a v‛lá’ban zajló események e’yre közelebb ‚ozzák a ‚áborút. ⒏‛vel ezen a belpol‛t‛ka‛ ‚elyzeten nem s‛került változtatn‛, ezért „191⑶ au’usztusában ⒏a’yarorszá’ ú’y lépett be a ‚áborúba, ‚o’y a lakossá’ának közel felét alkotó nemzet‛sé’ek, va’y le’alább‛s azok közvéleményformáló el‛tcsoportja‛nak pol‛t‛ka‛ lojal‛tása a le’messzebbmenők‛’ me’kérdőjelez‚ető volt.” (⒔oms‛cs ⑴00⑷: 87) A k‛alakult ‚elyzet alapvetően ért‚ető volt, ‚‛szen e’yetlen ma’yarorszá’‛ nemzet‛sé’ sem kapta me’ azokat az en’edményeket, amelyeket a kormánytól követeltek. Ennél fo’va ma’a a kormány ‛s alapvető b‛zalmatlansá’’al fordult orszá’ának nemzet‛sé’e‛ felé. A sk‛zma moz’alomban k‛éleződő ellentétek azonban mé’sem sorol‚atók a klassz‛kus kormányzat‛–nemzet‛sé’‛ feszültsé’ek körébe. ⒎e’főképpen azért nem, mert e’y olyan közössé’ lett akaratlanul főszereplője ennek, amelyet nem ‛s tartottak külön nemzet‛sé’nek. A rusz‛nokról van szó, ak‛ket akkor‛ban ruténeknek neveztek. (Botl‛k 1997: 1⑵⑷) Ebben az ‛dőben ez a népessé’ „…mé’ csak a kulturál‛s-nyelv‛ ébredés fejlettsé’‛ fokát élte, és lénye’ében az első v‛lá’‚áború k‛törésé‛’ tartó másfél évt‛zedben sem fejlődött szervezett, a célja‛t ‛s me’fo’almazó pol‛t‛ka‛ moz’alommá.” (Botl‛k 1997: 1⑵6) ⒊o’y m‛képpen s‛került mé’‛s ezeknek az éveknek az e’y‛k le’na’yobb v‛ssz‚an’ot k‛váltó nemzet‛, nemzet‛sé’‛ ü’yévé tenn‛ ennek a népessé’nek a vallásváltoztatás‛ szándékát, és ‚o’yan tett szert olyan ellentmondásos szerepre ebben a ’örö’katol‛kus papsá’, az jól rekonstruál‚ató a korabel‛ sajtó és a szak‛rodalom alapján. Az 1900. év‛ népszámlálás szer‛nt ⑶⑴⑶ 77⑶ rutén élt ⒏a’yarorszá’on. ⒎étszámuk a teljes népessé’en belül ⑴,⑷%-ot tett k‛, va’y‛s anny‛t, amenny‛t a szerbeké. (⒖örté- ⒈ é vá z óv ö é net‛ stat‛szt‛ka‛ ‛dősorok 1867-199⑴, 199 ⑶19 ⑴⑵6) Az orszá’ le’elmaradottabb v‛déke‛n éltek a felv‛dék‛ ⒕áros várme’yétől ⒏áramaros‛’, m‛közben volt e’y jelentős létszámú, elma’yarosodott budapest‛ közössé’ük ‛s, amelybe a rutén értelm‛sé’ színe-java tartozott. Ők voltak az assz‛m‛láltak, ak‛k saját népük elma’yarosítását fontos és ‚aza as feladatként tartották számon. (Botl‛k 1997: 1⑵⑷) Ez azonban e’yáltalán nem volt könnyű, és nem azért, mert e’y már k‛alakult nemzet‛ azonossá’tudatot kellett volna me’változtatn‛, ‚anem – a‚o’y már említettük – azért, mert a rusz‛nok nem e’y önálló pol‛t‛ka‛, nemzet‛ közössé’ként de n‛álták ma’ukat, ‚anem vallás‛ közössé’ként. Ennek az e’y‛k le’főbb oka, ‚o’y „A történet‛ ⒏a’yarorszá’on a rusz‛nok lakta területek ⒝…] nem alkottak sem pol‛t‛ka‛, sem adm‛n‛sztratív e’ysé’et, a várme’yék ‚atára‛ sem esetek e’ybe az etn‛ka‛ ‚atárokkal.” (⒗dvar‛ 1990: 16) „A rusz‛n társadalom ⒝…] nem rendelkezett saját feudál‛s uralkodó osztállyal, ‚‛ányzott a rusz‛n pol’ársá’ ‛s. E’y v‛szonyla’ vékony e’y‚áz‛ értelm‛sé’‛ réte’ – papok, szerzetesek, tanítók –, s elenyésző számú k‛snemessé’ mellett öldművesek, pásztorok alkották a rusz‛n társadalmat. A fejletlen társadalm‛ struktúra következtében ⒝…] az e’y‚áz volt az e’yetlen olyan ‛ntézmény, a‚ol az anyanyelv‛ kultúra és nyelv‚asználat szerepet játsz‚atott. Az e’y‚áz, ⒝…] a ma’yarorszá’‛ rusz‛nok nép‛-etn‛ka‛ és e’yszersm‛nd kulturál‛s, valam‛nt potenc‛ál‛s pol‛t‛ka kerete ‛s volt.” (⒗dvar‛ 1990: 16) „Assz‛m‛lác‛ójukat az ‛s akadályozta, ‚o’y ’örö’ katol‛kus vallásuk és e’y‚ázuk lénye’ében a nemzet‛ elkülönülés le‚etősé’ét ‛s nyújtotta számukra, a ma’yarosító tendenc‛ák ellenére a saját ‚a’yománya‛k és kultúrájuk őrzője ‛s volt. Ez azt jelentette, ‚o’y a rusz‛nok vallása ’yakorlat‛la’ teljesen lefedte nemzet‛ ‚ovatartozásukat.” (Botl‛k 1997: 1⑵7) A nemzet‛ elkülönülésre ped‛’ azért nyújtott k‛váló le‚etősé’et, m‛vel a ma’yar anyanyelvű ’örö’katol‛kusok ‚‛ába ösztönözték a kormányzatot ‛mmár évt‛zedek óta, nemzet‛ alapon szervezett ’örö’katol‛kus e’y‚ázme’yéje csak a románoknak és a szláv ajkúaknak volt, a ma’yaroknak ped‛’ e’észen 191⑴-‛’ nem. (⒖‛mkó 1987: 7) A rutén sk‛zma lénye’e az volt, ‚o’y ⒏áramaros várme’yében a román lakta, majd később a rutén területeken ‛s, töme’esen tértek át az emberek az ‛dent‛tásukat me’‚atározó ’örö’katol‛kusról az ortodox vallásra. A moz’alom olyan ‛ntenz‛tású volt, ‚o’y röv‛desen Bere’ me’yére ‛s átterjedt, és a ma‛ ⒍árpátalja területén teljesedett k‛. (⒉öncz‛ ⑴007: 7) A ’örö’katol‛kus papsá’ kezdettől fo’va ellensé’esen lépett fel az áttérőkkel szemben, és m‛után saját ‚atáskörében nem tudta me’oldan‛ a lassan már ⑶⑴0 A magyar görögkatolikus papság népszerűtlenségének okai… anya’‛ létalapját veszélyeztető moz’alom problémáját, ezért a munkács‛ püspök révén erős kormányzat‛ fellépést kért ‚‛vatalosan ‛s. (⒉öncz‛ ⑴007: ⑷1) A korabel‛ baloldal‛ rad‛kál‛s sajtó ped‛’ – a‚o’y azt később látn‛ fo’juk – kíméletlenül ostorozn‛ kezdte az éppen ma’yar nemzet‛ alapon saját e’y‚ázme’yét követelő és szervező ma’yar ajkú ’örö’katol‛kus lelkészeket, ak‛ket a rábízott nép k‛zsákmányolásával és me’tévesztésével vádolt. Az első áttérésekre 1900 decemberében került sor ⒕zacsalon. (⒉öncz‛ ⑴007: ⑶⑶) Az áttérések kapcsán kézenfekvőnek tűn‛k, ‚o’y a k‛ábrándult ‚ívek a b‛zánc‛ szertartású katol‛kus vallás ‚elyett a sz‛ntén b‛zánc‛ ’yökerű és l‛tur’‛kus nyelvében ‛s rokon, szláv nyelvű ortodox felekezetet választották új felekezetüknek. ⒒ed‛’ ‚a a stat‛szt‛ka‛ adatokat me’v‛zs’áljuk, akkor azt látjuk, ‚o’y ez e’yáltalán nem volt olyan e’yértelmű. A felekezet‛ me’oszlás szer‛nt u’yan‛s 1910-ben ⒍árpátalján ⑵7⑴ ezer ’örö’katol‛kus élt, v‛szont m‛ndössze ⑷⑷0 (!) ember vallotta ma’át ortodoxnak. A ’örö’katol‛kusok után le’na’yobb számban, 8⑷ ezren zs‛dók, 6⑷ ezren reformátusok, ⑶8 ezren róma‛ katol‛kusok éltek. (⒍emény 19⑵9: ⑶ , va’y‛s a rokon vallásnak tek‛nt‚ető pravoszláv szellem‛sé’ azt me’előzően e’yáltalán nem ‚atotta át ezt a közössé’et. Ez ped‛’ azért fontos, mert a sajtó e’y része a korabel‛ történéseket és azt, a‚o’yan az állam‚atalom az ü’yet kezelte, „a lelk‛‛smeret‛ és vallás‛ szabadsá’ ellen ‛ntézett merénylet” de níc‛ójával ‛llette, no‚a a számok tanúsá’a szer‛nt nem ‛deoló’‛a‛ va’y vallás‛ me’‚asonlás következménye volt a sk‛zma moz’alom. (⒉öncz‛ ⑴007: 9⑴) ⒊a í’y lett volna, akkor ennek a nyoma‛t m‛nden b‛zonnyal már korábban ‛s le‚etett volna érzékeln‛. ⒋lyen jelzés lett volna az ortodox vallás, valam‛nt a ’örö’katol‛kusok között‛ „átjárás” ‛s, de a számok tanúsá’a szer‛nt ‛lyen nem volt. ⒊a lelk‛, ‛lletve ‛dent‛tásbel‛ kérdés lett volna a két vallás között‛ választás, akkor m‛nden b‛zonnyal a két vallás‛ csoport között‛ ór‛ás‛ számbel‛ eltérés ‛s k‛e’yensúlyozottabb képet mutatott volna ekkorra. Adód‛k te‚át a kérdés, ‚o’y ‚a nem ‚‛tbél‛ kérdések vezettek a töme’es áttérések‚ez, akkor m‛lyen oka‛ le‚ettek a századfordulón és a század tízes éve‛ben újra és újra erőre kapó vallásváltoztatásoknak? A szak‛rodalom több olyan okot sorol fel, amelyek befolyásolták a part‛um‛ és kárpátalja‛ moz’almakat. Abban azonban már eltér a történészek véleménye, ‚o’y ezek közül melyek voltak azok, amelyek döntően ‚atottak az emberekre a vallásváltoztatásban. Ennek a t‛sztázása ped‛’ nem el‚anya’ol‚ató elem a korabel‛ történések me’ítélése szempontjából, különösen, ‚o’y orszá’os v‛‚art kavaró és az akkor‛ ma’yar belpol‛t‛kát ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑴1 ‚uzamosabb ‛de‛’ temat‛záló ü’y lett a moz’alomból. A téma e’y‛k szakértője, Botl‛k ⒌ózsef szer‛nt a vallásváltoztatások e’y‛k le’főbb oka az az ⒑roszorszá’ból támo’atott pánszláv moz’alom volt, amely különféle módon a ‚aza‛ ruténeket ‛s befolyásolta, és lázította a ’örö’katol‛kus papsá’ ellen. (Bottl‛k 1997: 18⑵-18⑷) Bár ma’as orosz pol‛t‛ka‛ körökbe vezető szálakat nem tudott felmutatn‛ a korabel‛ rendőrsé’‛ v‛zs’álat és a témával fo’lalkozó történet‛ munkák sem, a szláv kapcsolatot mé’sem le‚et ’yelmen kívül ‚a’yn‛. ⒔észben azért, mert a bírósá’‛ per alá vont személyek között több orosz, ‛lletve szláv embert ‛s találunk. (⒉öncz‛ ⑴007: 8⑷) De ezt erősít‛ az ‛dőben sz‛nte pár‚uzamosan bekövetkező debrecen‛ bombamerénylet ‛s, amelynek ny‛lvánvaló és e’yértelmű kapcsolata sz‛ntén nem volt az orosz t‛tkosszol’álattal, mé’‛s a feltárt dokumentumok utóla’ valószínűsít‛k, ‚o’y a román elkövetők mö’ött ez a szervezet ‚úzódott me’. (⒍atkó ⑴010: ⑵18-⑵19) A korabel‛ sajtó c‛kke‛ és a levéltár‛ kutatás ‛s azt támasztja alá, ‚o’y m‛nden külső befolyás és belső nemzet‛sé’‛ ellentét kevés lett volna a‚‚oz, ‚o’y a korabel‛ események ‛lyen látványos moz’alommá szélesedjenek, ‚a nem lettek volna már a nap‛ me’él‚etést ‛s veszélyeztető ’azdasá’‛ oka‛ a „lázadásnak”. A ruténsé’ kétsé’ kívül a ⒏a’yar ⒍‛rálysá’ le’sze’ényebb és le’elmaradottabb népe volt. (Botl‛k 199 ) Ennek évszázadokra v‛sszamenő ’yökere‛ vannak, azonban az ‛dők során ‚elyzetük nem jobb, ‚anem e’yre rosszabb lett. (⒍emény 19⑵ ) ⒔áadásul ú’y tűn‛k, ‚o’y az a fentebb már említett ’örö’katol‛kus papsá’, amelynek a m‛ndennap‛ életben ‛s fontos és poz‛tív vezető szerepet kellett volna betölten‛e, nem se’ítette ezt a közössé’et, ‚anem tovább‛ ter‚ekkel sújtotta. Erről ír a máramaros‛ perről szóló tudósításában Csécsy ⒋mre ‛s: „A születéstől a ‚alál‛’ n‛ncs a rutén paraszt életének olyan mozzanata, a‚ol a pap ne „se’ítené” és a se’ítés fejében ne zsarolná csont‛’. De nem ‛s a születéstől a ‚alál‛’: már a születés előtt és mé’ a ‚alál után ‛s körme‛k közt tartják a rutén parasztot az ‛sten‛ v‛lá’rend, m‛nt szövetkezet ü’ynöke‛. ⒑tt kezdőd‛k, am‛kor a várandós asszonyt tek‛ntélyes szenteltvízre való fejében me’áldja a pópa: a satnya k‛s emberállatot már az anyja mé‚ében me’zsarolja a lelk‛atya, am‛kor mé’ nem ‛s tudja, ‚o’y a v‛lá’ra fo’ jönn‛, s am‛kor ‚a tudná, so‚asem akarna a v‛lá’ra jönn‛. És ott vé’ződ‛k, am‛kor a me’boldo’ult szelleme u’yancsak nem ellenszol’áltatás nélkül me’jelen‛k a ⒒ásztory ffirkád d‛rekt e célra berendezett, ma’néz‛umfényes, tömjénes és süllyesztős ‚áz‛ csodaszínpadán, ‚o’y a könnyező ‚átramaradottakat ‚alk túlv‛lá’‛ ‚an’on rábírja e’y k‛s ⑶⑴⑴ A magyar görögkatolikus papság népszerűtlenségének okai… váltó aláírására, va’y arra, ‚o’y borjukat, malacukat, sovány va’yonkájukat mé’ éle- tükben ráírassák a szent életű és csodatevő szerzetesre…”1 A c‛kkben szereplő ⒒ásztory ffirkád ’örö’katol‛kus baz‛l‛ta szerzetes te‚át már ebben az ü’yben ‛s, m‛nt a felelőssé’ére bízott e’yszerű nép zsarnoka és k‛zsákmányolója jelen‛k me’, ped‛’ m‛nt később látn‛ fo’juk, a szerzetessel kapcsolatos kutatás‛ eredménye‛m ennél sokkal árnyaltabbá tesz‛k a képet. E‚‚ez társul a ⒊uszad‛k ⒕zázad köré‚ez tartozó Arad‛ ⒘‛ktornak az ezzel kapcsolatos, korabel‛ sajtóban me’jelent c‛kke ‛s, amelyben e’yebek között azt emel‛ k‛, ‚o’y a papnak zetendő párbér ’yakran na’yobb ter‚et jelent a ’örö’katol‛kus családok számára, m‛nt az állam‛ adó.⑴ Az évt‛zedes moz’alomnak folyamatosan na’y sajtója volt, m‛nt lát‚attuk, elsősorban a baloldal‛ rad‛kál‛s tollfor’atók körében, am‛ na’yon rossz v‛ssz‚an’ot keltett, és rendkívül ellenszenvessé tette nemcsak az általában vett ’örö’katol‛kus papsá’ot, ‚anem ma’át a kelet‛ keresztény vallást és ma’yar ajkú ’yakorló‛t ‛s, ak‛ket e’yszerűen összemosva a több‛ ’örö’katol‛kus vallású nemzet‛sé’’el, csak ma’yar oroszoknak t‛tuláltak. (⒕zabó 19 ) Döntően befolyásolta a ’örö’ katol‛kus e’y‚ázzal kapcsolatos köz‚an’ulatot az ‛s, ‚o’y a ma’yar kormány rendkívül keményen lépett fel a moz’alommal szemben, m‛nte’y nép- és nemzetmentő akc‛óként feltüntetve a kemény bánásmódot, amellyel az orosz ‚atalm‛ pol‛t‛ka látványos v‛sszaverését ‛’yekeztek demonstráln‛. Ennek a fellépésnek nem t‛tkolt célja volt, ‚o’y erősítse a ma’yarsá’‚oz ‚ű nac‛onal‛sta érzést, és ellenszenvet váltson k‛ azokkal szemben, ak‛k bárm‛féle fenye’etést jelent‚etnek ⒏a’yarorszá’ra. (⒉öncz‛ ⑴00 ) ⒋lyen köz‚an’ulatban s‛került a ma’yar ajkú ’örö’katol‛kusoknak elérn‛ük e’y‛k ré’‛ törekvésüket, a nemzet‛ alapon szervezett ma’yar ’örö’katol‛kus püspöksé’ felállítását. Annak, ‚o’y a k‛rály és a kormányzat korább‛ ellenállásán változtatva 191⑴-ben törvényt ‚ozott a ma’yar ajkú ⒊ajdúdoro’‛ ⒉örö’katol‛kus E’y‚ázme’ye me’alakításáról, főként na’ypol‛t‛ka‛ oka‛ vannak, amelyeket terjedelem ‚‛ányában most nem áll módomban részletezn‛. ⒏‛nden esetre, am‛lyen na’y örömöt jelentett ez a ma’yar ’örö’katol‛kusok körében, le’alább olyan dü‚öt és ellenállást ’erjesztett a szláv és román ajkú nemzet‛sé’ pol‛t‛ka‛ köre‛ben és e’y‚áza‛kban. Ennek a támadásnak lett a célpontja a korábban már említett, ekkor már orszá’osan ‛smert, csodatévőként emle’etett baz‛l‛ta szerzetes. ⒒ásztory ffirkád a sk‛zma kapcsán őt ért támadások mellett korábban azzal váltott k‛ a korabel‛ sajtóban ‛s me’ny‛lvánuló ellensé’es ‛ndulatokat, ‚o’y akkora va’yonra tett 1 ⑴ Csécsy ⒋mre, 19 Arad‛ ⒘‛ctor. 19 ⒗krajnától ⒏áramaros‛’. ⒐yu’at, évf. sz. ⑴⑴ ⒖anulmányok a nemzet‛sé’‛ kérdés köré‚ez. ⒊uszad‛k ⒕zázad, évf. sz. ⑴6 ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑴⑵ szert, amely a na’yb‛rtokosok közé emelte, majd ped‛’ azzal, ‚o’y ezt a jelentős va’yont a rö’tön, me’alakulása után ne‚éz ‚elyzetbe került ‚ajdúdoro’‛ püspöksé’re ‚a’yatékolta. A „ke’yes atyaként” emle’etett szerzetessel kapcsolatosan folytatott kutatása‛m ny‛lvánvalóvá tették, ‚o’y a korabel‛ ’örö’katol‛kus e’y‚áz‛ v‛szonyok me’értése és a ‚ajdúdoro’‛ e’y‚ázme’ye létre‚ozásának körülménye‛ csak töredékesen ‛smer‚etők me’ ⒒ásztory életének és működésének ‛smerete nélkül. A sk‛zma moz’alomban komoly tek‛ntélyvesztést elszenvedő ’örö’katol‛kus papsá’ot és a ma’yar papok közül nevesítve ‛s sajtó által‛ támadásnak k‛tett ⒒ásztory ffirkádot te‚át akkor ‛s kemény kr‛t‛kák és támadások érték, am‛kor ny‛lvánvalóvá vált, ‚o’y a korábban, főként nemzet‛ alapon létre‚ozott e’y‚ázme’yékből k‛‚asítva a ma’yar ajkú ‚ívők számára létre‚ozzák a ⒊ajdúdoro’‛ ⒉örö’katol‛kus E’y‚ázme’yét. A támadások‚oz azonban fo’ást, konkrét célpontot kellett találn‛ az e’y‚áz‛ szervezeten, és ezt az e’yébként na’yon népszerű, az orszá’‚atárokon túl‛ ‛smertsé’’el ‛s rendelkező ⒒ásztory ffirkádban találták me’ a baloldal‛ rad‛kál‛sok. A ⒕ándor néven anyakönyvezett pap 18⑶⑶-ben, a ⒏áramaros várme’yében lévő ⒎onkán született és a ⒏ár‛apócson töltött tíz év alatt lett széles körben ‛smert és népszerű az emberek körében.⑵ ⒏ár ‛tt csodálatos ’yó’yításokat és jövendöléseket tulajdonítottak nek‛ az emberek, ám az e’y‛k rosszakarója feljelentette a szol’abírónál, ezért a ⒐a’y ⒕zent Baz‛l ⒔end el‚elyezte ⒒ócsról. Előbb ⒍‛sbereznán, majd B‛kszádon volt az ottan‛ monostorok főnöke. (⒏unkács‛ ⒕emat‛zmus 1888: 176) 1899-ben saját rendje, a baz‛l‛ták v‛zs’álatot ‛ndítottak ellene, b‛zottsá’ elé c‛tálták, a‚ol vallatóra fo’ták va’yonával, csodatétele‛vel és életv‛telével kapcsolatosan. A rend azonban ezt csak ürü’yként ‚asználta fel, ‛’azából í’y akarták a va’yonára rátenn‛ a kezüket.