Izabella brazil régensnő

Bragança Izabella
Bragança Izabella Krisztina Leopoldina Auguszta Michaéla Gabriella Rafaéla Gonzaga
Ragadványneve	A Rabszolga-felszabadító
Brazil Császárság régense
Dona Isabel
Uralkodási ideje
1871. május 25. – 1872. március 31. 1876. március 20. – 1876. szeptember 25. 1887. június 30. – 1888. augusztus 22.
Elődje	II. (Nagylelkű) Péter
Utódja	II. (Nagylelkű) Péter
Brazil Császárság címzetes császára
Dona Isabel I
Uralkodási ideje
1891. december 5. – 1921. november 14.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	II. (Nagylelkű) Péter
Utódja	(III.) Péter
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Bragança-ház
Született	1846. június 29. Rio de Janeiro
Elhunyt	1921. november 14. (75 évesen) Eu, Franciaország
Nyughelye	1. Orléans Mausoleum, Dreaux, Franciaország 2. Săo Pedro de Alcântara Székesegyház, Petrópolis, Brazília, 1971. május 12.
Édesapja	II. (Nagylelkű) Péter brazil császár (1825–1891)
Édesanyja	Bourbon Teréz nápoly–szicíliai királyi hercegnő (1822–1889)
Testvére(i)	Péter brazil császári herceg Alfonz brazil császári herceg (Alfonz Péter) Leopoldina Terézia brazil császári hercegnő.
Házastársa	Orléans-i Gaston francia királyi herceg, Eu grófja (1842–1922)
Gyermekei	1. Lujza (1874–1874) 2. Péter (1875–1940) 3. Lajos (1878–1920) 4. Antal (1881–1918)
Bragança Izabella aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bragança Izabella témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Izabella (Rio de Janeiro, 1846. június 29. – Eu, Franciaország, 1921. november 14.), portugálul: Dona Isabel de Bragança, franciául: Isabelle de Bragance, a teljes neve portugálul: Dona Isabel Cristina Leopoldina Augusta Micaela Gabriela Rafaela Gonzaga de Bragança, ragadványneve: A Rabszolga-felszabadító, portugálul: a Redentora, franciául: la Rédemptrice, Brazília trónörököse (először 1847–1848, majd 1850–1889), Brazília régense (1871–1872; 1876–1876; 1887–1888), címzetes császárnőként a brazil császári ház feje (1891–1921). Az ő nevében hirdették ki 1888-ban a rabszolga-felszabadítási törvényt, és ezért kapta a Rabszolga-felszabadító jelzőt. Annak ellenére, hogy csak ideiglenesen, apját helyettesítve állt Brazília élén, ő tekinthető az ország második (ideiglenes) női államfőjének (az államfői jogok ideiglenes gyakorlójának), ükanyja, I. Mária után, aki viszont betegsége miatt csak Brazília névleges államfője volt. Apja népszerű uralmát a katonai vezetés azért buktatta meg puccsal 1889-ben, mert ellenezték a női trónöröklést, így Izabellából nem lett Brazília császárnője, és csak 123 évvel Izabella utolsó országlása (1888) után 2011-ben lett újra női államfője Brazíliának Dilma Rousseff személyében, aki harmadik e sorban.

Élete

Az ifjú Izabella hercegnő

II. Péter brazil császár és Bourbon Teréz nápoly–szicíliai királyi hercegnő legidősebb lánya. Miután fivérei mind meghaltak kisgyermekkorukban, ő vált a trón örökösévé. Apját nem érdekelték az államügyek, így gyakran helyettesítette, és apja hosszú külföldi, európai útjai idejére őt nevezték ki régenssé. Háromszor is ellátta az ideiglenes államfői teendőket: 1871. május 25. – 1872. március 31.; 1876. március 20. – 1876. szeptember 28.; 1887. június 30. – 1888. augusztus 22. között. Férje, Orléans-i Gaston, Eu grófja, I. Lajos Fülöp francia király apai unokája, II. Ferdinánd portugál király unokaöccse és Koháry Mária Antónia anyai unokája. Négy gyermekük született, három fiú és egy leány. Ez utóbbi rögtön a születése után meghalt, de fiai közül is csak a legidősebb élte túl szüleit.

