Papers by Éva Kádár
Kádár Éva, 2024
Cikkemben a Szovjetunió egymást követő államvédelmi vezetői, Genrih Jagoda, Nyikolaj Jezsov és La... more Cikkemben a Szovjetunió egymást követő államvédelmi vezetői, Genrih Jagoda, Nyikolaj Jezsov és Lavrentyij Berija felelősségének, a sztálini terror kiépítésében játszott szerepének, majd az ellenük folytatott büntetőeljárásoknak az elemzésével arra szeretnék választ kapni, hogy a felelősségáthárítás Sztálin által kialakított modellje, valamint a szovjet vezetés részéről érkező utasítások milyen hatást gyakoroltak a Péter Gábor-ügyre. Célom annak a feltárása, hogy a Berija-per mintája, és a szovjet befolyás miképpen alakította a Péter-ügyben szereplő koncepciót, milyen új elemekkel bővítette azt, majd végül milyen okok miatt kaptak helyet a vádban valós elemek is. Cikkemben arra is szeretnék rávilágítani, hogy Rákosi Mátyás hogyan tudta felhasználni a felelősségáthárítás módszerét annak érdekében, hogy egészen 1956-ig elkerülhesse politikai bukását.
Kádár Éva, 2024
A cikk azt kívánja feltárni, hogy Péter Gábor, aki éveken át feltétel nélküli engedelmességgel ha... more A cikk azt kívánja feltárni, hogy Péter Gábor, aki éveken át feltétel nélküli engedelmességgel hajtotta végre Rákosi Mátyás utasításait, és aki az ÁVO, majd az ÁVH vezetőjeként a kommunista diktatúra megteremtésének és a kirakatperek előkészítésének egyik központi alakja volt, miért lett a cionista pernek, egy olyan tervezett, nagyszabású kirakatpernek az egyik legjelentősebb vádlottja, amelynek végzetes kimenetelét csak Sztálin halála miatt tudta elkerülni. A hozzáférhető források, köztük Péter Gábor vádlott-társainak és az általa kihallgatott vádlottaknak a visszaemlékezései, a per iratai, az ítélet elemzése, valamint a magyarországi, a szovjet és a kelet-európai cionista perekkel foglalkozó szakirodalom segítségével azt kívántam kideríteni, hogy vajon Péter Gábort az államgépezetben betöltött pozíciója tette-e alkalmassá arra, hogy az Abakumov-per mintájára felépített cionistaellenes perben a ,,zsidó származású államvédelmi vezető" szerepét betöltse, vagy pedig a koncepció kiagyalói azért választották őt, mert Péter Viktor Abakumovnak, a szovjet állambiztonság vezetőjének küldött levelében tiltakozott a Rajk-per koncepciós jellege miatt, és parancsot adott Rajk László kínvallatásának leállítására? Ennek kapcsán megkísérlem feltárni a Péter Gábor személyiségében kialakult torzulást, valamint az azt kiváltó okot, amely azt eredményezte, hogy a Rajk-ügy során tanúsított tiltakozása után is hajlandó volt a további kirakatperek előkészítése során az utasításokat és parancsokat követni.
Themis. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar doktori iskoláinak elektronikus folyóirata, 2023
Gábor Péter, the "chief culprit who deceived the party" -
The shifting of responsibility in the ... more Gábor Péter, the "chief culprit who deceived the party" -
The shifting of responsibility in the review of Stalinist-type show trials in
Hungary
Summary
In my article, I would like to answer the question of what effect the political
changes in the Soviet Union and Hungary, which took place as a result of
Stalin's death, had on the case of Gábor Péter and his co-accused. In doing
so, I try to reveal the process and methods of transferring responsibility to
Péter, with the help of which Rákosi was able to avoid a political downfall for
a certain period of time, as well as not having to face its criminal
consequences. In my analysis, I also try to reveal how in the Péter case, as a
result of individual historical turns, the constructed accusations were gradually
replaced by substantiated accusations based on crimes that had actually been
committed.
Themis. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar doktori iskoláinak elektronikus folyóirata, 2022
Az alábbi tanulmányomban a fellelhető forrásoknak, ezen belül Péter Gábor vádlott-társainak, és a... more Az alábbi tanulmányomban a fellelhető forrásoknak, ezen belül Péter Gábor vádlott-társainak, és a Péter által kihallgatottak visszaemlékezéseinek, a per iratainak, az ítéleteknek az elemzésével, a magyarországi, valamint a Szovjetunióban zajló cionista perekre vonatkozó szakirodalomnak a tanulmányozásával arra igyekeztem választ kapni, hogy miért pont Péter Gábor lett egy tervezett nagyszabású cionista-ellenes koncepciós per egyik fővádlottja. Ennek során arra a kérdésre igyekeztem választ találni, hogy Péter Gábor csupán pozíciójából, az államgépezetben betöltött funkciójából, valamint származásából eredően kínálkozott megfelelő személynek az Abakumov-per mintájára megkonstruált cionista-ellenes ügyben a ,,zsidó származású államvédelmi vezető” szerepére, vagy pedig azért esett rá a koncepció kiagyalóinak választása, mert Péter a szovjet állambiztonság vezetőjének, Viktor Abakumovnak küldött levelében tiltakozását fejezte ki a készülő Rajk-per koncepciós volta miatt?
