A mohácsi vereség stratégiai okai többnyire ismertek, harcászati szinten viszont mindmáig nem szü... more A mohácsi vereség stratégiai okai többnyire ismertek, harcászati szinten viszont mindmáig nem született arra válasz, hogy a haditanács miért vállalta fel a csatát a háromszoros túlerő, valamint az úton lévő fővezérek és a király kifejezett óhaja ellenére. Dolgozatom a „krassói csataként” ismert előcsatározás sikere által kiváltott, a szociál pszichológiában edgework hiperrealitás néven ismert jelenségben véli megtalálni a választ. A hipotézis alátámasztása érdekében bizonyítani szeretném, hogy ez az összeütközés az eddig vélelmezettnél korábban, augusztus 22-én történt, másfél nappal a végzetes döntést meghozó haditanács előtt, melyre a felsorakoztatott bizonyítékok alapján augusztus 24-én reggel kerülhetett sor. Mindemellett szeretném felvetni annak lehetőségét, hogy a szultáni hadinaplóban ezen a napon megemlített ágyúdörgés a keresztény naszádosok kiskőszegi hadműveletére utal, illetve igazolni próbálom, hogy a közvélekedéssel ellentétben a Karasica folyó nem jelentett számottevő akadályt az oszmán lovasság támadó hadműveletei számára. Állításaim korabeli forrásokból levont következtetéseken alapulnak, ennek ellenére nem megkérdőjelezhetetlenek. Célom elsősorban a figyelemfelhívás a potensebb szakértők véleményének megismerése érdekében.
A kancellár beszámolója a mohácsi csatatér kutatás alapvető fundamentuma, annak ellenére, hogy a ... more A kancellár beszámolója a mohácsi csatatér kutatás alapvető fundamentuma, annak ellenére, hogy a visszaemlékezése alapján született tucatnyi lokalizációs kísérlet az elmúlt száz évben rendre eltérő végkövetkeztetésre jutott. Hogy lehetséges, hogy a Szerző tekintélye mégis megkérdőjelezhetetlen? A nyilvánvaló alternatíva deficit mellett elsősorban azért, mert látszólag ő az ideális forrás: Szemtanú, kulcspozícióban maga is részt vett a csatában. Hiteles és bizalmat ébresztő személyiség, nem csak a tartalom, de az írásmű formája is egy intelligens, jószándékú ember képét vetíti elénk. De ami a legfontosabb: a szerző egy komplex, széles spektrumú tudósítást hagyott hátra, mely számos objektív földrajzi azonosítási pontot tartalmaz, többet, mint az összes szórvány forrás együttvéve. A probléma csak az, hogy az általa megadott landmarkok maradéktalanul nem illeszthetők a földrajzi tájra. Ahol van jelentős számú hadilelet, ott nem lehet Földvár falu. Ahol oklevelek alapján a falunak lennie kellene, ott a többségi vélemény szerint nincs domb. Ahol van domb, ott a Duna nem lehet a megadott fél mérföldes távolságon belül. Mindez ahhoz vezetett, hogy az eddigi lokalizációs kísérletek során hol egyik, hol másik brodaricsi adat szemérmesen zárójelbe került. Az egzaktumok szubjektív értelmezése ugyanakkor folyamatos hitvitára ad okot, rombolva ezáltal a siker valószínűségét elősegítő szakmai kohéziót. Némi homéroszi képzavarral élve megkockáztatható a kijelentés: Brodarics „szirénéneke” azzá vált a mohácskutatás számára, mint Trójának Erisz aranyalmája. Casus belli a viszályra, a turáni átok intellektuális kiadásban. Véleményem szerint érdemes lenne képletesen letörölni a táblát és megvizsgálni mire megyünk a közgondolkodást domináló brodaricsi domb, Földvár falu és távolság adatok nélkül. Dolgozatomban erre teszek kísérletet. Nem kerültek elő új források, az elemzésben ismert, de eddig statisztaként kezelt szövegek kaptak főszerepet.
A mohácsi síkság releváns részét lefedő fémkeresős vizsgálat eredménye alapján kijelenthető, hogy... more A mohácsi síkság releváns részét lefedő fémkeresős vizsgálat eredménye alapján kijelenthető, hogy mohácsi csatához köthető hadi lelet jelentős számban és koncentrációban mindeddig csak Majs mellett került elő. A régészeti bizonyítékokra támaszkodva a kutatást vezető Dr. Bertók Gábor azt a hipotézist vetette fel, hogy a mohácsi csata központi területe az egykori Nagymajs falu környezetében lehetett. Az elgondolás szuggesztív, a tárgyi bizonyítékok meggyőzőnek tűnnek... van ugyanakkor néhány nyugtalanító stratégiai kérdés, melyre szükséges felhívni a figyelmet, mielőtt a határidő szorításában a hipotézisre rákerül a konszenzus pecsétje. Mivel a felvállalt ördög ügyvédje szerep komoly félreértésre adhat okot, fontosnak tartom kihangsúlyozni: jelen dolgozat NEM az általam nagyra becsült kutatók ellen irányul. Épp ellenkezőleg! Meggyőződésem, hogy a közelgő félezer éves jubileum miatt a téma messze túlmutat a személyes-szakmai kereteken, mivel ha utólag bebizonyosodik, hogy a felfokozott média és politikai érdeklődés közepette „rossz” helyre került felállításra a csatatér központját jelölni hivatott megszentelt „Nagy Kereszt”, akkor a
történettudomány hitelessége a finanszírozását biztosító döntéshozók komplett generációja számára kérdőjeleződhet meg. A felelősség kollektív, a következmény kézzel fogható, így -mivel a bizonyosság maximalizálására az érvek ütköztetésénél nincs hatékonyabb eszköz- a gyenge pontok felvetése itt és most sokkal inkább szükségszerűség, mint opció. Dr. Pap Norbert és csapata 2020-ban már publikált 17 észrevételt a nagymajsi helyszínnel kapcsolatosan. A magam részéről továbbhat potenciális gyenge pont felvetésével szeretnék hozzájárulni a munka sikeréhez, melyek többsége a hipotézis velejét képező lövedék szóródási kép ellentmondásait állítja reflektorfénybe.
