Tankönyvek, szakkönyvek, szakanyagok, monográfiák by Budai Balázs Benjámin
Az EU Duna Régió Stratégia két prioritási területéhez is kapcsolódó kiadvány (PA9 „Befektetés
az ... more Az EU Duna Régió Stratégia két prioritási területéhez is kapcsolódó kiadvány (PA9 „Befektetés
az emberi erőforrásokba és készségekbe”, illetve a PA10 „Az intézményrendszer kibővítése és
az intézményi együttműködés megerősítése”) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatásainak
eredményeit gondolja tovább, és formálja konkrét javaslatokká. Elemzéseink és javaslataink
alapvető célja a közigazgatás intézményrendszerének sajátos kapacitás és együttműködő
képességének fejlesztése az emberek köz- és üzleti alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésének és
az igénybevételhez kapcsolódó készségekeinek biztosítása érdekében.
The publications related to the two priority areas of the Danube Region Strategy (PA9
„Investing ... more The publications related to the two priority areas of the Danube Region Strategy (PA9
„Investing in human resources and skills” and PA10 „Expanding institutional capacity
and strengthening institutional cooperation”) reflect on the results of the research of
the National University of Public Service and translate them into concrete proposals.
The fundamental aim of our analysis and proposals is to develop the specific capacity
and cooperation competence of public administration institutions to ensure people’s
access to and skills to use basic public and business services.
Bármely technikát, résztechnikát, módszertant alkalmaz egy település, azt csak tudatosan (előnyei... more Bármely technikát, résztechnikát, módszertant alkalmaz egy település, azt csak tudatosan (előnyeire és veszélyeire
figyelemmel) szabad tenni: az adatok újrafelhasználását, az információs eszközök felhasználását (kihasználását)
tervezni kell valamennyi környezeti tényező figyelembe vételével. Olyan információs stratégiát kell alkotni, mely
az előnyöket, erősségeket, lehetőségeket, veszélyeket és fenyegetettségeket figyelembe veszi, hogy a szervezet
fejlődését tudatosan támogassák az üzleti intelligencia fejlesztésével. Kiváltképp az ügyfélmagatartások, piaci trendek
és eredmények – prediktív és preskriptív – elemzéseivel, és az itt nyert adatok minél hatékonyabb döntési
folyamatba illesztésével). A fenti eszközök és módszerek néhány eleme már spontán (vagy kevésbé tudatosan)
létezik a közigazgatásban, nagyobb tudatossággal azonban elterjedése (rendszerbe illesztése) és eredményessége
látványos javulást hozhat a közigazgatási működésben.
Bár kétségkívül megkerülhetetlen az üzleti intelligencia és az azt kiszolgáló rendszerek fejlődése, meg kell említeni,
hogy ennek árnyoldalai is jelen vannak. Így a digitális lábnyomok/digitális árnyékok adatvédelmi vonatkozásai
nem tisztázottak. A biztonsági kockázatok nőnek, hiszen az adatokkal való visszaélés (adatlopás) is egyre nagyobb
mértéket ölthet megfelelő védelem nélkül, valamint a digitális környezetszennyezés vonatkozásai is e jelenség
anomáliái közé tartoznak. A kínai szociális kreditrendszer pedig rámutat arra, hogy hová vezetnek az eszközök és
rendszerek összekapcsolásából származó információk automatizált feldolgozásai akkor, ha azt egy kormány saját
hatalmának megőrzésére kívánja használni.
A már most, rövidtávon elérhető nyereségek messze felülmúlják az esetleges veszélyeket, elég csak arra gondolni,
hogy a big data elemzések mennyiben könnyítik meg az állampolgárok igényeinek és preferenciájának jobb
megértését, vagy mennyire könnyen kapcsolják össze a már létező állampolgári kezdeményezéseket és fejlesztéseiket.
Végső soron mennyi közkiadást takarítanak meg, és teszik élhetőbbé a környezetet. Azonban a visszaéléseket
megelőzendő szigorúan szabályozni kell az adatok összekapcsolásából származó információk hasznosítását, melyekkel
a hivatalok – feltételezett – önkontrollját jogszabályi keretekkel támogatják.
