New York (állam)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| New York | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: Empire State | |||
| Mottó: Excelsior (latin) – Egyre magasabbra | |||
| Névadó | York hercege | ||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Albany | ||
| Legnagyobb város | New York | ||
| Kormányzó | Kathy Hochul | ||
| Hivatalos nyelv | nincs | ||
| Postai rövidítés | NY | ||
| ISO 3166-2 | US-NY | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 11. | ||
| dátuma | 1788. július 26. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 27. | ||
| népesség szerint | 3. | ||
| népsűrűség szerint | 6. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 20 201 249 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 155,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 141 205 km² | ||
| ebből víz | 13,3 % | ||
| Időzóna | EST (UTC–5) | ||
| Szélesség | é. 40°29'40" - é. 45°0'42" | ||
| Hosszúság | ny. 71°47'25" - ny. 79°45'54" | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 455 km | ||
| észak-déli | 530 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 1629 m | ||
| átlagmagasság | 305 m | ||
| legalacsonyabb pont | 0 m | ||
| Térkép | |||
 | |||
| New York weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz New York témájú médiaállományokat. | |||
New York (IPA [nuː ˈjɔrk], ejtsd kb. nú jork) az Amerikai Egyesült Államok Közép-atlanti és északkeleti régiójának egyik állama. A harmadik legnépesebb állam. Gyakran kiegészítik nevét az állam szóval, hogy elkerüljék az összetévesztést New York várossal. Mind az állam, mind a város (melynek eredeti neve Új-Amszterdam volt) az akkori yorki herceg, James Stuart, a későbbi II. Jakab után kapta nevét.
Az állam 1776. július 9-én vált függetlenné. Amerikai Egyesült Államok alkotmányát 1788. július 26-án hagyta jóvá az, amivel a tizenegyedik tagállam lett.
Földrajz
[szerkesztés]
New York területe 141 300 km² (54 556 négyzetmérföld), ezzel az Egyesült Államok 27. legnagyobb állama.[2] A robusztus Adirondack-hegység fekszik az állam északkeleti részén hatalmas vad tájaival. Tőle keletre, a vermonti határon fekszik a Champlain-tó völgye, melyben a Hudson folyó folyik délre az Atlanti-óceán felé. Az állam déli részének legnagyobb területe az Allegheny-platón terül el, mely a délkeleti Catskill-hegység északnyugati oldalán emelkedik ki. Nyugati területét az Allegheny, illetve a Susquehanna és Delaware folyók rendszerei hálózzák be. A Delaware folyó vízgyűjtő területéről szóló megállapodás – amit 1961-ben írt alá New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware és a szövetségi kormány – szabályozza a Delaware-rendszer vizének hasznosítását. New York legnagyobb tengerszint feletti magassága az Adirondack egyik tagja, a Marcy-hegy.[3]
New York határos a Nagy-tavak két tagjával, az Erie-tóval és az Ontarióval, melyek a Niagara folyó felé tartanak; a kanadai Ontario és Québec tartományokkal; a Champlain-tóval; három új-angliai állammal (Vermont, Massachusetts, Connecticut); az Atlanti-óceánnal és két Közép-Atlanti állammal (New Jersey és Pennsylvania). Ezen kívül közös vízi határa van Rhode Island-del.
New York városi környezetével ellentétben az állam legnagyobb részét farmok, erdők, folyók, hegyek és tavak uralják. A New York-i Adirondack park a legnagyobb nemzeti park az Egyesült Államokban. Nagyobb, mint a Yellowstone, a Yosemite, a Grand Canyon, a Glacier és az Olympic Nemzeti Parkok együtt.[4] New York első nemzeti parkját 1885-ben hozták létre a Niagara-vízesésnél. A vízesés népszerű úticélja az Egyesült Államokba látogatóknak. A Hudson folyó a Lake Tear of the Clouds nevű gleccsertóból indul és az állam keleti része felé áramlik, anélkül, hogy lecsapolná a George- vagy a Champlain-tavat. A George-tó északi végénél a Champlain-tóba ürül, annak északi vége Kanada irányába nyúlik, ahol belefolyik a Richelieu, majd a Szent Lőrinc-folyókba. New York város öt kerülete közül négy a Hudson torkolatánál fekvő három szigeten helyezkedik el, ezek: Manhattan, Staten Island, illetve Brooklyn és Queens Long Islanden.