A mohácsi síkság keleti felére mutató csatatér rekonstrukció hipotézisekkel kapcsolatban a leggya... more A mohácsi síkság keleti felére mutató csatatér rekonstrukció hipotézisekkel kapcsolatban a leggyakoribb és első pillantásra nehezen védhető szakmai ellenvetés, hogy „Rendben, de hol van itt az a bizonyos domb, melyről Brodarics egyértelműen beszél?” Jogos felvetés, mely stratégiai kérdést feszeget. Meggyőződésem ugyanis, hogy valójában nem a sokat emlegetett Földvár, hanem az annak helyét hitelesítő „domb” a csatatér kutatás kulcs eleme. Hiába lesz meg ugyanis a falu, amíg nincs konszenzus a szemtanú szerint mögötte fekvő domb értelmezése körül, minden hipotézis homokvárra épül, mely az ütközet központját nem a tereplépcső környezetébe helyezi el. Az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy kontextusba helyezve a kútfő szavait filológiai és földrajzi érvekkel igazoljam: a Földvár falu határában álló „brodaricsi domb” szükségképp nem feltétlenül csak a tereplépcső egyik magaslata lehet. A bizonyítás több puzzle-ből áll össze, reményeim szerint a dolgozat végére hitelt érdemlően kirajzolódik belőle a „big pictures”
Problémafelvetés a "Nagy Árok" mohácsi csata rekonstrukciójában vélelmezett szerepével kapcsolatb... more Problémafelvetés a "Nagy Árok" mohácsi csata rekonstrukciójában vélelmezett szerepével kapcsolatban. 1. ábra A sárga nyíl a hajdani meder nyomot, a fekete nyíl az egykori Lajmér patakot, a piros vonal pedig a síkságot a lecsapolt mocsártól elválasztó tereplépcsőt jelöli
Dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy a Sátorhely mellett feltárt tömegsírokban menekülés köz... more Dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy a Sátorhely mellett feltárt tömegsírokban menekülés közben lemészárolt gyalogos keresztény katonák fekszenek, akiknek nagy területen szétszóródott tetemeit a mohácsi csata másnapján az oszmán csapatok gyűjtötték össze a felállítandó török tábor helyének előzetes megtisztítása érdekében. A témával kapcsolatosan eddig felmerült "táborhely őrzői", "csatatéren elesettek", illetve "kivégzett foglyok" koncepciókkal szemben a gondolatmenet erőssége, hogy csaknem valamennyi régészeti, antropológiai és történeti bizonyíték alátámasztani látszik azt. Gyenge pontja, hogy outsider "kutatóként" a releváns információk teljessége nem állt rendelkezésemre, célom ezért elsősorban az, hogy egy újszerű, de további vizsgálódást igénylő nézőpontot ajánljak a téma iránt érdeklődő szakmai nyilvánosság figyelmébe.
Történeti forrásokra támaszkodva dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy a Mohácsi csata közpon... more Történeti forrásokra támaszkodva dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy a Mohácsi csata központi része a Törökdombtól délre, a Borza délkeleti irányú kanyarulatának északi pereme felett történhetett, mely területet nyugatról a Borza, keletről pedig a Danóc mocsár foglal keretbe. A tévedés lehetőségének minimalizálása érdekében a csatahely lokalizációját egyidejűleg három különböző kiindulópontból is megkíséreltem, ugyanakkor végül mindhárom megközelítés ugyanarra a Borza melletti területre vezetett. Első lépésben azokat a Brodarics által igazolható csatatér választási kulcsmotívumokat vizsgáltam meg, ami miatt a csatarend a tábortól meglepően távol állt fel. Másodjára Tomori közbülső táborának helyét igyekeztem beazonosítani a síkon, mely Tomori-a csata felvállalásában kulcsszerepet játszó-emberei szerint a csatára "alkalmasabb hely" volt. Végül Földvár falu szükségszerű telepítési tényezőit hasonlítottam össze a Mohácsi sík földrajzi adottságaival, valamint Brodarics és a határbejárási oklevelek tényszerű információival. Gondolatmenetemet azzal a reménnyel vetettem papírra, hogy egy újszerű nézőpont felvetésével előremozdítsam a csatatér kutatás ügyét. Célom, hogy egy gyorsan, olcsón átvizsgálható relatíve kis területre szűkítsem le a csata lehetséges központi területét. Nem állítom, hogy a dolgozat végkövetkeztetései megkérdőjelezhetetlenek, azt viszont igen, hogy a forrásokban leírt tényszerű információk döntő többsége alátámasztani látszik azt.
A III. és IV. számú tömegsír vázainak lefejezésre utaló koponyasérülései alapján a kutatók arra k... more A III. és IV. számú tömegsír vázainak lefejezésre utaló koponyasérülései alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a sírokban a mohácsi csata harmadnapján lezajlott tömeges fogolykivégzés áldozatai lehetnek. Az antropológiai szakvéleményt maximálisan tiszteletben tartva, jelen tanulmányban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a koponyasérüléseknek van egy történeti forrásokhoz jobban illeszkedő, érdemben mindeddig nem vizsgált alternatív olvasata. Az ütközet befejezését követően szükségképp több ezer mozgásképtelenné vált súlyos sebesült keresztény katona maradt a csatatéren, akiknek másnap reggel a hullaszedéssel megbízott oszmán kisegítő alakulatok adták meg a „kegyelemdöfést”, azaz valójában két -térben és időben elkülönülő- tömeges kivégzés volt a csatát követően. Az állítás alátámasztása érdekében a tanulmányban összevetettem a tömegsírfeltárás előzetes antropológiai eredményeit a korabeli történeti források releváns információival. Célom a régészek és antropológusok munkájának segítése, hogy a felvetett új nézőpont és az azt alátámasztó háttérinformációk teljességének birtokában hozhassák meg végső szakmai döntésüket. Mindennek az ad különös jelentőséget, hogy a címben feltett kérdés megválaszolása a mohácsi csatatér lokalizációja szempontjából is jelentőséggel bír. Mivel a tömegsírok 1526. évi eredete nem vita tárgya, koránt sem mindegy, hogy a sírok helye a tágabb csatatér, vagy egy attól független periféria részeként kerül meghatározásra.