Contribution to GovNet M-government conferenc, 2006
(Tózsa Istvánnal közösen) Contribution to GovNet M-government conference, London, 2006.
A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai, 2018
(Budai Balázs - Gerencsér Balázs - Veszprémi Bernadett) in: Patyi András (szerk.) A magyar köziga... more (Budai Balázs - Gerencsér Balázs - Veszprémi Bernadett) in: Patyi András (szerk.) A magyar közigazgatás és közigazgatási jog általános tanai X. kötet. Dialog-Campus, Budapest, 2018.
A közigazgatás újragondolása – hatékonyság-vezérelt modernizációs alapvetések, 2017
Akadémiai Kiadó, Budapest, 2017. ISBN:9789634540281
Smart governance, avagy az okos (ön)kormányzás alapjai, 2018
NKE, Budapest, 2018.
Bevezetés a digitális állam hivatali infrastruktúrájának kihívásaiba, 2018
NKE, Budapest, 2018.
Az elektronikus-önkormányzati modernizáció fejlesztéspolitikai alapjai - Önkormányzati szaktanácsadó szakirányú továbbképzési program, 2018
(Balogh Zsolt György – Budai Balázs) NKE, Budapest, 2018.
E-közigazgatás, 2007
(Budai Balázs - Tózsa István) Debreceni Egyetem Agrármarketing Centrum (HEFOP egyetemi jegyzet) ... more (Budai Balázs - Tózsa István) Debreceni Egyetem Agrármarketing Centrum (HEFOP egyetemi jegyzet) Debrecen – Budapest, 2007.
A közigazgatás újragondolása, 2017
Budapest: Akadémiai Kiadó, 388 p.
Az e-közigazgatás elmélete, 2014
Budapest: Akadémiai Kiadó, 2014. 520 p.
(ISBN:9789630594981)
Az e-közigazgatás elmélete, 2009
Budapest: Akadémiai Kiadó, 2009. 474 p.
(ISBN:978-963-05-8783-9)
Interaktív önkormányzat, 2005
Budapest: Magyar Mediprint Szakkiadó, 207 p.
(ISBN:963-8114-44-4)
Az elektronikus közigazgatás jogi környezete, 2005
Budapest: E-government Alapítvány, 2005. 154 p.
(E-government tanulmányok; 6.)
(ISBN:963-8647760)
M-government - t-government: Latest technological trends in public administration, 2006
Budapest: E-government Alapítvány, 2006. 138 p.
(ISBN:963-06-0036-6)
Helyzettudatosságra épülő technológiák és szolgáltatások a közigazgatásban, 2007
Budai Balázs Benjámin, Miletics Pál
Budapest: E-government Alapítvány, 2007. 100 p.
(E-governme... more Budai Balázs Benjámin, Miletics Pál
Budapest: E-government Alapítvány, 2007. 100 p.
(E-government Tanulmányok; 14.)
(ISBN:978-963-86995-7-2)
Az atipikus foglalkoztatás gyakorlati kérdései az információs társadalomban, 2009
Budapest: E-government Alapítvány, 2009. 117 p.
(E-government tanulmányok; 26.)
(ISBN:978-963-9... more Budapest: E-government Alapítvány, 2009. 117 p.
(E-government tanulmányok; 26.)
(ISBN:978-963-9753-14-3)
E-közigazgatás az ügyfélszolgálatban: Praktikus e-közigazgatási ismeretek, a Kormányablakok munkatársainak, 2013
Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet, 2013. 253 p.
Az atipikus foglalkoztatásról praktikusan, 2009
Budapest: Regionális Projektfejlesztési és Tanácsadó Kht., 2009. 99 p.
(ISBN:978-963-06-7074-6)
Uploads
Tankönyvek, szakkönyvek, szakanyagok, monográfiák by Budai Balázs Benjámin
az emberi erőforrásokba és készségekbe”, illetve a PA10 „Az intézményrendszer kibővítése és
az intézményi együttműködés megerősítése”) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatásainak
eredményeit gondolja tovább, és formálja konkrét javaslatokká. Elemzéseink és javaslataink
alapvető célja a közigazgatás intézményrendszerének sajátos kapacitás és együttműködő
képességének fejlesztése az emberek köz- és üzleti alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésének és
az igénybevételhez kapcsolódó készségekeinek biztosítása érdekében.
