My Heart Will Go On
Céline Dion My Heart Will Go On | ||||
Kislemez a Let’s Talk About Love és a Titanic: Music from the Motion Picture Soundtrack albumról | ||||
B oldal | Southampton (Franciaország) Beauty and the Beast (Japán) I Love You (UK) Rose (US) | |||
Megjelent | 1997. november 24. | |||
Felvételek | 1997; Wallyworld, The Hit Factory | |||
Stílus | Pop | |||
Nyelv | angol | |||
Hossz | 4:40 (album változat) 5:11 (filmzenei változat) | |||
Kiadó | ||||
Szerző | James Horner | |||
Producer | ||||
Céline Dion-kronológia | ||||
| ||||
James Horner-kronológia | ||||
| ||||
Videóklip | ||||
Hivatalos videóklip | ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A My Heart Will Go On Céline Dion kanadai énekesnő 1997-es dala, amely James Cameron Titanic (1997) című kasszasikerfilmjének főcímzenéje. A film az azonos nevű óceánjáróról szóló tragédia alapján készült; a hajó 1912-ben elsüllyedt, miután jéghegynek ütközött az Atlanti-óceán északi részén. A dal zenéjét James Horner szerezte, a dalszöveget Will Jennings írta, a produkcióban Walter Afanasieff, Horner és Simon Franglen működött közre.[1][2]
Dion ötödik angol nyelvű stúdióalbumáról, a Let’s Talk About Love-ról (1997), valamint a film filmzenei albumáról 1997. november 24-én megjelent rockballada világsiker lett, és több mint huszonöt országban, köztük Ausztráliában, Ausztriában, Belgiumban, Kanadában, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Magyarországon, Izlandon, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Írországban, Spanyolországban, Svédországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a slágerlisták élére került.
A My Heart Will Go On Dion védjegyének számít, és karrierjének egyik legnagyobb slágerévé vált.[3] Világszerte több mint 18 millió példányra becsült eladásával ez a második legnagyobb példányszámban eladott női fizikai kislemez a zenetörténelemben, és minden idők egyik legjobban fogyó fizikai kislemeze.[4][5] Ez volt 1998-ban a világ legkelendőbb kislemeze is.[6] Az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége és a National Endowment for the Arts (Nemzeti Alapítvány a Művészetekért) az évszázad dalainak listájára is felvette. A videóklipet Bille Woodruff rendezte, és 1997 végén jelent meg. Dion a dalt a film 20. évfordulója alkalmából előadta a 2017-es Billboard Music Awards díjátadón, 2017. május 21-én.[7]
Felvételek
[szerkesztés]James Horner eredetileg instrumentális motívumként komponálta a dal zenéjét, amelyet a Titanic több jelenetében is használt. Ezután egy teljes vokális változatot akart készíteni belőle, hogy a film végi stáblista alatt használhassa. Will Jennings szövegírót szerződtették, aki a szöveget „egy idős ember szemszögéből írta meg, aki annyi évre visszatekint”.[8] James Cameron rendező nem akart ilyen dalt, de Will Jennings mégis belevágott, és megírta a szöveget. Amikor Dion először hallotta a dalt, nem akarta felvenni,[9] mivel úgy érezte, hogy a Beauty and the Beast és a Because You Loved Me után egy újabb film betétdalának eléneklésével próbálja meg a szerencséjét.[8] Horner megmutatta a zongoravázlatot Simon Franglennek, aki a filmzene elektronikus textúráin és szintetizátorain dolgozott vele. Franglen már több éve dolgozott együtt Dionnal az addigi nagy slágerei közül többön.[10]
Felvételi munkálatok
[szerkesztés]James Cameron kötelességének érezte, hogy egy főcímdalt is beiktasson a film népszerűsítésére. Glen Brunman azt is kijelentette, hogy a filmzenealbumon a következőket kellett volna szerepeltetni: „Nincs dal, nincs Céline”.[11]
Dion menedzsere és férje, René Angélil meggyőzte őt, hogy énekeljen ezen a demóverzión, amit már évek óta nem tett meg. Tommy Mottola azt állította, hogy Dion egy felvételen vette fel a dalt, és ez a demó az, ami a filmben is megjelent. A film bemutatása és hatalmas sikere után azonban újra felvette a dalt a lemezkiadáshoz. Ez egy szerkesztett változat volt, néhány változtatással a dal végén.[11] Horner megvárta, amíg Cameron megfelelő hangulatba kerül, mielőtt bemutatta neki a dalt. Miután többször lejátszotta, Cameron kijelentette, hogy egyetért, bár aggódott, hogy esetleg kritika érheti, amiért „reklámot csinál a film végén”. Cameron az aggódó stúdióvezetőket is meg akarta nyugtatni, és „úgy látta, hogy egy slágerdal a filmjéből csak pozitív tényező lehet a befejezés garantálásában”.[12]
Kompozíció
[szerkesztés]A dal E-dúr hangnemben íródott. Nagy hangsúlyt fektettek a hangszerelésre. Az ír furulya használata kiemelkedő, amit a vonósok és a gitár ritmusának dallamos használata támogat.A dalban akusztikus és elektronikus hangszerelés egyaránt megtalálható. Dion énekesi teljesítményét a Pandora Radio „érzelmesnek” és „igényesnek” írta le.[13]
Változatok
[szerkesztés]A ballada eredeti, Horner/Franglen által készített „demó” változata valamivel több mint öt percig tart, és egy hosszabb befejezéssel rendelkezik, amelyben Dion hosszabb, tagolt vokálokat énekel. Franglen keverte a végleges film- és soundtrack-változatot, kibővítve a demót, és a zárókórushoz zenekart is hozzáadva. Ez a verzió szerepel a Titanic filmzenei albumán, és a film végi stáblista alatt is elhangzik.[14]
Amikor a kislemez a rádióban is megjelent, Walter Afanasieff tovább javította, vonósokkal és elektromos gitárral egészítette ki, valamint átdolgozta a dal egyes részeit. Ez a valamivel több mint négy és fél perces változat a 4 számot tartalmazó maxi kislemezen és Dion Let’s Talk About Love című albumán is szerepel.[15] A dal népszerűségének csúcsán az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban néhány rádióállomás a dal szerkesztett változatát játszotta, amelyben a film főszereplőinek (Jack és Rose) drámai párbeszédeit Dion éneke közé illesztették.
