Papers by Gábor Gelencsér
Experimental Cinemas in State-Socialist Eastern Europe, 2022
This chapter frames the work of Gábor Bódy within Hungarian avantgarde cinema. It connects Bódy’s... more This chapter frames the work of Gábor Bódy within Hungarian avantgarde cinema. It connects Bódy’s output to László Moholy-Nagy’s films via intersecting modes of formal experimentation and social critique, a duality that regularly appears in late socialist Hungarian experimental cinema. It then highlights linkages between the film cultural activities of Lajos Kassák, the editor of the interwar journal MA, and Bódy’s function as an overall organizer of interdisciplinary film culture at the Balázs Béla Studio some fifty years later. Finally, it turns to Bódy’s feature films American Postcard, Narcissus and Psyche, and Dog’s Night Song to consider how experimental, documentary, and fictional elements coalesced in these works and how the juncture of such filmic forms pervades Bódy’s film theory.
Theatron
MA (‘Today’) published only a few articles and documents about films, but these were the most imp... more MA (‘Today’) published only a few articles and documents about films, but these were the most important ones in the period of silent cinema. These articles concentrated around 1921, the starting point of international avant-garde cinema (German Expressionism, French Surrealism, the Soviet montage film). The most important ones are Victor Eggeling’s fundamental essay on moving picture (published first in Hungarian in Kassák’s periodical 1921 No. 8) and László Moholy-Nagy’s illustrated film plan (written in 1921/22, published in an extra issue of 1924). The paper examines the theoretical and historical context of the two texts and their influences to the next avant-garde period in Hungarian cinema of the 1960s and 1970s. It seeks to find connections between the classical and neo-avant-garde period, among others, in the fields of intermediality and political sensibility, which are the most particular attributes of the two periods, except the fundamental difference, namely that the clas...
Experimental Cinemas in State-Socialist Eastern Europe
Experimental Cinemas in State-Socialist Eastern Europe
Ezek között pedig ugyanúgy szerepelhet az olvasás és elemzés (a közvetlen és reflexív megértés), ... more Ezek között pedig ugyanúgy szerepelhet az olvasás és elemzés (a közvetlen és reflexív megértés), mint a próba és az elõadás." A színházelmélettel foglalkozó részben felvázolt koncepciót logikusan folytatva, itt is a szövegben kódolt nézõtér-játéktér viszony posztmodern megoldásának vizsgálata a domináns. Az elemzések leginkább erre koncentrálnak, illetve az ebbõl fakadó problémákra, ezért viszonylag sok dráma rövid, de tömör elemzését olvashatjuk. Bár a mûvek világszemléletének bölcseleti elemzésére nem tér ki a szerzõ, lényeges pontokat azért nem kerül meg, igyekszik felmutatni a viszonyrendszerben azokat a jelenségeket, melyek leginkább az abszurditás következményei. Itt már felbukkan magyar szerzõ neve is, Nádas Péteré, akinek drámaírói munkássága ritkán kerül reflektorfénybe, pedig a ,Temetés' (mint ahogy arra Kékesi Kun is rámutat), igen jelentõs problémával foglalkozik; a hiány, az autentikusság megszûnése, a semmivel való szembeszegülés, illetve ennek dramaturgiai bemutatása lényeges váltást jelent a naturalista alapokon nyugvó kortárs hazai drámaíráshoz képest. Nádas mellett Márton László az a magyar szerzõ, akinek egyik drámája, a ,Lepkék a kalapon' a parodisztikusság, illetve tragikum vegyítésével olyan hangvételt teremt, mely szokatlan színpadunkon. Kékesi Kun Árpád e drámák elemzésével megpróbálja pótolni a recepcióban tapasztalható alapvetõ hiányt, ami remélhetõleg ráirányítja a figyelmet nem csak az irodalmi, de a színházi megújulásra is.
hiszi, hogy férfi. Neo világa minden tekintetben egynemû és anyagtalan. Ez az alak kezd elõttünk ... more hiszi, hogy férfi. Neo világa minden tekintetben egynemû és anyagtalan. Ez az alak kezd elõttünk "felépülni", kiteljesedni a Kiválasztott-szálban: Neo beint az ügynököknek, némileg tehát ellenáll, majd Trinity-t követve eljut Morpheushoz. Követi mesterét, és hisz benne, téblábolása, a hajó legénységéhez való kötõdés, majd az Orákulumnál tett látogatás kudarcának hatására fontos tapasztalatra tesz szert: létezik igaz és hamis világ. Mesterének meg-mentése után ezt a tapasztalatot viszi tovább. Neo alakja tehát úgy teljesedik kihogy közben megszûnik. A tanulmány az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola mozgókép-programjának részeként a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány (KOMA) támogatásával készült.
