DETUROPE - The Central European Journal of Tourism and Regional Development
The potential role of university community engagement (UCE) in social justice and sustainability ... more The potential role of university community engagement (UCE) in social justice and sustainability transformation-the case of the University of Szeged (Hungary). Deturope, 14(3), 103-128.
Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy amikor a fogyatékossággal élő emberek helyzetét, jóllétét... more Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy amikor a fogyatékossággal élő emberek helyzetét, jóllétét szeretnénk értékelni, akkor a társadalmi környezetet és az egészségügyi szempontokat egyszerre, együttesen kell megragadni. Ezt az állításunkat egy hallássérültekkel és környezetükkel végzett részvételi akciókutatás első, megalapozó szakaszának eredményeivel támasztjuk alá. Az érintett közösség helyzetének feltárásához kvalitatív módszereket használunk, az értékelés alapját pedig az Amartya Sen nevéhez fűződő képességszemlélet adja. Úgy gondoljuk, a képességszemlélet alternatívája lehet egy hagyományos szakpolitikai megközelítésnek, és segíthet mélyebben megérteni az érintettek helyzetét és ezáltal meghatározni a megfelelő segítés módjait. A tanulmány újdonságát két dologban látjuk. Egyrészt újdonságértékű a hallássérült (siket és nagyothalló) emberekkel és környezetükkel végzett kvalitatív kutatás gyakorlati tapasztalatainak beágyazása egy részvételi akciókutatásba, másrészt eddig nem jelent meg a hazai szakirodalomban a képességszemlélet és a fogyatékosságtudomány összekapcsolása. Tanulmányunkat egyaránt szánjuk a fogyatékossággal élő emberek, különösen a hallássérültek környezetében élő segítőknek, részvételi kutatásokban jártas társadalomkutatóknak, és a fogyatékossággal foglalkozó szakpolitika döntéshozóinak.
A képességszemlélet megközelítésében a helyi gazdaságfejlesztésben kulcsszerepe van a társadalmi ... more A képességszemlélet megközelítésében a helyi gazdaságfejlesztésben kulcsszerepe van a társadalmi részvételnek, amelynek mára számtalan formája létezik – köztük azon technikák, amelyeket korábbi műhelytanulmányunkban mutattunk be és elemeztünk (Málovics et al. 2015). Ezek azok, amelyek jól használhatók a helyi fejlesztési döntések esetében a döntéselőkészítésben, mert (1) rendszeres alkalmazás során bizonyították már „életképességüket”; (2) költségesek ugyan, de ha költségigényüket összevetjük például napjaink helyi fejlesztésekkel kapcsolatos „kommunikációs költségeivel”, akkor a helyi fejlesztések esetében ilyen értelemben is jól alkalmazhatók; illetve (3) alkalmazásuk időtávja összhangban van a helyi fejlesztések tervezésének és megvalósításának időtávjával. Emellett standardizált módszertannal rendelkeznek, és így elméleti szempontból is lehet minőségükre reflektálni. Ezek az állampolgári tanács, a konszenzus konferencia, a 21. századi városgyűlés, és a vitázó közvéleménykutatás....
Jelen műhelytanulmány a hazai megyei jogú városok helyi fejlesztési folyamatait elemzi. „A helyi ... more Jelen műhelytanulmány a hazai megyei jogú városok helyi fejlesztési folyamatait elemzi. „A helyi gazdaságfejlesztés megalapozása a képességszemlélet segítségével” projekt (OTKA K-109425) korábbi eredményei alapján három megyei jogú várost választottunk ki (Kecskemét, Pécs és Szeged), ahol 2015 és 2016 során 49 interjút készítettünk a helyi fejlesztés érintettjeivel. Az interjúkat kvalitatív szövegelemzés segítségével dolgoztuk fel, ahol a kódolás alapjául szolgáló kategóriákhoz deduktív úton jutottunk el, Amartya Sen képességszemlélete alapján. E kategóriák: a fejlesztési folyamat során nyílttá váló, vagy nyílttá tehető (1) értékek, a (2) zárt tér, a (3) hívott tér, és a (4) szerzett tér helyi fejlesztésekkel kapcsolatos folyamatainak feltárása, illetve a (5) részvétel korlátai. Mindez kiegészült egy hatodik kóddal: (6) ideális folyamat, amely azt segített feltárni, hogy a szereplők által ideálisnak tartott helyi fejlesztési folyamatok hogyan viszonyulnak a képességszemlélet által j...
