A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata-A kommentár szerkesztőinek ajánl... more A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata-A kommentár szerkesztőinek ajánlása Birtokvédelmi kézikönyv a szerzők ajánlásával A közlevéltárak szerepe az önkormányzatok felett gyakorolt kontrollban
Absztrakt: egy, a katonáskodás élményeit rögzítő -a "kaszárnyafolklór" tárgykörébe tartozó -füzet... more Absztrakt: egy, a katonáskodás élményeit rögzítő -a "kaszárnyafolklór" tárgykörébe tartozó -füzet kerül feldolgozásra, amely a paraszti írásbeliség jellegzetes terméke. Tartalmilag a közlésre kerülő füzet (60 dal publikálatlan szövegváltozata) a nótáskönyv és a kéziratos versgyűjtemény keveréke. Bár a kézirat műfajilag tipikusnak mondható, a benne szereplő szövegeket nézve meglehetősen egyedinek számít, ugyanis megtartotta azok eredeti témáját, lejegyzőjük nem a katonaélet köré csoportosította azokat. Műfajában abból a szempontból is ritkaságnak tekinthető a mű, hogy az összegyűjtött szövegeken kívül -a Világosnál 1849-ben letett fegyverek felsorolásán túl -más bejegyzést nem tartalmaz. A bevezetőben bemutatásra kerül a katonakönyv, a szerző életútja, valamint a tőle fennmaradt -első világháborúhoz kapcsolódó -visszaemlékezések. A cikket több korabeli fénykép (a közreadó által retusált formában) illusztrálja. Kulcsszavak: paraszti írásbeliség, folklór, katonai szolgálat, kéziratos könyv Radeczky Lajos szakaszvezető katonakönyve SZÖVEGGYŰJTEMÉNY 1 Dal A vidai 9 fenyves erdő, árnyas erdő aljába', Van egy kis ház, muskátlis az ablaka. Ott van az én pici tanyám, Oda várlak édes rózsám. A vidai fenyves erdő, árnyas erdő aljába! Bús nótákat dalolászok csendesen, Ne szomorítsd a szívemet édesem. Ne szomorítsd a szívemet, Én a tiéd úgysem leszek. Jöjj el, jöjj el vigasztalj meg engemet! Pásztorlegény búcsúzik a tanyától, Néha-néha visszanéz a határból. Szomorún szól furulyája, Bús könnyei hullnak rája. Bús nótája lehangzik a pusztába, behangzik a pusztába. (Tokay é. n. 223.) 2 Más Nyisd ki rózsám nefelejcskék szemedet, Sugarával gyógyítsd meg a szívemet, Gyógyítsd, gyógyítsd, te tetted azt beteggé, Majd meggyógyul árva szívem, Majd meggyógyul a koporsó fenekén. Jaj, de boldog, aki nem tud szeretni, Nem kell annak a fájdalmat viselni, Még boldogabb, akire a nap ragyog, Rég sírba tett boldogságom, Lehullottak egemről a csillagok. (Ág 2009, 126.) 3 Más Nem vagyok már ami voltam, hét falu legénye, Nem vagyok az édesanyám drága szemefénye. Elhervadok, elsárgulok, mint virág az réten, Ássák már a hideg sírom kint a temetőben. 62 [64] Más Magasan repül a daru, szépen szól, Haragszik rám az én rózsám, mert nem szól. Ne haragudj kedves babám sokáig, Tied leszek, el nem hagylak koporsóm bezártáig Jegenyefa tetejében magasan, Két holló ül feketében gyászosan. Mikor az a jegenyefa kivirít, Akkor leszek kedves rózsám a tiéd. (Fővárosi Lapok 1876, 2; Ujváry 1965, 213.) 63 [65] Más Mély a Rima, zavaros, ha megárad, Rima partján búsulok én utánad, Zúgva jönnek, zúgva mennek a habok, Én meg csak a Rima, Rima Rima partján te utánad búsulok. Berek alján foly a Rima, folydogál, Barna kislány oly szomorúan sírdogál. Sírva nézi a kavargó habokat… Fűzfa lombja, jaj, de búsan bólintgat. (Magyarország és a Nagyvilág 1879, 578.) 64 [66] Más Azt mondják, hogy piros vagyok, Ha egy liter bort megiszok. Lám piros az liba lába, orra, Pedig csak vízbe mártja, nem borba. Még azt mondják ingadozok, Ha egy liter bort megiszok. Lám a nád is ingadozik, Pedig az csak vizet iszik a tóban. (Bartalus 1896, 151.)