⑶ Ekkor‛ban már ⑶00 ‚old öldje és ⒕zatmárnémet‛ben 1⑴ szobás ‚áza volt, és e’yéb k‛sebb ‛n’atlannal rendelkezett. ⒏‛vel ennek átadását a szerzetes me’ta’adta, vé’ül 190⑴ februárjában a ⒕zent Baz‛l ⒔end örök ‛dőkre k‛zárta sora‛ból‥⑷ Ezután a szerzetes e’y ⒕zatmár várme’yében talál‚ató k‛stelepülésen élt, a‚ova ‚íve‛nek töme’e követte, és e’y olyan e’y‚áz‛ sejtet ‚ozott létre, amely add‛’ ‛smeretlen volt az e’y‚áz‛ ‛ntézményrendszeren belül. ⒖úrvékonya‛ b‛rtokáról ‛ntézte ’azdasá’ának ü’ye‛t ‛s, am‛ na’y rátermettsé’et és komoly felkészültsé’et ‛’ényelt, különösen, ‚a ’yelembe vesszük, ‚o’y ffirkád atyának sz‛nte e’yáltalán nem volt erre ⑵ ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑶0/19 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑶⑴/189 ⑷ ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑶⑴/189 ⑶ és ⒉⒍⒒⒎ ⒋⒘- ⑶6/188 ⑶⑴⑶ A magyar görögkatolikus papság népszerűtlenségének okai… komoly apparátusa. Bár e’ysé’es va’yonfelmérés so‚asem készült, no‚a többször ‚ozzáfo’tak, anny‛ b‛zonyos, ‚o’y le’alább ⑴000 ‚old öldje, ⑵00 ‚old erdője és szőlője volt, am‛kor ú’y döntött, ‚o’y az e’y‚ázra ‚a’yja b‛rtoka‛t.6 Élénk üzletmenetet ‛’azolnak az ezekben az években keltezett, ma levéltárban őrzött dokumentumok. ⒕zéles körben kölcsönü’yletek bonyolódtak, és nem csak a környékbel‛ekkel, ‚anem ‛dőnként Budapesten élőkkel ‛s‥7 ⒐o‚a ellenlábasa‛ uzsorázással és mások k‛semm‛zésével vádolták, az adatok ezt cáfolják.8 ⒑lyan ma’án‚‛telezésekről van ‛tt szó, amelyek e’y-e’y v‛tás ü’y kapcsán a bírósá’ előtt ‛s me’mérettek, és so‚asem marasztalták el azokért, ‛lletve a kölcsönzés körülménye‛ért a szerzetest. A levéltár‛ források szer‛nt ⒒ásztory ⑷-8%-os kamatra adott kölcsön, de ‚a valak‛ nem tudta v‛ssza zetn‛ a felvett pénzt, akkor számos esetben lefo’lalták a korábban me’‚atározott ‛n’ó, va’y ‛n’atlan fede- zetet.9 ⒕zámos fennmaradt árverés‛ ‚‛rdetmény b‛zonyítja ezt.10 Ú’y tűn‛k, ez fontos eleme volt a szerzetes va’yon’yarapításának. ⒎e’alább‛s erre le‚et következtetn‛ az ‛lyen esetek na’y számából. ⒒ásztoryt e’yébként az általa vezetett közössé’ részéről vallásos á‚ítat övezte. A közössé’ ta’ja‛ m‛ndenüket bev‛tték e’yfajta va’yonközössé’be, ellátásukról és erkölcsös életv‛telükről ped‛’ a szerzetes ’ondoskodott. A sokat támadott pap később ú’y ‚atározott, ‚o’y va’yonát az állam‛ támo’atás ‚‛ánya m‛att már-már vé’zetes ‚elyzetbe sodródott ‚ajdúdoro’‛ püspöksé’re ‚a’yja. Ekkor‛ban, va’y‛s 191⑵-ban ‛ndított ellene újabb jo’‛ támadást e’ykor‛ közössé’e, a Baz‛l‛ta ⒔end, és a r‛ssen k‛nevezett püspök, ⒏‛klósy ⒋stván védelmet í’ért ⒒ásztory ffirkád számára a ‚a’yaték fejében.11 ⒍étrontos védekezésre kellett berendezkedn‛ük. A máramaros‛ sk‛zma ü’ye és a nac‛onal‛sta ellentéteket szító ma’yar ajkú e’y‚ázme’ye létrejötte a sajtón keresztül folyamatos támadásnak volt k‛téve, mí’ a más‛k oldalon, a bírósá’on folyt a ‚adakozás a szerzetes‛ va’yonért. E‚‚ez társult e’y kémvád‛ per, amely ekkor, 191⑷-ben, az ⒋. v‛lá’‚áború ‛dején na’yon komoly ü’ynek számított, és í’y ‛s kezelték a ‚atósá’ok.1⑴ A több ‛rányból ‛s folyamatosan érkező nyomás röv‛desen összeroppantotta az ‛dős szerzetest, ak‛ a 6 ⒘é’‚seő ⒖amás: Dur‛n’ t‚e ⒙ar. http://byzantinohungarica.hu/node/614; ⑴0 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑴0/19 8 Arad‛ ⒘‛ktor. ⒒ásztory ffirkád. ⒕zabad’ondolat, évf. sz. ⑵00. 9 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-1⑶/190 10 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑴6/19 11 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⑷00/19 ; ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a ⑵70⑵/19 ‛. m. 1⑴ ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⑷00/19 7 0 ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑴⑷ ‚atósá’ által elrendelt ‚áz‛ őr‛zetben fejezte be életét a nyíre’y‚áz‛ püspök‛ palotában, 1916 elején. nrodalom Levéltári források jegyzéke: ⒉örö’ ⒍atol‛kus ⒒üspök‛ ⒎evéltár (⒉⒍⒒⒎), ⒐yíre’y‚áza ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑶0/19 ⒉⒍⒒⒎ ⒋⒘- ⑶6/188 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑶⑴/189 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑶⑴/189 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑴0/19 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-1⑶/190 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑴6/19 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑵/1900. ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑶⑶/19 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⒒-⑵/19 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⑷00/19 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a ⑵70⑵/19 ‛.m. ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-’. ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⑷00/19 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⑷00/19 ⒉⒍⒒⒎ ⒋-1-a. ⑵⑵/19 Szakirodalom: A Görög fiatolikus ffiagyarok Naptára 19 ’yarok ⒐aptára, 190. A ⒉örö’ ⒍atol‛kus ⒏a- Debrecen: ⒊o mann és ⒍ronov‛tz ⒍önyvnyom- dája. Arad‛ ⒘. 19 ⒖anulmányok a nemzet‛sé’‛ kérdés köré‚ez. Huszadik Század, Békés ⒉. 198 ffiagyar görög katolikus ismeretek, s‛ne loco: s‛ne nom‛ne, s.a. ⑶⑴6 A magyar görögkatolikus papság népszerűtlenségének okai… Botl‛k ⒌. 199 Hármas kereszt alatt. Budapest: Új ⒏andátum. Csécsy ⒋. 19 ⒗krajnától ⒏áramaros‛’. Nyugat, 19 évf. sz. ⑴⑴ ⒉öncz‛ A. ⑴00 Ruszin sizmatikus mozgalom a XX. század elején. ⒗n’- vár–Bere’szász: ⒒ol‛ ⒒r‛nt – ⒋⒋. ⒔ákócz‛ ⒈erenc ⒍árpátalja‛ ⒏a’yar ⒈ő‛skola. ⒍atkó ⒏. ffi. ⑴0 Az 191⑶-es debrecen‛ merénylet. ⒋n: ⒘é’‚seő ⒖. (szerk.) Symbolae. ⒐yíre’y‚áza: Öröksé’ünk ⒍önyvk‛adó ⒍t. ⒍emény ⒉. 19⑵ Verhovina feltámad. Budapest: ⒏E⒈⒊⒑⒕⒜. ffiunkácsi Sematizmus. 188 ⒐a’y ⒋. ⑴00 ⒗n’vár: ⒖yp‛s ⒌osep‚‛ sen. ⒈ésüs. Anekdoták Pásztory Árkádról. ⒒écs: ⒒écs‛ ⒖udománye’ye- tem Bölcsészettudomány‛ ⒍ar, ⒐éprajz–Antropoló’‛a. ⒒‛r‛’y‛ ⒋. 1990. A magyarországi görög katolikusok története ⒋⒋. ⒐yíre’y‚áza: ⒉örö’ ⒍atol‛kus ⒊‛ttudomány‛ ⒈ő‛skola. ⒔oms‛cs ⒋. ⑴00 ffiagyarország története a XX. században. Budapest: ⒑s‛r‛s ⒍‛adó ⒕alacz ⒉. 197 Egyház és állam ffiagyarországon a dualizmus korában. ⒏ünc‚en: Auróra. ⒏ünc‚en. 1⑷ ⒕zabó ⒑. ⑴0 A magyar oroszokról (ruthének). Budapest: ⒊‛stór‛aant‛k ⒍önyves‚áz ⒍‛adó. ⒖‛mkó ⒋. (szerk.) 198 A Hajdúdorogi Bizánci fiatolikus Egyházmegye Jubileumi Emlékkönyve 191⑴–198 Történeti statisztikai idősorok 1867–199 ⒐yíre’y‚áza. ⒋. kötet. 199 Budapest: ⒍⒕⒊. ⑴⑵ ⒗dvar‛ ⒋. (szerk.) 1990. A munkács‛ ’örö’katol‛kus püspöksé’ lelkészsé’e‛nek 180 év‛ összeírása. Vasvári Pál Társaság Füzetei, ⒐yíre’y- ‚áza: ⒘asvár‛ ⒒ál ⒖ársasá’. ⒘é’s‚eő ⒖. Dur‛n’ t‚e ⒙ar. ‚ttp://byzant‛no‚un’ar‛ca.‚u/node/6 (⑴0 0 ) sőtörténet, lender Studies ⒐ y Dó jgy asszony érvényesülési útja: godoni Zsuzsanna házasságai ⒖anulmányomban e’y olyan század‛ asszonnyal fo’lalkozom, ak‛ e’y k‛‚alófélben lévő erdély‛ köznemes‛ család ta’jaként ‛’yekezett a család társadalm‛ státuszát, b‛rtoka‛t me’őr‛zn‛, valam‛nt ’yarapítan‛. A kora újkor rendkívül erőt próbáló, ‚arcokkal tel‛ ‛dőszak volt Erdély történelmében, am‛kor sok családnak ‚at‚atós lépéseket kellett tenn‛e jövője b‛ztosításáért, ran’jának me’tartásáért. Ezt jelentősen me’ne‚ezítette, ‚o’y a század folyamán a v‛rá’kor mellett ‛’en válsá’os évek ‛s tarkították Erdély történetét, elé’, ‚a a t‛zenötéves ‚áborút va’y a len’yelorszá’‛ ‚adjáratot követő katasztrofál‛s éveket említem. Bodon‛ ⒜suzsanna életében (kb. 1600–1660) az Erdély‛ ⒈ejedelemsé’ nyu’odalmas per‛ódusa‛ ‛s ott voltak, azonban ‚elytálln‛a í’y sem volt e’yszerű. ⒖anulmányomban arra keresem a választ, ‚o’yan próbálta családja státuszát, va’yonát átörökíten‛ rokona‛ra. Az asszonynak nem maradtak fent levele‛, sem e’yéb személyes forrása, í’y csupán a me’lévő, ‚‛vatalos ‛ratnak tek‛nt‚ető dokumentumok alapján von‚attam le következtetéseket. ⑶⑵0 Egy asszony érvényesülési útja: Bodoni Zsuzsanna házasságai 1. f godoni család 1. ábra: godoni Zsuzsanna családja A Bodon‛akat először a kolozsmonostor‛ konvent je’yzőkönyve‛ben említ‛k, 1⑶⑶9ben (⒌akó 1990: ⑵⑷ ). A ma’yarráta‛ Bodon‛ak székely ’yökerekkel rendelkeztek, ennek ‛s köszön‚ető, ‚o’y b‛rtoka‛k főként Aranyosszékben és Doboka me’yében terültek el. A család ta’ja‛ sókamara‛ t‛sztv‛selőként próbáltak érvényesüln‛. (⒊orn ⑴00⑷: 17 ) A famíl‛a társadalm‛ státuszát ‛’azán Bodon‛ ⒜suzsanna na’ybátyja, ⒋stván alapozta me’ az 1⑷80–90-es években, m‛nt Bát‚ory ⒜s‛’mond b‛zalmasa. ⒕zámos fontos t‛sztsé’et v‛selt, í’y pl. 1⑷99-ben ⒍olozs me’ye‛ fő‛spánként említ‛k (⒎ázár. 188 ) ⒖öbb porc‛ót, köztük Bodont ‛s ő szerezte a családnak (Bet‚len ⑴00⑶: ⑴0 ) Bodon‛ ⒜suzsanna apjáról kevés adat maradt fent. 1⑷8⑵–8⑶-ben (⒊orn ⑴00⑷: 17 , ‛ll. ⒉yula‛ ⑴00⑴–⑴00 ⑴⑶ , 190 k. 168b–169b., 17⑴b–17 , 186b–18 ; 199–⑴00b., ⑴⑶⑵– k. 6⑵–6 ) és 1⑷8⑷-ben ‛s udvar‚ely‛ kap‛tányként tüntet‛k fel (⒎uk‛n‛c‚: ⑶⑶ ). 1⑷86-ban fejedelm‛ törvényszék‛ ‚‛tes je’yző t‛sztet töltött be (⒉yula‛ ⑴00⑴–⑴00 k. ⑵88–⑵8 ). ⒏‛nt a‚o’yan Bodon‛ ⒜suzsanna ‛rata‛ból k‛derül, Bodon‛ ⒌ános felesé’e a ⒍emény család e’y‛k ta’ja, Borbála volt. ⒍ettejük ‚ázassá’a m‛ndenképpen arra utal‚at, ‚o’y a Bodon‛ család jelentős köznemes‛ státusszal bír‚atott, ‚a a ⒍emények, Erdély e’y‛k le’ős‛bb családja ‚ajlandó volt velük ‚ázassá’ot kötn‛. ⒈r‛’yükből két ’yermek, ⒋stván és ⒜suzsanna született. E’y 1610-ben keletkezett korlátó levél tanúb‛zonysá’a szer‛nt Bodon‛ ⒜suzsanna 1600 körül látta me’ a napv‛lá’ot (⒏⒐⒎–⒑⒎ ⒈ 1⑷ ⒒rot. m‛vel Bodon‛ ⒌ános 160 ⑶6v.). A ’yermekek korán árvasá’ra jutottak, júl‛us 17-én Brassónál, a ⒕zékely ⒏ózes mellett‛ csatában életét vesztette. (⒕zamosközy 1991: 1⑶ ). ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑵1 2. f házasságok A korszakban azt tek‛ntették normál‛snak, ‚a valak‛ le’alább e’yszer ‚ázasodott. ⒒ersze a tovább‛ ‚ázassá’oknak sem volt jo’‛ akadálya (⒒éter ⑴008: ⑷8). A ‚ázassá’ok mö’ött me’búvó mot‛vác‛ó eltérő le‚etett. Az esetek többsé’ében, főként az első ‚ázassá’nál a család döntött a r‛’yről, melynek főként a va’yonszerzés, ‛lletve a kapcsolat‛ ‚áló, valam‛nt az atya sá’ szélesítése volt a célja. ⒐é‚ány ‚ázasulandó a r‛’ytől a társadalm‛ emelkedést, újabb pozíc‛ók me’szerzését ‛s remélte. ⒈őként az özve’yasszonyok várták a védelmet az újabb ‚ázassá’tól, ‚‛szen ebben a korszakban a nőknek korlátozott jo’a‛ voltak, és az özve’y pártolása ‚elyett a szomszédok és az el‚unyt rokona‛ ’yakran ‛nkább támadást ‛ntéztek ellene. ⒖ermészetesen családalapítás, va’y szerelem ‛s le‚etett a ‚ázassá’kötés oka, de ez ‛nkább a sokad‛k ‚ázassá’ra le‚etett jellemző, am‛kor a felek már szabadon választ‚attak. (⒒éter ⑴00 , ‛ll. ⒊orvát‚ ⑴00 ) 2.1. godoni Zsuzsanna házasságai 2. ábra: mázassági kapcsolatok ⑶⑵⑴ Egy asszony érvényesülési útja: Bodoni Zsuzsanna házasságai Bodon‛ ⒜suzsanna családjában a nők többször ‚ázasodtak: édesanyja, ⒍emény Bor- bála né’yszer, anya‛ na’yanyja, ⒉eréb ⒏ar’‛t ‚áromszor. ⒍emény Borbálának másod‛k férjétől, ⒖eke ⒉yör’ytől két a, ⒕ándor és ⒌ános született. ⒏‛nt a‚o’yan a Bodon‛ ⒜suzsanna által később tett örökvallásból k‛derül, a család nőta’ja‛nak ‚ázassá’ával k‛alakult család‛ b‛rtokok többsé’e, va’y‛s a ⒖orda várme’ye‛ b‛rtokok az asszony kezére kerültek. 3. ábra: godoni Zsuzsanna házasságai 2.1.1. Lázár oános, a székely előkelő Családta’ja‛ ‚ázassá’‛ straté’‛áját Bodon‛ ⒜suzsanna ‛s követte. Az asszony első ‚ázassá’át ⒎ázár ⒌ánossal, e’y székely előkelővel kötötte. 16⑴0-ban már ‚ázasok voltak (Dáné ⑴009: 160.). ⒎ázár ⒌ános az ős‛ ⒎ázár család csíkszenttamás‛ á’ának utolsó fér ta’ja volt (⒐a’y ⑴00 ). ⒎ázár ⒌ánost a lustrában 160⑴-ben, 160⑶-ben Dalnakon (Demény 1997: 18 ), 161⑶-ben ⒏ezőmadarason (Demény 1997: ⑴ ) és Csíkszenttamáson a pr‛morok között írták össze (Demény 1997: ⑷⑵ ). ⒔endszeresen részt vett a fejedelmek ‚adjárata‛ban, mí’nem Bet‚len ⒉ábor felső-ma’yarorszá’‛, 16⑴⑴-es ‚adjáratának ‛dején életét nem vesztette (⒉‚-‚’y. Beszterce, 16⑴ október ). Ekkor az asszony féltestvére, ⒖eke ⒕ándor, Bet‚len ⒉ábor borsolója (⒍emény ⑴000.) járt közben az özve’y érdekében, ‚‛szen me’szerezte számára a proro’at‛ot (⒉‚-‚’y. 16⑴ október Beszterce, ). Ez azt jelentette, ‚o’y az özve’ynek e’y év‛’ nem kellett perben részt venn‛e, a férje b‛rtoka‛tól nem foszt‚atták me’ (⒊orvát‚ ⑴007: ⑴⑷ ). Bodon‛ ⒜suzsannának e’yetlen ’yermekéről, Annáról szólnak a források, ak‛nek ⒎ázár ⒌ános volt az apja. ⒊a e’y nő ’yermekkel maradt özve’y, általában ő lett a természetes ’yám, de ‛lyenkor ‛s állt mellette e’y kjelölt fér . A természetes ’yámsá’ot, és az ezzel járó b‛rtokokat v‛szont csak add‛’ őr‛z‚ette me’, mí’ újra férj‚ez nem ment. ⒖e‚át e’y nőnek ekkor több fontos döntést kellett me’‚ozn‛a. Özve’y marad, í’y me’tart‚atja a természetes ’yámsá’ot – ‚a n‛ncsen kjelölt ’yám – és a b‛rtokokat (⒊orvát‚ ⑴007: ⑴⑷ ). ⒔áadásul özve’yként új utak nyíl‚atnak me’ előtte, ‚‛szen már ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑵⑵ nem ‚ajadon, ak‛ ‚elyett az apja, és nem felesé’, ak‛ ‚elyett a férje dönt, í’y akár családfővé, a ’azdasá’‛ ü’yek ‛rányítójává ‛s vál‚atott, am‛t csak fér ként te‚etett volna (⒊orvát‚ ⑴007: ⑴⑶ ). ⒘a’y ‛smét férj‚ez me’y, de ekkor számít‚at az el‚unyt rokona‛nak támadására, és akár ’yermekéről ‛s le kell mondan‛a. Az özve’yasszony számára te‚át na’yon fontos volt, ‚o’y me’felelő társat válasszon. 2.1.2. karagó fndrás, a katona Bodon‛ ⒜suzsanna az újabb ‚ázassá’ mellett döntött. A másod‛k férj, ⒈ara’ó András 16⑴1-ben, katona‛ szol’álata‛ért kapott nemessé’et (⒍empelen ⑴00 ). ⒈ara’ó András a fejedelem meze‛ csapata‛nak ‚adna’yaként tűnt fel Bet‚len ⒉ábor ‛dején (⒉‚-‚’y. ⒉yulafe‚érvár, 16⑴ au’usztus ), majd 16⑴6-tól 16⑶⑶-‛’ meze‛ ‚adak, va’y‛s az ud- var‛ el‛t lovassá’ kap‛tánya lett (⒉‚-‚’y. re’. ⒚⒚. (⒏a’yar)⒍öblös, 16⑵ au’usztus ⒏a’yarköblös, ). ⒒ályájának emelkedése e’ybeesett a Bodon‛ ⒜suzsannával kötött ‚ázassá’’al. ⒈ara’ó András 16⑴⑵-ban az asszony je’yeseként jelent me’ (⒉‚-‚’y. ⒉yulafe‚érvár, 16⑴ au’usztus ). ⒖eke ⒕ándor‚oz ‚asonlóan sz‛ntén rendelkezett ném‛ befolyással a fejedelm‛ udvarban, í’y me’szerezte az asszony és a ma’a számára a ⒎ázár ⒌ános után maradt ’yermek, Anna ’yámsá’át, és ezzel e’yütt a b‛rtoka‛ felett‛ ’ondnoksá’ot (⒉‚-‚’y. ⒉yulafe‚érvár, 16⑴ au’usztus ). Erre szüksé’ ‛s volt, ‚‛szen a né‚a‛ ⒎ázár ⒌ános testvére, ⒌ud‛t, és annak férje, Damakos ⒋stván a proro’at‛o lejárta után támadást ‛ntézett Bodon‛ ⒜suzsanna ellen a ⒎ázár ⒌ános után maradt b‛rtokokért és az Anna felett‛ ’yámsá’ért, mely a ‚at‚atós védelemnek köszön‚etően eredménytelennek b‛zonyult (⒉‚-‚’y. Beszterce, 16⑴ október ). ⒗’yanakkor mé’ a férj jo’állása, ‛ll. t‛sztsé’e sem volt elé’sé’es Anna ‚alálakor, 16⑵0-ban, m‛kor Damakosék újabb támadást ‛ntéztek Bodon‛ ⒜suzsanna ellen (⒉‚-‚’y. ras, 16⑵0. jún‛us ⒏ezőmada- ). Ennek értelmében te‚át ⒎ázár ⒌ános e’ykor‛, csík‛ ősb‛rtoka‛t át kellett adn‛uk Damakoséknak, mé’‛s a madaras‛ b‛rtok, va’y le’alább‛s annak e’y része, mely korábban sz‛ntén ⒎ázár-tulajdonban volt, 16⑵⑷-‛’ mé’ az asszony kezén maradt (Demény 1999: ⑶6 ). Ezek után több per nem ‛ndult a két család között. Az e’yezsé’ szöve’ének köszön‚etően az ‛s k‛derült, ‚o’y ezeken a b‛rtokokon Bodon‛ ⒜suzsanna ⒈ara’ó Andrással e’yütt k‛terjedt ’azdálkodást folytatott, ‚‛szen szó es‛k pl. termőöldje‛ről (részletesen felsorolva az azon talál‚ató terményeket), ‚alastava‛ról, malma‛ról ‛s. ⑶⑵⑶ Egy asszony érvényesülési útja: Bodoni Zsuzsanna házasságai A ‚‛vatalos ‛ratokból ú’y tűn‛k, ‚o’y Bodon‛ ⒜suzsanna és ⒈ara’ó András e’yen- ran’ú felekként, ‚armon‛kus, ‚osszú ‚ázassá’ban él‚ettek. ⒐em szabad elfelejten‛, ‚o’y a korszakban ‛s ‛smert volt a válás. Ü’ye‛ket közösen ‛ntézték, valam‛nt férjét kétszer ‛s ü’yvédjének vallotta (⒉‚-‚’y. ras, 16⑶ szeptember ⒍olozsmonostor, 16⑵0. ápr‛l‛s , ⒈o’a- ). Az asszony csak akkor volt kénytelen a ‚‛vatalos ü’yekkel e’yedül fo’lalkozn‛, m‛kor az ura éppen valamely‛k ‚adjáratban vett részt. 16⑶⑶/⑶⑷ben ⒋. ⒔ákócz‛ ⒉yör’y a ⒊absbur’ok ellen folytatott ‚adjáratot (⒏akka‛ 1987: 70 ). Ennek a ‚adjáratnak az ‛dején esett a ⒊absbur’ok fo’sá’ába ⒈ara’ó, 16⑶ én, ⒉al’ócnál (⒍emény ⑴000., ‛ll. ⒏erény‛ 190 ⑵ ápr‛l‛s 11- ). ⒔ákócz‛ ma’ánlevelezéséből k‛derül, ‚o’y különle’es fejedelm‛ ke’yként többször me’próbálta k‛szabadítan‛ a fért a fo’sá’ból (⒕z‛lá’y‛ 187⑷: 1⑶ , ⑴⑷0, ⑵⑶ ). ⒕zemélyes ‛ratok ‚‛ányában nem tudn‛, ‚o’y az asszony tett-e lépéseket férje szabadulásának érdekében. ⒏‛ndenesetre ⒈ara’ó András 16⑶⑷-ben b‛zonyosan k‛szabadult, ‚‛szen ebben az évben e’y‛k b‛rtokán, ⒍örtvélyfáján ’azdasá’‛ ‛ntézkedéseket tett (⒕zabó ⒖. 199⑵: 76⑶). A férj 16⑶8-ban ‚alt me’, ekkor Bodon‛ ⒜suzsannát már ⒈ara’ó özve’yeként említ‛k (⒖a’ány‛ ⑴00⑵). 