Faculty

In the first decades of the 21st century, significant attention was directed towards cumulatively disadvantaged and disadvantaged children. The purpose of these researches is, on the one hand, to learn about the socioeconomic status of these students, and on the other hand, to find solutions to their difficulties and problems (Fisher et al. 2020; Hernandez et al. 2021). In my research, I study the possibilities of these students in a specific approach, by examining the opportunities offered by learning the arts. According to literature (L. Ritók, 2010; Román-Caballero et al, 2022; Winston et al, 2022), dealing with the arts can greatly help the development and success of disadvantaged children through transfer effects. My research focuses on schools and programmes that pay special attention to talent development for disadvantaged children through music. This includes the Symphony Program, which is an adaptation of the El Sistema Program in Venezuela. The focus of my research is to explore the factors behind the success of the Symphony Programme, both from a professional and a human perspective. In this paper, I present the results of analyses based on interviews with mentors and music teachers who play a central role in the Symphony Programme. For my study, I conducted qualitative, semi-structured interviews with mentors and teachers. My results show that both an understanding and attentive environment as well as a special attitude and treatment are decisive factors in the success of institutions and children. In addition, the special methodology is also vital in the development of children.

Ad gloriam Dei, ad necessitatem populi. 4 Constitutiones de la Orden de las Escuelas Pias: Genesis del texto fundacional, ed. Severino GINER GUERRI, in Archivum Scholarum Piarum 26(2002): 51-52, 100-101. Vö. MISKOLCZY, Privigye, 20. 5 HDKecsk, I, 23-29, 6 Szegeden a rendház építettőjeként (1726) és a Szent Demeter-templom új berendezésének megrendelőjeként (1725-1749) bizonyította ezirányú rátermettségét: BÁLINT Sándor, Szeged, Budapest, 1959 (Városképek -műemlékek), 62. 7 "quid quid vides praeter tractum Occidentem versus publicam respicientem platum opus ipsius aestimes, ecclesiam cum omni interno apparatu, aris, expositione pavimenti, seramnis, cathedra, organo, vestibus sacris, monstranciis, calicibus, ciborio, ipse a fundamentis ad sumum usque struxit, et perfecit, tractum septemtrionem versus, adscribe oratoria, et sacrarii fabricam, ipsius est hortus, molae, cinctura tantique fundi ipsius aquisitio est, hortus externus, vineae, industriae": HDKecsk, I, 249.

Maulbertsch Kalkfresko-festészete A XVIII. században a freskó kifejezést tág értelemben, a falfestés megnevezésére használták. Ezt tapasztalhatjuk a hazai barokk mennyezetfestészet korabeli forrásaiban is, holott klasszikus boun frescót -amelynek vízzel kevert pigmentjeit kötőanyag nélkül viszik fel a nedves, meszes vakolatra -kivételes nehézségei miatt e korszakban az Alpoktól északra nemigen festettek. Sokkal jellemzőbb volt az ugyancsak friss vakolaton alkalmazott Kalkfresko technika, amelynek lényegét a mésszel kevert freskófesték használata jelentette. (Koller 2003, 327.) Az elnevezés ugyan új keletű, Paul Philippot szóalkotása, ám a XVIII. században is találunk példát a körülírására: Maulbertsch loukai és prágai mennyezetképeiről szóló korabeli tudósításban a "Kalckmahlerey in Freßko", illetve a "in Fresko dargestellten Kalkmalerey" terminusok szerepelnek. (a szövegeket közli: Möseneder 1993) Ez az eljárás számos előnnyel járt: mindenekelőtt sokkal világosabb, ragyogóbb színhatást lehetett elérni vele, és a festéket mésztartalma okán fedő jelleggel, pasztózusan tudták felhordani, aminek eredménye az olajfestéshez hasonló, gazdagon modellált, plasztikus felület volt, amely megőrizte az ecset nyomát. Alla prima jellegével ez a technika kétségtelenül összhangban állt a korszak esztétikai elvárásaival is, amely igen nagyra értékelte a virtuozitást, az irracionális és spontán festői megnyilatkozást.