A dalszövegben a harmadik refrén és az utolsó verze között a „There is some love that will not go away” extra sor szerepel Céline Dion hivatalos honlapján[16] és a Let’s Talk About Love album bookletben.
Sissel Kyrkjebø felvétele
[szerkesztés]A norvég énekesnő, Sissel Kyrkjebø 1997-ben vette volna fel a dalt a filmhez, de Dion énekét választották, mivel Horner úgy döntött, hogy támogatja Dion karrierjét.[17][18][19][20] Egy 2014 decemberi interjúban Horner elmondta: „Celine Dion vagy Sissel [éneke] között kellett döntenem. Sisselhez nagyon közel állok, míg Céline-t 18 éves kora óta ismerem, és már három filmes dalt írtam [neki]. De ez még azelőtt volt, hogy Céline ismert lett volna, és a filmesek és a marketingesek nem tették meg azt, amit meg kellett volna tenniük Céline-ért és [az ő] dalaiért. Szóval úgy éreztem, hogy tartozom neki.”[21] Ehelyett Kyrkjebø elkészítette a Titanic: Music from the Motion Picture című filmzenealbum zenéjének nagy részét.[17] Dion elfogadta, hogy énekeljen egy demót a filmhez, annak ellenére, hogy kezdetben habozott a felvételtől, mivel korábban már három filmdalban is közreműködött.[22][23] Évekkel később Horner Kyrkjebø-t választotta a My Heart Will Go On előadására a Titanic 3D (2012) és a Titanic Live (2015) világpremierjén.[18]
A kritikusok értékelései
[szerkesztés]Az AllMusic vezető szerkesztője, Stephen Thomas Erlewine azt írta, hogy a dal „ragyog a lehető legjobban”, és a Let's Talk About Love album egyik kiemelkedő számaként jelölte meg.[24] Egy másik AllMusic kritikus, Heather Phares, aki 5-ből 4 csillaggal értékelte a kislemezt, azt írta: „Valóban, az előadásai a VH1 Divas-on, az 1998-as Oscar-díjátadón (a film 'Heart of the Ocean' medálját viselve), és az 1997-es Let's Talk About Love albumán megszilárdították a My Heart Will Go Ont, mint Dion elsöprő, romantikus stílusának kvintesszenciáját”.[25] Larry Flick a Billboardtól „méltóságteljes balladának” nevezte, megjegyezve, hogy a dal „romantikus szöveggel és egy melankolikus dallammal varázsolja el a közönséget, amelyet egy sirató fuvolaszóló egészít ki”. Hozzátette: „Nem tagadható, hogy Dion olyan hangokat tud eltalálni, amelyek üvegszilánkokat törnek össze - és itt is ezt teszi -, de öröm hallani, ahogy lassan építkezik, és emlékezteti a hallgatót arra, hogy képes suttogva is rengeteg érzelmet beletenni. Egy remek kislemez, amely minden csatornán, amelyet érint, egy nagyon szükséges kis eleganciát kölcsönöz majd.”[26] A People Magazine azt állapította meg, hogy „a drámaiság megfelelő, amikor a My Heart Will Go Ont énekli, mint egy túlélő, aki a szerelmét gyászolja, akit elvesztett, amikor a nagy hajó elsüllyedt”.[27] A Yahoo.com „érzelmes rockballadaként írta le, amely tökéletesen érzékelteti a [Titanic] romantikus vágyakozását”.[8] A Vulture szerint ez egy erőteljes dal, és „a rögzített zene történetének egyik legdicsőségesebb hangnemváltása”, és hogy „örökségét csak Whitney Houston „bevallottan sokkal jobb” I Will Always Love You című dala szorítja háttérbe”.[28] A Washington Post nagyra értékelte, hogy a dal nem csak a háromórás film végére lett felcímkézve, hanem a film szerelmi történetének kulcsmomentumaiban már eleve elhelyezett lírai motívummal rendelkezik a zenei narratíva megteremtése érdekében.[29]
A dalt kritika is érte. A Rolling Stone olvasói 2011-ben a kilencvenes évek hetedik legrosszabb dalának minősítették, a magazin pedig azt írta: „Céline Dion dala és a film nagyon rosszul öregedett... Most [a dal] valószínűleg csak borzongásra késztet”.[30] A The Atlantic a dal népszerűségének csökkenését annak túlzott népszerűségének tulajdonította, és hozzátette, hogy az évek során számos olyan vicc született, amely a dal szövegét parodizálva azt állította, hogy a My Heart Will Go On csak megy „on and on and on”.[31] A Vulture azzal érvelt, hogy divat lett nem szeretni a dalt, mert „magába foglalja mindazt, amit az egykor lelkes mozilátogatók ma már nem szeretnek a Titanicban: elavult, giccses és túl drámai”.[28] A Maxim úgy ítélte meg, hogy ez „a második legtragikusabb esemény, amely valaha is történt ezen a legendás óceánjárón”.[31]
Elismerések
[szerkesztés]A My Heart Will Go On több díjat is begyűjtött a legrangosabb díjátadó testületektől szerte a világon. 1998-ban elnyerte A legjobb eredeti dalnak járó Oscar-díjat.[32] A dal dominálta az 1999-es Grammy-díjkiosztót, megnyerte Az év felvétele díjat – ez volt az első alkalom, hogy kanadai nyert –, Az év dala, A legjobb női popénekes teljesítmény és A legjobb vizuális média számára írt dal díját.[33] A dal 1998-ban elnyerte A legjobb eredeti dalnak járó Golden Globe-díjat is.[34]
Év | Díj | Kategória | Eredmény | For. |
---|---|---|---|---|
