Hungarian Linguistics

Keywords: Carolus Clusius, Codex Clusii, Fungorum in Pannoniis, the Bolete, 16th century. Hungarian language, linguistics
Abstract: This study concerns, from a linguistic point of view, with the Codex Clusii and the Fungorum in Pannoniis which contain spread Hungarian fungus names from the turn of the 16–17th centuries. The author favours attention especially to the Bolete’s names because these fungi are the favourite of the Őrség region even today, 400 years after the mentioned works.

Linguistic Analysis of Hungarian Fungus Names

This dissertation examines the Hungarian fungus names, more specifically the folk fungus names, from a cognitive linguistic, a historical, a structural, and a language geographic aspect. On the basis of this exercise the author wishes to join those researches of the Hungarian Linguistics which analyze a semantically homogeneous word group from different linguistic points of view.
The author surveys the characteristics of folk categorization; and she determines the place of the word gomba (en. ‘Fungus’) in the linguistic world view of Hungarians. She reviews the fungus names preserved in historical works from the 16th century until the beginning of the 19th century, when the official fungus name giving appeared; and she values the different data according to their structural features. After that, she critically introduces the specialized literature that deals with some similar common name groups from a structural aspect. She categorizes the folk fungus names following the methods of István Hoffmann, who classified the Hungarian toponyms. Then she values six folk fungus names according to their language geographic features; she places the examined data on maps as well.
A historical and language geographical dictionary is compiled in the appendix of the dissertation. The dictionary contains fungus names from all the available printed sources; furthermore, the time, the place of collection and the name of the collector is given in it, too.
Folk fungus names are the topic of the dissertation, however, the author mentions some characteristics of professional mycological language and scientific fungus names as well, so that she wishes to give a complete picture of Hungarian fungus names.

Tanulmányomban 15 forrásból összesen 90 db olyan XVI–XVIII. századi gombanév-előfordulást mutattam be és elemeztem, amelyek növénynevet vagy növényrésznevet tartalmaznak. Ezek között nagy arányban előfordultak körülírásos szerkezetek, de a mai népi gombanevekhez hasonló kétrészes és egyrészes elnevezések is.
Az adatok szerkezeti vizsgálatát funkcionális-szemantikai szempontból kezdtem, amely során hét különböző típusba tudtam sorolni a gombaneveket. A névadás motivációja csaknem az esetek felében az volt, hogy korhadékevőként növényen él az adott gomba. Gyakran utalt a növényi névrész a szimbiózisos partnerre is.
A lexikális-morfológiai elemzés során hat különböző csoportba soroltam a gombaneveket alkotó névrészeket. Az esetek többségében egyedi név + -gomba kapcsolata hozott létre növényneves gombaneveket a XVI–XVIII. században.
Végül a szintagmatikus vizsgálat során a kétrészes gombanevek között elkülönítettem a minősítő és birtokos jelzős szerkezetűeket, valamint a jelentéssűrítőket. A birtokos jelzős szerkezetek több ponton kapcsolódnak a XVII. századig jellemző körülírásos szerkezetekhez. Ezeknek 15 különböző típusát tudtam megkülönböztetni a növénynevet vagy növényrésznevet tartalmazó elnevezések között.
A tanulmánnyal a magyar népi gombanevek olyan rétegét kívántam bemutatni, amelyek nagyon tipikusak, hiszen az elnevezések 20%-a növénynévi névrészt tartalmaz. Korábban a magyar történeti gombanevek jól elhatárolt csoportjáról nyomtatásban nem jelent még meg közlés, így munkám hiánypótlónak tekinthető. Ugyanakkor írásom fő célja az volt, hogy tisztelegjen az idén 70 éves Lengyel Zsolt előtt, aki tanáromként végigkísérte doktori tanulmányaimat, most pedig kedves kollégám a Pannon Egyetem MFTK Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetében.

Language is a special form of interference between human and his environment. You see, hear, or touch something in your environment; and you name it according to your earlier experiences. Depending on which name you give to the environmental element, you qualify it at the same time.
I was concerned with the category of bolondgomba ‘foolish mushroom’ in the Hungarian language: first I presented the connecting believes, and after that I examined how folk thought “sees” the toxic and the “valueless” mushrooms, how it groups them.
Keywords: cognitive linguistics, ethnomycology, mycophobia, mythology, negative connotation, toxic mushrooms, “foolish mushroom”.

A nyelv az ember és környezete közti kölcsönhatás egy sajátos formája. Meglátok, meghallok, tapintok valamit a környezetemben, és korábbi tapasztalataim alapján nevezem meg. Attól függően, milyen nevet adok az adott környezeti elemnek, minősítem is azt.
Előadásomban a „bolondgomba” kategóriájával foglalkoztam a magyar nyelvben: először röviden bemutatattam a kapcsolódó hiedelmeket, majd azt vizsgáltam, hogyan „látja” a népi gondolkodás a mérgező és az „értéktelen” gombákat, hogyan csoportosítja azokat.
Kulcsszavak: kognitív nyelvészet, etnomikológia, mikofóbia, mitológia, negatív konnotáció, mérgező gombák, bolondgomba.

Tanszékünk OTKA által támogatott regionális köznyelvi vizsgálataival párhuzamosan, 2008 nyarán kezdtem el a népi gombaneveket gyűjteni a Balaton-felvidéki Felsőörsön és Kapolcson, majd az északabbra fekvő Szentgálon és Bakonybélben. Összesen tizenkét adatközlővel beszélgettem a gombagyűjtésről és -felhasználásról, illetve 110 gombafényképet felhasználva rögzítettem az általuk ismert népi gombaneveket. A szövegeket diktafonnal vettem fel, mintegy nyolc óra felvétel készült.
Ezenkívül korábbi Veszprém megyei forrásokat, gombanévgyűjtéseket is felhasználtam. A mai és a régebbi adatokat szótárba rendeztem.