Ugrás a tartalomhoz

Major Máté

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Major Máté
Sugár Kata felvétele, 1937
Sugár Kata felvétele, 1937
Született1904. augusztus 3.
Baja
Elhunyt1986. április 14. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaépítész,
egyetemi tanár,
akadémikus
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1927, építészet)
KitüntetéseiKossuth-díj
SírhelyeFarkasréti temető (20. körönd-15. fülke)
A Wikimédia Commons tartalmaz Major Máté témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Major Máté (Baja, 1904. augusztus 3. – Budapest, 1986. április 14.) Kossuth-díjas magyar építész, építészettörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja Mayer Károly (1905-től magyarosított Majorra) előbb a zombori törvényszéken aljegyző, majd később a hódsági és a bajai járásbíróság elnöke lett. Édesanyja Thum Júlia szintén zombori volt. Szülei 1890-ben kötöttek házasságot. Máténak hat testvére volt. Az elemi elvégzése után középiskolai tanulmányait a cisztercita rend bajai III. Béla Főgimnáziumában végezte.

Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után a budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen szerzett építész diplomát 1927-ben.[2] Még ebben az évben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagja lett.[3] 1931-ben felvették a Budapesti Mérnöki Kamara tagjai közé.[4] 1927–36 között magántervezői irodákban és magántervezőként dolgozott. Ebben az időben tervezte a Budapest I. Attila utca 127. sz. alatti bérházat, Detre Pállal együtt. (1933–34), és a Budapest I. Sasfiók utca 8. sz. alatti villát (1934). 1936 és 1944 között az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) műszaki osztályának mérnöke, majd főmérnöke volt. Tervezői munkásságát – ebben az időben – még két épület jelzi, melyeket Benjamin Károllyal közösen tervezett. Ezek a Budapest I. Vám utca 2. (ma: Bem rkp. 24.) alatti ötemeletes sarok bérház (1944), valamint a Budapest IX. Zsil utca 3–5. alatti irodaház (1941-42), amely eredetileg lakóháznak épült.

1933 és 1938 között a modern magyar építészet képviselőjeként tagja volt a CIAM magyar szekciójának. 1933-tól tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának is. 1933–37 között a Szocialista Képzőművészek Csoportjának titkára volt. 1942–44 között a Tér és Forma szerkesztőbizottságában is dolgozott. Alapító tagja volt az 1949-ben megszüntetett Új Építészet Köre csoportnak. A második világháború után építészként szinte nem is alkotott, kivételt jelent a Tatabányán, 1948-ban épült soklakásos lakótelep. Társadalmi, oktatói és szakírói munkássága azonban jelentős. 1948-tól tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen, 1949–71-ig az Építéstörténeti Tanszék vezetője, 1974-ig az Építéstörténeti és Elméleti Intézet igazgatója volt. 1951–86 között a Magyar Építőművészek Szövetsége elnökségi tagja. 1949-től az MTA levelező tagja, 1949-től 1964-ig az MTA Műszaki Tudományok Osztálya osztályvezetőségének tagja. 1950–51-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának dékánja. 1955–58 között az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának elnöke, 1960-tól az MTA rendes tagja, 1972-től 1975-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Elméleti Intézetének igazgatója volt.

Major Máté urnafülkéje a Farkasréti temetőben

Nevéhez fűződik az Akadémiai Kiadó Architectura sorozata, az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának és a Magyar Építőművészek Szövetségének közös kiadványa, melynek szerkesztője is volt. Önéletrajzát az Egy gyermekkor és a kisváros emléke (visszaemlékezések, Bp., 1973) és Férfikor Budapesten (visszaemlékezések, Bp., 1978) könyvekben írta meg. Az első könyvében pontosan mutatja be Baját a 20. század elejétől az 1920-as évek közepéig. Életrajzi leírásában egy mára már letűnt világot tárt olvasói elé. A második könyvében „beszámol egyetemi éveiről, kenyérkereseti gondjairól, házasságáról, lakhelyeiről. Az építőművészeti megfigyelések természetesen könyve fontos részét alkotják: szól a sashegyi házban eltöltött tíz esztendejéről és a felnőtté érés nehéz, felelősségteljes folyamatáról, melynek során szakmájában és a politikában is megtalálta azokat a fogódzókat, amelyek segítették becsületesen és igazan élni.”[5] A 2. világháború utáni időszakról visszaemlékezése Tizenkét nehéz esztendő, 1945-1956; címmel már csak a halála után, 2001-ben jelenhetett meg.