Barokk freskófestészet Magyarországon 1. Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének kutatócsoportja OTKA-támogatással, több éven át futó projekt keretében készítette el a magyarországi barokk freskófestészet emlékeinek korpuszát. A mai Magyarország barokk freskóemlékeinek teljes katalógusát tartalmazzák a kötetek, amelyek közül az elsőt tartja kezében az olvasó. A topografikus rendszerben sorakozó leírások tájékoztatnak a műveket magukba foglaló épületekről, azok építéstörténetéről, a falképek festőjéről és megrendelőjéről, ismertetik a freskó vagy freskóegyüttes keletkezéstörténetét, állapotát, a restaurálására vonatkozó adatokat és megfigyeléseket. Leírják a befoglaló építészeti teret, a freskóképeket övező látszatarchitektúrát, díszítőfestést és kereteket, illetve részletesen bemutatják magukat a képmezőket és az azokat összefogó programot.
A kutatás magába foglalta egy részletes, nagy felbontású felvételekből álló digitális fotódokumentáció készítését, továbbá a tervtári és levéltári források, az archív fényképek, a restaurálási dokumentációk feltárását és feldolgozását. A freskófelületek teleobjektíves fényképezésével egészen közeli, részletgazdag felvételek készültek, ami új lehetőségeket nyújtott művek technikai sajátosságainak, kivitelezésének megismerésében, állapotuknak, restaurálásuk színvonalának, hitelességüknek és attribúciójuknak a megítélésében. A kötetben több ilyen részletfotót is közzéteszünk. Új eredmények születtek a művek alkotóinak meghatározása, a freskófestő-életművek megismerése, a megbízói elgondolások feltárása terén. A barokk szerteágazó képprogramjainak rekonstruálásában, azok eszmetörténeti, irodalmi, teológiai vagy liturgiai vonatkozásainak részletes kifejtésében ugyancsak úttörő jellegű a kutatás. A művek szisztematikus feldolgozása során végigvitt szempontrendszer révén a korábban alaposan ismertnek hitt emlékekről sok újdonság derül ki, az újonnan feltárt vagy a szakirodalomban eddig nem ismertetett barokk alkotásokkal pedig számos esetben itt ismerkedhet meg először az olvasó.
E pompás monumentális képekben a vallás, a történelem, a gondolkodás legnagyszerűbb és legfontosabb eszméit és történeteit örökítették meg elődeink, s talán nincs olyan képi médium, amely versenyre kelhet a térbe ágyazott freskófestmények látványosságával, vizuális vonzerejével.

Maulbertsch 20. századi újrafelfedezésében nagy szerepe volt a modern művészeti irányzatoknak. Az addig megvetett, hanyatló korszaknak, bizarrnak minősített barokk művészetben ekkoriban egyre-másra fedeztek fel rokon törekvéseket, saját koruk látásmódját megelőlegező vonásokat. Maulbertsch művészetének felértékelődésében különösen az expresszionizmus játszott szerepet. 1 Szertelen, öntörvényű festészete, expresszív formanyelve, merész anyagkezelése nagy hatással volt többek között Oskar Kokoschkára, aki Garas Klára Maulbertsch-monográfiájának salzburgi kiadásához előszót is írt, amiben megjegyezte, hogy számára a festő legkorábbi freskóműve, a bécsi Maria Treu-templom kifestése "megdöbbentő látványélmény" [bestürzendes Seherlebnis] forrása volt. 2 Az expresszionizmussal rokonszenvező művészettörténészek közül Otto Benesch (1896-1964), az Albertina grafikai gyűjteményének muzeológusa 1924-ben terjedelmes tanulmányban elemezte Maulbertsch festői stílusát és annak forrásait, 3 Franz Martin Haberditzl (1882-1944), a bécsi Belvederében működő Österreichischen Galerie igazgatója pedig 1938-ban belefogott a művész nagymonográfiájának megírásába. 4 Végvári Lajos, aki elsősorban a 19-20. századi festészet kutatója volt, ugyancsak szívesen írt Maulbertsch sümegi együtteséről, a művész legismertebb magyarországi alkotásáról. 5 Sümeg műemlékei volt a témája 1948-ban megvédett doktori disszertációjának, s ebben központi szerepet szánt a Maulbertsch-freskók tárgyalásának. A sümegi Maulbertsch freskók címmel megjelent írás a Dercsényi

KiadJa a magyar épíTéSZeTi múZeum é S műemléKvédelmi doKumenTációS KöZponT (1051 BudapeST, vigadó T é r 2.) é S a Z mma Kiadó nonprofiT KfT. (1051 BudapeST, vöröSmarTy T é r 1.). a kötet megjelenését a magyar művészeti akadémia támogatta. a KuTaTáST a páZmány péTer KaToliKuS egyeTem BölcSéSZeT-éS TárSadalomTudományi Karán aZ oTKa-orSZágoS TudományoS KuTaTáSi alapprogramoK inTéZménye TámogaTTa (75646. SZ.). a kutatás kiemelt intézményi partnere: mag ya r é p í T é S Z e T i múZ e u m é S műe m l é K v é d e l m i do K u m e n T á c i ó S Kö Z p o n T é S e l ő d i n T é Z m é n y e i Köszönettel tartozunk a SZéKeSfehérvári egyháZmegyéneK és Spányi anTal megyéS püSpöKneK, amiért a kutatást és a könyvsorozat megjelenését kezdettől fogva támogatja.