1998 | Oscar-díj | A legjobb eredeti dal | Elnyerte | [32] |
Golden Globe-díj | A legjobb eredeti dal | Elnyerte | [34] | |
Billboard Music Awards | Az év filmzenei kislemeze | Elnyerte | [35] | |
1999 | Grammy-díj | Az év felvétele | Elnyerte | [36] |
Grammy-díj | Az év dala | Elnyerte | [37] | |
Grammy-díj | A legjobb női popénekes teljesítmény | Elnyerte | [37] | |
Grammy-díj | A legjobb vizuális média számára írt dal | Elnyerte | [37] | |
MTV Asia Awards | Az év nemzetközi dala | Elnyerte | [38] | |
Japan Gold Disc Award | Az év dala | Elnyerte | [39] | |
Blockbuster Entertainment Award | Kedvenc dal egy filmből | Elnyerte | [40] | |
2002 | Billboard Latin Music Awards | Különdíj | Elnyerte | [40] |
2012 | VH1's Definitive list | 100 legjobb dal a 90-es évekből | Szerepelt rajta | [41] |
A dal elnyerte Az év dalának járó japán Gold Disc díjat,[42] valamint Az év filmzenei kislemezének járó Billboard Music Awardot.[35][43] Emellett 1999-ben az MTV Asia Awards-on is elnyerte Az év nemzetközi dalának járó díjat.[44]
Az évszázad egyik legjobb dalának választották.[45] Ez az egyik legkelendőbb kislemez az Egyesült Királyságban,[46] és ez Dion második olyan kislemeze, amely több mint egymillió példányban kelt el az országban. Ezzel Dion egyike lett annak a két női előadónak, akinek eddig két egymillió eladott kislemeze volt Nagy-Britanniában.[47] 2007 decemberében a dal a 21. helyre került a VH1 100 legjobb dal a 90-es évekből című listáján.[48] 2010 áprilisában a Magic 105.4 brit rádióállomás a hallgatók szavazatai alapján „minden idők legjobb filmdalának” választotta a kislemezt.[49] Az AFI 100 Years...100 Songs című, az amerikai filmtörténet 100 legjobb dalát ünneplő listáján a 14. helyen szerepelt.[50]
Kulturális hatása
[szerkesztés]A The Atlantic szerint a dal „belevésődött a film örökségébe”, és minden egyes alkalommal, amikor meghallgatjuk, eszünkbe jut a kasszasiker és az azt övező felhajtás.[31] A USA Today egyetértett azzal, hogy a dal örökre a Titanichoz fog kötődni.[51] A Washington Post szerint a zene és a kép házassága az, ami a dalt és a filmet is nagyobbá teszi, mint a részek összege.[29]
A Los Angeles Times szerint: „A My Heart Will Go On segített abban, hogy 1998 a nagy popballadák csodálatos éve legyen.”[52] Az Atlantic szerint népszerűsége nem abból eredt, hogy olyan eseményeken játszották, mint a középiskolai bálok, esküvők és temetések, hanem abból, hogy kitörölhetetlenül bekerült a popkultúrába a rádióállomáson, a hangszórókon és az elhaladó autókban történő számos lejátszás révén.[31] Anne T. Donahue a TrackRecordtól „Minden idők legjobb filmballadájának” nevezte, és azt mondta, hogy „teljesen megváltoztatta a filmballadák játékát, és a hatása azonnal érezhető volt.”[53] Az MTV a My Heart Will Go Ont a 90-es évek hatodik legnagyobb dalaként tartotta számon.[54]
A 2010-es évek végén olyan popkulturális trend alakult ki az olyan platformokon, mint a YouTube, ahol a dal ikonikus hangnemváltását egy sportmérkőzés egy drámai pillanatának, például egy győztes lövésnek a hangsávjaként vágták be.[55][56] A világjárvány idején a barcelonai zongorista a My Heart Will Go Ont adta elő karanténba zárt szomszédainak.[57] 2021 elején Trump washingtoni nagygyűlésén a DJ a My Heart Will Go Ont játszotta a tömegnek.[58]
A Barb és Star Vista Del Marba megy (2021) című filmben a dal remixe szerepelt.[59] Bruno Mars 2021-es első koncertjén Las Vegas-i rezidenciája folytatásaként előadta a dal feldolgozását.[60] Ariana Grande James Cordennel énekelte a dalt a The Late Late Show with James Corden egyik szegmensében.[61]
Videóklip
[szerkesztés]A videóklipet Bille Woodruff rendezte, amelyben Dion a hajó orránál énekel, miközben a filmből vett jeleneteket vágnak közbe.[62] A videót zöld vászon előtt forgatták Los Angelesben. A forgatáson Celine egy különleges effektet mutatott be, ehhez az kellett, hogy elénekelje az aláfestő dal gyorsabb változatát.[63] 2018 januárjában jelent meg a YouTube-on a klip rendezői változata.[64] A videóklip eddig nem látott felvételeket tartalmaz Céline-ről, többek között egy olyan részt, amely közvetlenül a filmbe helyezi őt.[65]
Élő előadások
[szerkesztés]A My Heart Will Go Ont Dion a Let’s Talk About Love World Tour (1998-1999), a Las Vegas-i rezidencia show A New Day... (2003-2007), a Taking Chances World Tour (2008-2009) és a második Las Vegas-i rezidencia show Celine (2011-2019) során adta elő. Elhangzott az "Une seule fois" című műsorában is a Sur les plaines d'Abrahamban Quebec Cityben 2013. július 27-én, a Tournée Européenne 2013, a Summer Tour 2016, a Live 2017 és a Live 2018 turnék során, valamint legutóbb a Courage World Touron. Dion a dalt a 2019. július 5-i londoni BST Hyde Park-i koncertjén is előadta.