Az „állam északi és déli része” kifejezéseket gyakran használják nem hivatalosan New York város és környékének az állam többi részétől való megkülönböztetésére. A kettő között egy határvonal kijelölése nagy viták tárgya.[5] New York északi része egy nem hivatalos és pontatlan meghatározás szerint a Southern Tier-nek nevezett terület, mely a Pennsylvaniával határos vidéket foglalja magában,[6] valamit a North Country, melybe beletartozhat bármi a kanadai határtól kezdve a Mohawk-folyó északi részéig.[7]
Éghajlat
[szerkesztés]Általánosságban New Yorkban párás kontinentális az éghajlat, bár a Köppen-féle osztályozás alapján az államban nedves szubtrópusi éghajlat uralkodik.[8] New York időjárását két szárazföldi légtömeg befolyásolja: délnyugatról áramló meleg, párás, és egy északnyugatról jövő hideg, száraz légtömeg.
A telek hosszúak és hidegek az állam magasabban fekvő területein. A téli évszakokban átlagosan −25 °C (−13 °F) vagy alacsonyabb hőmérséklet jellemző az északi platón, a délnyugati és közép-keleti magaslatokon pedig −15 °C (5 °F).
A nyári évszak az Adirondack, a Catskills és a déli plató magasabban fekvő területein hűvös. New York városában és a Hudson-völgy alsóbb részein ezzel szemben igazán meleg, időnként kellemetlenül párás is. Az állam további területei kellemes meleg nyárnak örvendenek, amit alkalmanként rekkenő hőség rombol. A nyári nappali hőmérséklet átlagosan 25-30 °C (70-80 °F), ez az állam legnagyobb részére jellemző.
Nemzeti parkok
[szerkesztés]
New York államban több nemzeti park található, valamint két nagy védett erdő. Az Adirondack Park területe megegyezik Vermont államéval, ez az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti parkja.[4] 1892-ben alapították és 1894-ben kapott állami védelmet. Az elgondolás, ami a park létrehozásához vezetett, először George Perkins Marsh Men and Nature című művében jelent meg 1864-ben. Marsh vitatta azt, hogy az erdők eltűnése elsivatagosodáshoz vezetne; ő azt állította, a Föld olyan sivárrá válna, mint a Hold.[9]
A Catskill Park 1885-ben vált törvény által is védetté,[10] ami kimondja, hogy a területet óvni kell, és sosem idegeníthető el. A 2 800 km2 (700 000 hold) terület[10] hiúzoknak, menyéteknek és vidráknak ad otthont, és nagyjából 400 fekete medve él arra. Az állam számos táborhelyet tart fent a látogatók számára és több mint 480 km ösvény hálózza be a parkot.
A Montauk Point nemzeti parkban található a híres Montauk világítótorony, melyet George Washington elnökségének idején építtetett az Egyesült Államok 2. Kongresszusa.[11] Ez az egyik legfőbb turisztikai látványosság, Suffolk megyében, East Hampton területén áll.
A Hither Hills nemzeti park remek táborozási lehetőségekkel várja a látogatókat, és népszerű úticélja a sporthorgászoknak.[12]
Történelem
[szerkesztés]New York államot algonkinok, irokézek és lenape (más néven delaver) törzsek népesítették be, amikor a 17. század elején holland és francia nemzetiségű csoportok költöztek a területre. 1609-ben Henry Hudson állította azt, hogy a régióban holland erőknek kell lenniük Fort Orange-ban, a jelenlegi Albany területén 1614-ben, és 1624-ben a hollandok gyarmatosították mind Albany-t, mind Manhattant. Később, 1664-ben bekebelezték a britek.
A brit kolónia határai, New York területe, nagyjából megegyezik a jelenkori állapottal. Az Amerikai függetlenségi háború csatáinak egyharmada New York területén folyt.
17. század
[szerkesztés]A 17. század során holland kereskedelmi pontokat létesítettek a delavár, irokéz és más bennszülött népektől származó bőrök adásvételére. Az első ilyen kereskedelmi pontok voltak Fort Nassau (1614, a mai Albany közelében), Fort Orange (1624, a mai Albany-tól délre), ami Beverwicjk településsé, majd Albanyvá nőtte ki magát; Fort Amsterdam (1625), ami New Amsterdam várossá, majd a napjainkban ismert nevén New Yorkká fejlődött; és Esopus (1653, napjainkban Kingston). A Rensselaerswyck kolóniával – mely Albany környékén volt – való együttműködés sikere, mely a 19. század közepéig tartott, kulcsfontosságú volt a kolóniák hamar elért sikereiben. Az angolok megszerezték a kolóniát a második angol-holland háború idején és New York tartományaként irányították azt.
Amerikai függetlenségi háború
[szerkesztés]Az 1760-as években szerveződött meg a Szabadság Fiai nevű politikai csoport New Yorkban, mely nyíltan szembeszállt a brit uralommal. Az 1765-ös bélyegtörvény kiadása óta működtek aktívan. Fő céljuk egyike volt a bélyegtörvény által kivetett adók beszedésének megakadályozása.