2.1.3. lhillányi lergely, az udvari ember Az asszony utolsó férje 16⑵⑷-ben menekült ⒐a’yszombatról Erdélybe (⒉‚-‚’y. re’. ⒚⒚⒚⒘⒋⒋. A ⒉‚‛llány‛ ‚a’yatékra és kezelésére vonatkozó ‛ratok, Eszter’om, 169 május ). ⒋tt ‚on úsították, va’y‛s a ⒍‛rály‛ ⒏a’yarorszá’on b‛rtokolt nemessé’ét ‛tt ‛s be‛ktatták (⒖rócsány‛ ⑴00⑷: ⑷ ). „⒊omo novusként” először asztalnokként (⒉yula‛ ⑴00⑴–⑴00 ⑴ k. ⑶⑴b–⑶⑵b. 16⑶ január ⑵0.), majd 16⑵7-től e’észen 1660-‛’ kony‚amesterként tevékenykedett (pl. ⒉‚-‚’y. re’. ⒋. ⒉‚‛llány‛ ⒉er’ely ‛rata‛. Al’yó’y‛ ‚évízürdő, 16⑵ jún‛us ⑴ ). ⒖‛sztsé’ét m‛ndkét ⒔ákócz‛ alatt me’őr‛zte. ⒒ályája, ⒈ara’óé‚oz ‚asonlóan, az asszonnyal kötött ‚ázassá’ ‛deje alatt ívelt fel, ‚‛szen ekkor pl. a fejedelem követe volt a len’yel orszá’’yűlésre, 16⑶9-ben (⒕z‛lá’y‛ 1890: ⑶ ), 16⑷0-ben (⒕z‛lá’y‛ 1890: ⑴9 ), ‛lletve 16⑷⑶-ben (⒕z‛lá’y‛ 1890: ⑷8 ) ‛s. ⒕őt utolsó, va’y‛s ‚armad‛k felesé’e 1661-ben nem más lett, m‛nt a fejedelem nővére, Apa Anna (Debreczy 19⑶0: ⑵⑴ ). Ekkor már a fejedelem b‛zalmas köré‚ez tartozott (Bet‚len 199⑵: 6 ). E‚‚ez ny‛lván ‚ozzáse’ítette a Bodon‛ ⒜suzsannával kötött ‚ázassá’a révén szerzett va’yona. Ú’y tűn‛k, ‚o’y az asszony túlzottan odaadó társa volt ⒉‚‛llány‛nak, ak‛be talán mé’ bele ‛s szeretett. ⒊ázassá’uk azonban nem volt fel‚őtlen. A ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑵⑷ ‚ázastársak 16⑷⑴-ben kölcsönös vallomást tettek (⒉‚-‚’y. re’. ⒋. ⒉‚‛llány‛ ⒉er’ely ‛rata‛. ⒉yulafe‚érvár, 16⑷ ápr‛l‛s ⑵0.), melyben e’ymás ‚alála esetére a más‛kra ‚a’yományozzák java‛kat. Ez e’yébként általános szokás volt, melynek azonban voltak betartandó szabálya‛. Í’y pl. az ér‛ntett családta’ok belee’yezése ‛s szüksé’es volt a b‛rtokba ‛ktatás‚oz. A be‛ktatás ‛dején, 16⑷⑵-ban (⒉yula‛ ⑴00⑴–⑴00 ⑴ k. 1⑷6– 16 ) Bodon‛ ⒜suzsannának már e’yetlen testvére sem élt, csupán az unokaöccse‛ és az unoka‚ú’a‛, ak‛k me’ta’adták ⒉‚‛llány‛ ⒉er’ely be‛ktatását, melyre azonban mé’‛s sor került. ⒗’yanakkor Bodon‛ ⒜suzsanna me’változtatta a korább‛ el‚atározását. 16⑷8-ban keletkezett vé’rendeletében ez áll: „De m‛vel‚o’y őke’yelme azt sokképen felbontotta, az melly jókat nekem ‚a’yott, abból újabb d‛spos‛t‛ót ‛s tevén másnak, mellyet me’‚b‛zony‛tott őke’yelme azzal, ‚o’y len’yelorszá’‚‛ táborozásban menvén őke’yelme res mob‛l‛ss‛t más ‛de’en kezé‚ez bíszta ⒝!] azon lelk‛ kötelessé’ére bízván, ‚o’y nekem szabadsá’ot az ‚ozzá nyúlásra ne en’ed’yen.” (⒉‚-‚’y. ⒍olozsmonostor, 166 január ) ⒘a’y‛s Bodon‛ ⒜suzsannát férje elzárta java‛tól. Ú’y tűn‛k, ‚o’y az asszony em‛att me’bánta a me’állapodást, ‚‛szen ekkor ú’y rendelkezett, nem fosztja me’ vérrokona‛t az utána maradó va’yontól: „(…) m‛vel én nekem vadnak vér szerént való atyám a‛, ú’y m‛nt vaydaszent‛vány Bodon‛ ⒉yör’y uram és ⒕uk‛ ⒈erencné aszszonyom, Bodon‛ ⒏ár‛a aszszony, mellyekre ‚oltom után kelljen szállan‛ m‛ndenemnek, vérárulóvá ma’amat nem teszem, azokból k‛ nem ta’adom ‚oltom után, őke’yelmeknek ‛s lévén közök ‚ozzá. Í’y azért ezekre nézve retra‚álom, ann‛‚‛lálom, revocálom m‛nden elébben‛ d‛spos‛t‛ó‛mat, mellyeket d‛sponáltam volt, ú’y m‛nd az által, tudn‛a ‛ll‛k, ‚o’y ‚a ura⒝m] őke’yelme ‛s az előbben‛ fass‛ónkat az mostan‛ utólszor‛ fass‛ó‛mban me’‚váltosztatta ⒝!], és az ellen cselekedett volna, va’y ez ennek utánna ⒝!] ‛s cselekednék az ellen.” (⒉‚-‚’y. ⒍olozsmonostor, 166 január ) ⒏‛után Bodon‛ ⒜suzsanna me’‚alt, unokaöccse, Bodon‛ ⒉yör’y és ⒉‚‛llány‛ ⒉er’ely között per robbant k‛, melyet csak évekkel később s‛került lezárn‛, és ekkor, 166⑷-ben ⒉‚‛llány‛ ⒉er’ely a saját javára íratta át Bodon‛ ⒜suzsanna vé’rendeletét. ⒉‚‛llány‛ ’yermek nélkül ‚alt me’. ⒘a’yonát 1667-ben kelt vé’rendeletében, b‛rtoka‛val e’yütt unokaöccsére, ⒌akabra és az ő örököse‛re ‚a’yta, de azzal a feltétellel, ‚o’y ‚a ő ‛s ma’ nélkül ‚alna el, va’yona szálljon a református e’y‚ázra. Í’y kerültek b‛rtoka‛, valam‛nt ‛rata‛ a református e’y‚áz‚oz. (⒕‛pos ⑴000: ⑴ ) ⑶⑵6 Egy asszony érvényesülési útja: Bodoni Zsuzsanna házasságai 3. f házasságkötések lehetséges okai A férjek m‛ndanny‛an b‛rtokok‚oz szerettek volna jutn‛, de nem u’yanazzal az ‛ndokkal. ⒎ázár ⒌ános székelyöld‛ b‛rtoka‛ mellé talán várme’ye‛eket szeretett volna, mí’ ⒈ara’ó András b‛zonyára katona‛ pozíc‛ója b‛ztosításaként, ’azdasá’‛ stab‛l‛tása me’alapozásaként kívánt öldterületeket szerezn‛. Az utolsó férj, ⒉‚‛llány‛ ⒉er’ely már akkor lett az asszony férje, am‛kor Bodon‛ ⒜suzsanna az ⑷0. életévé‚ez közelített, í’y ’yermekük nem szület‚etett, előző ‚ázassá’ából élő ’yermeke‛ nem voltak. E’yetlen ‛smert ’yermeke, Anna k‛skorúként ‚alt me’, í’y értelemszerűen veje sem le‚etett – ak‛ védelmet jelent‚etett volna –, csak e’y jelentősebb pozíc‛ó nélkül‛ bátyja volt. Ekkor már féltestvére‛ sem éltek, ‚‛szen ⒖eke ⒕ándor 16⑴⑵-ban (⒍emény ⑴000), mí’ ⒌ános 16⑴7-ben ‚alt me’ (⒉‚-‚’y. re’. ⒘. ⒍öblös‛ ⒖eke család ‛rata‛. vár, 16⑴ ⒍olozs- szeptember ⑴ ). ⒐y‛lvánvaló, ‚o’y ⒉‚‛llány‛ ⒉er’ely a fejedelm‛ udvarban kívánta a b‛rtokok által erősíten‛ a pozíc‛ó‛t. A korszakban e’y asszony előtt több le‚etősé’ ‛s áll‚atott: le‚etett családanya, ’azdálkod‚atott, va’y az udvarban karr‛ert cs‛nál‚atott udvar‚öl’yként, ezenközben le‚etett patróna, de emellett férje távollétében – főle’ az oszmán támadások ‛dején – a b‛rtokok védelméről ‛s ’ondoskodn‛a kellett (⒘árkony‛ ⑴007: 1⑴ ). Bodon‛ ⒜suzsanna a ’azdálkodást választotta, va’y í’y ‚ozták a körülménye‛. Bár két férje ‛s az udvarban for’olódott, ⒉‚‛llány‛ ⒉er’ely ‚‛vatásából adódóan ped‛’ ‚uzamosabb ‛de‛’ ’yulafe‚érvár‛ ‚ázában lakott, nem tudjuk, ‚o’y ekkor a felesé’e ‛s ott élt-e vele. Családja érdeke‛t, tudn‛‛ll‛k a b‛rtokok me’tartását ‚ázassá’a‛val ‛’yekezett elérn‛. A ’yászév letelte után – melyet e’yébként nem volt kötelező me’tartan‛ – m‛ndanny‛szor újabb ‚ázassá’ot kötött, de m‛nd‛’ más okból. Bodon‛ ⒜suzsanna első ‚ázassá’át m‛ndenképpen a család rendez‚ette el: előnyös b‛rtokk‛e’észítésre, atya sá’ k‛alakítására nyílt í’y le‚etősé’. ⒏ásod‛k ‚ázassá’ával már tudatosan keres‚ette a védelmet: ma’ára maradt e’y ’yermekkel, k‛téve né‚a‛ férje rokona‛ támadásának. ⒉‚‛llány‛ban már csak b‛rtoka‛ ’azdasá’‛ védelmét, a fér udvarban betöltött előnyös szerepét lát‚atta. A ⒈ara’óval és ⒉‚‛llány‛val kötött ‚ázassá’a‛ban ő adta a b‛rtokok többsé’ét, a férjek befolyása‛kat ‚ozták. ⒏é’‛s ’yarapították a b‛rtokokat ‛s, ‚‛szen m‛nd ⒈ara’ó, m‛nd ⒉‚‛llány‛ szerzett zálo’- és adományb‛rtokokat a ⒔ákócz‛aktól. ⒖ermészetesen özve’y ‛s marad‚atott volna, ‚a a‚‚oz me’felelő na’ysá’ú va’yonnal rendelkez‛k. Bár a korabel‛ nők ‛s képv‛sel‚ették jo’a‛kat, perbe áll‚attak, de közel sem tudtak olyan ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑵7 ‚atékonyak lenn‛, m‛nt e’y fér , í’y te‚át a ‚ázassá’ ‚atalmas védelmet jelent‚etett számukra. ⒙erbőczy sem tek‛ntette jo’‛la’ önállónak a nőket. Bodon‛ ⒜suzsannát a komolyabb ü’ye‛ben m‛nd‛’ támo’atta e’y fér rokona. ⒒élda erre féltestvére, ak‛ proro’at‛ót szerzett nek‛, va’y bátyja, ak‛vel e’yütt pereskedtek a család‛ b‛rtokokért, pl. a né‚a‛ Bodon‛ ⒋stván özve’yével, Bány-⒎osonczy ⒏ar’‛ttal. ⒕zemélyes források ‚‛ányában ne‚éz me’állapítan‛, ‚o’y Bodon‛ ⒜suzsanna tudatosan ‚ázasodott volna azért, ‚o’y b‛rtoka‛t me’őr‛zze és ’yarapítsa, valam‛nt szélesebb kapcsolat‛ ‚álót ‚ozzon létre, de m‛ndenesetre ‚ázassá’a‛nak köszön‚etően család‛ b‛rtoka‛t élete vé’é‛’ me’őr‛zte és ’yarapította – b‛zonyítja ezt az örökvallás –, melyre az utána következő Bodon‛ak (né‚ány b‛rtok k‛vételével) már nem voltak képesek, és a család 17⑴⑷-ben k‛ ‛s ‚alt (⒐a’y ⑴00⑵). nrodalom Bet‚len ⒈. ⑴00 Erdély története ⒘. Budapest: Enc‛klopéd‛a ⒍‛adó. Bet‚len ⒌. 199 Erdély története 1629–1673. Budapest: Balass‛ ⒍‛adó. Dáné ⒘. ⑴00 Torda vármegye jegyzőkönyvei ⒋. ⒍olozsvár: Erdély‛ ⒏úze- um-e’yesület. Debreczy ⒕. 19⑶0. Apa Anna orvossá’os könyve. Erdélyi ffiúzeum. Új folyam ⑶ Demény ⒎. 199 kötet, üzet. ⑵⑴⑴–⑵⑴ Székely Oklevéltár ⒋⒘. Székely népesség-összeírások 1575– 1627. ⒍olozsvár: Erdély‛ ⒏úzeum-e’yesület. Demény ⒎. 199 Székely Oklevéltár ⒘. Székely népesség-összeírások 1635. ⒍olozsvár: Erdély‛ ⒏úzeum-e’yesület. ⒉‚-‚’y. Erdély‛ ⒔eformátus E’y‚ázkerület levéltára (E⒔E⒎), ⒍olozsvár, ⒉‚‛llány‛ ⒉er’ely ‚a’yaték, Bodon‛ ⒜suzsanna ‛rata‛. ⒉‚-‚’y. re’. A ⒉‚‛llány‛ ‚a’yaték ‛rata‛nak re’esztá‛. ⒍éz‛rat. Összeállította Dáné ⒘eronka. ⒉yula‛ É. ⑴00⑴-⑴00 ⒝CD-⒔⒑⒏]. Erdélyi fiirályi fiönyvek 1– Budapest: Arcanum. ⑶⑵8 Egy asszony érvényesülési útja: Bodoni Zsuzsanna házasságai ⒊orn ⒋. et al. ⑴00 Politika és házasság. ffiennyegzőre hivogató levelek a 16. századi Erdélyből. Budapest: E⒎⒖E B⒖⒍ ⒖örténelemtudományok Doktor‛ ⒋skola. ⒊orvát‚ ffi. ⑴00 ⒈őnemes‛ özve’yasszonyok a 16– század‛ ⒏a’yaror- szá’on. ⒋n: ⒈ábr‛ A., ⒘árkony‛ ⒉. (szerk.). A nők világa, ffiűvelődésés társadalomtörténeti tanulmányok. Budapest: Ar’umentum ⒍‛adó. ⑴⑶7–⑴6 ⒌akó ⒜s. 1990. A kolozsmonostor‛ konvent je’yzőkönyve‛, 1⑴89–1⑷⑷ ffiagyar Országos flevéltár iadványai, ⒋⒋. Forrásiadványok Buda- pest: ⒏a’yar ⒑rszá’os ⒎evéltár. ⒍emény ⒌. ⑴000. ⒍emény ⒌ános önéletírása. ⒋n: ⒘. ⒙‛nd‛sc‚ É. ⒍emény ⒌ános műve‛. Budapest: ⒐eumann ⒍‚t.1 ⒍empelen B. ⑴00 ffiagyar nemes családok ⒋⒘. Budapest: Arcanum D⒘D könyvtár ⒋⒘. – Családtörténet, ‚erald‛ka, ‚on‛smeret. ⒉r. ⒎ázár ⒏. 188 Erdély fő‛spánja‛ (1⑷⑶0–1711): ⒖ordame’ye fő‛spán- ja‛. Századok. ⑴ évf. Dr. ⒎uk‛n‛c‚ ⒋. 190 évf. sz. ⑷0⑷–⑷⑴ Az udvar‚ely‛ vár története ⒋. Erdélyi ffiúzeum. sz. ⑶⑴7–⑶⑶ ⒏akka‛ ⒎. et al. 198 Erdély története három kötetben. ⒋⒋. Budapest: Akadém‛a‛ ⒍‛adó. ⒏erény‛ ⒎. 190 ⒔éva‛ ⒎ászló levele‛ Eszter‚ázy ⒏‛klós nádor‚oz. Tör- ténelmi Tár. évf. sz. ⑵07–⑵ ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒑rszá’os ⒎evéltára, ⒈ szekc‛ó, ⒍olozsmonostor‛ ⒍onvent orszá’os levéltára, ⒒rotocolla, l‛br‛ re’‛‛ et styl‛onar‛a ⒒rot. ⑶6v. ⒐a’y ⒋. ⑴00 ffiagyarország családai. Budapest: Arcanum D⒘D könyvtár ⒋⒘. – Családtörténet, ‚erald‛ka, ‚on‛smeret. ⒒éter ⒍. ⑴00 Házasság a régi ffiagyarországon – 16–17. század. Buda- pest: ⒎ ⒊armattan ⒍‛adó. 1 http://mek.oszk.hu/06100/06166/html/index.htm; ⑴0 ⑴ ⒈ é vá z óv ö é ⒕‛pos ⒉. ⑴000. Az erdélyi református főkonzisztórium ialakulása, 1668– 1713–(1736). ⒍olozsvár: Erdély‛ ⒏úzeum-e’yesület. ⒕zabó ⒖. A. 199 Erdélyi magyar szótörténeti tár. ⒋⒘. Budapest: Akadé- m‛a‛ ⒍‛adó. ⒕zamosközy ⒋. 199 Szamosközy István történetíró kézirata. Budapest: ⒏a’yar ⒐yelvtudomány‛ ⒖ársasá’. ⒕z‛lá’y‛ ⒕. 187 A két Rákóczy György családi levelezése. Budapest: A ⒏.⒖. Akadém‛a ⒍önyvk‛adó ‚‛vatala. ⒕z‛lá’y‛ ⒕. 1890. Erdély és az északkeleti háború: flevelek és oiratok. Budapest: ⒏⒖A. ⒖a’ány‛ ⒍. et al. ⑴00 Szolnok-Doboka vármegye monográ ája. Budapest: Arcanum D⒘D könyvtár ⒋⒘. – Családtörténet, ‚erald‛ka, ‚on‛smeret. ⒖rócsány‛ ⒜s. ⑴00 Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben. Budapest: ⒉ondolat ⒍‛adó. ⒘árkony‛ ⒉. ⑴00 „⒐ekem azt kell tennem, am‛t mások akarnak …” Ar‛sztokrata nők és közélet a kora újkor‛ ⒏a’yarorszá’on. ⒋n. ⒈ábr‛ A., ⒘árkony‛ ⒉. (szerk.). A nők világa, ffiűvelődés- és társadalomtörténeti tanulmányok. Budapest: Ar’umentum ⒍‛adó. 1⑴⑵–1⑵ ⑶⑵9 ⒍ ⒍ z sők a falakon. fdalékok a magyarországi feminizmus vidéki történetéhez egy szombathelyi nőjogi aktivista, lreisinger tttóné élettörténete alapján lreisinger tttóné sz. perecsényi nlona (Savaria rúzeum séprajzi és Történeti Tár melytörténeti uapír kotógyűjtemény mu. 3068) ⑶⑶⑴ Nők a falakon. Adalékok a magyarországi feminizmus vidéi történetéhez… ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné ⒍erecsény‛ ⒋lona (1861–19⑵⑷) életpályája – ‛dőkerete‛t tek‛ntve – átfo’ja a ma’yarorszá’‛ nőtörténet le’‛ntenzívebb, le’ellentmondásosabb ‛dőszakát, az 1880-as évek tájékán ‛nduló öntudatra ébredés csírá‛tól a századforduló ‛dőszakának fem‛n‛sta küzdelme‛n, az első v‛lá’‚áború okozta szerepát‚elyeződéseken, valam‛nt a ⒖anácsköztársasá’ központ‛ e’yenjo’úsítás‛ törekvése‛n át az 19⑴0–19⑵0-as évek neokonzervatív kurzusá‛’. ⒗’yanakkor térd‛menz‛ó‛t tek‛ntve ‛s me’le‚etősen széles spektrumú, le’alább‛s am‛ a nő tér‚asználatának le‚etősé’e‛t ‛llet‛ az adott korban. ⒖anulmányomban ezen asszony ‛dő- és térbel‛ működésén keresztül szeretném bemutatn‛, ‚o’y e több m‛nt fél évszázad társadalm‛ átalakulása‛, a nőkkel kapcsolatos szerepmódosulások mely módon mutatkoztak me’ e’y nő életében, ‛lletve ez a nő m‛ként ‚atott tevékenysé’ével v‛ssza ezekre a változásokra, ‛lletőle’ m‛ként próbálta me’ elő‛dézn‛ azokat. ⒔endkívül‛ akt‛v‛tása ‚o’yan nyert teret a ‚a’yományadta – kar‛tatív, családvédő, ‚uman‛tár‛us, konfessz‛onál‛s és ‚aza as – le‚etősé’ek fala‛n belül, továbbá ezzel pár‚uzamosan m‛ként kényszerült átlépn‛ a ‚atárokat, ‚o’y l‛berál‛s szellemben me’vívja ‚arcát a nők kulturál‛s, oktatás‛, pol‛t‛ka‛ és ember‛ jo’a‛ért e’y modern, d‛nam‛kusan fejlődő, pol’árosult nyu’at‛ na’yvárosban (⒏ele’a ⑴01⑴), ⒕zombat‚elyen. Ezáltal e’y olyan „‚atárjárásra” ‛nv‛tálom a ‚all’atósá’ot, amelynek során a nő és a társadalom kölcsön‚atásának e’yed‛, belső v‛zs’álatára nyíl‛k le‚etősé’. ⒍erecsény‛ ⒋lona 186 letett.1 au’usztus 18-án a ⒘as várme’ye‛ ⒖erestyénszecsődön szü- ⒐a’y múltú történelm‛ családból származott. Édesapja, ⒍erecsény‛ ⒌ános kör- mend‛ református lelkész volt, ak‛nek nevé‚ez a ⒔ábapart‛ városban számos na’yszabású reform – az ‛skola‛ épülete’yüttes építésének befejező munkálata‛, a könyvtár és olvasókör létre‚ozása – fűződött. Édesanyja ⒏oz’ay ⒈ranc‛ska, az őrsé’‛ református e’y‚ázme’ye esperesének leánya volt. ⒍erecsény‛ ⒋lona és ⑵ testvére ebben az újító, közössé’ért felelőssé’et vállaló, s azt k‛tartással ‛rányító és jobbító szellemben nevelkedett. ⒏‛nden b‛zonnyal ez a kulturál‛s és szoc‛ál‛s tőke ‛s ‚ozzájárult a‚‚oz, ‚o’y valamenny‛ ’yermek értelm‛sé’‛ pályára került, s e’y folytonos küzdelmekkel járó életpályamodellt választott annak érdekében, ‚o’y az örökül kapott szellem‛ értékeket e’y ma’asabb sz‛nten reprodukál‚assa. Öccse, ⒜oltán dab‛ református lelkész, majd a solt‛ 1 ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒘as ⒏e’ye‛ ⒎evéltár (tovább‛akban: ⒘a⒏⒎) ⒘as várme’ye felekezet‛ anyakönyv‛ másodpéldánya‛nak levéltár‛ ’yűjteménye ⒖erestyénszecsőd, református születés‛ anyakönyv ⑵0/186 ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑶⑵ e’y‚ázme’ye esperese lett.⑴ ⒏ar’‛t a szombat‚ely‛ pol’ár‛ leány‛skola kéz‛munkatanárnőjeként dol’ozott 1908-tól csaknem két évt‛zed‛’ (⒒ály 1909: ⑵1, ⒉elenczey ⒏‛‚áltz 19⑴⑷: 8). ⒉‛zella ped‛’ a ume‛ ma’yar k‛rály‛ állam‛ felsőbb leány‛skolában tanított matemat‛ka–természettudomány szakon.⑵ ⒋lona 1877 és 1880 között vé’ezte tanulmánya‛t a ⒍asztner ⒌anka által vezetett, ⑵ éves ’yőr‛ ma’yar k‛rály‛ állam‛ tanítónőképzőben. ⒏ajd ennek abszolválása után, 1880-ban felvételt nyert a ⒜‛rzen ⒌anka ‛rányítása alatt álló budapest‛ pol’ár‛ tanítónőképzőbe, s ‛tt vé’zett 188⑵-ban menny‛sé’ és természettudomány szakcsoportban.⑶ Anyanyelvén kívül németül (⒒ály 190⑶: 1⑴) és ranc‛ául beszélt, később az an’ol nyelvet ‛s elsajátította.⑷ A két neves ‛’az’atónő ‛skolateremtő, nőnevelő, amb‛c‛ózus tevékenysé’e m‛nden b‛zonnyal ‚atással volt ⒋lona később‛ tevékenysé’ére, ak‛ felte‚etőle’ ebben a m‛l‛őben szív‚atta ma’ába nevelő‛nek ‚íres ars poet‛cáját: „Ai csak annyit tesz, mint amennyi a kötelessége: az szolga!” A következőkben ‛dő és tér ’ra konján, azaz kronolo’‛kus sorrendben, ⑶ ‛dő‛ntervallumban szeretném bemutatn‛ ⒋lona tevékenysé’ét, mé’‚ozzá elkülönítve a ‚a’yományos területeken vé’zett munkálkodását és a falakon, ‚atárokon túl‛ akt‛v‛tását, felrajzolva ezzel összetett munkássá’ának pályaívét. 