A társadalmi részvétel mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakirodalomban intenzíven tárgyalt ... more A társadalmi részvétel mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakirodalomban intenzíven tárgyalt kérdéskör. A szakirodalom számtalan előnyt tulajdonít a részvételnek, mint az igazságosabb és fenntarthatóbb társadalmi döntések, a jobban informált társadalmi döntések, a politikai-gazdasági hatalom kontrollja vagy éppen egy demokratikus kultúrához politikai való hozzájárulás. Emellett a jelen OTKA kutatási projekt elméleti keretéül szolgáló Sen-i képességszemléletben a társadalmi részvétel a társadalmi döntések szempontjából önértékkel is bír. A társadalmi részvétel kifejezés ugyanakkor nagyon általános, a kifejezés így könnyen kiüresíthető és manipulálható, és így annak egyes gyakorlati formái akár az elméletileg elvárt pozitív hatásokkal ellentétesen is hathatnak. Bizonyos részvételi technikák ezért kifejezetten úgy lettek kialakítva, hogy e veszélyek előfordulásának esélyét minimalizálják, s így a társadalmi részvétel előnyei realizálhatóvá váljanak. Tanulmányunkban e technikák közü...
Pierre Bourdieu tőkeelméletével a hagyományos közgazdasági tőke értelmezési keretét bővítette ki.... more Pierre Bourdieu tőkeelméletével a hagyományos közgazdasági tőke értelmezési keretét bővítette ki. Tőkekoncepciójában rávilágított arra, hogy nem anyagi jellegű tényezők is jelen vannak és aktívan közreműködnek a társadalmi struktúrák kialakulásánál, fennmaradásánál vagy épp megváltozásánál. A társadalmi létra legalsó fokán elhelyezkedőkre fokozottan jellemző a tőkehiány, ez azonban nemcsak az alacsony jövedelmekben és a vagyonban nyilvánul meg. Ha ez így lenne, akkor ezeknek a javaknak a pótlása teljes körű megoldást jelenthetne. Bizonyos élethelyzetek azonban, például a mélyszegénységben, kirekesztettségben élők helyzete generációkon keresztül nagy valószínűséggel reprodukálódik, amelyben a gazdasági tőke hiánya épp úgy szerepet játszat, mint a kulturális vagy társadalmi tőke hiánya, vagy adott esetben osztály-specifikus jellemzői. A fokozott tőkehiány térbeli lenyomataként előfordulhat bizonyos területek szegregálódása. Ezzel a problémával ma már a szakpolitikák is foglalkoznak. T...