Elismerések
Az MTV „igazi tökéletességnek” nevezte Dion előadását a 70. Oscar-díjátadón, hozzátéve: „hibátlanul hangzik, ahogy könnyedén előadja a legjobb eredeti dal kategóriában győztes dalt”.[6]
Kereskedelmi teljesítmény
[szerkesztés]A My Heart Will Go On a zenetörténelem egyik legnagyobb rádiós slágere és legkelendőbb kislemeze, amelyből világszerte több mint 18 millió példányt adtak el.[66] Ez volt 1998-ban a világ legkelendőbb kislemeze világszerte.[67]
Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban a dal korlátozott példányszámban – 658 000 példánnyal – került forgalomba. Ettől függetlenül a Billboard Hot 100 első helyén debütált, 360 000 eladott példánnyal,[68] ahol két hétig tartózkodott. Emellett a dal tíz hétig volt listavezető a Billboard Hot 100 Airplay listáján, és két hétig volt első a Hot 100 Singles Sales listán. A dal rádiós népszerűségét bizonyítja, hogy 1998 februárjában 117 millió hallgatóval megdöntötte a valaha volt legnagyobb rádiós hallgatottsági rekordot.[69] A kislemez végül aranylemez lett az Egyesült Államokban.[70] A Billboard arról számolt be, hogy a kislemez digitális kiadása 1 133 000 példányban kelt el, amióta elérhető, így az összes eladás 1 791 000 példányra emelkedett az Egyesült Államokban.[71] Csak 2011-ben Dion 956 000 digitális felvételt adott el az Egyesült Államokban, ebből a My Heart Will Go On volt a legnagyobb példányszámban eladott digitális száma (163 000 letöltés).[72] A Billboard 2019 novemberében megjelent cikke szerint a My Heart Will Go On 588,2 millió on-demand streameléssel rendelkezik az Egyesült Államokban, ezzel Dion legtöbbet streamelt dala az országban.[73]
Ezen kívül a My Heart Will Go On számos más amerikai slágerlistán is első lett, többek között a Billboard Hot Adult Contemporary Tracks,[68] Top 40 Mainstream,[68] Hot Latin Pop Airplay, és Hot Latin Tracks listákon. Utóbbinál, a kislemez lett az első angol nyelvű dal, amely a Hot Latin Tracks listájának élére került,[68] amiért Dion Billboard Latin Music Awardot kapott.
Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyságban az első helyen debütált a dal 234 000 első heti eladással.[74] 2022 februárjáig a dal átlépte a 2 100 000 egységet,[75] ezzel Dion második egymilliós eladású kislemeze lett Nagy-Britanniában az 1995-ös Think Twice után, és 1998 második legkelendőbb kislemeze Nagy-Britanniában Cher Believe című dala mögött.[76] Ezzel ő lett az első női szóló előadó, akinek több dala is legalább egymillió példányban kelt el Nagy-Britanniában.[77]
Világszerte
Németországban a My Heart Will Go On négyszeres platina minősítést kapott, mivel több mint kétmillió példányban kelt el,[78] és az ott valaha megjelent legnépszerűbb kislemezek közé sorolták.[79] Franciaországban több mint 1,2 millió példányban kelt el, és gyémánt minősítést kapott. A dal Belgiumban háromszoros platina, Ausztráliában, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban és Svájcban kétszeres platina, Görögországban platina, Ausztriában pedig arany minősítést kapott. A My Heart Will Go On kétszer jelent meg Japánban. Az 1998 januári eredeti kiadásból 205 300 példányt adtak el, és 200 000 eladott példányszámmal kétszeres platina minősítést kapott. Az 1998 júniusában megjelent remixelt kiadás 111 920 példányban kelt el, és 100 000 eladott példány után arany minősítést kapott, mivel a maxi kislemezeket albumként kezelik.
Nemzetközi szinten a dal nagy sikert aratott, több héten át volt az első helyen a különböző országokban: 17 hétig szerepelt az Eurochart Hot 100 Singles listáján, 15 hétig Svájcban, 13 hétig Franciaországban és Németországban, 11 hétig Hollandiában és Svédországban, 10 hétig Vallóniában, Dániában, Olaszországban és Norvégiában, 7 hétig Flandriában, 6 hétig Írországban és Kanadában, 4 hétig Ausztráliában és Ausztriában, 2 hétig Spanyolországban és az Egyesült Királyságban, egy hétig Finnországban.
A kislemez dalai
[szerkesztés]Kislemezek
[szerkesztés]
|
|
Maxi kislemezek
[szerkesztés]
|
|
Remixek
[szerkesztés]- "My Heart Will Go On" (Tony Moran Mix) – 4:21
- "My Heart Will Go On" (Tony Moran's Anthem Vocal) – 9:41
- "My Heart Will Go On" (Richie Jones Mix) – 4:15
- "My Heart Will Go On" (Richie Jones "Go On" Beats) – 5:12
- "My Heart Will Go On" (Richie Jones "Unsinkable" Club Mix) – 10:03
- "My Heart Will Go On" (Soul Solution Mix) – 4:18
- "My Heart Will Go On" (Soul Solution Percappella) – 4:16
- "My Heart Will Go On" (Soul Solution Bonus Beats) – 3:32
- "My Heart Will Go On" (Soul Solution Drama at Sea Mix) – 9:10
- "My Heart Will Go On" (Matt & Vito's "Unsinkable" Epic Mix) – 9:52
- "My Heart Will Go On" (Matt & Vito's Penny Whistle Dub) – 3:21
- "My Heart Will Go On" (Cuca's Radio Edit) – 4:22
Helyezések
[szerkesztés]
Heti listák[szerkesztés]
|
Év végi összesített listák[szerkesztés]
Évtized végi összesített listák[szerkesztés]
Minden idők legjobbjai listák[szerkesztés]
|
Minősítések és eladási adatok
[szerkesztés]Régió | Minősítés | Eladott példányszám |
---|---|---|
Ausztrália (ARIA)[149] | 2× platina | 140 000^ |
Ausztria (IFPI Austria)[150] | arany | 25 000* |
Belgium (BEA)[151] | 3× platina | 150 000* |
Dánia (IFPI Denmark)[152] | platina | 90 000‡ |
Franciaország (SNEP)[153] | gyémánt | 750 000* |
Németország (BVMI)[154] | 4× platina | 2 000 000^ |
Olaszország (FIMI)[155] | arany | 25 000* |
Japán (RIAJ)[156] Single version |
2× platina | 200 000^ |
Japán (RIAJ)[157] Dance mixes |
arany | 100 000^ |
Japán (RIAJ)[158] Ringtone |
platina | 250 000* |
Mexikó (AMPROFON)[159] | arany | 30 000* |
Hollandia (NVPI)[160] | 2× platina | 150 000^ |
Norvégia (IFPI Norway)[161] | 2× platina | |
Svédország (GLF)[162] | 2× platina | 60 000^ |
Svájc(IFPI Switzerland)[163] | 2× platina | 100 000^ |
Egyesült Királyság (BPI)[164] | 3× platina | 2,100,000[165] |
Egyesült Államok (RIAA)[166] | 4× platina | 2,358,000[167][168] |
* Eladási példányszámok kizárólag a minősítés alapján. |
Megjelenési történet
[szerkesztés]Régió | Dátum | Formátum(ok) | Kiadó | For. |
---|---|---|---|---|
Ausztria Németország Svájc |
1997. november 24. | CD | Columbia | [169] |
Egyesült Államok | 1997 december | Rádiós megjelenés | Sony 550 Music | [170] |
Japán | 1998. január 14. | Mini CD | Epic | [171] |
Egyesült Királyság | 1998. február 9. |
|
[172] | |
Egyesült Államok | 1998. február 10. | Sony 550 Music | [170] | |
Japán | 1998. június 20. | CD | Epic | [173] |
Lásd még
[szerkesztés]- A legnagyobb példányszámban eladott kislemezek
- Oscar-díj a legjobb eredeti dalnak
- Golden Globe-díj a legjobb eredeti filmbetétdalnak
- Grammy-díj a legjobb női popénekes teljesítményért
- Grammy-díj a legjobb vizuális média számára írt dalnak
- Grammy-díj az év felvételéért
- Grammy-díj az év daláért
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 41st Annual GRAMMY Awards – Record Of The Year. National Academy of Recording Arts and Sciences. (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ Roberts, David. British Hit Singles & Albums, 19th, London: Guinness World Records Limited, 137. o. (2006). ISBN 1-904994-10-5
- ↑ Caramanica, Jon. „Emotions With Exclamation Points”, The New York Times, 2008. szeptember 17. (Hozzáférés: 2010. január 10.)
