Réthy Laura
| Réthy Laura | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931) | |
| Született | Schwarz Lori 1864. március 13. Nagykőrös |
| Elhunyt | 1938. július 31. (74 évesen) Miskolc |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Rudnyánszky Gyula |
| Gyermekei | Rudnyánszky Endre |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (9-1-21) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Réthy Laura témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Réthy Laura, Schwarz Lori (Nagykőrös, 1864. március 13.[1] – Miskolc, 1938. július 31.) magyar primadonna, énekesnő, színésznő. Testvére Réthy L. Pál színházi ügynök.
Élete
[szerkesztés]Schwarz Dávid (1827–1896)[2] és Rothbaum Róza lánya. Fiatal korától fellépett vidéki hangversenyeken, műkedvelő előadásokon és különböző jótékony esteken, ahol kitűnt szép hangjával. Tizenöt éves korában lépett először színpadra. A Nemzeti Zenedében képezte magát, majd Puks Ferenctől, a Népszínház karnagyától tanult énekelni. 1881 októberében mestere ajánlására Rákosi Jenő leszerződtette a Népszínházhoz. A következő évben Szegedre ment Aradi Gerőhöz, majd Csóka Sándorhoz. Fellépett Kassán, Kolozsvárott, a Thália-Szövetkezetnél Szabadkán, Budán – itt Deréki Antal Búzavirágát játszotta – és közben 1884 és 1886 között Bécsben Gänsbachernél tökéletesítette énektudását. 1887-ben Ditrói Mór Kolozsvárra szerződtette évi 7000 forint fizetéssel, ami vidéki viszonylatban magas juttatásnak számított. 1889. december 19-én a Népszínházban mint vendég énekelte A cigánybáró című daljátékban Szaffit, majd a Nebántsvirágban Denise-t. 1892-ben Leszkay András Debrecenbe szerződtette, ahol férjhez ment Rudnyánszky Gyula íróhoz. 1893–95-ben Aradon, majd 1896–97-ben Szegeden szerepelt. Ezt követően 1904-ig fellépett Temesváron és Nagyváradon is. Egyik szervezője volt annak a zarándoklatnak, amely felkereste Kossuth Lajost torinói otthonában, s ő maga is énekelt az egykori kormányzónak. Szépségével és szoprán hangjával egyaránt nagy hatást tett nézőire. Sikert aratott még az Operaházban is, ahol Bizet Carmenjének címszerepét énekelte. A századfordulón a Vígszínházban drámai szerepekben tűnt fel. 1905-ben az USA-ba költözött férjével, ahol hangversenyeket adott és a Boston Opera Company szerződött primadonnája volt. 1913-ban tértek haza. 1912. december 1-jén ünnepelte színpadra lépésének 30 éves jubileumát, s ezt követően visszavonult a színpadtól.
„Az utolsó időkben csendes visszavonultságban élt Miskolcon leányánál, dr. Róth József főorvos feleségénél, itt érte a halál.”[3] Temetése 1938. augusztus 4-én volt a miskolci Mindszenti temetőben (02-22-15 sírhelyre).[4]
Magánélete
[szerkesztés]Férje Rudnyánszky Gyula (1858–1913) költő, hírlapíró volt.
Gyermekei
- Rudnyánszky Rózsa (1893–?)
- Rudnyánszky Ibolya (1896–1984) színésznő.
- Rudnyánszky Sándor (1898–1949) chicagói karnagy.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a nagykőrösi izraelita hitközség születési akv. 9/1863. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Schwarz Dávid halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 97/1896. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1938. augusztus 4. 174. szám, 2. o.
- ↑ Exhumálták 1980/81 körül – a Mindszenti temető felszámolási szándékának idején −, ma már más nyugszik e miskolci sírhelyen. Ugyanakkor férjének, Rudnyánszky Gyulának sírján „nem egykorú névtábla szerepel téves halálozási évvel”, s a temető nyilvántartása szerint idetemetése nem történt meg. Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018. 65. o.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 42. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 744. o. Online elérés
- (1938. augusztus 4.) „Meghalt Réthy Laura, az egykori híres primadonna”. Ujság 14 (174).