Follinus Aurél

Follinus Aurél
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Született	1854. június 29. Brassó
Elhunyt	1922. április 13. (67 évesen) Újpest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Lukácsy Antónia Follinus János
Foglalkozása	színész
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Tevékenység	színész
A Wikimédia Commons tartalmaz Follinus Aurél témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kis-csernai Follinus Aurél, Follinusz (Brassó, 1854. június 29. – Újpest, 1922. április 13.) színész, rendező, igazgató.

Életútja

Follinus János színész és Lukácsy Antónia színésznő fia. Iskoláit Kolozsvárt és Aradon végezte. Szülőitől öröklött szenvedélye a színipályára készítette. Apja társulában 1860 és 1872 között Brassai Titusz néven szerepelt. Vándorszínész lett; megfordult Aradon, Győrött, Pozsonyban, Pécsett, Sopronban, Kaposvárt és Temesvárt. Bonvivant és szalonkomikus szerepeket játszott, 1888. október 1-től két évig a Népszínház rendezője volt. Bölöny József kolozsvári intendánssága alatt pedig igazgató volt Kolozsvárt, Tagja volt a Magyar Színháznak is. 1909. december 30-án a szatmári színházban megünnepelte 35 éves jubileumát a Nániban. 1910. január 1-jén nyugalomba vonult. 1920. május 17-én újra jubilált a Nemzeti Színházban, a saját szerzeményű Nánijában. Koporsójánál Géczy István színészegyesületi titkár mondott búcsúbeszédet. Felesége Csigaházy Etel volt.

Tárczákat irt a vidéki lapokba, igy a Debreczeni Ellenőrbe (1893. Bebi) és Szentencziákat a Magyar Szalonba (XVIII. 1892-93.)

Fontosabb szerepei

• Menelaosz (Offenbach: Szép Heléna)
• Carnero (ifj. J. Strauss: A cigánybáró)
• Biberách (Katona J.: Bánk bán)
• Kosztyilev (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
• Nikkel (Eisler: A vándorlegény)

Működési adatai

1873: Miklósy Gyula; 1874–76: Follinus János; 1877: Polgár Gyula; 1878: Mándoky Béla; 1878–83: Beödy Gábor, Mándoky Béla; 1884–86: Csóka Sándor; 1886–88: Mosonyi Károly; 1889–91: Népszínház; 1891–93: Krecsányi Ignác; 1893–96: Somogyi Károly; 1896: Komjáthy János; 1902: Balla; 1903: Krecsányi Ignác; 1907: Magyar és Király Színház; 1908–11: Heves Béla.

Igazgatóként: 1888: Győr, Sopron; 1897–1900: Kolozsvár.

Színpadi művei

• »Két férfi egy névvel«, vj. 1 felv. 1868-ban, 14 éves korában műkedvelők adták elő Pécskán, (Aradm.)
• »Budapest 20 év múlva«, életkép 3 felv. Bem. Miklóssy Gyula István­téri társulata 1872-ben.
• »Sára néni«, népsz. 3 felv. 1873. Pécs.
• »Az első zivatar«, vígjáték 1 felv. 1874. Esztergom.
• »A kutyás ember«, népszínmű 3 felvonás. 1875. Győr.
• »Házasság hirdetés útján«, vj. 3 felv. 1877. uo.
• »A svihák«, népsz. 1878. uo. (A Népszínház pályázatán dicséretet nyert.)
• »Szeget szeggel«, népsz. 3 felv. 1883. jan. 4. Népszínház. Zenéjét szerz. Konti József.
• »Náni«, 100 arany pályadíjat nyert népsz., 3 felv. (Az 1882. évi Garai-féle pályázaton figyelmet keltett és Bécsben is előadták.) Bem. 1889. nov. 15. (L.: címszava alatt is.)
• »Az öreg«, vj. Bem. 1896. okt 10. Vígszínház.
• »Rontó Pál«, tört énekes szmű. 4 felv. Bem. 1902. jan. 2. uo.

Fordításai

• »A könyvtárnok«, vj. 4 felv.
• »A papa feledékeny«, vj. 3 felv.
• »Fiam nagyon ostoba«, Kurt és Neal Max vígjátéka. Bem. 1904. máj. 3. Fővárosi Nyári Színház. (Kéziratai a Színészegyesület muzeális gyűjteményei között)

Források

• Magyar színházművészeti lexikon
• Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.