Szécsi Ferenc (író)
| Szécsi Ferenc | |
| Született | 1905. május 5. Kevedobra |
| Elhunyt | 1945. január 7. (39 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Szécsi Pál |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-3-62) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szécsi Ferenc (Dobrica, 1905. május 5. – Budapest, 1945. január 7.)[1] magyar író, nyelvész, művelődéstörténész, Szécsi Pál táncdalénekes édesapja.
Élete és munkássága
[szerkesztés]
Szécsi Sándor (eredetileg Stern Salamon) orvos és Kentner Jozefin fiaként született. 1937. szeptember 30-án Budapesten házasságot kötött Szemere Klárával (1916. jan. 26.–2004. máj. 28.), Szemere Géza és Kolmann Auguszta Antónia lányával.[2] Gyermekeik Mária (1938), Katalin (1941. feb. 17.–2012. dec. 30.), Pál (1944. márc. 20.–1974. ápr. 30.) táncdalénekes. Halálát a halotti anyakönyv szerint aknasérülés okozta.
Szállóigegyűjteménye Janovics András szerint megbízhatatlanra sikerült, kritikájában számtalan példával alátámasztva Szécsi munkájának hiányosságait.[3] Szécsi Ferenc nyelvmagyarítással is foglalkozott, a Szentesi Napló 1942. október 10-ei száma közöl néhány példát a kétezer újított magyar szót tartalmazó füzetéből: adminisztrál — elügyit, alumínium — pihefém, artista — tarkaművész, bakfis — suttyólány, bár — duhajda, cvikipuszi — csipicsók, drogéria — gyógyosbolt, gardedám — nővigyázó.[4] Új magyar szavak szótára című művét a Magyar Szemle groteszk ötleteivel feltűnést keltő kis füzetként jellemzi és megjegyzi, hogy a nyelv dolgához csak avatott embernek szabad nyúlnia.[5] Márai Sándor a következő kritikával illette: "Szécsi Ferenc első füzetét, az „Uj magyar szavak szótárá“-t csodálkozással elegy idegenkedéssel olvastam, mert szép példája annak, hogy egy jószándéku ember önzetlenül is mennyit véthet a magyar nyelv ellen, ha erőszakos és nyakatekert módon, előre feltett szándékkal csüri-csavarja az élet uj fogalmainak fedezésére forgalomba vetett idegen szavakat."[6] A mű több száz idegen eredetű szó helyett ajánl saját maga gyártotta magyar megfelelőt. Nyelvújító tevékenységét több korabeli lap kifigurázta (a Népszava 1941. november 7-ei száma Vizelény a duhajdában címmel közöl egy írást, amely Szécsi szavainak felhasználásával készült), Jemnitz Sándor pedig rámutatott a zenei szakkifejezések Szécsi általi magyarításának pontatlanságaira.[7]
Művei
[szerkesztés]- Új magyar szavak szótára, 1926;[8]
- Idegen szavak nagyszótára, 1936;[9]
- Szállóigék. Az irodalomban, sajtóban és köznyelvben használt magyar, latin, görög, német, francia, olasz, angol stb. irodalmi és történelmi mondások gyűjteménye, származásuk és használatuk magyarázataival; Universum, Bp., 1937
- Ami a történelemből kimaradt, 1940;
- Általános műveltség lexikona, 1941;[8]
- 2000 kérdés és felelet[8]
- Hivatalos és köznapi nyelvünk magyartalanságai, 1942;[10]
- Magyar nyelvvédő könyve, 1943.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1618/1945. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. XI. ker. állami házassági akv. 469/1937. folyószáma alatt.
- ↑ Vae victis = C'est la guerre. Szécsi Ferenc szállóigegyüjteménye. Pesti Napló, 1937. február 21 / 42. szám, 43. old.
- ↑ Szentesi Napló, 1942. október 10. / 229. szám, 4. old.
- ↑ Magyar Szemle 42. kötet (1942. 1-6. sz.) 224. old.
- ↑ Pesti Hírlap, 1942. október 8. / 227. szám, 5. old.
- ↑ A Szécsi-féle szótár új zenei műszavaihoz. Népszava, 1942. október 11. / 230. szám, 9. old.
- ↑ a b c (1941. november 9.) „Keretes hirdetés”. Budapesti Hírlap 64 (45), 96. o. (Hozzáférés: 2016. február 21.)
- ↑ (1938. június 5.) „Könyvnap 1938. június 9-10-11”. Budapesti Hírlap 58 (126), 13. o. (Hozzáférés: 2016. február 21.)
- ↑ (1943. január 10.) „A Magyar Mérnök- és Építész Egylet könyvtárának új szerzeményei”. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye 77 (1), 24. o. (Hozzáférés: 2016. február 21.)
Források
[szerkesztés]- Jász-Nagykun-Szolnok megyei szerzők az Új magyar irodalmi lexikonban (A forrásul szolgáló Új magyar irodalmi lexikon keveri adatait és műveit Szécsi Ferenc (1892-?) költőével.)
- Paulina Éva: Zenészballada. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. 22. old.
- szecsipal.mindenkilapja.hu
- Mai napon lett öngyilkos a fantasztikus magyar zenész