Ried im Innkreis

Ried im Innkreis
A főtér és a városháza
Ried im Innkreis címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Felső-Ausztria
Járás	Ried im Innkreis-i járás
Irányítószám	4910
Körzethívószám	07752
Forgalmi rendszám	RI
Népesség
Teljes népesség	11 903 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	433 m
Terület	6,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 12′ 36″, k. h. 13° 29′ 22″48.21, 13.489444444444
Ried im Innkreis weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ried im Innkreis témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ried im Innkreis osztrák város Felső-Ausztriában, a Riedi járás központja. Lakossága 2022 januárjában 12 432 fő volt.

Elhelyezkedése

Ried im Innkreis a Ried im Innkreis-i járásban

Ried im Innkreis Felső-Ausztria északnyugati részén, Innviertel régióban fekszik, Salzburgtól kb. 60 km-re északkeletre és Linztől 80 km-re nyugatra. Tőle délre található az Alpok lábainál fekvő Hausruck-dombvidék és a Hausrucki erdő. Neve a középfelnémet "riet" (nád) szóból származik és valószínűleg a városon átfolyó két patak, az Oberach és Breitsach mocsaras partjaira utal, amelyek az óvárostól kb. 2,5 km-re északra egyesülve a Riederbach (vagy Antiesen) folyót alkotják.

A környező önkormányzatok: délre Neuhofen im Innkreis, nyugatra Mehrnbach, északra Aurolzmünster, északkeletre Tumeltsham, keletre Hohenzell.

Története

Ried főtere

A Szt. Péter és Pál-plébániatemplom

A Krisztus-templom

Riedet először 1145-ben említik a források: a reichersbergi apátság adománylevelében, Wernhard de Riede nevében. 1180 körül egy dokumentum riedi lakosokról ír, vagyis már nem csak erőd vagy udvarház, hanem település is létezett a helyszínen.

Egy 15. századi legenda szerint 1191-ben Bajorország hercege lovaggá ütötte a helyi molnár fiát, Dietmart és neki adományozta a Riedet. Dietmar a harmadik keresztes háborúban vett részt és Ikonium ostrománál, amikor a küzdelemben lehanyatlott a keresztesek zászlaja, saját csizmáját tűzte a lándzsája hegyébe és azt zászlóként használva győzelemre vezette a hadat. Emiatt szerepel csizma a mai város címerében is.

Dietmar családjának kihalása után 1248 körül a település és vára visszaszállt a bajor hercegre. A várost 1266-ban II. Ottokár cseh király, 1307-ben Szép Frigyes német király, 1364-ben pedig IV. Rudolf osztrák főherceg foglalt el és fosztotta ki. 1379-ben megkötötték az első riedi szerződést, amely véget vetett a bajor-osztrák határvitáknak. XVI. Henrik bajor herceg 1435-ben címert adományozott a városnak. Az ezt követő nyugalmasabb időszakban fejlődésnek indult a lenvászon termelése és kereskedelme, a takácsok céhének háza 1494-ben épült.

A reformáció idején a lakosság egy része protestánssá vált, de az ellenreformáció megindulása után, 1580-ra már ismét katolikusok. Az 1649-es pestisjárvány 236 életet követelt.

A spanyol és osztrák örökösödési háború idején ismét kiújultak a bajor-osztrák határviták. A bajor örökösödési háború után az 1779-es tescheni békével az Innviertel - és benne Ried - Ausztriához került. A napóleoni háborúk idején, 1810-től visszakerült Bajorországhoz. A második riedi szerződésben 1913. október 8-án Bajorország átállt Franciaország oldaláról a koalícióhoz. Napóleon bukásával, 1816-ban a város ismét Ausztriáé lett.

1857-ben az addig mezőváros Riedet I. Ferenc József városi rangra emelte.

1938. március 12-én az Anschluss keretében német csapatok szállták meg a várost, amelyen Hitler is átutazott, amikor Linzbe tartott. A második világháborúban csak minimális károkat szenvedett, három kisebb bombatámadásban a vasútállomás károsodott. A háború után Ried az amerikai megszállási zónához tartozott. A keletről menekülők, kiszabaduló hadifoglyok miatt 33 ezren zsúfolódtak a városban ami erőszakig fokozódó súrlódásokhoz vezetett. A menekültek számára tábort alapítottak, majd egy részük számára erőltetett építési programmal otthonokat hoztak létre.

Lakosság

A Ried im Innkreis-i önkormányzat területén 2021 januárjában 12 432 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2019-ben az ittlakók 76,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,6% a régi (2004 előtti), 7,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 9,1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 4,4% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 77,2%-a római katolikusnak, 2,2% evangélikusnak, 9,5% mohamedánnak, 8,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 62 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (86,9%) mellett a törökök (4,7%), a horvátok (2,1%) és a bosnyákok (1,7%) alkották.

A népesség változása:

2016	11 672
2018	11 903

Látnivalók

• a történelmi belváros legtöbb épülete 19. századi. A középkori városfalból megmaradt a braunaui és a schärdingi kapu
• a régi lóvásártér, a Rossmarkt
• a 19. században átépített, de középkori elemeket tartalmazó városháza
• a gótikus-barokk katolikus plébániatemplom
• Innvierteli Néprajzi Múzeum
• Sörmúzeum

A város futballcsapata az első osztályban játszó SV Ried.

Híres riediek

• Wilhelm Dachauer (1881–1951) festő
• Ernst Kaltenbrunner (1903–1946) náci politikus, SS-tiszt
• Anton Zeilinger (1945–) kvantumfizikus
• Sybil Danning (1947–) színésznő
• Andreas Goldberger (1972–) világbajnok síugró
• Manuel Ortlechner (1980–) labdarúgó

Testvérvárosok

• Landshut, Németország

Források

• Der Bundschuh. ist eine jährlich erscheinende Schriftenreihe und enthält Heimatkundliches aus dem Inn- und Hausruckviertel. Herausgegeben im Auftrag des Museums Innviertler Volkskundehaus. Band 1, Verlag Moserbauer, 1998, ISBN 3-900847-54-1
• Konrad Meindl: Geschichte der Stadt Ried in Oberösterreich. Nationale Verlagsanstalt, Buch- und Kunstdruckerei München, 1899
• Chronik der Stadt Ried im Innkreis (ab 1857). Verlag Moserbauer, Ried, 2007, ISBN 978-3-902121-88-2
• Sieglinde Baumgartner, Helmar Auer: Die Schwanthaler-Stadt Ried. Geschichte und Gegenwart. Verlag Moserbauer, Ried, 1999, ISBN 3-900847-57-6
• Sieglinde Baumgartner: Ried im Innkreis in alten Ansichten. 2001, ISBN 90-288-6677-9
• Franz Berger; Max Bauböck, Ernst Matulik, Anna Burghart: Häuserbuch der Stadt Ried. Verlag Moserbauer, Ried, 2002, ISBN 3-902121-17-3
• Herbert Knittler (Hrsg.): Die Städte Oberösterreichs. Verlag Hollinek, Wien, 1968
• Ludwig Pasch: Kulturgeschichtliche und volkhafte Wandlungen im Bezirk Ried im Innkreis. Landesverlag, Ried im Innkreis, 1966

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ried im Innkreis című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.