- ↑ Inc, Nielsen Business Media. Billboard (angol nyelven). Nielsen Business Media, Inc. (1998. február 28.)
- ↑ „The 50 best pop songs written for movies”, The Telegraph (Hozzáférés: 2018. január 12.) (brit angol nyelvű)
- ↑ a b Schulman, Alissa: 20 Years Ago, Titanic Was The King Of The World At The Oscars (angol nyelven). MTV News . [2022. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 7.)
- ↑ Celine Dion to Sing 'My Heart Will Go On' at Billboard Music Awards. Newsweek, 2017. május 8. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
- ↑ a b c How Audiences Fell for James Horner's Hit Titanic Ballad 'My Heart Will Go On', 2015. június 24. [2016. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Celine Dion: For Keeps Google Books Retrieved May 5, 2011
- ↑ Simon Franglen: Simon Franglen – Credits. AllMusic . (Hozzáférés: 2012. november 15.)
- ↑ a b Rapkin, Mickey: The Oral History of Celine Dion's 'My Heart Will Go On': Controversies, Doubts & 'Belly Pains' In the Studio. Billboard, 2017. május 18. (Hozzáférés: 2018. március 22.)
- ↑ James Cameron's Titanic Archiválva 2011. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. Media Awareness Network Retrieved May 5, 2011
- ↑ Pandora: My Heart Will Go On. Pandora. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ Leona Lewis Will Sing 'Avatar' Theme Song... Archiválva 2011. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben Ropes of Silicon Retrieved May 12, 2010
- ↑ Sony/ATV Music Publishing : Walter Afanasieff. Sonyatv.com, 2001. szeptember 11. (Hozzáférés: 2010. április 24.)
- ↑ Let's Talk About Love | CelineDion.com. www.celinedion.com . (Hozzáférés: 2021. augusztus 24.)
- ↑ a b Titanic-oppklaring for Sissel
- ↑ a b Her synger Sissel Kyrkjebø for verdensstjernene, 2012. március 28.
- ↑ - Det var det verste øyeblikket i mitt liv, 2009. május 16.
- ↑ „Kyrkjebø, Sissel”, Ballade.no
- ↑ Eikeland, Ole: Sissel Kyrkjebø kunne ha sunget "My heart will go on"
- ↑ Céline Dion didn't want to record "My Heart Will Go On"!. [2021. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Celine Dion on 'Titanic'
- ↑ Let's Talk About Love – Celine Dion | Songs, Reviews, Credits, Awards. AllMusic , 1997. november 18. (Hozzáférés: 2014. március 31.)
- ↑ Celine Dion : My Heart Will Go on : Composed by James Horner and Will Jennings. AllMusic . (Hozzáférés: 2014. március 31.)
- ↑ Flick, Larry. Reviews & Previews: Singles, 85. o. (1997. december 6.)
- ↑ Picks and Pans Review: Let's Talk About Love. People, 1997. december 8. (Hozzáférés: 2020. november 15.)
- ↑ a b In Defense of 'My Heart Will Go On'. Vulture. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ a b Jessica Goldstein. „"My Heart Will Go On" and "Titanic": They were meant for each other”, The Washington Post , 2012. április 6. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ 7. Celine Dion, 'My Heart Will Go On'. Rolling Stone, 2011. augusztus 31. [2018. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ a b c d Carl Wilson: Can 'My Heart Will Go On' Be Resuscitated?. The Atlantic, 2012. április 9. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ a b Academy Awards Database Archiválva 2013. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. Oscars.org. Retrieved January 10, 2010.
- ↑ Past Winners Search with Query: Title: My Heart Will Go On; Year: 1998 – 41st Annual Grammy Awards National Academy of Recording Arts and Sciences. Retrieved April 22, 2014.
- ↑ a b James Horner Archiválva 2012. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. HFPA. Retrieved January 10, 2010.
- ↑ a b 1998 Billboard Music Awards. infoplease.com online almanac. Pearson Education, publishing as Infoplease, 2007. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
- ↑ GRAMMY Rewind: Watch Celine Dion Win Record Of The Year For "My Heart Will Go On". www.grammy.com . (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ a b c Celine Dion — Grammy Awards history. www.grammy.com . (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ Inc, Nielsen Business Media. Billboard (angol nyelven). Nielsen Business Media, Inc. (1999. május 22.)
- ↑ The Recording Industry Association of Japan (RIAJ). www.riaj.or.jp . (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ a b Awards | CelineDion.com. www.celinedion.com . (Hozzáférés: 2022. április 4.)