„Investing in human resources and skills” and PA10 „Expanding institutional capacity
and strengthening institutional cooperation”) reflect on the results of the research of
the National University of Public Service and translate them into concrete proposals.
The fundamental aim of our analysis and proposals is to develop the specific capacity
and cooperation competence of public administration institutions to ensure people’s
access to and skills to use basic public and business services.
figyelemmel) szabad tenni: az adatok újrafelhasználását, az információs eszközök felhasználását (kihasználását)
tervezni kell valamennyi környezeti tényező figyelembe vételével. Olyan információs stratégiát kell alkotni, mely
az előnyöket, erősségeket, lehetőségeket, veszélyeket és fenyegetettségeket figyelembe veszi, hogy a szervezet
fejlődését tudatosan támogassák az üzleti intelligencia fejlesztésével. Kiváltképp az ügyfélmagatartások, piaci trendek
és eredmények – prediktív és preskriptív – elemzéseivel, és az itt nyert adatok minél hatékonyabb döntési
folyamatba illesztésével). A fenti eszközök és módszerek néhány eleme már spontán (vagy kevésbé tudatosan)
létezik a közigazgatásban, nagyobb tudatossággal azonban elterjedése (rendszerbe illesztése) és eredményessége
látványos javulást hozhat a közigazgatási működésben.
Bár kétségkívül megkerülhetetlen az üzleti intelligencia és az azt kiszolgáló rendszerek fejlődése, meg kell említeni,
hogy ennek árnyoldalai is jelen vannak. Így a digitális lábnyomok/digitális árnyékok adatvédelmi vonatkozásai
nem tisztázottak. A biztonsági kockázatok nőnek, hiszen az adatokkal való visszaélés (adatlopás) is egyre nagyobb
mértéket ölthet megfelelő védelem nélkül, valamint a digitális környezetszennyezés vonatkozásai is e jelenség
anomáliái közé tartoznak. A kínai szociális kreditrendszer pedig rámutat arra, hogy hová vezetnek az eszközök és
rendszerek összekapcsolásából származó információk automatizált feldolgozásai akkor, ha azt egy kormány saját
hatalmának megőrzésére kívánja használni.
A már most, rövidtávon elérhető nyereségek messze felülmúlják az esetleges veszélyeket, elég csak arra gondolni,
hogy a big data elemzések mennyiben könnyítik meg az állampolgárok igényeinek és preferenciájának jobb
megértését, vagy mennyire könnyen kapcsolják össze a már létező állampolgári kezdeményezéseket és fejlesztéseiket.
Végső soron mennyi közkiadást takarítanak meg, és teszik élhetőbbé a környezetet. Azonban a visszaéléseket
megelőzendő szigorúan szabályozni kell az adatok összekapcsolásából származó információk hasznosítását, melyekkel
a hivatalok – feltételezett – önkontrollját jogszabályi keretekkel támogatják.
Budapest: E-government Alapítvány, 2007. 100 p.
(E-government Tanulmányok; 14.)
(ISBN:978-963-86995-7-2)
(E-government tanulmányok; 26.)
(ISBN:978-963-9753-14-3)
az emberi erőforrásokba és készségekbe”, illetve a PA10 „Az intézményrendszer kibővítése és
az intézményi együttműködés megerősítése”) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatásainak
eredményeit gondolja tovább, és formálja konkrét javaslatokká. Elemzéseink és javaslataink
alapvető célja a közigazgatás intézményrendszerének sajátos kapacitás és együttműködő
képességének fejlesztése az emberek köz- és üzleti alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésének és
az igénybevételhez kapcsolódó készségekeinek biztosítása érdekében.
„Investing in human resources and skills” and PA10 „Expanding institutional capacity
and strengthening institutional cooperation”) reflect on the results of the research of
the National University of Public Service and translate them into concrete proposals.
