A szűkebb értelemben vett, 1926 és 1935 közötti profi korszak legsikeresebb magyar futballklubja ... more A szűkebb értelemben vett, 1926 és 1935 közötti profi korszak legsikeresebb magyar futballklubja az Újpest volt. A Lilák a időszakban négy bajnoki aranyérmet, három ezüstérmet és két bronzérmet nyertek, vagyis folyamatosan a dobogón végeztek a hazai élvonalban. Sőt, nemzetközi téren is remekeltek, hiszen 1929-ben Közép-Európa-kupát nyertek, 1930-ban, az első bajnoki aranyérmet követően pedig a genfi Bajnokok Tornáján is az első helyet sikerült megszerezniük.
A két világháború közötti időszakban az újpesti stadionban két szurkolói szervezet működött. A le... more A két világháború közötti időszakban az újpesti stadionban két szurkolói szervezet működött. A legvérmesebb, leghangosabb szurkolókat a Lila Közép fogta össze, míg a páholyokban ülő, jobban szituált szurkolók a Dumavárban tömörültek. Ezúttal ez utóbbit mutatjuk be olvasóinknak.
A Duna deltájától a Don-Volga átjárón, a Volga völgye mentén, majd a Káma és a Belaja folyók völg... more A Duna deltájától a Don-Volga átjárón, a Volga völgye mentén, majd a Káma és a Belaja folyók völgyén át Európában a Közép-Urál vidékig húzódó, majd a kontinensválasztó hegység túloldalán, az Iszety és Tobol folyók mentén, majd hosszasan az Irtis folyó völgyében, egészen az Altaj-hegységig haladó prémútról kevés információval rendelkezünk. Az útvonal és annak kereskedelmének szerepe azonban vitathatatlan a magyar őstörténetben. A tanulmány a prémút és a magyarság őstörténetének kapcsolatát mutatja be.
Az Újpesti Torna Egyesület első rendes közgyűlését 1886-ban tartotta Goll János elnök vezetésével... more Az Újpesti Torna Egyesület első rendes közgyűlését 1886-ban tartotta Goll János elnök vezetésével. A közgyűlésről, az UTE életének szereplőiről, a sportklub korai történelméről szól ez a cikk.
Az Újpest labdarúgócsapata 1930-ban Genfben megnyerte a Bajnokok Ligája elődjének számító futball... more Az Újpest labdarúgócsapata 1930-ban Genfben megnyerte a Bajnokok Ligája elődjének számító futballtornát, melyen Európa legjobb 10 csapata vett részt.
Az Újpesti Football Club 1899. december 31-i megalapítása előtt is volt labdarúgó-élet Újpesten. ... more Az Újpesti Football Club 1899. december 31-i megalapítása előtt is volt labdarúgó-élet Újpesten. A tanulmány az 1897-99 közötti újpesti futballtörténetet mutatja be.
Szűcs János, az Újpesti Torna Egyesület elnöke volt 1919 és 1925 között. Az ő kezdeményezésére. m... more Szűcs János, az Újpesti Torna Egyesület elnöke volt 1919 és 1925 között. Az ő kezdeményezésére. munkájának eredményeképpen épült meg az Újpesti UTE (ma Szusza Ferenc) stadion 1922-ben.
Elképzelhető-e, hogy a rómaiak által a IV. század elején szarmaták védelmére épített alföldi Csör... more Elképzelhető-e, hogy a rómaiak által a IV. század elején szarmaták védelmére épített alföldi Csörsz-árok és a Duna által bezárt területet és annak sáncait, árkait a VI. századtól az avar-hunok birodalmuk központjaként használták és a frankok Ringnek vagy Hringnek nevezték ezt a védművet? Tényszerű-e, hogy Arnulf keleti frank király 892-ben az olasz földön Clusa néven ismert alföldi védműveket megnyitotta (reclusi erant) és annak területéről az ungár népet kiengedte? Érthető-e ezek után, hogy 895-ben a honfoglaló magyarok – régészeti adatok és Anonymus beszámolói szerint – először miért a Felső-Tisza vidéken, valamint a Tisza és a Bodrog közén, Karos környékén, tehát az Alföld Hringen kívüli, ungárok által nem lakott területén telepedtek meg és onnan hódították meg a Kárpát-medencét?
