Halže
Halže | |||
Halže temploma | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Csehország | ||
Régió | Csehország (történelmi tartomány) | ||
Kerület | Plzeňi | ||
Járás | Tachovi | ||
Polgármester | František Čurka | ||
Irányítószám | 347 01 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1078 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 596 m | ||
Terület | 35,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 49′ 52″, k. h. 12° 34′ 46″49.831141°N 12.579453°EKoordináták: é. sz. 49° 49′ 52″, k. h. 12° 34′ 46″49.831141°N 12.579453°E | |||
Halže weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Halže témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Halže (németül: Hals) község Csehországban, Tachov városától 6 km-re északra a Pilseni kerület Tachovi járásában.
2006. október 3-i adat alapján a településen 281 ház és 943 lakos élt. Pilsentől 60 km-re nyugatra, Marienbadtól 20 km-re délre fekszik. A község 596 m átlagos tengerszint feletti magasságban fekszik a Cseh-Erdő hegységben. A községtől délre az egykor létező Lučina (németül: Sorghof) falu helyén ivóvíztározót építettek ki.
Halže község
[szerkesztés]Halže község négy részből áll: Branka (németül: Galtenhof), Svobodka (németül: Frauenreith), Horní Výšina (németül: Ringelberg) és Halže (németül: Hals).
Postai irányítószáma 348 16.
Története
[szerkesztés]Halže (Hals) első említése 1479-ből származik, bár feltételezések szerint a község régebbi eredetű. 1529-ben egy erőd is állhatott a községben. 1644-ben Husmann tachovi uradalom birtokosa a falut a světcei pálosoknak adta. 1787 után a község önállósul. Ezt követően tulajdonosai gyorsan cserélődnek. 1799 és 1800 között épül János evangélista és Szent Pál tiszteletére szentelt templom. 1887-ben a halsi uradalmat Wehrheimi Landewehrek szerzik meg, akik a községet 1945-ig birtokolták. 1930-ban a négy településen lakók száma:
Halže (Hals): 730, ebből 715 német, 8 cseh, 3 zsidó, 4 idegen.
Branka (Galtenhof): 513
Horní Výšina (Ringelberg): 576
Svobodka (Frauenreith): 904
Műemlékek
[szerkesztés]A község legjelentősebb emlékei közé tartozott a kastély a Szent Család-kápolnával, amelyet 1873-ban neoreneszánsz stílusban átépítettek, majd 1906-ban bővítettek, az egykori kastélyhoz szépen rendezett park tartozott. A kastély az 1950-es évek közepén kiégett, 1966-ban pedig lebontották.
A Szent János és Szent Pál templom von Wunderbaldinger Edler Ferenc birtokos költségein épült, 1800-ban szentelték fel. A templom tornyát, mely kocka alakú faragott kövekből készült öt évvel később építették. A templom egyes emlékeit az egykori světcei pálos kolostorból hozták el.
1855-ben épült a halsi Nepomuki Szent János-kápolna, amelynek maradványai a falutól délkeletre, egy dombon találhatóak. Alatta egy réten rejtőzik a Szent Kereszt-kápolna a Landwehr család kriptájával. A Szent Kereszt-kápolna a kriptával együtt 1888-ban épült, ma már igencsak romos állapotban van.
Történelmi emléket képvisel a halžei temető is régi sírjaival, amelynek sírköveit a helyi kőfejtőben készítették.
Településrészek
[szerkesztés]Branka (Galtenhof)
[szerkesztés]Branka (németül: Galtenhof) első említése 1663-ból származik. Az egykori község a határmenti erdőség mellett feküdt, a Tachovból Pavlův Studenecbe és Barnauba vezető út mentén. A települést 1663-ban még a helyi Irlweiher halastó nevén emlegették, később 1713 előtt kapta a Galtenhof (Marhaudvar) nevet, amikor itt szarvasmarha tenyésztés indult meg. Cseh nevét csak 1945-ben kapta a község. 1713-ban még csak 9 telepese volt, 1938-ban már 513. Lakóit 1945 után kitelepítették.
Horní Výšina (Ringelberg)
[szerkesztés]Horní Výšina (németül: Ringelberg) először a tereziánus kataszteri felmérésben jelenik meg 1713-ban. Már a 17. századi anyakönyvek említést tesznek erdei házakról és „waldhauslerekről” erdőben élő emberekről, akik az egykori települések (Galtenhof, Ringelberg) helyén élhettek. Az 1930-as csehszlovák népszámlálás szerint a településen 110 ház és 576 lakos élt. A település elrendezése alapján azonban nem is falu volt, hanem inkább major, mivel a házak szórtan, egymástól viszonylag távol helyezkedtek el. A községtől északra álltak A hameri házak, melyek neve utalt a Hals környékén 1838-ban található uradalmi vasöntödére. A község ezen északi része teljesen elpusztult. A mai község az egykorinak csak egy kis része. A településen több kőkereszt található.
Svobodka (Frauenreith)
[szerkesztés]Svobodka (németül: Frauenreith) első említése 1365-ből származik. A község a Lučina víztározó mellett feküdt, Tachovtól 3 km-re. A Frauenreith névvel először 1555-ben találkozunk a tachovi urbáriumban. Stocklow és Lanzendorfer véleménye szerint Svobodka eredeti neve Ronrojt volt, és keletkezését 1365 elé tehetjük. Az egész középkor alatt a község Tachovhoz tartozott. 1830-ban készült a frauenreithi Nepomuki Szent János szobor, melyet Georg Bohm népi kőfaragó készített, aki Frauenreithben született 1789-ben. A szobor a falu Tachov felőli végénél van. Svobodka egyetlen utcából álló hosszúkás telelpülés. A település egyetlen jelentős vállalkozása Fleischner és Adalbert zsidó cég által épített üvegcsiszoló. 1906-ban ezt a vállalatot vette meg Krohou, aki fafeldolgozó üzemet létesített belőle. 1938-ban 56 háza és 302 lakosa volt.
Élővilág
[szerkesztés]A település környékén mocsaras táj található, ahol több halastó is van, jellegzetes és ritka növény és állatfajokkal.
Itt született
[szerkesztés]Thomas Windisch – építész és zeneszerző
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 2863 | 2427 | 2404 | 636 | 674 | 899 | 962 | 941 | 967 | 1078 |
1869 | 1890 | 1921 | 1950 | 1980 | 2001 | 2017 | 2019 | 2022 | 2024 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2024 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2024. május 17. (Hozzáférés: 2024. május 19.)