Juhász Judit a méltó emberi élet lehetősége A képességszemlélet a fejlődésre az emberek lehetőség... more Juhász Judit a méltó emberi élet lehetősége A képességszemlélet a fejlődésre az emberek lehetőségeinek bővüléseként tekint. Jelen tanulmány bemutatja a szemlélet főbb meglátásait, majd 40 mélyinterjú alapján megvizsgálja, hogy egy hazai nagyvárosban a helyi szegénységenyhítő tevékenységet végző csoportok hogyan tekintenek az érintettek lehetőségeinek bővítésére, milyen célokat, értékeket követnek. A cikk végül összegzi, hogy a tapasztalatok és az elméleti meglátások hogyan gazdagíthatják egymást. Az eredmények alapján a seni és nussbaumi megközelítésmód elméleti és gyakorlati összehangolása indokolt lehet a szegénységenyhítés folyamatában. Az emberi léthez szükséges univerzális lehetőségek biztosítása elősegítheti az érintettek képessé tételét arra, hogy hosszú távon méltó emberi életet élhessenek.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: A13, I30, I38, O15, O20. az elmúlt negyed évszázadban, különösen 2000 óta jelentős előrelépés mutatkozott globálisan az emberi fejlődés 1 számos területén, többek között az extrém szegénység vagy az alultápláltság tekintetében. 1990-től 2015-ig a jelentős népességnövekedés ellenére több mint 1 milliárd embernek sikerült kikerülnie az extrém szegénységből, 2,1 milliárd ember egészségügyi hozzáférése javult, és több mint 2,6 milliárd ember jutott jobb minőségű ivóvízhez. 2 a fejlődő régiókban az alultápláltak aránya 1990 óta majdnem megfeleződött. számos emberi sors vált jobbá, ám nem mindenkié és nem ugyanolyan mértékben (UN [2015], UNDP [2017]). * Köszönöm a kutatás résztvevőinek, hogy megbíztak bennem. Nagy köszönettel tartozom továbbá a tanulmány két lektorának és Tóth Gergőnek, akik részletes javaslataikkal segítették a cikk pontosítását, valamint közvetlen kollégáimnak, hogy az írás egy korábbi, hosszabb változatát véleményezték. 1 a nemzetközi szakirodalomban elterjedt human development kifejezésre utalva. 2 további adatok: http://blogs.worldbank.org/opendata/2017-atlas-sustainable-development-goalsnew-visual-guide-data-and-development?cid=ecr_fb_worldbank_eN_eXt; http://datatopics. worldbank.org/sdgatlas. a tanulmányban szereplő internetes hivatkozások utolsó letöltésének ideje 2018. október.
Az elmult evtizedekben egyre tobb egyetemen jelennek meg olyan kezdemenyezesek, amelyek kapcsolat... more Az elmult evtizedekben egyre tobb egyetemen jelennek meg olyan kezdemenyezesek, amelyek kapcsolatba hozhatok a kornyezetvedelemmel, kornyezeti fenntarthatosaggal. Az egyetemek (kornyezeti) fenntarthatosaganak kerdese egyre intenzivebben targyalt tema a nemzetkozi szakirodalomban. A szerzők tanulmanyukban bevezetest nyujtanak az egyetemek kornyezeti fenntarthatosagaval kapcsolatos kerdesekbe, kutatasokba, az egyetemi kornyezeti fenntarthatosag teruleteibe. Masreszt celjuk annak vizsgalata, hogy a kornyezeti fenntarthatosag makro-, illetve vallalati szintű megkozelitesei kapcsan kibontakozo reform vs. radikalis vita hogyan jelenik meg es ertelmezhető az egyetemek kornyezeti fenntarthatosagi szerepvallalasa kapcsan – azaz lepeseket tesznek az egyetemi kornyezeti fenntarthatosag reform, illetve radikalis megkozelitesek operacionalizalasanak iranyaba. Az egyetemi kornyezeti fenntarthatosag hazai megjeleneset a Szegedi Tudomanyegyetem eseten keresztul vizsgaljak meg. Kovetkeztetesuk, hogy...
Amartya Sen kepessegszemleletenek kozeppontjaban az emberek szabadsaga all, az arra valo tenylege... more Amartya Sen kepessegszemleletenek kozeppontjaban az emberek szabadsaga all, az arra valo tenyleges lehetőseguk, hogy altaluk ertekesnek tartott eletet elhessenek. E keretben a szegenyseg nem ragadhato meg kizarolag az anyagi javak hianyaval - az a tenylegesen megvalosithato cselekedetek es letallapotok szűkos voltat jelenti. Celunk, hogy a kepessegszemleletre tamaszkodva javaslatot tegyunk a szegenysegkezelesi programok kialakitasanak legfontosabb szempontjaira. Majd megvizsgaljuk, hogy ez az elemzesi keret - a kepessegszemlelettel osszhangban meghatarozott szempontok - hogyan jelenik meg a szegenysegkezelesben erintett helyi donteshozok, szakertők es civilek gondolkodasmodjaban, előszor altalanossagban majd egy konkret projekt - a hatranyos helyzetűek szamara tervezett szegedi lakopark otletenek - kapcsan. Eredmenyeink szerint a szegenyseggel osszefuggő gondolkodas illeszkedik a kepessegszemlelet erveihez, azonban ertekelesi keretunk egyes szempontjainak figyelembevetele elterő sul...