- ↑ Top 100 Songs of the '90s | VH1 Blog, 2012. február 14. [2012. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
- ↑ Music Event Gold Disc Hall of Fame Archiválva 2009. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. The Japan Gold Disc Award. Retrieved January 10, 2010.
- ↑ Brevet, Brad: Leona Lewis Will Sing 'Avatar' Theme Song.... RopeofSilicon.com, 2009. november 16. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 12.)
- ↑ Inc, Nielsen Business Media. Billboard (angol nyelven). Nielsen Business Media, Inc. (1999. május 22.)
- ↑ Songs of the Century Archiválva 2008. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. CNN. Retrieved January 10, 2010.
- ↑ Million Sellers Archiválva 2008. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. Official Charts Company. Retrieved January 10, 2010.
- ↑ CELINE DION | Artist | Official Charts. [2012. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 14.) Official Charts Company- Featured Artists- Celine Dion. Retrieved January 19, 2010
- ↑ Latest Music News. VH1 News. [2012. február 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Titanic theme tune is top film song The press Association Retrieved April 28, 2010
- ↑ AFI's 100 Years...100 Songs. AFI.com . American Film Institute. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
- ↑ Truitt, Brian: 'My Heart Will Go On' grew as big as 'Titanic' itself. USA Today, 2012. április 9. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ James Horner: How 'My Heart Will Go On' set pop's tempo in 1998 (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times , 2015. június 23. (Hozzáférés: 2021. július 7.)
- ↑ Inside Titanic's "My Heart Will Go On," The Greatest Movie Ballad Of All Time (amerikai angol nyelven). TrackRecord . [2020. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
- ↑ The Official Top 100 Singles of The 90's | MTV UK, <http://www.mtv.co.uk/music/charts/the-official-top-100-singles-of-the-90s>. Hozzáférés ideje: July 7, 2021
- ↑ Phil Kessel lifts Stanley Cup to 'My Heart Will Go On' (Video) (amerikai angol nyelven). FanSided , 2016. július 28. (Hozzáférés: 2022. szeptember 28.)
- ↑ Dobbsnail Boot commemorated with Titanic song (amerikai angol nyelven). GoVols247 . (Hozzáférés: 2022. szeptember 28.)
- ↑ Barcelona Pianist Performs 'Titanic' Theme for Quarantined Neighbors (angol nyelven). www.pride.com , 2020. március 18. (Hozzáférés: 2021. július 7.)
- ↑ DJ at Trump's Washington rally yesterday played 'My Heart Will Go On' to the crowd (amerikai angol nyelven). Music Magazine | Gramatune . (Hozzáférés: 2021. július 7.)
- ↑ McHenry, Jackson: In Praise of Barb & Star's Club Remix of 'My Heart Will Go On' (amerikai angol nyelven). Vulture , 2021. február 18. (Hozzáférés: 2021. július 7.)
- ↑ 'I took your phones!' and some Celine in Bruno Mars' return (amerikai angol nyelven). Las Vegas Review-Journal , 2021. július 4. (Hozzáférés: 2021. július 7.)
- ↑ Ariana Grande Busts Out Her Flawless Celine Dion Impression to Recap Titanic (amerikai angol nyelven). Vanity Fair, 2018. augusztus 14. (Hozzáférés: 2021. július 18.)
- ↑ Celine Dion - My Heart Will Go On (HD), <https://www.youtube.com/watch?v=A3QAqZQYLIQ>. Hozzáférés ideje: August 24, 2021
- ↑ Behind the Scenes of the My Heart Will Go On Music Video [Titanic´s Theme Song (Part 1)], <https://www.youtube.com/watch?v=W4KhaRaWte8>. Hozzáférés ideje: August 24, 2021
- ↑ Celine Dion - My Heart Will Go On (Director's Cut), <https://www.youtube.com/watch?v=Le9OaSYfvk8>. Hozzáférés ideje: August 24, 2021
- ↑ My Heart Will Go On (In Set with Celine) special 20 years (updated), <https://www.youtube.com/watch?v=kq6y1Xhe3QM>. Hozzáférés ideje: August 24, 2021
- ↑ February 28, 1998: Celine Dion's "My Heart Will Go On" Soared to No. 1 on the Billboard Hot 100 Chart Lifetime Retrieved March 8, 2018
- ↑ Inc, Nielsen Business Media. Billboard (angol nyelven). Nielsen Business Media, Inc. (1998. február 28.)
- ↑ a b c d Tales of 'Heart's' Voyage to the Top, Fate of Dion Smash Wasn't Always Certain Billboard Retrieved June 28, 2010
- ↑ Passion Celine Dion the Book: The Ultimate Guide for the Fan Google Books Retrieved June 28, 2010
- ↑ Gold and Platinum Archiválva 2010. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben. RIAA Retrieved June 28, 2010
- ↑ Ask Billboard: Does Lionel Richie Make Billboard Chart History?. Billboard, 2012. április 8. (Hozzáférés: 2014. március 31.)
- ↑ Music's Top 40 Money Makers 2012 (angol nyelven). Billboard, 2012. március 9. (Hozzáférés: 2021. augusztus 18.)
- ↑ Celine Dion's Best-Selling Albums & Most-Streamed Songs: Ask Billboard Mailbag | Billboard. Billboard, 2019. november 26. (Hozzáférés: 2020. július 9.)
- ↑ Flashback 1998: Celine Dion - My Heart Will Go On (angol nyelven). www.officialcharts.com . (Hozzáférés: 2022. február 17.)
- ↑ Flashback 1998: Celine Dion - My Heart Will Go On (angol nyelven). www.officialcharts.com . (Hozzáférés: 2022. február 17.)
- ↑ Daft Punk's Get Lucky becomes one of the UK's biggest selling singles of all-time!. OfficialCharts.com . (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Celine Dion. [2012. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
- ↑ Gold-/Platin-Datenbank (Céline Dion; 'My Heart Will Go On') (német nyelven). Bundesverband Musikindustrie
- ↑ Musicline.de Die beliebtesten Hits! Gemessen von KW 27/1959 bis KW 2/2010. Chartposition und -wochen werden miteinander verrechnet Musicline.de. Retrieved January 11, 2010.
- ↑ "Australian-charts.com – Céline Dion – My Heart Will Go On". ARIA Top 50 Singles.