Az általánosan elfogadott narratíva szerint a mohácsi csatában felálló keresztény hadrend első vo... more Az általánosan elfogadott narratíva szerint a mohácsi csatában felálló keresztény hadrend első vonala jobb és balszárnyból, a második a király vérteseinek hadosztályából állt, valamint a csata azzal kezdődött, hogy a jobbszárny megtámadta a ruméliai lovasságot. Dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy a keresztény sereg első csatasorában a két szárny között lennie kellett centrumnak, mely Tomori és Szapolyai György vezetése alatt állt. Hipotézisem szerint ez a részben nehézlovasokból álló derékhad rohanta le a ruméliaiakat a csata kezdetén, míg a horvát-szlavón jobbszárny a centrummal egy időben a ruméliaktól elkülönülten felálló Bali bég csapataival vette fel a harcot. Ez a-részben szpáhikból, részben akindzsikből álló-oszmán haderő ugyanakkor nem egyezik meg azzal a keresztény tábor felé vonuló hadoszloppal, melyet-a konszenzus szerint-a Ráskay különítmény a csatát megelőzően megtámadott.
Két hónappal az előírt gyülekezési határidő után a Magyar Királyság potenciális haderejének keves... more Két hónappal az előírt gyülekezési határidő után a Magyar Királyság potenciális haderejének kevesebb mint fele sorakozott fel a mohácsi mezőn. Mivel a közel harmincezer hiányzó katona, illetve a késlekedés miatt kényszerből felvállalt kedvezőtlen helyszín érdemben befolyásolhatta a csata kimenetelét, a tanulmány annak vizsgálatát tűzte ki célul, milyen vezetői hibák állhatnak a mozgósítás sikertelensége mögött. A kutatás hat stratégiai problémát tárt fel, melyek közös jellemzője, hogy már a döntés pillanatában rendelkezésre álló információk alapján látni lehetett, hogy érdemben rontani fogják a mozgósítás hatékonyságát. A téma alapvetően újszerű, melynek vizsgálata eddig jórészt kimaradt a történeti kutatás fókuszából. Tisztában vagyok azzal, hogy a felelősök beazonosítása hálátlan szerep, mivel könnyen rásüthető a kegyeletsértés és a bűnbakképzés bélyege. Ugyanakkor álláspontom szerint a hibák konstruktív feltárása nem egyenlő a hibáztatással, ha az nem az ítélkezést, hanem a tanulságok levonását szolgálja. Márpedig a történelmet formáló emberi természet örök, így ötszáz év távlatából is lehet tanulni eleink rossz döntéseiből. Ennek szellemében a tanulmány tulajdonképpen arra keresi a választ, hogy a mohácsi csata elvesztése emberi hibák sorozatának vagy eleve elrendeltetett sorsszerűségnek a következménye? A kérdés nem öncélú, hisz az önmagunk számára adott válaszon múlik, van-e értelme tanulni a múltból, a történelem ismerete jelent-e kézzelfogható előnyt a jövőbeni kihívások megoldásában? Ennek a munkának jelen dolgozat csak az első lépése, melynek fókuszában a mozgósítással kapcsolatos döntések elemzésére áll. Bár a kutatás eredményei önmagában is megállják a helyüket, a végső konklúzió csak a külpolitikai, pénzügyi, hadászati intézkedések kiértékelése után áll össze.
Komoly tudományos fegyvertény lenne, ha a mohácsi csata ötszázadik évfordulójára sikerülne azonos... more Komoly tudományos fegyvertény lenne, ha a mohácsi csata ötszázadik évfordulójára sikerülne azonosítani II. Lajos csontjait a székesfehérvári osszáriumban. A feladat nehézségét az adja, hogy a magyar királyi temetkezőhely megsemmisült az elmúlt évszázadokban, az itt nyugvó uralkodók maradványai összekeveredtek az egykori Nagyboldogasszony bazilika környezetében temetkezőkével, ezáltal közel ezer ember porhüvelye közül kellene kiválasztani az ifjú király hamvait. Ez kezelhetetlenül nagy mennyiség, még akkor is, ha nem és kor alapján valamelyest szűkíteni lehet a kört. Jelen dolgozatban egy izgalmas, interdiszciplináris kutatási lehetőségre szeretném felhívni a figyelmet, melynek eredményeként esély nyílhat a mohácsi hős személyazonosságának megállapítására. A koncepció kiindulópontját a II. Lajos holttestének azonosítását dokumentáló 1526 évi Sárffy jelentésben megemlített fogászati és epidermális ismertetőjegyek alkotják. A nullhipotézis szerint olyan szimptómákról van szó, melyek történeti források alapján II. Lajoshoz köthetők és nyomuk ötszáz év távlatában is kimutatható. A dolgozat hipotetikus módon mindkét azonosítójel tekintetében valószínűsít ilyet, de ennek relevanciáját történészeknek, orvosszakértőknek, antropológusoknak hitelesíteni kellene.
Az összecsapást megelőző három napban II. Lajos, Tomori, valamint oszmán részről Bali bég serege ... more Az összecsapást megelőző három napban II. Lajos, Tomori, valamint oszmán részről Bali bég serege táborozott a mohácsi síkon. A ruméliai csapatok a csata előtt pár órával kezdték meg a táborverést, az ütközet elindulásával egyidejűleg érkező szultáni haderőnek erre aznap nem volt lehetősége. A táborok helyére vonatkozóan csak néhány közvetett utalás lelhető fel a történeti forrásokban. Dolgozatom azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a földrajzi kontextusba helyezett információk értelmezésével lokalizálja a táborok helyét, és az egymáshoz viszonyított pozíciójukból levonható újszerű következtetésekkel segítse a mohácsi csata központi küzdőterének keresését. Reményem szerint hitelt érdemlően sikerül bizonyítanom, hogy a csata előtt Bali bég tábora Majsnál, Ibrahim pasáé Földvárnál helyezkedett el. Amennyiben az állítás kiállja a szakmai kontrol vizsgálatok próbáját, a csata centruma nem lehetett Nagymajsnál, mivel ha Bali tábora a majsi dombok lábánál, a Borza mentén terült el, akkor ez önmagában ellehetetlenítette, hogy a főerők ezen a területen hadrendben vonuljanak fel. Mindemellett, ha a ruméliai csapatok valóban Földvár birtokon sorakoztak fel, a fő összecsapás is szükségképp itt kellett legyen. De akkor a fémkeresős csatatérkutatók miért nem találnak "semmit" a síkság keleti felén? Ezzel kapcsolatban egy súlyos módszertani problémára szeretném felhívni a figyelmet a dolgozat záró fejezetében.