Kun András 1 minorita pátert 2 , aki még 1943 októberében arról vált ismertté, hogy Kézdivásárhel... more Kun András 1 minorita pátert 2 , aki még 1943 októberében arról vált ismertté, hogy Kézdivásárhelyen a szegények és hadiárvák segélyezésére felekezeti összefogást teremtett, 3 1945-ben több száz gyilkosság elkövetésével vádolta meg a népügyészség. Az esetek közül a népbíróság a Maros utcai kórház udvarán 1945. január 12-én lezajlott tömeggyilkosságban való részvételét találta bizonyíthatónak. Jóllehet Kun tagadta a jelenlétét -és később az egyetlen hiteles tanúról is bebizonyosodott: nem látott semmit a gyilkosságokból -, ez az eset híresült el leginkább, tovább "öregbítve" Kun András rossz hírnevét. A korabeli magyar hatóságok azonban nem ennél az esetnél parancsoltak megálljt a páter tevékenységének, hanem -igaz, még ugyanezen a napon -egy, Krisztina körúti elfajult házkutatás kapcsán indítottak ellene vizsgálatot.
Kun András az 1944-1945-ös budapesti nyilasterror háborús és népellenes bűnök elkövetéséért kivég... more Kun András az 1944-1945-ös budapesti nyilasterror háborús és népellenes bűnök elkövetéséért kivégzett emblematikus alakja. Tetteit, letartóztatását és népbírósági tárgyalását nem csupán a háború utáni sajtó közölte több tucatnyi újságcikken ke resztül, de a történettudományi szakirodalomban és a szépirodalomban egyaránt időről időre foglalkoznak személyével. A nyilaskeresztes különítményekkel külön féle atrocitásokban részt vevő egykori minorita szerzetes vélt és valós bűnelköve téseinek híre már "működése" idején is szárnyra kapott, majd letartóztatását köve tően azok országosan ismertté váltak. Amint azt a Létünk oldalain korábban már felvázoltam (KURUCZ 2018: 173 -193), e tevékenység teljes részletességgel való feltárása ma már lehetetlen feladat. Jelen tanulmány ezért olyan események bemu tatásra szorítkozik, amelyek a Kun András ellen folyó eljárás dokumentumain túl más perekhez kapcsolódó tanúvallomásokkal és nyomozati vagy bírósági eljárástól független visszaemlékezésekkel is összevethetők.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata-A kommentár szerkesztőinek ajánl... more A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata-A kommentár szerkesztőinek ajánlása Birtokvédelmi kézikönyv a szerzők ajánlásával A közlevéltárak szerepe az önkormányzatok felett gyakorolt kontrollban
Absztrakt: egy, a katonáskodás élményeit rögzítő -a "kaszárnyafolklór" tárgykörébe tartozó -füzet... more Absztrakt: egy, a katonáskodás élményeit rögzítő -a "kaszárnyafolklór" tárgykörébe tartozó -füzet kerül feldolgozásra, amely a paraszti írásbeliség jellegzetes terméke. Tartalmilag a közlésre kerülő füzet (60 dal publikálatlan szövegváltozata) a nótáskönyv és a kéziratos versgyűjtemény keveréke. Bár a kézirat műfajilag tipikusnak mondható, a benne szereplő szövegeket nézve meglehetősen egyedinek számít, ugyanis megtartotta azok eredeti témáját, lejegyzőjük nem a katonaélet köré csoportosította azokat. Műfajában abból a szempontból is ritkaságnak tekinthető a mű, hogy az összegyűjtött szövegeken kívül -a Világosnál 1849-ben letett fegyverek felsorolásán túl -más bejegyzést nem tartalmaz. A bevezetőben bemutatásra kerül a katonakönyv, a szerző életútja, valamint a tőle fennmaradt -első világháborúhoz kapcsolódó -visszaemlékezések. A cikket több korabeli fénykép (a közreadó által retusált formában) illusztrálja. Kulcsszavak: paraszti írásbeliség, folklór, katonai szolgálat, kéziratos könyv Radeczky Lajos szakaszvezető katonakönyve SZÖVEGGYŰJTEMÉNY 1 Dal A vidai 9 fenyves erdő, árnyas erdő aljába', Van egy kis ház, muskátlis az ablaka. Ott van az én pici tanyám, Oda várlak édes rózsám. A vidai fenyves erdő, árnyas erdő aljába! Bús nótákat dalolászok csendesen, Ne szomorítsd a szívemet édesem. Ne szomorítsd a szívemet, Én a tiéd úgysem leszek. Jöjj el, jöjj el vigasztalj meg engemet! Pásztorlegény búcsúzik a tanyától, Néha-néha visszanéz a határból. Szomorún szól furulyája, Bús könnyei hullnak rája. Bús nótája lehangzik a pusztába, behangzik a pusztába. (Tokay é. n. 223.) 