A Kínai Köztársaság Hadserege
Kínai Köztársaság Hadserege 中華民國陸軍 | |
A KKH zászlója | |
Dátum | 1924. – |
Ország | Kínai Köztársaság |
Személyzet | hivatásos, szerződéses és sorozott katonák; köztisztviselők, közalkalmazottak |
Típus | szárazföldi haderő |
Feladat | A Kínai Köztársaság területi épségének, szuverenitásának védelme |
Méret | kb. 130 000 fő |
Parancsnoki struktúra | hadsereg (alá-fölérendeltségi viszonyon alapuló egyszemélyi vezetés) polgári irányítás alatt |
Diszlokáció | Tajpej |
Parancsnokok | |
Jelenlegi parancsnok | Csiu Kuo-cseng (邱國正) |
Kultúra és történelem | |
Háborús részvétel | Északi hadjárat (1926–1928) Hosszú menetelés (1934–1935) Második kínai–japán háború (1937–1945) Kínai polgárháború |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai Köztársaság Hadserege 中華民國陸軍 témájú médiaállományokat. |
A Kínai Köztársaság Hadserege (中華民國陸軍, Csunghua Minguo Lucsün; pinjin: Zhōnghuá Mínguó Lùjūn) Tajvan fegyveres erőinek legnagyobb haderőneme. A hadsereg személyi állományának mintegy 80%-a Tajvan szigetén, a maradék kisebb szigetcsoportokon (Csinmen és Macu) állomásozik. Mivel a Kínai Köztársaságot a Kínai Népköztársaság nem ismeri el és fenntartja a két Kína erőszakkal történő egyesítésének fenyegetését, a tajvani hadsereg elsődleges küldetése az ország területének és partvonalának védelme.
Története
[szerkesztés]A Kínai Köztársaság Hadseregének elődje a Nemzeti Forradalmi Hadsereg volt, a Szun Jat-szen által alapított Kuomintang párt fegyveres szárnya. A hadsereg számos hadjáratban vett részt 1924 és 1945 között, a második kínai–japán háború, majd a második világháború során harcolt a japán megszállók ellen, utána pedig a kommunista párt hadserege ellen. Tajvan szigete 1945-ben szabadult fel a japán megszállás alól és a kínai polgárháború végén, 1949-ben a szigetre vonult vissza Csang Kaj-sek és hadserege. 1949 után a hadsereg részt vett a kommunista Népi Felszabadító Hadsereg partraszállási kísérleteinek visszaverésében, illetve kisebb csapatok rajtaütéseket hajtottak végre a Fucsien ( ) tartomány partvidékén található települések ellen. Az 1970-es évekig a hadsereg stratégiai célja a szárazföldi Kína "felszabadítása" volt.
Az 1990-ben elindult demokratizálódás eredményeként a fegyveres erők is átalakultak: a hadsereg elsődleges célja ezután megvédeni Tajvant és a kisebb szigeteket a két Kínát egyesíteni akaró népköztársaság támadásától. Azonban a földrajzi körülményeket figyelembe véve a légierő és a haditengerészeti erők nagyobb figyelmet kaptak a haderőfejlesztés során, ezért a hadsereg lemaradt.[1] Az 1990-es évek közepéig a hadsereg létszáma kb. 250 000 fő volt, de az 1997-ben indított reformok eredményeként a hadsereg létszámát jelentősen, a másik két haderőnemhez viszonyítva aránytalanul lecsökkentették, és a hadsereg jelenlegi létszámát kb. 190 000 főre becsülik.[2]
Napjainkban a hadsereg küldetése továbbra is a sziget partvonalának védelme és a Kínai Népköztársaság hadsereg által végrehajtott partraszállás visszaverése maradt. A reformok ellenére a hadsereg felszerelése és szervezése terén még ma is elmarad a korszerű fegyveres erőkkel szemben támasztott követelményektől, elsősorban a hivatásos tisztek és tiszthelyettesek képzése, illetve az összhaderőnemi hadviselésre való képességek terén.[2] 2004-ben az alapkiképzést végrehajtó lövészdandárokat a hadsereg tartalékállományába helyezték át. A reformok következményeként békeidőben megszüntették a hadosztályokat, és a különálló gépesített lövész és harckocsizó dandárokat összevonták hadtestekbe. A köztársaság hadseregére jellemző titoktartás miatt a hadsereg jelenlegi struktúrájáról nem állnak rendelkezésre teljesen pontos adatok és az egyes alegységek harcrendjét is csak megbecsülni lehet. A további reformok során a hadsereg létszámát tovább csökkentették, jelenleg kb. 130 000 fő szolgál a hadseregben. Jelenleg a haderőfejlesztés fő céljai a vezetés-irányítási rendszerek korszerűsítése, korszerű harci helikopterek és páncélozott járművek, rakéta-sorozatvetők és tábori légvédelmi eszközök beszerzése. Politikai kezdeményezésre elkezdték az önkéntes katonaság bevezetését és fontolgatják a sorozás korlátozását.