A dolgozatban újszerű nézőpontból vizsgáltam meg az egykori településről rendelkezésre álló infor... more A dolgozatban újszerű nézőpontból vizsgáltam meg az egykori településről rendelkezésre álló információkat. Koncepcióm alapfelvetése, hogy egy árpádkorban létesült, kis jégkorszakot túlélt település nem állhatott belvízveszélyes területen, mivel a korban használt veremházak lakhatatlanná váltak volna ilyen körülmények között. Ha Földvár birtok területén a helyi sajátosságok alapján 90 méterben határozzuk meg a veremház építéséhez alkalmas terület tengerszint feletti magasságának minimumát, a falu elhelyezkedésére szóba jöhető területek száma radikálisan lecsökken és szigetszerűen töredezett lesz. A tanulmány első felében a szomszédos Lak, Merse, Kaysa birtokok határainak rekonstruálására tettem kísérletet, behatárolva ezáltal Földvár magbirtok nagyságrendi kiterjedését. Második lépcsőben megvizsgáltam, hogy a fennmaradó terület relatív magaslatai közül melyik felel meg Földvár falu határbejárások, térképek által valószínűsített elhelyezkedésének. Az anyag záró fejezetében az eredményt összevetettem Brodarics tájleírásával, megállapítandó, hogy a kútfő által elmondottak összeegyeztethetők-e a valószínűsített faluhely földrajzi adottságaival. Mindemellett a kutatás számos histográfiai szempontból érdekes melléktermékkel is szolgált, melyek közül Udvar falu nevének eredete, Lakszarva tó beazonosítása, illetve egy Földvár birtokon keresztül húzódó régi árok a legérdekesebbek.
A tudományos konszenzus szerint a mohácsi csatából menekülő király lovával a megáradt Csele patak... more A tudományos konszenzus szerint a mohácsi csatából menekülő király lovával a megáradt Csele patakba fulladt. A narratíva gyenge pontja, hogy nyitva hagy egy stratégiai kérdést, miszerint egy életerős fiatalember és hatalmas csataménje miképp fulladhatott bele egy "térdig érő" vízbe. A hiátus kétkedést szül, mely mindamellett, hogy összeesküvés elméletekben és alternatív tudományos hipotézisekben ölt testet, II. Lajos személyes megítélésére is dehonesztáló árnyékot vet. Annak ellenére, hogy a fiatal király példamutató bátorsággal szállt szembe a háromszoros oszmán túlerővel, a laikus közvélemény egy részének szemében ő sokkal inkább "lúzer", mint hős, akinek "elbénázott" halála a legismertebb tette. Dolgozatom célja, hogy histográfiai, talajfizikai, meteorológiai, hidrológiai és élettani szempontból bizonyítsam: a tragédia nem csak lehetséges, de az adott körülmények között szükségszerű volt. Okfejtésem origójában egy 2023-ban előkerült 16. századi forrás áll, melynek erőssége, hogy Czettritz Ulrik unokatestvérének lelkésze az eddig ismert forrásoknál szemléletesebb és részletgazdagabb leírást ad a balesetről. Az új forrás optikáján keresztül olyan sarkalatos kérdésekre keresem a választ, mint hogy hol, hogyan és legfőképp miért történt a tragédia? Mekkora volt a vízmélység a baleset helyszínén? Hol kelt át a török a Csele patakon és miért nem találták meg a király tetemét? Miért észak felé menekült a király és miért nem a Csele patak hídján ment át? Egyáltalán mi bizonyítja, hogy a patak volt a tragédia helyszíne, mikor a források zöme mocsárról, Duna ágról, tóról beszél?
A mohácsi vereség stratégiai okai többnyire ismertek, harcászati szinten viszont mindmáig nem szü... more A mohácsi vereség stratégiai okai többnyire ismertek, harcászati szinten viszont mindmáig nem született arra válasz, hogy a haditanács miért vállalta fel a csatát a háromszoros túlerő, valamint az úton lévő fővezérek és a király kifejezett óhaja ellenére. Dolgozatom a „krassói csataként” ismert előcsatározás sikere által kiváltott, a szociál pszichológiában edgework hiperrealitás néven ismert jelenségben véli megtalálni a választ. A hipotézis alátámasztása érdekében bizonyítani szeretném, hogy ez az összeütközés az eddig vélelmezettnél korábban, augusztus 22-én történt, másfél nappal a végzetes döntést meghozó haditanács előtt, melyre a felsorakoztatott bizonyítékok alapján augusztus 24-én reggel kerülhetett sor. Mindemellett szeretném felvetni annak lehetőségét, hogy a szultáni hadinaplóban ezen a napon megemlített ágyúdörgés a keresztény naszádosok kiskőszegi hadműveletére utal, illetve igazolni próbálom, hogy a közvélekedéssel ellentétben a Karasica folyó nem jelentett számottevő akadályt az oszmán lovasság támadó hadműveletei számára. Állításaim korabeli forrásokból levont következtetéseken alapulnak, ennek ellenére nem megkérdőjelezhetetlenek. Célom elsősorban a figyelemfelhívás a potensebb szakértők véleményének megismerése érdekében.
