Kissomlyó-hegy
| Kissomlyó | |
 | |
| Magasság | 834 m |
| Hely |  Románia, Erdély, Hargita megye |
| Hegység | Hargita |
| Relatív magasság | 200 m |
| Elhelyezkedése | |
 Kissomlyó
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 22′ 44″, k. h. 25° 49′ 57″46.378889°N 25.832500°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 44″, k. h. 25° 49′ 57″46.378889°N 25.832500°E | |
 | |
A Kissomlyó-hegy a csíksomlyói kegyhely közelében helyezkedik el, a somlyói borvízforrástól keletre, a Nagysomlyó-hegy északi nyúlványaként, a Csíki-medence közepén.
Leírása
[szerkesztés]A Kissomlyó-hegy a hagyomány szerint a székely katolikusok szent hegye, amelyet évszázadok óta imádkozva járnak végig a zarándokok.
A hegy oldalán halad végig a pünkösdszombati nagy búcsús körmenet. Nyugati részén vannak elhelyezve a kálvária stációinak keresztjei. A hegytetőn három kápolna áll, ahol szintén ájtatosságra gyűlnek össze a keresztények.
A Kissomlyó csúcsán a Salvator-kápolna látható, amely a hegyen lévő kápolnák közül a legrégebbi és művészeti szempontból a legértékesebb. A hegy aljától meredek oldalon lehet feljutni hozzá. A nép ezt az oldalt, amelyen a régebbi keresztek mellett stációs keresztek is láthatók, Jézus-hágójának nevezi. A régi kereszteket 1868-ban állították, amelyekből csak néhány maradt meg. A kőkereszteket az első világháború után készítették, ugyanakkor a második világháború után újabbakat is állítottak.
A kápolna építéséről nem maradtak fenn hiteles adatok. Losteiner Leonárd a ferences rend krónikása szerint, minden bizonnyal az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült:
“Capistrán és a Nagy Hunyady 1456-ban a Megváltó átváltozásának napján, augusztus 8-án, a Salvator nevét segélyül híva nyerték meg a csatát.”
Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolna, minden valószínűséggel a XV. század második felében épült, amelyet a tatárbetörések után 1678-ban kibővítettek.
A Salvator-kápolnát Urunk Színeváltozásának tiszteletére szentelték fel 1680-ban. Búcsúsnapján augusztus 6-án, ünnepi szentmisét tartanak a Szent Salvator tiszteletére, ahová a katolikus székelyek minden évben elzarándokolnak.
A kápolnát 1780-ban újjáépítették, 1878-ban megújították és megnagyobbították.
Művészeti szempontból kiemelkedő a festett kazetták alakos ábrázolása, valamint a kazettás mellvéddel ellátott nyugati karzat.
A Salvator-kápolna épülete és művészi berendezése a vidékies gótika, reneszánsz és barokk jellegzetes emléke.
A kápolna bejárata előtt áll a gyergyóalfalvi hívek által 1876-ban állíttatott magas, díszesen kidolgozott kőkereszt, amely az 1567-es győzelem emlékére készült.
A kápolna közelében remete lak áll, az ott lakó remete vigyáz a kápolnákra és környékére.
A Salvator-kápolnától keletre található a 15-17. században épült Szenvedő Jézus-kápolna, amely egy nyitott kis fülke, belsejében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra látható.
A pünkösdi búcsú hajnalán a zarándokok ezen kápolna közelében gyülekezve várják a napfelkeltét.
A Kissomlyó-hegy déli oldalában látható a Szent Antal-kápolna, amelynek keletkezése vallástörténeti és történelmi jelentőségű.
A Páduai Szent Antal tiszteletére épült kápolna, fogadalmi vezeklőhely, ahová búcsús szándékkal, imameghallgatás céljából érkeznek a zarándokok.
Az első kápolnát Márk Jakab testvér építette az 1661-es tatárbetörés után. Ezt igazolja egy égetett téglába bevésett felirat:
“Johannes Mark Ao. 1673.”
A mai formájában látható kápolnát 1773-1775 között építették, és a 19. században többször is kijavíttatták. Barokk oltárképe Szent Antalt, a védőszentet ábrázolja.
A Nagy- és Kissomlyó közötti térség az úgynevezett Nyereg, a csíksomlyói pünkösdszombati ünnepi búcsús szentmise színhelye.
Itt látható az 1996-ban Makovecz Imre műépítész által tervezett Hármashalom-oltár.
A két Somlyó-hegy közötti nyeregben tartják minden évben, július első szombatján az Ezer Székely Leány Napját.
A Nagy- és Kissomlyó közötti térségben egy érdekes természeti jelenség tapasztalható. A magasabb hegycsúcs délnyugati oldala és a Szent Antal-kápolna közötti diagonális vonal közepén a kiejtett szavak visszhangzanak. Különlegessége abban rejlik, hogy bármely irányba fordulva a visszhang kisebb nagyobb mértékben észlelhető.
Orbán Balázs szerint a visszhang:
„Európa első rendű visszhangjai közé tartozik a mennyiben 15 szótagot tisztán, ropogósan ad vissza.”
A Kissomlyó lábánál fakad a somlyói borvíz, a lakosság kedvelt savanyú ásványvize, amely vulkáni utóműködés eredményeként jött létre. Ugyancsak itt található a Barátok fürdője is.
Források
[szerkesztés]
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása (Békéscsaba, 1982)
- P. Boros Fortunát: Csíksomlyó, a kegyhely (Csíkszereda, 1994)
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- Soós Sándor: Csíksomlyó (Szentendre, 1996)
- Vofkori László: Székelyföld útikönyve. 2. kötet (Budapest, 1998)
- A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor (Csíkszereda, 2002)
- Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek: Adatok Csikmegye leírásához és történetéhez. 1. kötet (Csíkszereda, 2002)
- Miklós József: Csíki Lexikon (Csíkszereda, 2004)
- Zsigmond Enikő: Csíki-havasok és Gyimes völgye (Csíkszereda, 2004)