Az ismert források alapján arra következtethetünk, hogy Péter Gábornak a cionista per fővádlottjává válásában a külpolitikai viszonyok kétségtelenül meghatározó szerepet játszottak, hiszen Sztálin az általa megkonstruált antiszemita, anticionista koncepcióban lényegi szerepet szánt a zsidó származású államvédelem vezetőknek, mint a nyugati országok kémeinek, illetve a ,,nemzetközi cionista összeesküvés” fedezőinek, az ellene való harc tudatos szabotálóinak. Emellett az ÁVH-vezetőnek a Rajk-per nyomozása során a Rákosi által konstruált, képtelen vádakkal szembeni fenntartásai, a főtitkárt Abakumovnál emiatt bepanaszoló levele, és ezáltal lényegében Rajk védelmében való fellépése egyaránt megerősíthette Sztálint abban a meggyőződésében, hogy a zsidó államvédelmi vezetők mind az ellenség szervezkedésének támogatói, leleplezésük kerékkötői.
Gábor Péter, "leader of the Zionist conspiracy"
Summary
On the basis of the known sources, we can therefore conclude that foreign policy relations undoubtedly played a decisive role in Gábor Péter'sbecoming the main accused in the Zionist trial, since Stalin intended the leaders of the state defence of Jewish origin to play an essential role in the anti-Semitic, anti-Zionist concept he constructed, as spies of the Western countries and as the instigators of the "international Zionist conspiracy", as well as conscious saboteurs of the fight against it. In addition, the ÁVH leader's reservations during the investigation of the Rajk trial about the absurd accusations constructed by Rákosi, his letter to Abakumov complaining about them, and thus his action in defence of Rajk, may have confirmed Stalin's conviction that the Jewish leaders of state security were all supporters of the enemy's conspiracy and the wheels of its exposure.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2010. március 31-én a figyelem középpontjába került a Zuschlag Já... more Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2010. március 31-én a figyelem középpontjába került a Zuschlag János ügyében hozott ítélet. Az eljárás folyamán bizonyítást nyert az, hogy Zuschlag János és társai 2000 és 2006 között bűnszervezetben követték el a különösen nagy kárt okozó csalást, amelynek keretében létrehoztak egy kilenc egyesületből álló hálózatot. Ennek keretében a különböző ifjúsági pályázatokon nyert 75 millió forintot nem a rendeltetési célnak megfelelően használtak fel, hanem elsősorban a Fibisz (Fiatal Baloldal Ifjú Szocialisták), másodsorban más baloldali egyesületek működését finanszírozták belőle.
Ez a tanulmány a Zuschlag-ügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság által hozott elsőfokú ítéletet elem... more Ez a tanulmány a Zuschlag-ügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság által hozott elsőfokú ítéletet elemzi abból a szempontból, hogy az mennyiben felel meg az igazságosság és a méltányosság természetjogi alapelveinek. Az ezen bírói döntésben kiszabott büntetést összehasonlítva az egyéb, vagyon elleni, valamint bizonyos élet elleni bűncselekmények esetén a joggyakorlatban tapasztalt szankciókkal, kimutatható, hogy a büntetés aránytalanul súlyos. A tanulmány felveti a maffiabűnözés hazai és uniós meghatározásának különbségeiből adódó problémát is a Zuschlag-ügy kapcsán. Ez a jogeset példa arra, hogy a keresztény, illetve az általános etika azon elve nem mindig érvényesül kellőképpen a joggyakorlatban, hogy az emberi élet és testi épség sokkal nagyobb jogi védelmet érdemlő jogi tárgy, mint a vagyon. A természetjogi gondolkodás szerint a büntetés kiszabásakor a méltányosság, emberségesség elengedhetetlen feltétele az igazságos döntésnek, és mivel örök, változhatatlan érték, fölötte kellene, ho...
