Papers by Ilona Pálné Kovács
new towns, the resolution of the employment troubles of the countryside, the supply of all the vi... more new towns, the resolution of the employment troubles of the countryside, the supply of all the villages with radio, telephone and electricity etc.) which were formulated in the first five-year plan accordingly required a political-administrative mechanism operating as a monolithic unit and ensuring extremely rigorous implementation. In the Second Council Act of 1954 the weight of the representative bodies was increased and the subordination of the executive committees to the top organs of special management (to the ministries) was abolished. The idea of self-government was still stigmatized as a bourgeois phenomenon and in spite of the organizational separation of representation and administration the centralized control over management became, in fact, more direct. During the consolidation following the incidents of 1956 the disproportionateness of the regional division of labour, particularly in the wake of the acceleration of the restructuring of agriculture, came to light more sharply directing the attention to the regional issues. In parallel to the economico-political strengthening of the regional aspects the role of the councils was gradually widened in the field of influencing the spatial economic processes and in the resolution of the tasks connected with state administration in general. The mid-sixties can be characterized by the restructuring of council management and the transformation of its role in the development of regions and settlements. The consolidation of the political power, the regional restructuring of the population and the socialization of agriculture made it possible and also necessary to accelerate the integration processes of council organization, which, on the one hand, meant mainly the division of the local councils into districts, on the other hand, powerful urbanization. The elimination of the representation of the communities, then the division of the institutional and social spheres into districts, however, cut off the way to the political, institutional assertion of interests for the local communities. In 1986 in addition to the significance of its economic contents the economic reform also gave a decisive push to the decentralization of state life making the strengthening of the system of councils and the unambiguous assignment of the tasks and powers inevitable. The introduction of indirect management methods, the change in the character and role of planning, the problems emerging within the system of councils all motivated the extension of council autonomy and the shift of the main points of efforts in the division of labour between the council levels. The main directions of regional development policy were also identified. The basic sociopolitical objective was the regional equalization of the living conditions, a possible way of which was the formation of the adequate regional employment proportions, the other alternative being the regional levelling of the infrastructural supply of the population, principally in relation to the
This report presents the final results of an Applied Research Project conducted within the framew... more This report presents the final results of an Applied Research Project conducted within the framework of the ESPON 2013 Programme, partly financed by the European Regional Development Fund. The partnership behind the ESPON Programme consists of the EU Commission and the Member States of the EU27, plus Iceland, Liechtenstein, Norway and Switzerland. Each partner is represented in the ESPON Monitoring Committee. This report does not necessarily reflect the opinion of the members of the Monitoring Committee. Information on the ESPON Programme and projects can be found on www.espon.eu The web site provides the possibility to download and examine the most recent documents produced by finalised and ongoing ESPON projects.
Tér és Társadalom, 2008
A tanulmány arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a városok felértékelődő szerepe, amely ma már... more A tanulmány arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a városok felértékelődő szerepe, amely ma már az uniós kohéziós politikában is tetten érhető, még sok tekintetben nem érvényesül a hazai területfejlesztési intézményrendszerben és a területi közigazgatás modelljében sem. Miközben a fejlesztési források kedvezményezettjeivé egyre inkább hivatalosan is a városok válnak, azok közül is a regionális és metropolisz funkciót betöltő nagyvárosok, helyük az igazgatás rendszerében nem kitüntetett. A másik oldalról viszont a városok térbeli funkciói sem épülnek be szisztematikusan a körzeti szintű szolgáltatások megszervezésének rendszerébe és a tervezésbe sem. Az önkéntes társulások, a kistérségi rendszer és a megyei jogú városi státusz nem nyújt ideális megoldást. A tanulmány utal arra, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani a városi kormányzás új modelljére, filozófiájára, amely az urban regime iskola körül fogalmazódott meg, de hazai adaptálására még csak nagyon részlegesen került sor.
