Mesi híd
Mesi híd | |
Elhelyezkedése | Mes, Albánia |
Áthidalt akadály | Kir |
Szerkezettípus | Kőhíd |
Anyag | kő |
Legnagyobb támaszköz | 27 m |
Nyílások száma | 13 |
Teljes hosszúsága | 110 m |
Szélesség | 4 m |
Magasság | 15 m |
Átadás ideje | kb 1770 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 42° 06′ 52″, k. h. 19° 34′ 30″42.114444°N 19.575000°EKoordináták: é. sz. 42° 06′ 52″, k. h. 19° 34′ 30″42.114444°N 19.575000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesi híd témájú médiaállományokat. |
A mesi híd (Albánul: Ura e Mesit) az északnyugat-albániai Mes falu közelében áll, nagyjából öt kilométerre Shkodrától északkeletre. A terméskőből emelt átkelő körülbelül 110 méter hosszú, és a Kir folyó medrét íveli át.[1]
Építése
[szerkesztés]A hidat a 18. században, az 1770-es években építették. Ebben az időszakban a terület az Oszmán Birodalomhoz tartozott. A híd a Skhodrát és az északi albán településeket Koszovóval összekötő, évszázadok óta fontos kereskedelmi útvonalon áll.
Az út már a római korban, majd a középkorban is nagy jelentőséggel bírt, de az állandó híd csak a 18. századi gazdasági fejlődés idején készült el. A híd az 1688-as Carouell-térképen, amely a régió összes hídját tartalmazza, még nem szerepel.[2] Az öszvérkaravánok egészen 1944-ig tették meg az utat a két terület között.[1]
A tizenhárom lyukú, szamárhátú hidat sziklára építették. A két legnagyobb pillér közötti távolság 27 méter. A Kir folyó általában alacsony vízállású, nyáron gyakran ki is szárad a medre, nagyobb esőzések után azonban annyira felduzzadhat, hogy a híd 15 méter magas ívét is ellepi az áradat.[3]
A híd a térség egyik leghosszabb, a török időkből fennmaradt ilyen építménye. Az átkelő könnyen megközelíthető a közeli nagyobb városból, Skhodrából. A török híd közvetlen közelében egy modern közúti átkelőn halad a forgalom.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Albanianbrief: 'Shkodra'. [2011. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
- ↑ Icomos.org: Albania - The Mesi Bridge at Shkodra on the Kir river. (Hozzáférés: 2013. augusztus 8.)
- ↑ Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. 88. o. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890
Források
[szerkesztés]- Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. 133. o. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713
- Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. 87–88. o. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890