Annak ellenére, hogy a jog szerint hazánkban a törvény előtt mindenki egyenlő, a gyakorlat azt mu... more Annak ellenére, hogy a jog szerint hazánkban a törvény előtt mindenki egyenlő, a gyakorlat azt mutatja, hogy napjainkban vannak ,,kevésbé egyenlőek”. Jelenlegi Alaptörvényünk – korábban hatályos Alkotmányunkhoz hasonlóan – az alkotmányos alapjogok között sorolja fel a tisztességes eljáráshoz való jogot, amely mindenkit ugyanúgy megillet. Természetesen ezen alapvető jogelv alól kivételeket nem jelöl meg, mert egy ilyen mondat egy deklaráltan demokratikus jogállam alaptörvényében igen nagy megütközést keltene. Így az úgynevezett kiemelt ügyeket sem tekinti az Alaptörvény saját hatálya alól ,,kiemeltnek”. A BKV-ügy harmadrendű gyanúsítottjának, Hagyó Miklósnak az ügyében tapasztaltak azonban kétségbe vonják ezt a magától értetődőnek tűnő megállapítást
Az utóbbi években zajló igazságügyi reform egyre érzékelhetőbben az antiliberalizmus jegyében zaj... more Az utóbbi években zajló igazságügyi reform egyre érzékelhetőbben az antiliberalizmus jegyében zajlik. Ez az ideológia kibékíthetetlen ellentétet lát a szabadságjogok és rend, magánérdek és nemzeti érdek között. A keresztény értékrendből eredő szabadságjogok, így az emberi méltóság tiszteletben tartása az ezt vallók szemében nem más, mint nemzetellenes összeesküvők mesterkedésének szellemi termékei, amelyekkel szerintük a ,,hazaárulók” akadályokat állítanak a nemzeti önrendelkezés megvalósításának célja elé. Ezt a gondolatot olyan sikeresen szuggerálják belénk a szakavatott médiamunkások, hogy sokan élnek abban a hitben, hogy hazánk állandóan fenyegetett helyzetben van, például az Európai Unió, a ,,nemzetközi pénzvilág” által, és ez a folyamatosan generált félelem, szorongás gyűlöletet, agressziót, a harc szinte paranoiás késztetését kelti a magyar társadalom nagy részében
Betekintő, 2022
Cikkemben azt szeretném feltárni az erre vonatkozó források által, hogy milyen lehetett Péter Gáb... more Cikkemben azt szeretném feltárni az erre vonatkozó források által, hogy milyen lehetett Péter Gábor személyisége valójában, hogyan változott a Rákosi Mátyás által kapott parancsokhoz való viszonyulása a feltétlen engedelmességtől a lázadáson át a lelki megtöréséig. Az ÁVH-vezető koncepciós perek előkészítésében játszott megkérdőjelezhetetlen felelősségének elismerése mellett szeretném bemutatni azokat a forrásokat is, amelyek alapján a Péter személyiségéről eddig alkotott kép kissé árnyalható. Ennek során igyekszem arra is választ adni, hogy milyen hatást gyakorolt Péter Gábor személyiségére a Rajk-per, és milyen reakciót váltottak ki benne a vádak megalapozottságával kapcsolatban felmerülő kételyei. Megpróbálok képet alkotni arról is, hogy milyen módszerekkel gyakorolhatott nyomást az ÁVH orvosa, Dr. Bálint István pszichiáter Péterre annak érdekében, hogy lelkiismereti válsága ellenére továbbra is ellássa a koncepciós perek nyomozása során rá háruló feladatokat.
Jogtörténeti Szemle, 2020
Tanulmányom célja az, hogy pontosabb képet adjon Genrih Jagodának, az OGPU, majd az NKVD egykori ... more Tanulmányom célja az, hogy pontosabb képet adjon Genrih Jagodának, az OGPU, majd az NKVD egykori vezetőjének a sztálini diktatúra kiépítésében játszott ellentmondásos szerepéről, hozzájárulva ezzel objektívebb történelmi és jogi megítéléséhez, értékeléséhez. Mindezzel fel szeretném tárni annak a bonyolult jogi problémának a történelmi hátterét, amellyel 2015-ben Oroszország Legfelsőbb Bírósága került szembe. Genrih Jagodát ugyanis a Buharin és társai ellen indított koncepciós perben ítélték halálra és végezték ki, - vádlott-társaihoz hasonlóan - el nem követett bűnökért. A kirakatper többi áldozatával ellentétben őt nem rehabilitálták, mert a sztálini terror kiépítésében és működtetésében kétségtelenül súlyos felelősség terheli. A perújrafelvétel gondolata mindezek ellenére azért merült fel, mert Jagoda több esetben fellépett az alaptalanul megvádoltak érdekében, szembeszállt a sztálinista diktatúra brutális módszereinek bevezetésével szemben. Tanulmányomban ismertetni szeretném az egykori állambiztonsági vezetőnek a kényszermunkatáborok tervével szembenálló különvéleményét, amelynek ő később mégis a megvalósítására kényszerült. Emellett elemezni igyekszem Jagodának a Zinovjev és társai elleni koncepciós per előkészítésében végzett sajátos tevékenységét, annak megvalósításával szembeni tiltakozását, amely ahhoz vezetett, hogy végül ő maga is egy jól megtervezett lejárató kampánnyal kísért kirakatper elítéltje lett, amelynek módszereit, folyamatát igyekszem bemutatni tanulmányomban.
Ziel meiner Studie ist, ein genaueres Bild über die in der Ausbau der stalinistischen Diktatur gespielte widersprüchliche Rolle von Genrih Jagoda zu liefern, der ehemalige Leiter von OGPU und NKVD war. Dadurch möchte ich zu seiner historisch objektiveren und juristischen Beurteilung, Bewertung beitragen. Damit möchte ich den historischen Hintergrund des komplizierten juristischen Problems ausloten, mit dem das Höchstgericht von Russland im Jahre 2015 konfrontiert hat. Genrih Jagoda wurde nähmlich in dem Schauprozess gegen Buharin und seine Kameraden zum Tode verurteilt und hingerichtet, ähnlich den anderen Angeklagten, unschuldig. In Vergleich zu den anderen Opfer des Schauprozesses wurde er nicht rehabilitiert, weil er an dem Ausbau und dem Betrieb des stalinistischen Terrors haftbar teilgenommen hat. Der Gedanke des Wiederaufnahmeverfahrens ist trotz alldessen aufgekommen, weil Jagoda mehrmals Im Interesse der unschuldig Angeklagten aufgetreten ist, und er hat sich gegen die brutalen Methode der stalinistischen Diktatur eingesetzt. In meiner Studie möchte ich die eigene Meinung des ehemaligen Sicherheitsleiters über den Plan der Zwangsarbeitslager bekannt geben, den er trotz seines Willens verwirklichen sollte. Hierbei strebe ich mich danach, die seltsame Tätigkeit von Jagoda in der Vorbereitung des Schauprozesses gegen Zinovjev und seine Kameraden, seinen Protest der Verwirklichung dieses Prozesses zu analysieren. Letztendlich hat es dazu geführt, dass er selbst auch in einem gut geplanten, mit abgehalfterten Kampagnen begleitenden Prozess verurteilt wurde, dessen Methode und Vorgänge ich versuche in meiner Studie vorzustellen.