- ↑ "Céline Dion – My Heart Will Go On – Austriancharts.at" (német nyelven). Ö3 Austria Top 40.
- ↑ "Ultratop.be – Céline Dion – My Heart Will Go On" (holland nyelven). Ultratop 50.
- ↑ "Ultratop.be – Céline Dion – My Heart Will Go On" (francia nyelven). Ultratop 50.
- ↑ "RPM Top Singles." RPM. Library and Archives Canada.
- ↑ "RPM Adult Contemporary Tracks." RPM. Library and Archives Canada.
- ↑ a b c Lwin, Nanda. Top 40 Hits: The Essential Chart Guide. Music Data Canada, 87. o. (1999). ISBN 1-896594-13-1
- ↑ a b c „Celine Dion y Ricky Martin comparten su popularidad”, El Siglo de Torreón, 1998. március 25., 38. oldal (Hozzáférés: 2021. augusztus 8.) (spanyol nyelvű)
- ↑ Hits of the World, 63. o. (1998. május 2.)
- ↑ a b Celine Dion sigue en la cima de la popularidad. El Siglo de Torreón, 1998. április 16. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
- ↑ Eurochart Hot 100 Singles. Music & Media, 1998. február 21. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
- ↑ "Celine Dion: My Heart Will Go On (Love Theme from Titanic)" (finn nyelven). Musiikkituottajat – IFPI Finland.
- ↑ "Lescharts.com – Céline Dion – My Heart Will Go On" (francia nyelven). Les classement single.
- ↑ "Germancharts.de – Céline Dion – My Heart Will Go On" (német nyelven). Media Control Charts. PhonoNet GmbH.
- ↑ Top National Sellers: Greece. Music & Media, 1998. április 4. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
- ↑ Alejandro Sanz acapara la atención en Centroamérica. El Siglo de Torreón, 1998. május 4. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
- ↑ Top National Sellers: Hungary. Music & Media, 1998. április 11. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
- ↑ Major Market Airplay: Hungary. Music & Media, 1998. május 16. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
- ↑ Íslenski Listinn Topp 40 (January 29, 1998 - February 5, 1998) (izlandi nyelven). Dagblaðið Vísir - Tónlist. (Hozzáférés: 2018. február 6.)[halott link]
- ↑ "The Irish Charts – Search Results – My Heart Will Go On". Irish Singles Chart. (Hozzáférés ideje: September 29, 2014)
- ↑ Hits of the World, 54. o. (1998. február 28.)
- ↑ a b ja:セリーヌ・ディオンのシングル売り上げランキング (japán nyelven). Oricon. [2014. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ "Nederlandse Top 40 – week 8, 1998" (holland nyelven). Dutch Top 40
- ↑ "Dutchcharts.nl – Céline Dion – My Heart Will Go On" (holland nyelven). Single Top 100.
- ↑ "Charts.org.nz – Céline Dion – My Heart Will Go On". Top 40 Singles.
- ↑ "Norwegiancharts.com – Céline Dion – My Heart Will Go On". VG-lista.
- ↑ „Ricky Martin desplaza a Celine Dion en Perú”, El Siglo de Torreón, 1998. április 7., 30. oldal (Hozzáférés: 2021. augusztus 8.) (spanyol nyelvű)
- ↑ Major Market Airplay: Poland. Music & Media, 1998. február 28. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
- ↑ Palmarès de la chanson anglophone et allophone au Québec (francia nyelven). BAnQ. [2018. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
- ↑ "Archive Chart". Scottish Singles Top 40.
- ↑ Hits of the World, 59. o. (1998. május 9.)
- ↑ "Swedishcharts.com – Céline Dion – My Heart Will Go On". Singles Top 60.
- ↑ "Céline Dion – My Heart Will Go On – swisscharts.com". Swiss Singles Chart.
- ↑ IFPI Taiwan Single Top 10 (kínai nyelven). IFPI Taiwan, 1998. január 11. [1998. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
- ↑ "Official Singles Chart Top 100". Official Charts Company.
- ↑ "Celine Dion Chart History (Hot 100)". Billboard.
- ↑ "Celine Dion Chart History (Adult Contemporary)". Billboard.
- ↑ "Celine Dion Chart History (Adult Pop Songs)". Billboard.
- ↑ "Celine Dion Chart History (Hot Latin Songs)". Billboard.
- ↑ "Celine Dion Chart History (Pop Songs)". Billboard.
- ↑ "Celine Dion Chart History (Rhythmic)". Billboard.
- ↑ ARIA Charts – End Of Year Charts – Top 100 Singles 1998. Australian Recording Industry Association. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Jahreshitparade 1998 (német nyelven). Hung Medien. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Jaaroverzichten 1998 (holland nyelven). Ultratop. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Rapports annuels 1998 (francia nyelven). Ultratop. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ RPM's Top 100 Hit Tracks of '98, 20. o. (1998. december 14.)
- ↑ RMP's Top 100 Adult Contemporary Tracks of '98. RPM, 1998. december 14. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Year in Focus. Music & Media, 1998. december 19. (Hozzáférés: 2019. május 2.)
- ↑ Tops de l'année - Top Singles 1998 (francia nyelven). Syndicat National de l’Édition Phonographique. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Top 100 Single-Jahrescharts (német nyelven). GfK Entertainment Charts. (Hozzáférés: 2015. június 5.)
- ↑ Íslenski Listinn Topp 100 - Vinsælustu lögin '98 (izlandi nyelven) (1999. január 2.)
- ↑ Single Top 100 Van 1998 (holland nyelven). Dutch Top 40. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Jaaroverzichten – single 1998. Single Top 100. (Hozzáférés: 2014. szeptember 28.)
- ↑ Topp 20 Single Vår 1998 (norvég nyelven). VG-lista. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Fernando Salaverri. Sólo éxitos: año a año, 1959–2002, 1st, Spain: Fundación Autor-SGAE (2005. szeptember 1.). ISBN 84-8048-639-2
- ↑ Årslista Singlar – År 1998 (svéd nyelven). Swedish Recording Industry Association. [2016. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Swiss Year-end Charts 1998. Hung Medien. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Official Top 40 best-selling singles of 1998. Official Charts Company, 2021. július 16. (Hozzáférés: 2021. szeptember 12.)