This paper highlights three aspirations, which are shared by the diverse concepts and practices o... more This paper highlights three aspirations, which are shared by the diverse concepts and practices of responsible research and innovation (RRI): co-creation, reflexivity, and transformation. The authors analyse a service-learning (SL) initiative at the University of Szeged, Hungary, based on the model by Chupp and Joseph (2010). This provides a typology of SL practices and identifies four main approaches to the social impact of SL: traditional, critical, social justice oriented, and institutional change-focused approach. The authors also use this model to analyse the effects of their initiative with regard to the RRI principles of co-creation, reflexivity, and transformation. They provide evidence that their SL course may reach beyond its traditional (student-learning-based) effects in the Hungarian context, and embrace social justice and critical approaches. While the authors also found certain instances of institutionalisation, embedding critical SL into a Hungarian university and in...
The present paper evaluates Hungarian strategic urban planning from the perspective of well-being... more The present paper evaluates Hungarian strategic urban planning from the perspective of well-being. It conceptualises well-being in line with Amartya Sen’s capability approach (CA). We argue that the CA provides a meaningful concept of common good or public interest for evaluation. The open-ended nature of CA allows one to embrace the complexity of strategic planning, but it is definite enough to provide a clear normative framework for evaluation. We base our conclusions on 49 interviews with various local actors in three second-tier cities. We conclude that the CA-based evaluation can supplement the dominantly used conformance or performance-based evaluation approaches. We also found that instead of depicting an unachievable ideal state, the CA is able to provide guidance for feasible steps to further well-being.
A kepessegszemlelet a fejlődesre az emberek lehetősegeinek bővulesekent tekint. Jelen tanulmany b... more A kepessegszemlelet a fejlődesre az emberek lehetősegeinek bővulesekent tekint. Jelen tanulmany bemutatja a szemlelet főbb meglatasait, majd 40 melyinterju alapjan megvizsgalja, hogy egy hazai nagyvarosban a helyi szegenysegenyhitő tevekenyseget vegző csoportok hogyan tekintenek az erintettek lehetősegeinek bővitesere, milyen celokat, ertekeket kovetnek. A cikk vegul osszegzi, hogy a tapasztalatok es az elmeleti meglatasok hogyan gazdagithatjak egymast. Az eredmenyek alapjan a seni es nussbaumi megkozelitesmod elmeleti es gyakorlati osszehangolasa indokolt lehet a szegenysegenyhites folyamataban. Az emberi lethez szukseges univerzalis lehetősegek biztositasa elősegitheti az erintettek kepesse tetelet arra, hogy hosszu tavon melto emberi eletet elhessenek.* Journal of Economic Literature (JEL) kod: A13, I30, I38, O15, O20.
A lakóhelyi szegregáció és térben koncentrált mélyszegénység komoly probléma a hazai városok szám... more A lakóhelyi szegregáció és térben koncentrált mélyszegénység komoly probléma a hazai városok számára. A tapasztalatok szerint mindkét jelenség halmozottan érinti az etnikai csoportokat – hazánkban a romákat. Kutatásunkkal arra a kérdésre keressük a választ, hogy hazai városi környezetben a szegregált lét az érintettek számára milyen erőforrásokat hordoz, és miben korlátozza őket. Külön figyelmet szentelünk ezen erőforrások és korlátozó tényezők térbeliségének. Egy hazai város szegregátumaiban készült, kvalitatív primer adatfelvételen alapuló eredményeink rámutatnak arra, hogy a városi szegregátumok és környékük egyszerre hordozhatnak kulcsfontosságú erőforrásokat az ott élők számára és lehetetlenítik el a mélyszegénységből való kitörést. A kapcsolatok és erőforrások térbeli koncentrálódása következtében a meggondolatlan, területi dekoncentrációt (deszegregációt) előtérbe helyező antiszegregációs beavatkozások könnyen ronthatnak az érintettek helyzetén, és önmagukban semmi esetre sem...