Württemberg Hercegség azok közé a tartományok közé tartozik, ahol a rendek a XVII. század végén, ... more Württemberg Hercegség azok közé a tartományok közé tartozik, ahol a rendek a XVII. század végén, és a XVIII. században eredményes ellenállást tanúsítottak a hercegek arra irányuló kísérleteivel szemben, hogy állandó hadsereget állítsanak, és pénzügyi függetlenségre tegyenek szert. Württemberg kivételes sikerrel tartotta fenn parlamenti hagyományait, egészen a modern német császárság XIX. századi létrejöttéig, ami miatt gyakran hasonlították Angliához. Ebben a tartományban a különböző helyi uralkodóknak nem sikerült tartósan abszolutisztikus uralmat bevezetniük. Ennek egyik oka az volt, hogy a nemesség 1514-ben távozott a hercegség kötelékéből (helyette a független birodalmi lovagság soraiba lépett), és ezért az uralkodó nem tudta felhasználni őket, mint a céljait támogató arisztokrata réteget. A másik oka az volt, hogy létrejött a falusi és a városi lakosság érdekazonossága, és a viszonylag független parasztok a mezei munka mellett kézművességgel is foglalkoztak, és helyi autonómiájuk régi hagyományaként saját falusi bíróságaik döntöttek peres ügyeikben. Württemberg kis területű, egy tagba tömörülő hercegség volt, saját rendi gyűléssel, amelyben az egyház, a vidék és a városok képviselői is jelen voltak. A lakosság erős identitástudattal rendelkezett, erősen védelmezték ,,a régi jó törvényeket", és a lutheránus egyházi hagyományt, főként azután, hogy hercegeik a XVIII. században rekatolizáltak. 1 A XVIII. században a rendi alkotmány szerint az államhatalom Württembergben két intézmény között oszlott meg: a herceg és a rendek között. Az 1514-es Tübingeni Szerződés, vagyis a württembergi dualisztikus kormányzati rendszer Magna Chartája óta a patríciusi felső réteg képviselete rendelkezett az adóengedélyezés kizárólagos jogával. Ezzel szemben az 1733-ban hatalomra került, katolikus vallású Carl Alexander herceg idejében a polgáripatríciusi hatalom nem a rendek, hanem a legmagasabb kormányzati szerv, a Titkos Tanács kezében volt, amely arra törekedett, hogy az uralmat a katolikus uralkodó kezéből kivegye és az evangélikus tartományi egyháznak adja át. A tartományban a törvényhozó és a végrehajtó hatalom megoszlott a herceg és a Titkos Tanács között olyan módon, hogy herceg kizárólag a költségvetési kérdésekben volt a Titkos Tanácsra utalva, a kinevezésekről, felmentésekről szabadon dönthetett. A herceg már 1734. március 27-én egy ,,vallási reverzális"-ban lemondott, mint fejedelem az egyházi jogairól. Ez a kettős uralom megerősödéséhez vezetett. A Titkos Tanács a patríciusi ellenállás bástyájává növekedett. 2 A herceg az alkotmányos monarchiát igyekezett abszolút monarchiává alakítani, és a más államokban már jól működő merkantilista gazdaságpolitikát bevezetni Württembergben, mert ettől remélte az államkincstár, és ezen keresztül az állam bevételeinek növekedését, a tartomány gazdagabbá, fejlettebbé tételét.
