Lakhmidák

	Lakhmida Királyság
	268 körül – 602
	Angol nyelvű térkép a Földközi-tenger térségének államalakulatairól 565 körül; a Ghasszánida Királyság „Lakhmids” néven szerepel Arábiában
	Általános adatok
Fővárosa	Hira
Népesség	arabok fő
Vallás	nesztoriánus kereszténység
	Kormányzat
Államforma	királyság
Dinasztia	Lakhmida-dinasztia
Államfő	király
Elődállam	Utódállam
	→
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lakhmida Királyság témájú médiaállományokat.

Lakhmidák alatt Lakhm törzsből származó arab fejedelmi családot értik, amely 3. század második felétől kezdve a szászánida perzsa nagykirály fennhatósága alatt a mezopotámiai arabság fölött uralkodott.^[1]

A Lakhmida Királyság folyamatos háborúskodásban élt a Bizánci Birodalomtól függő gasszánidák államától. Fővárosa Hira városa volt; ahol a királyi udvarban komoly költészet pártolás folyt: az iszlám előtti korszak (dzsáhilijja) híres arab költői sűrűn fordultak meg itt, és napjainkig fennmaradt dicsőítő költeményeket írtak a bőkezű fejedelmekhez.^[2] Az 5. században a közép-arábiai törzseket egyesítő délarab kinditák a Lakhmida Királyság határáig nyomultak előre, de a 6. század elején a lakhmidák legyőzték a trözsszövetséget. Nem sokkal később a perzsa nagykirály beolvasztotta birodalmába a királyságot. Az utolsó lakhmida királyt, a behódolni nem akaró III. Numánt 602 körül II. Huszrau nagykirály ölette meg. A Lakhmida Királyság helyén perzsa helytartóságot hoztak létre, majd hamarosan arab uralom alá került a terület.^[1]

Uralkodólista

N	Uralkodó	Uralkodott	Megjegyzések
1.	I. Amr ibn Adi	ur.: 268 – 295
2.	I. Imru al-Kajsz ibn Amr	ur.: 295 – 328
3.	II. Amr ibn Imru al-Kajsz	ur.: 328 – 363
4.	Avsz ibn Kallam	ur.: 363 – 368	Nem tagja a dinasztiának.
5.	II. Imru al-Kajsz ibn Amr	ur.: 368 – 390
6.	I. Al-Numan ibn Imru al-Kajsz	ur.: 390 – 418
7.	I. Al-Mundhir ibn al-Numan	ur.: 418 – 462
8.	Al-Aszvad ibn Al-Mundhir	ur.: 462 – 490
9.	II. Al-Mundhir ibn Al-Mundhir	ur.: 490 – 497
10.	II. Al-Numan ibn al-Aszvad	ur.: 497 – 503
11.	Abu Jafur ibn Alkama	ur.: 503 – 505	Nem tagja a dinasztiának, uralkodása bizonytalan.
12.	III. Al-Mundhir ibn al-Numan	ur.: 505 – 554
13.	III. Amr ibn al-Mundhir	ur.: 554 – 569
14.	Kábusz ibn Al-Mundhir	ur.: 569 – 573
–	Szuhrab (perzsa helytartó)	helyt.: 573 – 574
15.	IV. Al-Mundhir ibn al-Mundhir	ur.: 574 – 580
16.	III. Al-Numan ibn al-Mundhir	ur.: 580 – 602
–	Ijasz ibn Kabiszah al-Tai és Nakhiragan (perzsa helytartók)	helyt.: 602 – 617/618
–	Adzadbeh (perzsa helytartó)	helyt.: 617/618 – 633	633-ra muszlim uralom alá került a terület.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Pallas, i. h.
↑ Esat Ayyıldız, “Lahmîlerin Arap Edebiyatına Etkisi”, 2nd International Archeology, Art, History and Cultural Heritage Congress, ed. Kenan Beşaltı (Şanlıurfa: Iksad Yayınevi, 2022), 38-44.

Források

Bokor József (szerk.). Lakhmidák, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. május 10.

[pallas-1] Pallas, i. h.

[2] Esat Ayyıldız, “Lahmîlerin Arap Edebiyatına Etkisi”, 2nd International Archeology, Art, History and Cultural Heritage Congress, ed. Kenan Beşaltı (Şanlıurfa: Iksad Yayınevi, 2022), 38-44.

[1]

[2]