DETUROPE - The Central European Journal of Tourism and Regional Development
The potential role of university community engagement (UCE) in social justice and sustainability ... more The potential role of university community engagement (UCE) in social justice and sustainability transformation-the case of the University of Szeged (Hungary). Deturope, 14(3), 103-128.
Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy amikor a fogyatékossággal élő emberek helyzetét, jóllétét... more Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy amikor a fogyatékossággal élő emberek helyzetét, jóllétét szeretnénk értékelni, akkor a társadalmi környezetet és az egészségügyi szempontokat egyszerre, együttesen kell megragadni. Ezt az állításunkat egy hallássérültekkel és környezetükkel végzett részvételi akciókutatás első, megalapozó szakaszának eredményeivel támasztjuk alá. Az érintett közösség helyzetének feltárásához kvalitatív módszereket használunk, az értékelés alapját pedig az Amartya Sen nevéhez fűződő képességszemlélet adja. Úgy gondoljuk, a képességszemlélet alternatívája lehet egy hagyományos szakpolitikai megközelítésnek, és segíthet mélyebben megérteni az érintettek helyzetét és ezáltal meghatározni a megfelelő segítés módjait. A tanulmány újdonságát két dologban látjuk. Egyrészt újdonságértékű a hallássérült (siket és nagyothalló) emberekkel és környezetükkel végzett kvalitatív kutatás gyakorlati tapasztalatainak beágyazása egy részvételi akciókutatásba, másrészt eddig nem jelent meg a hazai szakirodalomban a képességszemlélet és a fogyatékosságtudomány összekapcsolása. Tanulmányunkat egyaránt szánjuk a fogyatékossággal élő emberek, különösen a hallássérültek környezetében élő segítőknek, részvételi kutatásokban jártas társadalomkutatóknak, és a fogyatékossággal foglalkozó szakpolitika döntéshozóinak.
A képességszemlélet megközelítésében a helyi gazdaságfejlesztésben kulcsszerepe van a társadalmi ... more A képességszemlélet megközelítésében a helyi gazdaságfejlesztésben kulcsszerepe van a társadalmi részvételnek, amelynek mára számtalan formája létezik – köztük azon technikák, amelyeket korábbi műhelytanulmányunkban mutattunk be és elemeztünk (Málovics et al. 2015). Ezek azok, amelyek jól használhatók a helyi fejlesztési döntések esetében a döntéselőkészítésben, mert (1) rendszeres alkalmazás során bizonyították már „életképességüket”; (2) költségesek ugyan, de ha költségigényüket összevetjük például napjaink helyi fejlesztésekkel kapcsolatos „kommunikációs költségeivel”, akkor a helyi fejlesztések esetében ilyen értelemben is jól alkalmazhatók; illetve (3) alkalmazásuk időtávja összhangban van a helyi fejlesztések tervezésének és megvalósításának időtávjával. Emellett standardizált módszertannal rendelkeznek, és így elméleti szempontból is lehet minőségükre reflektálni. Ezek az állampolgári tanács, a konszenzus konferencia, a 21. századi városgyűlés, és a vitázó közvéleménykutatás....
Jelen műhelytanulmány a hazai megyei jogú városok helyi fejlesztési folyamatait elemzi. „A helyi ... more Jelen műhelytanulmány a hazai megyei jogú városok helyi fejlesztési folyamatait elemzi. „A helyi gazdaságfejlesztés megalapozása a képességszemlélet segítségével” projekt (OTKA K-109425) korábbi eredményei alapján három megyei jogú várost választottunk ki (Kecskemét, Pécs és Szeged), ahol 2015 és 2016 során 49 interjút készítettünk a helyi fejlesztés érintettjeivel. Az interjúkat kvalitatív szövegelemzés segítségével dolgoztuk fel, ahol a kódolás alapjául szolgáló kategóriákhoz deduktív úton jutottunk el, Amartya Sen képességszemlélete alapján. E kategóriák: a fejlesztési folyamat során nyílttá váló, vagy nyílttá tehető (1) értékek, a (2) zárt tér, a (3) hívott tér, és a (4) szerzett tér helyi fejlesztésekkel kapcsolatos folyamatainak feltárása, illetve a (5) részvétel korlátai. Mindez kiegészült egy hatodik kóddal: (6) ideális folyamat, amely azt segített feltárni, hogy a szereplők által ideálisnak tartott helyi fejlesztési folyamatok hogyan viszonyulnak a képességszemlélet által j...