A kancellár beszámolója a mohácsi csatatér kutatás alapvető fundamentuma, annak ellenére, hogy a ... more A kancellár beszámolója a mohácsi csatatér kutatás alapvető fundamentuma, annak ellenére, hogy a visszaemlékezése alapján született tucatnyi lokalizációs kísérlet az elmúlt száz évben rendre eltérő végkövetkeztetésre jutott. Hogy lehetséges, hogy a Szerző tekintélye mégis megkérdőjelezhetetlen? A nyilvánvaló alternatíva deficit mellett elsősorban azért, mert látszólag ő az ideális forrás: Szemtanú, kulcspozícióban maga is részt vett a csatában. Hiteles és bizalmat ébresztő személyiség, nem csak a tartalom, de az írásmű formája is egy intelligens, jószándékú ember képét vetíti elénk. De ami a legfontosabb: a szerző egy komplex, széles spektrumú tudósítást hagyott hátra, mely számos objektív földrajzi azonosítási pontot tartalmaz, többet, mint az összes szórvány forrás együttvéve. A probléma csak az, hogy az általa megadott landmarkok maradéktalanul nem illeszthetők a földrajzi tájra. Ahol van jelentős számú hadilelet, ott nem lehet Földvár falu. Ahol oklevelek alapján a falunak lennie kellene, ott a többségi vélemény szerint nincs domb. Ahol van domb, ott a Duna nem lehet a megadott fél mérföldes távolságon belül. Mindez ahhoz vezetett, hogy az eddigi lokalizációs kísérletek során hol egyik, hol másik brodaricsi adat szemérmesen zárójelbe került. Az egzaktumok szubjektív értelmezése ugyanakkor folyamatos hitvitára ad okot, rombolva ezáltal a siker valószínűségét elősegítő szakmai kohéziót. Némi homéroszi képzavarral élve megkockáztatható a kijelentés: Brodarics „szirénéneke” azzá vált a mohácskutatás számára, mint Trójának Erisz aranyalmája. Casus belli a viszályra, a turáni átok intellektuális kiadásban. Véleményem szerint érdemes lenne képletesen letörölni a táblát és megvizsgálni mire megyünk a közgondolkodást domináló brodaricsi domb, Földvár falu és távolság adatok nélkül. Dolgozatomban erre teszek kísérletet. Nem kerültek elő új források, az elemzésben ismert, de eddig statisztaként kezelt szövegek kaptak főszerepet.
A mohácsi síkság releváns részét lefedő fémkeresős vizsgálat eredménye alapján kijelenthető, hogy... more A mohácsi síkság releváns részét lefedő fémkeresős vizsgálat eredménye alapján kijelenthető, hogy mohácsi csatához köthető hadi lelet jelentős számban és koncentrációban mindeddig csak Majs mellett került elő. A régészeti bizonyítékokra támaszkodva a kutatást vezető Dr. Bertók Gábor azt a hipotézist vetette fel, hogy a mohácsi csata központi területe az egykori Nagymajs falu környezetében lehetett. Az elgondolás szuggesztív, a tárgyi bizonyítékok meggyőzőnek tűnnek... van ugyanakkor néhány nyugtalanító stratégiai kérdés, melyre szükséges felhívni a figyelmet, mielőtt a határidő szorításában a hipotézisre rákerül a konszenzus pecsétje. Mivel a felvállalt ördög ügyvédje szerep komoly félreértésre adhat okot, fontosnak tartom kihangsúlyozni: jelen dolgozat NEM az általam nagyra becsült kutatók ellen irányul. Épp ellenkezőleg! Meggyőződésem, hogy a közelgő félezer éves jubileum miatt a téma messze túlmutat a személyes-szakmai kereteken, mivel ha utólag bebizonyosodik, hogy a felfokozott média és politikai érdeklődés közepette „rossz” helyre került felállításra a csatatér központját jelölni hivatott megszentelt „Nagy Kereszt”, akkor a
történettudomány hitelessége a finanszírozását biztosító döntéshozók komplett generációja számára kérdőjeleződhet meg. A felelősség kollektív, a következmény kézzel fogható, így -mivel a bizonyosság maximalizálására az érvek ütköztetésénél nincs hatékonyabb eszköz- a gyenge pontok felvetése itt és most sokkal inkább szükségszerűség, mint opció. Dr. Pap Norbert és csapata 2020-ban már publikált 17 észrevételt a nagymajsi helyszínnel kapcsolatosan. A magam részéről továbbhat potenciális gyenge pont felvetésével szeretnék hozzájárulni a munka sikeréhez, melyek többsége a hipotézis velejét képező lövedék szóródási kép ellentmondásait állítja reflektorfénybe.
A mohácsi síkság keleti felére mutató csatatér rekonstrukció hipotézisekkel kapcsolatban a leggya... more A mohácsi síkság keleti felére mutató csatatér rekonstrukció hipotézisekkel kapcsolatban a leggyakoribb és első pillantásra nehezen védhető szakmai ellenvetés, hogy „Rendben, de hol van itt az a bizonyos domb, melyről Brodarics egyértelműen beszél?” Jogos felvetés, mely stratégiai kérdést feszeget. Meggyőződésem ugyanis, hogy valójában nem a sokat emlegetett Földvár, hanem az annak helyét hitelesítő „domb” a csatatér kutatás kulcs eleme. Hiába lesz meg ugyanis a falu, amíg nincs konszenzus a szemtanú szerint mögötte fekvő domb értelmezése körül, minden hipotézis homokvárra épül, mely az ütközet központját nem a tereplépcső környezetébe helyezi el. Az alábbiakban kísérletet teszek arra, hogy kontextusba helyezve a kútfő szavait filológiai és földrajzi érvekkel igazoljam: a Földvár falu határában álló „brodaricsi domb” szükségképp nem feltétlenül csak a tereplépcső egyik magaslata lehet. A bizonyítás több puzzle-ből áll össze, reményeim szerint a dolgozat végére hitelt érdemlően kirajzolódik belőle a „big pictures”
Problémafelvetés a "Nagy Árok" mohácsi csata rekonstrukciójában vélelmezett szerepével kapcsolatb... more Problémafelvetés a "Nagy Árok" mohácsi csata rekonstrukciójában vélelmezett szerepével kapcsolatban. 1. ábra A sárga nyíl a hajdani meder nyomot, a fekete nyíl az egykori Lajmér patakot, a piros vonal pedig a síkságot a lecsapolt mocsártól elválasztó tereplépcsőt jelöli
Dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy a Sátorhely mellett feltárt tömegsírokban menekülés köz... more Dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy a Sátorhely mellett feltárt tömegsírokban menekülés közben lemészárolt gyalogos keresztény katonák fekszenek, akiknek nagy területen szétszóródott tetemeit a mohácsi csata másnapján az oszmán csapatok gyűjtötték össze a felállítandó török tábor helyének előzetes megtisztítása érdekében. A témával kapcsolatosan eddig felmerült "táborhely őrzői", "csatatéren elesettek", illetve "kivégzett foglyok" koncepciókkal szemben a gondolatmenet erőssége, hogy csaknem valamennyi régészeti, antropológiai és történeti bizonyíték alátámasztani látszik azt. Gyenge pontja, hogy outsider "kutatóként" a releváns információk teljessége nem állt rendelkezésemre, célom ezért elsősorban az, hogy egy újszerű, de további vizsgálódást igénylő nézőpontot ajánljak a téma iránt érdeklődő szakmai nyilvánosság figyelmébe.