Bár az 1979-ben elfogadott Taiwan Relations Act-nek (TRA) megfelelően az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt arra, hogy ellátja olyan védelmi fegyverzettel és eszközökkel, amelyek szükségesek lehetnek a sziget számára ahhoz, hogy meg tudja védeni magát,[3] Tajvan mára alulmaradt a Kínai Népköztársasággal szemben a fegyverkezési versenyben, és bár a tajvani fegyveres erők harci képességeinek növelésében az Egyesült Államok a mai napig jelentős szerepet vállal, Tajvan ma már nem lenne képes egyedül megvédeni magát.
Felépítése
[szerkesztés]A Kínai Köztársaság Hadseregét (KKH) az 1997-es reformok előtt 3 hadseregre ("army") és 5 hadtestre ("corps") osztották fel, és a hadsereg szervezetébe tartozott 35 dandár, ebből 25 lövészdandár, 5 páncélozott és 3 gépesített lövészdandár volt.[4][5][6] Jelenleg a hadsereget 3 hadtestre és 5 helyi védelmi parancsnokságra osztották fel, illetve a tartalékos parancsnokságra, amely alá tartoznak a csak kiképzési feladatokat végrehajtó dandárok.
A haderőreform egyik legjelentősebb újítása az úgynevezett "védelmi csoport" ("defense team" vagy 守備隊) nevű egységek bevezetése volt. A védelmi csoportokat a területi parancsnokságok alá beosztott, a reformok során feloszlatott önálló dandárok alegységei (egy vagy több megerősített zászlóalj) alkotják, lényegében megfelelnek egy önálló ezrednek.[7]
A KKH jelenlegi felépítése:
Hadsereg Vezérkar
[szerkesztés]A KKH vezérkara (Army General Headquarters, 陸軍司令部) koordinálja és irányítja a hadsereg összes egységének tevékenységét. Parancsnoka egy 3 csillagos tábornok, elöljárói: az összhaderőnemi vezérkar parancsnoka (katonai), a védelmi miniszter (polgári) és a Kínai Köztársaság elnöke. A vezérkarnak közvetlenül alárendelt szervezetek és egységek:
- Személyzeti, Kiképzési és harckészültségi, Logisztikai, Tervezési, Távközlési, Elektronikai és Információs, Általános, Pénzügyi, Politikai hadviselési és Belső ellenőrzési osztályok
- Repülő és Különleges Erők Parancsnoksága ("Aviation and Special Forces Command", 航空特戰指揮部)
- 601 Air Cavalry Brigade (az ide beosztott kommandó zászlóalj jelenleg a 862. dandár része)
- 602 Air Cavalry Brigade(az ide beosztott kommandó zászlóalj jelenleg a 862. dandár része)
- 603 Air Cavalry Brigade (tartalékos egység)
- 101. felderítő zászlóalj (Sea Dragon búvárok, egy-egy századuk Kinman és Matsu, 3 század Penghu és a többi partmenti szigeten állomásozik)
- Különleges erők parancsnoksága ("Special Forces Command", 特戰指揮部)
- Hadsereg légikiképző központ ("Army Airborne Training Center", 大武營「陸軍空降訓練中心」)
- Hadsereg különleges erők kiképző központ ("Army Special Forces Training Center", 谷關「陸軍特戰訓練中心」 )
- Különleges műveleti parancsnokság
- 862. Különleges műveleti csoport ("Special Operation Group", eredetileg különleges műveleti dandár, három különleges műveleti zászlóaljjal)
- 871. Különleges műveleti csoport (alegységei ismeretlenek)
Harci alakulatok
[szerkesztés]- 6. hadtest ("6th Army Corps", 第六軍團司令部), Tajvan északi része:
- 269. gépesített lövészdandár
- 542. harckocsi dandár
- 584. harckocsi dandár
- 21. tábori tüzérségi csoport
- 801. rakéta-sorozatvető zászlóalj (2 század, mindegyikben 12 db KF-6 típusú rakéta-sorozatvető)
- 53. műszaki csoport
- 73. híradó csoport
- 33. vegyivédelmi csoport
- 8. hadtest ("8th Army Corps", 第八軍團司令部), Tajvan déli része:
- 298. gépesített lövészdandár
- 564. harckocsi dandár
- 43. tábori tüzérségi csoport
- 802. rakéta-sorozatvető zászlóalj (2 század, mindegyikben 12 db KF-6 típusú rakéta-sorozatvető)
- 54. műszaki csoport
- 39. vegyivédelmi csoport
- 10. hadtest ("10th Army Corps", 第十軍團司令部), Tajvan középső része:
- 200. gépesített lövészdandár
- 586. harckocsi dandár
- 58. tábori tüzérségi csoport
- 803. rakéta-sorozatvető zászlóalj (2 század, mindegyikben 12 db KF-6 típusú rakéta-sorozatvető)
- 52. műszaki csoport
- 36. vegyivédelmi csoport
- 74. híradó csoport
Területvédelmi erők
[szerkesztés]- Hua-Tung Védelmi Parancsnokság ("Hua-Tung Defense Command", 花東防衛司令部)
- Hualien (花蓮) védelmi csoport
- Taitung (台東) területi parancsnokság
- Kinmen Védelmi Parancsnokság (金門防衛司令部)
- Jindong (金東, Kinmen kelet) védelmi csoport
- Jinshih (金西, Kinmen nyugat) védelmi csoport
- Shihyu (獅嶼) védelmi csoport
- Tüzérségi csoport
- Penghu Védelmi Parancsnokság (澎湖防衛司令部)
- Golden (高登) védelmi csoport
- Matsu Védelmi Parancsnokság (馬祖防衛司令部)
- Beigao (北高) védelmi csoport
- Juguang (莒光) védelmi csoport
- Tungyin Védelmi Parancsnokság (東引防衛司令部)
- Tungyin (東引) területi parancsnokság
Tartalékos erők
[szerkesztés]- Hadsereg Hadkiegészítő parancsnokság ("Armed Force Reserve Command", 後備軍人司令部)
- 9 aktív kiképző dandár, 24 tartalékos dandár (csak háború esetén mozgósítják)
- Logisztikai parancsnokság ("Logistics Command", 後勤司令部)
- Oktatási és Kiképzési Parancsnokság ("Education, Training and Doctorine Command'", 教育訓練暨準則發展司令部)
- A Kínai Köztársaság Vezérkari Akadémiája, Kiképzési és vezérkari iskolák, Vegyivédelmi erők, Műszaki csapatok, Fegyverzeti parancsnokság.
A KKH kötelékébe tartozó önálló rakéta-egységeket mára a légierő kötelékébe helyezték át.
Rendfokozatok
[szerkesztés]Kínaiul | Pinjin átirat | Magyaros átirat | Magyar fordításban | Jelzés | |
---|---|---|---|---|---|
Tábornokok | 特級上將 | Tèjíshangjiàng | Töcsisangcsiang | Generalisszimusz (A rendfokozatot egyedül Csang Kaj-sek viselte, azóta nem veheti fel senki.) |
|
一級上將 | Yījíshangjiàng | Jicsisangcsiang | Hadseregtábornok (2013 óta csak hadiállapot idején vehetik fel ezt a rendfokozatot.) |
||
二級上將 | Èrjíshangjiàng | Ercsisangcsiang | Tábornok | ||
中將 | Zhōngjiàng | Csungcsiang | Vezérőrnagy | ||
少將 | Shàojiàng | Saocsiang | Dandártábornok | ||
Főtisztek | 上校 | Shàngxiào | Sanghsziao | Ezredes | |
中校 | Zhōngxiào | Csunghsziao | Alezredes | ||
少校 | Shàoxiào | Saohsziao | Őrnagy | ||
Tisztek | 上尉 | Shàngwèi | Sangvej | Százados | |
中尉 | Zhōngwèi | Csungvej | Főhadnagy | ||
少尉 | Shàowèi | Saovej | Hadnagy | ||
Zászlósok | 一等士官長 | Yī děng Shìguān zhǎng | Ji teng Sikuan csang | Főtörzszászlós | |
二等士官長 | Er děng Shìguān zhǎng | Er teng Sikuan csang | Törzszászlós | ||
三等士官長 | Sān děng Shìguān zhǎng | Szan teng Sikuan csang | Zászlós | ||
Tiszthelyettesek | 上士 | Shàng Shi | Sang Si | Főtörzsőrmester | |
中士 | Zhōng Shi | Csung Si | Törzsőrmester | ||
下士 | Xia Shi | Hszia Si | Őrmester | ||
Tisztesek | 上等兵 | Shàng děng Bīng | Sang teng Ping | Szakaszvezető | |
一等兵 | Yī děng Bīng | Ji teng Ping | Őrvezető | ||
二等兵 | Er děng Bīng | Er teng Ping | Közkatona |
Fegyverzet