Fikciós dokumentumfilmek a hetvenes évek magyar filmművészetében A hetvenes évek közepére a hazai... more Fikciós dokumentumfilmek a hetvenes évek magyar filmművészetében A hetvenes évek közepére a hazai dokumentarizmuson belül a fikciós dokumentumfilmek kerülnek előtérbe, méghozzá nem csupán a dokumentumműfaj keretein belül, hanem a filmtörténeti folyamatok egészét tekintve is: a Balázs Béla Stúdió dokumentumfilm-iskolájából kinövő módszer a korszak eredeti, speciális irányzata lesz (amit a külföldi kritikusoktól kapott megtisztelő Budapesti Iskola elnevezés is jelez).
Dokumentarista stilizáció a hetvenes évek magyar filmjében A hetvenes évek elején a közéleti indí... more Dokumentarista stilizáció a hetvenes évek magyar filmjében A hetvenes évek elején a közéleti indíttatást továbbra is magukénak valló, objektív-realista beállítottságú játékfilmesek számára a dokumentarizmus lehetőséget nyújt a hatvanas évek társadalmi dialógusának folytatására. A realista játékfilmekbe beszivárgó dokumentarista stílus a szocialista realizmustól az analitikus illúzió-realizmuson keresztül egyfajta "szociális kisrealizmus" irányába mozdítja el a magyar filmet.
This article places Joseph and His Brothers—Scenes from a Peasant Bible (József és testvérei— Jel... more This article places Joseph and His Brothers—Scenes from a Peasant Bible (József és testvérei— Jelenetek egy parasztbibliából, 2003) by Hungarian experimental filmmaker András Jeles within the social, institutional and cultural context of Hungarian film production. It surveys the sociopolitical conditions that gave rise to the formal and political radicalism of Hungarian experimental cinema; it provides an insight into the workshop of the Béla Balázs Studio, which played a determining role in shaping the various alternative discourses of Hungarian filmmaking, and suggests that András Jeles’s work is a particular manifestation of form-breaking radicalism. Two different narrative and stylistic modes of expression in the film are examined: shadow play and infrared camera use, as is the deployment of these two kinds of visuality in the parallel structure of the film. Cultural memory and the technical conditions of the filmic medium are considered from the perspective of aesthetic experie...
Der Erfolg des vielfach ausgezeichneten Son of Saul hat die Aufmerksamkeit der Welt erneut auf da... more Der Erfolg des vielfach ausgezeichneten Son of Saul hat die Aufmerksamkeit der Welt erneut auf das Paradoxon der Darstellung des Holocaust gelenkt. Die Studie untersucht zunachst die Tradition der Darstellung des Holocaust in ungarischen Spielfilmen und widmet sich auserdem jenen stilistischen Losungen, die das Paradoxon im Laszlo Nemes Film auf asthetisch innovative und gultige Weise auflosen. Von den 1950er Jahren bis zum Regimewechsel wurden die Regisseure, die sich mit dem Thema auseinander setzten, sowohl mit asthetischen als auch mit politischen Schwierigkeiten konfrontiert, da das kommunistische Regime den Holocaust nicht als nicht darstellbar, sondern in erster Linie als der Vergessenheit geweiht betrachtete. Obwohl mit dem Regimewechsel dieser politische Druck aufgehort hat zu existieren, reagiert die ungarische Gesellschaft immer noch sensibel auf das Thema des Holocaust. Der historische Uberblick vor der Analyse des Son of Saul stellt daher seine Thematik in das doppelte ...
Uploads
Papers by Gábor Gelencsér