Ugrás a tartalomhoz

Lőw Tóbiás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lőw Tóbiás
Született1844. június 5.
Nagykanizsa
Elhunyt1880. június 7. (36 évesen)
Budapest
Állampolgárságaosztrák–magyar
GyermekeiLőw Tibor
SzüleiLőw Lipót
Foglalkozása
SírhelyeSalgótarjáni utcai zsidó temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőw Tóbiás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lőw Tóbiás (Nagykanizsa, 1844. június 5. – Budapest, 1880. június 7.)[1][2] magyar jogász, szakíró, újságíró. Testvérei Loew N. Vilmos amerikai ügyvéd, újságíró, Lőw Sámuel főorvos, balneológus és féltestvére Lőw Immánuel főrabbi. Lőw Tibor ítélőtáblai tanácselnök, jogi író apja.

Élete

[szerkesztés]

Lőw Lipót szegedi főrabbi és Schwab Leontin fia. Jogi tanulmányok után 1867-től az igazságügyi minisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott. 1871-ben előadott az első magyar jogászgyűlésen a polgári házasságra vonatkozó kérdésben. 1872 és 1880 között királyi főügyész-helyettes volt. Mint jogi író elsősorban büntetőjoggal foglalkozott, fiatalabb korában politikai újságíróként is működött. A Magyar Igazságügy című jogtudományi szaklap egyik alapítója és haláláig szerkesztője. Munkatársa volt a Pesti Naplónak, Reformnak, Szegedi Híradónak, a Magyar Nyelvőrnek, Pester Lloydnak. Több jelentős mű fordítója. Ferdinand Mackeldey római jogi tankönyvét, Robert Mohl Az államtudományok enciklopédiáját magyar fordította. Fő műve a büntetőtörvénykönyv (1878. évi V. tv.) anyaggyűjteményének sajtó alá rendezése.

Sírja a Salgótarjáni úti zsidó temetőben található.

Magánélete

[szerkesztés]

Házastársa Hürsch Emma volt, akivel 1873. február 23-án Budapesten kötött házasságot.[3]

Gyermekei

  • Lőw Tibor (1873–1941) törvényszéki bíró, táblabíró. Felesége Nathan Elza volt.[4]
  • Lőw Andor (1875–1924)[5] főkönyvelő. Felesége Tarnai Anna volt.
  • Lőw Lóránt (1879–1944)[6] ügyvéd, a holokauszt áldozata. Felesége Gálosi Ilona volt.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Az államtudományok encyclopaediája. Robert Mohl után fordította. Budapest, 1866. (2. kiadás. Budapest, 1871)
  • Récsi Emil: Magyarország közjoga. 2. kiadás, bővítve Lőw Tóbiás által. Pest, 1869. (3. kiadás, átdolgozott, Budapest, 1871)
  • A polgári házasság (Budapest, 1871)
  • A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről és teljes anyaggyűjteménye (I – II., Budapest, 1880)

Cikkei

[szerkesztés]

Jogtudományi Közlöny

  • Az angol grófsági fogházak reformja (1866)
  • Büntető jogesetek (1866)
  • A halálbüntetésről (1867)

Budapesti Szemle

  • Könyvismertetés (1868)

Magyar Igazságügy

  • I. Rossz pénzügyek, jó igazságszolgáltatás, Igazságügyi törvényjavaslatok az országgyűlés előtt, A hivatalnoki hatalom jogszerűségéről (1874)
  • II. A magyar büntetőtörvény javaslatának előterjesztése (1874)
  • III. Igazságügyünk 1874-ben (1875)
  • V. A bírósági szervezet kérdéseiről
  • VI. mellék-büntetés és jogkövetkezmény
  • X. Büntetőjogi reformunk és a sajtókérdés
  • XI. Igazságszolgáltatásunkról, Mikor kezdődik az országgyűlési képviselő mentelmi joga
  • XIII. A büntetőeljárás reformjáról, A horvát büntetőtörvénykönyv-javaslatról és könyvismertetés

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lőw_Tóbiás&oldid=26899860”