The fundamental aim of our analysis and proposals is to develop the specific capacity
and cooperation competence of public administration institutions to ensure people’s
access to and skills to use basic public and business services.
figyelemmel) szabad tenni: az adatok újrafelhasználását, az információs eszközök felhasználását (kihasználását)
tervezni kell valamennyi környezeti tényező figyelembe vételével. Olyan információs stratégiát kell alkotni, mely
az előnyöket, erősségeket, lehetőségeket, veszélyeket és fenyegetettségeket figyelembe veszi, hogy a szervezet
fejlődését tudatosan támogassák az üzleti intelligencia fejlesztésével. Kiváltképp az ügyfélmagatartások, piaci trendek
és eredmények – prediktív és preskriptív – elemzéseivel, és az itt nyert adatok minél hatékonyabb döntési
folyamatba illesztésével). A fenti eszközök és módszerek néhány eleme már spontán (vagy kevésbé tudatosan)
létezik a közigazgatásban, nagyobb tudatossággal azonban elterjedése (rendszerbe illesztése) és eredményessége
látványos javulást hozhat a közigazgatási működésben.
Bár kétségkívül megkerülhetetlen az üzleti intelligencia és az azt kiszolgáló rendszerek fejlődése, meg kell említeni,
hogy ennek árnyoldalai is jelen vannak. Így a digitális lábnyomok/digitális árnyékok adatvédelmi vonatkozásai
nem tisztázottak. A biztonsági kockázatok nőnek, hiszen az adatokkal való visszaélés (adatlopás) is egyre nagyobb
mértéket ölthet megfelelő védelem nélkül, valamint a digitális környezetszennyezés vonatkozásai is e jelenség
anomáliái közé tartoznak. A kínai szociális kreditrendszer pedig rámutat arra, hogy hová vezetnek az eszközök és
rendszerek összekapcsolásából származó információk automatizált feldolgozásai akkor, ha azt egy kormány saját
hatalmának megőrzésére kívánja használni.
A már most, rövidtávon elérhető nyereségek messze felülmúlják az esetleges veszélyeket, elég csak arra gondolni,
hogy a big data elemzések mennyiben könnyítik meg az állampolgárok igényeinek és preferenciájának jobb
megértését, vagy mennyire könnyen kapcsolják össze a már létező állampolgári kezdeményezéseket és fejlesztéseiket.
Végső soron mennyi közkiadást takarítanak meg, és teszik élhetőbbé a környezetet. Azonban a visszaéléseket
megelőzendő szigorúan szabályozni kell az adatok összekapcsolásából származó információk hasznosítását, melyekkel
a hivatalok – feltételezett – önkontrollját jogszabályi keretekkel támogatják.
Budapest: E-government Alapítvány, 2007. 100 p.
(E-government Tanulmányok; 14.)
(ISBN:978-963-86995-7-2)
(E-government tanulmányok; 26.)
(ISBN:978-963-9753-14-3)
Kolozsvár 2017. október 31., Accent, Kolozsvár, 2018. (szerkesztette: Ciprián Kovács Loránd és Kozma Csaba) ISBN 978-606-561-175-7
1. fejezet, 2.2, 2.5., 3.2., 5.1.4, 5.2.4, részek Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest, (N.A)
Tózsa István (szerk.)
Mobil elektronikus kormányzati megoldások a helyi igazgatásban. 118 p.
Budapest: E-government Alapítvány, 2004. pp. 23-32.
(E-government tanulmányok; 1.)
(ISBN:963-86477-0-1)
T-government, avagy digitális interaktív televíziózás a közigazgatásban. 157 p.
Budapest: E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért, 2005. pp. 155-157.
(E-government tanulmányok; 7.)
(ISBN:963-86477-7-9)
Bologna Process and training of advanced civil servants: Russian and Foreign Practices. Konferencia helye, ideje: Saratov, Oroszország, 2008 Saratov: P. A. Stolypin Volga Region Academy for Civil Service, 2008. pp. 111-115.
(ISBN:978-5-8180-0285-9)
Boda Boglárka (szerk.)
Az önkormányzati működés alapjai. 143 p.
Budapest: Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, 2010. pp. 70-90.
(Polgármester akadémia; 1.)
(ISBN:978-963-89068-0-9)
Interaktív önkormányzat. 207 p.
Budapest: Magyar Mediprint Szakkiadó, 2005. pp. 26-35.
(ISBN:963-8114-44-4)
E-government avagy Kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. 366 p.
Budapest: Aula Kiadó, 2002. pp. 17-96.
(ISBN:963 9345 75 X)
E-government avagy Kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. 366 p.