A társadalmi részvétel mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakirodalomban intenzíven tárgyalt ... more A társadalmi részvétel mind a hazai, mind pedig a nemzetközi szakirodalomban intenzíven tárgyalt kérdéskör. A szakirodalom számtalan előnyt tulajdonít a részvételnek, mint az igazságosabb és fenntarthatóbb társadalmi döntések, a jobban informált társadalmi döntések, a politikai-gazdasági hatalom kontrollja vagy éppen egy demokratikus kultúrához politikai való hozzájárulás. Emellett a jelen OTKA kutatási projekt elméleti keretéül szolgáló Sen-i képességszemléletben a társadalmi részvétel a társadalmi döntések szempontjából önértékkel is bír. A társadalmi részvétel kifejezés ugyanakkor nagyon általános, a kifejezés így könnyen kiüresíthető és manipulálható, és így annak egyes gyakorlati formái akár az elméletileg elvárt pozitív hatásokkal ellentétesen is hathatnak. Bizonyos részvételi technikák ezért kifejezetten úgy lettek kialakítva, hogy e veszélyek előfordulásának esélyét minimalizálják, s így a társadalmi részvétel előnyei realizálhatóvá váljanak. Tanulmányunkban e technikák közü...
Pierre Bourdieu tőkeelméletével a hagyományos közgazdasági tőke értelmezési keretét bővítette ki.... more Pierre Bourdieu tőkeelméletével a hagyományos közgazdasági tőke értelmezési keretét bővítette ki. Tőkekoncepciójában rávilágított arra, hogy nem anyagi jellegű tényezők is jelen vannak és aktívan közreműködnek a társadalmi struktúrák kialakulásánál, fennmaradásánál vagy épp megváltozásánál. A társadalmi létra legalsó fokán elhelyezkedőkre fokozottan jellemző a tőkehiány, ez azonban nemcsak az alacsony jövedelmekben és a vagyonban nyilvánul meg. Ha ez így lenne, akkor ezeknek a javaknak a pótlása teljes körű megoldást jelenthetne. Bizonyos élethelyzetek azonban, például a mélyszegénységben, kirekesztettségben élők helyzete generációkon keresztül nagy valószínűséggel reprodukálódik, amelyben a gazdasági tőke hiánya épp úgy szerepet játszat, mint a kulturális vagy társadalmi tőke hiánya, vagy adott esetben osztály-specifikus jellemzői. A fokozott tőkehiány térbeli lenyomataként előfordulhat bizonyos területek szegregálódása. Ezzel a problémával ma már a szakpolitikák is foglalkoznak. T...