Izabella hercegnő felesküszik Brazília régensévé

1888. május 13-án Brazília régenseként aláírta a Lei Áurea törvényt, amely utolsóként eltörölte a rabszolgaságot Amerikában. A rabszolga-felszabadítás gazdaságilag nem rázta meg az országot, hiszen már nem volt olyan jelentős ebben az időben, mégis kiváltotta az ellenérzéseket a császári családdal szemben. A konzervatívoknak túl sok volt, a liberálisoknak túl kevés. Ugyanakkor az a tény, hogy nő örökli a trónt, a hadsereg számára kevésbé volt elfogadható, ezért 1889. november 15-én a hadsereg puccsal eltávolította a nép körében még mindig népszerű császárt, II. Pétert, és kikiáltották a köztársaságot. A császári család Portugáliába menekült, ahonnan származtak.

A császárné a következő hónapban a megrázó események következtében elhunyt, II. Péter brazil császár pedig két évvel később Párizsban halt meg. Izabella ekkor, 1891. december 5-én vált a császári ház fejévé és Brazília címzetes császárnőjévé. Elsőszülött fia, Péter herceg rangon aluli házassága miatt 1908-ban lemondott mind maga, mind utódai nevében a trónöröklési jogáról öccse javára, aki viszont még anyja életében meghalt, így annak elsőszülött fia, Izabella unokája, Péter herceg, Lajos herceg fia örökölte a császári címet, és lett nagyanyja halála után a császári ház feje.

Izabella a férje hazájában, Franciaországban halt meg. 1971-ben földi maradványait hazaszállították, és Brazíliában helyezték végső nyugalomra.

Gyermekei

Orléans-i Gaston herceg, Izabella férje 1865-ben 23 évesen, a házasságukat követő évben

• Férjétől, Orléans-i Gaston (1842–1922) francia királyi hercegtől, Eu grófjától, 4 gyermek:
  • Lujza (Rio de Janeiro, 1874. július 28. – Rio de Janeiro, 1874. július 28.)
  • Péter (1875–1940), Grăo Pará hercege, 1908. október 30-án lemondott a trónöröklési jogáról mind a maga, mind pedig az utódai nevében, felesége Dobrzensky Mária Erzsébet (Alžběta Dobřenská z Dobřenic) (1875–1951) cseh grófnő, 5 gyermek
  • Lajos (1878–1920) brazil trónörökös címét viselte a bátyja lemondásától (1908), felesége Bourbon–Szicíliai Mária Pia (1878–1973) nápoly–szicíliai királyi hercegnő, Bourbon–Szicíliai Alfonz, Caserta grófja lányaként II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király unokája, 3 gyermek, többek között:
    • (III.) Péter (1909–1981), a brazil császári ház feje 1921-től, a nagyanyja halálától, felesége Wittelsbach Mária (1914–2011) bajor királyi hercegnő, Ferenc bajor királyi herceg lányaként III. Lajos bajor király unokája, 12 gyermek
  • Antal (1881–1918), az Osztrák–Magyar Monarchia 6. huszárezredének hadnagya (1908–1914), a brit hadsereg hadnagya 1914-től, nem nősült meg

Források

• Roderick J. Barman: Princess Isabel of Brazil: gender and power in the nineteenth century, Scholarly Resources Inc., Wilmington, 2002. URL: L. Külső hivatkozások

További információk

• Christopher Buyers: The Royal Ark/Brazil/The Bragança Dynasty (Hozzáférés: 2015. február 11.)
• Paul Theroff: The Online Gotha/Brazil (Hozzáférés: 2015. február 11.)
• Roderick J. Barman: Princess Isabel of Brazil: gender and power in the nineteenth century (Hozzáférés: 2015. február 11.)
• Euweb/Capet/Portugal/Bragança (Hozzáférés: 2015. február 11.)
• Euweb/Capet/Bourbon/Orléans (Hozzáférés: 2015. február 11.)

Előd: II. (Nagylelkű) Péter	Brazília császára 1871–1872 1876–1876 1887–1888 (Régens)	Utód: II. (Nagylelkű) Péter
	Brazília címzetes császára A brazil császári ház feje 1891 – 1921	Utód: (III.) Péter