Budapest: Aula Kiadó, 2002. pp. 123-166.
(ISBN:963 9345 75 X)
E-government avagy Kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. 366 p.
Budapest: Aula Kiadó, 2002. pp. 201-252.
(ISBN:963 9345 75 X)
E-government avagy Kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. 366 p.
Budapest: Aula Kiadó, 2002. pp. 267-271.
(ISBN:963 9345 75 X)
E-government avagy Kormányzati és önkormányzati kihívások az on-line demokrácia korában. 366 p.
Budapest: Aula Kiadó, 2002. pp. 305-359.
(ISBN:963 9345 75 X)
Magyarország
KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 „Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése II.” kutatás 3-as kutatása alapján készült ajánlás az önkormányzati szférának. (2018)
Elektronikus Közigazgatás szervezés, közigazgatási technológia. 138 p.
Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012. pp. 5-20.
Elektronikus Közigazgatás szervezés, közigazgatási technológia. 138 p.
Budapest: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012. pp. 69-86.
Quo vadis e-Government: State-of-the-art 2003. Wien: Österreichische Computer Gesellschaft (ÖCG), 2003. pp. 94-99.
(ÖCG Schriftenreihe; 165.)
Lámpást adott-e az Úr kezünkbe?. Budapest: Kárpát Ifjúsági Egyesület, 2015. pp. 27-28.
(ISBN:978-963-12-1816-9)
and digital competence in Hungary today. We compare the Digital Economy and Society Index (DESI)/Digital Decade 2030 2023 indicator and the relevant results of the 2022 national census of the Hungarian
Central Statistical Office (HCSO), to produce a more sophisticated picture. All dimensions of digital inequality, the correlations between digital competence and the reasons for the low scores for digital public administration skills are made clear. Once again, it is confirmed that
competency in practice brings about competence, while a lack of practice
generates competence deficits. In this study, we present a picture of the
digital activity and the ability to use egovernment of the Hungarian population by age group, gender, occupation and marital status, educational level and residential area at regional and county levels. The methods applied and the results of the research furnish an explanation for
the reasons for the present situation of the human digital environment focusing particularly on e-government. It could be useful for further research and orientation in the wider geographical environment of Hungary, too, from the Baltic to the Balkans on the eastern edge of Central
Europe.
with a high level of digital competence are usually associated with intensive and conscious use by
consumers, those with a lower level of competence are characterized by passive consumer use and
lagging in technology. It is essential to continuously develop and monitor competence levels because
digital skills, the way digital tools are used, and the effects of use are interlinked. The importance of
digital competence is also evident in public administration because its presence affects the quality
of public services, which has an impact on the entire population. In this social aspect, digital
competence is extremely important for public administration employees. In our study, we aim to
investigate the input competence level of undergraduate (BA) students in public administration, and
the output competence level reached after one semester in targeted training. We analyze the values
in several dimensions and draw conclusions. When measuring digital competence, we relied on
the EU reference material, the Citizen Digital Competence Framework, based on digital competence
areas and proficiency levels such as information and data literacy, communication and collaboration,
digital content creation, safety, and problem solving. The DigCompSat self-assessment questionnaire
was used for the survey. The result of the study was an order of magnitude difference between the
self-assessment and the real level of competence of the students. It can be useful for respondents
to realize where they have gaps in their knowledge and competence. This is what is referred to
as a ’change in attitude‘ in our study. There are factors related to gender, age, and prior training
that influence the potential shifts between the segments. It was also found that the above factors
applied differently in each range of competence. Concerning implementation of this research, it can
be assumed that the larger amplitude movements may not necessarily be knowledge or skills, but
rather ’changes in attitude’. Its practical importance might lie in the possibility to orient students.
és javasol olyan koncepciót, illetve koncepcionális elemeket, melyek
a kormányhivatalokat hatékonyabb működéshez (ezáltal jobb ügyintézési
kapacitáshoz) vezetik. Az első koncepcionális pillér (a mikrotanúsítányokkal összefüggésben) a belső képzések vizsgálatakor körvonalazódott. (Erről az Új Magyar Közigazgatás őszi számában számoltunk be.) Második koncepcionális pillére egy „egyszerű adaptáció”, mely a már rendelkezésre álló és a szolgáltatások nyújtása során felhalmozódó tudásgyűjtésbe, és tudás-újrafelhasználásba visz rendszert.