Történeti forrásokra támaszkodva dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy a Mohácsi csata közpon... more Történeti forrásokra támaszkodva dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy a Mohácsi csata központi része a Törökdombtól délre, a Borza délkeleti irányú kanyarulatának északi pereme felett történhetett, mely területet nyugatról a Borza, keletről pedig a Danóc mocsár foglal keretbe. A tévedés lehetőségének minimalizálása érdekében a csatahely lokalizációját egyidejűleg három különböző kiindulópontból is megkíséreltem, ugyanakkor végül mindhárom megközelítés ugyanarra a Borza melletti területre vezetett. Első lépésben azokat a Brodarics által igazolható csatatér választási kulcsmotívumokat vizsgáltam meg, ami miatt a csatarend a tábortól meglepően távol állt fel. Másodjára Tomori közbülső táborának helyét igyekeztem beazonosítani a síkon, mely Tomori-a csata felvállalásában kulcsszerepet játszó-emberei szerint a csatára "alkalmasabb hely" volt. Végül Földvár falu szükségszerű telepítési tényezőit hasonlítottam össze a Mohácsi sík földrajzi adottságaival, valamint Brodarics és a határbejárási oklevelek tényszerű információival. Gondolatmenetemet azzal a reménnyel vetettem papírra, hogy egy újszerű nézőpont felvetésével előremozdítsam a csatatér kutatás ügyét. Célom, hogy egy gyorsan, olcsón átvizsgálható relatíve kis területre szűkítsem le a csata lehetséges központi területét. Nem állítom, hogy a dolgozat végkövetkeztetései megkérdőjelezhetetlenek, azt viszont igen, hogy a forrásokban leírt tényszerű információk döntő többsége alátámasztani látszik azt.
A III. és IV. számú tömegsír vázainak lefejezésre utaló koponyasérülései alapján a kutatók arra k... more A III. és IV. számú tömegsír vázainak lefejezésre utaló koponyasérülései alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a sírokban a mohácsi csata harmadnapján lezajlott tömeges fogolykivégzés áldozatai lehetnek. Az antropológiai szakvéleményt maximálisan tiszteletben tartva, jelen tanulmányban szeretném felhívni a figyelmet, hogy a koponyasérüléseknek van egy történeti forrásokhoz jobban illeszkedő, érdemben mindeddig nem vizsgált alternatív olvasata. Az ütközet befejezését követően szükségképp több ezer mozgásképtelenné vált súlyos sebesült keresztény katona maradt a csatatéren, akiknek másnap reggel a hullaszedéssel megbízott oszmán kisegítő alakulatok adták meg a „kegyelemdöfést”, azaz valójában két -térben és időben elkülönülő- tömeges kivégzés volt a csatát követően. Az állítás alátámasztása érdekében a tanulmányban összevetettem a tömegsírfeltárás előzetes antropológiai eredményeit a korabeli történeti források releváns információival. Célom a régészek és antropológusok munkájának segítése, hogy a felvetett új nézőpont és az azt alátámasztó háttérinformációk teljességének birtokában hozhassák meg végső szakmai döntésüket. Mindennek az ad különös jelentőséget, hogy a címben feltett kérdés megválaszolása a mohácsi csatatér lokalizációja szempontjából is jelentőséggel bír. Mivel a tömegsírok 1526. évi eredete nem vita tárgya, koránt sem mindegy, hogy a sírok helye a tágabb csatatér, vagy egy attól független periféria részeként kerül meghatározásra.
Az általánosan elfogadott narratíva szerint a mohácsi csatában felálló keresztény hadrend első vo... more Az általánosan elfogadott narratíva szerint a mohácsi csatában felálló keresztény hadrend első vonala jobb és balszárnyból, a második a király vérteseinek hadosztályából állt, valamint a csata azzal kezdődött, hogy a jobbszárny megtámadta a ruméliai lovasságot. Dolgozatomban bizonyítani szeretném, hogy a keresztény sereg első csatasorában a két szárny között lennie kellett centrumnak, mely Tomori és Szapolyai György vezetése alatt állt. Hipotézisem szerint ez a részben nehézlovasokból álló derékhad rohanta le a ruméliaiakat a csata kezdetén, míg a horvát-szlavón jobbszárny a centrummal egy időben a ruméliaktól elkülönülten felálló Bali bég csapataival vette fel a harcot. Ez a-részben szpáhikból, részben akindzsikből álló-oszmán haderő ugyanakkor nem egyezik meg azzal a keresztény tábor felé vonuló hadoszloppal, melyet-a konszenzus szerint-a Ráskay különítmény a csatát megelőzően megtámadott.