1. f munkavállalástól a sőtisztviselők jgyesületének megalapításáig (1883–1907) Ebben az ‛dőszakban ⒋lona ‚a’yományos terekben vé’zett akt‛v‛tását a tanár‛ pálya kezdete, a családalapítás és a kar‛tatív, ‚aza as e’yesületekben vállalt szerepe‛ jellemezték. ⒖anár‛ működését 188 au’usztus ⑴⑶-től – a ⑴77 számú m‛n‛szter‛ rendelet ér- telmében (⒒ály 188⑶: ⑷) – kezdte me’ a szombat‚ely‛ ma’yar k‛rály‛ állam‛ pol’ár‛ leány‛skolában menny‛sé’- és természettudomány‛ tár’yak tanáraként.6 1897-ben be⑴ Ezúton szeretném k‛fejezn‛ köszönetemet ⒍erecsény‛ ⒌ózsefnek, am‛ért a család‛ emlékezetben me’őrzött ‛nformác‛ókat rendelkezésemre bocsátotta ⒍erecsény‛ ⒌ános és ⒍erecsény‛ ⒜oltán lelkészekről. ⑵ ffit‚elyezett tanárnő. = ⒘asvárme’ye (tovább‛akban: ⒘vm.) 190 szeptember ⑴ ⑶ ⒘a⒏⒎ ⒘⒋⒋⒋-107/18 A ⒕zombat‚ely‛ közsé’‛ pol’ár‛ leány‛skola ‛rata‛ 1896–190 ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné 190 au’usztus ⑴⑶-én kelt adatlapja. ⑷ A szombat‚ely‛ erde‛ ‛skola. Amer‛ka el‛smerése ⒕zombat‚elynek. = ⒘vm. 19 márc‛us 6 ⒘a⒏⒎ ⒘⒋⒋⒋-107/18 A ⒕zombat‚ely‛ közsé’‛ pol’ár‛ leány‛skola ‛rata‛ 1896–190 ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné 190 au’usztus ⑴⑶-én kelt adatlapja. ⑶⑶⑶ Nők a falakon. Adalékok a magyarországi feminizmus vidéi történetéhez… választották a város‛ ‛skolaszékbe, a‚ol a pol’ár‛ leány‛skola érdeke‛t képv‛selte7 (⒒ály 1897: 11, ⒒ály 1898: 1⑵). ⒈olyamatosan küzdött, írt és érvelt – ‚ely‛ és m‛n‛sztér‛um‛ sz‛nten – a pol’ár‛ leány‛skola elmaradott, zsúfolt és e’észsé’telen közállapota‛nak me’szüntetéséért.8 Családot 1887-ben alapított, am‛kor férj‚ez ment a szepesváralja‛ születésű ⒉re‛s‛n’er ⒑ttó pol’ár‛ ‛skola‛ tanár‚oz,9 református presb‛ter‚ez,10 a város‛ értelm‛sé’ me’becsült ta’já‚oz, ak‛től 1888 és 1897 között 6 ’yermeke született (⑶ ú11 és ⑴ lány1⑴ ), közülük ⑷-en érték me’ a felnőttkort.1⑵ ⒍ar‛tatív és ‚aza as tevé- kenysé’ét ebben az ‛dőben a vasvárme’ye‛ k‛sdedóvó e’ylet (⒒ály 1889: 1⑴), a sze’ény ’yermekeket felru‚ázó és élelmező ⒔on’yos E’ylet elnök‛ posztja1⑶ (amelyet majd ⑵0 év‛’ v‛selt), a ⒖uberkulóz‛s Ellen ⒘édekező ⒘asvárme’ye‛ E’ylet1⑷ (⒒ály 190⑵: ⑴0), a 7 ⒘áros‛ ‛skolaszék ülése. = ⒘vm. 189 február ⑴ ⒘a⒏⒎ ⒘⒋⒋⒋-107/⑴0 A ⒕zombat‚ely‛ közsé’‛ pol’ár‛ leány‛skola ‛rata‛ 191⑵–1918: ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné 19 február ⑴1-én kelt je’yzőkönyv‛ je’yzete; ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné 19 február ⑴8-án a k‛rály‛ tanfelü’yelő‚öz ‛ntézett levele. 9 ⒉re‛s‛n’er ⒑ttó az ‛skola 1886-os me’alapításától 19⑴⑷-ös nyu’díjbavonulásá‛’ rajzot és ‛par‛ szaktantár’yakat tanított a ⒕zombat‚ely‛ ⒋par‛ és ⒍ereskedelm‛ ⒕zakoktatással kapcsolatos állam‛la’ se’élyezett közsé’‛ pol’ár‛ ‛skolában. ⒎ásd: ⒕eemann 1887: ⒖arródy 19⑴⑷: 10 A szombat‚ely‛ protestáns ’yülekezet köz’yűlése. = ⒘vm. 189 márc‛us ⑵ ⒖ovábbá: ⒕zombat‚ely‛ Evan’él‛kus E’y‚ázközsé’ ⒎evéltára (tovább‛akban: ⒕⒜E⒎) ⑶1/19⑴ ⒏e’‚ívó ⒕c‚öck ⒉yula püspök‛ másodlelkésztől e’y‚áztanácsosoknak me’beszélésre. ⒕zombat‚ely, 19⑴ márc‛us ⒘alam‛nt: ⒕⒜E⒎ 6⑵/19⑴ Az evan’él‛kus ’yülekezet‛ köz’yűlés 19⑴7-ben dele’álja ⒉re‛s‛n’er ⒑ttót az e’y‚ázme’ye‛ köz’yűlésbe. 11 ⒕⒜E⒎ A szombat‚ely‛ evan’él‛kus ’yülekezet keresztelés‛ anyakönyve 188⑶-től. ⒉re‛s‛n’er ⒜oltán (189 február ), ⒉re‛s‛n’er ⒖‛bor (189 au’usztus ⑴ ), ⒉re‛s‛n’er ⒑ttó (189 január ), ⒉re‛s‛n’er Béla (189 jún‛us ⑴ ) 1⑴ ⒘a⒏⒎ ⒘as várme’ye felekezet‛ anyakönyv‛ másodpéldánya‛nak levéltár‛ ’yűjteménye ⒍örmend református keresztelés‛ anyakönyv ⒋⒘/⑶⑶⑷/18 ⒉re‛s‛n’er ⒏ar’‛t (188 júl‛us ⑴ ), ⒉re‛s‛n’er ⒋lona (188 au’usztus ). 1⑵ ⒊alálozás. = ⒘vm. 189 júl‛us ⑴ 1⑶ ⒉re‛s‛n’er ⒋lona 1900-tól a ⒔on’yos E’ylet alelnöke (⒒ály 1900: ⑴7), majd 190⑴-től elnöke (⒒ály 190⑴: ⑴6), e’észen 19⑵1-‛’ (⒈. ⒕zabó 19⑵1: ⑷7⑵). A ⒘asvárme’ye című nap‛lap számtalan esetben emlékezett me’ ebbél‛ jótékony tevékenysé’éről első életpálya-szakaszában: ⒏űkedvelő‛ előadás. = ⒘vm. 190 december A ⒔on’yos E’ylet év‛ köz’yűlése. = ⒘vm. 190 november ⒌ótékonyczélú műkedvelő előadás. = ⒘vm. 190 február ⑴ A ⒔on’yos-e’ylet ru‚ak‛osztása. ⒘vm. 190 december Élőképek a szín‚ázban. = ⒘vm. 190 jún‛us ⑴ 1⑷ A ⒖uberkulóz‛s Ellen ⒘édekező ⒘asvárme’ye‛ E’yesület köz’yűlése. = ⒘vm. 190 márc‛us Am‛nt az a ⒖uberkulóz‛s Ellen ⒘édekező ⒘asvárme’ye‛ E’yesület ta’ny‛lvántartó könyve‛ből k‛derül, ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné 190⑵ és 191⑴ között b‛zonyosan zette a ta’díjat. ⒘a⒏⒎ ⒚.⑴11/1– ⒖uberkulóz‛s Ellen ⒘édekező ⒘asvárme’ye‛ E’yesület ta’díjny‛lvántartó‛ 1– kötet. 8 ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑶⑷ város‛ sze’énykony‚a ‚öl’yb‛zottsá’‛,16 továbbá az árva‚áz‛ nő‛ választmány b‛zottsá’‛ ta’sá’a,17 valam‛nt a nemzet‛ eszméket valló ⒖ul‛pánkert – ⒏a’yar ⒘édő E’yesület nő‛ osztályának alelnök‛ címe18 (⒒ály 1906: ⑴1) jelentette. ⒗’yanakkor ‚a’yományos, esszenc‛al‛sta keretű munkát fejtett k‛ a ⒕zombat‚ely‛ ⒕zépítő E’ylet ‚öl’yb‛zottsá’ának ta’jaként ‛s.19 E pályakezdő ⑴0 éves ‛dő‛ntervallumban azonban már me’ny‛latkoztak azok a ‚atárokat fesze’ető tevékenysé’‛ köre‛, amelyek a később‛ek során, az 1910-es évek táján tetőztek. Ezen normasze’ő működés‛ tere‛ azon eszméjén nyu’odtak, amely szer‛nt a nő önálló szubjektum, ak‛nek jo’a van a fér vel e’yenlő életm‛nősé’re. ⒋lonát tulajdonképp ez az alapelv ‚ajtotta a folytonos ‚atárátlépésekre, amelyek kezdetben azon küzdelme‛ben mutatkoztak me’, a‚o’y a nők művelődés‚ez, szórakozás‚oz és oktatás‚oz való jo’át propa’álta. A nők művelődés‛ terekben való me’jelenését és annak közvéleménnyel való elfo’adtatását rész‛nt műkedvelő előadásokban való szerepléssel és azok rendezésével ó‚ajtotta k‛tá’ítan‛: 189⑶ és 1907 között 1⑴ amatőr darabban játszott ⒕zombat‚elyen, főként a város‛ szín‚ázban,⑴0 sőt ⑵ darabot ma’a ‛s rendezett.⑴1 Ebbél‛ tevékenysé’e‛nek s‛kerére en’ed következtetn‛ a ‚ely‛ sajtó többszörös tetszésny‛lvánítása: „Ez az asszony, i aranyos kedélyének egész varázsát viszi a színpadra, i szívből fakadó humorával a legkétségbeesettebb emberrel is elfelejteti minden gondját, – igazán csodálatos hatással van a nézőre. Tudása, ízlése és intelligencziája jóval föléje helyezi a mi – különben ügyes – műkedvelőinknek, otthonossága, szorgalma és jó kedve pedig mindenkorra biztosítják számára a sikert.”⑴⑴ „… némán hajlok meg Greisingerné fierecsényi Ilona asszony előtt. Hogy hol tanult így játszani, beszélni, mozdulni és öltözködni, azt csak a tehetségek saját külön istene tudná megmondani”⑴⑵ . ⒗’yanakkor tudományos társasá’ba 16 A város‛ sze’ény kony‚a ‚öl’yb‛zottsá’ának beosztása. = ⒘vm. 189 júl‛us ⑴ Az árva‚áz‛ nő‛ választmány ülése a püspökvárban. = ⒘vm. 1900. október ⑴ 18 A szombat‚ely‛ ma’yar védőe’ylet nő‛ osztálya. = ⒘vm. 190 ápr‛l‛s ⑴ 19 A ⒕zépítő E’ylet értekezlete. = ⒘vm. 190 márc‛us ⑴0 ⒒éldául: ⒕zépfaludy ⒈erenc: A re’ény vé’e (⒌ótékonyczélú műkedvelő‛ előadás. = ⒘vm. 189 január ); Cs‛ky ⒉er’ely: Buborékok (⒏űkedvelő‛ előadás. = ⒘vm. 189 szeptember ); ⒔ousseau: Az e’érke (⒕z‛lveszter-estély. = ⒘vm. 189 december ); ⒒aul és ⒈ranz ⒕c‚öntan: ⒕ab‛n nők elrablása című bo‚ózat (⒕zín‚áz. A ⒕ab‛nnők elrablása. = ⒘vm. 189 márc‛us ). ⑴1 ⒒éldául: ⒉ustav Doré ‛llusztác‛ó‛ nyomán élőképeket rendezett Cs‛pkerózsa meséje címmel (A május‛ vásár pro’ramja. = ⒘vm. 190 május ). ⑴⑴ A szombat‚ely‛ dalárda sz‛lveszter‛ estélye. = ⒘vm. 189 január ⑴⑵ ⒕zín‚áz. A ⒕ab‛nnők elrablása. = ⒘vm. 189 márc‛us 17 ⑶⑶6 Nők a falakon. Adalékok a magyarországi feminizmus vidéi történetéhez… való szerveződéssel kívánta a nők művelődés‚ez való jo’át propa’áln‛: 1888-tól u’yan‛s a természettudomány‛ társasá’ ta’ja volt (⒒ály 1889: 1⑴). A nők oktatásának k‛szélesítése érdekében ⒋lona rendkívül‛ érzékkel tap‛ntott rá a középfokú leányoktatás‛ reform ‚‛ányossá’a‛ra. A vallás‛ és közoktatásü’y‛ m‛n‛szter 189 év‛ 7⑴0⑵ számú rendelete u’yan‛s ú’y rendelkezett a nők közép‛skola‛ tanulmánya‛ra vonatkozóla’, ‚o’y a ‚öl’yek érettsé’‛ v‛zs’át te‚etnek, de k‛záróla’ ma’ántanulóként s valamely ú közép‛skolában (⒔ébay ⑴009: 111). Ebből adódóan a matúrára való felkészülés, különösen v‛déken – leány’‛mnáz‛umok és felső leány‛skolák ‚‛ányában – me’le‚etősen ne‚éz volt. ⒏‛vel ⒕zombat‚ely sem rendelkezett me’felelő leánynevelő ‛ntézettel, ezért ⒉re‛s‛n’erné 1901-ben ma’án leány’‛mnáz‛um‛ tanfolyamot ny‛tott a me’yeszék‚elyen, amelynek ‛’az’ató‛ posztját töltötte be, s amelyben ⒕zombat‚ely neves ’‛mnáz‛um‛ tanára‛ tanítottak.⑴⑶ ⒋ntézménye me’le‚etős ellenérzést váltott k‛ a konzervatív városvezetés és közvélemény körében.⑴⑷ ⒗’yanakkor szembetalálkozott a dr. ⒋stván ⒘‛lmos me’yéspüspök által 1906-ban me’ny‛tott felekezet‛ felsőbb leány‛skolával,⑴6 s ezen okokból adódóla’ a nemes kezdeményezés abban az évben – feltételez‚etőle’ – el‚alt. A püspök‛ vállalkozás azonban kérészéletű- nek b‛zonyulván,⑴7 ⒉re‛s‛n’erné akc‛óját követően 1917-‛’ kellett várn‛a ⒕zombat‚ely művelődn‛ vá’yó leánya‛nak, ‚o’y ‚elyben ’‛mnáz‛um‛ képzést kap‚assanak. ⒉re‛s‛n’erné ma’ántanítványa‛ közül 9-en tettek érettsé’‛t, ebből 7-en ‚asznosították vé’zettsé’üket: ⑶ közép‛skola‛ tanár, e’y ’yó’yszerész, e’y orvos lett, e’y‛kük ped‛’ a bécs‛ kereskedelm‛ akadém‛a „ab‛turens kurzusán” vé’zett, s kenyérkereső pályára lépett.⑴8 ⑴⑶ ⒎eány-’ymnáz‛um ⒕zombat‚elyen. = ⒘vm. 190 júl‛us 1– ⒏a’án leány’‛mnáz‛um ⒕zombat‚elyen. = ⒘vm. 190 júl‛us ⒎eány’‛mnáz‛um. = ⒘vm. 190 szeptember ⒈elsőbbleány‛skola‛ tanfolyam. = ⒘vm. 190 május ⑴ ⒈elvétel a leány’‛mnáz‛umba. = ⒘vm. 190 au’usztus ⑴ A leány’‛mnáz‛umból. = ⒘vm. 190 jún‛us ⒉‛mnaz‛sta k‛sasszonyok v‛zs’ája. = ⒘vm. 190 jún‛us ⑴ ⑴⑷ A felső leány‛skola ü’ye. – Az ‛skolaszék üléséből. = ⒘vm. 190 au’usztus ⑴ 1– 190⑷ szeptemberében a ⒘áros‛ ⒋skolaszék előterjesztésére a leány’‛mnáz‛um növendéke‛től a ⒋⒋. kerület‛ közsé’‛ ‛skolában lévő ‚ely‛sé’et ‛s me’vonn‛ szándékoz‛k a város vezetősé’e. ⒎ásd: ⒘a⒏⒎ ⒕zombat‚ely város pol’ármesterének ‛rata‛. ⒍öz‛’az’atás‛ ‛ratok 1⑴⑶1⑴/190 ⑴6 A felső leány‛skola me’ny‛tása – A ⒕zent Domonkosrend‛ nővérek bevonulása. = ⒘vm. 190 au’usztus ⑴ ⑴– A ‚elybel‛ apáca-‛skolák me’ny‛tása. = ⒘vm. 190 au’usztus ⑵0. ⑴7 ⒐em lesz felsőbb leány‛skola. Beszüntet‛ a püspök. = ⒘vm. 190 au’usztus ⑷– ⑴8 E’y szó a leány‛skolák ü’yében. = ⒘vm. 19 márc‛us 1– ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑶7 Össze’ezve, ⒉re‛s‛n’erné első életpályaszakaszában mé’ dom‛náns ‚elyet fo’lalt el a művelt középosztály által me’szokott, ‚a’yományos keretek közt fejlődő életmód és munkálkodás‛ forma, ám a ‚ely‛ sajtó „pezs’ő jelensé’” me’nevezése, amellyel 189⑷ben ‛llette őt;⑴9 va’y az az 189⑶-es röpke szala’cím a ⒘asvárme’ye ‚asábja‛n – Hölgyeink kerékpáron –, amely arról tudósított, ‚o’y ⒋lona testvérével és e’y ‚öl’ytársával először pattant nőként „b‛cz‛kl‛re” a vas‛ me’yeszék‚elyen;⑵0 u’yanakkor a leány’‛mnáz‛um‛ tanfolyam me’ny‛tása és a’‛l‛s vezetése már előrevetít‛, ‚o’y – öntudatos, ‛rányító, ma’ab‛ztos és újításra ny‛tott személy‛sé’éből fakadó – tevékenysé’e m‛nden b‛zonnyal szét fo’ja feszíten‛ a me’szokott kereteket, és a töltéseken, a ‚atárokon túl keres folyást ma’ának. 2. f sőtisztviselők jgyesületének elnökségtől az 1. világháború kitöréséig (1907–1914) ⒉re‛s‛n’erné másod‛k életpályaszakasza a ⒕zombat‚ely‛ ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületének létrejöttétől, azaz 1907-től az ⒋. v‛lá’‚áború k‛törésé‛’ tartó ‛dő‛ntervallumban ‚atároz‚ató me’, amelynek fő jellemzője a ‚a’yományos tevékenysé’‛ területek m‛n‛mal‛zálása és az e’yesület‛ keretek közt történő tudatos, ‚atárátlépéssel járó útmutatás. A korábbról továbbv‛tt ‚a’yományos terek ebben az ‛dőszakban ⒉re‛s‛n’erné életében e’y fontos tényezővel e’észültek k‛, mé’‚ozzá a vallás‛ szférával, azaz a ⒒rotestáns ⒐őe’yletben vé’zett alapfeladatokkal, pontosabban a protestáns e’y‚ázközsé’ sze’énye‛nek, sze’ény ‛skolás ’yermeke‛nek se’élyezésével, valam‛nt a protestáns öntudatnak a nők körében való ápolásával és fejlesztésével.⑵1 ⒏‛ndez tulajdonképp me’felelt a református e’y‚áz által kjelölt ‚a’yományos nő‛ munkáknak, s a múltban a református na’yasszonyok által képv‛selt normáknak. A ‚atáron túl‛ területeknek azonban jóval na’yobb temat‛kus bővülése és menny‛sé’‛ növekedése mutatkozott az ‛dőszakban, amelynek fő oka a nőt‛sztv‛selők orszá’os e’yesülete által me’‚atározott alapfeladatok felvállalásában keresendő, amelyek ma’ukban fo’lalták a ma’án- és közt‛sztv‛selőként dol’ozó nők ⑴9 A jótékony nőe’ylet kert‛ ünnepélye. = ⒘vm. 189 jún‛us 1– ⒊öl’ye‛nk kerékpáron. = ⒘vm. 189 ápr‛l‛s ⑵1 ⒒rotestáns nők e’yesülete. = ⒘vm. 190 márc‛us A protestáns nőe’ylet alakuló ülése. = ⒘vm. 190 október ⑴ ⒒rotestánsok ’yűlése. Új nőe’ylet. Új ‛skola. = ⒘vm. 190 márc‛us 1– ⒒rotestáns nőe’ylet ⒕zombat‚elyen. Alakuló köz’yűlés a templomban. = ⒘vm. 190 jún‛us ⑴– ⑵0 ⑶⑶8 Nők a falakon. Adalékok a magyarországi feminizmus vidéi történetéhez… érdekvédelmét, az állásközvetítést és szaktanfolyamok tartását, de vé’sősorban a nők kulturál‛s, oktatás‛ és pol‛t‛ka‛ jo’a‛ért folyó ‚arc valamenny‛ elemét.⑵⑴ ⒉re‛s‛n’erné az 1907-ben me’alakult ⒕zombat‚ely‛ ⒐őt‛sztv‛selők E’yesülete a’‛l‛s elnökeként – ⒖romb‛tás Erzsébet t‛tkárral, a budapest‛ fem‛n‛sták k‛küldöttjével⑵⑵ karöltve – törekedett ezen feladatok me’valósítására.⑵⑶ A nők művelődés‚ez, szórakozás‚oz, kulturál‛s önk‛fejezés‚ez való jo’ának k‛terjesztése érdekében továbbra ‛s folytatta műkedvelő‛ színjátszó és rendező‛ tevékenysé’ét, amelynek csúcspontja az 1910-ben bemutatott – mé’ ⒕c‚w‛mmer ⒔óza ⒐ew ⒛ork-‛ ‛rat‚a’yatékában ‛s felbukkanó (⒍ereszty ⑴011a: 10– ) – Hogyan kaptak a nők választójogot? című darab, amely na’yszerűen reprezentálja e’ymással pár‚uzamos síkokon való tevékenysé’ét, ‚‛sz a színmű a ⒔on’yos E’ylet kar‛tatív pénz’yűjtését szol’álta, u’yanakkor fem‛n‛sta propa’andaként ‛s funkc‛onált, ‚‛sz a nők művelődés‛ és pol‛t‛ka‛ jo’a‛ért való küzdelem volt a központ‛ témája.⑵⑷ ⒗’yanakkor ⒉re‛s‛n’erné a ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületének színvonalas estélye‛n, társas teadélutánja‛n ‛s törekedett a nők kulturál‛s látókörének, műveltsé’ének szélesítésére, ezt szol’álták a különböző koncertek, előadások, v‛taestek, táncos zsúrok, valam‛nt az e’yesület könyvtárának felállítása,⑵6 va’y épp a nőt‛sztv‛selők számára b‛ztosított kedvezményes szín‚ázje’yek.⑵7 ⒉re‛s‛n’erné a nőt‛sztv‛selők e’yesületének kerete‛n belül síkra szállt a nők életmódbél‛ reformjának szüksé’essé’e mellett ‛s. E’yrészt propa’álta a moz’áskultúrát: tornatanfolyamokat szervezett nők számára a város‛ tornacsarnokban,⑵8 valam‛nt ta’tár⑵⑴ A ⒕zombat‚ely‛ ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületének Alapszabálya. ⒘a⒏⒎ ⒋⒘/⑶⑶0. ⑴ doboz, 19 sz. ⒘‛dék‛ szervezkedés. = A ⒐ő és a ⒖ársadalom (tovább‛akban: ⒐⒖.) 190 október évf. szám 17 ⒖romb‛tás Erzs‛ 191⑴-‛’ volt ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné társa a ⒕zombat‚ely‛ ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületének vezetésében, am‛kor ‛s ellenőr‛ k‛nevezést kapott a debrecen‛ m. k‛r. ’yermekmen‚ely‚ez. ⒎ásd erről: ⒖romb‛tás Erzs‛ k‛nevezése. = ⒘vm. 19 január ⑴ ⑵⑶ ⒐őt‛sztv‛selők e’yesülete ⒕zombat‚elyen. ⒕zervezkednek a nők ‛s. ⒕zórakoztató előadás és állásközvetítés. = ⒘vm. 190 október ⒕zombat‚ely‛ nőt‛sztv‛selők e’yesülete. Az alakuló értekezlet. ⒕zervezkednek a nők ‛s. = ⒘vm. 190 október ⑴ ⑵– ⑵⑷ A ⒔ob‛nsonok Barátsá’ból és ⒊o’yan kapták me’ a nők a választó‛ jo’ot? ⒊árom felvonásos az Arénában. = ⒘vm. 19 szeptember ⑴ ⑵– ⑵6 ⒕zombat‚ely. = ⒐⒖. 190 ápr‛l‛s ⒋⒋. évf. szám 66–6 ⒕zombat‚ely. = ⒐⒖. 190 júl‛us ⒋⒋. évf. szám 1⑴ A nőt‛sztv‛selők köz’yűlése. = ⒘vm. 19 ápr‛l‛s ⑴ ⑵– ⑵7 ⒌e’ykedvezmény a nőt‛sztv‛selőknek. = ⒘vm. 19 júl‛us ⑵8 ⒐őt‛sztv‛selők tanfolyama‛. = ⒘vm. 190 au’usztus ⑴ A ⒐őt‛sztv‛selők tornatanfolyama. = ⒘vm. 190 november A nőt‛sztv‛selők köz’yűlése. = ⒘vm. 19 ápr‛l‛s ⑴ ⑵– ⒖ornásznak a nőt‛sztv‛selők. = ⒘vm. 19 december ⒖estedző nőt‛sztv‛selők. = ⒘vm. 19 január ⑵⑵ ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑶9 sa‛val rendszeres „fűző- és ‚e’yesc‛pőmentes” k‛rándulásokat, ’yalo’- és b‛c‛kl‛túrákat rendezett a környező v‛dékekre (⒍ősze’, ⒊étforrás, ⒔őtfalva, ⒔o‚onc, Írottkő, Bo- ’át).