Juhász Judit a méltó emberi élet lehetősége A képességszemlélet a fejlődésre az emberek lehetőség... more Juhász Judit a méltó emberi élet lehetősége A képességszemlélet a fejlődésre az emberek lehetőségeinek bővüléseként tekint. Jelen tanulmány bemutatja a szemlélet főbb meglátásait, majd 40 mélyinterjú alapján megvizsgálja, hogy egy hazai nagyvárosban a helyi szegénységenyhítő tevékenységet végző csoportok hogyan tekintenek az érintettek lehetőségeinek bővítésére, milyen célokat, értékeket követnek. A cikk végül összegzi, hogy a tapasztalatok és az elméleti meglátások hogyan gazdagíthatják egymást. Az eredmények alapján a seni és nussbaumi megközelítésmód elméleti és gyakorlati összehangolása indokolt lehet a szegénységenyhítés folyamatában. Az emberi léthez szükséges univerzális lehetőségek biztosítása elősegítheti az érintettek képessé tételét arra, hogy hosszú távon méltó emberi életet élhessenek.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: A13, I30, I38, O15, O20. az elmúlt negyed évszázadban, különösen 2000 óta jelentős előrelépés mutatkozott globálisan az emberi fejlődés 1 számos területén, többek között az extrém szegénység vagy az alultápláltság tekintetében. 1990-től 2015-ig a jelentős népességnövekedés ellenére több mint 1 milliárd embernek sikerült kikerülnie az extrém szegénységből, 2,1 milliárd ember egészségügyi hozzáférése javult, és több mint 2,6 milliárd ember jutott jobb minőségű ivóvízhez. 2 a fejlődő régiókban az alultápláltak aránya 1990 óta majdnem megfeleződött. számos emberi sors vált jobbá, ám nem mindenkié és nem ugyanolyan mértékben (UN [2015], UNDP [2017]). * Köszönöm a kutatás résztvevőinek, hogy megbíztak bennem. Nagy köszönettel tartozom továbbá a tanulmány két lektorának és Tóth Gergőnek, akik részletes javaslataikkal segítették a cikk pontosítását, valamint közvetlen kollégáimnak, hogy az írás egy korábbi, hosszabb változatát véleményezték. 1 a nemzetközi szakirodalomban elterjedt human development kifejezésre utalva. 2 további adatok: http://blogs.worldbank.org/opendata/2017-atlas-sustainable-development-goalsnew-visual-guide-data-and-development?cid=ecr_fb_worldbank_eN_eXt; http://datatopics. worldbank.org/sdgatlas. a tanulmányban szereplő internetes hivatkozások utolsó letöltésének ideje 2018. október.
Az elmult evtizedekben egyre tobb egyetemen jelennek meg olyan kezdemenyezesek, amelyek kapcsolat... more Az elmult evtizedekben egyre tobb egyetemen jelennek meg olyan kezdemenyezesek, amelyek kapcsolatba hozhatok a kornyezetvedelemmel, kornyezeti fenntarthatosaggal. Az egyetemek (kornyezeti) fenntarthatosaganak kerdese egyre intenzivebben targyalt tema a nemzetkozi szakirodalomban. A szerzők tanulmanyukban bevezetest nyujtanak az egyetemek kornyezeti fenntarthatosagaval kapcsolatos kerdesekbe, kutatasokba, az egyetemi kornyezeti fenntarthatosag teruleteibe. Masreszt celjuk annak vizsgalata, hogy a kornyezeti fenntarthatosag makro-, illetve vallalati szintű megkozelitesei kapcsan kibontakozo reform vs. radikalis vita hogyan jelenik meg es ertelmezhető az egyetemek kornyezeti fenntarthatosagi szerepvallalasa kapcsan – azaz lepeseket tesznek az egyetemi kornyezeti fenntarthatosag reform, illetve radikalis megkozelitesek operacionalizalasanak iranyaba. Az egyetemi kornyezeti fenntarthatosag hazai megjeleneset a Szegedi Tudomanyegyetem eseten keresztul vizsgaljak meg. Kovetkeztetesuk, hogy...
Amartya Sen kepessegszemleletenek kozeppontjaban az emberek szabadsaga all, az arra valo tenylege... more Amartya Sen kepessegszemleletenek kozeppontjaban az emberek szabadsaga all, az arra valo tenyleges lehetőseguk, hogy altaluk ertekesnek tartott eletet elhessenek. E keretben a szegenyseg nem ragadhato meg kizarolag az anyagi javak hianyaval - az a tenylegesen megvalosithato cselekedetek es letallapotok szűkos voltat jelenti. Celunk, hogy a kepessegszemleletre tamaszkodva javaslatot tegyunk a szegenysegkezelesi programok kialakitasanak legfontosabb szempontjaira. Majd megvizsgaljuk, hogy ez az elemzesi keret - a kepessegszemlelettel osszhangban meghatarozott szempontok - hogyan jelenik meg a szegenysegkezelesben erintett helyi donteshozok, szakertők es civilek gondolkodasmodjaban, előszor altalanossagban majd egy konkret projekt - a hatranyos helyzetűek szamara tervezett szegedi lakopark otletenek - kapcsan. Eredmenyeink szerint a szegenyseggel osszefuggő gondolkodas illeszkedik a kepessegszemlelet erveihez, azonban ertekelesi keretunk egyes szempontjainak figyelembevetele elterő sul...