[szerkesztés]Az 1990-es évek közepétől a KKH több fegyverzet-korszerűsítési programot indított, mivel egyre inkább lemaradt a szárazföldi Kínával folytatott fegyverkezési versenyben. A korszerűsítés célkitűzése olyan alakulatok létrehozása, amelyeket gyorsan és eredményesen lehet bevetni a Tajvanra jellemző városias környezetben. Többek között az Egyesült Államokból rendeltek M60A3 Patton harckocsikat, M109A6 „Paladin” típusú önjáró tarackokat és AH-1W „SuperCobra” típusú harci helikoptereket, illetve a meglévő fegyverzet korszerűsítését.
2007 júliusában került napvilágra, hogy a KKH 30 db AH-64D „Apache Longbow” típusú, korszerű harci helikoptert és AGM–114 Hellfire típusú önirányítású páncéltörő rakétát[8][9][10] rendelt az USA-ból, illetve további 60 db UH-60 Black Hawk típusú szállító helikoptert kért a jelenleg üzemeltetett UH-1H helikopterek leváltására. Feltehetően a KKH elöregedett harckocsijait is le akarja majd cserélni és a hírek szerint a brit Challenger, a német Leopard 2A6, a francia Leclerc és az izraeli gyártmányú Merkava harckocsik is szóba kerültek, az Egyesült Államokkal fennálló szoros kapcsolat miatt M1A2 Abrams harckocsikat vásárolnak majd.[11]
Páncélozott harcjárművek
[szerkesztés]Megnevezés | Gyártó ország | Típus | Mennyiség | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
M60A3 Patton TTS | USA USA | harckocsi | 480 | |
CM-11 | TWN | harckocsi | 450 | Az M48 Patton harckocsi helyi változata, 1988-1994 között szerelték össze. |
CM-12 | TWN | harckocsi | 250 | Az M48A3 harckocsi helyben módosított változata[12][13] |
M48A3 | TWN | harckocsi | 50 | Az 1970-es években Tajvan összesen 309 db M48A1/A2 Patton harckocsit kapott, amelyeket később helyben az M48A3 változatra építettek át, illetve 250 db-ot a CM12 harckocsivá építették át[14] |
M41 Walker Bulldog | USA | könnyű harckocsi | 775 | 50 db-ot M41D típusjelzéssel helyben módosítottak |
CM-32 | TWN | páncélozott szállító harcjármű | 600 | Jelenleg is gyártásban |
CM-21 | TWN | vegyes rendeltetésű | 1000+ | Az amerikai M113-ra épül, különféle változatait 1982 és 2009 között gyártották: CM-21/A1 páncélozott szállító harcjármű CM-22 önjáró 107mm/120mm űrméretű aknavető CM-23 önjáró 81mm aknavető CM-24/A1 lőszerszállító CM-25 páncéltörő rakétavető CM-26 parancsnoki harcjármű CM-27/A1 műszaki mentő |
M113 | USA | páncélozott szállító harcjármű | 650 | Különféle változatokban[15] |
V–150S | USA | kétéltű PSZH | 300 | |
Humvee | USA | Páncélozott jármű | 2,000-2,500 | Különféle célokra, többek között géppuskával és páncéltörő rakétával felszerelt változatok |
Tüzérségi eszközök
[szerkesztés]Megnevezés | Gyártó ország | Típus | Mennyiség |
---|---|---|---|
M110 | USA | 203 mm-es önjáró tarack | 60 |
M109A2/A5 | USA | 155 mm önjáró tarack | 197/28[16] |
M108 | USA | 105 mm önjáró tarack | 225[16] |
M115 | USA | 203 mm vontatott tarack | 90[16] |
M59 "Long Tom" | USA | 155 mm vontatott tarack | 390[16] |
M101 | USA | 105 mm vontatott tarack | 650 |
M1 | USA | 240mm vontatott tarack | kb. 30 db, Quemoy és Matsu szigetén fix tüzelőállásokban telepítve |
Kung Feng VI | TWN | 117 mm önjáró rakéta-sorozatvető | 72 db, 24 db minden hadtestnél[17] |
Thunderbolt-2000 | TWN | Önjáró (8x8 kerékképletű) rakéta-sorozatvető | 57 db (megrendelve) |
Helikopterek
[szerkesztés]Megnevezés | Gyártó ország | Típus | Mennyiség | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
Boeing AH-64D Apache Longbow Block III | USA | Harci helikopter | 30 | Megrendelve |