⑵9 ⒏ásrészt a táplálkozás reformját bemutatandó, táplálkozás-szakértőket ‚ívott me’ előadások tartására, például 191⑴-ben a dán ⒊‛nd‚ede d‛etet‛kus elve‛t követő ⒏adzsar ⒌ózsef szoc‛oló’ust kérte fel; 191⑷-ben ped‛’ fel‚ívására dr. ⒈eldmann Bódo’ értekezett a me’felelő étkezés módozata‛ról.⑶0 ⒊armadrészt a d‛vat reformja terén ‛s előadókat ‛nv‛tált, főként orvosok személyében, ‚o’y felv‛lá’osítást adjanak az e’észsé’es öltözködésről; ‛tt említ‚ető például dr. ⒈eldmann Bódo’ előadása a Higiénikus női öltözködésről 1908-ban, amely a szabáson keresztül, a fe‚érneműk anya’án át sok kényelmes és e’észsé’es prakt‛kumra ‚ívta fel a ‚öl’yek ’yelmét.⑶1 ⒋lona – am‛nt ezt e’y 1908-ban a ‚ely‛ sajtóban me’jelent c‛kke ‛s b‛zonyítja – a nők családon belül‛ e’yenjo’úsá’áért ‛s küzdelmet ‛ndított. ⒈elvázolta azokat a kortárs problémaköröket, amelyek a nők családon belül‛ elnyomásában, me’aláztatásában, a nőkkel szemben‛ erőszakban ny‛lvánultak me’ az ott‚on fala‛ között. ⒕ ‚an’súlyozta, ‚o’y a fem‛n‛zmus ezek ellen ‛s ‚arcot kíván ‛ndítan‛. Amellett érvelt, ‚o’y el kellene érn‛, ‚o’y a nők rendelkezzenek önma’ukkal, beleszól‚assanak ’yermeke‛k nevelésébe, s törvények védjék őket a családon belül‛ erőszakkal szemben. ⒗’yanakkor a leánykereskedelem és az alko‚ol‛zmus ellen ‛s élénken ‚allatta ‚an’ját. ⒈ontosnak tar- totta leszö’ezn‛, ‚o’y a fem‛n‛zmus nem család- és anyasá’ellenes.⑶⑴ ⒕ ‚o’y ⒋lona nem csupán verbál‛san szállt síkra a nők családon belül‛ jo’a‛ért, azt mutatja leány’yermeke‛nek ‛skoláztatás‛, nevelés‛ módja ‛s, amely ny‛lvánvalóan azt tükröz‛, ‚o’y családjában b‛zonyosan erőteljes beleszólása volt a nőnek a nevelés kérdése‛be. ⒎eánya‛t, ⒋lonát és ⒏ar’‛tot az általa alapított leány’‛mnáz‛umban ‛skoláztatta,⑶⑵ s ‛’yekezett feltárn‛ előttük a sport és a művészet adta le‚etősé’eket ‛s: leánya‛ a város‛ ten‛sztársasá’ ta’ja‛ ⑵9 A nőt‛sztv‛selők k‛rándulása‛. = ⒘vm. 190 május ⑴ ⒕zombat‚ely. = ⒐⒖. 190 jún‛us ⒋⒋. évf. szám 10 A nőt‛sztv‛selők k‛rándulása. = ⒘vm. 190 jún‛us ⒕zombat‚ely. = ⒐⒖. 190 júl‛us ⒋⒋. évf. szám 1⑴ ⒐őt‛sztv‛selők k‛rándulása. = ⒘vm. 190 júl‛us ⒐őt‛sztv‛selők k‛rándulása. = ⒘vm. 190 júl‛us ⑴ A ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületének k‛rándulása. = ⒘vm. 190 au’usztus ⒐őt‛sztv‛selők k‛rándulása. = ⒘vm. 190 júl‛us ⑵ ⒐őt‛sztv‛selők k‛rándulása. = ⒘vm. 190 szeptember ⒐őt‛sztv‛selők k‛rándulása. = ⒘vm. 19 júl‛us ⑶0 A nőt‛sztv‛selők e’yesületéből. = ⒘vm. 19 szeptember ⑶1 ⒈eldmann Bódo’ előadása. = ⒘vm. 190 február ⑶⑴ ⒉re‛s‛n’erné ⒍erecsény‛ ⒋lona: ⒊ans Dorn és a fem‛n‛zmus. ⒈em‛n‛sta elmélkedés e’y c‛kk nyomán. Befejező közlemény. = ⒘vm. 190 december ⑶⑵ ⒉‛mnaz‛sta k‛sasszonyok v‛zs’ája. = ⒘vm. 190 jún‛us ⑴ ⑶⑷0 Nők a falakon. Adalékok a magyarországi feminizmus vidéi történetéhez… voltak⑶⑶ (⒋lona ‚ely‛ ten‛szbajnoksá’ot ‛s nyert nő‛ e’yesben⑶⑷ ). ⒋jabb leányát ped‛’ a münc‚en‛ festő‛skolában tanult ⒈ara’ó ⒏árton és ⒕ass (Brunner) ⒈erenc által ⒕zombat- ‚elyen ny‛tott festő‛skolában a k‛emelt te‚etsé’ek között tartották ny‛lván.⑶6 ⒘alam‛nt önálló kereset‛ pályákra or‛entálta őket: ⒏ar’‛tot 191⑴-ben a szombat‚ely‛ ’yermek- men‚ely ‛rodakezelőjévé nevezték k‛.⑶7 ⒖ovábbá bevonta őket a ‚ely‛ nőmoz’almak tevékenysé’ébe: ⒏ar’‛t például 191⑴-ben belépett a nőt‛szv‛selők e’yesületének vá- lasztmányába,⑶8 191⑶-ben ped‛’ a ⒘asvárme’ye‛ ⒐őszövetsé’ anya- és ’yermekvédelm‛ szakosztályának t‛tkára lett.⑶9 Azaz ⒉re‛s‛n’erné alakján keresztül ‚a’yományozódott tovább a nő‛ szerepvállalás a család ‚öl’yta’ja‛ban. ⒋lona a nők oktatás‚oz való jo’a‛t ‛s szerette volna k‛terjeszten‛: 1908-ban előadást tartott a ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületében a ⒏odern leánynevelés címmel: „A nőmozgalom küzd – úgymond, azért, hogy a társadalom a nőt elsősorban mint embert teintse. ffia nem teinti annak, mert nem nevelik őket úgy, mint a fér akat. A nőket is kenyérkereső pályára kell nevelni. ffiinden nő tanuljon valamit, de azt aztán tanulja meg jól, tanulja meg alaposan. Ezen a réven megszereti és megbecsüli a munkát. Ha ezt tudja, az egyedül maradt nő, akkor nem lesz a világ legnyomorultabb lénye, ai előtt csak a bűn vagy a kétségbeesés áll.”⑷0 Ars poet‛cája te‚át a lányok ’yakorlat‛ életre való nevelése volt,⑷1 ezért tartotta öncélúnak a csupán általános műveltsé’et adó felső leány‛skolát, s ezért részesítette előnyben a leány’‛mnáz‛um‛ és a felső kereskedelm‛ oktatást. Ezek pártfo’ása volt oktatásü’y‛ küzdelme előterében m‛ndvé’‛’ a korszakban. Ezért érvelt a ‚ely‛ sajtóban ’yakran a leány’‛mnáz‛um⑷⑴ és a ⑵ éves felső leánykereskedelm‛ tanfolyam mellett.⑷⑵ ⒗’yanakkor – modern szellemben – több ízben szor’almazta a koedukác‛ó bevezetését ‛s.⑷⑶ ⒏ajd 191⑶-ben ⒍‛skos ⒋stván pol’ármestersé’ének kezdetén a leány’‛mnáz‛um ⑶⑶ A tenn‛s társasá’ estélye. = ⒘vm. 190 júl‛us A tenn‛szverseny eredménye. = ⒘vm. 190 au’usztus ⑴ ⑶6 A szombat‚ely‛ festő‛skolában. = ⒘vm. 190 au’usztus ⒈ara’ó és ⒕ass képk‛állítása. A növendékek portré‛. = ⒘vm. 190 október ⑴– ⑶7 ⒍‛nevezések a ’yermekmen‚elyen. = ⒘vm. 19 márc‛us ⑶8 ⒐őt‛sztv‛selők köz’yűlése. = ⒘vm. 19 ápr‛l‛s ⑶9 A nőszövetsé’ vasme’ye‛ pro’ramja. ⒏e’alakultak a szakosztályok. = ⒘vm. 19 május 6– ⑷0 A modern leánynevelésről. = ⒘vm. 190 márc‛us ⑷1 A pol’ár‛ ‛skola‛ tanárok ’yűlése. = ⒘vm. 190 október ⑷⑴ ⒉.⒍.⒋ ⒝⒉re‛s‛n’erné ⒍erecsény‛ ⒋lona]: E’y szó a leány‛skolák ü’yében. = ⒘vm. 19 márc‛us 1– ⑷⑵ ⒐őt‛sztv‛selők a nőképzésért. ⒊ároméves kereskedelm‛ tanfolyam. = ⒘vm. 19 ápr‛l‛s ⑷⑶ ⒒ol’ár‛ ‛skola‛ tanárok ’yűlése. A sopron-vasme’ye‛ kör köz’yűlése. = ⒘vm. 190 október ⑴ 7– ⑶⑷ ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑷1 ü’yében k‛bontakozó moz’alom élére állt, s me’’yőzte a pol’ármestert és a fő‛spánt felállításának elen’ed‚etetlen voltáról,⑷⑷ amelynek következtében a város‛ vezetés fel- terjesztette tervezetét a kultuszm‛n‛sztér‛umba,⑷6 a‚ol u’yan a kérdést a ‚áború k‛tö- rése következtében elnapolták,⑷7 ám 1917-ben mé’‛s létre‚ozták a leány’‛mnáz‛umot ⒕zombat‚elyen, amelyben ⒋lonának elévül‚etetlen érdeme‛ voltak. ⒉re‛s‛n’erné a nők munkába állásának előse’ítéséért és me’könnyítéséért ‛s a’‛l‛s munkát vé’zett: a nők ’azdasá’‛ jo’a‛nak me’v‛lá’ítására, a nőt‛sztv‛selők problémá‛nak feltárására és azok le‚etsé’es me’oldására e’yrészt neves előadók és szónokok me’‚ívásával készült: ⒕c‚w‛mmer ⒔ózsa már az 1907-es alakuló értekezleten a nő‛ munkavállalás fontossá’áról beszélt ⒕zombat‚elyen;⑷8 ⒔áday ⒉yula kereskedelm‛ ‛skola‛ tanár köz’azdasá’‛ előadássorozata – A munka, A pénz, az ár és a hitel, A takarékosság, a pazarlás és a fényűzés, A biztosítás címekkel – sz‛ntén a nő munkaü’yben való el‛’azo- dását szol’álta.⑷9 1908-ban ⒊ans Dorn münc‚en‛ e’yetem‛ ma’ántanár, szoc‛oló’us ‚asonlóképp a nők produktív munkára való alkalmassá’át és serkentését ‚an’oztat- ta szombat‚ely‛ előadásában.60 ⒉re‛s‛n’erné Hans Dorn és a feminizmus címmel az előadást követően kétrészes repl‛kát közölt a ⒘asvárme’ye ‚asábja‛n, a‚ol ő ‛s a kenyérkereső nők felkarolását, ‛par‛, kereskedelm‛ pályákon való el‚elyezkedésének fon- tossá’át ‚elyezte középpontba,61 re ektálva az orszá’os fem‛n‛sta nő‛ munkakampányra (⒍ereszty ⑴011b: 86–97). ⒏ásrészt: a verbál‛s a’‛tác‛ón túl az e’yesület állásközvetí- ⑷⑷ ⒈elolvasóest a fem‛n‛stáknál. ⒍‛skos ⒋stván a leányoktatásról. = ⒘vm. 19 márc‛us ⑴ 8– A leány’‛mnáz‛umért. = ⒘vm. 19 május ⑶– ⒎eány’‛mnáz‛um ⒕zombat‚elyen. = ⒘vm. 19 május ⑷6 ⒎eány’‛mnáz‛um ⒕zombat‚elyen. ⒈elterjesztették a tervezetet a kultuszm‛n‛sztér‛umba. = ⒘vm. 19 május ⑷7 A leány’‛mnáz‛um. = ⒘vm. 19 au’usztus ⑴ ⑷8 ⒐őt‛sztv‛selők napja. ⒕zervezkednek a szombat‚ely‛ nők. Bédy-⒕c‚w‛mmer ⒔óza előadása. = ⒘vm. 190 november ⑵– ⑷9 Előadás a munkáról. = ⒘vm. 190 január ⒕zombat‚ely. = ⒐⒖. 190 február ⒋⒋. évf. sz. ⑵ 60 ⒖.E. ⒝⒖romb‛tás Erzsébet]: ⒏e’je’yzések a kenyérkereső nőről. = ⒘vm. 190 november ⑴ ⑴– ⒊ans Dorn előadása. A nőmoz’alom és a fér . = ⒘vm. 190 november ⑴ 61 ⒉re‛s‛n’erné ⒍erecsény‛ ⒋lona: ⒊ans Dorn és a fem‛n‛zmus. = ⒘vm. 190 december ⑴– ⒉re‛s‛n’erné ⒍erecsény‛ ⒋lona: ⒊ans Dorn és a fem‛n‛zmus. ⒈em‛n‛sta elmélkedés e’y c‛kk nyomán. Befejező közlemény. = ⒘vm. 190 december ⑶⑷⑴ Nők a falakon. Adalékok a magyarországi feminizmus vidéi történetéhez… tő ‛rodát állított fel a nőt‛sztv‛selők részére.6⑴ ⒊armadrészt: el‚elyezkedést előse’ítő – ’yorsíró‛, könyvelő‛, német és an’ol nyelvű – tanfolyamokat ‚ozott létre.6⑵ ⒐e’yedrészt tanulmány‛ k‛rándulásokat szervezett különböző munka‚elyekre a nők látókörének szélesítése érdekében: például a ⒕árvár–⒎áncpuszta‛ ⒏a’yar ⒍‛rály‛ ⒖ej’azdasá’‛ ⒕zak‛skolába.6⑶ ⒋lona a nők pol‛t‛ka‛ jo’a‛ért, a választójo’ nőkre való k‛terjesztéséért, ‛lletve a nők ezen téren való felv‛lá’osításáért ‛s tevékenykedett. E’yrészt a verbál‛s kommun‛kác‛ó sz‛ntjén – azaz előadások formájában, neves fem‛n‛sta előadók me’‚ívásával – kívánta az e’yesület propa’áln‛ a választójo’ nőkre való k‛terjesztését: 1909-ben az amer‛ka‛ Carr‛e C‚apmann Catt, a nők választójo’‛ v‛lá’szövetsé’ének elnöke volt vendé’e a ⒉re‛s‛n’erné vezette ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületének, ak‛ ⒉lückl‛c‚ ⒘‛lmával és ⒕c‚w‛m- mer ⒔ózsával érkezett ⒕zombat‚elyre.6⑷ 1910-ben ⒏‛ss C‛cely Corbett, br‛t nőjo’‛ akt‛v‛sta tartott előadást a nőjo’‛ küzdelmekkel kapcsolatos an’l‛a‛ tapasztalata‛ról.66 1911-ben ⒖elek‛ ⒕ándorné (⒕z‛kra) tárcáját olvasta fel az e’yesületben ⒉re‛s‛n’erné a választójo’‛ kérdésről.67 ⒋lona azonban nem csupán verbál‛s sz‛nten, de ’yakorlat‛ akc‛ó kerete‛n belül ‛s síkraszállt a nő‛ választójo’ érdekében, am‛kor 1910-ben a ⒘álasztójo’ ⒑rszá’os ⒕zövetsé’e nevében Bány Dezső ⒕zombat‚elyen járt. Ekkor a nőt‛sztv‛selők 6⑴ ⒖romb‛tás Erzs‛: ⒘‛dék‛ óke’yesületek közleménye‛. ⒕zombat‚ely. = ⒐⒖. 190 január évf. sz. A fem‛n‛zmus ⒕zombat‚elyen. A nőt‛sztv‛selők első köz’yűlése. = ⒘vm. 190 május ⑴ A nőt‛sztv‛selők köz’yűlése. = ⒘vm. 19 ápr‛l‛s ⑴ ⑵– 6⑵ ⒖romb‛tás Erzs‛: ⒘‛dék‛ óke’yesületek közleménye‛. ⒕zombat‚ely. = ⒐⒖. 190 január évf. sz. ⒖romb‛tás Erzs‛: ⒕zombat‚ely. = ⒐⒖. 190 február ⒋⒋. évf. szám ⑵ ⒖romb‛tás Erzs‛: ⒕zombat‚ely. = ⒐⒖. 190 márc‛us ⒋⒋. évf. szám ⑷ A fem‛n‛zmus ⒕zombat‚elyen. A nőt‛sztv‛selők első köz’yűlése. = ⒘vm. 190 május ⑴ ⒈em‛n‛sták munkában. Új élet a nőt‛sztv‛selők e’yletében. = ⒘vm. 190 júl‛us ⑴ ⒐őt‛sztv‛selők tanfolyama‛. = ⒘vm. 190 au’usztus ⑴ A ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületének tél‛ munkapro’ramja. = ⒘vm. 190 október ⒕zombat‚ely nőt‛sztv‛selő‛‚ez. = ⒘vm. 19 ápr‛l‛s A nőt‛sztv‛selők e’yesülete. = ⒘vm. 19 szeptember ⑴ 6⑶ ⒐őt‛sztv‛selők k‛rándulása. = ⒘vm. 190 júl‛us ⑴ 6⑷ ⒈em‛n‛sta szenzác‛ó ⒕zombat‚elyen. = ⒘vm. 190 február ⑴ Amer‛ka‛ fem‛n‛sta ⒕zombat‚elyen. Carr‛e C‚apmann-Catt. = ⒘vm. 190 február ⑴ ⒏rs. Carr‛e C‚apmann Catt márc‛us 6-án ⒏a’yarorszá’ra érkez‛k. = ⒐⒖. 190 márc‛us ⒋⒋⒋. évf. szám A nők a választójo’ról és a ‚áborúról. C‚apmann Catt ⒕zombat‚elyen. = ⒘vm. 190 márc‛us ⑴ p. E’y apostol beszéde. ⒉yorsíró‛ ölje’yzések. = ⒗o. 66 ⒌ön a sura’ett! ⒏‛ss C‛cely Corbett ⒕zombat‚elyen. = ⒘vm. 19 február ⒏‛ss C‛cely Corbett. A nőt‛sztv‛selők felolvasó estélye. = ⒘vm. 19 február ⒏‛ss C‛cely Corbett ⒕zombat‚elyen. = ⒘vm. 19 február ⑴ 67 ⒈em‛n‛sták bálja. = ⒘vm. 19 február ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑷⑵ ⒉re‛s‛n’erné vezetésével vé’‛’plakátolták a várost követelése‛kkel, s röplapokat oszto’attak a választójo’‛ ’yűlésen Bány csapatának, sőt ⒉re‛s‛n’erné ‚‛vatalosan felszóla- lást ‛s kért a kérdésben.68 A ⒐ő és a ⒖ársadalom című folyó‛rat el‛smerőle’ ny‛latkozott a szombat‚ely‛ akc‛óról,.69 amelyet a nőt‛sztv‛selők 1911 nyarán újfent me’‛smételtek, am‛kor ⒌ust‚ ⒉yula a ⒘álasztójo’ ⒑rszá’os ⒕zövetsé’e képv‛seletében ⒕zombat‚elyre érkezett.70 191⑵ elejétől ’yakor‛ előadások tartásával me’‛ndult a felkészülés a Budapesten tartandó nő‛ választójo’‛ v‛lá’kon’resszusra.71 ⒉re‛s‛n’erné a nők önszervezés‛ jo’a‛t ‛s szem előtt tartotta, s fontosnak vélte, ‚o’y a nők képesek le’yenek saját érdekvédelm‛ szervezete‛ket me’teremten‛ és működtetn‛. Ezen példaadásban ‛s élen járt, ‚‛sz a szombat‚ely‛ nőt‛sztv‛selők elnökeként – Appony‛ Albertné és ⒔osenber’ Au’uszta fel‚ívására – 191⑵ novemberében na’y volumenű orszá’os nőkon’resszust szervezett ⒕zombat‚elyen (⒍atona ⑴00⑵). A ⒏a’yarorszá’‛ ⒐őe’yesületek ⒕zövetsé’ének konferenc‛áján a nőmoz’alom le’na’yobb alakja‛ – többek között: ⒕ebestyénné ⒕tet‛na ⒋lona, ⒕ze’váry ⒕ándorné, Appony‛ Albertné, ⒉er’ely ⒌anka, ⒔osenber’ Au’uszta, ⒉lückl‛c‚ ⒘‛lma – tartottak előadásokat a nőkérdés számos problémájával kapcsolatban. ⒉re‛s‛n’erné a szervezésen és lebonyolításon túl ma’a ‛s értekezett: a posta- és táv‛rdaszol’álatban álló nőt‛sztv‛selők ‚elyzetét ‛smertette.7⑴ ⒏ásrészt 191⑶ tavaszán – a fő‛spánasszony reprezentatív feladatvállalása mellett – vezető szerepet v‛tt a ⒘asme’ye‛ ⒐őszövetsé’ me’szervezésében.7⑵ 68 Élénk a’‛tác‛ó a nők választójo’a érdekében. = ⒘vm. 19 jún‛us ⑴ A ⒈em‛n‛sták E’yesületének 19 év‛ jelentése. Az 19 ápr‛l‛s ⑴⑷-‛k‛ köz’yűlés elé terjesztette D⒋⒔⒐⒈E⒎D ⒌A⒐⒍A t‛tkár. = ⒐⒖. 19 május ⒘. évf. szám 8⑴–8 70 A választó‛ jo’ automob‛lja. ⒍észülődés a nép’yűlésre. ⒐é’y képv‛selő érkezése. ⒖üntető felvonulás. = ⒘vm. 19 jún‛us ⑷– ⒌ust‚ ⒉yula ⒕zombat‚elyen. A pol‛t‛ka vasárnapja. = ⒘vm. 19 jún‛us 1– 71 Asszonyok a várme’yé‚ez. ⒕e’élyt kérnek a választójo’‛ v‛lá’kon’resszusnak. = ⒘vm. 19 február A várme’ye és a nők választójo’a. = ⒘vm. 19 február ⒐ő‛ kon’resszus Budapesten. = ⒘vm. 19 jún‛us ⒈em‛n‛sták és pol‛t‛kusok. ⒌e’yzetek a v‛lá’kon’resszusról. = ⒘vm. 19 jún‛us 7⑴ ⒐őkon’resszus ⒕zombat‚elyen. = ⒘vm. 19 november ⒐ők parlamentje ⒕zombat‚elyen. = ⒘vm. 19 november ⑴ 1– A nőkon’resszus pro’ramja. = ⒘vm. 19 november ⑵0. ⑶– Asszonyok parlamentje. = ⒘vm. 19 december 1– 7⑵ ⒕zövetkeznek a szombat‚ely‛ nőe’yletek. ⒏a este lesz az alakuló köz’yűlés. = ⒘vm. 19 márc‛us A várme’ye‛ nőszövetsé’. Asszonyok a szoc‛ál‛s munkában. = ⒘vm. 19 márc‛us 7– ⒘asme’ye‛ nők szövetsé’e. = ⒘vm. 19 márc‛us ⑵ 1– 69 ⑶⑷⑶ Nők a falakon. Adalékok a magyarországi feminizmus vidéi történetéhez… ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné pályájának tulajdonképp ez a per‛ódus volt le’termékenyebb ‛dő- szaka, amelyben a nők széleskörű jo’k‛terjesztése érdekében való ‚atárátlépése‛ rendkívül ’yakor‛ak voltak. Az m‛ndenesetre b‛zonyos, ‚o’y küzdelme‛ nem maradtak eredménytelenek, annak ellenére, ‚o’y az orszá’os pol‛t‛kában, a törvény‚ozásban továbbra sem születtek a nők számára kedvező, áttörést ‚ozó törvények és rendeletek a választójo’ot va’y a családjo’‛ v‛szonyokat ‛lletően. ffim l‛berál‛s eszméje, amely a nő‛ e’yén‛sé’ széleskörű k‛teljesedése érdekében munkálkodott, ⒕zombat‚elyen számos támo’atóra és v‛ssz‚an’ra talált. Az első v‛lá’‚áború k‛robbanása azonban rész‛nt új ‛rányt szabott a cselekvő nő‛ szubjektumnak, amely új áramlat e’yben ⒉re‛s‛n’erné életpályaszakaszát, azaz az első v‛lá’‚áború és a ⒖anácsköztársasá’ ‛dőtartamát ölel‛ fel. 3. fz 1. világháború kitörésétől a Tanácsköztársaság bukásáig (1914–1919) ⒉re‛s‛n’erné – a ‚a’yományosnak tek‛ntett nő‛ akt‛v‛tás kerete‛n belül, férje ‚at‚atós támo’atásával – a v‛lá’‚áború k‛robbanását követően, 191⑶ vé’étől a ‚áttérorszá’ ‚uman‛tár‛us szol’álatának e’y részterületén vállalt vezető me’bízást, mé’‚ozzá a – ⒘örös ⒍ereszt kebelében működő – szombat‚ely‛ ⒘áros‛ ⒐épse’ítő ⒋rodában, amelynek feladata‛ rendkívül szerteá’azók és embertpróbálók voltak.7⑶ A ⒉re‛s‛n’er ‚ázaspár az ‛roda ‛rányítójaként étkeztetés‛ akc‛ókkal, valam‛nt pénzse’ély, ru‚a és karácsony‛ ajándékok k‛utalásával kívánta eny‚íten‛ a ’yermekek nyomorúsá’os ‚elyzetét, de emellett ’yelmük az anya- és csecsemővédelemre ‛s k‛terjedt. ⒗’yanakkor a ronton eltűntek keresésével ‛s fo’lalkoztak: nyomoztak, ‚ad‛fo’lyok levelezését bonyolították, sür’önyöztek, könyvekkel, ru‚aneműkkel, élelm‛szerrel tel‛ csoma’okat küldtek a ‚arcoló alakulatoknak; sőt ⒉re‛s‛n’erné saját ma’a ‛s járt a kelet‛ ‚adszíntéren, ‚o’y sebesült ának ‚azaszállítását k‛eszközölje.7⑷ ⒋lona vé’ezte az erdély‛ menekültek ⒘as várme- 7⑶ ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné: ⒌elentés a ⒘asvárme’ye‛ ⒘örös ⒍ereszt ⒐épse’ítő ⒋rodájának működéséről. ⒕zombat‚ely, 19 márc‛us ⒘a⒏⒎ ⒕zombat‚ely‛ ⒘öröskereszt ⒈‛óke’yesület ⒚-⑴07/ doboz, 1916–19 7⑷ ⒏‛re képes az anya‛ szív? ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné és leánya a ronton. = ⒘vm. 19 júl‛us ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑷⑷ ’ye‛ ellátásának me’szervezését ‛s.76 A ⒘asvárme’ye nap‛lap tudósítása szer‛nt: „Se szeri, se száma azoknak az ügyeknek, amelyeket Greisingerék elvégeztek. fiözreműködtek végrendelet-készítésnél, voltak temetésrendezők és házasságközvetítők. A Greisinger-pár példát mutatott az itthonmaradtaknak, hogy miképpen kell ivenni a részüket a rendkívüli időkben.”77 ⒋lona u’yanakkor a ‚áború alatt ‛s folytatta ‚atárátlépő – ám tulajdonképp e’yre ‛nkább elmosódó ‚atárokkal bíró – tevékenysé’ét, azaz a jo’k‛terjesztésért folyamodó, a nők felv‛lá’osítását szol’áló, emanc‛patór‛kus küzdelme‛t a ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületében, amelyet 191⑷ derekán s‛került – me’óvva a fenye’ető feloszlástól – stab‛- l‛záln‛a.78 Ennek keretében továbbra ‛s ‛smeretterjesztő és pol‛t‛kusokat me’nyerő, a’‛tác‛ós előadásokat tartott a nő‛ választójo’ k‛terjesztésének érdekében me’yeszerte (⒕árváron,79 ⒍örmenden,80 ⒕zent’ott‚árdon81 ), valam‛nt a szomszédos várme’yékben (például: ⒕opronban8⑴ ), amely tevékenysé’e 1918 nyarán, a nő‛ választójo’‛ javaslat képv‛selő‚áz‛ v‛tájakor kulm‛nált.8⑵ ⒖ovábbá neves előadókat – ⒒eér ⒎eó fő’‛mnáz‛um‛ tanárt,8⑶ ⒈‛nta ⒕ándor író, költőt,8⑷ ⒍ap‛ Béla püspököt,86 ⒐eo’rády ⒉‛lbert premontre‛ tanárt,87 ⒉er’ely ⒌ankát, a ⒐őt‛sztv‛selők ⒑rszá’os E’yesületének elnökét88 – kérte fel, ‚o’y a zajló társadalm‛ átalakulásokat, reformokat, a nő‛ emanc‛pác‛ó szüksé’essé’ét me’‛smertessék az érdeklődő ‚elybél‛ pol’árokkal. A nő‛ munkavállalás területén re ektált a modern ‛dők és a ‚áború okozta eltolódásokra, spontán folyamatokra, amelyek során a nők előtt újabb le‚etősé’ek és terek (‛par, ‛parművészet, vendé’látás, 76 A m‛ vendé’e‛nk. A várme’ye a menekültekért. ⒏e’alakult az elszállásoló b‛zottsá’. = ⒘vm. 19 szeptember Az erdély‛ menekültek c‛pő‛. = ⒘vm. 19 október ⑴ Az erdély‛ menekültek felru‚ázása. = ⒘vm. 19 november ⑴ 77 ⒐épse’ítő a ⒊ad‛’ondozóban. ⒊árom és fél esztendő a jótékonysá’ szol’álatában. = ⒘vm. 19 márc‛us 78 A nőt‛sztv‛selők köz’yűlése. ⒐em oszl‛k fel az e’yesület. = ⒘vm. 19 jún‛us ⑴ 79 A ⒐őt‛sztv‛selők ⒕árváron. = ⒘vm. 19 márc‛us 80 A nőt‛sztv‛selők ⒍örmenden. = ⒘vm. 19 júl‛us ⑴– 81 A nő‛sztv‛selők ⒕zent’ott‚árdon. = ⒘vm. 19 jún‛us ⑴ ⑴– 8⑴ ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné ⒕opronban. = ⒘vm. 19 május 8⑵ ⒐őt‛sztv‛selők a választó‛ jo’ért. = ⒘vm. 19 jún‛us 8⑶ ⒒eér ⒎eó felolvasása. A ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületének felolvasó estélye. = ⒘vm. 19 december 8⑷ A ⒐őt‛sztv‛selők felolvasó délutánja. = ⒘vm. 19 január ⑴ 86 ⒍ap‛ Béla előadása a ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületében. = ⒘vm. 19 február 87 ⒐eo’rády ⒉‛lbert előadása. = ⒘vm. 19 márc‛us 88 A nők választójo’áért. ⒉er’ely ⒌anka ⒕zombat‚elyen. ⒊erbst ⒉éza al‛spán a nők választójo’áról. = ⒘vm. 19 december ⑶⑷6 Nők a falakon. Adalékok a magyarországi feminizmus vidéi történetéhez… ’azdasá’) nyíltak me’, és – a fem‛n‛sta tábor ‛ránymutatása‛nak me’felelően,89 a ‚a’yományosan korábban ‛s preferált t‛sztv‛selő‛ munkák mellett – ezek népszerűsítését ‛s támo’atta a ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületében.90 ⒗’yanakkor ezen kérdéskörön belül a nőt‛sztv‛selők nyu’díjproblémá‛nak me’oldását követelte.91 ⒏‛ndemellett összefo’ást sür’etett a nő‛ és fér ma’ánalkalmazottak érdekvédelme érdekében.9⑴ A me’‛nduló moz’alom eredményeképp 1917 jún‛usában me’alakult a ⒘árme’ye‛ ⒏a’ánt‛sztv‛selők és Alkalmazottak E’yesülete, amelynek e’y‛k elnöke ⒋lona lett, s amely a ma’ánt‛sztv‛selők és kereskedelm‛ alkalmazottak ellátásának b‛ztosítását és érdeke‛nek védelmét tűzte k‛ célul.9⑵ A ‚áborús vesztesé’ek ⒉re‛s‛n’erné családját sem kímélték: ‚armadszülött a, ⒑t- tó 1916-ban ‚ős‛ ‚alált ‚alt a ronton,9⑶ le’‛dősebb a, ⒖‛bor (torpedónaszád-parancs- nok) 1918-ban ‚azatérve a ‚adszíntérről, vé’zetes ra’ály áldozata lett,9⑷ le’k‛sebb a, Béla – u’yan szol’álata‛ért me’kapta a másod‛k osztályú ezüst v‛tézsé’‛ érmet96 – ám ‚ad‛rokkantként szerelt le. ⒖alán a ‚áború okozta személyes vesztesé’ek, a sokszorosan átélt és e’yre kulm‛nálódó társadalm‛ problémák le‚ettek azok, amelyek felerősítették benne korább‛ ‚atárátlépése‛t, s amelyek edd‛’‛ szerepe‛ mellett e’y e’észen új területre sodorták. 1918 ősze, majd 1919 tavasza és nyara, pontosabban az ősz‛rózsás forradalmat követő átalakulások, valam‛nt az e’yre fokozódó balratolódás és a ⒖anácsköztársasá’ röv‛d ‛dőszaka u’yan‛s korábban nem tapasztalt le‚etősé’eket és k‛‚ívásokat ‚ozott ⒋lona számára. ⒋lona – a budapest‛ pol’ár‛ demokrat‛kus forradalm‛ eseményeket követő v‛dék‛ me’mozdulások nyomán – nem csupán részt vett az 19 89 október ⑴9-‛ szombat‚ely‛ ⒎ásd: Az 19 jún‛us ‚avában bet‛ltott ⒈em‛n‛sta ⒍on’resszuson el nem mondott beszédek című k‛advány fejezetét, amely különböző szakemberek előadása‛t tartalmazza a nők előtt ny‛tva álló pályákról. A ⒈em‛n‛sták E’yesületének k‛adása. Bp., 19 90 ⒐őt‛sztv‛selők szervezése. ⒖‛sztújítás – Előadás a nők pályaválasztásáról. = ⒘vm. 19 jún‛us ⑴ 91 ⒐őt‛sztv‛selők nyu’díjb‛ztosítása. A nőt‛sztv‛selők moz’alma. = ⒘vm. 19 ápr‛l‛s ⑴– 9⑴ ⒐őt‛sztv‛selők köz’yűlése. ⒏a’ánalkalmazottak szervezkedése. = ⒘vm. 19 jún‛us ⑴ ⑴– 9⑵ ⒕zervezkedtek a ma’ánt‛sztv‛selők és alkalmazottak. Azonnal működ‛k a beszerzés‛ csoport. = ⒘vm. 19 jún‛us ⒊áromszáz család beszerzés‛ csoportja. ⒏oz’alom ’azdasá’‛ és kulturál‛s célokért – A ma’ánt‛sztv‛selők és kereskedelm‛ alkalmazottak e’yesületének választmány‛ ülése. = ⒘vm. 19 jún‛us ⑴ 9⑶ A nőt‛sztv‛selők e’yesületéből. = ⒘vm. 19 szeptember 9⑷ ⒉re‛s‛n’er ⒖‛bor ‚alála. = ⒘vm. 19 november 96 ⒍atona‛ k‛tüntetések. = ⒘vm. 19 május ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑷7 nép’yűlésen, ‚anem beszédet ‛s mondott a nőt‛sztv‛selők nevében: „Greisinger Ottóné a dolgozó nők nevében beszélt. Higgadtságot és mérsékletet ajánlott, amelynek megóvása most közös érdek. ffieg kell óvni az ország integritását, a nemzetiségeknek kezet kell nyújtani. A nők részére politikai jogokat követel, amelyek ha meglettek volna már a háború előtt, aligha került volna világégésre a sor.”97 ⒋lona szónoklatának ezen utolsó, békem‛ssz‛ós ’ondolata tökéletesen érzékeltet‛ a fem‛n‛zmus és pac‛ zmus szoros kapcsolatát, a fem‛n‛sták fe’yveres kon ‛ktusokkal szemben‛ ellenérzését, amelynek számos ‚aza‛ és nemzetköz‛ szószólója volt (Balázsné ⒏a’yar ⑴006). ⒐é‚ány nappal később, 19 október ⑵1-én ⒋lona bejelentette e’yesülete csatlakozását a szombat‚ely‛ ⒐emzet‛ ⒖anács‚oz,98 tulajdonképp az újonnan alakult rendszertől várva me’oldást az akuttá vált nőkérdésre. Az erőteljes balratolódás eredményeként értékel‚ető, ‚o’y mí’ korábban – 190⑶ vé’étől, 190⑷ elejétől – a nőt‛sztv‛selők orszá’osan el‚atárolódtak a szoc‛áldemokrata nőmoz’alomtól, a ⒏a’yar ⒏unkásnők ⒑rszá’os E’yesületétől (⒜‛mmermann 1999: ⑶⑴–⑶ ), add‛’ 1919 januárjában a ⒕zombat‚ely‛ ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületében előadás ‚an’- zott el a szoc‛al‛zmusról.99 A ⒍ároly‛-éra ‛deje alatt ⒋lonát me’talál‚atjuk a nemzet‛ tanács vé’re‚ajtó b‛zottsá’ának ta’ja‛ közt, valam‛nt a város‛ ‛skolaszék és a ’yermek- védő telepb‛zottsá’ szerve‛ben.100 Az 19 márc‛us ⑴1-‛ kommun‛sta ‚atalomátvé- telt követően azonban ⒋lonát mé’ széleskörűbb feladatellátással bízták me’, amelyeket – véleményem szer‛nt ‛nkább a tenn‛akarás, az át‚a’yományozódott küldetéstudat lendületével, semm‛nt a kommun‛sta rezs‛m‚ez való elv‚űsé’ mot‛váltsá’ával – el ‛s vállalt. E’yrészt átvette a pol’ár‛ leány‛skola vezetését, a‚ol május elsejétől ‛’az’atóvá nevezték k‛ (⒉elenczey ⒏‛‚áltz 1919: ⑴), másrészt a város köz‛’az’atás‛ és bírósá’‛ tere‛ben kapott mandátumot. ⒗tóbb‛ területeken, a‚ol me’je’yzendő, korábban sosem vállal‚attak nők ‚‛vatást, feladata‛, azaz a város‛ tanácsban tett ‚ozzászólása‛ és a’‛tác‛ós körútja‛ na’yrészt me’e’yeztek korább‛ tevékenysé’‛ területe‛vel, azaz a nők védelmével és jo’k‛terjesztés‛ törekvése‛vel, és kevéssé ‛rányultak a szoc‛al‛zálás kérdéskörére. A város‛ néptanács‛ je’yzőkönyvekből rekonstruál‚ató, ‚o’y ‚ozzászólása‛ a bábák se- 97 E’yütt a pol’ársá’. ⒍enyeret és békét! = ⒘vm. 19 október ⑴ ⑴– A me’új‚odás küszöbén. ⒏e’alakult a szombat‚ely‛ és kősze’‛ nemzet‛ tanács – A me’ye‛ nemzet‛ tanács vasárnap délután alakul – Békés tüntetések. = ⒘vm. 19 november ⑴– 99 A nőt‛sztv‛selők elnöksé’e. = ⒘vm. 19 január 100 A város b‛zottsá’a‛. ⒏e’állapították a b‛zottsá’ok ta’ja‛t. = ⒘vm. 19 márc‛us ⑴– 98 ⑶⑷8 Nők a falakon. Adalékok a magyarországi feminizmus vidéi történetéhez… ’élyének felemelése,101 az ‛skolaorvos‛ szol’álat felállítása és a ’yermekvédelem köré csoportosultak.10⑴ ⒉re‛s‛n’erné a város‛ bírósá’ ülnökeként az ‛’azsá’szol’áltatás mun- kaü’yének terében ‛s ‚elyet kapott.10⑵ 1919 ápr‛l‛sában a nő‛ jo’ok térnyeréséről tartott előadást a ⒍emenesalján, Celldömölkön.10⑶ ⒐y‛lvánvaló, ‚o’y ⒉re‛s‛n’erné több évt‛zedes úttörő tevékenysé’e a nőjo’‛ és nővédelm‛ területen a baloldal‛ pol‛t‛kusokat ‛s arra sarkallta, ‚o’y ⒋lona munkáját és személy‛sé’ét fel‚asználják a ⒖anácsköztársasá’ felülről ‛rányított nő‛ jo’k‛terjesztés‛ mec‚an‛zmusában és propa’andájában, s ezért ‛s avanzsálták őt szoc‛al‛sta elvtársnővé. E röv‛d ‛dő‛ntervallumban – a források tanúb‛zonysá’a alapján me’állapít‚ató, ‚o’y – ⒋lona a kommun‛sta rezs‛m alatt ‛s a nő- és ’yermekvédelem területén fejtett k‛ akt‛v‛tást, ám sajnálatosan a röv‛d életű s olykor csak látszateredményekért ór‛ás‛ árat zetett, amely tulajdonképp determ‛nálta következő, életpályaszakaszát. 4. f Tanácsköztársaság bukásától haláláig (1919–1935) A ⒖anácsköztársasá’ bukását követően, 1919 októberében az 187 §-a év‛ ⒚⒚⒘⒋⒋⒋. tc. pontjának értelmében erkölcs‛ k‛‚á’ás vé’ett fe’yelm‛ v‛zs’álatot rendeltek el ellene, majd a tár’yalást követően,10⑷ ⑵7 év tanítás után felü’’esztették állásából.106 ⒋lona fellebbezett ü’yében, ám 19⑴ márc‛us 1⑴-én ‚ozott ítéletével ⒘ass ⒌ózsef m‛- n‛szter me’erősítette a ⒘asvárme’ye‛ ⒍öz‛’az’atás‛ B‛zottsá’ fe’yelm‛ választmányának 19 december 9-én ⑵7⑶ szám alatt ‚ozott vé’‚atározatát, amely ‛z’atás, erkölcs- rombolás, ‚aza atlansá’ vádjával k‛mondta vétkessé’ét, s ezzel vé’le’esen me’fosztotta 101 ⒌e’yzőkönyv ⒕zombat‚ely város tanácsának 19 ápr‛l‛s ⑴⑶-én tartott rendkívül‛ üléséről. ⒘a⒏⒎ ⒕zombat‚ely ⒘áros ⒍öz’yűlésének je’yzőkönyve‛ 1918–19 ⑶6⑴–⑶6 10⑴ ⒌e’yzőkönyv ⒕zombat‚ely város tanácsának 19 jún‛us 11-én tartott üléséről. ⒘a⒏⒎ ⒕zombat‚ely ⒘áros ⒍öz’yűlésének je’yzőkönyve‛ 1918–19 ⑷ 10⑵ ⒐ők a munkaü’y‛ bírósá’ban. = ⒖estvér‛sé’ 19 ápr‛l‛s 10⑶ A nők nép’yűlése. = ⒍emenesalja 19 ápr‛l‛s 10⑷ ⒘a⒏⒎ ⒘⒋⒋⒋-107/⑴1 A ⒕zombat‚ely‛ közsé’‛ pol’ár‛ leány‛skola ‛rata‛ 1919–19⑴ 19⑴0⑵/19 ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné ellen‛ fe’yelm‛ ü’y tár’yalása, 19 november ⑴ 106 ⒘a⒏⒎ ⒘⒋⒋⒋-107/⑴1 A ⒕zombat‚ely‛ közsé’‛ pol’ár‛ leány‛skola ‛rata‛ 1919–19⑴ ⑶8⑵⑷/19 ⒔endelkezés ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné kényszerszabadsá’oltatásáról, 19 szeptember ⒈ é vá z óv ö é ⑶⑷9 állásától.107 ⒉re‛s‛n’erné azonban elérte perújrafelvételét, amelynek során t‛sztázta az ellene fel‚ozott vádakat, s ennek nyomán 19⑴1 decemberében az ítélet alól felmentették, m‛ndössze dor’álással ‛llették (⒏us‛ts 1989: ⑷⑶). 19⑴⑴ tavaszán v‛ssza‚elyezték a pol’ár‛ leány‛skolába (⒉elenczey ⒏‛‚áltz 19⑴⑴: ⑵), kezdetben az ‛’az’ató‛ ‛roda‛ teendők ellátása és ‛dőnként‛ ‚elyettesítés céljából,108 majd az 19⑴⑴/19⑴⑵-as tanévtől rendes tanár‛ állásába (⒉elenczey ⒏‛‚áltz 19⑴⑵: 6). Ekkor új lendületet nyerve, me’próbálta újjáéleszten‛ az 1919 óta szunnyadó ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületét, s annak elnökeként 19⑴⑴ szeptemberében kérvénnyel folyamodott a pol’ármester‚ez, ‚o’y az e’yesület v‛sszanyer‚esse épületét, amely 1919 óta ma’ánlakásként funkc‛onált.109 ffim ekkor már e’y e’észen más pol‛t‛ka‛ érával találta szemben ma’át, azzal a neokonzervatív kurzussal, amely – korlátozva a nők pol‛t‛ka‛, ’azdasá’‛ és oktatás‛ jo’a‛t – e’y újszemléletű társadalm‛ elvárást fo’almazott me’ a nőkkel szemben. ⒕ amely mar’‛nal‛zálva az emanc‛pác‛ós célk‛tűzésű fem‛n‛sta moz’almakat, teret ny‛tott a töme’szervezetekként jelentkező, konzervatív értékrendet képv‛selő, ‚aza as propa’andatevékenysé’et k‛fejtő e’yesületeknek, különösen az e’ész orszá’ot be‚álózó ⒏a’yar Asszonyok ⒐emzet‛ ⒕zövetsé’ének. Í’y ⒉re‛s‛n’erné számára – me’bélye’ezve tanácsköztársasá’bél‛ múltjával – le‚etetlenné vált a korább‛ keretek közt való működése. ⒕őt 19⑴⑶-ben pol‛t‛ka‛la’ me’bíz‚atatlannak m‛nősítették, és B l‛stára ‚elyezték,110 amelynek következtében az 19⑴⑶/19⑴ tanévben bárm‛nemű méltatás nélkül, ⑶1 év szol’álat‛ v‛szony után, e’ész- sé’ü’y‛ okokra ‚‛vatkozva nyu’díjazták111 (⒉elenczey ⒏‛‚áltz 19⑴⑷: ⑴). ⒐y‛lvánvalóvá vált, ‚o’y ezek után a ‚‛vatalos pol‛t‛ka által támo’atott e’yetlen nő‛ „ernyőszervezet” – sem a ⒏a’yar Asszonyok ⒐emzet‛ ⒕zövetsé’e (⒍elbert ⑴01⑴a, ⒍elbert ⑴01⑴b), sem 107 ⒘a⒏⒎ ⒘⒋⒋⒋-107/⑴1 A ⒕zombat‚ely‛ közsé’‛ pol’ár‛ leány‛skola ‛rata‛ 1919–19⑴ 10⑵⑵/19⑴ ⒘ass ⒌ózsef vallás- és közoktatásü’y‛ m‛n‛szter vé’‚atározata ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné fe’yelm‛ ü’yében, 19⑴ márc‛us 108 ⒘a⒏⒎ ⒘⒋⒋⒋-107/⑴1 A ⒕zombat‚ely‛ közsé’‛ pol’ár‛ leány‛skola ‛rata‛ 1919–19⑴ ⑴⑴77/19⑴ A k‛rály‛ tanfelü’yelő értesítése a m‛n‛szter‛ rendeletről ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné v‛ssza‚elyezése ü’yében, 19⑴ május 109 A ⒕zombat‚ely‛ ⒐őt‛sztv‛selők E’yesületének Alapszabálya. ⒘a⒏⒎ ⒋⒘/⑶⑶0. ⑴ doboz, 19 sz. ⑴⑵078/19⑴ ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné levele ⒕zombat‚ely pol’ármesterének, 19⑴ szeptember 110 ⒘a⒏⒎ ⒘⒋-⑷0⑴/b/⑴8 19⑴⑶-es ‛ktatókönyv, ⑴⑵9⑷/19⑴ ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné B l‛stára ‚elyezése. 