This paper highlights three aspirations, which are shared by the diverse concepts and practices o... more This paper highlights three aspirations, which are shared by the diverse concepts and practices of responsible research and innovation (RRI): co-creation, reflexivity, and transformation. The authors analyse a service-learning (SL) initiative at the University of Szeged, Hungary, based on the model by Chupp and Joseph (2010). This provides a typology of SL practices and identifies four main approaches to the social impact of SL: traditional, critical, social justice oriented, and institutional change-focused approach. The authors also use this model to analyse the effects of their initiative with regard to the RRI principles of co-creation, reflexivity, and transformation. They provide evidence that their SL course may reach beyond its traditional (student-learning-based) effects in the Hungarian context, and embrace social justice and critical approaches. While the authors also found certain instances of institutionalisation, embedding critical SL into a Hungarian university and in...
The present paper evaluates Hungarian strategic urban planning from the perspective of well-being... more The present paper evaluates Hungarian strategic urban planning from the perspective of well-being. It conceptualises well-being in line with Amartya Sen’s capability approach (CA). We argue that the CA provides a meaningful concept of common good or public interest for evaluation. The open-ended nature of CA allows one to embrace the complexity of strategic planning, but it is definite enough to provide a clear normative framework for evaluation. We base our conclusions on 49 interviews with various local actors in three second-tier cities. We conclude that the CA-based evaluation can supplement the dominantly used conformance or performance-based evaluation approaches. We also found that instead of depicting an unachievable ideal state, the CA is able to provide guidance for feasible steps to further well-being.
A kepessegszemlelet a fejlődesre az emberek lehetősegeinek bővulesekent tekint. Jelen tanulmany b... more A kepessegszemlelet a fejlődesre az emberek lehetősegeinek bővulesekent tekint. Jelen tanulmany bemutatja a szemlelet főbb meglatasait, majd 40 melyinterju alapjan megvizsgalja, hogy egy hazai nagyvarosban a helyi szegenysegenyhitő tevekenyseget vegző csoportok hogyan tekintenek az erintettek lehetősegeinek bővitesere, milyen celokat, ertekeket kovetnek. A cikk vegul osszegzi, hogy a tapasztalatok es az elmeleti meglatasok hogyan gazdagithatjak egymast. Az eredmenyek alapjan a seni es nussbaumi megkozelitesmod elmeleti es gyakorlati osszehangolasa indokolt lehet a szegenysegenyhites folyamataban. Az emberi lethez szukseges univerzalis lehetősegek biztositasa elősegitheti az erintettek kepesse tetelet arra, hogy hosszu tavon melto emberi eletet elhessenek.* Journal of Economic Literature (JEL) kod: A13, I30, I38, O15, O20.
A lakóhelyi szegregáció és térben koncentrált mélyszegénység komoly probléma a hazai városok szám... more A lakóhelyi szegregáció és térben koncentrált mélyszegénység komoly probléma a hazai városok számára. A tapasztalatok szerint mindkét jelenség halmozottan érinti az etnikai csoportokat – hazánkban a romákat. Kutatásunkkal arra a kérdésre keressük a választ, hogy hazai városi környezetben a szegregált lét az érintettek számára milyen erőforrásokat hordoz, és miben korlátozza őket. Külön figyelmet szentelünk ezen erőforrások és korlátozó tényezők térbeliségének. Egy hazai város szegregátumaiban készült, kvalitatív primer adatfelvételen alapuló eredményeink rámutatnak arra, hogy a városi szegregátumok és környékük egyszerre hordozhatnak kulcsfontosságú erőforrásokat az ott élők számára és lehetetlenítik el a mélyszegénységből való kitörést. A kapcsolatok és erőforrások térbeli koncentrálódása következtében a meggondolatlan, területi dekoncentrációt (deszegregációt) előtérbe helyező antiszegregációs beavatkozások könnyen ronthatnak az érintettek helyzetén, és önmagukban semmi esetre sem...
Uploads
Papers by Judit Juhász