Hat évvel az első letartóztatások után-2016 január 26-án elsőfokú ítélet született a BKV-ügyben K... more Hat évvel az első letartóztatások után-2016 január 26-án elsőfokú ítélet született a BKV-ügyben Kecskeméten. A politika által erősen használt, illetve befolyásolt eljárásban Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettest hivatali visszaélés, illetve hűtlen kezelés bűntettében, mint felbujtót két év szabadságvesztésre ítélte, amelyet négy év próbaidőre felfüggesztett. Az ítélet heves viharokat váltott ki. Az ítélet ellen mind Hagyó védői, mind az ügyészség fellebbezést nyújtott be. Hagyó Miklós arcképét ezidáig háromszor plakátolták ki az országban, mint a szocialista kormányok korrupciójának ékes bizonyítékát. Egyes vélemények szerint az ügy kirobbanása, pontosabban, annak időzítése nagyban hozzájárult a Fidesz 2010-es kétharmados győzelméhez. Az ügy politikai súlyát jól példázza, hogy 2014-ben is volt miniszterelnökök társaságában láthatta újra a szavazó a ,,nokiás doboz " történet főszereplőjét. A nokiás dobozban átadott kenőpénzről tett kijelentéseit Balogh már a per egy korábbi szakaszában, 2012-ben sem vállalta, 2015 márciusában pedig bocsánatot is kért Hagyótól. Elmondta a bíróság előtt, hogy nem adott át pénzt neki-sem nokiás dobozban, sem máshogy. Korábbi kijelentését azzal indokolta, hogy ,,nem akart börtönbe kerülni, mint a többi vádlott". Azt a bíróság is megállapította már a büntetőeljárás elején, hogy a vesztegetési pénz ügyében nem történt teljes körű nyomozás. Az ügyészség csak ez után, 2012 novemberében indította el a második nyomozást hogy kiderítse, van-e alapja Balogh terhelő vallomásának. 2015. júniusában azonban bizonyítottság hiányában megszüntették ezt az eljárást, miközben Hagyóval szemben fenntartották a vádat. Igaz, már csak egyszeri 15 millió forintos átadásról beszéltek az ügyészek. A bíróság nem hitt Balogh Zsolt nyomozati vallomásainak, hiszen a tárgyaláson visszavonta azokat és bocsánatot kért. Ebben az ügyben az elsőrendű vádlott Hagyó Miklóst felmentette a bírói tanács. A választásokat eldöntő nokia dobozos történetet tehát lezárta a Kecskeméti Törvényszék. (Az üggyel külön honlap foglalkozik, amelyet itt lehet kutatni) Figyelemre méltó azonban, hogy abban a vádpontban, amelyben a bíróság elítélte az első rendű vádlottat, ugyanerre a nyomozati vallomására alapozva hozott elmarasztaló ítéletet. Érdemben semmilyen más közvetlen bizonyíték nem állt a bíróság rendelkezésére, ahogyan ezt az ítéletben is több helyen rögzíti. Az elmarasztaló ítélet kapcsán erről a feloldhatatlan ellentmondásról próbál képet alkotni tanulmányom. Az ítélet így hangzik: ,,A végső teljesítésigazolás aláírása és a végszámla kifizetése kapcsán azonban Hagyó Miklós I. r. és Balogh Zsolt IV. r. vádlottak büntetőjogi felelőssége a lefolytatott bizonyítás alapján kétséget kizáróan bizonyítást nyert. "
A botrány kirobbanása: Sokan bizonyára már nem emlékeznek arra, hogy a BKV-ügy hogyan kezdődött. ... more A botrány kirobbanása: Sokan bizonyára már nem emlékeznek arra, hogy a BKV-ügy hogyan kezdődött. 2009 júliusában a legnagyobb ellenzéki lap arról adott hírt, hogy a BKV személyzeti vezetője, Szalainé Szilágyi Eleonóra prémiumokkal együtt mintegy százmillió forintos végkielégítést kapott annak ellenére, hogy a cégnél tovább dolgozott. Az országos felháborodás fokozása céljából még azt is terjesztették a sajtóorgánumok, hogy Szalainé a végkielégítése mellett havi bruttó négymillió forinttal is gazdagodott. A horribilis összegű havi bérről szóló hírt ugyan a BKV cáfolta – mivel valójában havi bruttó 1,2 millió forint volt a személyzeti vezető fizetése – ennek ellenére a közvéleményt sikerült a médiának a BKV vezetősége ellen fordítania. A BKV kommunikációs igazgatója útján azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy Szalainé azért maradhatott végkielégítése kézhezvétele ellenére még másfél évig a cégnél, mert Balogh Zsolt, az akkori megbízott vezérigazgató a munkaviszonya további meghosszabításáról állapodott meg vele, mivel az akkor zajló sztrájkok miatt a személyzeti vezető munkájára nagy szükség volt. Innen indul az a történet, amely 2009 őszétől egészen a választásokig meghatározta a közbeszédet, és olyan fogalmakat vitt be a köztudatba, mint például a korrupció jelképévé vált ,,nokiás doboz ". Rendkívüli jelentőséget kapott a politikai helyzet alakulásában, és nagy mértékben hozzájárult a fővárosi MSZP-SZDSZ koalíció válságához. Egy végkielégítési ügyből 2010-re eljutunk oda, hogy őrizetbe veszik Hagyó Miklós budapesti főpolgármester-helyettest, aki akkor a főpolgármesteri szék várományosa volt. Kocsis István, a BKV akkori vezérigazgatója pár nappal a Magyar Nemzet-cikk megjelenése után vizsgálatot indított az ügy tisztázására. Hagyó Miklós is azonnali kivizsgálását kezdeményezte annak, hogy tényszerű-e mindaz, ami a lapban megjelent, és arra, hogy a végkielégítéssel és havi javadalmazással kapcsolatos eljárás jogszerű-e, megfelel-e a hatályos törvényi rendelkezéseknek, illetve a belső Szervezeti és Működési Szabályzatnak. Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának Fidesz által delegált tagja már a vizsgálat elején arról tájékoztatta a sajtót, hogy szerinte kár érhette a BKV-t a volt humánpolitikai igazgató végkielégítése miatt. A Fidesz ezt követően azonnal a legfőbb ügyészhez fordult a volt humánpolitikai igazgató ügye miatt, mivel szerintük felmerült a különösen nagy kárt okozó hűtlen vagy hanyag kezelés gyanúja. Nem sokkal ezután, szintén 2009 júliusában egy újabb BKV-s végkielégítési botrányról tudósított a Magyar Nemzet: Bosnyák Gyula alig egy évig volt stratégiai igazgató a cégnél, ennek ellenére mintegy negyvenmillió forintos végkielégítést kapott. Bosnyákkal eredetileg 2007-től 2011-ig szóló, határozott idejű szerződést kötött a közlekedési társaság, de kinevezése után egy évvel menesztették, mivel kudarcba fulladt a nevéhez köthető, a menetrend-módosítást, járatritkítást tartalmazó paraméterkönyv elfogadtatása. Mindezek hatására a BKV belső vizsgálatot indított annak érdekében, hogy átvizsgálja bérezési és jutalmazási rendszerét, és 2007 januárjáig visszamenőleg átnézzen minden végkielégítést. A kirobbant végkielégítési botrányt meglovagolva a Fidesz ebben az időszakban folyamatosan vette tűz alá a fővárosi irányító koalíciót.
