Demján Sándor
Demján Sándor | |
Született | 1943. május 14. Börvely[1] |
Elhunyt | 2018. március 26. (74 évesen)[2] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (19-2-13/14) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Demján Sándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Demján Sándor (Börvely, 1943. május 14. – Budapest, 2018. március 26.[3][4][5]) Állami Díjas magyar üzletember, közgazdász. Az államszocialista időkben a Skála-Coop vezetőjeként és az első magyar magántulajdonban lévő kereskedelmi bank, az MHB alapítójaként vált ismertté, majd a rendszerváltás után kibővítette vállalkozási körét és az ország leggazdagabb emberei közé került. Élete utolsó éveiben Magyarország 1–5. leggazdagabb és 6–16. legbefolyásosabb emberei egyikének számított.
Élete
[szerkesztés]Szülei – több székely családdal együtt – 1940-ben költöztek a Szatmár megyei Börvelybe. Édesapját nem ismerhette, mivel a második világháborúban eltűnt. 1944-ben édesanyja három gyermekével Magyarországra, Etyekre költözött, a háború után kitelepített svábok házába.[6] Ezt követően Kiskunlacházán, nevelőszülőknél töltötte gyermekkorát, itt ismerte meg más nélkülözők és a cigányok életét. Szeretett olvasni, és sokat mesélt olvasmányairól a kortársainak is.[7] A Fogyasztói Szövetkezetek Országos Szövetségének (SZÖVOSZ) ösztöndíjasaként 1965-ben szerzett diplomát a budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. A főiskolai évek után a Gárdonyi ÁFÉSZ-nál helyezkedett el egyre magasabb pozíciókban (1965–1966), majd a Bicskei ÁFÉSZ elnökhelyettese (1966–1968), később a Gorsium ÁFÉSZ elnöke lett (1968–1973).[8] 1973 és 1986 között a Skála Coop szövetkezeti közös vállalatnak volt a vezérigazgatója. 1986 és 1990 között a Magyar Hitelbank elnöke volt, továbbá az alapítók egyike. 1990-től a Közép-európai Fejlesztési Társaság, majd 1991-től a Közép-európai Beruházási Társaság vezérigazgatója volt.
1996-ban megnyitotta a Bank Centert, a Gránit Pólus Rt.-t és a Pólus Centert. 1996–tól az általa létrehozott TriGránit Fejlesztési Zrt. elnöke volt. 1999-ben megnyitotta a Nyugati Városközpontot, ismertebb nevén a WestEnd City Centert, ezt követte 2000-ben a pozsonyi Pólus City Center megnyitása, majd 2005-ben a Silesia City Center nyitása Katowice városában, Lengyelországban.[9] A 2000 márciusában megalakított Hivatásos Labdarúgó-alszövetség vezetője lett. Két év előkészítési fázis után, 2008-ban bevásárolta magát az orosz állami lottóba.
Demján Sándor ügyvezető elnöke volt az egyik legnagyobb magyar munkáltatói szervezetnek, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ), valamint 2017-ig elnöke volt a takarékszövetkezetek érdekvédelmi szervezetének, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek (OTSZ) is.[10]
2008-ban 300 milliárd forintra becsült vagyonával ő volt Magyarország leggazdagabb embere. Vagyonát 2006-ban még csak 80 milliárd forintra becsülték, így két év alatt majdnem megnégyszerezte tőkéjét.[11]
Nevéhez fűződik a 2003-ban alapított Prima Primissima díj is. 2003-ban a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) támogatásával alapította ezt a díjat, melynek céljául az alapítók a magyar értelmiség eredményeinek megőrzését, a hazai tudomány, művészet és kultúra fejlesztésének erősítését tűzték ki.[12] 2010-ben belépett a bankszektorba is: megvásárolva a Wallis Zrt.-től a Milton Bankot, amit átkeresztelt Gránit Bankra.
2012-ben bejelentette, hogy vagyona jelentős részét halála után jótékony célra ajánlja fel.[13] Szintén 2012-ben a Világgazdaság A növekedés feltételei című konferenciáján Demján Sándor azt mondta, hogy tömeges selejtgyártást végeztek az egyetemek Magyarországon, hogy a kínai fiatal tudása magasabb, mint a magyaré, továbbá hogy nem szabadna olyan tudósokat képezni, akik például a bogarak életét kutatják.[14] 2014-ben arról is bejelentést tett, hogy korára való tekintettel fokozatosan visszahúzódik az üzleti élettől, és cégeinek irányítását beosztottjainak adja át.[15]
A 2014-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 6. legbefolyásosabb személye.[16] 2017-ben a rangsor 16. helyén végzett.
