Tordatúr
| Tordatúr (Tureni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Tordatúr |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407560 |
| SIRUTA-kód | 59773 |
| Népesség | |
| Népesség | 946 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 460 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 12,78 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 513 m |
| Terület | 74 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 23° 42′ 12″46.623100°N 23.703400°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 23° 42′ 12″46.623100°N 23.703400°E | |
| Tordatúr weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tordatúr témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tordatúr, 1911-ig Túr (románul Tureni, korábban Tur) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése
[szerkesztés]Kolozsvártól 15 km-re délkeletre, Tordától 9 km-re északnyugatra, az A3-as autópálya mellett fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]A Túri-patak nevét először ugyan csak 1865-ben említették, mégis valószínű, hogy a falu a víznévről kapta a nevét. Ebben az esetben azonos eredetű lehet a Túr folyó nevével. Előtagja onnan származik, hogy Torda vármegyéhez tartozott és már a helységnévrendezés előtt is használták. Az első írásos adat 1276-ból való a névre (Thur).
Története
[szerkesztés]A középkorban magyar lakosságú falu volt. A határában feküdt a később elpusztult Tadek (először 1270), Tonkháza (1356), Setétberek (1366), Hunyad (1424) és Baromlak (1444) falu. Az önálló Erdélyi Fejedelemség korában jelentős kisnemesi közösség lakta. Római katolikus plébániája 1827-ben alakult. Torda, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.
Három falurésze: a délkeleti, a hasadék menti domboldalakon elterülő Doszuj, az Országútja vagy Felszeg és keleten a Szityija vagy Alszeg.
A hasadék északi bejáratánál 1952 és 1994 között mészkőbánya üzemelt.
Népessége
[szerkesztés]- 1850-ben 1016 lakosból 488 volt román, 462 magyar és 55 cigány nemzetiségű; 533 görögkatolikus, 202 református, 174 unitárius és 98 római katolikus vallású.
- 1900-ban 1134 lakosából 637 volt magyar és 497 román anyanyelvű; 508 görögkatolikus, 260 református, 236 unitárius, 109 római katolikus és 14 zsidó vallású. A lakosság 35%-a tudott írni-olvasni, a román anyanyelvűek 54%-a beszélt magyarul.
- 2002-ben 1027 lakosából 530 volt román és 497 magyar anyanyelvű; 491 ortodox, 224 református, 183 unitárius, 82 római katolikus és 27 baptista vallású.
- 2011-ben 929 lakosából 459 volt magyar, 437 román anyanyelvű.[2]
Látnivalók
[szerkesztés]- A falu határában van a Túri-hasadék vadregényes sziklaszurdoka.
- Református temploma 1727-ben épült, az 1970-es években Debreczeni László vezetésével újították fel.
- Az unitárius templomot 1831-ben, tornyát 1906-ban építették. Korábban középkori plébániatemplomát is az unitáriusok birtokolták.
- Római katolikus temploma 1842-ben épült és legutóbb a 2000-es években újították. Itt őrzik Erdély legrégibb Madonna-szobrát, amely a 14. században készült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1869. december 6-án Józan Miklós unitárius püspök, költő, műfordító.
- Itt született 1889. december 31-én Finta Gerő költő, műfordító, Finta József építész édesapja.
- Itt született 1893. június 4-én Kovács Gyula altábornagy, a Magyar 2. hadsereg vezérkari főnöke.
Jegyzetek
[szerkesztés]- Czárán Gyula: Túr és a Túri hasadék. Erdély, 1906, 13–21. o.
- Tibád Levente: Tordatúr helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1972, 2. sz.
- ↑ [1]
- ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Cluj (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Orbán Balázs: Torda város és környéke
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Képek
[szerkesztés]-
Unitárius templom -
Római katolikus templom
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