19. század
[szerkesztés]Ellis-sziget
[szerkesztés]
Szabadságszobor
[szerkesztés]Demográfia
[szerkesztés]Kalifornia és Texas után New York az Amerikai Egyesült Államok harmadik legnépesebb állama, ehhez hozzájárul persze a Föld egyik legnagyobb városa, New York is.
Népességváltozás
[szerkesztés]| Lakosok száma | 9 113 614 | 10 385 227 | 13 479 142 | 14 830 192 | 16 782 304 | 17 558 072 | 17 990 455 | 18 976 457 | 19 795 791 | 20 201 249 |
| 1910 | 1920 | 1940 | 1950 | 1960 | 1980 | 1990 | 2000 | 2015 | 2020 |
| Lakossága | |
|---|---|
| Népszámlálás éve |
Lakosság [forrás?] |
| 1790 | 340 120 |
| 1800 | 589 051 |
| 1850 | 3 097 394 |
| 1900 | 7 268 894 |
| 1910 | 9 113 614 |
| 1920 | 10 385 227 |
| 1930 | 12 588 066 |
| 1940 | 13 479 142 |
| 1950 | 14 830 192 |
| 1960 | 16 782 304 |
| 1970 | 18 236 967 |
| 1980 | 17 558 072 |
| 1990 | 17 990 455 |
| 2000 | 18 976 457 |
| 2010 | 19 465 197 |
Etnikumok
[szerkesztés]Etnikumok [forrás?]
- 62,0% fehér
- 15,9% fekete
- 15,1% latin-amerikai
- 5,5% ázsiai
- 0,4% amerikai őslakó
- 3,1% vegyes
Nemzetiség szerint az első négy helyezett [forrás?]:
- afroamerikai 15,9%
- olasz 14,4%
- ír 12,9%
- német 11,2%
Legnagyobb városok
[szerkesztés](Zárójelben a 2010-es népesség szerepel.)
- New York (8.174.959)
- Buffalo (261.310)
- Rochester (210.565)
- Yonkers (195.976)
- Syracuse (145.170)
- Albany (97.856)
- New Rochelle (77.062)
- Mount Vernon (67.292)
- Schenectady (66.135)
- Utica (62.235)
Politika és kormányzat
[szerkesztés]A jelenlegi, 1938-ban elfogadott alkotmánya szerint New York államot, csak úgy, mint az Egyesült Államok többi államát, három ágú kormányzati rendszer irányítja: a végrehajtó hatalom, a törvényhozó hatalom és a bírósági hatalmi ág.
New York fővárosa Albany. További alárendelt politikai egységei 62 megye, illetve 4200 önkormányzati egység, New York városai és falvai. New York állam önkormányzata a legnagyobb az Egyesült Államok területén belül.[13] Az államban erős egyensúlyhiány áll fenn a kormányzati kifizetésekben. New York állam minden egy dollárnyi befizetett adó után 82 centet kap, ezzel az államok listájának az alján, mindössze a 42. helyen áll a kormányzati kifizetések terén.[14]
Közigazgatás
[szerkesztés]
Az állam 62 megyéből áll, melyek közül 5 New York város (NYC) egy-egy kerületével egyezik meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Land and Water Area of States, 2000 (angol nyelven). infoplease.com. (Hozzáférés: 2009. december 7.)
- ↑ Elevations and Distances (angol nyelven). USGS. [2011. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 8.)
- ↑ a b The Adirondack Park (angol nyelven). Adirondack Park Agency. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
- ↑ Eisenstand, Peter. The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1619. o. (2005. december 2.). ISBN 0-8156-0808.
- ↑ Eisenstand, Peter. The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1437. o. (2005. december 2.). ISBN 0-8156-0808.
- ↑ Eisenstand, Peter. The Encyclopedia of New York State (angol nyelven). Syracuse University Press, 1119. o. (2005. december 2.). ISBN 0-8156-0808.
- ↑ The Climate of New York (angol nyelven). New York State Climate Office - Cornell University. (Hozzáférés: 2009. december 9.)
- ↑ Marsh, George Perkins. Man and nature: or, Physical geography as modified by human action (angol nyelven). Scribner (1864)
- ↑ a b History of The Catskill Park (angol nyelven). catskillpark.org. [2006. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
- ↑ Montauk Point Lighthouse (angol nyelven). montauklighthouse.com. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
- ↑ Hither Hills State Park (angol nyelven). nysparks.state.ny.us. [2010. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 14.)
- ↑ 2006 Annual Report on Local Governments (angol nyelven). Office of the New York State Comptroller. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
- ↑ Federal Spending Received Per Dollar of Taxes Paid by State, 2005 (angol nyelven). taxfoundation.org, 2007. október 9. (Hozzáférés: 2010. június 28.)
További információk
[szerkesztés]- New York útikönyv[halott link] (magyarul)
- USA Travel - New York állam (magyarul)