Két hónappal az előírt gyülekezési határidő után a Magyar Királyság potenciális haderejének keves... more Két hónappal az előírt gyülekezési határidő után a Magyar Királyság potenciális haderejének kevesebb mint fele sorakozott fel a mohácsi mezőn. Mivel a közel harmincezer hiányzó katona, illetve a késlekedés miatt kényszerből felvállalt kedvezőtlen helyszín érdemben befolyásolhatta a csata kimenetelét, a tanulmány annak vizsgálatát tűzte ki célul, milyen vezetői hibák állhatnak a mozgósítás sikertelensége mögött. A kutatás hat stratégiai problémát tárt fel, melyek közös jellemzője, hogy már a döntés pillanatában rendelkezésre álló információk alapján látni lehetett, hogy érdemben rontani fogják a mozgósítás hatékonyságát. A téma alapvetően újszerű, melynek vizsgálata eddig jórészt kimaradt a történeti kutatás fókuszából. Tisztában vagyok azzal, hogy a felelősök beazonosítása hálátlan szerep, mivel könnyen rásüthető a kegyeletsértés és a bűnbakképzés bélyege. Ugyanakkor álláspontom szerint a hibák konstruktív feltárása nem egyenlő a hibáztatással, ha az nem az ítélkezést, hanem a tanulságok levonását szolgálja. Márpedig a történelmet formáló emberi természet örök, így ötszáz év távlatából is lehet tanulni eleink rossz döntéseiből. Ennek szellemében a tanulmány tulajdonképpen arra keresi a választ, hogy a mohácsi csata elvesztése emberi hibák sorozatának vagy eleve elrendeltetett sorsszerűségnek a következménye? A kérdés nem öncélú, hisz az önmagunk számára adott válaszon múlik, van-e értelme tanulni a múltból, a történelem ismerete jelent-e kézzelfogható előnyt a jövőbeni kihívások megoldásában? Ennek a munkának jelen dolgozat csak az első lépése, melynek fókuszában a mozgósítással kapcsolatos döntések elemzésére áll. Bár a kutatás eredményei önmagában is megállják a helyüket, a végső konklúzió csak a külpolitikai, pénzügyi, hadászati intézkedések kiértékelése után áll össze.
Komoly tudományos fegyvertény lenne, ha a mohácsi csata ötszázadik évfordulójára sikerülne azonos... more Komoly tudományos fegyvertény lenne, ha a mohácsi csata ötszázadik évfordulójára sikerülne azonosítani II. Lajos csontjait a székesfehérvári osszáriumban. A feladat nehézségét az adja, hogy a magyar királyi temetkezőhely megsemmisült az elmúlt évszázadokban, az itt nyugvó uralkodók maradványai összekeveredtek az egykori Nagyboldogasszony bazilika környezetében temetkezőkével, ezáltal közel ezer ember porhüvelye közül kellene kiválasztani az ifjú király hamvait. Ez kezelhetetlenül nagy mennyiség, még akkor is, ha nem és kor alapján valamelyest szűkíteni lehet a kört. Jelen dolgozatban egy izgalmas, interdiszciplináris kutatási lehetőségre szeretném felhívni a figyelmet, melynek eredményeként esély nyílhat a mohácsi hős személyazonosságának megállapítására. A koncepció kiindulópontját a II. Lajos holttestének azonosítását dokumentáló 1526 évi Sárffy jelentésben megemlített fogászati és epidermális ismertetőjegyek alkotják. A nullhipotézis szerint olyan szimptómákról van szó, melyek történeti források alapján II. Lajoshoz köthetők és nyomuk ötszáz év távlatában is kimutatható. A dolgozat hipotetikus módon mindkét azonosítójel tekintetében valószínűsít ilyet, de ennek relevanciáját történészeknek, orvosszakértőknek, antropológusoknak hitelesíteni kellene.
Az összecsapást megelőző három napban II. Lajos, Tomori, valamint oszmán részről Bali bég serege ... more Az összecsapást megelőző három napban II. Lajos, Tomori, valamint oszmán részről Bali bég serege táborozott a mohácsi síkon. A ruméliai csapatok a csata előtt pár órával kezdték meg a táborverést, az ütközet elindulásával egyidejűleg érkező szultáni haderőnek erre aznap nem volt lehetősége. A táborok helyére vonatkozóan csak néhány közvetett utalás lelhető fel a történeti forrásokban. Dolgozatom azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a földrajzi kontextusba helyezett információk értelmezésével lokalizálja a táborok helyét, és az egymáshoz viszonyított pozíciójukból levonható újszerű következtetésekkel segítse a mohácsi csata központi küzdőterének keresését. Reményem szerint hitelt érdemlően sikerül bizonyítanom, hogy a csata előtt Bali bég tábora Majsnál, Ibrahim pasáé Földvárnál helyezkedett el. Amennyiben az állítás kiállja a szakmai kontrol vizsgálatok próbáját, a csata centruma nem lehetett Nagymajsnál, mivel ha Bali tábora a majsi dombok lábánál, a Borza mentén terült el, akkor ez önmagában ellehetetlenítette, hogy a főerők ezen a területen hadrendben vonuljanak fel. Mindemellett, ha a ruméliai csapatok valóban Földvár birtokon sorakoztak fel, a fő összecsapás is szükségképp itt kellett legyen. De akkor a fémkeresős csatatérkutatók miért nem találnak "semmit" a síkság keleti felén? Ezzel kapcsolatban egy súlyos módszertani problémára szeretném felhívni a figyelmet a dolgozat záró fejezetében.
