Ungcsepely
Ungcsepely (szlovákul: Čepeľ) Nagykapos városrésze Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 72 km-re délkeletre, az Ung és Latorca folyók között, Nagykapossal teljesen egybeépülve fekszik. Nagykapos keleti végét képezi.
Története
[szerkesztés]1214-ben „Chepel” néven említik. A község a 17. század elején reformátussá vált. Imaháza már 1618 körül lehetett. Az első fatemplom 1671 táján épült meg, és a 18. század végéig szolgálta a közösséget, amikor leégett. Temploma ekkor, 1795 és 1806 között épült.
A 18. század végén, 1796-ban Vályi András így ír róla: „CSEPELY. Magyar falu Ungvár Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, fekszik nem meszsze Latortza vizétöl, Kaposhoz 1/4. mértföldnyire. Határja középszerű.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Csepely, magyar falu, Ungh vgyében, N.-Kaposhoz 1/4 órányira: 57 r., 19 g. kath., 238 ref., 43 zsidó lak., ref. anyaszentegyházzal. F. u. többen.”[2]
A templom tornya 1870-ben készült el. 1910-ben 456-an, túlnyomórészt magyarok lakták. 1914-óta – Kiskapossal és Veskóccal együtt – Nagykaposhoz tartozik.
1944 őszén a templomot több bombatalálat érte, és olyan súlyosan károsodott, hogy a háború után már nem állították helyre, hanem a romot lebontották.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Egykori templomának helye a parókia szomszédságában, egy kis parkban található.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Fincicky Mihály ügyvéd, műfordító, magyar néprajzi és népköltészeti gyűjtő, Ungvár város polgármestere
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.