2 Más Nyisd ki rózsám nefelejcskék szemedet, Sugarával gyógyítsd meg a szívemet, Gyógyítsd, gyógyítsd, te tetted azt beteggé, Majd meggyógyul árva szívem, Majd meggyógyul a koporsó fenekén. Jaj, de boldog, aki nem tud szeretni, Nem kell annak a fájdalmat viselni, Még boldogabb, akire a nap ragyog, Rég sírba tett boldogságom, Lehullottak egemről a csillagok. (Ág 2009, 126.) 3 Más Nem vagyok már ami voltam, hét falu legénye, Nem vagyok az édesanyám drága szemefénye. Elhervadok, elsárgulok, mint virág az réten, Ássák már a hideg sírom kint a temetőben. 62 [64] Más Magasan repül a daru, szépen szól, Haragszik rám az én rózsám, mert nem szól. Ne haragudj kedves babám sokáig, Tied leszek, el nem hagylak koporsóm bezártáig Jegenyefa tetejében magasan, Két holló ül feketében gyászosan. Mikor az a jegenyefa kivirít, Akkor leszek kedves rózsám a tiéd. (Fővárosi Lapok 1876, 2; Ujváry 1965, 213.) 63 [65] Más Mély a Rima, zavaros, ha megárad, Rima partján búsulok én utánad, Zúgva jönnek, zúgva mennek a habok, Én meg csak a Rima, Rima Rima partján te utánad búsulok. Berek alján foly a Rima, folydogál, Barna kislány oly szomorúan sírdogál. Sírva nézi a kavargó habokat… Fűzfa lombja, jaj, de búsan bólintgat. (Magyarország és a Nagyvilág 1879, 578.) 64 [66] Más Azt mondják, hogy piros vagyok, Ha egy liter bort megiszok. Lám piros az liba lába, orra, Pedig csak vízbe mártja, nem borba. Még azt mondják ingadozok, Ha egy liter bort megiszok. Lám a nád is ingadozik, Pedig az csak vizet iszik a tóban. (Bartalus 1896, 151.)
Kun András 1 minorita pátert 2 , aki még 1943 októberében arról vált ismertté, hogy Kézdivásárhel... more Kun András 1 minorita pátert 2 , aki még 1943 októberében arról vált ismertté, hogy Kézdivásárhelyen a szegények és hadiárvák segélyezésére felekezeti összefogást teremtett, 3 1945-ben több száz gyilkosság elkövetésével vádolta meg a népügyészség. Az esetek közül a népbíróság a Maros utcai kórház udvarán 1945. január 12-én lezajlott tömeggyilkosságban való részvételét találta bizonyíthatónak. Jóllehet Kun tagadta a jelenlétét -és később az egyetlen hiteles tanúról is bebizonyosodott: nem látott semmit a gyilkosságokból -, ez az eset híresült el leginkább, tovább "öregbítve" Kun András rossz hírnevét. A korabeli magyar hatóságok azonban nem ennél az esetnél parancsoltak megálljt a páter tevékenységének, hanem -igaz, még ugyanezen a napon -egy, Krisztina körúti elfajult házkutatás kapcsán indítottak ellene vizsgálatot.
Kun András az 1944-1945-ös budapesti nyilasterror háborús és népellenes bűnök elkövetéséért kivég... more Kun András az 1944-1945-ös budapesti nyilasterror háborús és népellenes bűnök elkövetéséért kivégzett emblematikus alakja. Tetteit, letartóztatását és népbírósági tárgyalását nem csupán a háború utáni sajtó közölte több tucatnyi újságcikken ke resztül, de a történettudományi szakirodalomban és a szépirodalomban egyaránt időről időre foglalkoznak személyével. A nyilaskeresztes különítményekkel külön féle atrocitásokban részt vevő egykori minorita szerzetes vélt és valós bűnelköve téseinek híre már "működése" idején is szárnyra kapott, majd letartóztatását köve tően azok országosan ismertté váltak. Amint azt a Létünk oldalain korábban már felvázoltam (KURUCZ 2018: 173 -193), e tevékenység teljes részletességgel való feltárása ma már lehetetlen feladat. Jelen tanulmány ezért olyan események bemu tatásra szorítkozik, amelyek a Kun András ellen folyó eljárás dokumentumain túl más perekhez kapcsolódó tanúvallomásokkal és nyomozati vagy bírósági eljárástól független visszaemlékezésekkel is összevethetők.
Uploads
Papers by Kurucz Ádám