A könyv a 20-as, 30-as évek világába repíti vissza az olvasót. Bárki újraélheti az Újpest naggyá... more A könyv a 20-as, 30-as évek világába repíti vissza az olvasót. Bárki újraélheti az Újpest naggyá válásának, első bajnoki címének, Közép-Európa Kupa győzelmének, Bajnokok Tornája győzelmének történetét. Mindezt két kitűnő, sokszoros válogatott hátvéd életútján keresztül! Fogl Károly és Fogl József egész életük során Újpesthez, a lila-fehér színekhez és a bőrlabdához kötődtek. Élettörténetük ma is aktuális üzenettel bír. Szorgalmuk, tehetségük, összesen 87 válogatottságuk példaértékű. Ajánljuk így e könyvet minden Újpest-szurkolónak, és mindenkinek, aki a magyar labdarúgás története, és két legendás játékosa iránt érdeklődik!
Az Újpest futballtörténetének legnagyobb játékosait bemutató könyvek eddig vagy csillogó technikájú zseniről, vagy sokszoros gólkirály labdarúgó-fenoménről, vagy hatalmas játékintelligenciájú, klasszis gólvágóról szóltak. Törőcsik András, Bene Ferenc és Szusza Ferenc után most két olyan újpesti legenda pályafutása, élete kerül nagyító alá, akik az előbb felsorolt tulajdonságokkal ugyan nem rendelkeztek (hátvéd létükre nem is ilyen erények csillogtatását várta el tőlük a publikum), mégis a közönség kedvenceivé váltak megalkuvást nem tűrő küzdeni tudásukkal, hihetetlen keménységükkel, fantasztikus lövőerejükkel, mindent elsöprő lendületességükkel.
Fogl Károly és Fogl József – vagy ahogy mindenki ismerte őket, a Fogl-gát – a húszas-harmincas évek Újpestjének és magyar nemzeti tizenegyének messzeföldön rettegett hátvédpárosa olyan őserőt, olyan energiát képviselt a magyar labdarúgásban, amelynek hiánya az őket követő évtizedeken keresztül napjainkig megmaradt, és talán egyre inkább érezhető. Az ő életük és pályafutásuk elevenedik meg A LEGENDÁS FOGL-GÁT című könyvben.
A szűkebb értelemben vett, 1926 és 1935 közötti profi korszak legsikeresebb magyar futballklubja ... more A szűkebb értelemben vett, 1926 és 1935 közötti profi korszak legsikeresebb magyar futballklubja az Újpest volt. A Lilák a időszakban négy bajnoki aranyérmet, három ezüstérmet és két bronzérmet nyertek, vagyis folyamatosan a dobogón végeztek a hazai élvonalban. Sőt, nemzetközi téren is remekeltek, hiszen 1929-ben Közép-Európa-kupát nyertek, 1930-ban, az első bajnoki aranyérmet követően pedig a genfi Bajnokok Tornáján is az első helyet sikerült megszerezniük.
A két világháború közötti időszakban az újpesti stadionban két szurkolói szervezet működött. A le... more A két világháború közötti időszakban az újpesti stadionban két szurkolói szervezet működött. A legvérmesebb, leghangosabb szurkolókat a Lila Közép fogta össze, míg a páholyokban ülő, jobban szituált szurkolók a Dumavárban tömörültek. Ezúttal ez utóbbit mutatjuk be olvasóinknak.
A Duna deltájától a Don-Volga átjárón, a Volga völgye mentén, majd a Káma és a Belaja folyók völg... more A Duna deltájától a Don-Volga átjárón, a Volga völgye mentén, majd a Káma és a Belaja folyók völgyén át Európában a Közép-Urál vidékig húzódó, majd a kontinensválasztó hegység túloldalán, az Iszety és Tobol folyók mentén, majd hosszasan az Irtis folyó völgyében, egészen az Altaj-hegységig haladó prémútról kevés információval rendelkezünk. Az útvonal és annak kereskedelmének szerepe azonban vitathatatlan a magyar őstörténetben. A tanulmány a prémút és a magyarság őstörténetének kapcsolatát mutatja be.