2018. március 26-án este hunyt el.[3]
Jelentősebb projektjei
[szerkesztés]Demján Sándor cégei |
---|
TriGránit cégcsoport: TriGránit Fejlesztési Zrt. |
Arcadom cégcsoport: Arcadom Építőipari Zrt. |
Euroinvest cégcsoport: Euroinvest Közép-Európai Befektetési Rt. |
Egyéb: Polus Investment Ltd. (Ciprus) |
- Korda Sándor Filmstúdió
- Esplanada (Bukarest)
- Duna-Pest Rezidenciák (Budapest)
- Nemzeti Színház (Budapest)
- Hilton Budapest WestEnd (Budapest)
- Polus City Center (Pozsony)
- Polus Center (Kolozsvár)
- Szilézia City Center (Katowice)
- WestEnd City Center (Budapest)
- Stratégiai Fejlesztő Központ Alapítvány
- Demján Sándor Alapítvány
- K&H irodaház
Kitüntetései,[8] elismerései
[szerkesztés]- Állami Díj – A szövetkezeti kereskedelem fejlesztése, korszerű kereskedelemhálózat kiépítése terén végzett munkájáért (1980)
- Az Év Embere Magyarországon (1986)
- Szövosz-díj
- Év Menedzsere Magyarországon (1988)
- Év Vállalkozója Magyarországon (1996)
- Planetáris Tudat – Magyar Üzleti Díj (1996)
- Aschner Lipót-díj (1997)
- Etyek díszpolgára (1997)
- Évtized Legbefolyásosabb Üzletembere (2000)
- Budapest XV. kerületének díszpolgára (2001)
- Az Év Legsikeresebb Ingatlanos Személyisége (2002)
- A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Díszpolgára (2003)
- Budapest VI. kerületének díszpolgára (2003)
- Budapest díszpolgára (2003)
- Kiemelkedő Vállalkozói Tettért – pozsonyi főpolgármesteri kitüntetés (2004)
- Wahrmann Mór-érem – MTA kitüntetése (2005)
- Szövetkezetért Életút – ÁFEOSZ kitüntetése (2005)
- Arany Medál Díj – a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara kitüntetése (2005)
- Az Év Üzletembere 2005 – az Ernst and Young nemzetközi tanácsadó cég díja (2006)
- KKE Életmű Fő díj – Wall Street Journal által szponzorált KKE-i Ingatlan Minőségi Díjátadó Gála kitüntetése (2006)
- Kármán Tódor-díj a magyar oktatás kiemelkedő támogatásáért (2007)
- Alekszander Nyevszkij Szent Fejedelem Érdemrend (első fokozat) (2008)
- Műegyetem díszpolgára (2010)
- Miskolci Egyetem díszpolgára (2011)
- Budapesti Corvinus Egyetem Maecenas Universitatis Corvinianae díj (2011)
- Encs díszpolgára (2012)
- Resource Property Awards életműdíja (2012)
- A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2013)
- Tatárföld köztársasági érdemrendje (2013)
- Emberi Méltóságért kitüntetés (2015)[17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ Meghalt Demján Sándor
- ↑ a b Meghalt Demján Sándor
- ↑ Meghalt Demján Sándor
- ↑ Meghalt Demján Sándor
- ↑ Demján Sándor portréja – I. rész: A városalakító Archiválva 2018. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnarancs.hu
- ↑ Gergő, Brückner: Meghalt Demján Sándor (magyar nyelven). index.hu, 2018. március 27. (Hozzáférés: 2024. augusztus 28.)
- ↑ a b Magyar Sportévkönyv 2001. Aréna 2000–2001. ISSN 12180807 (2002)
- ↑ http://www.napigazdasag.hu/default.asp?cCenter=wiw/person.asp&cMenu=WH&nid=1569 Archiválva 2007. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben napigazdaság.hu
- ↑ Demján Sándor távozik az OTSZ éléről. www.napi.hu (2017. február 9.) (Hozzáférés: 2017. február 10.)
- ↑ Demján Sándor/hetek.hu. [2007. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 28.)
- ↑ Prima Primissima, a díjak díja Archiválva 2017. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, primissima.hu
- ↑ Demján Sándor: Szegényekre és művészekre hagyom a vagyonom
- ↑ Demján: Akár ássunk gödröt - Hazaárulás nem lehívni az EU-pénzeket. [2012. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 10.)
- ↑ Milliárdos bukás és elképesztő osztalék Demján cégbirodalmában, Napi.hu, 2014. június 19.
- ↑ Itt a lista! Ők a leggazdagabbak és a legbefolyásosabbak Magyarországon, Napi.hu, 2014. május 8.
- ↑ Demján Sándor kapta az Emberi Méltóságért kitüntetést. nepszava.hu, 2015. október 14. (Hozzáférés: 2020. november 28.)
Források
[szerkesztés]- Brückner Gergely: Meghalt Demján Sándor Lelencgyerekből milliárdos. index.hu, 2018. március 27.
- Juhász Júlia: A Demján-titok, avagy a Skála-birodalom megteremtése, Laude Kiadó, Budapest, 1989. ISBN 9630264935
További információk
[szerkesztés]- Demján Sándor.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Prima Primissima.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Álomcsőd. Interjúk a válságról. Bajnai Gordon, Bogsch Erik, Demján Sándor, Farkas István, Felcsuti Péter, Heim Péter, Jaksity György, Kovács Árpád, Simor András, Surányi György; riporter Martin József Péter, Várkonyi Iván; Alinea, Bp., 2010
- Üzlettárs, barát, példakép - Így emlékszik vissza Demjánra Csányi, Hernádi és Parragh, Portfolio, 2018. március 28.
- 1943-ban született személyek
- 2018-ban elhunyt személyek
- Magyar közgazdászok
- Magyar kereskedők
- Magyar milliárdosok
- Állami díjasok
- Budapest díszpolgárai
- Emberi Méltóságért díjasok
- Bicskeiek
- Székelyek
- Budapest XV. kerületének díszpolgárai
- A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek
- A Magyar Érdemrend nagykeresztjének kitüntetettjei
- Magyar bankárok
- Magyar ingatlanbefektetők