Tér és Társadalom, 1988
1980-ban az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete olyan vállalkozásba kezdett, amely iránt a terü... more 1980-ban az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete olyan vállalkozásba kezdett, amely iránt a területi kérdésekkel foglalkozó kutatók, szakemberek méltán érdekl ődnek. B Ő HM ANTAL és PÁL LÁSZLÓ vezetésével megindult a helyi társadalmak empirikus kutatása. B Ő HM ANTALt e kutatás körülményeir ől és eredményeiről kérdeztem. Kérdező: Milyen igényekbő l táplálkozott, hogy merült fel a helyi társadalom kutatásának ötlete? Bőhm A.: PÁL LÁSZLÓval a hetvenes évek közepét ő l foglalkoztunk az ingázókkal. E munkásréteg sajátos problémái egyenesen vittek bennünket a helyi társadalom kérdésköréhez. Amikor mi err ő l gondolkodni kezdtünk, akkor még kevésbé volt használatos Magyarországon ez a fogalom. Az izgatott bennünket els ősorban,
Imre több évtizedes közigazgatás korszerűsítési tevékenysége előtt PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * Verebélyi... more Imre több évtizedes közigazgatás korszerűsítési tevékenysége előtt PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * Verebélyi Imre, az önkormányzati rendszer 10 éves mérlegét megvonó konferencia kötetben megjelent tanulmányában így fogalmazott: "A magyar önkormányzati rendszer tudományos alapkérdéseinek 1990 előtti kidolgozásában szerény szerepet vállalva döntően rendszerváltó és modernizációs kihívásokkal szembesültem." 1 Azt gondolom, hogy Verebélyi Imre egész munkásságának meghatározó jellemzője e kettős, ha úgy tetszik politikai (pragmatikus) és professzionális (racionális) kihívások együttes jelenléte. Verebélyi olyan tudós, akinek lehetősége nyílott a politikai gyakorlatot befolyásolni, ezért kényszerült a végrehajthatóság szempontjaival folyamatosan szembesülni, ami egyáltalán nem volt könnyű feladat sem a rendszerváltás előtt, sem utána. Kézenfekvő párhuzamnak tűnik Magyary munkássága és helyzete. Magyary a magyar közigazgatás tudomány egyik legkiemelkedőbb művelője, aki számára a tudományos, szakracionális szempontok voltak az elsődlegesek, s amikor kinevezték 1931-ben közigazgatás racionalizálási kormánybiztossá, a hatékonyság, eredményesség modernizációs szemlélete és a tudományos igényesség határozta meg törekvéseit. Az empirikus és elméleti tapasztalatokkal, konkrét nemzetközi megoldások ismeretével felvértezett tudós az új szakmapolitikai, tudományos kihívások követelményét közvetítve, kevésbé számolt a politikai kontextussal, azzal, hogy a független, technokrata szemléletű reformer koncepció idegen a magyar kormányzás kultúrájától. Ezért került ellentmondásba például a politikai zsákmányrendszerben a köztisztviselők képzésének, teljesítménymérésének javaslata, vagy a törzskar-vezérkar szerepének növelésére irányuló szándék ezért ütközött az ágazati minisztériumok ellenállásába. Magyary javaslatai jelentős részének elszabotálása nem csak a személyével szemben megnyilvánuló kormányzati, miniszterelnöki bizalmatlansággal magyarázható, inkább azzal, hogy a végrehajtó hatalom, a kormányzás Magyary által képviselt menedzseri szemlélete ellentétes volt az akkori politikai és adminisztratív elit értékrendjével és érdekeivel. Verebélyi Imre a demokratikus, decentralizált és hatékony területi kormányzás feltétlen híveként alkotott, mint tudós és irányított közigazgatási reformokat, mint kormányzati vezető tisztviselő, a magyar államiság legutóbbi néhány évtizedes történetének olyan periódusaiban, amikor e kettős érték-és követelményrendszer egyáltalán nem volt magától értetődő. Sarkítva kissé a helyzetet, a rendszerváltás előtt elsősorban a demokráciával és decentralizációval, a rendszerváltás után, legalább is az első két évtizedben elsősorban a hatékonysággal és modernizációval voltunk adósak. Verebélyi szívósan kitartott mindkét érték mellett, a reformok sikere, pontosabban sikertelensége nem rajta múlott. Rövid írásomban arra vállalkozom, hogy értékeljem azokat a területi közigazgatási reformkorszakokat, amelyekben Verebélyi Imre szerepet játszott. A tisztelgés témaválasztása azért célszerű, mert egyrészt egy jelenleg folyó kutatás keretében éppen a hazai közigazgatási reformok természete foglalkoztat (OTKA K 104649), másrészt azért is, mert e
EUDIMENSIONS Project had to map and analyse crossborder cooperation and political contact-buildin... more EUDIMENSIONS Project had to map and analyse crossborder cooperation and political contact-building between the European Union and neighbouring states, with a special emphasis on the development of civil society, economic interaction and the specific issue of gender in the crossborder relationship network. The authors had been responsible for research on the Hungarian-Ukrainian border area, with a broader outlook on the geopolitical implications of Ukraine’s European integration proc¬esses and political contact-building since independence. They considered the historical, cultural, demographic, ethnic, economic and legal as¬pects of crossborder relationships not just with regards to Hungarian-Ukrainian state relations, but also the specific characteristics of Transcarpathia, a special multicultural region bordered by four new EU member states. The paper descends to the different scales of crossborder relationships (transnational framework of cooperation, NGO sector and CSOs), economic...