Az Újpesti Torna Egyesület első rendes közgyűlését 1886-ban tartotta Goll János elnök vezetésével... more Az Újpesti Torna Egyesület első rendes közgyűlését 1886-ban tartotta Goll János elnök vezetésével. A közgyűlésről, az UTE életének szereplőiről, a sportklub korai történelméről szól ez a cikk.
Az Újpest labdarúgócsapata 1930-ban Genfben megnyerte a Bajnokok Ligája elődjének számító futball... more Az Újpest labdarúgócsapata 1930-ban Genfben megnyerte a Bajnokok Ligája elődjének számító futballtornát, melyen Európa legjobb 10 csapata vett részt.
Az Újpesti Football Club 1899. december 31-i megalapítása előtt is volt labdarúgó-élet Újpesten. ... more Az Újpesti Football Club 1899. december 31-i megalapítása előtt is volt labdarúgó-élet Újpesten. A tanulmány az 1897-99 közötti újpesti futballtörténetet mutatja be.
Szűcs János, az Újpesti Torna Egyesület elnöke volt 1919 és 1925 között. Az ő kezdeményezésére. m... more Szűcs János, az Újpesti Torna Egyesület elnöke volt 1919 és 1925 között. Az ő kezdeményezésére. munkájának eredményeképpen épült meg az Újpesti UTE (ma Szusza Ferenc) stadion 1922-ben.
Elképzelhető-e, hogy a rómaiak által a IV. század elején szarmaták védelmére épített alföldi Csör... more Elképzelhető-e, hogy a rómaiak által a IV. század elején szarmaták védelmére épített alföldi Csörsz-árok és a Duna által bezárt területet és annak sáncait, árkait a VI. századtól az avar-hunok birodalmuk központjaként használták és a frankok Ringnek vagy Hringnek nevezték ezt a védművet? Tényszerű-e, hogy Arnulf keleti frank király 892-ben az olasz földön Clusa néven ismert alföldi védműveket megnyitotta (reclusi erant) és annak területéről az ungár népet kiengedte? Érthető-e ezek után, hogy 895-ben a honfoglaló magyarok – régészeti adatok és Anonymus beszámolói szerint – először miért a Felső-Tisza vidéken, valamint a Tisza és a Bodrog közén, Karos környékén, tehát az Alföld Hringen kívüli, ungárok által nem lakott területén telepedtek meg és onnan hódították meg a Kárpát-medencét?
A könyv a 20-as, 30-as évek világába repíti vissza az olvasót. Bárki újraélheti az Újpest naggyá... more A könyv a 20-as, 30-as évek világába repíti vissza az olvasót. Bárki újraélheti az Újpest naggyá válásának, első bajnoki címének, Közép-Európa Kupa győzelmének, Bajnokok Tornája győzelmének történetét. Mindezt két kitűnő, sokszoros válogatott hátvéd életútján keresztül! Fogl Károly és Fogl József egész életük során Újpesthez, a lila-fehér színekhez és a bőrlabdához kötődtek. Élettörténetük ma is aktuális üzenettel bír. Szorgalmuk, tehetségük, összesen 87 válogatottságuk példaértékű. Ajánljuk így e könyvet minden Újpest-szurkolónak, és mindenkinek, aki a magyar labdarúgás története, és két legendás játékosa iránt érdeklődik!
Az Újpest futballtörténetének legnagyobb játékosait bemutató könyvek eddig vagy csillogó technikájú zseniről, vagy sokszoros gólkirály labdarúgó-fenoménről, vagy hatalmas játékintelligenciájú, klasszis gólvágóról szóltak. Törőcsik András, Bene Ferenc és Szusza Ferenc után most két olyan újpesti legenda pályafutása, élete kerül nagyító alá, akik az előbb felsorolt tulajdonságokkal ugyan nem rendelkeztek (hátvéd létükre nem is ilyen erények csillogtatását várta el tőlük a publikum), mégis a közönség kedvenceivé váltak megalkuvást nem tűrő küzdeni tudásukkal, hihetetlen keménységükkel, fantasztikus lövőerejükkel, mindent elsöprő lendületességükkel.