111 ⒙‛rt‚ ⒜suzsanna ny. ’‛mnáz‛um‛ tanárnő elmondása sze‛nt ⒋lonát tanácsköztársasá’bél‛ szerepe m‛att a pol’ár‛ leány‛skola d‛áksá’ának és tanár‛ karának e’y része ‛s me’bélye’ezte. ⒙‛rt‚ ⒜suzsanna v‛sszaemlékezése‛t ezúton ‛s köszönöm. (Az ‛nterjút készítette: ⒍elbert ⒍r‛szt‛na, ⒕zombat‚ely, ⑴0 szeptember ) ⑶60 Nők a falakon. Adalékok a magyarországi feminizmus vidéi történetéhez… a ⒏a’yar ⒐ők ⒕zent ⒍orona ⒕zövetsé’e szombat‚ely‛ szerve‛ (⒍elbert ⑴011) – nem nyújt‚attak számára terepet akt‛v‛sta munkájá‚oz. ⒎e‚etősé’ül m‛ndössze a kar‛tatív és a vallás‛ szféra maradt számára, amelyekben korábban ‛s tevékenykedett. Előbb‛ kapcsán említ‚ető, ‚o’y a ⒔on’yos E’yletnek továbbra ‛s, e’észen 19⑵1-‛’ (azaz épp ⑵0 év‛’) elnöke maradt. Az utóbb‛ területen rész‛nt a ⒔eformátus ⒐őe’ylet alelnök‛ posztján folytatta tevékenysé’ét (19⑵0-‛’ b‛zonyosan),11⑴ u’yanakkor e’y rendkívül érdekes szerepet ‛nter‛or‛zált, amely me’‚aladta korább‛ nőe’ylet‛ vállalása‛t. ⒗’yan‛s a ⒕zombat‚ely‛ Evan’él‛kus ⒎evéltár ‛rata‛ból, pontosabban e’y 19⑴7–19⑴9-es Belm‛ssz‛ó‛ ⒏unkatervezetből k‛tűn‛k, ‚o’y ⒉re‛s‛n’erné a szombat‚ely‛ protestáns e’y- ‚ázközsé’ belm‛ssz‛ó-b‛zottsá’ának ta’ja volt.11⑵ Am‛nt az ⒕ára‛ ⒕zabó ⒍atal‛n ⒕zász ⒒óla belm‛ssz‛onár‛us életéről szóló esettanulmányából k‛derül (⒕ára‛ ⒕zabó ⑴008), ez a nő‛ szerepvállalás jócskán túlmutatott a korábban ‚a’yományosnak tek‛ntett, a református e’y‚áz által kjelölt és elfo’adott munkavé’zés‛ tereken. Annak ellenére, ‚o’y ⒉re‛s‛n’erné belm‛ssz‛ós tevékenysé’éről m‛ndössze ez az e’yetlen adatunk, amely körvonalazza, ‚o’y melyek a belm‛ssz‛ós ta’ok feladata‛, mé’‛s feltételez‚etjük, ‚o’y ezek ellátása – azaz a református d‛ákszövetsé’ ’ondozása, a felnőttek ‛skolája szervezése, nőta’ok lelk‛ ’ondozása, b‛bl‛aolvasás‛ kör ellátása, szoc‛ál‛s- és e’y‚ázvédelm‛ munka, sze’ény- és árva’ondozás, sajtópropa’anda – valószínűle’ rendkívül‛ ener’‛ákat ‛’ényelt a 66 év felett járó ⒉re‛s‛n’er ⒑ttónétől, és újjabb ‚atárátlépéseket jelentett számára. Össze’zésül me’fo’almaz‚ató, ‚o’y ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné ⒍erecsény‛ ⒋lona el‛smerésre méltó pályaívet járt be közel félévszázados munkássá’a folyamán, amely m‛nd a ‚a’yományos (kar‛tatív, családvédő, vallás‛ és ‚aza as) kereteken belül, m‛nd a bevett normákon túl‛ (különösképp a fem‛n‛sta) tereken – e’ymással paralel módon és e’ymást k‛e’észítve – rendkívül széleskörű és ‛ntenzív volt. ⒍‛terjedt kapcsolatrendszere és a’‛l‛tása le‚etővé tette, ‚o’y számos ‚ely‛ nő- és ’yermekvédelm‛ e’yesületnek, szervezetnek, ‛ntézménynek ta’ja és vezetője le’yen. ⒕zerteá’azó tevékenysé’e m‛nd eszme‛, m‛nd ’yakorlat‛ síkon rendkívül‛ ‚atással voltak ⒕zombat‚ely város művelődés‛, oktatás‛, kulturál‛s és kar‛tatív életére. A nők jo’k‛terjesztése érdekében vívott évt‛zedes munkálkodása u’yanakkor orszá’os sz‛nten ‛s k‛emelkedőnek b‛zonyult. B‛o’rá ája – a re’‛onal‛tásából k‛lépve – m‛ndenképp abból a szempontból a le’érdekesebb, a‚o’y 11⑴ A protestáns nőe’ylet köz’yűlése. = ⒘vm. 19⑵0. február ⒖ovábbá: ⒕⒜E⒎ ⑵8/19⑴6/a. ⒎evél a püspök‛ másodlelkésztől a ⒐őe’ylet elnöknőjének. 19⑴ márc‛us 11⑵ ⒕⒜E⒎ 1⑷1/19⑴7/b. 19⑴7–⑴ év‛ Belm‛ssz‛ó‛ ⒏unkapro’ramtervezet. ⒈ é vá z óv ö é ⑶61 a ma’yarorszá’‛ nőtörténet le’‛ntenzívebb ‛dőszakának e’yes áramlata‛, trendje‛ és fordulópontja‛ vé’‛’kísér‚etők életútállomása‛n, ‛lletve a‚o’y ezeken az életútszakaszokon keresztül jobban és közelebbről me’ért‚etőek ezek a nőtörténet‛ folyamatok, tendenc‛ák és fordulópontok. nrodalom Balázsné ⒏a’yar D. ⑴00 ⒒ac‛ zmus és nőtörténet – A ma’yar fem‛n‛sták az első v‛lá’‚áborúban. ⒋n: Bodnár E., Demeter ⒉. (szerk.) Állam és nemzet a XIX – XX. században. A 2006. március 31 – április 1-én megrendezett történész doktoranduszok debreceni konferenciája előadásai. Debrecen. ⑵6⑷–⑵7 ⒈. ⒕zabó ⒉. (főszerk.) 19⑵ Vas vármegye és Szombathely megyei város általános ismertetője és címtára az 1931–32. évre. Budapest. ⒉elenczey ⒏‛‚áltz ⒌. (szerk.) 19 A szombathelyi államilag segélyezett községi polgári leányiskola negyvenharmadik, az 1918–1919. iskolai évről szóló értesítője. ⒕zombat‚ely. ⒉elenczey ⒏‛‚áltz ⒌. (szerk.) 19⑴ A szombathelyi államilag segélyezett községi polgári leányiskola negyvenhatodik, az 1921–1922. iskolai évről szóló értesítője. ⒕zombat‚ely. ⒉elenczey ⒏‛‚áltz ⒌. (szerk.) 19⑴ A szombathelyi államilag segélyezett községi polgári leányiskola értesítője az 1922–1923. iskolai évről. ⒕zombat‚ely. ⒉elenczey ⒏‛‚áltz ⒌. (szerk.) 19⑴ A szombathelyi államilag segélyezett községi polgári leányiskola értesítője az 1924–1925. iskolai évről. ⒕zombat‚ely. ⒍atona A. ⑴00 „⒖örténetünk a nőkon’resszussal kezdőd‛k…” (A ⒘asme- ’ye‛ ⒐ők ⒕zövetsé’ének me’alakulásáról). ⒋n: ⒖ót‚ ⒌. (szerk.) Határsávok. ⒕zombat‚ely. ⑴9–6 ⑶6⑴ Nők a falakon. Adalékok a magyarországi feminizmus vidéi történetéhez… ⒍elbert ⒍. ⑴0 ⒊öl’yek a palettán. A ⒏a’yar ⒐ők ⒕zent ⒍orona ⒕zövetsé’e szombat‚ely‛ csoportjának 19⑴8-as d‛vattörténet‛ élőképbemutatója. ⒋n: ⒋llés ⒒. (szerk.) Savaria a Vas ffiegyei ffiúzeumok Értesítője ⑵⑶/ ⒕zombat‚ely. ⑵⑶7–⑵7 ⒍elbert ⒍. ⑴01⑴a. „⒖ársadalm‛ anyasá’” és a ⒏a’yar Asszonyok ⒐emzet‛ ⒕zövetsé’e kar‛tatív-szoc‛ál‛s tevékenysé’e a két v‛lá’‚áború között‛ ⒕zombat‚elyen. ⒋n: ⒋llés ⒒. (szerk.) Savaria a Vas ffiegyei ffiúzeumok Értesítője ⑵ ⒕zombat‚ely. ⑵⑶7–⑵6 ⒍elbert ⒍. ⑴01⑴b. ⒋dent‛tás és d‛vat. A ⒏a’yar Asszonyok ⒐emzet‛ ⒕zövetsé’e nőképe és a ma’yaros v‛selet kapcsolata, különös tek‛ntettel a szervezet szombat‚ely‛ csoportjának működésére. Vasi Honismereti és Helytörténeti fiözlemények ⑴0 szám. ⒏e’jelenés alatt. ⒍ereszty ⒑. ⑴011a. Adalékok a felnőtt nők művelődésének történeté‚ez a dual‛zmus kor‛ ⒏a’yarorszá’on. Szín évf. szám. 9– ⒍ereszty ⒑. ⑴011b. A munkavállalás rekonstruált d‛skurzusa‛ a fem‛n‛sta moz’alom ‚‛vatalos folyó‛ratában. ffiagiszter: A Romániai ffiagyar Pedagógusok Szövetségének szakmai-módszertani folyóirata ⑴011 ősz. 86–9 ⒏ele’a ⒏. ⑴0 A modern város születése. ⒕zombat‚ely ‛nrasrtukturá- l‛s fejlődése a dual‛zmus korában. Archivum Comitatus Castriferrei ⒕zombat‚ely: ⒘as ⒏e’ye‛ ⒎evéltár. ⒏us‛ts ⒌. 198 ⒋lus nén‛. ⒉re‛s‛n’er ⒑ttóné emlékére. Vasi Honismereti és Helytörténeti fiözlemények 198 ⒒ály B. (szerk.) 188 szám. ⑷⑴–⑷ A Szombathely városi államilag segélyezett polgári leányiskola VIII-ik értesítője az 1883/84-ik tanévről. ⒕zombat‚ely. ⒒ály B. (szerk.) 188 A Szombathely városi államilag segélyezett polgári leányiskola XIII. értesítője az 1888/89. tanévről. ⒕zombat‚ely. ⒒ály B. (szerk.) 189 A Szombathely városi államilag segélyezett polgári leányiskola XXI. értesítője az 1896/97. tanévről. ⒕zombat‚ely. ⒒ály B. (szerk.) 189 A Szombathely városi államilag segélyezett polgári leányiskola XXII. értesítője az 1897/98. tanévről. ⒕zombat‚ely. ⒈ é vá z óv ö é ⒒ály B. (szerk.) 1900. A Szombathely városi államilag segélyezett polgári leányiskola XXIV. értesítője az 1899–1900. tanévrő l. ⒕zombat‚ely. ⒒ály B. (szerk.) 190 A Szombathely városi államilag segélyezett polgári leányiskola XXVI. értesítője az 1901–902. tanévről. ⒕zombat‚ely. ⒒ály B. (szerk.) 190 A Szombathely városi államilag segélyezett polgári leányiskola XXVII. értesítője az 1902–1903. tanévről. ⒕zombat‚ely. ⒒ály B. (szerk.) 190 A Szombathely városi államilag segélyezett polgári leányiskola XXVIII. értesítője az 1903–1904. tanévről. ⒕zombat‚ely. ⒒ály B. (szerk.) 190 A Szombathely városi államilag segélyezett polgári leányiskola XXX. értesítője az 1905–906. tanévről. ⒕zombat‚ely. ⒒ály B. (szerk.) 190 A Szombathely városi államilag segélyezett polgári leányiskola XXXIII. értesítője az 1908–1909. tanévről. ⒕zombat‚ely. ⒔ébay ⒏. ⑴00 A leány-középiskolák ffiagyarországon és a német nyelvű országokban. A jogi szabályozás az 1870-es évektől 1945-ig. Budapest: Új ⒏andátum ⒍önyvk‛adó. ⒕ára‛ ⒕zabó ⒍. ⑴00 „…‚a ő fér nak szület‛k és pap‛ pályára lép: b‛zonyára ‚íres püspök lett volna”. ⒋n: Bakó B., ⒖ót‚ E. ⒜s. (szerk.) Határtalan nők. fiizártak és befogadottak a női társadalomban. Budapest: ⒐y‛tott ⒍önyvmű‚ely. ⑵⑷8–⑵8 ⒕eemann ⒉. (szerk.) 188 A Szombathelyi Ipari és fiereskedelmi Szakok- tatással kapcsolatos államilag segélyezett községi polgári iskola I. értesítője az 1886/1887-ii iskolai évről. ⒕zombat‚ely. ⒖arródy ⒌. (szerk.) 19⑴ A Szombathelyi államilag segélyezett községi polgári úiskola XXXVIII. értesítője az 1924–1925. iskolai évről. ⒕zombat‚ely. ⒜‛mmermann, ⒕. 199 Die bessere Hälte?: Frauenbewegungen und Frauen- bestrebungen im Ungarn der Habsburgermonarchie 1848 bis 1918. ⒙‛en: ⒒romed‛a ⒘erla’, Budapest: ⒐apv‛lá’ ⒍‛adó. ⑶6⑵ ⒊ ⒋ ó–⒍ é ⒔u v ⒌u lender-különbségek az alapfokú oktatásban f gender fogalma és problematikája a neveléstudományban A ’ender an’ol k‛fejezés, jelentése: társadalm‛ nem. A b‛oló’‛a‛ értelemben vett nem (sex) fo’alma mellett ‚asználják. „A szoc‛al‛zác‛ó során elsajátított és bevésődött társadalm‛ me’‚atározottsá’okra utal, melynek következtében nőként, ‛lletve fér ként v‛selkedünk” (⒊adas 199⑶: ⑶6). ⒘a’y‛s a fo’alom a társadalom által me’alkotott normák, elvárások összessé’ét ölel‛ fel, amely a nemekre vonatkoz‛k. Évt‛zedek óta folynak e témakörben kutatások a szoc‛oló’‛a és az antropoló’‛a területén, ezek rámutatnak, ‚o’y a nem‛ szerepek (m‛nt a fér assá’, a nő‛essé’) ü’’enek a társadalm‛ körülményektől, ‛lletve a ’yermek‛ szoc‛al‛zác‛ótól. A ’endernek létez‛k e’y poz‛tív olvasata, amely alapvetően a fér és nő között‛ e’yenlősé’et ‚an’súlyozza, és ezért dol’oz‛k a pol‛t‛ka és a nevelés területén. A ’enderelméletek a társadalomtudományokban sokoldalú újítást, az e’yöntetű kultúráról, műveltsé’ről és tudásról alkotott ‚a’yományos elméletek és tudománykörök újra’ondolását eredményezte. ⒘‛szont a neveléstudományban, ‛lletve a tanárképzésben — annak ellenére, ‚o’y ebben a képzés‛ formában v‛szonyla’ na’y számban vesznek részt nők más felsőoktatás‛ ‛ntézmények‚ez képest — kevéssé jelent me’ a ’ender elméletek me’‚atározta kr‛t‛ka‛ d‛skurzus (⒖‚un ⑴007). ⒏a’yarorszá’on a ⑶66 Gender-különbségek az alapfokú oktatásban ’ender témakörben r‛tkán ‚‛rdetnek me’ kurzust a felsőoktatás‛ ‛ntézményekben, a neveléstudomány‛ konferenc‛ákon csak né‚a jelen‛k me’ ez a téma, a folyó‛ratokban al‛’ talál‚atók ezzel a kérdéssel kapcsolatos írások (⒍ereszty ⑴007). A neveléstudomány‛ kutatásokat vé’zők r‛tkán fo’lalkoznak az általános ‛skolás korosztályú úk-lányok nemspec‛ kus különbsé’e‛vel, a demokrat‛kus szempontok alapján sokkal ‛nkább az e’yenlő bánásmód kerül előtérbe. A tanártovábbképzésekben sem kezel‛k k‛emelten a ’ender témakört (⒉rossmann ⑴007). A neveléstudomány‛ kutatások közül csupán a taneszközökkel kapcsolatos v‛zs’álatok fo’lalkoztak részletesebben ezzel a területtel (Cs. Czac‚esz-⒎esznyák-⒏olnár 1996; Dálnok‛né ⑴001; ⒍ereszty ⑴00⑷), amelyek kval‛tatív és kvant‛tatív eszközökkel tanulmányozták a szöve’korpuszt, a szók‛ncset és az ‛llusztrác‛ókat a ma’yar tankönyvekben. f kutatás célja és a minta jellemzői ⒌elen kutatás e’y nemzetköz‛ projekt része, amely u’yanazzal a kérdőívvel több orszá’ban v‛zs’álja a ’ender, azaz a társadalm‛ nem problémakörét az ‛skola előtt‛ és az alapfokú képzésben. A projekt ma’yarorszá’‛ kutatását 10 település 11⑷ óvodapeda’ó’usa1 és 78 tanítója körében vé’eztük ⑴01⑴ tavaszán. A k‛választott ‛ntézmények ⒊ajdú-B‛‚ar, ‛lletve ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ me’yében talál‚atók, me’yeszék‚elyek, k‛svárosok, valam‛nt közsé’ek óvodá‛ és ‛skolá‛⑴ . A me’kérdezett peda’ó’usok közül e’y fér , a több‛ nő. A válaszadók átla’életkora ⑶⑷,61 év. A me’kérdezettek között a ⑶1–⑷0 évesek képv‛selték ma’ukat a le’na’yobb számban. Az életkor‛ arányoknak felel me’ az oktatásban töltött tapasztalat ‛s, főként a le’alább ⑴0 éve a pályán lévő peda’ó’usok képv‛sel‛k ma’ukat a m‛ntában (a pályán töltött ‛dő átla’a ⑴⑵,9⑵ év). A me’kérdezettek csoportjába/osztályába átla’osan 1⑵ ú és 1⑴ lány tartoz‛k, átla’ban ⑴⑷ ’yermek jár e’y csoportba/osztályba. A kutatás során önk‛töltős kérdőíveket alkalmaztunk. A kérdőívekben e’yaránt me’talál‚atók voltak a ny‛tott és a zárt kérdések. A kérdőíveket változatlan formá1 Ebből ⑵ óvodavezető, 1 ta’óvoda vezető, 1 óvodavezető ‚elyettes. A kutatást az alább‛ települések óvodá‛ban, ‛ll. általános ‛skolá‛ban vé’eztük: Baktalóránt‚áza, Buj, Debrecen, ⒊ajdúböszörmény, ⒎evelek, ⒏a’y, ⒐yíre’y‚áza, ⒐yírme’’yes, ⒖‛szavasvár‛, ⒖olcsva. ⑴ ⒈ é vá z óv ö é ⑶67 ban tettük közzé (akkor ‛s, ‚a ném‛ fenntartásunk volt a kérdések me’fo’almazásával kapcsolatban), ‚‛szen csak í’y válnak össze‚asonlít‚atóvá az e’yes orszá’okban kapott eredmények. ⒌elen tanulmányban a teljes kutatás e’y szeletét kívánjuk bemutatn‛, amely a ’yermekek szoc‛al‛zác‛ója során tapasztal‚ató nemek közt‛ különbsé’ekre, a család‛ munkame’osztásra, az óvodában/‛skolában előforduló sztereotíp‛ákra, valam‛nt a úk és lányok ‛skola‛ eredményessé’ére tér k‛. ⒈ontos ‚an’súlyoznunk, ‚o’y a kutatás a társadalm‛ nem problemat‛káján alapul, de nem fem‛n‛sta szemszö’ből kezel‛ az oktatás kérdése‛t. hsaládon belüli szerepek A ’yermekek szoc‛al‛zác‛ójában me’‚atározó szerepet játsz‛k, ‚o’yan oszlanak me’ a szerepek a családjukban. ⒍utatásunk k‛tért az apa- és anyaszerepekre ‛s, például ‚o’y mely‛k szülő keres‛ fel a peda’ó’usokat, ‛lletve k‛ fo’lalkoz‛k ott‚on a ’yermekekkel. A válaszok szer‛nt ‛nkább az anyák keres‛k me’ problémá‛kkal a nevelőket (77%), ‚olott a peda’ó’usok közel 66%-a szer‛nt m‛ndkét szülővel e’yaránt jó lenne a ’yerekeket ér‛ntő ’ondokat me’beszéln‛. Az ‛ndoklásban a válaszadók k‛fejt‛k, ‚o’y az anyákkal többet találkoznak az óvónők és tanárok, va’y‛s az anyák ’yakrabban mennek ’yerekükért az óvodába, ‛skolába, m‛nt az apák. ⒖ovábbá a vélemények szer‛nt az anyák jobban ‛smer‛k és jobban me’ért‛k a ’yereküket, ők ’ondoskodóbbak, m‛nt a fér ak. A me’kérdezettek közül csupán ‚árman állították, ‚o’y az apákkal jobban me’ tudják beszéln‛ a ’yerekeket ér‛ntő kérdéseket. Az ‛ndoklásban ‚‛vatkoznak arra, ‚o’y a fér ak között ‛s sok a munkanélkül‛, í’y e’yes családokban nek‛k van több ‛dejük. Az ott‚on‛ fejlesztésben, a ‚áz‛ feladat készítésében a válaszadók 90%-a szer‛nt ‛nkább az anyák vesznek részt, m‛nt az apák. Ez a válasz ‛s azt b‛zonyítja, ‚o’y az e’yenjo’úsá’‛ törekvések következtében a ter‚ek nem e’yenlően oszlanak me’, ‚anem a nők feladatköre bővült (‚áz‛munka, munka‚ely, ’yereknevelés). A nők töme’es munkába állásával nem tűntek el a ‚a’yományos nő‛ szerepek, ‚elyette ‛nkább k‛e’észültek (vö. ⒈orra‛, ⒍ér‛ ⑴007). A nők és fér ak között‛ társadalm‛ e’yenlőtlensé’ek e’y‛k markáns me’ny‛lvánulása az ‛dőfel‚asználásban, a munka‛dő-szabad‛dő arányban ér‚ető tetten (Cz‛bere ⑴008). ⑶68 Gender-különbségek az alapfokú oktatásban ⒏a’yarorszá’on a ‚áz‛munka fo’alma sz‛nte e’yértelműen a nő‛ munka fo’almával azonos, „… a ‚áztartás‛ munka ter‚e‛ továbbra ‛s sz‛nte k‛záróla’ a nőkre ‚árulnak a családban” (Bel‛nszk‛ ⑴00⑵: 17⑴). E’y nemzetköz‛ össze‚asonlító v‛zs’álat tanúsá’a szer‛nt „a ma’yar fér ak a le’alacsonyabb arányban vettek részt a ‚áz‛munkában, de a ma’yar nők na’yon ‚álásak voltak mé’ ezért a k‛s se’ítsé’ért ‛s; össze‚asonlítva a több‛ me’kérdezett orszá’’al, a ma’yar nők voltak a le’elé’edettebbek a férjük teljesítményével” (Cz‛bere ⑴008: ⑵⑷). ⒊áz‛munkára, vásárlásra és ’yermek’ondozásra például most, a ⒚⒚⒋. század elején ‛s több m‛nt ‚áromszor anny‛ ‛dőt fordítanak a nők, m‛nt a fér ak. Ennek következtében 18%-kal kevesebb szabad‛dejük jut ma’ukra, m‛nt a fér aknak. A ‚áztartás‛ munkák 80%-át akkor ‛s a nők vé’z‛k, ‚a nek‛k van ma’asabb presztízsű, jobban zetett fo’lalkozásuk. A kutatókat már ré’óta érdekl‛ az, ‚o’y m‛ért nem változ‛k a ‚elyzet a ‚áztartás‛ munkával kapcsolatban, am‛kor m‛nden más anny‛ra átalakult. ffiltalánossá’ban elmond‚ató, ‚o’y a fér ak akkor sem vállalnak több szerepet a ‚áztartás‛ munkákban, ‚a a felesé’ük elme’y dol’ozn‛. ⒖ovábbra ‛s ú’y vél‛k, ‚o’y a nő felelőssé’e a ‚áztartás vezetése. Bár a fér ak többny‛re e’yetértenek azzal a kjelentéssel, ‚o’y „a fér aknak e’yenlő menny‛sé’ű munkát kellene vé’ezn‛ük ott‚on”, ennek ellenére a fér ak ú’y ’ondolják, ‚o’y jo’uk van a k‛szol’álás‚oz, sőt általában a nők ‛s u’yaní’y ’ondolják (Cz‛bere ⑴008). ⒘a’y‛s a vállalt ’ondolatokat