Bell AH-1W SuperCobra | USA | Harci helikopter | 62 | |
Boeing CH-47SD Chinook | USA | Szállító helikopter | 9 | |
Bell OH-58D Kiowa | USA | Felderítő - harci helikopter | 39 | |
Bell TH-67A Creek | USA | Kiképző helkikopter | 30 | Csak kiképzési célokra |
AIDC UH-1H Iroquois | TWN | Szállító helikopter | kb. 40 | Amerikai licenc alapján 118 darabot gyártottak |
UH-60M Black Hawk | USA | Szállító helikopter | 60 | Megrendelve |
Légvédelmi fegyverek
[szerkesztés]Megnevezés | Gyártó ország | Típus | Mennyiség | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
M1097 Avenger | USA | rövid hatótávolságú önjáró légvédelmi rakétakomplexum | 74 | Csak az északi és a középső hadtestnél rendszeresítették, összesen 1299 db FIM-92 Stinger irányított rakétával[16] |
FIM–92 Stinger | USA | Rövid hatótávolságú föld-levegő rakéta | 116 | 55 Stinger rakétavetőt összesen 465 rakétával (az amerikai hadsereg tartalékaiből) 1996-ban adtak el Tajvannak.[18] További 61 rakétavetőt 728 rakétával 1996 és 1998 között szállítottak le.[16] |
FIM–92 Stinger | USA | Levegő-levegő rakéta | 173 | Az AH-64D Block III APACHE Longbow harci helikopterek fegyverzete[19] |
MIM–2/M48 Chaparral | USA | Rövid hatótávolságú, önjáró légvédelmi rakétakomplexum | 40 | Csak a déli hadtest használja, összesen 646 rakétát szereztek be az MIM-72F és 302 rakétát a MIM-72E/G/J változatokhoz[16] |
AIM–9 Sidewinder | USA | Levegő-levegő rakéta | 300 | Az AIM-9S változat, az AH-1W SuperCobra harci helikopterek fegyverzete[20] |
Páncéltörő fegyverek
[szerkesztés]Megnevezés | Gyártó ország | Típus | Mennyiség | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
M72 LAW | USA | Vállról indítható páncéltörő rakéta | ||
Type 66 | TWN | Vállról indítható páncéltörő rakéta | Az M72 LAW helyi gyártású változata | |
AT4 (M136) | USA | Vállról indítható páncéltörő rakéta | A svéd fejlesztésű AT4 rakétának az amerikai hadseregben rendszeresített változata | |
APILAS | FRA | Vállról indítható páncéltörő rakéta | 1,000 | 1998-ban vásárolták |
FGM–148 Javelin | USA | Vállról indítható infravörös önirányítású páncéltörő rakéta | 40 indító, 360 rakéta | További 182 rakéta és 20 rakétaindító megrendelve |
BGM–71 TOW-2A/B | USA | Önirányítású páncéltörő rakéta | 3 100 rakéta, 163 rakétavető[21] | A HUMVEE, M-113, CM-25 páncélozott járműveket, illetve az AH-1W és OH-58D helikoptereken.[22] |
Hellfire AGM–114C | USA | Lézerirányítású páncéltörő rakéta | 684 | Az AH-1W és OH-58D helikopterek fegyverzete[16] |
Hellfire AGM–114K3 | USA | Lézerirányítású páncéltörő rakéta | 240 | Az AH-1W és OH-58D helikopterek fegyverzete 1999-től |
Hellfire AGM–114M3 | USA | Lézerirányítású páncéltörő rakéta | 449 | 2002-ben megrendelve[19] |
Hellfire AGM–114L | USA | Lézerirányítású páncéltörő rakéta | 1,000 | Megrendelve, az AH-64D harci helikopterek fegyverzete |
Kézifegyverek
[szerkesztés]Megnevezés | Gyártó ország | Típus | Megjegyzés |
---|---|---|---|
T75 | TWN | 9 mm-es pisztoly | |
T51 | TWN | .45-ös kaliberű hadipisztoly | |
Glock 17 | AUT | 9 mm-es pisztoly | |
T77 | TWN | 9 mm-es géppisztoly | |
Calico M960 | USA | géppisztoly | |
Heckler & Koch MP5 | GER | géppisztoly | |
Uzi | ISR | géppisztoly | |
Benelli M4 Super 90 | ITA | félautomata sörétes puska | |
Franchi SPAS-12 | ITA | félautomata sörétes puska | |
T65 | TWN | gépkarabély | |