Annak ellenére, hogy a jog szerint hazánkban a törvény előtt mindenki egyenlő, a gyakorlat azt mu... more Annak ellenére, hogy a jog szerint hazánkban a törvény előtt mindenki egyenlő, a gyakorlat azt mutatja, hogy napjainkban vannak ,,kevésbé egyenlőek". Jelenlegi Alaptörvényünk -korábban hatályos Alkotmányunkhoz hasonlóan -az alkotmányos alapjogok között sorolja fel a tisztességes eljáráshoz való jogot, amely mindenkit ugyanúgy megillet. Természetesen ezen alapvető jogelv alól kivételeket nem jelöl meg, mert egy ilyen mondat egy deklaráltan demokratikus jogállam alaptörvényében igen nagy megütközést keltene. Így az úgynevezett kiemelt ügyeket sem tekinti az Alaptörvény saját hatálya alól ,,kiemeltnek".
Szerző: Kádár Éva, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar hallgatója 1., A k... more Szerző: Kádár Éva, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Kar hallgatója 1., A korrupció jelképévé vált doboz 2010 márciusában egy olyan hír látott napvilágot a magyar médiában, amely az egész országban megbotránkozást keltett. Ezzel a Gyurcsány-kormányt bírálók számára beigazolódni látszott az a korábban a jobboldali média által a köztudatban már sikeresen kialakított előítélet a ,,velejéig romlott, korrupt balliberális kormány"-ról.
Drafts by Éva Kádár
Oroszország Legfelsőbb Bírósága 2015. április 2-án elutasította azt a felülvizsgálati indítványt,... more Oroszország Legfelsőbb Bírósága 2015. április 2-án elutasította azt a felülvizsgálati indítványt, amelyet az 1938-ban koncepciós perben elítélt és kivégzett Genrih Jagoda, egykori NKVD-vezető jogi rehabilitációja iránt nyújtottak be. Jagodát a Buharin-perben ítélték halálra kémkedés és összeesküvés koholt vádjával, amelynek rajta kívül az összes többi vádlottját a per 50. évfordulóján, 1988-ban rehabilitálták. 1 A legfelsőbb bírói fórum -az ügyben ezt megelőzően döntést hozó bíróságokhoz hasonlóan -egy igen összetett jogi problémával találta magát szemben 2015-ben, ugyanis a ,,vádlottat" kétségtelenül el nem követett bűntettekért ítélték az eredeti perben el, ugyanakkor a sztálini terror kiépítésében súlyos bűnöket követett el. A bírói tanács döntése bizonyos szempontból jogi képtelenségnek tekinthető, ugyanis ezáltal jogilag megerősítették, valósnak ismerték el a koncepciós per ítéletében foglaltakat. A korábbi döntések -például az 1988-as ítélet -meghozatala során a bíróság elsősorban természetjogi szempontokat vett figyelembe, mint például a társadalom igazságérzete, az áldozatok leszármazottainak érzékenysége, amelyet sértene egy olyan jogi lépés, amely a sztálini tömeggyilkosság egyik bűnrészesét mentené fel (bármilyen) bűnei alól. A 2015-ben hozott ítéletet a legfelsőbb bíróság azonban olyan, jogon kívüli szempontokkal indokolta, amelyek közé politikai célok is sorolhatóak: az állam demonstrálni kívánja ezzel a sztálini bűnöktől, a sztálinista, totalitárius államberendezkedéstől való elhatárolódását, ugyanis Putyint korábban többször vádolták azzal, hogy a kommunista diktatúra időszakát tisztára igyekszik mosni, annak idealizálására törekszik. 2 Alekszandr Jakovlev, a politikai terror áldozatainak rehabilitációjával foglalkozó -az orosz elnök mellett működő -bizottság elnöke szerint a megfelelő megoldás esetükben az a hosszú és bonyolult eljárás lehetne, amelynek során a koncepciós vádak alól felmentik, majd újra perbe fogják őket azokért a bűncselekményekért, amelyeket elkövettek. 3 Jagoda tetteinek megítélését megnehezíti az is, hogy a sztálini terrorban való bűnrészessége mellett több esetben fel is lépett annak brutális gyakorlata ellen, amellyel hozzájárult későbbi elítéléséhez.