Budapesten halt meg 1986. április 14-én, gazdag életművet hagyva maga után. Bonta János Major Máté búcsúztatása címen a Magyar Építőművészet, 1986/3. számában írt nekrológot. Zádor Anna, pedig a Magyar Építőművészet 1987/4–5. számában emlékezett meg róla.

Művei

[szerkesztés]

Megépült épületek

[szerkesztés]
  • 1933–1934 Fenyő Györgyné bérháza, Budapest I. Attila út 127. (régen: Attila utca 89. sz.) Tervezőtárs: Detre Pál.[6]
  • 1934 Budapest XII. Sasfiók utca 8. lakóház.[7]
  • 1935 BNV a Gyáriparosok Országos Szövetségének statisztikai pavilonja [8]
  • 1935 Schreiber Gáborné bérháza, Budapest I. Donáti utca 63.
  • 1935 Budapest V. Kecskeméti utca 15. emeletráépítés
  • 1941-42 Budapest IX. Zsil utca 3-5. irodaház. (eredetileg lakóház). Tervezőtárs: Benjamin László
  • 1944 Budapest I. Vám utca 2., Bem rkp. 24. lakóház. Tervezőtárs: Benjamin László
  • 1947-48 Tatabánya. Magyar Állami Szénbányák lakótelep négy lakóépülete. Tervezőtárs: Fleischl Róbert és Fleischl Etelka[9]

Tervpályázatok

[szerkesztés]
  • 1931 Debreceni városháza
  • 1932 fővárosi városszéli telepítés (megvétel)
  • 1934 Diósgyőri vasgyári munkások Szabó Ervin munkásháza
  • 1935 Szilágyi Erzsébet Gimnázium
  • 1935 BNV elrendezési pályázat, "Fogaskerék" jeligéjű pályaterve Fekete Bélával (2. kategóriában díjazott terv)
  • 1936 BNV elrendezési pályázat
  • 1936 OTI Fiumei úti kórház
  • 1936 Palatinus strandfürdő (megvétel)[10]
  • 1937 Óbudai Árpád Gimnázium (2. kategóriában díjazott terv)
  • 1939 Balatonfüredi gyógyfürdői étterem (2. díj)
  • 1940 Központi Városháza
  • 1941 Külső Jászberényi úti elemi iskola
  • 1943 Gyöngyösi utcai fiú polgári iskola (megvétel)
  • 1943 OTI 14. kerületi rendelő
  • 1943 Kerekhegyi üdülőszálló (megvétel)
  • 1947 Tatabánya, Magyar Állami Szénbányák bányászlakás tervpályázat

Könyvei, publikációi[11]