A dolgozatban újszerű nézőpontból vizsgáltam meg az egykori településről rendelkezésre álló infor... more A dolgozatban újszerű nézőpontból vizsgáltam meg az egykori településről rendelkezésre álló információkat. Koncepcióm alapfelvetése, hogy egy árpádkorban létesült, kis jégkorszakot túlélt település nem állhatott belvízveszélyes területen, mivel a korban használt veremházak lakhatatlanná váltak volna ilyen körülmények között. Ha Földvár birtok területén a helyi sajátosságok alapján 90 méterben határozzuk meg a veremház építéséhez alkalmas terület tengerszint feletti magasságának minimumát, a falu elhelyezkedésére szóba jöhető területek száma radikálisan lecsökken és szigetszerűen töredezett lesz. A tanulmány első felében a szomszédos Lak, Merse, Kaysa birtokok határainak rekonstruálására tettem kísérletet, behatárolva ezáltal Földvár magbirtok nagyságrendi kiterjedését. Második lépcsőben megvizsgáltam, hogy a fennmaradó terület relatív magaslatai közül melyik felel meg Földvár falu határbejárások, térképek által valószínűsített elhelyezkedésének. Az anyag záró fejezetében az eredményt összevetettem Brodarics tájleírásával, megállapítandó, hogy a kútfő által elmondottak összeegyeztethetők-e a valószínűsített faluhely földrajzi adottságaival. Mindemellett a kutatás számos histográfiai szempontból érdekes melléktermékkel is szolgált, melyek közül Udvar falu nevének eredete, Lakszarva tó beazonosítása, illetve egy Földvár birtokon keresztül húzódó régi árok a legérdekesebbek.
A tudományos konszenzus szerint a mohácsi csatából menekülő király lovával a megáradt Csele patak... more A tudományos konszenzus szerint a mohácsi csatából menekülő király lovával a megáradt Csele patakba fulladt. A narratíva gyenge pontja, hogy nyitva hagy egy stratégiai kérdést, miszerint egy életerős fiatalember és hatalmas csataménje miképp fulladhatott bele egy "térdig érő" vízbe. A hiátus kétkedést szül, mely mindamellett, hogy összeesküvés elméletekben és alternatív tudományos hipotézisekben ölt testet, II. Lajos személyes megítélésére is dehonesztáló árnyékot vet. Annak ellenére, hogy a fiatal király példamutató bátorsággal szállt szembe a háromszoros oszmán túlerővel, a laikus közvélemény egy részének szemében ő sokkal inkább "lúzer", mint hős, akinek "elbénázott" halála a legismertebb tette. Dolgozatom célja, hogy histográfiai, talajfizikai, meteorológiai, hidrológiai és élettani szempontból bizonyítsam: a tragédia nem csak lehetséges, de az adott körülmények között szükségszerű volt. Okfejtésem origójában egy 2023-ban előkerült 16. századi forrás áll, melynek erőssége, hogy Czettritz Ulrik unokatestvérének lelkésze az eddig ismert forrásoknál szemléletesebb és részletgazdagabb leírást ad a balesetről. Az új forrás optikáján keresztül olyan sarkalatos kérdésekre keresem a választ, mint hogy hol, hogyan és legfőképp miért történt a tragédia? Mekkora volt a vízmélység a baleset helyszínén? Hol kelt át a török a Csele patakon és miért nem találták meg a király tetemét? Miért észak felé menekült a király és miért nem a Csele patak hídján ment át? Egyáltalán mi bizonyítja, hogy a patak volt a tragédia helyszíne, mikor a források zöme mocsárról, Duna ágról, tóról beszél?
Uploads
Papers by Viktor Orovicz
korabeli forrásokból levont következtetéseken alapulnak, ennek ellenére nem megkérdőjelezhetetlenek. Célom elsősorban a figyelemfelhívás a potensebb szakértők véleményének megismerése érdekében.
történettudomány hitelessége a finanszírozását biztosító döntéshozók komplett generációja számára kérdőjeleződhet meg. A felelősség kollektív, a következmény kézzel fogható, így -mivel a bizonyosság maximalizálására az érvek ütköztetésénél nincs hatékonyabb eszköz- a gyenge pontok felvetése itt és most sokkal inkább szükségszerűség, mint opció. Dr. Pap Norbert és csapata 2020-ban már publikált 17 észrevételt a nagymajsi helyszínnel kapcsolatosan. A magam részéről továbbhat potenciális gyenge pont felvetésével szeretnék hozzájárulni a munka sikeréhez, melyek többsége a hipotézis velejét képező lövedék szóródási kép ellentmondásait állítja reflektorfénybe.
Drafts by Viktor Orovicz
források releváns információival. Célom a régészek és antropológusok munkájának segítése, hogy a felvetett új nézőpont és az azt alátámasztó háttérinformációk teljességének birtokában hozhassák meg végső szakmai döntésüket. Mindennek az ad különös jelentőséget, hogy a címben feltett kérdés megválaszolása a mohácsi csatatér lokalizációja szempontjából is jelentőséggel bír. Mivel a tömegsírok 1526. évi eredete nem vita tárgya, koránt sem mindegy, hogy a sírok helye a tágabb csatatér, vagy egy attól független periféria részeként kerül meghatározásra.
korabeli forrásokból levont következtetéseken alapulnak, ennek ellenére nem megkérdőjelezhetetlenek. Célom elsősorban a figyelemfelhívás a potensebb szakértők véleményének megismerése érdekében.
történettudomány hitelessége a finanszírozását biztosító döntéshozók komplett generációja számára kérdőjeleződhet meg. A felelősség kollektív, a következmény kézzel fogható, így -mivel a bizonyosság maximalizálására az érvek ütköztetésénél nincs hatékonyabb eszköz- a gyenge pontok felvetése itt és most sokkal inkább szükségszerűség, mint opció. Dr. Pap Norbert és csapata 2020-ban már publikált 17 észrevételt a nagymajsi helyszínnel kapcsolatosan. A magam részéről továbbhat potenciális gyenge pont felvetésével szeretnék hozzájárulni a munka sikeréhez, melyek többsége a hipotézis velejét képező lövedék szóródási kép ellentmondásait állítja reflektorfénybe.
források releváns információival. Célom a régészek és antropológusok munkájának segítése, hogy a felvetett új nézőpont és az azt alátámasztó háttérinformációk teljességének birtokában hozhassák meg végső szakmai döntésüket. Mindennek az ad különös jelentőséget, hogy a címben feltett kérdés megválaszolása a mohácsi csatatér lokalizációja szempontjából is jelentőséggel bír. Mivel a tömegsírok 1526. évi eredete nem vita tárgya, koránt sem mindegy, hogy a sírok helye a tágabb csatatér, vagy egy attól független periféria részeként kerül meghatározásra.