The Wall – Live in Berlin
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Roger Waters The Wall Live in Berlin | ||||
koncertalbum | ||||
Megjelent | 1990. szeptember 17. | |||
Felvételek | 1990. július 21. | |||
Stílus | Progresszív rock | |||
Nyelv | angol | |||
Kiadó | Polygram | |||
Producer | Roger Waters | |||
Kritikák | ||||
Roger Waters-kronológia | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
The Wall Live in Berlin Roger Waters 1990 szeptemberében megjelent koncertalbuma. A felvétel az 1990. július 21-én Berlinben tartott gigantikus koncerten készült, mely a Pink Floyd együttes The Wall című albumának előadása volt. A koncert aktualitását a berlini fal lebontása és Németország újraegyesítése adta.
Története
[szerkesztés]A Potsdamer Platzon tartott koncert nagyobb volt, mint a Pink Floyd 1980-81-ben tartott The Wall előadásai. A koncertet 200 000 néző nézte a színpad előtti elkerített területen és további 500 000 néző pedig a környező utcákból, valamint a tér azon pontjairól, melyek nem voltak elkerítve. 35 országban sugározták élőben a televíziók, így 500 millió ember nézte meg saját otthonából. Az előadás az addigi idők legnagyobb rock koncertje volt.
A koncertet teljes egészében Waters finanszírozta, a befektetés később a CD és videó eladásokból térült meg, a profitot pedig odaadományozta egy alapítványnak, amely a világháború áldozataival és a túlélők megsegítésével foglalkozik, Waters adománya jelentette az alapítvány számára az induló tőkét.
Waters az alábbi zenész társait is felkérte a fellépésre: Peter Gabriel, Rod Stewart, Joe Cocker, Bruce Springsteen és Eric Clapton, azonban egyikük sem lépett fel, volt aki „kimentette magát”, volt aki egyszerűen visszautasította.
A következő zenészek fogadták el a meghívást: Ute Lemper, The Band, The Hooters, Van Morrison, Sinéad O’Connor, Cyndi Lauper, Marianne Faithfull, Scorpions, Joni Mitchell, Jerry Hall, Paul Carrack, Tim Curry, és Bryan Adams.
Waters berlini koncertje és a Pink Floyd eredeti The Wall előadása között számos különbség van. A Mother és az Another Brick in the Wall, part II hangszerszólókkal egészült ki, az utóbbi pedig egy határozott lezárással ért véget. Az In The Fleshnek (a 80-81-es koncertekhez hasonlóan) hosszabb a bevezetője, a Comfortably Numb is hosszabb két gitáros szólójával illetve a dal végén megismételt refrénnel. A The Show Must Go On kimaradt, a The Last Few Bricks és a What Shall We Do Now viszont bekerült az előadásba (a The Last Few Bricks rövidebb lett). A The Trial előadása alatt élő színészek játszanak, a falról lelógó tanárt Thomas Dolby alakítja.
The Wall Live in Berlin címmel jelent meg a koncert CD-n, valamint videón.
Számok
[szerkesztés]1. CD
[szerkesztés]- In the Flesh? – a Scorpions előadásában.
- The Thin Ice – Ute Lemper & Roger Waters előadásában, közreműködött továbbá a Bayerischer Rundfunk Orchestra & Choir
- Another Brick in the Wall (Part 1) – Roger Waters előadásában, szaxofonszóló Garth Hudson
- The Happiest Days of Our Lives – Roger Waters előadásában
- Another Brick in the Wall (Part 2) – Cyndi Lauper előadásában, gitárszóló Rick DiFonzo és Snowy White, szintetizátor szóló Thomas Dolby
- Mother – Sinéad O’Connor és a The Band előadásában, harmonika Garth Hudson, énekel továbbá Rick Danko és Levon Helm; akusztikus részek The Hooters.