[szerkesztés]
  • Az új építészet elméleti kérdései. Szocialista realizmus az építészetben; Új Építészet Köre, Bp., 1948
  • Bevezetés az építészetbe. Az Áll. Műszaki Főiskola 1. éves építészmérnök hallgatói részére. Major Máté az 1948/49 tanévben tartott előadásainak jegyzete alapján; összeáll. Merényi Ferenc; Műszaki Főiskola, Bp., 1950
  • Szovjetunió építészete. Cikkgyűjtemény; összeáll. Major Máté, Malecz Erika; Építőipari, Bp., 1951
  • Vita építészetünk helyzetéről (Perényi Imre. Magyar képzőművészek és Iparművészek Szövetsége. 1951)
  • Kardos György–Major Máté: Ókori építéstörténet. A Budapesti Műszaki Egyetem 1. éves A/B tagozatos építészmérnök hallgatók részére; Tankönyvkiadó, Bp., 1951
  • A Budapesti Műszaki Egyetem oktatóinak tudományos és műszaki alkotásai; szerk. Major Máté; Közoktatási, Bp., 1952
  • Építészet és társadalom; Mérnöki Továbbképző Intézet, Bp., 1952 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából)
  • Építészet és társadalom. Különös tekintettel a XX. sz. burzsoá építészetére; Építőipari, Bp., 1953 (Mérnöki továbbképző kiadványok Építőművészet kérdései)
  • Az épülő kommunizmus képzőművészete. (Magyar–Szovjet Baráti Társaság és Képzőművészeti Alap. 1953)
  • Az imperializmus építészete; Mérnöki Továbbképző Intézet, Bp., 1953 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából)
  • Építészet és társadalom. (Útmutató a TIT előadói számára. TIT. 1954)
  • ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET I. és II. (Műszaki Könyvkiadó. 1955 és 1958) (németül is)
  • Az építészet alakulásának törvényszerűségei. (Magyar Építőművészet 1955/IV. évf. 11–12. szám. 326–328. oldal)
  • Az orosz építészet története; Felsőoktatási Jegyzetellátó, Bp., 1956 (Mérnöki Továbbképző Intézet előadássorozatából)
  • Tíz esztendő magyar építészete. (az Építőipari Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve. 1955/56 tanév. Budapest. 1957)
  • Kardos György–Major Máté: A rabszolgatársadalmak építészete. Az ókori kelet építészete. 1. köt.; Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, bp., 1958
  • Bevezetés az építészettörténethez. Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem. Építészettörténeti Tanszék. Kézirat. Tankönyvkiadó Vállalat 1964)
  • Pier Luigi Nervi; Akadémiai, Bp., 1966 (Architektura) (lengyelül is)
  • Az építészet sajátszerűsége. (Akadémiai Kiadó. 1967)
  • Az építészet új világa. (Magvető kiadó. 1969)
  • Breuer Marcel; Akadémiai, Bp., 1970 (Architektúra)
  • Amerigo Tot. (Corvina Kiadó 1971)
  • Egy gyermekkor és egy kisváros emlékei. (Magvető Kiadó 1973)
  • Goldfinger Ernő. (Akadémiai Kiadó 1973. Architectura sorozat)
  • Férfikor Budapesten. (Szépirodalmi Könyvkiadó – Műhely sorozat. 1978)
  • Új építészet, új társadalom. 1945-1978. Válogatás az elmúlt évtizedek építészeti vitáiból, dokumentumaiból; dokumentumvál., szerk. Major Máté és Osskó Judit; Corvina, Bp., 1981 (Művészet és elmélet)
  • Vágó Péter. (Akadémiai Kiadó 1982. Architectura sorozat)
  • Breuer Marcell. (Akadémiai Kiadó 1982. Architectura sorozat)
  • Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár; szerk. Major Máté; Akadémiai, Bp., 1983
  • Mindig megújuló építészet. (Építésügyi Tájékoztatási Központ. 1985)
  • Utószó (tanulmány) Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet c. kötetéhez (Műszaki Kiadó 1961. ETO72.036)
  • Tizenkét nehéz esztendő, 1945-1956; szöveggond., szerk. Fehérvári Zoltán, Prakfalvi Endre; Magyar Építészeti Múzeum, Bp., 2001

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Bp. I. Attila út 127. lakóház Attila utcai homlokzat (archív)
    Bp. I. Attila út 127. lakóház Attila utcai homlokzat (archív)
  • Bp. I. Attila út 127. lakóház udvari homlokzat (archív)
    Bp. I. Attila út 127. lakóház udvari homlokzat (archív)
  • Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
    Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
  • Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
    Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
  • Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
    Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
  • Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
    Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
  • Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
    Bp. I. Attila út 127. lakóház 2008-ban
  • Bp. XII. Sasfiók u. 8. lakóház 2008-ban
    Bp. XII. Sasfiók u. 8. lakóház 2008-ban
  • Bp. XII. Sasfiók u. 8. lakóház 2008-ban
    Bp. XII. Sasfiók u. 8. lakóház 2008-ban
  • Bp. XII. Sasfiók u. 8. lakóház 2008-ban
    Bp. XII. Sasfiók u. 8. lakóház 2008-ban
  • Bp. I. Vám u. 2. lakóépület. Bem rkp. felőli homlokzat
    Bp. I. Vám u. 2. lakóépület. Bem rkp. felőli homlokzat
  • Bp. I. Vám u. 2. lakóépület. Bem rkp. felőli homlokzat
    Bp. I. Vám u. 2. lakóépület. Bem rkp. felőli homlokzat

Díjai és kitüntetései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. ↑ A Magyar Királyi József-Műegyetem programja az 1927/28. tanévre.
  3. ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 61. évfolyam 1927/51-52. szám p. 336.
  4. ↑ A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 65. évfolyam 1931/11-12. szám p. 76.
  5. ↑ Magyar irodalom története 1945–1975/Major Máté (1904–1986) idézet
  6. ↑ Tér és forma, (8. évfolyam), 1935/1. szám pp. 14-15.
  7. ↑ Tér és forma, (9. évfolyam), 1936/1. szám pp. 20-22.
  8. ↑ Tér és forma, (8. évfolyam), 1935/6. szám p. 169.
  9. ↑ „Gádoros Lajos: Új bányász lakóházak Tatabányán. Új Építészet 1948/11-12 pp. 17-20”. 
  10. ↑ Tér és forma, (9. évfolyam), 1936//10. szám p. 280.
  11. ↑ PUBLICATIONS OF MATE MAJOR 1975 -1984 in: Periodica polytechnica. Architecture, 30. vol. 1/4., 1986

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Major_Máté&oldid=27607761”