T86 | TWN | gépkarabély | T65 gránátvető kiegészítővel |
T91 | TWN | gépkarabély | |
M4A1 | USA | gépkarabély | |
M1 | USA | gépkarabély | |
M24 mesterlövészpuska | USA | mesterlövészpuska | |
T93 | TWN | mesterlövészpuska | |
M82A1 | USA | mesterlövészpuska | |
PSG-1 | GER | mesterlövészpuska | |
SSG-2000 | SUI | mesterlövészpuska | |
T74 | TWN | 7,62mm-es könnyű géppuska | |
T75 | TWN | 5,56mm-es könnyű géppuska | |
M2 | USA | nehéz géppuska | |
T85 | TWN | 40 mm-es rakétavető | |
MGL Mk-1 | RSA | 40 mm-es rakétavető | |
Mk-19 Mod 3 | USA | 40 mm-es automata gránátvető | Amerikai licenc alapján helyben gyártják |
Lásd még
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Republic of China Army című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Roy, Denny (2003). „Taiwan's Threat Perceptions: The Enemy Within” (PDF), Kiadó: Asia-Pacific Center for Security Studies. "Reforming the Armed Forces", page 5.
- ↑ a b Introduction - Taiwan Army. Taiwanmilitary.org. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- ↑ A Tajvan-kérdés: Fegyverkezés a Tajvan-szoros két oldalán. Biztonságpolitikai szemle. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- ↑ Speculative ROC Army ORBAT. Taiwanmilitary.org. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. március 8.)
- ↑ ROC Army. GlobalSecurity.org. (Hozzáférés: 2006. március 8.)
- ↑ 2004 National Defense Report (PDF). ROC Ministry of National Defense, 2004. [2006. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. március 5.)
- ↑ August 12, 2007. Hozzáférés ideje: Sept 16, 2009. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. március 8.)
- ↑ Taiwan to Buy Apaches to Counter China Threat. Defense News, 2010. augusztus 30. (Hozzáférés: 2007. október 7.)[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
- ↑ „USDA New Release”, dsca.mil, 2010. január 29.. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. január 29.)
- ↑ The third generation is expected the year after purchasing the main tank (第三代主戰車 預計後年採購)
- ↑ Tajvani fegyverek képei. militaryphotos.net. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)
- ↑ M48 Patton változatok. worldlingo.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 30.)[halott link]
- ↑ http://blog.udn.com/YST2000/3306840?f_ORDER_BY=DESC&pno=1&. http://blog.udn.com/YST2000/3306840?f_ORDER_BY=DESC&pno=1&. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
- ↑ "ROC Army M113 TOW Launchers are phased out into history. http://www.wretch.cc/blog/hojiyi/680383. (Hozzáférés: 2010. április 5.)
- ↑ a b c d e f g h armstrade.sipri.org. armstrade.sipri.org. [2011. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 10.)
- ↑ hojiyi. http://www.wretch.cc/blog/hojiyi/716295. (Hozzáférés: 2010. június 19.)
- ↑ www.defense.gov. www.defense.gov. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
- ↑ a b www.taiwanairpower.org. www.taiwanairpower.org. [2010. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
- ↑ www.taiwanairpower.org. www.taiwanairpower.org. (Hozzáférés: 2010. január 14.)
- ↑ armstrade.sipri.org. armstrade.sipri.org. [2011. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 9.)
- ↑ "2 TOW Missiles Missed During Exercise". [2010. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 29.)
További információk
[szerkesztés]- A tajvani hadsereg honlapja (angolul)