- Goodbye Blue Sky – Joni Mitchell és a Bayerischer Rundfunk Orchestra & Choir előadásában, fuvola James Galway
- Empty Spaces/What Shall We Do Now? – Bryan Adams és Roger Waters, valamint a Bayerischer Rundfunk Orchestra & Choir előadásában
- Young Lust – Bryan Adams előadásában, gitárszóló Rick DiFonzo és Snowy White
- Oh My God – What a Fabulous Room" – Jerry Hall előadásában (a One of My Turns intrója)
- One of My Turns – Roger Waters előadásában
- Don't Leave Me Now – Roger Waters előadásában
- Another Brick in the Wall (Part 3) – Roger Waters (followed by the medley The Last Few Bricks) és a Bayerischer Rundfunk Orchestra & Choir előadásában
- Goodbye Cruel World – Roger Waters előadásában
2. CD
[szerkesztés]- Hey You – Paul Carrack előadásában
- Is There Anybody Out There? – a Bayerischer Rundfunk Orchestra & Choir előadásában; klasszikus gitár Rick DiFonzo és Snowy White
- Nobody Home – Roger Waters és a Bayerischer Rundfunk Orchestra & Choir előadásában, gitár szóló Snowy White
- Vera – Roger Waters és a Bayerischer Rundfunk Orchestra & Choir előadásában
- Bring the Boys Back Home – a Bayerischer Rundfunk Orchestra & Choir és a Military Orchestra of the Soviet Army előadásában
- Comfortably Numb – Van Morrison, Roger Waters és a The Band, valamint a Bayerischer Rundfunk Orchestra & Choir előadásában, gitár szóló Rick DiFonzo és Snowy White
- In the Flesh – Roger Waters, és a Bayerischer Rundfunk Orchestra and Choir, valamint a Military Orchestra of the Soviet Army előadásában
- Run Like Hell – Roger Waters előadásában
- Waiting for the Worms és Stop – Roger Waters és a Bayerischer Rundfunk Orchestra and Choir előadásában
- The Trial – a Bayerischer Rundfunk Orchestra and Choir előadásában, közreműködik:
- Tim Curry mint az Ügyész
- Thomas Dolby mint a Tanár
- Ute Lemper mint a Feleség
- Marianne Faithfull mint az Anya
- Albert Finney mint a Bíró
- The Tide is Turning – (After Live Aid) a csapat előadásában (vezető ének Roger Waters, Joni Mitchell, Cyndi Lauper, Bryan Adams, Van Morrison és Paul Carrack.), közreműködik a Bayerischer Rundfunk Orchestra and Choir.
Közreműködők
[szerkesztés]- Roger Waters: ének, basszusgitár, akusztikus gitár a Motherben, ritmusgitár a Hey You-ban.
- Scorpions:
- Klaus Meine: ének
- Rudolf Schenker: gitár
- Matthias Jabs: gitár
- Francis Buchholz: basszusgitár
- Herman Rarebell: dob
- Ute Lemper: ének
- Cyndi Lauper: Dob, ének
- Thomas Dolby: Billentyű, ének
- Sinéad O’Connor: ének
- The Band:
- Levon Helm: ének
- Rick Danko: ének
- Garth Hudson: harmonika, szaxofon
- The Hooters: akusztikus gitár
- Joni Mitchell: ének.
- James Galway: fuvola
- Bryan Adams: gitár, ének
- Jerry Hall: ének
- Paul Carrack: ének
- Van Morrison: ének
- Tim Curry: ének
- Marianne Faithfull: ének
- Albert Finney: ének
The Bleeding Heart Band
- Rick DiFonzo: gitár
- Snowy White: gitár
- Andy Fairweather-Low: basszusgitár, gitár, ének
- Peter Wood: billentyűsök, orgona, szintetizátor
- Nick Glennie-Smith: billentyűsök, orgona, szintetizátor
- Graham Broad: dob
- Stan Farber: háttérének
- Joe Chemay: háttérének
- Jim Haas: háttérének
- John Joyce: háttérének
Egyéb
- The Rundfunk Orchestra, vezényelte Michael Kamen.
- The Rundfunk Choir.
- The Military Orchestra of the Soviet Army.
- Paddy Moloney (member of The Chieftans. Szerepel a közreműködők névsorán, de tevékenysége nem ismert.)