Genrih Jagoda -egy csekista karrierje elindul Genrih Grigorjevics Jagoda 1891. november 7-én szül... more Genrih Jagoda -egy csekista karrierje elindul Genrih Grigorjevics Jagoda 1891. november 7-én született egy zsidó kézműves családjában a cári birodalomhoz tartozó Lengyelországban, pontos születési helye nem ismert, a különböző források eltérően jelölik meg: Łódź, Rybinszk, illetve Nyizsnij Novgorod szerepel közöttük. Apja, Grigorij Filippovics Jagoda órásmesterként kereste kenyerét, anyja, Marija Gavrilovna nyolc gyermeket hozott a világra, négy fiút és négy lányt. Genrih már gyermekkorában, 1904-05-ben a forradalmi mozgalom titkos nyomdájában dolgozott. 1907ben csatlakozott az orosz bolsevisták Oroszországi Szociáldemokrata Pártjához. Pártmunkát Nyizsnij-Novgorodban, Péterváron és Moszkvában végzett. Ifjúkorában Nyizsnij-Novgorodban élt, ahol kapcsolatba került a későbbi kiemelkedő bolsevik vezető, Jakov Szverdlov családjával. Itt ismerkedett meg Makszim Gorkijjal is, akivel egész életre szóló barátságot kötött. Középfokú tanulmányainak befejezése után statisztikusként, majd vegyészként dolgozott. Már tizennégy éves korában közreműködött a Szverdlov által kiadott helyi bolsevik újság terjesztésében; ugyancsak az ő hatását kell látnunk abban, hogy 1907-ben csatlakozott a szociáldemokrata párthoz. 1911-ben Moszkvában letartóztatták, két évet töltött száműzetésben. Szabadulása után a cári székvárosba ment, és a Putyilov-gyár egészségügyi részlegének alkalmazásában állt. 1915-től a hadseregben szolgált. A forradalmak évében a bolsevik párt katonai szervezetében tevékenykedett, tagja volt a Szoldatszkaja Pravda szerkesztőségének.
Thesis Chapters by Éva Kádár
Uploads
Papers by Éva Kádár
The shifting of responsibility in the review of Stalinist-type show trials in
Hungary
Summary
In my article, I would like to answer the question of what effect the political
changes in the Soviet Union and Hungary, which took place as a result of
Stalin's death, had on the case of Gábor Péter and his co-accused. In doing
so, I try to reveal the process and methods of transferring responsibility to
Péter, with the help of which Rákosi was able to avoid a political downfall for
a certain period of time, as well as not having to face its criminal
consequences. In my analysis, I also try to reveal how in the Péter case, as a
result of individual historical turns, the constructed accusations were gradually
replaced by substantiated accusations based on crimes that had actually been
committed.
Az ismert források alapján arra következtethetünk, hogy Péter Gábornak a cionista per fővádlottjává válásában a külpolitikai viszonyok kétségtelenül meghatározó szerepet játszottak, hiszen Sztálin az általa megkonstruált antiszemita, anticionista koncepcióban lényegi szerepet szánt a zsidó származású államvédelem vezetőknek, mint a nyugati országok kémeinek, illetve a ,,nemzetközi cionista összeesküvés” fedezőinek, az ellene való harc tudatos szabotálóinak. Emellett az ÁVH-vezetőnek a Rajk-per nyomozása során a Rákosi által konstruált, képtelen vádakkal szembeni fenntartásai, a főtitkárt Abakumovnál emiatt bepanaszoló levele, és ezáltal lényegében Rajk védelmében való fellépése egyaránt megerősíthette Sztálint abban a meggyőződésében, hogy a zsidó államvédelmi vezetők mind az ellenség szervezkedésének támogatói, leleplezésük kerékkötői.
Gábor Péter, "leader of the Zionist conspiracy"
Summary
On the basis of the known sources, we can therefore conclude that foreign policy relations undoubtedly played a decisive role in Gábor Péter'sbecoming the main accused in the Zionist trial, since Stalin intended the leaders of the state defence of Jewish origin to play an essential role in the anti-Semitic, anti-Zionist concept he constructed, as spies of the Western countries and as the instigators of the "international Zionist conspiracy", as well as conscious saboteurs of the fight against it. In addition, the ÁVH leader's reservations during the investigation of the Rajk trial about the absurd accusations constructed by Rákosi, his letter to Abakumov complaining about them, and thus his action in defence of Rajk, may have confirmed Stalin's conviction that the Jewish leaders of state security were all supporters of the enemy's conspiracy and the wheels of its exposure.
Ziel meiner Studie ist, ein genaueres Bild über die in der Ausbau der stalinistischen Diktatur gespielte widersprüchliche Rolle von Genrih Jagoda zu liefern, der ehemalige Leiter von OGPU und NKVD war. Dadurch möchte ich zu seiner historisch objektiveren und juristischen Beurteilung, Bewertung beitragen. Damit möchte ich den historischen Hintergrund des komplizierten juristischen Problems ausloten, mit dem das Höchstgericht von Russland im Jahre 2015 konfrontiert hat. Genrih Jagoda wurde nähmlich in dem Schauprozess gegen Buharin und seine Kameraden zum Tode verurteilt und hingerichtet, ähnlich den anderen Angeklagten, unschuldig. In Vergleich zu den anderen Opfer des Schauprozesses wurde er nicht rehabilitiert, weil er an dem Ausbau und dem Betrieb des stalinistischen Terrors haftbar teilgenommen hat. Der Gedanke des Wiederaufnahmeverfahrens ist trotz alldessen aufgekommen, weil Jagoda mehrmals Im Interesse der unschuldig Angeklagten aufgetreten ist, und er hat sich gegen die brutalen Methode der stalinistischen Diktatur eingesetzt. In meiner Studie möchte ich die eigene Meinung des ehemaligen Sicherheitsleiters über den Plan der Zwangsarbeitslager bekannt geben, den er trotz seines Willens verwirklichen sollte. Hierbei strebe ich mich danach, die seltsame Tätigkeit von Jagoda in der Vorbereitung des Schauprozesses gegen Zinovjev und seine Kameraden, seinen Protest der Verwirklichung dieses Prozesses zu analysieren. Letztendlich hat es dazu geführt, dass er selbst auch in einem gut geplanten, mit abgehalfterten Kampagnen begleitenden Prozess verurteilt wurde, dessen Methode und Vorgänge ich versuche in meiner Studie vorzustellen.