Tér és Társadalom, 2020
Jelen tanulmány alapját képező empirikus kutatás a KRTK Regionális Kutatások Intézete kollektíváj... more Jelen tanulmány alapját képező empirikus kutatás a KRTK Regionális Kutatások Intézete kollektívájának együttes vállalkozása volt 2020. április-május folyamán. Az intézet mintegy 20 kutatója 1 közösen alakította ki azt a tematikát, amely alapján a COVID veszélyhelyzet hatásait kívánta értékelni az önkormányzati szférában, jórészt telefonos kérdőíves lekérdezés és egyéb empirikus források segítségével. A lekérdezéssel összegyűlt adatokat, információkat Finta István, Kovács Katalin és
Contemporary Trends in Local Governance, 2020
Nowadays it is not easy to ask how much decentralisation we need which was regarded as almost a m... more Nowadays it is not easy to ask how much decentralisation we need which was regarded as almost a miracle in the nineties. Especially in the last decade, territorial governance or the territoriality of governance has been neglected in many countries, and centralisation generally strengthened in the pressure of new challenges of governance (economic crisis, climate change, terrorism, migration and so on). The chapter is basically a Hungarian case study based on empirical researches, focusing on meso-level territorial governance. At the same time the study provides general lessons also, proving that the actual role of self-governments does not only depend on the reforms intended by the central governments but upon the activity of local and territorial actors as well. Legal competences, instruments are, of course, crucial, but local and meso-level governments are able to act "without legal empowerment" also. The meso-level government has an "in between" position where the real transmission role up or bottom, depends on the real needs of public and societal actors.
Tér és Társadalom, 2021
Asymmetrical power relations between centre and periphery have been analysed for decades by schol... more Asymmetrical power relations between centre and periphery have been analysed for decades by scholars, who pointed out the cumulative advantages of centres and the social, political and economic disadvantages of the dependent peripheries. The common element of centre periphery theories with a multidisciplinary approach is that the centre tends to keep the periphery dependent by draining its resources. At the same time, the positive mission of the centre is to provide services and job opportunities for the periphery, to accelerate its modernization and catching up and to act as a mediator towards the dynamizing networks. Developmental disadvantages of peripheries have sparked academic interest by asking whether and how disadvantages in power and space can be compensated for. In order to answer this question, this paper analyses the role of the state, the central government in shaping the centre-periphery relationship. In systems that are based on centralized redistribution and subsidi...
The Routledge Handbook to Regional Development in Central and Eastern Europe, 2017
The paper introduces the new established local government system in Hungary. The process, the val... more The paper introduces the new established local government system in Hungary. The process, the values followed by the legislators showed which kinds of factors used to have an impact during the systemic changes and why the chosen local government model is fighting many malfunctions like fragmented, inefficient public services, financing problems, lack of integration, low performance in development policy etc. The paper tries to emphasise the path dependency in shaping territorial governance in a form of eliminating the almost always strong county governments and in the reluctance toward association of municipalities. Although the sand glass model of public power having strong bottom and top and lacking strong meso differs completely from the past as regards the power setting among levels but is similarly centralised. The original aim to strengthen the bottom is failed since the fragmented small municipalities were not able to fulfil the delegated tasks and what is the real paradox th...
Uploads
Papers by Ilona Pálné Kovács