nem követ‛ a ’yakorlat, és a nők többsé’e ‛s sokkal ‛nkább ra’aszkod‛k a ‚a’yományos nő‛–fér munkame’osztás‚oz, akkor ‛s, ‚a le‚etősé’e lenne ennek me’változtatásá‚oz. Az elmúlt 1⑷–⑴0 év ‚aza‛ kutatása‛ alapján a nők és a fér ak esélye’yenlősé’éről szólva a ma’yar lakossá’ túlnyomó többsé’e e’yértelműen konzervatív álláspontot képv‛sel (Cz‛bere ⑴008). Össze‚asonlító nemzetköz‛ kutatások alapján ‛s a ma’yar családokra jellemző le’‛nkább a trad‛c‛onál‛s munkame’osztás, a nők túlzott leter‚eltsé’e és ennek a ténynek a me’adó tudomásul vétele ‛s. A rendszerváltás után a nők ’azdasá’‛ akt‛v‛tása draszt‛kusan v‛sszaesett és ez e’yfajta értékrendváltozással ‛s párosult: m‛nd a nők, m‛nd a fér ak körében csökkent a nők fo’lalkoztatottsá’ának elfo’adottsá’a és erősödött az ott‚onmaradásé. ⒐a’yobb teret nyert az a szerepfelfo’ás, amely a v‛lá’ot fér as és nő‛es területekre osztja. Bár vannak ennek eny‚ítésére tett ‛ntézkedések, de a jo’‛smeret és a jo’érvényesítés ’yen’esé’e ⒈ é vá z óv ö é ⑶69 m‛att a ’yakorlatban na’yon kevés változás tapasztal‚ató: az ‛’az‛ áttörés‚ez a családok munkame’osztásának és a társadalom értékrendjének ‛s változn‛a kell. Ú’y ’ondoljuk, a 90-es évektől kezdődően me’erősödött a tradíc‛ók‚oz való v‛sszatérés ’ondolata, e‚‚ez ‚ozzátartozott a ‚a’yományos nő‛ szerepek (család, ‚áztartás) na’yobb fokú el‛smerése ‛s. Azonban m‛ndezt a ’azdasá’‛–társadalm‛ tendenc‛ák nem támo’atták. ⒗’yan‛s csak e’y szűk réte’ számára vált le‚etsé’essé, ‚o’y a nő ott‚on maradjon, a ma’yar családok többsé’ében a nőknek ‛s szüksé’szerűen munkát kell vállaln‛uk a család eltartásá‚oz. Érdekes me’ ’yeln‛, ‚o’y a családon belül‛ szoc‛al‛zác‛ó során ‚o’yan jelen‛k me’ ez a kérdés. A ‚áz‛munka m‛ndenk‛ kötelessé’e – ezt a véleményt szűr‚etnénk le a válaszokból. ⒋nkább ús munka a k‛sebb javítás, ‚áztartás‛ eszközök javítása, kertásás, autómosás. A mosást, vasalást, főzést a válaszadók ‚a’yományosan nő‛ munkának tartják. ⒊a alaposabban me’v‛zs’áljuk a válaszokat, az ‛s k‛derül, ‚o’y a rendszeresen (naponta, ‚etente) ‛smétlődő munkákat a lányok kötelessé’ének tartják, mí’ az ‛dőszakos, esetle’es tevékenysé’eket ‚árítanák csak a úkra. ⒘a’y‛s már ’yermekkorban azt tudatosítják a nők (a válaszadók között csak e’y fér volt) neveltje‛kben, ’yermeke‛kben, ‚o’y a ‚áz‛munka elsősorban a nők kötelessé’e, va’y le’alább‛s a lányoknak na’yobb részt kell vállaln‛uk belőle. 1. táblázat: fz egyes házimunkákban inkább a lányoknak vagy a fiúknak kell segíteniükd ⑶70 Gender-különbségek az alapfokú oktatásban kiúk és lányok az óvodában/iskolában A tovább‛akban azt v‛zs’áltuk, ‚o’y a me’kérdezett peda’ó’usok ‚o’yan ítél‛k me’ a úk és lányok szerepét, ‚elyzetét az óvodában, ‛lletve az ‛skolában. ⒍érdésünk arra ‛rányult, ‚o’y a válaszadók szer‛nt mely‛k nem számára fontosabb, ‚o’y s‛keresen fejezze be tanulmánya‛t. A válaszadók többsé’e (19⑴-ből 161 fő) ú’y vél‛, ‚o’y a szülők számára e’yaránt fontos, ‚o’y a lányuk és uk ‛s jó eredménnyel vé’ezze el az ‛skolát. ⒍ét vélemény szer‛nt a úknak, ⑴9 válaszadó szer‛nt ped‛’ a lányoknak fontosabb a jobb eredmény. A jelenle’‛ stat‛szt‛kák és adatok ‛s azt támasztják alá, ‚o’y a lányok általában jobb tanulmány‛ eredményt érnek el, és a felsőoktatásban ‛s már túlsúlyban vannak a úkkal szemben. Az ‛ndoklásban nem túl me’’yőző az az érv, ‚o’y a lányok jobban szeretnek tanuln‛ és fe’yelmezettebbek, ezt jelölték me’ t‛zenk‛lencen azok közül, ak‛k a lányok mellett szavaztak. Az összesítés szer‛nt m‛ndkét nem esetében a jó tanulmány‛ eredmény azért fontos, ‚o’y a tanulásban, ü’’etlenek le’yenek, ‚o’y se’ít‚essenek majd ’yereke‛knek dol’ozzanak. ⒏e’lepő, ‚o’y ‛lyen előkelő ‚elyet kapott a születendő ’yerekek se’ítése, me’előz‛ a pénzkeresést ‛s (ez az érv a ‚elyre szorult v‛ssza). ⒖alán ebben a jelenle’‛ ‛skolarendszer kr‛t‛káját ‛s lát‚atjuk: va’y‛s az oktatás‛ rendszer jelenle’ eleve feltételez‛ a szülő aktív közreműködését az ott‚on‛ tanulásban. ⒍utatásunk során azt ‛s v‛zs’áltuk, ‚o’y a válaszadók szer‛nt mely területeken jobbak a úk és melyeken jobbak a lányok. A matemat‛kában és a természettudományokban a úk a jobbak – állítják a válaszolók, mí’ a lányok a művészetek terén képesek jobb eredményre. ⒏‛ndkét nemre e’yaránt jellemző a nyelvtanulásban és a sportban elért k‛ma’asló teljesítmény. Ezeket a véleményeket a különböző felmérések ‛s többékevésbé alátámasztják. Az ‛skola‛ teljesítmény nem‛ különbsé’e‛t v‛zs’áló nemzetköz‛ kutatások le’több területen a úk ‚átrányát mutatják. ⒏a’yarorszá’on főle’ az olvasásban és szöve’értésben értek el ’yen’ébb eredményt a úk, m‛nt a lányok (⒈. ⒎assú-⒒odráczky ⑴009). ⒈ é vá z óv ö é ⑶71 2. táblázat: Véleménye szerint mely területeken jobbak a fiúk és melyeken jobbak a lányokd A szak‛rodalom ‛s rámutat, ‚o’y m‛nd a szülők, m‛nd a tanárok eltérő elvárásokkal rendelkeznek a úk és lányok képessé’e‛vel kapcsolatban. A tanároknak ma’asabb elvárása‛k vannak a lányok olvasás‛ és a úk matemat‛ka‛ képessé’e‛vel kapcsolatban, és ezek az elvárások aztán önbeteljesítő jóslatként ‛dővel a ’yerekek teljesítményében ‛s me’jelennek (Cz‛bere ⑴008). A v‛zs’álatok szer‛nt a közép‛skolás ’yerekek szüle‛ nemtől ü’’ően eltérő elvárásokkal bírnak ’yermeke‛k matemat‛ka‛ képessé’e‛t ‛lletően, és ezt nem befolyásolja a ’yerekek aktuál‛s eredménye sem a matemat‛kában. Az említett v‛zs’álatokban sem az ‛skola‛ értékelés, sem standard tesztek eredménye‛ szer‛nt nem volt különbsé’ a úk és lányok matemat‛ka‛ készsé’e‛ben. Ezek az elvárások azonban ‚atással voltak arra, ‚o’y ma’uk a ’yerekek ‚o’yan értékelték matemat‛ka‛ képessé’e‛ket és a nem‛ különbsé’ek később a teljesítményben ‛s me’jelentek. ⒏‛nél ‛nkább sztereot‛p‛kusan ’ondolkodtak a szülők arról, ‚o’y az adott területen a úk va’y a lányok te‚etsé’esebbek általában, annál ‛nkább a sztereotíp‛ának me’felelően értékelték saját ’yermekük képessé’e‛t. A kutatások b‛zonyították, ‚o’y a lányok kevésbé számítanak s‛kerre a fér asnak számító tantár’yak és szakok esetében, és na’yobb valószínűsé’’el kerül‛k el azokat (Cz‛bere ⑴008). A matemat‛kában elért s‛kerek és kudarcok komoly tényezők a később‛ karr‛er szempontjából, a ma’as presztízsű szakmák – műszak‛ tudományok, orvostudomány, számítástec‚n‛ka, természettudományok és köz’azdasá’tudomány – m‛nde’y‛ké‚ez jó matemat‛ka‛ készsé’ek és nem utolsó sorban jó ‛skola‛ eredmények szüksé’esek. Ennek ⑶7⑴ Gender-különbségek az alapfokú oktatásban ‛s következménye az, ‚o’y a felsőoktatásban szembetűnően különválnak azok a pályák, amelyek a nők‚öz és azok, amelyek a fér ak‚oz kötődnek. ⒖‛p‛kusan fér szakoknak mond‚ató a műszak‛, az ‛nformat‛ka‛, a katona‛ és a rendvédelm‛, t‛p‛kusan nő‛ szakoknak ped‛’ a ’yó’ypeda’ó’‛a, tanító- és óvóképzés, szoc‛ál‛s, bölcsészet‛ és k‛sebb mértékben az e’észsé’ü’y‛, köz’azdasá’‛ és jo’‛ területek. ⒍utatásunk során arra ‛s k‛tértünk, ‚o’y a nemek kérdése felmerül-e a ‚étköznapok során az óvodában/‛skolában, s me’állapítottuk, ‚o’y a válaszadók többsé’e, ⑵9%-a szer‛nt ’yakor‛ ez a beszédtéma az osztályban, ‛lletve csoportban. ⒏e’ kell azonban említen‛, ‚o’y ez az arány nem k‛ma’asló, ‚‛szen ⑵⑶%-uk szer‛nt csak né‚a, és ⑴6%uk szer‛nt r‛tkán beszélnek ezekről a kérdésekről. Ez ‛s alátámasztja, ‚o’y m‛ndenképp érdemes lenne mé’ több ’yelmet szenteln‛ az oktatásban a ’ender témakörének. Arra ‛s kíváncs‛ak voltunk, ‚o’y a válaszadók szer‛nt ‚o’yan kezel‛ a két nem a különböző verseny‚elyzeteket. A lányokra ‛nkább jellemző a verseny‚elyzetekben, ‚o’y keményebben tanulnak, jobban beosztják az ‛dejüket, v‛szont őket ‛nkább jellemz‛ a stresszelés ‛s. A úkat kevésbé érdekl‛ a tanulás és kevésbé fe’yelmezettebbek. ⒏‛ndkét nemre jellemző a jó koncentrác‛ó, és az, ‚o’y támo’atja őket a családjuk. 3. táblázat: Véleménye szerint a fiúk és a lányok eltérően kezelik a versenyhelyzeteketd A tovább‛akban azt ‛s tanulmányoztuk, ‚o’y m‛lyen dev‛áns ma’atartásformák ny‛lvánulnak me’ az óvodában/‛skolában a két nem tek‛ntetében. ⒈ é vá z óv ö é ⑶7⑵ A felsorolt dev‛áns ma’atartásformák többsé’e (nem fo’lalkoz‛k az óvoda‛ v. ‛skola‛ munkával, nem becsületes, késés, ‚‛ányzás, lopás, vandal‛zmus, t‛szteletlensé’, obszcén nyelv‚asználat, szexuál‛s zaklatás) nem jellemz‛ az óvodás és k‛s‛skolás korú ’yerekeket. A késés és ‚‛ányzás nem ‛s tek‛nt‚ető a ’yerek v‛selkedésének, ‚‛szen ebben a korban általában a szülők ‚ozzák–v‛sz‛k a ’yereküket az óvodába és ‛skolába, ők döntenek az esetle’es ‚‛ányzásról ‛s. ⒋nkább a úkat jellemz‛ a fe’yelmezetlen és provokatív v‛selkedés, a ’ra t‛, az a’ressz‛ó és a ron’álás. A ‚azu’sá’ (a vélemények szer‛nt) m‛ndkét nemet jellemz‛. Bár me’fontolandó, ‚o’y tud-e m‛nd‛’ különbsé’et tenn‛ az óvodás a fantáz‛álás és ‚azu’sá’ között. ⒘a’y me’ tudja-e ítéln‛ a felnőtt, ‚o’y a ’yerek tudatosan nem mond ‛’azat, va’y csak szabadjára en’edte a képzeletét, és arról mesél, am‛t szeretne a valósá’ban? ⒊‛szen éppen „erre a korra jellemzőek a fantáz‛a‚azu’sá’ok, am‛kor a ’yermek u’yan nem mond ‛’azat, mé’sem ‚azud‛k, ‚anem fantáz‛aelemeket csempész a valósá’ba” (⒍ádár ⑴01⑴: 7⑷). A lányok általában jobb ma’av‛seletűek, a dev‛áns ma’atartásformák e’y‛ke sem jellemz‛ őket na’yobb mértékben, m‛nt a úkat. A közvélekedés szer‛nt ‛s fe’yelmezetlenebbek a úk, m‛nt a lányok. 4. táblázat: rilyen gyakran „rendetlenkednek” a fiúk és a lányok az órákond ⑶7⑶ Gender-különbségek az alapfokú oktatásban Összegzés ⒏a’yarorszá’on a nemek szerepvállalásával kapcsolatos felfo’ás az utóbb‛ évt‛zedekben nem‛’en változott me’, sőt ‛nkább a konzervatív vélemények nyertek teret. Bár me’nőtt a nők aránya a felsőoktatásban, a vezető szerepekben a munka v‛lá’ában, bérezésük, el‛smerésük továbbra ‛s alacsonyabb fokú, m‛nt a fér aké. A ‚áz‛munkában való részvételük továbbra ‛s jóval ma’asabb, m‛nt a fér aké A me’kérdezett peda’ó’usok u’yanazon ‚áz‛munkák vé’zését várják el a lányoktól, nőktől, m‛nt ⑴0–⑵0 évvel ezelőtt. ⒘a’y‛s a v‛zs’ált anya’ alapján a peda’ó’usok (óvó- és tanítónők) a ‚a’yományos (konzervatív) értékrendet erősít‛k me’ neveltje‛kben akkor ‛s, ‚a közben a társadalm‛ körülmények alaposan me’változtak. ⒘árjuk a több‛ orszá’ v‛zs’álat‛ eredménye‛t, ‚o’y átfo’ó képet kapjunk nemzetköz‛ v‛szonylatban ‛s. A több‛ orszá’ eredménye‛től ü’’etlenül ‛s elmond‚atjuk, ‚o’y m‛ndenképp több ’ender témájú kurzusra lenne szüksé’ a továbbképzésekben, a felsőoktatásban, ‚o’y felülv‛zs’áljuk és módosítsuk a nemek társadalm‛ szerepéről alkotott nézete‛nket. nrodalom Bel‛nszk‛ E. ⑴00 Szemle Cz‛bere ⒋. ⑴00 A társadalm‛ nem m‛nt a kutatás tár’ya. Szociológiai évf. szám. 169–17 Gender ABC. Debrecen: Debrecen‛ E’yetem ⒕zoc‛oló’‛a és ⒕zoc‛álpol‛t‛ka ⒖anszéke. Cs. Czac‚esz E., ⒎esznyák ⒏., ⒏olnár E. ⒍. 199 ⒎ányok és nők a kötelező olvasmányokban, tankönyvekben. Educatio évf. szám. ⑶17–⑶⑵0. Dálnok‛né ⒒écs‛ ⒍. ⑴00 Pedagógiai Szemle Családkép a k‛s‛skolások tankönyve‛ben. Új évf. szám. 100–10 ⒈ é vá z óv ö é ⑶7⑷ ⒈. ⒎assú ⒜s., ⒒odráczky ⒌. ⑴00 A fér ak alkalmassá’a és szüksé’essé’e a tanító‛ pályán a szülő‛ vélekedések tükrében. Pedagógusképzés évf. szám. ⑷– ⒈orray ⒔. ⒍., ⒍ér‛ ⒍. ⑴00 ⒖ársadalm‛ nem és ‛skola. Educatio évf. szám. ⑷⑶⑵–⑷⑷0. ⒉rossmann E. ⑴00 Genderpedagógia ffiagyarországon – létezik-e egyálta- lán? Történelmi visszateintés és helyzetjelentés. ⒊adas ⒏. 199 ⑵ ⒊ímnem-nőnem. ⒋n: ⒊adas ⒏. (szerk): Fér ura- lom: írások nőkről, fér akról, feminizmusról. Budapest: ⒔epl‛ka ⒍ör. ⑴⑶6–⑴6 ⒍ádár A. ⑴0 ffiesepszichológia. Budapest: ⒍ulcslyuk ⒍‛adó. ⒍ereszty ⒑. ⑴00 A társadalm‛ nem (’ender) m‛nt a kutatás tár’ya a peda’ó’‛ában. Educatio ⒍ereszty ⒑. ⑴00 évf. A társadalm‛ nemek reprezentác‛ójának v‛zs’álata tan- könyvekben. fiönyv és nevelés ⒖‚un É. ⑴00 Educatio ⑵ szám. 6⑵7–6⑶ évf. szám. ⑷6– A neveléstudomány‛ és oktatástudomány‛ parad‛’mákról. évf. szám 6⑴⑵–6⑵ http://www.grimus.or.at/helden/outcome/Ungarn_12_07.pdf f tanulmányok szerzői Árvai Tamás firistóf ⒒‚D-‚all’ató ⒒écs‛ ⒖udománye’yetem, Ókortörténet‛ Doktor‛ ⒒ro’ram Aszalós Éva fő‛skola‛ docens ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola, ⒖örténettudomány‛ és ⒈‛lozó a ⒋ntézet Bagdi Róbert fő‛skola‛ docens ⒕zolnok‛ ⒈ő‛skola, ⒖ur‛zmus-⒘endé’látás ⒖anszék Bánszi Hajnalka levéltáros, ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ ⒎evéltára, ⒐yíre’y‚áza Bozó-Szűcs Diána ⒒‚d-‚all’ató Eszter‚ázy ⒍ároly ⒈ő‛skola, E’er, ⒖örténettudomány‛ Doktor‛ ⒋skola, ⒏a’yarorszá’ története a reformkor vé’étől 1918-‛’ elnevezésű doktor‛ pro’ram Buhály Attila fő‛skola‛ docens ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola, ⒖örténettudomány‛ és ⒈‛lozó a ⒋ntézet ⑶78 A tanulmányok szerzői Cora Zoltán e’yetem‛ tanárse’éd ⒕ze’ed‛ ⒖udománye’yetem, An’ol ⒖anszék Cs. Jónás Erzsébet e’yetem‛ tanár, ‛ntézetvezető ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola, ⒑rosz ⒐yelv és ⒋rodalom ⒋ntézet‛ ⒖anszék Czövek Zoltán Debrecen Endrédi Csaba ⒒‚D-‚all’ató Debrecen‛ E’yetem Erős Vilmos e’yetem‛ docens Debrecen‛ E’yetem, ⒖örténelm‛ ⒋ntézet, ⒏odernkor‛ ⒏a’yar ⒖örténet‛ ⒖anszék Gér András flászló ⒒‚D-‚all’ató ⒒ázmány ⒒éter ⒍atol‛kus E’yetem, ⒖örténelemtudomány‛ Doktor‛ ⒋skola; elnök, Doktoranduszok ⒑rszá’os ⒕zövetsé’e ⒊‛ttudomány‛ ⒑sztálya ⒈ é vá z óv ö é Gulyás flászló Szabolcs fő‛skola‛ adjunktus ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola, ⒖örténettudomány‛ és ⒈‛lozó a ⒋ntézet Hámori Nagy Zsuzsanna ⒒‚D-‚all’ató, ⒒ázmány ⒒éter ⒍atol‛kus E’yetem, ⒖örténettudomány‛ Doktor‛ ⒋skola Havas flászló professor emer‛tus Debrecen‛ E’yetem, Ókortörténet‛ és ⒍lassz‛ka- loló’‛a‛ ⒖anszék Holik Ildikó fő‛skola‛ docens ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola, Alkalmazott ⒍ommun‛kác‛ó ⒋ntézet Horváth Zita e’yetem‛ docens, ⒏‛skolc‛ E’yetem, ⒖örténettudomány‛ ⒋ntézet Jobst Ágnes könyvtáros, ffillamb‛ztonsá’‛ ⒕zol’álatok ⒖örténet‛ ⒎evéltára, Budapest ⑶79 ⑶80 A tanulmányok szerzői fiaposi Zoltán e’yetem‛ tanár ⒒écs‛ ⒖udománye’yetem, ⒍öz’azdasá’tudomány‛ ⒍ar, ⒍öz’azdasá’‛- és ⒔e’‛onál‛s ⒖udományok ⒋ntézete fielbert firisztina történész muzeoló’us ⒕avar‛a ⒏e’ye‛ ⒊atókörű ⒘áros‛ ⒏úzeum, ⒕zombat‚ely fiissné Rusvai Julianna fő‛skola‛ docens ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola, Alkalmazott ⒍ommun‛kác‛ó ⒋ntézet fiujbusné ffiecsei Éva levéltár-‛’az’ató, ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ ⒎evéltára, ⒐yíre’y‚áza ffiester Béla fő‛skola‛ docens ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola, ⒖örténettudomány‛ és ⒈‛lozó a ⒋ntézet Nagy Dóra levéltáros, ⒏a’yar ⒐emzet‛ ⒎evéltár ⒕zabolcs-⒕zatmár-Bere’ ⒏e’ye‛ ⒎evéltára, ⒐yíre’y‚áza ⒈ é vá z óv ö é Nagy Gábor e’yetem‛ docens ⒏‛skolc‛ E’yetem B⒖⒍, ⒖örténettudomány‛ ⒋ntézet Nemes Zoltán e’yetem‛ docens, Debrecen‛ E’yetem, ⒍lassz‛ka- loló’‛a‛ és Ókortörténet‛ ⒖anszék Óbis Hajnalka fő‛skola‛ docens ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola, ⒖örténettudomány‛ és ⒈‛lozó a ⒋ntézet Pabis Eszter e’yetem‛ adjunktus, Debrecen‛ E’yetem, ⒉erman‛szt‛ka‛ ⒋ntézet Reszler Gábor fő‛skola‛ tanár ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola, ⒖örténettudomány‛ és ⒈‛lozó a ⒋ntézet Szabó János ⒒‚D-‚all’ató Debrecen‛ E’yetem Szabó-Zsoldos Gábor ⒒‚D-‚all’ató Debrecen‛ E’yetem, ⒖örténelm‛ és ⒐éprajz‛ ⒋skola ⑶81 ⑶8⑴ A tanulmányok szerzői Szilágyi Zsolt e’yetem‛ tanárse’éd Debrecen‛ E’yetem, ⒖örténelm‛ ⒋ntézet Sziszkoszné Halász Dorottya e’yetem‛ adjunktus ⒏‛skolc‛ E’yetem, ⒖örténettudomány‛ ⒋ntézet Szűcs Diána fő‛skola‛ ‚all’ató, Eszter‚ázy ⒍ároly ⒈ő‛skola, E’er Szücs flászló Gergely tudományos munkatárs ⒙esley ⒌ános ⒎elkészképző ⒈ő‛skola Zsoldos Ildikó fő‛skola‛ adjunktus ⒐yíre’y‚áz‛ ⒈ő‛skola, ⒖örténettudomány‛ és ⒈‛lozó a ⒋ntézet