Drafts by Éva Kádár
Thesis Chapters by Éva Kádár
The shifting of responsibility in the review of Stalinist-type show trials in
Hungary
Summary
In my article, I would like to answer the question of what effect the political
changes in the Soviet Union and Hungary, which took place as a result of
Stalin's death, had on the case of Gábor Péter and his co-accused. In doing
so, I try to reveal the process and methods of transferring responsibility to
Péter, with the help of which Rákosi was able to avoid a political downfall for
a certain period of time, as well as not having to face its criminal
consequences. In my analysis, I also try to reveal how in the Péter case, as a
result of individual historical turns, the constructed accusations were gradually
replaced by substantiated accusations based on crimes that had actually been
committed.
Az ismert források alapján arra következtethetünk, hogy Péter Gábornak a cionista per fővádlottjává válásában a külpolitikai viszonyok kétségtelenül meghatározó szerepet játszottak, hiszen Sztálin az általa megkonstruált antiszemita, anticionista koncepcióban lényegi szerepet szánt a zsidó származású államvédelem vezetőknek, mint a nyugati országok kémeinek, illetve a ,,nemzetközi cionista összeesküvés” fedezőinek, az ellene való harc tudatos szabotálóinak. Emellett az ÁVH-vezetőnek a Rajk-per nyomozása során a Rákosi által konstruált, képtelen vádakkal szembeni fenntartásai, a főtitkárt Abakumovnál emiatt bepanaszoló levele, és ezáltal lényegében Rajk védelmében való fellépése egyaránt megerősíthette Sztálint abban a meggyőződésében, hogy a zsidó államvédelmi vezetők mind az ellenség szervezkedésének támogatói, leleplezésük kerékkötői.
Gábor Péter, "leader of the Zionist conspiracy"
Summary
On the basis of the known sources, we can therefore conclude that foreign policy relations undoubtedly played a decisive role in Gábor Péter'sbecoming the main accused in the Zionist trial, since Stalin intended the leaders of the state defence of Jewish origin to play an essential role in the anti-Semitic, anti-Zionist concept he constructed, as spies of the Western countries and as the instigators of the "international Zionist conspiracy", as well as conscious saboteurs of the fight against it. In addition, the ÁVH leader's reservations during the investigation of the Rajk trial about the absurd accusations constructed by Rákosi, his letter to Abakumov complaining about them, and thus his action in defence of Rajk, may have confirmed Stalin's conviction that the Jewish leaders of state security were all supporters of the enemy's conspiracy and the wheels of its exposure.
Ziel meiner Studie ist, ein genaueres Bild über die in der Ausbau der stalinistischen Diktatur gespielte widersprüchliche Rolle von Genrih Jagoda zu liefern, der ehemalige Leiter von OGPU und NKVD war. Dadurch möchte ich zu seiner historisch objektiveren und juristischen Beurteilung, Bewertung beitragen. Damit möchte ich den historischen Hintergrund des komplizierten juristischen Problems ausloten, mit dem das Höchstgericht von Russland im Jahre 2015 konfrontiert hat. Genrih Jagoda wurde nähmlich in dem Schauprozess gegen Buharin und seine Kameraden zum Tode verurteilt und hingerichtet, ähnlich den anderen Angeklagten, unschuldig. In Vergleich zu den anderen Opfer des Schauprozesses wurde er nicht rehabilitiert, weil er an dem Ausbau und dem Betrieb des stalinistischen Terrors haftbar teilgenommen hat. Der Gedanke des Wiederaufnahmeverfahrens ist trotz alldessen aufgekommen, weil Jagoda mehrmals Im Interesse der unschuldig Angeklagten aufgetreten ist, und er hat sich gegen die brutalen Methode der stalinistischen Diktatur eingesetzt. In meiner Studie möchte ich die eigene Meinung des ehemaligen Sicherheitsleiters über den Plan der Zwangsarbeitslager bekannt geben, den er trotz seines Willens verwirklichen sollte. Hierbei strebe ich mich danach, die seltsame Tätigkeit von Jagoda in der Vorbereitung des Schauprozesses gegen Zinovjev und seine Kameraden, seinen Protest der Verwirklichung dieses Prozesses zu analysieren. Letztendlich hat es dazu geführt, dass er selbst auch in einem gut geplanten, mit abgehalfterten Kampagnen begleitenden Prozess verurteilt wurde, dessen Methode und Vorgänge ich versuche in meiner Studie vorzustellen.