Roger Ducos
Roger Ducos | |
Született | 1747. július 25.[1][2][3][4] Dax |
Elhunyt | 1816. március 16. (68 évesen)[2] Ulm |
Állampolgársága | francia |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | közúti baleset |
A Wikimédia Commons tartalmaz Roger Ducos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pierre Roger Ducos (Dax, 1747. július 25. – Ulm, 1816. március 16.) gróf, francia államférfi.
Élete
[szerkesztés]A forradalom kitörésekor ügyvéd volt, 1791-ben a büntetőtörvényszék elnöke, 1792-ben a Nemzeti Konvent tagja és 1794-ben a jakobinus klub elnöke lett. A XVI. Lajos halálára szavazott. A direktórium alatt buzgó védője volt a köztársaságnak a királypártiakkal szemben, s különösen kitűnt 1797. szeptember 4-én a deportálásokról szóló rendeletek megszövegezésében, amikor a Vének Tanácsának elnöke volt. Ezután szülőföldjére vonult vissza, de Barras 1799-ben Merlin de Douai-vel együtt a direktóriumba hívták. A brumaire 18–19-i államcsíny után Bonapartét, Sieyèst és Ducost az ideiglenes konzulátus tagjaivá választották és Ducos a szenátus alelnöke lett. I. Napóleon császár grófi rangra emelte, 1815-ben pedig az Elba szigetéről való visszatértekor Franciaország pairjévé tette. A második restauráció után mint királygyilkost számkivetésre ítélték és ekkor Németországba menekült, ahol egy évvel később Ulm környékén szekerének felfordulása következtében vesztette életét.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Ducos, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X