Krími tatár konyhaművészet
| krími tatár konyhaművészet | |
 | |
| saslik | |
| Más néven | Кырымтатар кухнясы (kirimtatar kuhnyaszi) |
| Nemzet, ország | krími tatárok |
A krími tatár konyhaművészet a Krím-félszigeten élő krími tatárok gasztronómiáját öleli fel. Alapját a volgai tatárok konyhaművészete képezi, azonban lényeges különbségek alakultak ki, például a krími tatárok nem fogyasztanak lóhúst és kumiszt. Amikor a krími tatárokat a második világháború során Üzbegisztánba kényszertelepítették, számos üzbég eredetű ételt vettek át, például a szamszát, a lagmant (üzbég: lagʻmon), a nánt (oroszul лепёшка, lepjoska; lángos, lepény) vagy a plovot, melyeket ma már krími tatár ételekként árulnak az útszéli kifőzdék.
Jellegzetes ételek
[szerkesztés]
- çiberek: darált hússal töltött, sült lepény
- yantik: vaslapon sült çiberek
- sarburma: csavart húsos pite
- köbete: hús és rizs, vagy burgonya és hús tésztalapok között sütve
- tabak börek: hússal töltött tészta, melyet kifőznek és levessel tálalnak. A volgai tatároknál pilmän néven ismert, hasonló az ázsiai népeknél ismert mantihoz (török mantı, kínai csiaoce, orosz pelmenyi).
- göbädiä vagy gubadia: nagy ünnepekkor készített pite, melyet hússal, rizzsel, tojással, mazsolával és kaskkal (qurt; egyfajta száraz fehér sajt) rétegeznek.
- surpa: húsleves zöldségekkel (a román csorbához hasonlóan)
- sheker keyeks vagy pakhlava: a török baklavához hasonló édesség
Források
[szerkesztés]- Olga Kovalenko: A taste of Crimea far from the frontline. Roads and Kingdoms, 2015. november 24. (Hozzáférés: 2019. május 29.)
- Crimean Diet a Century Ago. Research Center for Turkistan and Azerbaijan. [2005. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
- G. R. Mack and A. Surina. Food culture in Russia and Central Asia. Greenwood Publishing Group, 12. o. (2005). ISBN 978-0-313-32773-5
- S. Johnstone and G. Bloom. Google Books Ukraine. Lonely Planet, 197. o. (2008). ISBN 978-1-74104-481-2
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Crimean Tatar cuisine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