- ↑ a b c d e The Year in Music. Billboard, 1998. december 26. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Most Played Mainstream Top 40 Songs of 1998, 45. o. (1998. december 25.)
- ↑ Most Played Rhythmic Top 40 Songs of 1998, 46. o. (1998. december 25.)
- ↑ Zeitraum für die Auswertung: January 7, 1990 – December 26, 1999 (német nyelven). Hung Medien. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Ultratop Nineties 500: 1-50 (holland nyelven). Ultratop. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 5.)
- ↑ Karen Bliss. Canada 150: Celine Dion & Shania Twain Lead Nielsen Music Canada's Top Canadian Artists Chart (2017. június 29.)
- ↑ (2009. szeptember 7.) „Top 20 Singles of the Nineties”, London, England, Kiadó: United Business Media.
- ↑ Ultratop 1001, De Best Verkochte Hits Aller Tijden (holland nyelven). Ultratop & Hung Medien. (Hozzáférés: 2017. augusztus 30.)
- ↑ Lwin, Nanda: Top 100 Cdn. Singles of all time. Jam! , 2000. július 1. [2004. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 31.)
- ↑ Top 20 of All Time. Irish Recorded Music Association. (Hozzáférés: 2022. október 9.)
- ↑ Justin Myers: The best-selling singles of all time on the Official UK Chart. Official Charts Company, 2018. december 14. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ ARIA Charts – Accreditations – 1998 Singles. Australian Recording Industry Association. [2020. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ Austrian single certifications – Celine Dion – My Heart Will Go On (német nyelven). IFPI Austria. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ Ultratop − Goud en Platina – singles 1998. Ultratop. Hung Medien. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ Danish single certifications – Celine Dion – My Heart Will Go On. IFPI Denmark. (Hozzáférés: 2020. szeptember 30.)
- ↑ French single certifications – Celine Dion – The Reason My Heart Will Go (francia nyelven). Syndicat National de l’Édition Phonographique. (Hozzáférés: 2004. február 6.)
- ↑ Gold-/Platin-Datenbank (Celine Dion; 'My Heart Will Go On') (német nyelven). Bundesverband Musikindustrie. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ Italian single certifications – Celine Dion – My Heart Will Go On (olasz nyelven). Federazione Industria Musicale Italiana. (Hozzáférés: 2021. április 11.) Válaszd ki a(z) "2000". évet az "Anno" lenyíló menüben. Válaszd ki a(z) "My Heart Will Go On" kiadványt a "Filtra" mezőben. Válaszd ki a(z) "Singoli online" a "Sezione" alatt.
- ↑ マイ・ハート・ウィル・ゴー・オン 1998.01.13 (SME) (japán nyelven). Recording Industry Association of Japan. [2014. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ マイ・ハート・ウィル・ゴー・オン 98.6.20 (SME) (japán nyelven). Recording Industry Association of Japan. (Hozzáférés: 2014. szeptember 29.)
- ↑ Japanese single digital certifications – Celine Dion – My Heart Will Go On (japán nyelven). Recording Industry Association of Japan. (Hozzáférés: 2015. március 20.) Válaszd ki a(z) 2013年5月 időszakot a legördülő menüben!
- ↑ Certificaciones (spanyol nyelven). Asociación Mexicana de Productores de Fonogramas y Videogramas. (Hozzáférés: 2016. január 12.) Add meg az előadót (Celine Dion) az ARTISTA címsor alatti mezőben és a kiadvány címét (My Heart Will Go On) a TÍTULO alatti mezőben!
- ↑ Dutch single certifications – Celine Dion – My Heart Will Go On (holland nyelven). Nederlandse Vereniging van Producenten en Importeurs van beeld- en geluidsdragers. (Hozzáférés: 2015. március 20.) Add meg a kiadvány címét (My Heart Will Go On) az "Artiest of titel" mezőben.
- ↑ IFPI Norsk platebransje Trofeer 1993–2011 (norvég nyelven). IFPI Norway. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ Guld- och Platinacertifikat − År 1987−1998 (svéd nyelven) (PDF). IFPI Sweden. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ The Official Swiss Charts and Music Community: Awards (Celine Dion; 'My Heart Will Go On'). IFPI Switzerland. Hung Medien. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
- ↑ British single certifications – Celine Dion – My Heart Will Go On. Brit Hanglemezgyártók Szövetsége Válaszd ki a singles típust a Format mezőben. Válaszd ki az Platinum minősítést a Certification mezőben. Add meg a kiadvány címét (My Heart Will Go On) a "Search BPI Awards" mezőben és üss Entert!
- ↑ George Griffiths: Official Chart Flashback 1998: Celine Dion's My Heart Will Go On becomes a Titanic-sized hit. Official Charts, 2022. február 17. (Hozzáférés: 2022. február 17.)
- ↑ American single certifications – Celine Dion – My Heart Will Go On. Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége. (Hozzáférés: 2022. november 4.) Ha szükséges, kattints ide Advanced, kattints ide Format, válaszd ki Single, kattints ide SEARCH. {{||}}
- ↑ Gary Trust: Ask Billboard: Does Lionel Richie Make Billboard Chart History?. Billboard, 2012. április 8. (Hozzáférés: 2012. április 8.)
- ↑ Dion's Iconic 'My Heart Will Go On' Turns 20. Billboard, 2017. május 18. (Hozzáférés: 2017. május 18.)
- ↑ Lorenz, Christian. Dion's Titanic release sets sail for new shores, 8. o. (1997. november 22.)
- ↑ a b Fitzpatrick, Eileen. 'Titanic' Makes Big Splash for Sony Classical, 92. o. (1998. január 24.)
- ↑ Celine Dion – My Heart Will Go On (japán nyelven). Sony Music Entertainment Japan. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
- ↑ New Releases: Singles, 31. o. (1998. február 7.)
- ↑ Celine Dion – My Heart Will Go On (Dance Mixes) (japán nyelven). Sony Music Entertainment Japan. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
További információ
[szerkesztés]- The Oral History of Celine Dion's 'My Heart Will Go On': Controversies, Doubts & 'Belly Pains' in the Studio. Billboard. Billboard, 2017. május 18. (Hozzáférés: 2017. május 22.)