This study examines the need for digital literacy development in the current context, its economic, social, EU and national strategic context, and then takes stock of recent (and most useful) attempts at national and EU interventions. Then considers the barriers to possible interventions and proposes intervention points and methods, drawing attention to the likely
impacts of implementation and non-implementation.
offices are becoming increasingly more
sophisticated, with e-government facilities
and applications. Public administrations are
finding ever-improving interfaces to serve
customers while optimising their operations.
They are also discovering the increasing
functionality that can be achieved through
popular social media platforms. At the same
time Hungary is responding to these
phenomena with a significant phase delay,
and regional inequality has been observed.
Although public administration should show
a uniform level of development and service
portfolio in each part of the country,
Hungary is experiencing very large extremes,
which do not always stem from the existing
framework, disadvantages, settlement size,
and ethnic backgrounds. A great deal is at
stake if uniform development is not ensured:
some areas will become invisible not only in
cyberspace and in Hungary’s thematic maps,
but at the same time will not be able to
provide basic administrative services to those
who live there. These areas are currently
referred to as ‘administratively disadvantaged’
districts. This situation worsens the livelihood
of the affected population and on the longterm
the survival chances of these settlements
as well. In this paper, we shed some light on
the factors responsible for the regional
inequalities in the infocommunication
technologies (ICT) facilities of Hungarian
local governments. Similar trends have been
observed in Slovenia, Slovakia, and the Czech
Republic, too.
a települési önkormányzatok számára egyértelmű ajánlásokat és eszköztárat kell nyújtanunk, valamint ennek kormányzati támogatását is biztosítanunk kell ahhoz, hogy a helyi igazgatási egységek megfelelő színvonalú (korszerű), tudás- és információalapú működést érjenek el. Meg kell fogalmaznunk, hogy milyen területek fejlesztése szükséges, és ehhez konkrét – kormányzati és a tudományos szférából érkező – segítséget kell adnunk. Be kell bizonyítanunk, hogy miért van szükség az önkormányzatok érdemi webes és közösségi médiában lévő jelenlétére. Meg kell mutatnunk, hogyan feleljenek meg a 21. századi kihívásoknak. Ha ezt nem tesszük meg, az önkormányzatok elsüllyednek az információk tengerében. Az alábbi oldalakon bemutatott kutatás
e projekt első felmérési eredményeit mutatja be.
The information management and knowledge generation capacity of local governments is low. The efficiency and competitiveness of these organizations also show a deteriorating trend. The gap between the OECD states – with regards to these abilities – is increasing. However, we must offer clear recommendations and tools to local governments, and we need to provide government support to ensure that local administrations have access to appropriate (up-to-date) knowledge
and information-based operations. We have to define what areas need to develop, and we need to provide specific (governmental and scientific) assistance. We have to demonstrate why the importance of the local and community presence of local governments is needed. We must show them how to respond to the challenges of the 21st century. If we do not do this, the local governments will sink into a sea of information. The research on the following pages shows the first survey results of this project.
ISSN: 1548-3886 eISSN: 1548-3894
and applications. Public administrations are finding ever-improving interfaces to serve customers while optimising their operations.
They are also discovering the increasing functionality that can be achieved through popular social media platforms. At the same time Hungary is responding to these phenomena with a significant phase delay, and regional inequality has been observed. Although public administration should show a uniform level of development and service portfolio in each part of the country, Hungary is experiencing very large extremes, which do not always stem from the existing framework, disadvantages, settlement size, and ethnic backgrounds. A great deal is at stake if uniform development is not ensured: some areas will become invisible not only in cyberspace and in Hungary’s thematic maps, but at the same time will not be able to provide basic administrative services to those who live there. These areas are currently referred to as ‘administratively disadvantaged’ districts. This situation worsens the livelihood of the affected population and on the long-term the survival chances of these settlements as well. In this paper, we shed some light on
the factors responsible for the regional inequalities in the nfocommunicatioIn technologies (ICT) facilities of Hungarian
local governments. Similar trends have been observed in Slovenia, Slovakia, and the Czech Republic, too.