Fogl Károly és Fogl József – vagy ahogy mindenki ismerte őket, a Fogl-gát – a húszas-harmincas évek Újpestjének és magyar nemzeti tizenegyének messzeföldön rettegett hátvédpárosa olyan őserőt, olyan energiát képviselt a magyar labdarúgásban, amelynek hiánya az őket követő évtizedeken keresztül napjainkig megmaradt, és talán egyre inkább érezhető. Az ő életük és pályafutásuk elevenedik meg A LEGENDÁS FOGL-GÁT című könyvben.
Uploads
Papers by Gábor Laszip
Tényszerű-e, hogy Arnulf keleti frank király 892-ben az olasz földön Clusa néven ismert alföldi védműveket megnyitotta (reclusi erant) és annak területéről az ungár népet kiengedte?
Érthető-e ezek után, hogy 895-ben a honfoglaló magyarok – régészeti adatok és Anonymus beszámolói szerint – először miért a Felső-Tisza vidéken, valamint a Tisza és a Bodrog közén, Karos környékén, tehát az Alföld Hringen kívüli, ungárok által nem lakott területén telepedtek meg és onnan hódították meg a Kárpát-medencét?
Books by Gábor Laszip
Az Újpest futballtörténetének legnagyobb játékosait bemutató könyvek eddig vagy csillogó technikájú zseniről, vagy sokszoros gólkirály labdarúgó-fenoménről, vagy hatalmas játékintelligenciájú, klasszis gólvágóról szóltak. Törőcsik András, Bene Ferenc és Szusza Ferenc után most két olyan újpesti legenda pályafutása, élete kerül nagyító alá, akik az előbb felsorolt tulajdonságokkal ugyan nem rendelkeztek (hátvéd létükre nem is ilyen erények csillogtatását várta el tőlük a publikum), mégis a közönség kedvenceivé váltak megalkuvást nem tűrő küzdeni tudásukkal, hihetetlen keménységükkel, fantasztikus lövőerejükkel, mindent elsöprő lendületességükkel.
Fogl Károly és Fogl József – vagy ahogy mindenki ismerte őket, a Fogl-gát – a húszas-harmincas évek Újpestjének és magyar nemzeti tizenegyének messzeföldön rettegett hátvédpárosa olyan őserőt, olyan energiát képviselt a magyar labdarúgásban, amelynek hiánya az őket követő évtizedeken keresztül napjainkig megmaradt, és talán egyre inkább érezhető.
Az ő életük és pályafutásuk elevenedik meg A LEGENDÁS FOGL-GÁT című könyvben.
Tényszerű-e, hogy Arnulf keleti frank király 892-ben az olasz földön Clusa néven ismert alföldi védműveket megnyitotta (reclusi erant) és annak területéről az ungár népet kiengedte?
Érthető-e ezek után, hogy 895-ben a honfoglaló magyarok – régészeti adatok és Anonymus beszámolói szerint – először miért a Felső-Tisza vidéken, valamint a Tisza és a Bodrog közén, Karos környékén, tehát az Alföld Hringen kívüli, ungárok által nem lakott területén telepedtek meg és onnan hódították meg a Kárpát-medencét?
Az Újpest futballtörténetének legnagyobb játékosait bemutató könyvek eddig vagy csillogó technikájú zseniről, vagy sokszoros gólkirály labdarúgó-fenoménről, vagy hatalmas játékintelligenciájú, klasszis gólvágóról szóltak. Törőcsik András, Bene Ferenc és Szusza Ferenc után most két olyan újpesti legenda pályafutása, élete kerül nagyító alá, akik az előbb felsorolt tulajdonságokkal ugyan nem rendelkeztek (hátvéd létükre nem is ilyen erények csillogtatását várta el tőlük a publikum), mégis a közönség kedvenceivé váltak megalkuvást nem tűrő küzdeni tudásukkal, hihetetlen keménységükkel, fantasztikus lövőerejükkel, mindent elsöprő lendületességükkel.
Fogl Károly és Fogl József – vagy ahogy mindenki ismerte őket, a Fogl-gát – a húszas-harmincas évek Újpestjének és magyar nemzeti tizenegyének messzeföldön rettegett hátvédpárosa olyan őserőt, olyan energiát képviselt a magyar labdarúgásban, amelynek hiánya az őket követő évtizedeken keresztül napjainkig megmaradt, és talán egyre inkább érezhető.
Az ő életük és pályafutásuk elevenedik meg A LEGENDÁS FOGL-GÁT című könyvben.